Kecskemét, 1875. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1875-02-21 / 8. szám
III. évfolyam. Kecskemét, 1875. Február 21. 8. szám. ^ 9 Megjelent Előfizetési díj: jjl minden fW |j Egész évre. 5 frt — kr. Vasárnap. -------____ — - — - ___ - _____ ~ Fél évre. . 3 „ — „ — www #9 fi vf ifi lg n vn . : Szerkesztő lakása: 18 ** ■ g| Egyes számára 15 „ a törvényszéki épületre jjfeftMBI o Tstate, ■HpiL HajBtal JE «Bp állt MBmR 8» nyíló Sas utcában, HnHk WTTM 19 np mii m HrcjBs. Twi 81 Ml M Hh ■ !l Hirdetés-díj: 2 29‘ sz-a- ÉH M M al M Ü H sSB m n « 1 o hüvejk tér egyszer " — MIMI MM W MM MIM MM imm mm MM M ® *ta*ai5,két»ter- 10 kiadó | háromszor: 7 kr. Szűcs Ferenc, I Hivatalos hirá. díja: £££& Politikai és társalmi hetilap. NETTrt?:: Élete átellenében. gj ’ Bélyegdij: 30 kr. gi Vessük meg egy kecskeméti állandó színház alapját. A ki meg van győződve arról, hogy a közművelődés könnyűszerű emelésére; az erkölcsök nemesítésére; az ízlés finomítására; az átalános boldogság fokozására a színművészet gyakorolja a leghatalmasabb befolyást, s ezért a színészet ügyét a méltányos élénk figyelemmel kíséri, lendületéhez őszinte vágyait csatolja: annak számára, városunkban, a bántó jelenségek, a legszomorúbb tapasztalatok nagy bőségben kínálkoznak. Szomorú valóság, hogy nálunk a színészet nem tud zöldágra vergődni, hogy a 45 ezer lakossal bíró Kecskemét népességéhez képest ici-pici kis színházunk kongott és kong az ürességtől ma is. Hogy miért volt színházunk üres a legközelebb múltban, s miért az most? Ki ennek az oka, vagy mi ? eleget tett és tesz-e a szinügyibizottság kötelességének ? és tett-e s tesz-e a szinpártoló kör csak parányit is a szinügy érdekében ? ezek bármennyire közérdekű kérdések is, reájok megfelelni, azon cím után, amelyet cikkem homlokára tűztem, semmi esetre sem lehet feladatom. Különben is, az időhöz kötött bajok feltárása — ha még úgy biztosítva volna is ez által az orvoslat — akkor, a midőn a törekvés fő célja a maradandóság felé fordul s az eredmény a siker állandósításában nyilvánul — úgy sem érne semmit. Aki itt a gyökeres javulás eszközlésére elvezető utat akarja megjelölni, annak a színészet terén városunkban elburjánzott nyomor átalános, főforrását kell kutatnia. Én azt hiszem, megleltem, s nehezen tévedek, ha azt mondom, hogy örvendetes, állandó, idős egyénekhez nem kötött javulás e téren csakis akkor áll be nálunk, a midőn Kecskemét, egy lakosai számához méltó szép, nagy állandó színházat tud felmutatni. Addig nem! A felületesen gondolkozó előtt különösnek tűnhet ugyan fel, hogy midőn kis színházunk is kong az ürességtől, akkor én előállok s orvoslatul nagy színház építését ajánlom, s talán el is mosolyogja magát nem egy olvasó, — de ez a kicsinylő vélemény s a szánó mosoly rész helyen alkalmaztatnék. Megmondom miért. Városunk színházi közönségét három részre lehet osztani, a szerint, a mint páholyban, zártszéken vagy karzaton foglal helyet. A páholy és zártszék közönségét ismét vagyonos és nem gazdagokra lehet elkülöníteni. A vagyonosak, a gazdagok — gyakran felrándulván a fővárosba, s ott kitűnő művészek játékának elveiben részesülvén — a fővárosból magas igényeket hoznak haza s színházunkból elmaradásuknak oka abban keresendő, hogy a mi, egy két jó, de ugyanannyi igen rosz színészünk által tartott előadásokban élvezetet