Kecskemét, 1875. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1875-03-28 / 13. szám

III. évfolyam. Kecskemét, 1875. Március 28. 13. szám. JF*--------- ^ Megjelen 5$ % Előfizetési díj: % minden W& I Egész évre. 5 frt — kr. — I WW VI EML d WW VI M Wi Hfl 5sr^:8. Szerkesztő lakása: SH ® «Bk ' WaJtr Mi ^ |jH jggj g|] Egyes szám­ára 15 „ a törvényszéki épületre ISStiffiBt 9HB SP? laSi fPi SRÉpP BH nyíló Sas Utcában, MMBk §T® ÉÉ « B MIMlk Mg®, Sl WB MÉ1 S lhirdetés-díj: 229. sz. a. JH JMk Mffi «I fia Jm Sík Jpf fn TM M ite Ifi a8f jk­ $ÉÉ j§§ JSeI 1 II hi­vejk tér egyszer i Hmm «HVÉI HB ffisr­m Bmmwm éééw m igtatv*is,kétszer: 10, h­imló háromszor: 7 kr. Szűcs Ferenc, Hivatalos hird. dija: •asss** Politikai és társalmi hetilap. tETT!:?. alatt, a törvényszék épu- J[ A -----­ijé lete átellenében. .. Kjf* Bélyegdíj: 30 kr. ijj ........ Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉT“ című hetenként egyszer megjelenő politikai és társalmi lap jövő negyedévi (ápril—júniusi) folyamára. Előfizetési ár vidékre postán vagy helyben házhoz küldve: negyedévre 1 frt. 50 kr. félévre 3 frt. A hirdetések megkönnyebbítése céljából a kiadandó hirdetmények díját igen jelentéke­nyen leszállítottuk, melyre felhívom a t. közön­ség becses figyelmét. Hogy pedig a lap jövő negyedévi első szá­mait is már pontosan szétküsldhessem, kérem a tisztelt közönséget, különösen elvtársain­kat, méltóztassanak előfizetéseik megújítását illetőleg megrendeléseiket mielőbb eszközölni. Az előfizetések, hirdetmények , hirdetmé­nyek díjai és felszólamlások ezután is a „Kecs­kemét“ kiadó hivatalához intézendők. Budai nagy utca 187. sz. a. törvényszék épülete átel­­lenében. Szűcs Ferenc, a „Kecskemét“ kiadója. Nyilvános számadás és nyugta (Második és utolsó.) Csángó-magyar testvéreink részére adakozni szíveskedtek: Bogyó Pál apát-plebános úr 1 db. 10 frankos magyar-aranyat (4 frt.); özvegy Szél Józsefné asszony 1 frt.; Szappanos István városi tanácsos úr gyűjtött 4 frt. 50 krt.; Sziládi Lajos kiegészítésül 50 krt. — Összesen: 1 darab 10 fran­kos magyar-arany és 6 forint, mely összeget, illető helyére leendő elküldés végett, a „Népkör“ elnökének, t. Fehér Péter úrnak hiány nékül át­szolgáltattam. Kecskeméten, 1875. Március 27. Szilád­i Lajos: Bizalom és bizalmatlanság. Kecskemét, 1875. március 25. Mióta a képviselőházi deákpárt és balkö­zép egybeolvadása tényleg megtörtént, s ennek alapján az új kormány kineveztetett, azon idő óta a fusionális mozgalom megkezdte a rés­mo­sást az országház falán, hogy tágabb tért, a hármas bérc és négy folyó térségét elboríthassa és meghódíthassa. A mozgalom kint a vidéken lassanként megindulni kezdett. A két párt klubbjai először titkon összesúgtak, majd az egyesülés esélyei iránt előre tapogatóztak, azután nyíltan síkra léptek , a bankettek szolgáltatták az összeölel­­kezési tért, hol azután — mint már sok esetben — indítvány létetett a bizalmi nyilatkozatok megszavazása iránt is. Hasonló történt városunkban, azon kü­lönbséggel , hogy itt a baloldali klubb a jobb­oldal összeolvadásra irányzott felhívását jó előre visszautasítván, ez utóbbinak küldöttei jónak látták szűz alatt megkezdeni és folytatni az alkudozást, míg műveket annyira megérettnek hitték, hogy a legközelebbi közgyűlésen a jelen kormány irányában bizalmi nyilatkozat meg­szavazását indítványozták. A helybeli baloldal rendíthetetlen része e kérdéssel szemben ellenzéket képezett, a biza­lom nyilvánítást megtagadta. Az új kormány ugyanazon közjogi alapon áll, melyet hét éven át szakadatlan és bajaink kútforrásának hirdetett s ma már bebizonyított­­nak lát azon párt, mely a mindenek felett álló haza felvirágzását és jobblétét Magyarország állami függetlenségének kivívásában keresi. E tekintetben tehát részünkről a jelen kor­mány irányábani bizalom megszavazása szóba sem jöhet. A­mi a pénzügyi zűrzavaros állapotok megszüntetését illeti, e kérdésben sem szavaz­hattunk bizalmat, mert a bajok fökútforrását épen azon alapból látjuk kibuzogni, melyet fen­tebb említettünk, melyen a jelen kormány is áll: a közös ügyekből. Csak a belügyi reformok tere az, hol vá­rakozással fordulunk a kormány felé. De bizal­mat itt sem szavazhatunk előre. Annyi hangza­tos ígéretet hallotunk már, annyi „aranyszájú“ szép szavakat, melyek pusztában elhangzó szóvá lettek, hogy ha nem is egészen jogunk, de okunk mindenesetre van a kétkedésre. Két­kedés és