Kecskemét, 1875. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1875-02-28 / 9. szám

mozgató idegek mind a gerincagy mellő, az érző idegek mind a gerincagy hátsó részéhez futnak. Az idegeket rendesen telegráfsodronyokhoz szokták hasonlítni, a hasonlat elég jó, mert vala­mint az állam kormánya a távírdát saját céljainak elérésére eszközül használja, és úgy szolgálnak az idegek a test államkormányának , az agynak; mert a test birodalom minden provinciájából , minden he­lyéről , vidékéről és környékéből hoznak idegek — miket e miatt körn­yi, peri­phericus idegek­nek nevezünk — tudósításokat a központhoz , az agyhoz; s viszont idegek viszik a parancsokat a központból, a test azon és oly részeihez , hol cse­lekvésre, működésre szükség van. Az idegek tehát egy erős hatalom engedelmes szolgái, néma hírnö­kök, melyek mit sem tudnak azon hírekről, miket az emberi testbirodalom központjától, ugyan e biroda­lom egyes departmentjaiba , kerületeibe visznek,­ sem azon tudósításokról, miket a test egyes tájairól ismét a központhoz visznek, mindegy lévén azoknak akár jó, akár rosz tudósításokat vigyenek avagy hozzanak, azokkal akár örömet, akár fájdalmat idé­­zendők elő. (Folytatjuk.) Színészet. Szombaton Febr. 20-kan ismét a „Falu rossza“, a darabok java került színre, ha nem is , — mint első ízben — telt ház, de szép számú közönség előtt. Az előadás semmivel sem állott hátrább az előbbinél, sőt egyes részletek még talán hatásosab­ban és szebb sikerrel adattak, így p. o. a népdalok határozottan jobban sikerültek, mint a múltkor. Áll ez különösen Völgyi Gyuláné dalairól, noha ő csu­pán hangjának fátyolozottsága miatt nem emelheté azokat múltkor teljes érvényre. A zenekíséret is sokkal összevágóbb volt, ezt különösen elősegítő a rendezőség azon tapintatos eljárása, hogy a zené­szeket a színfalak mögött helyezi el s így, főkép azon dalok, melyeknek éneklése a színpadon kívül kezdődik, szépen sikerültek. A csoportosításokra nézve azonban nem mondhatjuk , hogy oly kifogás­talanok lettek volna, mint első alkalommal. Vasárnap febr. 21-kén bérlet 9­dik számban Budavár bevétele, Vahot Imre 50 aranyat nyert eredeti népszínműve adatott elő, telt karzat és földszint, középszámú zártszék és csekély páholy­­közönség előtt. Azon reménynyel mentem a színházba, hogy látni fogok ismét egy eredeti magyaros zamatu s hozzá még hazafias irányú szinte pályadíjat nyert, tehát eo ipso jó darabot. Oh, mily keserűen kelle csalódnom! Láttam egy minden, de absolute min­den cselekvény és bonyolulat nélküli, csupán haza­fias szólásokkal és hazafias versekkel megtömött, puskaropogás, ágyudörgés és kardcsörgéstől zajos, valóságos vasárnapi darabot, s a mellett, hogy a puskapor füsttől majd megfuladtam, még hozzá végig is kellett nézni, pedig hát a pénzem se b­á­n­­t­a volna, ha ott hagyom. Mit szóljunk a szerepekről s ezzel összefüg­gésben az előadásról ? Egyedül Pommer Jere­miás szerepe az, melyben alakításról, vagy helye­sebben alakíthatásról szó lehet s Aradi igye­kezett e tekintetben mindent megtenni, s dicsére­tére legyen mondva nem maradt csupán az igyeke­zetnél. A többi szereplőket s különösen Egryt csu­pán sajnálni lehetett a sok beszédű, de cselek­vés nélküli darabban. A rendezőségtől azt szeretnék még megkér­dezni , hogy hol látott várat csupán karddal ost­romolni , pláne bevenni. Továbbá a honvédeket kis­sé takarosabban felöltöztethette volna, mert így valóságos gyászvitézeknek tűntek fel. Névtelen. A kecskeméti ügyvédi kamara alaku­lása. A helyi kir. törvényszék elnöke Gáli Ferenc­nek a kecskeméti és szolnoki kir. törv. székek terü­letén működő ügyvédekhez intézett felhívása folytán a 110 bejelentett tag közül mintegy 60 ügyvéd je­lent meg e hó 25-kén a kir. törv.