Kecskemét, 1877. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1877-01-07 / 1. szám

mm r Y. évfolyam. Kecskemét, 1877. Januárius 7. 1. szám. Megjelen minden Vasa rnap. Szerkesztő­és kiadőlii vntal • hova a lap szellemi és anyagi részét illető kül­demények intézendök: Budai nagy utca, 18?. sz. alatt, a törvényszéki épület átellenében. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt. — kr. Félévre . . 3 „ — „ Negyedévre .1 „ 50 „ Egy hónapra — „ 60 „ Egyes szám ára : IS kr. KECSKEMET lársalmi, ismerellerj eszlő és szépirodalmi hetilap. ■o Hirdetés díjak: Magán hirdetéseknél: 1 centiméter magas ha­sáb-szeletért : 1-szer iktatva . . 20 kr. 2- szer 3- szór 15 12 Hivatalos hirdetések; Minden beiktatásért kü­lön 3 frt. Bélyegdíj i minden iktatásnál külön 30 kr. Előfizetési felhivás a „KECSKEMÉT“ cimu liotilapra. Lapunk ötödik évfolyamára hirdetünk ezúttal előfizetést. Működésünk ismeretes lévén a t. c. közönség előtt: programmot adni ez alka­lommal feleslegesnek tartjuk. A lap múlt évi irányából, milyenségéből következte­tést lehet vonni a jövőre, mely már a kü­szöbön áll. Feladatunk, mint eddig, úgy ezentúl is: e város s a közönség érdeké­nek ellenőrzése , javának előmozdítása, olvasó közönségünknek hasznos olvas- mánynyal való ellátása, mely célból ad­tunk a múlt évben is oly ismeretterjesztő cikkeket, melyek bármely lap hasontar- talmú cikkeivel versenyezhetnek. Ha itt ott nehézségek, akadályok gör- dittettnek gátlólag utunkba, ezek nem rettentenek vissza soha a működéstől és a körülményekhez képest gyengéden — ha ez célra nem vezet, erős eszközökkel hárítjuk el előliünk, de csüggedést nem ta­pasztal rajtunk senki, midőn akár a köz- iigyekért, akár egyes rósz akarat és ön­érdek hajhászás miatt kell bárki ellen is síkra szállanunk. Azt hisszük, a ki ismeri felfordult tár­sadalmi életünket: nem veszi tőlünk rósz néven , ha elhatározásunknak ez alkalom­mal is hangot adunk. Ily elhatározással indul el lapunk, hogy a jövő évi pályáját megfussa s ha csak annyi eredményt lesz is képes fel­mutatni a pálya végén, mint ez év utol­ján, úgy akkor is, mint most, nyugodt lelkiismerettel állunk meg a t. közönség előtt, mint a ki legjobb akarata szerint végezte kötelességét. Előfizetési feltételek. Kecskeméten házhoz hordva vagy vidékre postán küld­ve. Egész évre: 5 frt. Félévre: 3 frt. Ne­gyedévre : 1 50 kr. Az előfizetési pénzek a „Kecskemét“ szerkesztőségéhez intézendök. (Budai nagy útca, a törvényszéki épület átellenében.) Kérjük a t. előfizetőket szíveskedjenek előfizetéseiket minélelőbb megtenni, hogy az első számot is már pontosan megküld- hessük. Kecskemét, 1876. december 30. A „Kecskemét“ szerkesztősége. kossiiüi a keleti kérdésről. *) Kossuth Lajos újabban az alábbi rendkívül nagy fontosságú levelet intéz­te Simonyi Ernőhöz: Collegno al Baraccone December 12. Kedves barátom! Talán még sem lesz egészen felesleges a keleti kérdést kissé megszellőztetni. Nem mintha valami újat véluék mondhatni, hanem mert a tisztázott fogalmak az ösz­tönszerűség sugalmait meggyőződéssé s az óhajt akarattá szilárdíthatják. A keleti kérdés európai kérdés. Nincs hatalom Európában, mely nem érezné, hogy annak phásisai kisebb-nagyobb mérvben , közvetve vagy közvetlenül, sa­ját érdekeivel kapcsolatban