Kecskemét, 1877. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1877-01-07 / 1. szám
Megjelen minden Vasárnap. Szerkesztőés kiadóhivatal • hova a lap szellemi és anyagi részét illető küldemények intézendők. Budai nagy utca, 18. sz. alatt, a törvényszéki épület átellenében. Előfizetési díj : mmr V. évfolyam. Kecskemét, 1877. Januárius 7. 1. szám. Egész évre . 5 frt. okr. Félévre . . 3 „ — „ Negyedévre .1 „ 50 „ Egy hónapra — „ 60 „ Egyes számára . IS kr.KECSKEMÉT társalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. 1512 Hivatalos hirdetések: Minden beiktatásért külön 3 frt. Bélyegdíj minden iktatásnál külön 30 kr. ■o Hirdetés díjak: Magánhirdetéseknél: 1 centiméter magas hasáb-szeletért : 1-szer iktatva . . 20 kr. 2- szer 3- szor Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉT“ című hetilapra. Lapunk ötödik évfolyamára hirdetünk ezúttal előfizetést. Működésünk ismeretes lévén a t. c. közönség előtt, programmot adni ez alkalommal feleslegesnek tartjuk. A lap múlt évi irányából, milyenségéből következtetést lehet vonni a jövőre, mely már a küszöbön áll. Feladatunk, mint eddig, úgy ezentúl is: e város s a közönség érdekének ellenőrzése , javának előmozdítása, olvasó közönségünknek hasznos olvasmánynyal való ellátása, mely célból adtunk a múlt évben is oly ismeretterjesztő cikkeket, melyek bármely lap hasontartalmú cikkeivel versenyezhetnek. Ha itt ott nehézségek, akadályok gördíttettnek gátlólag utunkba, ezek nem rettentenek vissza soha a működéstől és a körülményekhez képest gyengéden — ha ez célra nem vezet, erős eszközökkel hárítjuk el előttünk, de csüggedést nem tapasztal rajtunk senki, midőn akár a közügyekért, akár egyes részakarat és önérdek hajhászás miatt kell bárki ellen is síkra szállanunk. Azt hisszük, aki ismeri felfordult társadalmi életünket, nem veszi tőlünk rész néven , ha elhatározásunknak ez alkalommal is hangot adunk. Ily elhatározással indul el lapunk, hogy a jövő évi pályáját megfussa s ha csak annyi eredményt lesz is képes felmutatni a pálya végén, mint ez év utolján, úgy akkor is, mint most, nyugodt lelkiismerettel állunk meg a t. közönség előtt, mint aki legjobb akarata szerint végezte kötelességét. Előfizetési feltételek. Kecskeméten házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre: 5 frt. Félévre: 3 frt. Negyedévre : 150 kr. Az előfizetési pénzek a „Kecskemét“ szerkesztőségéhez intézendők. (Budai nagy utca, a törvényszéki épület átellenében.) Kérjük a t. előfizetőket szíveskedjenek előfizetéseiket minél előbb megtenni, hogy az első számot is már pontosan megküldhessük. Kecskemét, 1876. december 30. A „Kecskemét“ szerkesztősége. Honnan a kérdés e fontossága ? Mi által és mióta lett a keleti kérdés európai kérdéssé? Az által és azóta, hogy az orosz hatalom a török birodalom csonkításaival és Lengyelország felkoncolásával, Európa szabadságának veszélyes arányokra növekedett. Én hálával tartozom a portának. S én a hálát nem mint sokaknál tapasztaltam tehernek, hanem szent és kedves kötelességnek tekintem. — És én becsülni tanultam a török nép nemzeti jellemének nemes vonásait. Becsülni tanultam annyival inkább , minél bámulatosabb tünemény az, hogy e szívós erkölcsű népnek társadalmi erényekben gazdag jellemét még azon dögleletes levegő sem volt képes megrontani, mely Konstantinápolyból azon hosszú időn át reá özönlik, hogy a túlsúlyért minden eszközökkel versenygő európai cselszövények, e világvárost a corruptió folyton forongó boszorkány üstjévé alakították. E corruptio az üst körül haszonlesőig ólálkodó magasabb körökben igen is talált, nagyon is talált fogékonyságra, de a tartományokban a népzöme tisztán megőrizte az erkölcsök, a társadalmi erények szent ereklyéjét, miként nálunk is a nép zömének házi tűzhelyén lett megőrizve a nemzetiség örök szent tüze, midőn a palotákban kialudott. Igaz, a török nép abban, a mit polgárisodásnak szoktunk nevezni, nagyon hátra maradott. Nem fogékonyságán múlt, s nem is az ő bűne. Hanem amily kétségtelen, hogy csak a néperkölcs nyújthat a szabadelvű intézvények meggyökerezésére biztos talajt, s ama nélkül ezek elcsenevésznek vagy hazugsággá válnak, oly bizonyos az is, hogy bámulattal látná a világ, mi könnyen vernek gyökeret, mi természetesen meghonosulnak a legszabadelvűbb