­szék nagyobb tanács­termében, melyet a hallgatóság egészen meg­töltött. A kamara közgyűlését a kir. törvényszék elnöke tartalomdús, jeles beszéddel nyitá meg, beszédében visszapillantást vetve az ügyvédség kez­dete , fokozatos fejlődése és jelen állására, s a több helyen szónoki hévvel előadott beszéd befejezte után , felhívta a kamarát korelnök megválasztására, egyszersmint átadá a kamara alakulása tekintetéből kezeihez érkezett iratokat. Beszéde méltó éljenek­kel kisértetett. A korelnök vezetése mellett megtar­tott választás következő eredményt tüntet fel. Megválasztottak : elnökké : Csilléry Benő Kecs­kemétről ; elnökhelyettessé Horánszky Nándor Szol­nokról ; titkárrá: Zombory László; ügyészszé: Patay Samu; pénztárnokká : ifj. Nagy Lajos Kecskemétről; választmányi tagokká : Gáspár Lajos, Ujszászy Jó­zsef, Magyar László, Papp Sándor , Pacsu Mihály Kecskemétről, id. Magyar Pál, N.­Kőrösről , Okoli­­csányi István és Kerekes Sándor Szolnokról, pótta­ Nyelvészet, irodalom s művészet. — A magyar nyelvbeli hibák megjavítását cél­zó tanácskozás, január utolsó szombatján , a követ­kező megállapodásokra jutott: „Szívélyes“ szó fölösleges. Ott van helyette a szíves, nyájas, kedves, kedveletes, kelletes. „Gy­er­me­k-m­e­n­h­e­l­y“, ,,honvédmenház“ hibásak, helyesen lesz: gyermek-menedékhely; honvédmene­­dékház. „Szell­em­d­ú­s“, „kenettelj­e­s“, „v­í­z­­b­ő“ németes szók, melyek így javítandók ki: szel­lemes, kenetes, bővizű vagy gazdag for­­rás. „Miután“ kizárólag időközszó. „Uralni valakit“ tesz : valakit urának elismerni. „Osztja a nézetet“ németes kifejezés, helyes magyarosan így hangzik : „osztozik nézetében“ „egy nézeten van.“ — Beküldetett szerkesztőségünk­­h­ö­z Erba Odescalchi Incének a haza népéhez in­tézett nyílt levele, melynek címe: „Hívjuk haza a legnagyobb hazafit Kossuthot!“ mind a célt, mind a tartalmat elárulja. Kossuth haza hívását átalános népszavazat útján véli eszközölni. Szavazatunkat szívesen oda adjuk. — Aigner Lajos budapesti könyv­kiadó, „Magyar könyvesház“ cím alatt, egy di­cséretes vállalatot indít meg, mely gyűjteménye lesz a régibb és újabb Magyar és külföldi , vala­mint ókori (hellén és római) jelesebb műveknek. Előfizetési felhívását, mely a vállalattal teljesen megismertet, egész tertelmében adjuk a következők­ben : A szellem hódításai képezik minden művelő­désnek alapját! Ezen sarkalatos igazságtól áthatva, elhatároztuk egy oly vállalat megindítását, amely a világirodalom remekeit mentül szélesebb körökre nézve hozzáférhetőkké, s az­által közbirtokká tegye, mert mennél nagyobb olvasóközönséget tudunk nyer­ni az elismert jelességű műveknek , annál szélesebb medret ásunk a közművelődésnek. Midőn tehát a „Magyar könyvesház“ egyrészt a külföldi irodalmak sekélyes termékeit, a bitorolt térről leszorítani igyek­szik , addig másrészt törekvése leend a ponyvairo­dalom káros befolyását mindinkább csökkenteni s ellensúlyozni. E culturális nagy célt gondos válasz­tás, valamint rendkívül olcsó ár által reméljük el­érni. A választásnál — melyben szakavatott írók ta­nácsával élünk — azon szempontból indulunk ki, hogy míg a költők fenkölt eszméivel az elméket foglalkoztatjuk, a mellett a kedélynek is nyújtsunk táplálékot szórakoztató olvasmányokban. Minden elő­ször előforduló írót rövid élet- és jellemrajzban fo­gunk bemutatni. Az ókori remekírók, és a modern külföldi írók csakis kiválóbb költői s prózai műveit fogja a „Magyar könyvesház“ jó