állanak. *) Az „Egyetértés“ 1876. dec. 24-kén megje­lent száma után közöljük. Szerk. Honnan a kérdés e fontossága ? Mi által és mióta lett a keleti kérdés európai kérdéssé? Az által és azóta, hogy az orosz hatalom a török birodalom csonkításai­val és Lengyelország felkoncolásával, Európa szabadságának veszé­lyes arányokra növekedett. Én hálával tartozom a portának. S én a hálát nem mint sokaknál tapasztaltam tehernek, hanem szent és kedves köte­lességnek tekintem. — És én becsülni ta­nultam a török nép nemzeti jellemének nemes vonásait. Becsülni tanultam annyi­val inkább , minél bámulatosabb tünemény az, hogy e szívós erkölcsű népnek tár­sadalmi erényekben gazdag jellemét még azon dögleletes levegő sem volt képes megrontani, mely Konstántinápolyból azon hosszú időn át reá özönlik, hogy a túlsúlyért minden eszközökkel versenygő európai cselszövények, e világvárost a corruptió folyton forongó boszorkány üst­jévé alakították. E corruptio az üst körül haszonlesőig ólálkodó magasabb körök­ben igen is talált, nagyon is talált fogé­konyságra; de a tartományokban a nép­zöme tisztán megőrizte az erkölcsök, a társadalmi erények szent ereklyéjét; mi­ként nálunk is a népzömének házi tűzhe­lyén lett megőrizve a nemzetiség örök szent tüze, midőn a palotákban kialudott. Igaz, a török nép abban, a mit polgárisodásnak szoktunk nevezni, nagyon hátra maradott. Nem fogékonyságán múlt, s nem is az ő bűne. Hanem a mily kétségtelen, hogy csak a néperkölcs nyújthat a szabadelvű intézvények meggyökerezésére biztos ta­lajt. s ama nélkül ezek elcsenevésznek vagy hazudsággá váluak: oly bizonyos az is, hogy bámulattal látná a világ, mi könnyen vernek gyökeret, mi természete­sen meghonosulnak a legszabadelvűbb in­tézvények a török népnél, ha Európa meg- nem engedné, hogy a török birodalom hereditarius ellensége, tendentiosus avat­kozásával, a kor intelmei által sugalma­zott törekvéseknek útját állja. Hanem ezek az én egyéni nézeteim, egyéni rokouszenveim. A világ politiká­jában nem rokonszenv a mérvadó. Az ér­dek az, s ha nagy idő óta az európai suly- egyen politikájábau, a török birodalom feltartása dogmává vált, s inforocon- s c i e n t i a e most is az: az bizony nem on­nan van, mintha Európa a törökbe sze­relmes volna, hanem onnan van, mert az orosz preponderantia növeke­désétől irtózik. És bizony méltán. A keleti kérdés orosz hatal­mi kérdés. „Hinc omne princípium hue refer exitum.“ Ez a dolog veleje európai érdek szempontból. Minden politika vagy csalás, vagy csalódás, mely nem ezen tényt veszi kiindulási ponttul. A keleti kérdés orosz hatalmi kérdés. Legyen e vonás kitörülve a keleti kérdés­ből , s az ipso facto megszűnik európai kérdés lenni. Egyszerre leszál egy tisztán belügyi kérdés színvonalára, melynek ily vagy amolyan fordulatait rokon vagy el­lenszenvvel kisérhetik az emberek elveik sugalma, érzelmeik ösztöne szerint; de egy európai hatalomnak sem fogná álmát háborgatni. Sikerüljön a török portának, (a mint én lelkemből óhajtom, hogy sike­rüljön), különféle fajú s vallásu népeit egymással és saját fennhatóságával kien­gesztelni, legyen az alkotmányos intézvé- uyekkel körülvett jogegyenlőség alapján, legyen personal unió vagy szorosra fűzött federativ irány alapján; avagy ne sikerüljön , s feldöntött