nem találnak. Ezeket tehát kitűnő társulattal lehetne meghódítani! A páholy és zártszék közönség másik része már kevesebb igényű s a helyzettel meg tudna alkudni, csakhogy ezt meg a lehetetlenség tartja vissza a színház gyakori látogatásától, mert ez ha nem mondható is szegénynek, de gazdagnak sem. Ha tehát ezt is be akarjuk vinni a színházba, pedig ezt be kell, mert ez számít nálunk, ide tartozván a város értelmiségének legnagyobb része —, akkor jutányos helyekről, olcsó zártszékekről kell gondoskodnunk, a karzat közönség részére pedig igen nagy karzatról! Kitűnő társulatra, olcsó helyekre és nagy karzatra van tehát szükségünk ! Az előbbi kettőt csak úgy lehet összeegyeztetni s együtt gondolni, ha lehetővé tétetik az olcsó árak mellett is oly jelentékeny napi bevételt kilátásba helyezni, a milyen megkivántatik egy jeles tagokból szervezett, nagy társulat fentartására; a mi ismét csakis úgy képzelhető s akkor lesz meg, ha figyelembe véve a „sok kicsi sokra megy“ elvét: sok helyű, vagyis nagy színházunk lesz. Quod erat demonstrandum. Nagy karzattal, sok zártszékkel biró nagy színházat tehát, mégpedig minél elébb! Tudom én azt, hogy nem megy az oly könynyen, hogy ma meggyőződöm szükségességéről, holnap elhatározom a felépítést s holnapután megvan. Sőt azt is tudom, hogy a múlt év csapásait élénken érezi városunk lakossága. Mindemellett is azonban azt mondom: amit ma megtehetünk, azt ne halasszuk holnapra. Ha ma nem építhetjük fel a színházat - legalább vessük meg alapját. Ezt már csakugyan megtehetjük, és még csak az egyesek zsebét sem szükség közvetlenül igénybe venni. Hozzon a város oly határozatot, amely szerint — úgy, mint Győrött — minden belépti díj mellett tartandó előadás, csak bizonyos, mégpedig mindenik előadás után külön számítandó összegnek e célra fizetése mellett engedélyeztessék. Ha tehát jön lovartársulat s komédiás stb. s tart productiót — fizessen a szinház alapra, ha műkedvelő előadás, dalestély stb. tartatik — adózzanak a műkedvelők s dalárok a szinházalap javára. Az itt működendő színtársulatok igazgatói szinte köteleztethetnének — amit ők bizonyosan kényszer nélkül is szívesen megtennének — hogy a nevezett célra két előadás tiszta jövedelmének felét beadják. Ezen előadásokra azután vendéget lehetne hívni a fővárosból s felemelni az árakat. Ezen kívül a színpártoló-kör előadásai tiszta jövedelmének azon részét, amelyre magának szüksége nincs, szinte ide adhatná, sőt egy vagy két táncmulatságot is rendezhetne a végből, hogy a tiszta jövedelemmel a színházalap tőkéjét növelje. Íme, ezeket tartom én az építendő nagy, városi színház alapjául kijelölendő forrásoknak. Ha valaki ennél többet, vagy ezeknél célszerűbbeket tud — álljon elő vele, én csak örülni fogok rajta. Mert nem az a fő, hogy ki s miként segíté a célt diadalra, hanem az, hogy városunk egyik alkalmas terén (talán a r. kath. papiak s Sz. könyvnyomda, a kaszinó s dr. Horváth Jánosféle házak között levő háznégyszög helyén) egy, a városnak díszére szolgáló nagy szinház, minél előbb felépüljön. E sorok tartalmát figyelmébe ajánlván a város törvényhatósági testületének és egyeseknek — cikkemet a költő e figyelemre méltó szavaival zárom be: Kezdj buzgón s már sokra ménés: Halad a ki megindult! Dalotti. Politikai szemle. Kecskemét, 1875. február 18. A kinek a politikai