Kecskemét, 1875. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1875-02-28 / 9. szám
mozgató idegek mind a gerincagy mellő, az érző idegek mind a gerincagy hátsó részéhez futnak. Az idegeket rendesen telegráfsodronyokhoz szokták hasonlítni, a hasonlat elég jó, mert valamint az állam kormánya a távírdát saját céljainak elérésére eszközül használja, és úgy szolgálnak az idegek a test államkormányának , az agynak; mert a test birodalom minden provinciájából , minden helyéről , vidékéről és környékéből hoznak idegek — miket e miatt környi, periphericus idegeknek nevezünk — tudósításokat a központhoz , az agyhoz; s viszont idegek viszik a parancsokat a központból, a test azon és oly részeihez , hol cselekvésre, működésre szükség van. Az idegek tehát egy erős hatalom engedelmes szolgái, néma hírnökök, melyek mit sem tudnak azon hírekről, miket az emberi testbirodalom központjától, ugyan e birodalom egyes departmentjaiba , kerületeibe visznek, sem azon tudósításokról, miket a test egyes tájairól ismét a központhoz visznek, mindegy lévén azoknak akár jó, akár rosz tudósításokat vigyenek avagy hozzanak, azokkal akár örömet, akár fájdalmat idézendők elő. (Folytatjuk.) Színészet. Szombaton Febr. 20-kan ismét a „Falu rossza“, a darabok java került színre, ha nem is , — mint első ízben — telt ház, de szép számú közönség előtt. Az előadás semmivel sem állott hátrább az előbbinél, sőt egyes részletek még talán hatásosabban és szebb sikerrel adattak, így p. o. a népdalok határozottan jobban sikerültek, mint a múltkor. Áll ez különösen Völgyi Gyuláné dalairól, noha ő csupán hangjának fátyolozottsága miatt nem emelheté azokat múltkor teljes érvényre. A zenekíséret is sokkal összevágóbb volt, ezt különösen elősegítő a rendezőség azon tapintatos eljárása, hogy a zenészeket a színfalak mögött helyezi el s így, főkép azon dalok, melyeknek éneklése a színpadon kívül kezdődik, szépen sikerültek. A csoportosításokra nézve azonban nem mondhatjuk , hogy oly kifogástalanok lettek volna, mint első alkalommal. Vasárnap febr. 21-kén bérlet 9dik számban Budavár bevétele, Vahot Imre 50 aranyat nyert eredeti népszínműve adatott elő, telt karzat és földszint, középszámú zártszék és csekély páholyközönség előtt. Azon reménynyel mentem a színházba, hogy látni fogok ismét egy eredeti magyaros zamatu s hozzá még hazafias irányú szinte pályadíjat nyert, tehát eo ipso jó darabot. Oh, mily keserűen kelle csalódnom! Láttam egy minden, de absolute minden cselekvény és bonyolulat nélküli, csupán hazafias szólásokkal és hazafias versekkel megtömött, puskaropogás, ágyudörgés és kardcsörgéstől zajos, valóságos vasárnapi darabot, s a mellett, hogy a puskapor füsttől majd megfuladtam, még hozzá végig is kellett nézni, pedig hát a pénzem se bánta volna, ha ott hagyom. Mit szóljunk a szerepekről s ezzel összefüggésben az előadásról ? Egyedül Pommer Jeremiás szerepe az, melyben alakításról, vagy helyesebben alakíthatásról szó lehet s Aradi igyekezett e tekintetben mindent megtenni, s dicséretére legyen mondva nem maradt csupán az igyekezetnél. A többi szereplőket s különösen Egryt csupán sajnálni lehetett a sok beszédű, de cselekvés nélküli darabban. A rendezőségtől azt szeretnék még megkérdezni , hogy hol látott várat csupán karddal ostromolni , pláne bevenni. Továbbá a honvédeket kissé takarosabban felöltöztethette volna, mert így valóságos gyászvitézeknek tűntek fel. Névtelen. A kecskeméti ügyvédi kamara alakulása. A helyi kir. törvényszék elnöke Gáli Ferencnek a kecskeméti és szolnoki kir. törv. székek területén működő ügyvédekhez intézett felhívása folytán a 110 bejelentett tag közül mintegy 60 ügyvéd jelent meg e hó 25-kén a kir. törv.szék nagyobb tanácstermében, melyet a hallgatóság egészen megtöltött. A kamara közgyűlését a kir. törvényszék elnöke tartalomdús, jeles beszéddel nyitá meg, beszédében visszapillantást vetve az ügyvédség kezdete , fokozatos fejlődése és jelen állására, s a több helyen szónoki hévvel előadott beszéd befejezte után , felhívta a kamarát korelnök megválasztására, egyszersmint átadá a kamara alakulása tekintetéből kezeihez érkezett iratokat. Beszéde méltó éljenekkel kisértetett. A korelnök vezetése mellett megtartott választás következő eredményt tüntet fel. Megválasztottak : elnökké : Csilléry Benő Kecskemétről ; elnökhelyettessé Horánszky Nándor Szolnokról ; titkárrá: Zombory László; ügyészszé: Patay Samu; pénztárnokká : ifj. Nagy Lajos Kecskemétről; választmányi tagokká : Gáspár Lajos, Ujszászy József, Magyar László, Papp Sándor , Pacsu Mihály Kecskemétről, id. Magyar Pál, N.Kőrösről , Okolicsányi István és Kerekes Sándor Szolnokról, pótta Nyelvészet, irodalom s művészet. — A magyar nyelvbeli hibák megjavítását célzó tanácskozás, január utolsó szombatján , a következő megállapodásokra jutott: „Szívélyes“ szó fölösleges. Ott van helyette a szíves, nyájas, kedves, kedveletes, kelletes. „Gyermek-menhely“, ,,honvédmenház“ hibásak, helyesen lesz: gyermek-menedékhely; honvédmenedékház. „Szellemdús“, „kenetteljes“, „vízbő“ németes szók, melyek így javítandók ki: szellemes, kenetes, bővizű vagy gazdag forrás. „Miután“ kizárólag időközszó. „Uralni valakit“ tesz : valakit urának elismerni. „Osztja a nézetet“ németes kifejezés, helyes magyarosan így hangzik : „osztozik nézetében“ „egy nézeten van.“ — Beküldetett szerkesztőségünkhöz Erba Odescalchi Incének a haza népéhez intézett nyílt levele, melynek címe: „Hívjuk haza a legnagyobb hazafit Kossuthot!“ mind a célt, mind a tartalmat elárulja. Kossuth haza hívását átalános népszavazat útján véli eszközölni. Szavazatunkat szívesen oda adjuk. — Aigner Lajos budapesti könyvkiadó, „Magyar könyvesház“ cím alatt, egy dicséretes vállalatot indít meg, mely gyűjteménye lesz a régibb és újabb Magyar és külföldi , valamint ókori (hellén és római) jelesebb műveknek. Előfizetési felhívását, mely a vállalattal teljesen megismertet, egész tertelmében adjuk a következőkben : A szellem hódításai képezik minden művelődésnek alapját! Ezen sarkalatos igazságtól áthatva, elhatároztuk egy oly vállalat megindítását, amely a világirodalom remekeit mentül szélesebb körökre nézve hozzáférhetőkké, s azáltal közbirtokká tegye, mert mennél nagyobb olvasóközönséget tudunk nyerni az elismert jelességű műveknek , annál szélesebb medret ásunk a közművelődésnek. Midőn tehát a „Magyar könyvesház“ egyrészt a külföldi irodalmak sekélyes termékeit, a bitorolt térről leszorítani igyekszik , addig másrészt törekvése leend a ponyvairodalom káros befolyását mindinkább csökkenteni s ellensúlyozni. E culturális nagy célt gondos választás, valamint rendkívül olcsó ár által reméljük elérni. A választásnál — melyben szakavatott írók tanácsával élünk — azon szempontból indulunk ki, hogy míg a költők fenkölt eszméivel az elméket foglalkoztatjuk, a mellett a kedélynek is nyújtsunk táplálékot szórakoztató olvasmányokban. Minden először előforduló írót rövid élet- és jellemrajzban fogunk bemutatni. Az ókori remekírók, és a modern külföldi írók csakis kiválóbb költői s prózai műveit fogja a „Magyar könyvesház“ jó fordításban