Kecskemét, 1874. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1874-07-05 / 27. szám

azonkívül a pennsylvaniai clubiona szövete narcoti­­cus hatása miatt jó a lázak ellen. Az ok­os Közép­­amerikában a csótánok vadászásáért árucikket ké­pez; a szőnyegész ragonyai Amerikában fogpiszká­­lóul, mérge Afrikában a bossemok által nyilak be­­kenésére használtatik. Quattremére d’ Issonval 1794- ben hollandi fogságából a pók idő jóslata következ­tében Pichegru tábornoknak megüzente 10 nappal előbb a fagyot, azonban ez­ nem sokkal hitelesebb a kalendariumi jóslatnál. Ámbár a pókháló 72% selyem, 24% enyv és 4% viaszból áll, nem érde­mes gyűjteni , mert 1­8 tiszta selyemhez­­/a millió pók szövete kellene, látcsövek diaphragmájában azonban az y80„—V40„ vonal vastagságú pókháló­szál igen használható. 1) A brazíliai szőnyegész (mygale vagy telaphosa avicularia) 2—3 hüvelyk hoszszú, lábaival 7 — 8 hüvelyknyire terjeszkedik, faodúkból les zsákmányára. Hogy fiatal kolibrikat lepne meg fészkükben, többször kétségbe vonatott, de nem lehetetlen. 2) A vakoló szőnyegész (d­eniza caementaria) 8 vonal hosszú, lakik Spanyolhonban , lakását művészi csapóajtóval látja el, mely mint a boros kancsó fedele sarkon jár. 3) A taren­ti pók (lycosa tarantula) 1—1 '/^ hüvelyk hosszú, fiait hátán hordja, könyökhajlatos, fedeles lakát földbe készíti, harapása nem veszélyesebb a méh­­csipésnél; hogy ennek gyógyítása tánc által törté­nik , csak mese, mely névcseréből keletkezett, a nápolyi hajadonok tánca t. i. tarantellának hivatik. A tarantel tánc (tarantismus) meg neme a lépkor­­nak. 4) A házi pók (tegenaria domestika) 5 vo­nal hosszú, vízszintes szövete sarkokban van meg­erősítve , vérzés elállítására hasznos. 5) A v­i­z­i k­e­­cér (ar­gyroneta aquatica) , hossza 6 — 7 vonal, búvár harang alakú, erős szövetű lakó nyilasával lefelé viz alatt van , hol vizi növényeken fogó hálói is megerősítvék, a jéghólyag, mely potrohát vizbe­­merüléskor körülveszi, firnisz és pókháló anyagból áll; elveszti ezüstszinét, ha aetherben firnisze fel­­oldatik. 6) A keresztes pók (epeira diadema), 6—8 vonal hosszú, potroha igen duzzadt, 200 vál­fajjal él nálunk, hálója függélyesen van nyílások közt kifeszítve, szorultságból nyúl csak oly pecse­nyéhez, mely természetes halállal múlt ki. Az ismer­tetett fajok rajzokban lettek bemutatva. Ítélve összehasonlítható azon anyaggal, mely a sí-­­­nai hegységben a Tamarix mam­ifera nevű fa , levelein a Coccus­ ok szúrása következtében jelenik meg, melyet a benszülött arab és görög­ barátok kenyérre kenve esznek ; csak képződése más , mivel itt a rovarok csak későbben jelentek meg pl. a mé­hek és levelészek, hogy azt elrabolják, de nem azok hozták létre. Az egész mézharmat nem más, mint a fák­nak kóros képződménye, és pedig a sejtfal bom­lási terménye, mely a növény életére, legalább sej­tek képzésére és táplálására fel nem dolgozható; ezen a sejtfal visszafejlődéséből képződött anyag egész úgynevezett mézgameneteket képez a sejtek és szövetek között, és a szomszéd sejtekre bizo­nyos nyomást gyakorolván , azokat szétroncsolja és azok tartalmával együtt részint a levelek szája­­csain , részint az ágak epidémiáján — felhám — ki­jut a növény felületére. Hogy oly nagy mennyiség­ben jelent meg, az lehet az oka, hogy említett fáink a fagy által gyümölcseiktől megfosztottak és az azok képzésére, az egyes edényekben már előre felhalmozott tápanyag szőlőcukor, dextrin stb. az említett mézga által szintén kiüríthetett. Mivel ezen kiürítés több szöveti elem szétroncsolásával volt összekötve, így a növény rendes életműködése és assimiláló képessége meg lett zavarva, mely miatt, a­mint több eset mutatja, illető fáink előbb vagy utóbb el fognak veszni. A növény azért is elveszhet az említett okon kívül , mivel a felületén levő sok harmatméz a lég­zést is akadályozza, azon számtalan levelész álcákkal együtt, melyek roppant nagy számmal le­pik el a fa épen azon részét, hol dús harmatméz van, mivel ebből táplálkozván, hamarább rejlenek és annál több ivadékot képesek produkálni; ebből látszik, hogy minél több a harmatméz képződés, annál több az ivarérett levelészek (aphis) száma, és ez által is igazolva van azon kapcsolatos vi­szony, melyet Darwin felállított állatok és növények közt. Szakács István, társulati­ titkár. 