Kecskemét, 1879. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1879-01-26 / 4. szám

VII. évfolyam. Előfizetési díj: Helyben házhoz, vidékre postán küldve: Egész évre 5 frt — kr. Félévre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egy hónapra — frt 60 kr. Egy szám ára 15 kr.KECSKEMÉT A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI PÁRT POLITIKAI ÉS KÖZMIVELŐDÉSI HETILAPJA. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztői iroda : Haltér, Héjjas-ház emeletén. 40. szám. •Kecskemét, 1879. Január 26. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesz- tőséghez intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetményeket Sziládi Lajos úr nyomdája is elfogad. Mindenféle pénz a kiadóhivatalba küldendő. Hirdetési díj: 1 centiméter magas hasábszeletért : 1- szer iktatva 20 kr. 2- szer ,, 15 kr. 3- szor , 12 kr. Hivatalos hirdetmény minden beiktatása külön 3 frt. Bélyegdíj 30 kr. Híradóh hivatal: Haltér, Héjjas-ház emeletén. Hazai erdészet, és futóhomokjaink befásítása. (Nagy Sándor erdőmérnöktől.) (Vége.) II. Második cél a rationelle erdészek tulajdonát képezi. Minthogy ezek üzleti emberek, figyelmüket kiterjesztik minden tőkére, melyet az állam igénybe vett és a kamatok kamatosítására törekednek. Első pillanatra különösen a kisbirtokosoknál nagy tetszésre talál, minthogy az 50,000 frt alaptőkéjű erdő 10 %ot nyújt míg a 100,000 frt. tőke értékű csak 6 %-ot. S mindemellett a conservativ erdészek még nemzetgazdasági szempontból is inkább az utóbbit tartják előnyösebbnek, mert így minthogy biztosabb a tartamos kihasználás, képesít a vidék szükségleteit folytonosan födezni s a bevételeket állandósítani, a keresletet és kelendőséget egyensúlyban tartani; a szálerdő üzem meghonosításával az üzem betartása mellett legértékesebb fatömeget termelni; továbbá miután megengedtetik itt a mellékhasználatok legnagyobb kihasználata — a száraz gatyfa, korlátolt alomszedés, füvelés stb. — a közellakó szegény népség jólétét előmozdítja. Azonban távol legyen tőlem, hogy én ezzel a rationelle erdészettől csak a legkisebbet is megtagadnám , mert köztudomású dolog az, hogy itt a sok speculate következménye igen gyakran épen ellenkező eredményhez vezet, különösen azoknál, kik a nagy haszonvágynak engedvén , magasbra törekvő önhittségükben a járt útról eltérve, mint oly gyakran szokás, holmi számadásokhoz és a könyvek recipéihez vagy pedig ily recipés apostolok tanácsához folyamodnak. Midőn e sorokkal a létező erdőinkben a leghelyesebb gazdálkodási mód megválasztását célozom, egyszersmind oda törekszem, hogy az eddig parlagon hevert feltétel, sőt a feltétlen erdőtalajon mielőbb új erdőket létesítsünk. Gazdasági állapotaink javulására nézve egyik fontos tényezőt, a faültetést, városunk is dicséretes erélylyel felkarolta ugyan , de ha tekintjük azon nagy terjedelmű sovány legelőket, hol az éhező marha az utolsó fűszálat is már rég leszakította s lábnyomán az utolsó termőföldet is mozgóvá téve, mint futóhomokot kerget a szél, — kénytelenek vagyunk bevallani, hogy az csak a legigénytelenebb kezdetnél is csak alig több valamivel. Hogy ezen napi égető kérdés megoldása tovább is nem eszközöltetett, arra nézve a legnagyobb baj, nem épen azon gyengeségünkben fekszik, hogy mi, kiket e feladat szerencsés megoldása körüli tevékenység megilletne , talán legnagyobb részt oly talpraesett gazdáknak tartjuk magunkat, kiknek genialitása előtt ez ügy egészen kisszerűvé törpül, hanem fekszik egyéb okokban.......! Ha széttekintünk, tapasztalni fogjuk, hogy e téren a kitartó akarat képes letörülni a természet mostohaságát, pl. Poroszország brandenburgi kerületében, melyet még ezelőtt 40 évvel tréfásan Németország porzótartójának neveztek, most a legszebb erdők diszlenek. Hasonlók hazánkban a Fehérmegyében fekvő előszállási uradalom , és Pestmegyében hg. Koburg Koháry vacsi pusztája, hová, kiket 39 évvel ezelőtt balcsillagzatuk e kietlen Turkomániába hozott, mindazoknak mielőbbi szabadulás lehetett csupán gondja, és ma már a legszebb rendezett erdőgazdaság mintaképéül