Kecskemét, 1877. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1877-01-14 / 2. szám
1811. — 2. szám. „KECSKEMÉT.“ Januárius 14. ját megszilárditá. Hangsúlyozása — a hanghordozásra megjegyzett fenntartása mellett — meglepően találó s gondolatai előterjesztésének azon varázst kölcsönzi, a mely az értelmesség szellem rendes kisérője. Az eleven , mozgékony , rendelkező , tréfát, csínyt kedvellő Kamillát szerencsés alakításban mutatta be. Egyébiránt a siker dicsőségében méltó társakkal osztozott — emlékezzünk meg ezekről is. A szinte újabb időben ide került Szabó Anti, a csapodár, mind nagyobb nagyobb tért foglal a közönség szivében s a bíráló elismerése terén. Helyes felfogás és kiviteli képesség szerencsés összeölelkezése teszik játékát jelessé, művészivé. A ledér, élvezetek után rohanó víg cimborát, az élénk, elvágyó francia Champignacot — a színművészet minden fegyverének harcba vitele mellett, egészen sikerült képben tárta a közönség elé. Jellemzése teljes sikert aratott. Völgyi Gyula (Fridolin) arra irányozta törekvését, hogy a félénkség, ostoba tartózkodás és bárgyuság vonalaiból mulatságos alakot teremtsen. Én Fridolin szerepében nem látom a bárgyuság felmutatott fokát, s valóban Sardou nem ferdeszájú bárgyúnak alkotá Fridolint, hanem azért meg kell vallani, hogy V. Gy. ábrázolása a mulatságos szempontjából, kitűnően sikerült. Mezei a szerelemféltő Riverolle-t egészen jól jellemző játékával Ha megemlítem még, hogy Papp Laura (Konstance) szerepének alapvonását, a semlegesség gondolatában vélte feltalálni s e szerint játszott — akkor a főszereplőket rendre vettem. Az Ítélet szálait összefoglalva, a végeredmény ez: összevágó , jó előadás. Úgy látszik bebizonyíthatom ezután, hogy amily kész voltam eddig , a rész előadás esetén, hibák felmutatására, sőt ostorozására , épen olyan, sőt nagyobb mértékben vagyok kész a jó előadást kiemelni, az érdemet elismerni. A „Csapodár“ előadása élvezetes volt, mit mutatott a közönség tapsa ? Nem ! Tapsának elmaradása. Annyira meg volt lepve, annyira neki adta magát a kéjes érzetnek — hogy elfeledett tapsolni. Dalotti. Újdonságok. — M. b. Fehér Péter síremlékére N. N. szerkesztőségünkhöz beküldött: 1 frtot. · Hiba kiigazítás. M. b. Fehér Péter síremlékére adakozók között, lapunk multheti számában hibásan van felemlítve Darányi János 2 írttal, mert ezen 2 írtot Daróci János adományozta. — A helybeli postahivatalnál van egy neveletlen fráter, ki a közönségnek épen úgy beszél, mint kocsis a lónak. Reméljük, hogy a közönség minél előbb meg fog szabadulni e faragatlan gyerkőctől, kinek otromba modora miatt alig meri tisztességes ember a postahivatalba betenni a lábát, mert mindig ki van téve annak, hogy e nyers fickótól meggyaláztatik. Felhívjuk rá elsősorban is a t. c. postamester úr figyelmét. A helybeli gazdasági kiállításon jutalmat nyert vidéki kiállítók közül egy párnak leveléből a küldött aranyak nyom nélkül eltűntek. A vizsgálatból, mint halljuk, kitűnt, hogy a hiba néma helybeli postán történt. „Nagy verekedés van a nagytemplomban“ ! E megdöbbentő hírrel rontott be egy ember vízkereszt napján d. e. fél 11-kor a városházára. A furcsa hirre többen a templomba futottak , azonban ott verekedés helyett nagy néptömeget találtak, kik az akkor nap megszentelt vízzel telt kádak körül csoportosultak s kezükben üveget tartva lármáztak. A rendőrök a rajongókat elhallgattatták. Legújabban megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett: „Utazás a holdba. Phaal Hans csodálatos kalandjai.