bizalom pedig egy kebel lakói nem lehetnek. „Elvárjuk a kormányt a tettek mezején,“ mondá Tisza Kálmán, midőn a Bittó-kabinet a képviselőháznak magát bemutatta, s most mi­dőn amannak bukása után azon kormány fog­lalja el a még meg sem halt bársony­székeket, melynek épen ő is tagja, ne kívánjon többet tőlünk, mint ő elődeitől: tetteik elvárását. A bizalom azután sem késő, sőt csak azu­tán jogosult, mert kiérdemlett. A belügy terén sok a javítani való. Ott az elévült felsőház rendezése, az állam és az egy­ház közötti viszonyok szabályozása, a kötelező polgári házasság életbeléptetése, a maegyeren­­dezés, az ipar és kereskedelmi viszonyok cél­szerű szabályozása és számtalan egyéb, melye­ket ha a jelen kormány a valódi szabadelvűség követelményeihez képest megoldott, ez irányban bizony mi sem fogunk késlekedni a már kiér­demlett bizalom nyilvánításával. Addig pedig „elvárjuk a kormányt a tettek mezején,é­s habár a bizalmi nyilatkozat meg­szavazásában ellenfeleinknek többséget sike­rült is toborzaniok, ezt magunkra nézve, a fentebb mondottak után erkölcsi bukásnak nem tekintjük. Politikai szemle, Kecskemét, 1875. március 25. A nagy hét napjaival a politikai közélet szü­netelése is — legalább látszólag — kezdetét vette. Látszólag — mondjuk , — mert a megindult egyezke­dési mozgalmak pihenőt tartani egyátalában nem akarnak. Itt-ott fel-felhangzik a kétes elemek tenyér­­csattanása és pohárcsördítése, mint csendes nyári alkonyatkor a tisza-malmok egyhangú kelepelése.­­ Nevezetesebb hírül említjük fel, hogy minisztereink közül néhányan Bécsbe utaztak, hol az uralkodó­nak velencei és dalmatiai útja megkezdése előtt, mely csak május hóban érend véget, nagyobb mi­niszteri tanács fog tartatni. Spanyolországban a karlisták Cabrera béke­feltételeit nagy ellenszenvvel fogadják, s tovább folytatják nemzet és ország pusztító harcaikat. Egy e hó 16-ról kelt madridi sürgöny jelenti, hogy a karlisták a San Christóbal és Mont Esquiago ma­gaslatait szuronyszegezve elfoglalták az alfonzista csapatoktól. Egy másik, hasonló időről kelt sürgöny szerént, Montpensier herceg előbbi rangját és mél­tóságát, melyet a spanyol hadseregnél elfoglalt, visszakapta egy királyi dekrétum által. Németországban e hó 16-án kezdetett meg a porosz képviselőházban a javadalmazást megvonó törvényjavaslat tárgyalása. A papi párt természete­sen felhasználta ez alkalmat Bismark ellenes kitö­résekre. Sybel ultramontán képviselő Diokletián mi­niszterének nevezi a kancellárt, és mint ilyent tra­gikus módon egy posványban hagyja elveszni, midőn Bismark a terembe lép, s az egész ház rendkívül meglepetve zajos tapsban tör ki. Bismark kezdetben nem tudta e jelenet okát, de később értesülvén arról, félszobáit. Beszédében Lybelnek azon idéze­tére : „inkább kell engedelmeskedni az istennek, mint az embernek,“ azt viszonzá: „hogy istenének vél szolgálni, a midőn a közügy védelmében királyát szolgálja, ki király isten kegyelméből és a kinek istentől ráruházott kötelessége idegen szellemi fel­sőbbségtől és római beavatkozástól népe független­ségét megóvni. Itt nem arról van szó, hogy isten­nek avagy a királynak kelljen-e inkább engedelmes­kedni , hanem épen arról: a király avagy a pápának szolgáljunk-e inkább ?“ Törvényhatósági közgyűlés, 1875. évi Március 22. és 23. Főispán Kiss Miklós a gyűlést 9 órakor meg­nyitván, miután a kisorsolt bizottsági tagok fele része helyett megválasztottak kettő kivételével, a bíráló bizottság által igazolva lettek, főispán által a törvényhatósági bizottság újra alakultnak kimon­datott, — az igazolási, bíráló és fegyelmi választ­mányi tagok megválasztására, a következő márc. 23-ik napja tűzetett ki, valamint az árvaszéki igtató­s kiadó megválasztására is. Ezután polgármester Bagi László havi jelenté­sét következőkben terjesztő elő: 1. Február hóban egy rendes és egy rendkí­vüli közgyűlés tartatott. A rendes közgyűlésben összesen 54, a rend­kívüli közgyűlésben pedig összesen 10 ügydarab in­téztetek el. A jegyzőkönyvek a tanács és kirendelt bizott­ság által hitelesíttettek, a megrendelt fölterjesztések és átiratok megtörténtek. 2. A közegészségi állapot február hóban telje­sen kielégítő, s a betegforgalom csekély volt, a halandóság a január havinál alábbszállott. Január hóban volt 136, februárban pedig 129 haláleset, tehát 7-tel kevesebb, a hasznos házi állatok között pedig sem ragály , sem járvány elő nem fordult.

Next