Kecskemét, 1875. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1875-01-03 / 1. szám

olyant, mely közvetve Katona József eszme és kedélyvilágát a legtisztább fénynyel tükrözi vissza. Jelentéktelen mint szirtfok , mely csak kőtömeg, de felette fontos mint olyan pont, mely egy paradicsomi vidékre nyújt tág kilátást. Katona József egész életpályáját egy magasan lobogó láng: a nemzeti nyelvnek, magyar hazájának és szülőföldének egyesült, nem anynyira rajongó, mint inkább az öntudat tisztító tüzében megdicsőült szeretete ragyogja be. „Azt mondják“ — írja nevezett műve előszavában , — „hogy miért írtam magyarul megvallom, ha minden becs megtagadtatik munkámtól; én egész érdemét abban találom , hogy magyarul van írva.“ Századunk második tizedében, mikor a zsenge magyar irodalom részint kényszerűségből, részint pedig íróink azon vélekedéséből, hogy a nagyvilági divatot majmoló magasabb körökben meghallgatást nyerjen, idegen elemekkel volt túlsaturálva, alig találunk a magyar nyelv ily kizárólagos használata melletti nyilatkozatra. Igaz hogy Katona nem volt bókoló jellem , ki hajlott derékkal hízelegjen ki olyan valamit, mit emelt homlokkal követelhetett. „Jól tudom“ — írja ugyanott, — hogy soha Ulászlóra mint Bonfinius nem találok, de nem is vagyok én Bonfinius, ki emberből haszonért istent hazudjak.“ Már ezen első kísérletében erőteljes önállási hajlam jellemzi Katonát. Szembe száll a hitté gyökeresedett szóhagyománynyal a mondával, csípős gúnyorral paskolja tekintélyes historikusok vélekedéseit, ha ezek az ő nézeteivel ellenkezőt állítanak. Utaljuk olvasóinkat e tekintetben a „Kecskemét“ elnevezés eredetére tett megjegyzésére, hol a traditióval, a hun és magyar rokonság megtámadására, hol nagyhírű tanárával jön éles ellentétbe. E független irány s a nemzeti nyelvnek ily határtalan szeretete önkénytelenül vonza Katonát azon térre , mely korában még gyéren műveltetett ugyan , de a mely első sorban volt hivatva az elárvult magyar nyelvet virágzásra emelni, a színirodalom felé, hol halhatatlansága babérai termettek. Nem hiába imádta annyira ezt a nyelvet, mesterileg kezelte azt már ifjúságában is. Ismerte a kegyelet égig emelkedő malasztjában, a felzaklatott indulat viharos kitöréseiben, a panasz alázatos keservében , a ravaszság alakoskodásában, a hazaszeretet makacs nyerseségében, ismerte a nyelvet — e nemzeti kincset — a maga teljességében oly annyira, mint korában senki más , ezért is imádta annyira. Említett művének „élőbeszéde“ (tehát nem „elöljáró beszéde“) már élénken emlékeztet a „Bánkbán“ mesteri nyelvezetére, különösen annak végfejezete , mely a haza és szülőföld szeretetének apotheosisa, melynek szószerinti idézetével zárjuk be ez első mozzanat gyönge vázlatát. „ Vadságot és elégedést önt telkembe az az önkecsegtetés, hogy engem itt olvasni fognak akkor is, a midőn már ez a szobácska, melyben most ülök, porhanyó düledékké válik , olvasni fognak azok, kik engemet sohasem láttak, sohasem esmértek, és a kiket én soha látni, soha esmérni nem fogok. Ily érzéssel e könyvet. Néked édes Magyar HAZÁM! Anyám, Bálványom, Mindenem, melyhez szeretetem az őrüléssel határos, Nyújtom Nagy fényességű Herceg Kohári Koburg Ház! Isten és király után születésem helye biztos megmaradásának felvigyázója. Ajánlom Néked Néked Városi Nemes Tanács ! magamnak születésem helye, melynek szárnya alatt, melynek kebelében éltem gyermekkoromnak örömeit! Szentelem. Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat! és e munkámmal fejeződjön be utolsó szerencsétlenséged is! Köszönöm azt a helyet, a mellyen bölcsöm rengett, és a sírt, a melyben majd egykor jó szüleim elnyugodnak, ha magam elmúlok, megmarad ezen sorokban érted égő szeretetemnek bélyege.“ (Folytatjuk.) c) Az egylet vagyona leltározására kiküldött bizottság jelentése. d) Az ügyvédi kamarák felállítása folytán az egylet fennmaradása vagy feloszlása iránti határozás , fennmaradás esetén az igazgató választmány megújítása és az évi költségvetés megállapítása , a feloszlás esetében pedig az egylet vagyona feletti intézkedés.e) A felmerülendő indítványok tárgyalása. A kecskeméti ügyvédegylet 1874. évi decemb. 20-kán tartott választmányi üléséből. Zombori László , Gsilléry Benő , titkár, egyleti elnök. Néked Meghívás. A kecskeméti ügyvédegylet 1875. évi január 3-kán d. u. 3 órakor az egylet rendes helyiségében (körösi nagy utca Beretvás vendéglő) tartandó rendes közgyűlésére. Tárgyak: a) Elnöki jelentés a lefolyt évi működésről. b) 1874. évi számadás megvizsgálásáról a kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése. Meghívás. A Casinó-társulatnak 1875. évi január hó 3-dik napján délután 4 órakor tartandó tisztújító közgyűlésére az egyesületi tagok tisztelettel meghívatnak. A választmány által. Hirfíszér. — Az „Apollo“ 1874-dik évfolyama: Bihari, Csermák, Lavotta, Ruzsitska és Svastits legjobb szerzeményein kívül Ábrányi Kornél pályanyertes csárdását, Büky pályanyertes keringőjét, a korán elhunyt Feigler Victortól négy hosszabb zenekölteményt és kiválóan sikerült tizenkét népdalátiratot, Állaga, Bakody, Bella, Czapik, Hölzl, Huber, Kapi, Liszt, Nyizsnyai, Nagy, Sipos, Tisza, Wachtel zeneszerzeményeit hozta. E névsorban hazai jeleseink közül csak kevesen hiányoznak, kiknek művei térszűke miatt a jövő évre maradnak, kiki a legjobbat nyújtó, és e gazdag gyűjtemény nemcsak díszes külalakjával a legelegánsabb hazai zeneműkiadvány, mely különösen ünnepi ajándékul ajánlható, hanem mindenkor helyt álló szellemi tartalmával is egyhangú dicséretet nyert még az igényeiben oly szigorú „Zenészeti Lapok“ részéről is. A tánc múzsája kecses dallamokkal gazdagon van képviselve ; e téren kiváló sikerrel Büky működik. Igéző melódiákat nyújtanak ezek az életrevaló darabok , s művészi kerekdedségük mellett is gyöngéd tekintettel vannak azon szép női ujjacskákra is , melyek az óriási fogásokkal, a sok keresztekkel s más efféle ijesztő dolgokkal nem állnak barátságos viszonyban. A francia múzsa könnyed és géniális termékei : Petaud király udvara, Száz szűz, Arany chignon, Mariselle Angot, Hamlet, Mignon stb. legkedveltebb dalaikkal mind gazdagon vannak képviselve. Ily bő tartalom mellett — ötven zeneszerzemény , nagyobb részt nagyobb terjedelműek , 200 sűrű oldal — melyet a gyönyörű lipcsei nyomat még inkább emel, a vaskos gyűjtemény, ára (6 ft.) csakugyan igen olcsó. Melegen ajánljuk ezért a FELLEGI VICTOR szerkesztése alatt virágzásnak