combinatiókban, tervezgetésekben, kártyavárak építésében és lerombolásában, újra építésében és újra lerombolásában kedve telik, annak most valóságos szüretje van. A Bittó-kormány a képviselőház ugyanazon ülésén, melyen a költségvetési előirányzatot általánosságban a deák-párt tekintélyes számtöbbséggel megszavazta , kijelenté , hogy visszalép, s lemondását a Bécsben időző uralkodónak be is nyújtotta, s egyszersmind a balközép új állásfoglalásával megváltozott helyzetről előterjesztést tett. Ezzel megkezdődtek a fusionális alkudozások. Tisza Kálmán az osztrák székvárosba rendeltetvén , előbb közte és Bittó közt történt a helyzet megbeszélése, 16-kán pedig magánkihallgatáson volt az uralkodónál. Hogy ezen alkalmakkor mily megállapodások történtek, sőt hogy egyáltalában történtek-e megállapodások , arról természetesen mit sem tudunk, s minthogy a kártyavárak építésének és lerombolásának barátai nem vagyunk, nem is fogjuk követni lapjaink órától óráig tartó combinátióit és miniszteri listáit, mikor még azt sem tudjuk biztosan, lesz-e a combinátióból valami , vagy dugába dől, mint legutóbb ? Franciaországban újra egy Broglie-kormányra van kilátás, azon egyszerű körülmény miatt, hogy a nemzetgyűlés a senatusi törvényjavaslatot elvetette. Ha nem tetszik egy reactionárius intézmény, tessék helyette a nemzetnek,egy reactionárius kormány. A spanyol király Don Alfonz, múlt szombaton vonult be ismét Madridba, az északi csatatéren a karlisták elleni harcokban szenvedett fáradalmai után. Mert tény, hogy a karlisták nem akarják a fegyvert letenni, sőt bár egy gyékényen árulnak, annyira vetemednek néha mégis, hogy Alfonso emberein vitézül elverik a port. Itt tehát, úgy látszik, nem akar létrejönni a coalitió. Pedig a koronakeresők érdekében alkalmasint tanácsos lenne, mert az Alfons-regime gyors áramlata által megnémított liberálisok is kezdik a helyzetet kényelmetlennek találni, s ennek következtében magukat szervezni. Szerbia új miniszterelnökéről, Stefanovics Danitéról írják, hogy ő az államszolgálatában megőszült hivatalnok, ki mit sem akar tudni az álmodozásokról , a skupcsinát a legsürgősebb teendők, nevezetesen a költségvetés elintézése után egyszerűen hazaküldi. Egyik párthoz sem tartozván, mérsékelt és lejális, a külhatalmak rokonszenvét és barátságát megnyerő, a magas portával a legjobb egyetértésben élő politikát szándékozik követni. Olaszországban az öreg caprarai remete Garibaldi , szigetét elhagyván Rómába utazott, hol — természetesen a derűst kivéve — nagyszerű fogadtatásban részesült. Az ősz tábornok meglátogatta a királyt is, kivel, valamint az olasz monarchia eszméjével újra — kibékült. L r .. Főispáni beiktatás. Ul!**). Kecskemét szab. kir. város főispánjává kinevezett Kiss Miklós jász-kun főkapitány úr, városi főispáni székébe 18-án d. e. a casinó nagy termében tartott nagyon népes közgyűlésen igtattatott be. Bagi László polgármester úr az ülést pontban 10 órakor meg nyitván előadó, hogy jelen közgyűlés feladata, a kinevezett főispán beigtatása, indítványozza tehát, hogy Kiss Miklós kinevezett főispán a közgyűlésbe küldöttségileg meghivassék. Id. Nagy Lajos elnöklete alatt Muraközy József, B. Kiss Mihály , Bódogh Ferencz és Bánó Imre tagokból álló küldöttség menesztetett hozzá. Megérkeztéig az ülés felfüggesztetvén. A küldöttség a főispánnal megérkezvén.