2. A harmatméz-miellée. Május 30-tól június 8-ig szilva és barack­fáinkon nagymennyiségű harmatméz volt észlelhető. Az egész anyag nagyon cukordús-, mézgás-, enyv­­szerű; kézhez és ruhához nagyon tapad, a nap melegének befolyása alatt félszilárd, kocsonyane­művé válik; vizet nagy mennyiségben képes fel­venni , és ekkor a fákon cseppfolyóvá lett, sőt le­hűlt a földre és azt némely helyt egészen megned­­vesítette. Qualitativ elemzés után *) tartalmaz : mézgát, cukrot, phosphorsavat, salétromsavat és kénsavat. — Legtöbb a mézga-cukor tartalom; ezek után *) melyet Milhoffer gyógyszerész tagtársunk volt szives megtenni , T­ÁRCA. E s k i­ y é m. Esküvőm, hogy a szellemek harcát Tovább vinni többé nem fogom : Lemetszvén a vágyak lenge szárnyát — Száműzöm a bút e homlokon ... Esküvém, hogy széttépem örökre Ábrándjaim tündér fátyolát, Melyen által kétes távolságban Vágyam egy nagy ’s szebb jövőbe lát. Esküvém, hogy megelégedés közt Gondtalanul élem világom ; Nem törődve hírrel, dicsőséggel Keblem a jelennek kitárom ... Esküvém..! oh hányszor esküvém már ! Hogy megvetlek ábránd tégedet; S ime, mégis keblemre szorítva Veled alszom veled ébredek. Láng József: Mi a gorombaság? A pofoncsapás nyelve. A gorombaság tulajdon­­képeni nyilvánulása a pofoncsapás, mi nem egyéb, mint a legközvetlenebb érintkezésbe jövetel vala­mely tárgygyal. A pofoncsapás még azon közös nyelv­nek a kifejezése, a­mely az embereket akkor köté össze, a midőn eszük ágában se volt városokat A képviselőház július 1-én tartott ülésében megkezdte a választási törvényjavaslat tárgyalá­sát. Már eddig is igen érdekes beszédek tartot­tak a szőnyegen forgó kérdésben. A beszédek kö­zül magasan kidomborodik Mocsáry Lajos képvi­selőnk beszéde, mind alaki szépsége, mind tar­talmának velőssége által. Képviselőnk az átalános szavazat jog megadása mellett küzdött. Ezt ugyan még most kivihetetlennek tartjuk, de a kitűzött cél mindenesetre olyan, a­melyre törekednünk kell. Az eszme magvait elhinteni nemcsak nem árt, de sőt épen a diadal minél előbb elérése szempontjából szükséges. Érdekes adat a múzeumi felsőház élettelen életéből, hogy a közjegyzőkről szóló t. jav. 7. §-át építni. A pofoncsapás még ma is a legérthetőbb nyelv. Vannak emberek, a­kik más nyelven nem beszélnek és ismét mások, a­kik más nyelvet nem értenek. A pofoncsapás épen az a gorombaság terén, a­mi a csók a szerelemben. Csak az a kis különb­ség van a kettő között, hogy az egyik kezdet, a másik vég, hogy a szerelemben gyöngéd, kíméle­tes csókot adunk kezdetben, míg a goromba­ság kíméletlen pofoncsapást oszt végül. A pofoncsapás különben, mindenesetre nemesebb, mint a csók, mivel abban mindig őszinteség nyilvánul, míg a csókolásnál nagyon ritkán , mert van judás­­csók, de nincs judás-pofoncsapás. A gorombaság a természet gyermeke ; az ud­variasság a műveltségé. Az eraberekbeli közlekedés folytán mindig udvariasabbá leszünk. Az alatt a­mig hozzájuk dörzsölődünk, simábbá és finomabbá le­szünk , de vékonyabbá és gyöngébbé is. A gorom­baság a tuskó; az udvariasság a simító gyalu, mely a durva, nyers szokások és erkölcsökön megy ke­resztül és gyakran az erkölcsösséget is lehorzsolja. A természetesség állapotából kikelt egyetlen egy nép sem térhet ugyanazon állapotba vissza; a vi­lág semmiféle művésze sem tud a megesztergályo­­zott, finoman megsimított automatból ismét zord, természetes tuskót készít ki. De nem mindenik ember bir a simaság iránt fogékonysággal s vannak emberek, a­kik sohasem lépnek ki egészen a durvaság állapotából. Sőt né­melyik ember már természeténél fogva oly goromba, hogy azonnal nevetségessé válik, mihelyt udvarias akar lenni , valamint a medve is akkor lesz bohó­­kássá, nevetségessé, ha táncol és hajtogatja ma­gát s igy bókol. Ha már most a gorombaság, mint erény szerepel, úgy lehetetlen