szolgál. Még számos helyet lehetne felsorolni, de ezeket mellőzve inkább az ott használt homok kötést írom le, a mi homokjainkra is alkalmazva. // Ősszel, midőn a homok már nedves, az erdősítendő területetet 1 %—2 méter mély árokkal vesszük körül, melyből a homokot a művelendő tér felöli oldalra fölhányva védsáncot készítünk a szél hatása és a legelő marha ellen. Azonban szükséges a sáncot még biztosítni lycium barbarum dugványozásával, vagy a nálunk honos triticum repens gyöktörzseivel, 35 cm. hosszúra vagdalva, 10—15 cm, mélyen kell homokba takarni. Ezek hiányában a remisia campestris, saltola kali is megfelel acélnak, sőt xanthium spinosum is, mely csapássá vált növényt úgy látszik épen ezért küldte a természet nyakunkra. Midőn így a külsánc elkészült, a terület belsejében is ehez hasonló, szélirányára merőleges sáncokat húzunk, melyeket célszerűbben pótolhatnak ugyan a Fehér megyében szokásos félhold alakú sövények is, ha vidékünk famennyisége megengedi. Ezen sövények mellett is az előbbi növények telepíttetnek meg s egyátalában mindazon növények, melyek nálunk a homokban tenyészni képesek és a kötendő terület közelében találhatók. Nevezetesen oly egy nyári növények, melyek a földből későn virágzanak s gyümölcsöznek; melyek gazdag levélzetükkel a szelet és a napsugarakat a talajtól elzárják stb. Ily növényeken kívül célszerű még a nálunk előforduló cserjék és fák magjait is elhinteni. Minthogy azonban könnyű és nehéz magvak különböző sodányt kívánnak, biztosabb az eredmény, ha ezekre is figyelemmel leszünk. Végre a területet befedjük mindenfélével: kórókkal, cserjékkel, rőzsével, náddal stb. a mi csak rendelkezésünkre áll, melyek a homok futását és a kelendő csemeték védelmét a fagy, vagy forróság ellen célozzák. A következő tavaszon március hóban a talaj fekvése szerint 60 dm. hosszú fűző nyárdugványokat tűzdelünk a földbe az egész területen. Az itt leírt eljárás következménye nálunk is megfelel a várakozásnak. A talaj két év múlva már annyira megleendőötve , hogy a talaj és klíma minősége s fanemek igénye szerint szépen erdősíthetünk. Átalában véve úgy látszik, hogy az akác gyors növése , talaj iránti elégítttsége, művelésének könnyűsége stb. a többi fanemek fölött előnyt vívnak ki. A nyárt, füzet, ecetfát, szilt, kőrist, köz peresznyét, sőt, tölgyet is vágások után uralomra lehet juttatni. Megjegyzendő, hogy miután az akác laza lombozaté figyelemmel legyünk a talajt nap heve ellen védeni csepete telepítésével. Szerfelett kívánatos, hogy a mi futóhomokjainkon is, a közel jövőben kísérletek tétessenek, hogy mielőbb kifejthesse magát azon elhatározott és kitartó akarat, mely nem szűnik meg soha s mely évről évre tovább és tovább terjeszkedik hódításaival, s mely ily értelemben gyakorolva koránsem is kerül annyiba, mint rendesen hisszük. Mert a befásítás, sőt ha az útszélek beültetését is, mely kellő erélylyel eszközölhető , beszámítjuk, nemcsak a vidék szépségét emelné, hanem a lakosok anyagi érdekét is tetemesen előmozdítaná. Jövedelemre emelné az eddig haszontalanul hevert téreket, megszüntetné a szomszédos termékeny talaj elborítását, az alföldra hiányt pótló tőzeget fordítanánk oda, ahová az sajátlag való. A siker csak attól függ, hogy minden évben tegyünk valamennyit, ilykép nem lesz legyőzhetlen feladat, mert amit el nem végez a kezdő, elvégzik az utódok. intézkedésnek tulajdonítandó-e, hogy Bulgáriából az orosz sereg kezd haza takarodni. Érdekes Dondukov-Korzakov hercegnek , Bulgária fejedelem jelöltjei egyikének s B. mostani orosz kormányzójának a hazavonulás alkalmával tett eme nyilatkozata: „Az orosz hadseregnek csak zöme vonul el, itt marad azonban 50.000 ember még fél esztendeig. Már szerveztünk önöknek egy nemzeti hadsereget, elláttuk ágyukkal, jó fegyverekkel és bőkezűen adtunk hozzá minden szükséges készletet; szervezésén legjobb szakembereink dolgoznak s ha elérkezik az idő, mikor az okkupáló seregnek haza kell vonulni, itt hagyjuk önöknek kipróbált tisztjeinket. Már most is elég összeköttetésünk van az önök honával, ezeket