“ Poe Edgardtól, fordította Hang Ferenc. A díszes kötetnek ára: 50 kr. Beküldetett a Petőfi-társaság lapjainak 1. száma , melyben Jókai Mór , Szász Gerő , Balázs Sándor , Ábrányi Emil, Toldi István, Kertbeny Károly és Ábrányi Kornél tollából rendkívül érdekes közlemények foglalják. A nevezett szépirodalmi, művészeti és társadalmi heti közlöny felelős szerkesztője: Száll a Tamás , szerkesztőtárs: Balázs Sándor. Előfizetési árak: Egész évre 10 frt, félévre: 5 frt., évnegyedre: 2 frt. 50 kr. Előfizethetni minden könyvkereskedésben és a kiadó hivatalban (nádor utca 14.) A kitűnően szerkesztett lapot legmelegebben ajánljuk a közönség hazafias pártfogásába. rr Az aprójószágok között városszerte valami járvány dühöng. Van olyan udvar, ahol egy reggelre valamennyi baromfi elhullott. · Az iskolás gyermekek között városunkban is fordult már elő néhány roncsoló-torokjobb eset. · Az ,,0 Ívásakor“ f. hó 27-kén tartandó zártkörű táncvigalmára a meghívók már szétküldettek. = Gyász hír. A f. hó 8-kán tartott közig, bizottsági gyűlésen jelen voltak éppen a tanfelügyelő megérkeztére vártak, midőn helyette egy távirat érkezett, melyben az foglaltatott, hogy Dömötör János tanfelügyelő az éjjel „hirtelen“ meghalt. E leverő hír kimondhatatlanul megzavarta a bizottság tagjait , kik a jóravaló , szorgalmas fiatal embert valamenynyien becsülték és szerették. Másnap tudtuk meg a fővárosi lapokból, hogy a szerencsétlen fiatalember saját kezeivel vetett véget életének.F. hó 8-án reggel szobája falának egyik szögén felakasztva találtatott. A szörnyű tett oka ismeretlen. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben beteges volt, de nem súlyosan, azonban hypochondriája gyógyíthatlan színben tüntette föl baját, s ez is segítette elhatározását Az ügybuzgó férfiú legközelebb egypár hetet szándékozott Kecskeméten tölteni , s városunk tanügyével közelebbről megismerkedni , és a hiányokat orvosolni. Az ő halála reánk nézve is veszteség, mert a jeles szakférfiú kétségkívül sokat javíthatott volna nálunk. Legyen áldott emlékezete! !. A napokban egy atyafi azzal a naiv kérdéssel lépett be egyik helybeli fiatal ügyvéd irodájába, hogy: „Legyen szives a tejes úr nekem valami jóravaló ügyvédet komendálni.“ Hogy az atyafi menten kidobatott, tán fölösleges is említeni. ” Felkéretnek mindazok, kik vidéki ismerőseik részére a színpártolókör által f. évi február 8-án tartandó táncvigalom alkalmából meghívókat kivánnak kieszközölni , hogy ez iránt Bagi Béla urat, mint a kör titkárát keressék meg. A kör elnöksége. (Beküldetett): Sarapov Szergius. A múlt év december havában Jász-berényből hoztak ide egy orosz foglyot, Sarapov Szergiust, aki a délszláv fölkelőknél mérnök volt; ezen egyén a kormány által ide internáltatott, s ennek folytán a Milhoffer-féle házban őrizet alatt tartatik. Nagy meglepetéssel olvastam — ezeket tudva — a „Kecsk. Lapok“ legutóbbi számának hirdetési rovatában, hogy ezen minden esetre veszélyes egyéniség — mert ha az nem volna, akkor szabadon bocsáttatnék, s az állam havonta nem költené rá 50 frtot, francia nyelvórák adását határozta el, — s mi több még a gazdasági iskola helyiségeiben, úgy tudom, hogy a felettes felügyelet a polgármesternek szigorú kötelességévé tétetett, most már a felügyeletből kifolyónak tartom azt, hogy ő, aki compromittálva van, a tanítástól eltiltassék, ha másért nem is, de különösen azon szempontból , nehogy itt az omladinának fiókintézetét állítsa fel, miután mint tudom , az ő francia nyelvtanítási buzgalma csupán onnét származott, hogy így a környéken levő , az államra nézve veszélyes terveket kovácsoló szerbeket maga köré gyűjtse. Felhívandónak találom ez indokok folytán a belügyminiszter úr figyelmét Sarapov eme veszélyes működésére, anál inkább, mivel a polgármester nem érzi magát arra — mint hallom !