hatalmának rom­jaié emeljék államéleti érvényre nem­zeti individualitásaikat birodal­mának népei: mindez nem fogja Európa békéjét, Európa szabadságát fenyegetni, mind ebből nem fog senki európai kérdést csinálni. Ellenben míg a keleti kérdésnek orosz hatalmi vonása a situatióban fekszik: a török birodalom akár épségének megtá­madására, akár fenhatóságának csorbítá­sára intézett minden merénylet, mindig fenyegetni fogja Európa békéjét ; mert minden, akár közvetlen, akár közvetett növekedése az orosz hatalmi túlsúlynak Európában, egy-egy lépés Napóleon azon jóslatának teljesedése felé, hogy „Euró­pa kozákká lesze n.“ Humanitásról beszélnek. Boldog Isten! hát hol van az a keresztény hatalom Eu­rópában, mely az emberiségi érzelmeket minden scrupulus nélkül meg nem tagadta volna, nemcsak midőn ezt érdekében lenni vélte, hanem gyakran puszta boszuból is ? Beh keserves emlékezetek tolulnak e szó­nál lázasan agyamba, nekem magyarnak! s minő rettenetes példákat idézhetnék máshonnan is; végig a történelmi borzal- \npic hosszú során, le egészen a comune őrült brutalitásáig, s ez őrültség repres- siójánál féktelenkedett dühöngésig. És kérdem én, ki? hol? és mikor? csinált európai kérdést a humanitás lábbal tapo­sásából, melynek a világ annyi irtózatos nyomát viseli? Hanem az bizonyos, hogy lehetetlen az emberi kebelben indignatiónak nem gerjedni, midőn azt látjuk, hogy épen azon hatalom burkolja veszélyes terveit a humanismus fátyolába, a mely a Visz­tulától a Behring tengerig, a fekete ten­gertől a jegesig a humanitás lábbal tapo- dásával emelte magasra, s folyvást emeli hatalma colossusát, oly rendszerített eon- sistentiával, oly kérlelhetlen kegyetlen­séggel, s oly iszonyatos mérvben, hogy az példátlan a történelemben. Nem humanitás forog itt kérdésben, hanem az orosz preponderantia növeke­dése. Amaz csak por, mely az emberek szemébe szóratik. hogy ezt ne lássák. És beszélnek szabadságról, önkor­mányzatról. Pedig a dolog úgy áll, hogy a mig az orosz hatalom Európa délkele­tére reá nehezkedhetik: a török birodalom keresztény népei sem a porta fenhatósá- gával állandó kibékülésre soha nem fog­nak juthatni, sem szabadok és függetle­nek nem lehetnek. Csak ezközei lehetnek az orosz politikának. Majd kényszerű, majd önkénytes, de mindig engedelmes eszközei. (Folytatjuk.) Tömoyhalósági rendes közgyűlés. 1876. évi december 27-kén. Főispán Kiss Miklós úr a gyűlést 9 óra­kor d. e. megnyitván, polgármester Bagi László úr szokásos havi jelentését követke­zőkben terjeszti elé : I. Az ügyforgalomra nézve: Novemb. bóban beadatott a közös igta- tóba 9B6 ügydarab. Elintóztetett: a) közgyű­lésben 92 db. b) 13 tanácsülésben 262 db. c) ülésen kívül 633 db. összesen 987 db. tehát a hátralékokból is 51 db. Elnöki ig- tatóba beadatott s elintóztetett 6 db. II. A házi pénztárak forgalma: 1. Pénztári maradvány okt. hóról ..............................721 frt. 53 kr. Bevétel: a) háztartási alapból . 13,824 frt. 10 kr. b) törlesztési „ 16,486 78 c) alapítványokból. . 9,523 56 33 összesen : 40.555 frt. 7 kr. 2. Kiadások: a) háztart. alapból . . 22,352 frt. 34 kr. b) törlesztési „ . . 5,907 29 c) alapítványokból . . 8,472 33 75 33 összesen : 36,732 frt. 38 kr. Pénztári maradvány . . 