fordításban közölni. A magyar irodalomra különös súlyt fog fektetni a „Magyar könyvesház“, és mivel régibb jeles íróink művei vagy egészen letűntek a könyvpiacról, vagy fölötte ritkák, vagy drágák, vagy pedig még össze­gyűjtve sincsenek; ennélfogva idővel régibb íróink minden nevezetesebb műveit fel fogjuk venni a „Magyar könyvesház“-ba, a­mennyiben azok már olcsó kiadásokban meg nem jelentek volna. Kevésbé kitűnő régibb íróinknak, gondos szemelvényekben , válogatott költeményei s prózairatai fognak a „Ma­gyar könyvesház“-ban megjelenni. Újabb íróinktól szintén fogunk eredeti műveket közzétenni, még pedig részben eddig meg nem jelenteket, részben pedig lapokban és folyóiratokban elszórva közlöite­ket. Ezekre nézve meggyőződésünk az, hogy a vá­lasztás szigorát szabad alább hangolnunk , de azért ezek közül is csak jót, és érdekeset adunk. A „Ma­gyar Könyvesház“ 1875. ápriltól fogva, 3 — 5 íves füzetekben jelen meg , és minden füzet egy egészet képez , úgy , hogy töredékes , vagy hosszan elnyúló befejezetlen műveket egyátalában nem adunk. En­nélfogva minden füzet külön is kapható. A „Magyar könyvesház“-ból egyelőre évenkint 2 folyam (kötet) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyam­nak 2 frt! Egyes füzet ára 20 kr! A füzetek az előfizetőknek bérmentesen küldetnek meg. Minden , egy folyamot képező 10 füzethez külön címlapot és tartalomjegyzéket nyomatunk, úgy, hogy a füzete­ket együvé is be lehessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó s díszes bekötési táblákról is gondoskodni,­­és ezáltal elősegíteni azt, hogy bárki s bárhol idővel igen csinos könyvtárra tehessen szert A „Magyar Könyvesházat“ a következő művekkel indítjuk meg: Ányos Pál költeményei. Kármán József: Fanni ha­gyományai. Aristophanes: A békák, fordította Ve­ress Ignác. Turgeneff: A fatalista. Beszély. Tennyson: Enid (király-idyllek.) Fordította Csukássi József. Erckman-Chatrian: Francia életképek. Sacher-Masoch: Holdas éj. Beszély. Tervbe vettük továbbá, s rész­ben már sajtó alá rendeztetjük a következő magyar írók, részint eredeti, részint fordított műveit: Ányos Pál (prózai iratai), Barcsay Ábrahám , Bárócy Sán­dor , Benőfy Soma, Bessenyei György , Bozzay Pál, Császár Ferenc, Czakó Zsigmond, Dayka Gábor, gr. Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Dugonics András, Fábián Gábor, Faludi Ferenc, gr. Gvadá­­nyi József, Horváth Cyrill, Horváth Endre, Kazin­czy Ferenc, Kis János, Kuthy Lajos, Péczeli Jó­zsef, Révai Miklós, Riskó Ignác, Baróti Szabó Dá­vid , Szentmiklóssy Alajos, Szenvey József, D. Ta­kács Judit, Tinódi Sebestyén, Tóth Endre, Vajda Péter. Végre : Székely Sándor népköltési gyűjtemé­nyét (mintegy 120 számra terjedő ballada, népdal, mysterium stb.) Midőn a „Magyar könyvesházat“ a magyar nemzet pártfogásába ajánlanók, reméljük , nem lesz olvasókör, casinó, egylet, önképzőkör, községi és népkönyvtár, amely azt örömmel ne üd­vözölné ; de számítunk azonkívül az irodalombará­tok , lelkészek, tanárok és tanítók, a lelkes nők, és a törekvő tanuló ifjúság tömeges támogatására is! Csekélynek látszó eszközökkel nagy culturális célt akarunk elérni s azért bízunk a nemzet jobbjai­nak tettleges részvétében! — „Meter polka“ című, zongorára szer­zett zenemű jelent meg Táborszky és Parschnál, ifj. Fahrbach Fülöptől. Ára : 50 kr. gokkó: Kis Lajos Kecskemétről, Felicides Sándor Czeglédről, Jenovay Sándor Félegyházáról, Kiss An­tal Kunszenmártonból. A közgyűlés a költségvetés megállapítása után bezáratván, kiki sietett a Beretvás vendéglőjében rendezett bankettre, — a másfél száz terítéket meg­haladó