— feljogosítottnak, hogy őt ezen veszélyes gyűlések tartásától eltiltsa. (1876.) „ A bérletgyűjtés nem mutat fel olyan eredményt, mely a színtársulat erejéhez méltó volna, — felhivjuk tehát városunk közönségének figyelmét arra, hogy a színházat minél tömegesebben látogatván, tegye lehetővé az igazgatóknak a szerződtetett igazán jó erők itt tarthatását. “ Bajnai Ede, az oly rég érzett szükséget pótlandó bérkocsikat állított fel, s mérsékelt díjért a város belterületén és azon kívül 4 fogatot bocsájtott a közönség rendelkezésre. A kecskeméti „Népkör“, 1. év februárius 4- én, a hónap első vasárnapján , saját termeiben zártkörű táncvigalmat fog tartani. — Belépti díj: személyenként 50 kr. Kezdete 7 órakor. — Jegyek előre válthatók: Fehér István és Vajda István kereskedő uraknál. Régi tapasztalatból tudjuk már, hogy a „Népkor" táncvigalmai mindig kedélyes és fesztelen mulatságok szoktak lenni, amiért is a fennt érintett táncvigalomra jóeleve felhívjuk a t. közönség figyelmét és érdeklődését. Mocsáry Lajos országgyűlési képviselő úrnak, a kecskeméti függetlenségi párt központi bizottságához intézett válaszát, lapunk jövő számában közöljük egész terjedelmében. Figyelmeztetjük t. c. előfizetőinket és azokat, kik lapunkban hirdettetnek, hogy Gáspár Imre volt lapkihordó helyébe mást fogadtunk fel s így ő se előfizetési, se hirdetési dijat el nem fogadhat. " A helybeli izr. nőegylet f. hó 7-kén tartotta meg alakuló közgyűlését. Kiváló megelégedéssel vettük tudomásul, hogy az egylet fáradhatatlan buzgó elnöknőjét, Schwarc Józsefné úrhölgyet újra megválasztotta. E választás által az egylet önmagát tisztelte meg, mert belátta, hogy ügyét oly kezekben hagyja , melyek a magasztos célnak megfelelőleg azt a legjobban tudják kormányozni. Szintén szerencsésnek mondhatjuk az alelnöknő választását is Schwarz Ignácné úrhölgy személyében. Választmányi tagok : Fischmann Simonná , id. Kohn Sándorné, Behr Károlyné , Scheiber Sándorné , ifj. Schönberger Adolfné, Löwy Zsigmondné , Schweiger Mórné , Politzer Bernátné, Spitzer Józsefné és Steiner Zsigmondné úrhölgyek. A színpártolókör 1. évi febr. 8-kán tartja táncvigalmát az „Olvasókör“ termeiben. A tiszta jövedelemnek — az alapszabályok szerint — fele a színházalap javára, fele pedig a választmány által meghatározandó célra fog fordíttatni. Belépti díj: személyenként egy forint. A jegyek elárusítását Fehér István úr volt szíves elvállalni. — E kitűnőnek ígérkező jótékonycélú táncestélyt újólag is melegen ajánljuk a n. a. közönség pártfogásába. Az iparos-ifjúsági önképző-egylet f. hó 7 - ki táncvigalmának bevétele: 218 frt. 85 kr. kiadása: 81 frt. 63 kr., tiszta jövedelemé: 137 frt. 22 kr. Ezen összegből 68 frt. 50 kr., a török sebesültek javára, 68 frt. 72 kr. az ifjúsági egylet pénztára javára fordíttatott. Nyilvános köszönet. T. Varga József reform, segéd-kántor 14 kötet becses és kedélynemesitő ifjúsági iratot, — T. Dömötör Krisztina úrhölgy pedig Jókaynak „A magyar nemzet története regényes rajzokba“ című művét volt szíves a polgári leányiskola ifjúsági könyvtárának ajándékozni. Midőn e becses ajándékokért a nőnevelés és intézetünk nevében forró köszönetet mondok, egyúttal újból is bátor vagyok ez ügyet a művelt közönség becses pártfogásába ajánlani. Kecskemét, 1877. jan. 10. Pásthy Károly, polg. leányisk. igazgató. Régi ágyúk. A reform, egyház régiségtárában két igen régi vas ágyú van , — az idő melyben készíttettek—miután szerfelett megrozsdásodtak—meg nem határozható. Dékány Imre, sör és bor