intézmények a török népnél, ha Európa megnem engedné, hogy a török birodalom hereditárius ellensége, tendentiásus avatkozásával, a kor intelmei által sugalmazott törekvéseknek útját állja. Hanem ezek az én egyéni nézeteim, egyéni rokonszenveim. A világ politikájában nem rokonszenv a mérvadó. Az érdek az, s ha nagy idő óta az európai súlyegyen politikájában, a török birodalom feltartása dogmává vált, s inforoconscientiae most is az, az bizony nem onnan van, mintha Európa a törökbe szerelmes volna, hanem onnan van, mert az orosz preponderantia növekedésétől irtózik. És bizony méltán. A keleti kérdés orosz hatalmi kérdés. „Hinc omne principium hue refer exitum.“ Ez a dolog veleje európai érdek szempontból. Minden politika vagy csalás, vagy csalódás, mely nem ezen tényt veszi kiindulási ponttal. A keleti kérdés orosz hatalmi kérdés. Legyen e vonás kitörülve a keleti kérdésből , s az ipso facto megszűnik európai kérdés lenni. Egyszerre leszól egy tisztán belügyi kérdés színvonalára, melynek ily vagy amolyan fordulatait rokon vagy ellenszenvvel kisérhetik az emberek elveik sugalma, érzelmeik ösztöne szerint, de egy európai hatalomnak sem fogná álmát háborgatni. Sikerüljön a török portának, (amint én lelkemből óhajtom, hogy sikerüljön), különféle fajú s vallású népeit egymással és saját fennhatóságával kiengesztelni, legyen az alkotmányos intézményekkel körülvett jogegyenlőség alapján, legyen personal unió vagy szorosra fűzött federatív irány alapján; avagy ne sikerüljön , s feldöntött hatalmának romjaié emeljék államéleti érvényre nemzeti individualitásaikat birodalmának népei, mindez nem fogja Európa békéjét, Európa szabadságát fenyegetni, mindebből nem fog senki európai kérdést csinálni. Ellenben míg a keleti kérdésnek orosz hatalmi vonása a situatióban fekszik, a török birodalom akár épségének megtámadására, akár fenhatóságának csorbítására intézett minden merénylet, mindig fenyegetni fogja Európa békéjét , mert minden, akár közvetlen, akár közvetett növekedése az orosz hatalmi túlsúlynak Európában, egy-egy lépés Napóleon azon jóslatának teljesedése felé, hogy „Európa kozákká leszen.“ Humanitásról beszélnek. Boldog Isten! hát hol van az a keresztény hatalom Európában, mely az emberiségi érzelmeket minden scrupulus nélkül meg nem tagadta volna, nemcsak midőn ezt érdekében tenni vélte, hanem gyakran puszta boszuból is ? Beli keserves emlékezetek tolulnak e szónál lázasan agyamba, nekem magyarnak is minő rettenetes példákat idézhetnék máshonnan is; végig a történelmi borzalmnok hosszú során, le egészen a comune őrült brutalitásáig, s ez őrültség repressiójánál féktelenkedett dühöngésig. És kérdem én, ki? hol? és mikor? csinált európai kérdést a humanitás lábbal taposásából, melynek a világ annyi irtózatos nyomát viseli? Hanem az bizonyos, hogy lehetetlen az emberi kebelben indignatiónak nem gerjedni, midőn azt látjuk, hogy épen azon hatalom burkolja veszélyes terveit a humanismus fátyolába, amely a Visztulától a Behring tengerig, a fekete tengertől a jegesig a humanitás lábbal tapadásával emelte magasra, s folyvást emeli hatalma colossusát, oly rendszerített consistentiával, oly kérlelhetlen kegyetlenséggel, s oly iszonyatos mérvben, hogy az példátlan a történelemben. Nem humanitás forog itt kérdésben, hanem az orosz preponderantia növekedése. Amaz csak por, mely az emberek szemébe száratik, hogy ezt ne lássák. És beszélnek szabadságról, önkormányzatról. Pedig a dolog úgy áll, hogy amíg az orosz hatalom Európa délkeletére reá nehezkedhetik, a török birodalom keresztény népei sem a porta fenhatóságával állandó kibékülésre soha nem fognak juthatni, sem szabadok és függetlenek nem lehetnek. Csak ezközei lehetnek az orosz politikának. Majd kényszerű, majd önkénytes, de mindig engedelmes eszközei. (Folytatjuk.) Kossnyi a keleti kérdésről. *) Kossuth Lajos újabban az alábbi rendkívül nagy fontosságú levelet intézte Simonyi Ernőhöz: Collegno al Baraccone December 12. Kedves barátom! Talán mégsem lesz egészen felesleges a keleti kérdést kissé megszellőztetni. Nem mintha valami újat vélnék mondhatni, hanem mert a tisztázott fogalmak az ösztönszerűség sugalmait meggyőződéssé s az óhajt akarattá szilárdíthatják. A keleti kérdés európai kérdés. Nincs hatalom Európában, mely nem érezné, hogy annak phasisai kisebb-nagyobb mérvben , közvetve vagy közvetlenül, saját érdekeivel kapcsolatban állanak. *) Az „Egyetértés“ 1876. dec. 24-kén megjelent száma után közöljük. Szerk. Tömeghatósági rendes közgyűlés. 