Kecskemét, 1875. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1875-03-28 / 13. szám
III. évfolyam. Kecskemét, 1875. Március 28. 13. szám. JF*--------- ^ Megjelen 5$ % Előfizetési díj: % minden W& I Egész évre. 5 frt — kr. — I WW VI EML d WW VI M Wi Hfl 5sr^:8. Szerkesztő lakása: SH ® «Bk ' WaJtr Mi ^ |jH jggj g|] Egyes számára 15 „ a törvényszéki épületre ISStiffiBt 9HB SP? laSi fPi SRÉpP BH nyíló Sas Utcában, MMBk §T® ÉÉ « B MIMlk Mg®, Sl WB MÉ1 S lhirdetés-díj: 229. sz. a. JH JMk Mffi «I fia Jm Sík Jpf fn TM M ite Ifi a8f jk $ÉÉ j§§ JSeI 1 II hivejk tér egyszer i Hmm «HVÉI HB ffisrm Bmmwm éééw m igtatv*is,kétszer: 10, himló háromszor: 7 kr. Szűcs Ferenc, Hivatalos hird. dija: •asss** Politikai és társalmi hetilap. tETT!:?. alatt, a törvényszék épu- J[ A -----ijé lete átellenében. .. Kjf* Bélyegdíj: 30 kr. ijj ........ Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉT“ című hetenként egyszer megjelenő politikai és társalmi lap jövő negyedévi (ápril—júniusi) folyamára. Előfizetési ár vidékre postán vagy helyben házhoz küldve: negyedévre 1 frt. 50 kr. félévre 3 frt. A hirdetések megkönnyebbítése céljából a kiadandó hirdetmények díját igen jelentékenyen leszállítottuk, melyre felhívom a t. közönség becses figyelmét. Hogy pedig a lap jövő negyedévi első számait is már pontosan szétküsldhessem, kérem a tisztelt közönséget, különösen elvtársainkat, méltóztassanak előfizetéseik megújítását illetőleg megrendeléseiket mielőbb eszközölni. Az előfizetések, hirdetmények , hirdetmények díjai és felszólamlások ezután is a „Kecskemét“ kiadó hivatalához intézendők. Budai nagy utca 187. sz. a. törvényszék épülete átellenében. Szűcs Ferenc, a „Kecskemét“ kiadója. Nyilvános számadás és nyugta (Második és utolsó.) Csángó-magyar testvéreink részére adakozni szíveskedtek: Bogyó Pál apát-plebános úr 1 db. 10 frankos magyar-aranyat (4 frt.); özvegy Szél Józsefné asszony 1 frt.; Szappanos István városi tanácsos úr gyűjtött 4 frt. 50 krt.; Sziládi Lajos kiegészítésül 50 krt. — Összesen: 1 darab 10 frankos magyar-arany és 6 forint, mely összeget, illető helyére leendő elküldés végett, a „Népkör“ elnökének, t. Fehér Péter úrnak hiány nékül átszolgáltattam. Kecskeméten, 1875. Március 27. Sziládi Lajos: Bizalom és bizalmatlanság. Kecskemét, 1875. március 25. Mióta a képviselőházi deákpárt és balközép egybeolvadása tényleg megtörtént, s ennek alapján az új kormány kineveztetett, azon idő óta a fusionális mozgalom megkezdte a résmosást az országház falán, hogy tágabb tért, a hármas bérc és négy folyó térségét elboríthassa és meghódíthassa. A mozgalom kint a vidéken lassanként megindulni kezdett. A két párt klubbjai először titkon összesúgtak, majd az egyesülés esélyei iránt előre tapogatóztak, azután nyíltan síkra léptek , a bankettek szolgáltatták az összeölelkezési tért, hol azután — mint már sok esetben — indítvány létetett a bizalmi nyilatkozatok megszavazása iránt is. Hasonló történt városunkban, azon különbséggel , hogy itt a baloldali klubb a jobboldal összeolvadásra irányzott felhívását jó előre visszautasítván, ez utóbbinak küldöttei jónak látták szűz alatt megkezdeni és folytatni az alkudozást, míg műveket annyira megérettnek hitték, hogy a legközelebbi közgyűlésen a jelen kormány irányában bizalmi nyilatkozat megszavazását indítványozták. A helybeli baloldal rendíthetetlen része e kérdéssel szemben ellenzéket képezett, a bizalom nyilvánítást megtagadta. Az új kormány ugyanazon közjogi alapon áll, melyet hét éven át szakadatlan és bajaink kútforrásának hirdetett s ma már bebizonyítottnak lát azon párt, mely a mindenek felett álló haza felvirágzását és jobblétét Magyarország állami függetlenségének kivívásában keresi. E tekintetben tehát részünkről a jelen kormány irányábani bizalom megszavazása szóba sem jöhet. Ami a pénzügyi zűrzavaros állapotok megszüntetését illeti, e kérdésben sem szavazhattunk bizalmat, mert a bajok fökútforrását épen azon alapból látjuk kibuzogni, melyet fentebb említettünk, melyen a jelen kormány is áll: a közös ügyekből. Csak a belügyi reformok tere az, hol várakozással fordulunk a kormány felé. De bizalmat itt sem szavazhatunk előre. Annyi hangzatos ígéretet hallotunk már, annyi „aranyszájú“ szép szavakat, melyek pusztában elhangzó szóvá lettek, hogy ha nem is egészen jogunk, de okunk mindenesetre van a kétkedésre. Kétkedés