csarnokában igen izletes csemege raktárt is állítván fel, nulla különféle csemegék kaphatók, ajánljuk a közönség figyelmébe. Pártos Gyula műépítész — mint halljuk — a reform, egyház új épületének tervét pár nap alatt lehozván, az építkezés a tavaszszal megkezdhető leendő Klein Gyula ügye a kaszinóban. Amint emlékeznek olvasóink lapunk közleményéből, Klein Gyula ügyvéd a kaszinó tagjai közé a választmány által nem vétetett fel. Emiatt ő felebbezett a közgyűléshez; a közgyűlés — alapszabályai szerint — a felvétel felett titkosan szavazván: a jelen volt 87 szavazó közül 84 szavazattal, 3 szó ellen tagul felvétetett. — A kőúton keresztül a nagy sár miatt nem lehet járni. —■ azért felhívjuk rá a hatóság figyelmét, hogy segítsen a nagyközönség e még nagyobb kényelmetlenségén. A „Népkor“ e hó 7-kén tartó évi tisztújító közgyűlését, mely alkalommal megválasztottak : elnökül: Antal Péter, alelnökül: Szűcs Ferenc, titkárul: Németh Ödön, jegyzőkül: ifj. Bagi László és Faragó István; pénztárnokul : Salamon Imre, könyvtárnokul : Visontay Ferenc; választatott ez alkalommal 30 választmányi tag is. A függetlenségi párt évi alakuló közgyűlésén, melyen a párt szép számmal megjelent választók által volt képviselve,— az ezúttal megejtett választás eredménye: elnök: Szappanos István, titkár: Németh Dániel, a központi bizottságba 25 tag választatott. Az „iparos ifjúsági önképző egylet“ táncestélye alkalmával, a „Népkör“ termei zsúfolásig megteltek. Tudósítónk szerint, a táncosnők közül, Török Ida k. a. tűnt ki,ben az alanyiság korlátozott szereplését, a széptani elv, a nézetek elágazásának lehetősége mellett még épen nem szenvedne, valamint, ha megengedném a második esetben a kivétel létezését, ez a kivétel csak a szabályt erősítené meg. Oe igenis , bátran mondhatjuk, hogy e vagy ama tárgy szép, de azért némileg, a vélemények is elágazhatnak e tekintetben, az ízlés képzettségének foka szerint, a szerint , a mint egynémelyik inkább a jelenség fölötti tetszést, másika a szép eszméje fölötti, teljesen érdek nélkül levő gyönyört helyezi előtérbe. Írhatnék s szeretnék még írni sokat, de félek, hogy levelem hosszúságával már eddig sem tartott lépést türelme s így kényszerítve érzem magamat levelem befejezésére. A kényszernek engedek. Mégis , mielőtt ezt tenném , engedje meg , hogy tekintélyt kedvellő hajlamának hódolva, idézzek néhány sort a kitűnő Carriere széptanából: „Világnézetünk teljes összefüggésében , mint igazat és valót jelenthetjük ki, hogy : az alakok megítélésében, valamennyiünkben meg van, mélyen elrejtve, az egyezőség közös alapja.... Az ízlés-ítélet mindenkire nézve érvényes, melynek meghatározási alapja abban rejlik, amit, mint az emberiség érzék fölötti substrátumát tekinthetünk, így megmentjük a szép iránti értékben az alanyit és az általános érvényűt. Valamint azonban szabadságunból következik, hogy egyediségünknek az eszmével való összeegyeztetését magunk valósítjuk meg, ez tehát csak a lehetőség mér-téke szerint létezik s csak a mi hozzájárulásunk folytán jó létre, épen úgy következik ebből széptani téren, az Ízlés képezhetősége és nemesbítésének feladata.“ Hiszi-e még, hogy a szép, önálló léttel nem bír, hogy valamit szépnek mondani nem lehet, mert az „Ízlés dolga“ ? Engedje levelemet azon édes hitben zárnom be, hogy ez egyszer, az eszmék terén, én győztem meg Önt, a különben mindig győztest. Isten Önnel! Dalotti. Az Isten keze. (Folytatás.) Mikor magához tért, egy cserjés liget tisztásán találta magát öt vagy hat rablótól körülvéve. Szalmából készült pamlagon , — vagy ha tetszik vackon — fehér bundán heverészett egy ember, ki bizonyos tekintélyt látszott gyakorolni a többiek felett. Széles vállas alak volt, arca, melyet zord szakál s bajusz tett visszataszítóvá, bizonyos miveltséget árult el. Megvetőleg, rá sem nézve Péterre , kérdező: „ki vagy szerencsétlen, kit balsorsod ide hozott“? Péter undorral válaszolt: „Soha se kutassátok , ki s mi vagyok , — ime itt pénzem — vegyétek s aztán bocsássatok utamra.