1876. évi december 27-kén. Főispán Kiss Miklós úr a gyűlést 9 órakor d. e. megnyitván, polgármester Bagi László úr szokásos havi jelentését következőkben terjeszti elő : I. Az ügyforgalomra nézve: Novembrióban beadatott a közös igtatóba 976 ügydarab. Elintéztetett: a) közgyűlésben 92 db. b) 13 tanácsülésben 262 db. c) ülésen kívül 633 db. összesen 987 db. tehát a hátralékokból is 51 db. Elnöki igtatóba beadatott s elintéztetett 6 db. II. A házi pénztárak forgalma: 1. Pénztári maradvány okt. hóról..............................721 frt. 53 kr. Bevétel: a háztartási alapból : 13,824 frt.10 kr. összesen : 907 frt.66 kr. Ezen összegek a kir. adótárba átadattak. IV. A közbiztonsági állapotra nézve jelenti, hogy valamint a városban, úgy a pusztákon is történtek ugyan apróbb u.m. élelmiszerek és baromfiak tolvajlásai, de azok elkövetői is nagyrészben kézrekerültek és az igazságszolgáltatásnak átadattak; azonban nagyobbszerű lopások vagy erőszakos tolvajlások s egyébb bűntettek nem fordultak elő. V. A közegészségi állapot a rendetlen időjárás mellett is kedvezőnek mondható , mennyiben a betegforgalom az előző hónaphoz képest megkevesbedett, a halálozások száma pedig annyira apadt, hogy 1000 lakosra csak 3 halott esett, ugyanis november hóban csak 131 halottunk volt. A hasznos házi állatok között a lovaknál és sertéseknél a lépfene szórványosan mutatkozott. Egyébb házi állatok minden ragályos és járványos betegségtől megkíméltettek. VI. Az időközben felmerült nevezetesebb eseményeket illetőleg következőket jelenti: 1. A körösi kaputól a vasúti raktárakhoz vezető szárny kavics-út elkészülvén, a bizottság által f. hó 19-kén megvizsgáltatván , a válalkozótól egy évi jótállás mellett átvétetett és a forgalomnak átadatott. 2. A közegésségi bizottság f. hó 17-kén megalakult. 3. Az 1877-dik évi költségelőirányzat f. hó 13-kán a n. m. magy. kir. belügyministeriumhoz fölterjesztetett. Végre mély részvéttel jelenti , hogy városunk egyik érdemes polgára, törvényhatósági bizottságunk buzgó tagja: Bódogh Ferenc úr, f. hó 18-kán elhalálozott. Ezen jelentés tudomásul vétetik: Az 1875: 66. 67. és 68. továbbá az 1876: 2.11.19. 21. 29.30.32. és 36. t. cikkelyek kihirdettetvén , megőrzés végett levéltárba tétetni rendeltettek. A kórházi felügyelő bizottság megalakítására vonatkozó miniszteri rendelet felolvastatván: a kórházi felügyelettel a közegészségi bizottság bízatott meg. Pénzügyminiszteri rendelet folytán a földadó kataszteri becslő bizottság újjá alakíttatván, megválasztattak . Rendes tagokat: 1. Muraközy János, 2. Muraközy József, 3. Nagy Sándor, 4. Gyenes Imre, 5. Liptai Pál, 6 Zombory László , 7. Szokolai Sándor. Póttagokat: 1. Szeless Ferenc, 2. Szél Imre, 3. Id. Csókás József, 4. Csorba Menyhért, 5. Szappanos Elek, 6. Sz. Tóth Antal, 7. Szél Ferenc. A közegészségügyi törvény és ennek végrehajtására vonatkozó rendszabályoknak az 1877-dik év első napján leendő életbeléptetése iránt kibocsátott miniszteri értesítés a közegésségügyi bizottságnak kiadatik. A leavatási bizottság megválasztása már a múlt június havi közgyűlésben megtörténvén , az erre vonatkozó miniszteri rendelet tudomásul vétetett. A magyar történelmi társulat megkeresése folytán, városi közönségünk mint alapító tag 100 frt. díj kifizetését utalványozta. A kerületi kataszteri becslő biztos úr által beterjesztett kataszteri járás minősítési leírás ellen, mint mely a tényleges állással egyátalában meg nem egyez, több rendbeli kifogás tétezvén, az újon alakulandó bizottságba városunk részéről megválasztott tagok b) törlesztési „ 16,486 78 c) alapítványokból. . 9,523 56 33 összesen :40,555 frt. 7kr. 2. Kiadások: a) háztart. alapból . .22,352 frt.34 kr. b) törlesztési „ . . 5,907 29 c) alapítványokból . . 8,472 33 75 33 összesen :36,732 frt.38 kr. Pénztári maradvány . . 3,823 33 39 33 II. Az adópénztárak bevételei: A kecsk. adóközségből .31,804 frt.60 kr. Hátralék adó . . . . 1,592 „17 V Késedelmi kamat . . . 464 „ 412 33 összesen :33,861 frt.19 kr. Bugacmonostori adóközl. 906 362 Késedelmi kamat . . .1 334 33