indult vállalatot olvasóink figyelmébe. Előfizethetni 6 írttal egész, 3 írttal félévre. Budapesten, a kiadóhivatalnál (Iskola utca 681.) — Felekyné, a nemzeti színház tagja, Győrbe fog menni vendégszerepelni. — A jobboldali „Győri Figyelő“ az újévet nem éri meg. Pártolás hiányában megszűnik. — Marasztoni azon tervét megvalósítani fáradozik, hogy a vidéki lapok szerkesztői és munkatársai arcképcsarnokát kiadja. — „Nemzeti Hírlap“ címen Toldi István politikai napilapot indított meg. A lap változatos tartalommal s igen szép kiállítással bír. A 67-es kiegyezési alapon áll. — Uj adótárgy. Sesanában a kerületi kapitányság a kerületi katholikus papokra adót vetett a szentmise után egy-egy misét 52/2 krjával számítván fel, s a jövedelmi adót ahoz képest írván ki. Az eljárás természetesen heves protestatiót idézett elő. A papok ugyanis azt állították, hogy a miséért kapott jutalom csak alamizsna, de a kapitány kimutatta, hogy a misék díja s azoknak napja a „libellum missarum“ című könyvben meg lévén határozva , s hogy a papok ingyen csakugyan nem szolgálnak misét, az azokért kapott összeg nem alamizsna, hanem kereset s így adó alá esik. — Ghycy pénzügyminiszter úr szintén figyelme vehetné e körülményt. — 50 éves jubileum fog tartazni a jövő január hó 15-kén a debreceni színházba. — Ridley Kohne ottani zenetanár ugyanis 1825. év január havában lépett fel először nyilvános hangversenyben Veszprémben, szülővárosában, hol a híres Ruzsicska tanítványa volt. Ridley tisztelői most, mint a „Debr. 111.“ írja, a művész első fellépésének 50-ik évfordulati napját egy zeneünnepélyen fogják megülni, s e végből a nevezett napra a színházban érdekes hangversenyt rendeznek. A „Debr. EU“ reméli , hogy az ünnepélyre a hazai zenekapacitások minél nagyobb számmal fognak megjelenni. — Tegethoff admirál anyja, mint Grácból írják már hosszabb idő óta súlyosan beteg, sőt az utóbbi napokban a betegség oly fordulatot vett, mely tekintettel az öreg asszony korára igen aggasztó. Második fia Tegethoff Károly tábornok, ki jelenleg Bécs mellett egy hidegvízgyógyintézetben tartózkodik, már anyjához hivatott. A Tegethoff emlékére vert aranyérem, melyet a király kivonatára az öreg asszonynak átküldték, ezt a legnagyobb örömmel töltötte el. Újdonságok. — „Boldog újévet“ kívánunk t. olvasóinknak. — Az újév első napjának alkalmából azon kellemes hírrel lepjük meg t. olvasóinkat, hogy lapunk jövő száma az „Athenium“ derék szerkesztőjének, a kitűnő fiatal író Beöthy Zsoltnak tollából fog beszélyt hozni. Ezen kívül leírjuk Beöthy becses ígéretét, hogy ez év folytán több beszélyét engedi át lapunk tárcája részére. — Meghívás. A kecskemét-vidéki term. t. társulat 1875. január 3-kán (vasárnap) d. e. 10 órakor a cath. gymnasium nagy termében népszerű felolvasást rendez, felolvasást tartanak: Baligó János kegy. r. tanár az „Üvegről“ és Fördős Géza tanárjelölt úr az „Időmérésről és az órákról“, melyre a társulati tagok és a tudományos ismeretek iránt érdeklődő tiszt, közönség bizalomteljesen meghivatnak. — Kecskemét, 1874. Dec. 25-kén. Szakács István társ. titkár. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében megjelent: „Auf dem Stadtwäldcienteiche“ (A városligeti tón) schnellpolka, zongorára szerző ifjú Fahrbach Fülöp. Ára: 50 kr. Ugyanott: Pester Blut népdal induló zongorára szerző: ifj. Fahrbach Fülöp a 23. gyalogezred karmestere . Ára : 60 kr. Mit. Kiss Miklósné úrnőnek, mint a január 9-kén tartandó jogászbálra felkért bálanyának , — hallomás szerint — a rendezőség gyönyörű (ötven forintos) virágcsokrot rendelt meg. Madarassy László kir. ügyész neje, szül. Szabó Róza élte 25-dik évében, másfél évi szenvedés után, múlt évi december 25-kén d. u. 1 órakor jobb létre szenderült. A megboldogultnak dec. 27-kén, d. u. 3 órakor a r. kath. szertartása szerint tartott temetésén , a nagy hideg dacára is igen sokan jelentek meg. Nyugodjanak békével az elhunytnak hamvai! ” Máté Sándornak, a gazd. iskola jeles igazgatójának, múlt hó 27-ikére kitűzött felolvasása , az említett temetés közbejötte folytán bizonytalan időre elhalasztatott. A kecsk. iparos ifj. önképző egylete f. január hó 10-kén, az „olvasókör“ helyiségében , könyvtára javára táncvigalmat tart. Szegeden egyetlen egy ellenzéki sem juthatott be a központi választmányba, pedig Szeged választóinak nagy többsége határozottan ellenzéki. No lám, nekünk rész néven vette Dáni Ferenc főispánunk , aki egyszersmind Szeged főispána is , hogy csak két kormánypártit vittünk be, nem tudjuk. Ő méltósága oly buzgón volt-e rajta Szegeden, hogy néhány ellenzéki menjen be a szegedi központi választmányba, mint amily szívből ajánlotta nekünk , hogy ne mereven, csupa ellenzékiekből válaszszuk a kecskeméti központi választmányt; mi szót fogadtunk és választottunk a 16 közé két kormánypártit, de Szeged -- úgy látszik — semmit sem adott a főispáni szép szóra, hanem mereven, csupa kormánypártiakat rakott— a szomszéd Temesvár fényes példájára — a központi választmányba.... Node, mind másként lesz ez a követválasztásnál Szegeden is, egyebütt is, ha az ellenzék tétlenségbe, álomba nem merül, könnyű vérrel és könnyű hittel. Már csak mi is megemlítjük, hogy központi választmányunk 16 tagja között 12 függetlenségpárti, két balközépi és két jóravaló jobboldali van. A harmadik népköri felolvasás ideje mai napról mához egy hétre, vagyis január 10-dikére halasztatott. Felolvasó — mint már jeleztük — Fehér Péter tanár és népkör-elnök leend. A „népköri” táncvigalma — tekintettel a folyó hónap 9-kén tartandó jogászbálra és a tükére hirdetett olvasóköri vigalomra — a rendezőség által folyó hónap 10-ről, folyó hónap 17-dikére halasztatott. Horváth Döme mint tanácsos és alsó-kerületi országos képviselőnk Ghicy híres adótörvényjavaslataival kedveskedett városunk közönségének. Jobb szerettük volna, ha ezen adóiratok helyett p. u. a „magyar nemzeti bank"* felállítását tárgyazó törvényjavaslattal, a Kecskeméten át vezetendő Duna-Tisza-csatornának, a Budapestre építendő kövecses országútnak, vagy a Kecskeméten székelendő új vármegyének régen ígért megvalósulásával lelkesített volna föl valamennyünket az igen tisztelt miniszteri tanácsos úr. „Rosz időket élünk , Rosz csillagok járnak“ A megküldött adójavaslatok felett a jövő közgyűlés fogja hallatni méltó boszankodását és jogos följajdulását. A január 16-ra tervezett batyubát nem tartatván meg, erről ezennel értesíti a részvényeseket az elnök.