“ Azzal egykedvűleg húzá ki tárcáját s azt a földre veté. Két három rabló kapott utána, de a bundán heverő alak egy intésére lábaihoz tevék azt. Ő maga pedig a Péter hangjára mintegy megütődve emelte fejét s merően nézett a szerencsétlen áldozatra. Majd fölkelt a bundáról s csak most tűnt ki, hogy felkarja hiányzik. Lassan, fürkésző szemekkel Péter elé lépett s durván kiáltott rá: „Ki vagy, szólj“? „Nem tartozik rád“, felelt Péter. Akkor egészen hozzá hajolt s félig súgva mondá e szavakat: ,,Te Haraszti Péter vagy.“ Péter elsápadt. „Igen , az vagyok , s haza utazom édesanyámhoz , s ha ismersz, egygyel több okod rá, hogy elbocsáss.“ „Egyel több okom arra, hogy téged itt a poklok minden kínjával kivégezzelek“ szólt sziszegve a haramiafőnök. „Én vagyok Csík Laci........ emlékszel-e még rám“? Péter visszatántorodott, majd elszántan szólt: „Végezz hát gyorsan, vedd el éltemet, neked sohasem fogok kegyelemért könyörögni." „Hasztalan is volna... ha ha ha , most quitelni fogunk.“ Nézzd, a jobbik karom hiányzik, ezt te vetted el Péter, e miatt képtelen lettem kenyeremet becsületesen keresni, balkarommal most már csak gonoszságot mivelek. ... A te golyód vitt enynyire Péter . .. emlékszel, ezelőtt három évvel a kaszinóban ... hiszen hogy ne emlékeznél ... akkor illantál el....... Három hónapig feküdtem a seblázban, de te, fogadom , hogy egész életeden át sinteni fogod__ Péter megkisérte a mellette álló övéből a pisztolyt kiragadni, mit az észrevvén , durván taszitá vissza. „Fogjátok meg, — mond a rablóvezér — „nem gyerekekkel van itt dolgod Péter, hallgasd végig ezt a tragédiát, te voltál szerzője....... háromszor ájultam el, mikor a karomat operálták. Péter , — de te el fogsz ájulni tizenháromszor. Nem lehetett azt megmenteni ... átkozott golyód mind összetörte várperecemet... le kellett azt vágni.... és én nem voltam képes tovább dolgozni--koldulni szégyeltem s betyárrá lettem.... — Mind te tetted ezt Péter.. .. Most azért számolunk ... kössétek meg ahoz a fához, mond a vezér. — Most egy dulakodás fejlett ki, melyben Péter ruháit mind összeszaggaták, mig végre kezei s lábai lekötözve voltak a kijelölt fához. „Fiúk ! — szólt a vezér — ez az ember három évvel ezelőtt összelőtte a karomat, a melyik már nincs meg — le kellett azt vágni a lövés miatt. — Most ezt a tartozásomat lerovom neki. S minthogy az én karomat a doktorok apró késekkel szabdalták a gyógyítás alkalmával, az övét is bicskával fogjuk elszabdalni, vállalkoztok-e rá“? „Megteszszük ,“ hangzott a válasz. „Lássd Péter, ezek az emberek értenek a khirurgiához is. S hogy ne mondhassd, miszerint szűkmarkú vagyok, a három év előtt tett szívességedre kamatot is fizetek, te az egyik karomtól szabadítottál meg, én mind a kettőnek terhét leveszem válaidról. Lássd milyen bőkezűen fizetek. ... Azután elmehetsz édesanyádhoz, ha ha ha! Fiúk, mind a két karját levágjátok.“ Péter fogait csikorgatá: „Végezzd szörnyeteg, ocsmány munkádat.“ „Soha se pattogj Petikém, ez már így megy, ma neked , holnap nekem. Fiúk , kínáljátok meg egy kis szíverősítővel , mert nem gyerekség az, amit ő most fog produkálni , s magamról tudom.“ Egyik rabló nagy kulacsot tartott szájához. Péter undorral fordult el tőle. (Folytatjuk.)