közölni. A magyar irodalomra különös súlyt fog fektetni a „Magyar könyvesház“, és mivel régibb jeles íróink művei vagy egészen letűntek a könyvpiacról, vagy fölötte ritkák, vagy drágák, vagy pedig még összegyűjtve sincsenek; ennélfogva idővel régibb íróink minden nevezetesebb műveit fel fogjuk venni a „Magyar könyvesház“-ba, amennyiben azok már olcsó kiadásokban meg nem jelentek volna. Kevésbé kitűnő régibb íróinknak, gondos szemelvényekben , válogatott költeményei s prózairatai fognak a „Magyar könyvesház“-ban megjelenni. Újabb íróinktól szintén fogunk eredeti műveket közzétenni, még pedig részben eddig meg nem jelenteket, részben pedig lapokban és folyóiratokban elszórva közlöiteket. Ezekre nézve meggyőződésünk az, hogy a választás szigorát szabad alább hangolnunk , de azért ezek közül is csak jót, és érdekeset adunk. A „Magyar Könyvesház“ 1875. ápriltól fogva, 3 — 5 íves füzetekben jelen meg , és minden füzet egy egészet képez , úgy , hogy töredékes , vagy hosszan elnyúló befejezetlen műveket egyátalában nem adunk. Ennélfogva minden füzet külön is kapható. A „Magyar könyvesház“-ból egyelőre évenkint 2 folyam (kötet) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyamnak 2 frt! Egyes füzet ára 20 kr! A füzetek az előfizetőknek bérmentesen küldetnek meg. Minden , egy folyamot képező 10 füzethez külön címlapot és tartalomjegyzéket nyomatunk, úgy, hogy a füzeteket együvé is be lehessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó s díszes bekötési táblákról is gondoskodni,és ezáltal elősegíteni azt, hogy bárki s bárhol idővel igen csinos könyvtárra tehessen szert A „Magyar Könyvesházat“ a következő művekkel indítjuk meg: Ányos Pál költeményei. Kármán József: Fanni hagyományai. Aristophanes: A békák, fordította Veress Ignác. Turgeneff: A fatalista. Beszély. Tennyson: Enid (király-idyllek.) Fordította Csukássi József. Erckman-Chatrian: Francia életképek. Sacher-Masoch: Holdas éj. Beszély. Tervbe vettük továbbá, s részben már sajtó alá rendeztetjük a következő magyar írók, részint eredeti, részint fordított műveit: Ányos Pál (prózai iratai), Barcsay Ábrahám , Bárócy Sándor , Benőfy Soma, Bessenyei György , Bozzay Pál, Császár Ferenc, Czakó Zsigmond, Dayka Gábor, gr. Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Dugonics András, Fábián Gábor, Faludi Ferenc, gr. Gvadányi József, Horváth Cyrill, Horváth Endre, Kazinczy Ferenc, Kis János, Kuthy Lajos, Péczeli József, Révai Miklós, Riskó Ignác, Baróti Szabó Dávid , Szentmiklóssy Alajos, Szenvey József, D. Takács Judit, Tinódi Sebestyén, Tóth Endre, Vajda Péter. Végre : Székely Sándor népköltési gyűjteményét (mintegy 120 számra terjedő ballada, népdal, mysterium stb.) Midőn a „Magyar könyvesházat“ a magyar nemzet pártfogásába ajánlanók, reméljük , nem lesz olvasókör, casinó, egylet, önképzőkör, községi és népkönyvtár, amely azt örömmel ne üdvözölné ; de számítunk azonkívül az irodalombarátok , lelkészek, tanárok és tanítók, a lelkes nők, és a törekvő tanuló ifjúság tömeges támogatására is! Csekélynek látszó eszközökkel nagy culturális célt akarunk elérni s azért bízunk a nemzet jobbjainak tettleges részvétében! — „Meter polka“ című, zongorára szerzett zenemű jelent meg Táborszky és Parschnál, ifj. Fahrbach Fülöptől. Ára : 50 kr. gokkó: Kis Lajos Kecskemétről, Felicides Sándor Czeglédről, Jenovay Sándor Félegyházáról, Kiss Antal Kunszenmártonból. A közgyűlés a költségvetés megállapítása után bezáratván, kiki sietett a Beretvás vendéglőjében rendezett bankettre, — a másfél száz terítéket