és bizalom pedig egy kebel lakói nem lehetnek. „Elvárjuk a kormányt a tettek mezején,“ mondá Tisza Kálmán, midőn a Bittó-kabinet a képviselőháznak magát bemutatta, s most midőn amannak bukása után azon kormány foglalja el a még meg sem halt bársonyszékeket, melynek épen ő is tagja, ne kívánjon többet tőlünk, mint ő elődeitől: tetteik elvárását. A bizalom azután sem késő, sőt csak azután jogosult, mert kiérdemlett. A belügy terén sok a javítani való. Ott az elévült felsőház rendezése, az állam és az egyház közötti viszonyok szabályozása, a kötelező polgári házasság életbeléptetése, a maegyerendezés, az ipar és kereskedelmi viszonyok célszerű szabályozása és számtalan egyéb, melyeket ha a jelen kormány a valódi szabadelvűség követelményeihez képest megoldott, ez irányban bizony mi sem fogunk késlekedni a már kiérdemlett bizalom nyilvánításával. Addig pedig „elvárjuk a kormányt a tettek mezején,és habár a bizalmi nyilatkozat megszavazásában ellenfeleinknek többséget sikerült is toborzaniok, ezt magunkra nézve, a fentebb mondottak után erkölcsi bukásnak nem tekintjük. Politikai szemle, Kecskemét, 1875. március 25. A nagy hét napjaival a politikai közélet szünetelése is — legalább látszólag — kezdetét vette. Látszólag — mondjuk , — mert a megindult egyezkedési mozgalmak pihenőt tartani egyátalában nem akarnak. Itt-ott fel-felhangzik a kétes elemek tenyércsattanása és pohárcsördítése, mint csendes nyári alkonyatkor a tisza-malmok egyhangú kelepelése. Nevezetesebb hírül említjük fel, hogy minisztereink közül néhányan Bécsbe utaztak, hol az uralkodónak velencei és dalmatiai útja megkezdése előtt, mely csak május hóban érend véget, nagyobb miniszteri tanács fog tartatni. Spanyolországban a karlisták Cabrera békefeltételeit nagy ellenszenvvel fogadják, s tovább folytatják nemzet és ország pusztító harcaikat. Egy e hó 16-ról kelt madridi sürgöny jelenti, hogy a karlisták a San Christóbal és Mont Esquiago magaslatait szuronyszegezve elfoglalták az alfonzista csapatoktól. Egy másik, hasonló időről kelt sürgöny szerént, Montpensier herceg előbbi rangját és méltóságát, melyet a spanyol hadseregnél elfoglalt, visszakapta egy királyi dekrétum által. Németországban e hó 16-án kezdetett meg a porosz képviselőházban a javadalmazást megvonó törvényjavaslat tárgyalása. A papi párt természetesen felhasználta ez alkalmat Bismark ellenes kitörésekre. Sybel ultramontán képviselő Diokletián miniszterének nevezi a kancellárt, és mint ilyent tragikus módon egy posványban hagyja elveszni, midőn Bismark a terembe lép, s az egész ház rendkívül meglepetve zajos tapsban tör ki. Bismark kezdetben nem tudta e jelenet okát, de később értesülvén arról, félszobáit. Beszédében Lybelnek azon idézetére : „inkább kell engedelmeskedni az istennek, mint az embernek,“ azt viszonzá: „hogy istenének vél szolgálni, a midőn a közügy védelmében királyát szolgálja, ki király isten kegyelméből és a kinek istentől ráruházott kötelessége idegen szellemi felsőbbségtől és római beavatkozástól népe függetlenségét megóvni. Itt nem arról van szó, hogy istennek avagy a királynak kelljen-e inkább engedelmeskedni , hanem épen arról: a király avagy a pápának szolgáljunk-e inkább ?“ Törvényhatósági közgyűlés, 1875. évi Március 22. és 23. Főispán Kiss Miklós a gyűlést 9 órakor megnyitván, miután a kisorsolt bizottsági tagok fele része helyett megválasztottak kettő kivételével, a bíráló bizottság által igazolva lettek, főispán által a törvényhatósági bizottság újra alakultnak kimondatott, — az igazolási, bíráló és fegyelmi választmányi tagok megválasztására, a következő márc. 23-ik napja tűzetett ki, valamint az árvaszéki igtatós kiadó megválasztására is. Ezután polgármester Bagi László havi jelentését következőkben terjesztő elő: 1. Február hóban egy rendes és egy rendkívüli közgyűlés tartatott. A rendes közgyűlésben összesen 54, a rendkívüli közgyűlésben pedig összesen 10 ügydarab intéztetek el. A jegyzőkönyvek a tanács és kirendelt bizottság által hitelesíttettek, a megrendelt fölterjesztések és átiratok megtörténtek. 2. A közegészségi állapot február hóban teljesen kielégítő, s a betegforgalom csekély volt, a halandóság a január havinál alábbszállott. Január hóban volt 136, februárban pedig 129 haláleset, tehát 7-tel kevesebb, a hasznos házi állatok között pedig sem ragály , sem járvány elő nem fordult.