emberbaráti szivünk­nek el nem szomorodnia azon jelenségen, hogy ezen erény, az idők folyamában oly fölötte igen enyé­­iebig és más vegytanárok állítása szerint az elvetendő mag már magában hordja az üszög anyagát, úgy, hogy ha azt a gazda a hatály nél­küli pácolás vagy meszelés által akarja eltűntetni, csak önmaga megrontásán működik. Az üszög már elvetése előtt a túl nedvesség által képződik, s többnyire a nem tökéletes, si­lány magban, miért is, hogy a mag üszögtől meg­­óvassék, tanácsos, hogy a) a vetésre szánt búza csak akkor alattas­szett s pusztult az emberek között. E tudat való­ban nyomasztó volna, ha nem tudnók, hogy a leg­­udvariabb embernek is vannak oly pillanatai, a mi­dőn a kendőzetlen természethez sokkal közelebb áll, mint gondolná, midőn az elnyomott igazság bosszúért liheg s mint gorombaság nyilvánul. Cicero azt mondja: „consult lehet kinevezni, de költőt nem. A költőnek születni kell !“ Ez igaz. De a go­romba fráternak is kell születnie. A költészet és gorombaság e szerint a születéshez kötött tulajdon­ságok. Sokat el lehet ugyan tanulni a gorombaság­ból érettebb korban is, de az ilyen csak elsajátí­tott, külsőses marad, melynek a lényeggel semmi köze. A­ki csak külsőleg durva, az azonnal simává lesz, mihelyt a világgal érintkezik , miként két re­szelő is simává lesz , mihelyt egymáshoz dörzsöltet­­nek. A ki azonban bensőleg goromba, a­ki, mint első szerelmét, mélyen szivében hordozza a gorom­baságot, azt az egész világ se teheti simává és ha két goromba ember egymásba akad, a­helyett, hogy simábbak lennének még gorombábbakká lesznek. Mi tehát a gorombaság ?.. Nem merem tovább fejtegetni, mert attól tar­tok, hogy még találkoz­nék oly goromba olvasóim között, a­ki azt mon­daná , „lárifári egész okoskodásod, folytatására ki­váncsiak nem vagyunk.“ Hallgatok tehát, de azt még­sem tudom megállani, hogy a gorombaságnak egy két példáját fel ne mutassam. Gorombaság Szé­­pike kisasszonynak azt mondani, hogy helytelenül cselekedtek, a kik e névre kereszteltették; gorom­baság volna élte virág korán túl s a felkötőn innen levő hölgytől azt kérdezni, hogy hányadik születése napját ünnepeli, és végül gorombaság volna tőlem azt feltételezni, hogy olvasóim komolyan veszik, a­mit itt elmondogattam. Politikai szemle, dacára Pauler kétszeri ellenkező felszólalásá­nak , Keglevics Béla gr. indítványára úgy módo­­sitá, hogy a közjegyzők által minden okmány magyarul adassák ki s ha mégis, kívánatra más nyelven is kiadatik, az csak hiv. fordításnak tekintendő! A nők teljes koruságáról szóló törvényjavas­latot egész terjedelmében elfogadta a felsőház. E törv­­javaslat szerint a hajadon, 24 évet betölt­­vén, nagykorú, a férjezett, férjhez menetelekor lesz azzá, ha nincs is 24 éves. Spanyolországban szomorú csapás érte a köztársaságot. A fejetlen Spanyolországban a te­kintély, tapasztalat s közkedvesség tekintetében páratlan Concha tábornagy Estella mellett fut. 27-kén halálos sebet kapott. A nemzet saját ha­lottjának tartja őt, mi kitűnik abból is, hogy vi­seli a temetési költségeket és szobrot állíttat el­hunyt tábornagyának. Az északi hadsereg vezé­révé Zabala neveztetett ki. Az estellai csatában Carlos öccse Alfons is megsebesíttetett. Franciaországban az alkottmány bizottság el­vete a legitimisták által indítványozott szerkezetet, mely szerint a „köztársaság elnöke“ cím kihagyandó volna, és elfogadd az alkotmány­tervezet azon cikkét, mely kimondja, hogy a köztársaság elnöksége hét évre Mac-Mahon tábornagyra ruháztatik. Az alkot­mány­tervezet többi cikkei ezek: a köztársaság elnöke két kamarával gyakorolja a hatalmat; egyedül neki van joga a képviselői kamarát fel­oszlatni; az elnöki szék megüresedése esetén, a két kamara együtt nevezi ki az utódot, vagy vál­toztatja meg az alkotmányt. Az első kamara fele részben az elnök által neveztetik ki, másik fele részben választatik. Az olasz baloldal manifestuma ez alapelve­­ket állítja fel: a közigazgatás egyszerűsítése, a katonai újjá­szervezés előmozdítása és erélyes egyház­politika. Gazdászat. A búza-üszög.

Next