fenn fogjuk tartani jövőben is, sőt szaporítani fogjuk. Bulgária most már úgyszólván Oroszország előőrse a Balkán-félszigeten s hogy ez előőrs a délszláv népek javára mindinkább erősödjék és hatalmassá váljék, annak gondját engedjék át bízvást Oroszországnak. Az orosz hadsereg legyőzhetetlennek bizonyult, annak fog bizonyulni az orosz diplomácia is. Németország: Bismark a parlamenti szólásszabadság ellen készített törvényjavaslattal még nem éri be, hanem további intézkedéseket is akar tenni, melyek előre láthatólag, ismét nagy izgalmakat fognak okozni, így pl. a birodalmi gyűlés szocialista tagjai, képviselői mentelmi joguk dacára a „kis ostromállapot“ alapján még az ülésszak tartama alatt is ki fognak utasíttatni Berlinből, ha képviselői székük elfoglalása végett ott megjelennek. Angolország: A konzervatívok és szabadelvűek közt a harc még mindig foly. Törökország: Az éhező hadsereg fellázadt, de Ozmán pasának sikerült fizetéssel a békét helyreállítani. A lapok Murad császár halála hírét hozzák. Megrősítésre vár. Kheireddin nagy vezér kegyvesztettsége küszöbön áll. POLITIKAI SZEMLE. Hazánk. — Szapári az uj pénzügyminiszter a Széll Kálmán által megkezdett járadék-rendszer utain kíván haladni s csak szükség esetén fog az állam javakra kölcsönt venni fel. — A Törökországgal kötendő egyezmény ügye mindig zátonyon van. Zichy nem tudja kikötőbe vezérelni. A kormány a pénz és csomag küldemények vitelbérét 50 százalékkal fölemelte. Franciaország. A háború és politikai belforrongás ütötte sebek már-már teljesen begyógyulnak s a köztársasági eszmék széleskörű elterjedése folytán, a tősgyökeres köztársasági párt elérkezettnek tekinti az időt, beható intézkedések megtételére. Franciaország erős, összetartó , hogy köztársasági alkotmányának szélesebb alapot rakjon: erre az idő elérkezett. Gambetta, az ország ünnepelt férfia vonakodik a kormány vezetését elfogadni , de nincs messzire az idő, amidőn akár mint miniszerelnök, akár mint a köztársaságnak elnöke, Franciaország igazgatását tényleg kezébe fogja venni. Oroszország. A pestis dúl a kozákok között, a cár e legvitézebb, legszívósabb katonái sorában. A zárvonal óriási nagyságú , roppant katonaságot igényel. Nem tudjuk, ennek vagy a forradalmi mozgalmak elfojtására irányzott A furcsáról. Széptani cikk. (Vége.) A „pamut hálósapkaárus“, ki Keletindia erdőjében nyugalomra dől s hazai nyárspolgári szokásához hűen ott is kivesz a nyalábból egy fehér sapkát és füleire húzza, hogy meg ne haljön, — ez a pálmák alatt, a meleg égalj vidékein nevetséges alakká válik. Ezen nevetségesség még fokozódik és mintegy megtestesül, ha most meg a fán levő majmok lemásznak és őt utánozzák. Azonban ő felébred s kétségbeesve tekint üres zsákjára, majd meg a fákon levő arcfintorgató hálósapkás majmokra. Mérgében lekapja a saját fején levő sapkát s dühösen a földhöz vágta. A majmok ezt azonnal utánna teszik és a fehér sapkák lábaihoz hullanak egy rakásra. Most már nevethető is, és mi is vele együtt, a reá nézve káros állati utánzási ösztön ismét hasznára fordul és ő ezt haragja kitörése által idézte elő, melynek épen nem e kimenetel volt célja. Mig itt az elmondott csinben a majom esztelensége az ember majmolásában kiválkép azért mulattat, hogy saját művét ismét megsemmiti, hogy egy másik majomnál a pirkadó derengő értelemnek oktalanban való nyilvánulása meglep és gyönyörködtet. Igen elmés Ruge Arnold e meghatározása: „A szomorodott szellemben a kiderülés, az eszmélet megvillanása — ez a furcsa.“ Ez nyomást, feszültséget, ellenmondást föltételez és a kedv, a megszabadulás és megoldásban van és így a szellem és eszme vidorságának helyreállításában. Voltaire a reményt és álmot az élet fáradalmai, bajai ellensúlyozójának nevezi. Erre Kant azt jegyzi meg, hogy még a nevetést is oda csatolhatta volna, Solger pedig a nevetést az ég üdítő harmatának nevezé, mely a mindennapiság elemeitől tisztára mos, fáradozásainkban a Lapunk mai számához van mellékelve Freund Adolf, az „Első magyar kertész-gazdászati ügynökség“ vezetőjének főárjegyzéke.