meghaladó ebéd kedélyes folyama közben többek által igen elmés toaszt mondatott; legnagyobb tetszésnek azonban Laukó Károly humoros toasztja örvendett. A vidékről besereglett ügyvédek — kedves emlékeket vívón magukkal 25-kén este és 26-kán reggel távoztak el. Hirfüzér. — A szegedi országos ipar- és terménykiállítás a főreáliskolai két emeletes épületben , 1876-dik évi augusztus 20-kán fog megnyittatni s ugyanazon évi szeptember 8-kán befejeztetni. A kiállítással egy rendkívüli országos vásár fog egyidejűleg megtartatni, mely a kiállítás egész tartamára kiterjedend. A kiállítási tárgyak térdíjai a legmérsékeltebbekre irányoztattak elő. A következő év elején Szegedre a hazai iparos és gazdaközönség országos értekezetre fog meghivatni, addig is azonban óhajtandó volna, ha az érdekelt közönség vidéki bizottságokat alkotna s ezek arra törekednének, hogy a kiállításban minél nagyobb részvét biztosittassék.— Az új ministerium megalakításával a király Wenkheim Bélát bízta meg. — Wagner, a híres zeneszerző most Bécsben van, onnan Budapestre is leső hangversenyt rendezendő.— „Egyetemi híradó“ címmel megjelent a hazai főiskolák ifjúságának közlönye. Szerkeszti : Naszluhác Ödön. A tartalom változatos. A pontozási jelek felrakásában, azonban némi fogyatkozást vettünk észre. — Koszorús, derék írónk Jókai Móré hó 18-kán érte meg 50-dik éve befejezését, mely nap egyúttal 40 éves írói működésének évfordulója is volt. E napon az ország minden részéről szállt , özönlött a kifejezést nyert és ki nem fejezett jókívánat az ünnepelthez. Ez igen természetes, de eredeti az, hogy egy 14 éves tanuló és egy könyvkötő inas is beállott az üdvözlők közé ! Jókai a bátor két fiút igen nyájasan fogadta. Újdonságok. Tisztelt s kedves képviselőnk Mocsáry Lajos, a nálunk is kiválóan szeretett Simonyi Ernő és Csávolszky Lajos képviselők kíséretében f. hó 28-kán, vasárnap délelőtt fél 11 órakor megérkezik s a mint halljuk — a vasárnap délután , a népkörben tartandó pártgyűlésben meg fognak jelenni. A helybeli izr. nőegylet által f. évi Február hó 20-kán az Olvasókör helyiségében tartott táncestély bevételeinek kimutatása. Bevétel: beléptijegyekért 274 frt., felülfizetésekben 220 frt. 50 kr. Összesen: 494 frt. 50 kr., levonván ebből a kiadást 133 frtot., maradt tiszta jövedelem 361 frt. 50 kr. vagyis készpénzben 356 frt. 50 kr. és 1 db. arany 5 frt. értékben. Alulirt választmány kedves kötelességének ismeri a felülfizetőknek, kegyes adományaikért , valamint azon úrhölgyeknek , kik a jegyek elárusítása körül kifejtett buzgó tevékenységük által, a táncestély sikerét tetemesen előmozdítók, úgy a rendező urak tapintatos és ügyes rendezésükért , legmélyebb háláját kijelenteni. Az izr. jótékony nőegylet választmánya. A magy. kir. állam méntelepből a folyó évi fedeztetési évadra hat drb jeles fedező mén érkezett; minélfogva a lótulajdonosok azon figyelmeztetéssel hivatnak fel, miszerint a mezőgazdának a jó fajból is jól táplált ló lévén egyik nevezetes értéke, ennélfogva iparkodjanak a kínálkozó és tenyészlovaik értékesítésére szolgáló alkalmat haszonra fordítani. M NB: megjönnek 27-kén reggel. Grseviczky István izsáki közbirtokos volt országgyűlési követet folyó hó 24-kén temették , ki életének pisztolylyal vetett véget. A Bál-tudósítás, az izr. nő egy 1e t f. hó 20-k án tartott vigalmából. Az Olvasókör helyiségeiben ez estén, oly számos tagból álló , víg és fényes társaság gyűlt össze, hogy e vigalom elődeihez teljesen méltó, sőt ezeket anyagi tekintetben túlszárnyalóbb volt. Teljes elismerést érdek