ebéd kedélyes folyama közben többek által igen elmés toaszt mondatott; legnagyobb tetszésnek azonban Laukó Károly humoros toasztja örvendett. A vidékről besereglett ügyvédek — kedves em­lékeket vívón magukkal 25-kén este és 26-kán reg­gel távoztak el. Hirfü­zér. — A szegedi országos ipar- és ter­ménykiállítás a főreáliskolai két emeletes épü­letben , 1876-dik évi augusztus 20-kán fog megnyit­tatni s ugyanazon évi szeptember 8-kán befejeztet­ni. A kiállítással egy rendkívüli országos vásár fog egyidejűleg megtartatni, mely a kiállítás egész tar­tamára kiterjedend. A kiállítási tárgyak tér­díjai a legmérsékeltebbekre irányoztattak elő. A következő év elején Szegedre a hazai iparos és gaz­daközönség országos értekezetre fog meghivatni, addig is azonban óhajtandó volna, ha az érdekelt közönség vidéki bizottságokat alkotna s ezek arra törekednének, hogy a kiállításban minél nagyobb részvét biztosittassék.— Az új ministerium megalakításával a király Wenkheim Bélát bízta meg. — Wagner, a híres zeneszerző most Bécsben van, onnan Budapestre is leső hangversenyt rende­zendő.— „Egyetemi híradó“ címmel megje­lent a hazai főiskolák ifjúságának közlönye. Szer­keszti : Naszluhác Ödön. A tartalom változatos. A pontozási jelek felrakásában, azonban némi fogyat­kozást vettünk észre. — Koszorús, derék írónk Jókai Móré hó 18-kán érte meg 50-dik éve befejezését, mely nap egyúttal 40 éves írói műkö­désének évfordulója is volt. E napon az ország minden részéről szállt , özönlött a kifejezést nyert és ki nem fejezett jókívánat az ünnepelthez. Ez igen természetes, de eredeti az, hogy egy 14 éves tanuló és egy könyvkötő inas is beállott az üdvözlők közé ! Jókai a bátor két fiút igen nyája­san fogadta. Újdonságok.­ ­ Tisztelt s kedves képviselőnk Mocsáry Lajos, a nálunk is kiválóan szeretett Simonyi Ernő és Csávolszky Lajos képviselők kísé­retében f. hó 28-kán, vasárnap délelőtt fél 1­1 óra­kor megérkezik s a mint halljuk — a vasárnap dél­után , a népkörben tartandó pártgyűlésben meg fognak jelenni.­­ A helybeli izr. nőegylet által f. évi Február hó 20-kán az Olvasókör helyiségében tar­tott táncestély bevételeinek kimutatása. Bevétel: beléptijegyekért 274 frt., felülfizetésekben 220 frt. 50 kr. Összesen: 494 frt. 50 kr., levonván ebből a kiadást 133 frtot., maradt tiszta jövedelem 361 frt. 50 kr. vagyis készpénzben 356 frt. 50 kr. és 1 db. arany 5 frt. értékben. Alulirt választmány kedves kötelességének ismeri a felülfizetőknek, kegyes ado­mányaikért , valamint azon úrhölgyeknek , kik a je­gyek elárusítása körül kifejtett buzgó tevékenysé­gük által, a táncestély sikerét tetemesen előmoz­dítók, úgy a rendező urak tapintatos és ügyes ren­dezésükért , legmélyebb háláját kijelenteni. Az izr. jótékony nőegylet választmánya.­­ A magy. kir. állam méntelepből a folyó évi fedeztetési évadra hat drb jeles fedező mén érkezett; minélfogva a lótulajdonosok azon figyelmeztetéssel hivatnak fel, miszerint a mező­gazdának a jó fajból i­s jól táplált ló lévén egyik nevezetes értéke, ennélfogva iparkodjanak a kínál­kozó és tenyészlovaik értékesítésére szolgáló alkal­mat haszonra fordítani. M NB: megjönnek 27-kén reggel. Grseviczky István izsáki közbirto­kos volt országgyűlési követet folyó hó 24-kén te­mették , ki életének pisztolylyal vetett véget. A Bál-tudósítás, az izr. n­ő e­g­y 1­e t f. h­ó 20-k án tartott vigalmából. Az Olvasókör helyiségeiben ez estén, oly számos tagból álló , víg és fényes társaság gyűlt össze, hogy e vigalom elő­deihez teljesen méltó, sőt ezeket anyagi tekintet­ben túlszárnyalóbb volt. Teljes elismerést érdek

Next