3,823 33 39 33 II. Az adópénztárak bevételei: A kecsk. adóközségből . 31,804 frt. 60 kr. Hátrálék adó . . . . 1,592 „ : 17 V Késedelmi kamat . . . 464 „ 41 V 2 33 összesen : 33,861 frt. 19 kr. Bugacmonostori adóközs. 906 3? 62 Késedelmi kamat . . . 1 33 4 33 összesen : 907 frt. 66 kr. Ezen összegek a kir. adótárba átadattak. IV. A közbiztonsági állapotra nézve je­lenti, hogy valamint a városban, úgy a pusz­tákon is történtek ugyan apróbb u. m. élelmi­szerek és baromfiak tolvajlásai, de azok elkövetői is nagyrószben kózrekerültek és az igazságszolgáltatásnak átadattak; azon­ban nagyobbszerű lopások vagy erőszakos tolvajlások s egyébb bűn tettek nem fordul­tak elő. V. A közegészségi állapot a rendetlen idő­járás mellett is kedvezőnek mondható , mennyiben a betegforgalom az előző hónap­hoz képest megkevesbedett, a halálozások száma pedig annyira apadt, hogy 1000 la­kosra csak 3 halott esett; ugyanis novem­ber hóban csak 131 halottunk volt. A hasznos házi állatok között a lovak­nál és sertéseknél a lépfene szórványosan mutatkozott. Egyébb házi állatok minden ragályos és járványos betegségtől megki- méltettek. VI. Az időközben felmerült nevezetesebb eseményeket illetőleg következőket jelenti: 1. A körösi kaputól a vasúti raktárak hoz vezető szárny kavics-út elkészülvén, a bizottság által f. hó 19-kén megvizsgáltat­ván : a válalkozótol egy évi jótállás mellett átvétetett és a forgalomnak átadatott. 2. A közegésségi bizottság f. hó 17-kén megalakult. 3. Az 1877-dik évi költségelőirányzat f. hó 13-kán a n. m. magy. kir. belügyminis- teriumhoz fölterjesztetett. Végre mély részvéttel jelenti , hogy vá­rosunk egyik érdemes polgára, törvényható­sági bizottságunk buzgó tagja: Bódogh Fe­renc úr, f. hó 18-kán elhalálozott. Ezen jelentés tudomásul vétetik: Az 1875: 66. 67. és 68. továbbá az 1876: 2.11.19. 21. 29.30.32. és 36. t. cik­kelyek kihirdettetvén : megőrzés végett levél­tárba tétetni rendeltettek. A kórházi felügyelő bizottság megalakí­tására vonatkozó miniszteri rendelet felol­vastatván: a kórházi felügyelettel a közegész­ségi bizottság bízatott meg. Pénzügyminiszteri rendelet folytán a földadó cataszteri becslő bizottság újjá ala­kíttatván, megválasztattak : Rendes tagokul: 1. Muraközy János, 2. Muraközy József, 3. Nagy Sándor, 4. Gyenes Imre, 5. Liptai Pál, 6 Zombory László , 7. Szokolai Sán­dor. Póttagokúi: 1. Szeless Ferenc, 2. Szél Imre, 3. Id. Csókás József, 4. Csorba Menyhért, 5. Szappanos Elek, 6. Sz. Tóth Antal, 7. Szél Ferenc. A közegészségügyi törvény és ennek vég­rehajtására vonatkozó rendszabályoknak az 1877-dik év első napján leendő életbelépte­tése iránt kibocsátott miniszteri értesítés a közegésségügyi bizottságnak kiadatik. A lóavatási bizottság megválasztása már a múlt junius havi közgyűlésben megtörtén­vén , az erre vonatkozó miniszteri rendelet tudomásul vétetett. A magyar történelmi társulat megkere­sése folytán, városi közönségünk mint alapító tag 100 frt. dij kifizetését utalványozta. A kerületi kataszteri becslő biztos úr által beterjesztett kataszterijárás minősítési leírás ellen, mint mely a tényleges állással egyátalában meg nem egyez, több rendbeli kifogás tétetvén, az újon alakulandó bizott­ságba városunk részéről megválasztott tagok

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék