Kecskemét, 1880. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1880-01-04 / 1. szám
1880. — 1. szám. KECSKEMÉT. Január 4. dél ép ily fa hiányát érzi; továbbá: a legjobb magyar épületfaanyag aránytalanul — 86%-el — olcsóbb árban adatik el a külföldi kereskedőnek, s igy a kevésbbé jó anyagot a honi kereskedőknek drágábban kell megfizetni. E bajokon orvoslandó, gyűlt össze a délmagyarországi és tiszavidéki fakereskedők nagy része, Lőwy Sámuel szegedi kereskedő kezdeményezése folytán Szegeden; ezen kereskedői értekezlet elsőbben kijelentette, hogy mint a „Tiszavidéki és délmagyarországi fakereskedők társulata“ megalakul, e végből a szükséges munkálatok előkészítése és az alapszabályok szerkesztése céljából egy 5 tagú bizottságot küldött ki, amely munkálatát a második értekezlet elé terjesztendő be. Ezzel egyidejűleg, hogy a fent vázolt bajok orvosoltassanak s pedig mielőbb, az értekezlet egy 15 tagból álló bizottságot küldött ki a végből, hogy egy memorandumot dolgozzon ki, amelyben a bajok feltárva s az orvoslás módja előadva legyen, és azt a magyar kormánynak, esetleg a törvényhozásnak nyújtsa be. Ugyanazon értekezlet tárgyalta L. F. fakereskedő azon indítványát, hogy ott, ahol kövezetvám szedetik, a vám ne csak súly, de a cikk értékének tekintetbe vételével is vettessék ki s szedessék be. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, utasíttatott a bizottság , hogy a társulat megalakítása után, az igazgatóság ehajnak orvoslását a kormánynál eszközölje ki. Ezen indítvány nagyon is helyes, mivel, amíg pl. egy, 40 frt értékű egy métermázsa hús szállítása után a kövezetvám 2 kr., addig egy, 3 frt. értékű egy métermázsa épületfa és 1 frt. értékű egy métermázsa tűzifa után is 2 kr. fizettetik; ebben tehát nagyon nagy a különbség, s helyesen fogta tehát fel az indítványozó s igen helyesen követeli az árucikkek osztályozását. Nem mulaszthatjuk el az értekezleten jelen volt kereskedők előnyére kijelenteni, hogy az értekezlet tárgyalásait egyedül magyar nyelven vezette. Gy. F. Kecskemét sz. kir. város tek. Törvényhatóságához a szinügyi bizottságnak 5-dik és 6-dik évi működéséről befejező jelentése. (Vége.) Az 1877/8. illetve 5-dik évről. Bevétel: pénztári készlet az 1876/7-ik évről 31 frt. 51 kr. Műkedvelői előadás féljövedelme 38 frt. 27 kr. Színházi bérdijban 1.060 frt. Mellékes jövedelemben 105 frt. A városi subventio 800 frt. Összesen: 2.284 frt. 78 kr. Kiadás: Színházi újabb beruházásokra 405 frt. 30 kr. Javítás stb. 46 frt. 27 kr. Szolgálat és vegyesekre 35 frt. 8 kr. Igazgatóknak átadott subventio 800 frt. Törlesztett tőke tartozás 750 frt. Törlesztett tőke kamatok 70 frt. Színházi bérdíj 150 frt. Összesen: 2,256 frt. 65 kr. Egyenleg mint pénztári maradvány a következő évre 28 frt. 13 kr. Pénzügyi eredmény: tartozási állapot év elején volt 1,933 frt. 49 kr., az év végén 1,262 frt. 25 kr., a tartozás kevesbült 671 frttal. Segély-selengedett dijak: igazgatóknak adott subventio , 10 öl tűzifa term. és 800 frt. Bizottsági külön segély 260 frt. Jótékony célból egyleteknek elengedet bérdij 30 frt. Összesen: 1,090 frt. és 10 öl fa. Rendezett játékok: Némethi György által rendeztetett 126. Szuper Károly által 3. Műkedvelők által 4. Összesen : 133. Pénzügyi állás az 1870. illetve 6. évről. Bevétel: múlt évi pénzmaradvány 28 frt. 13 kr. Bérdijakban 850 frt. A bizottsági páholyért 250 frt. Városi segény 800 frt. Kölcsönvett pénz 70 frt. Mellékes jövedelem 30 frt. Öszesen: 2.028 frt. 13 kr. Kiadás: tőke tartozás törlesztése 950 frt. Tőke tartozás kamataiban 114 frt. 5 kr. Igazgatóknak városi subventio 800 frt. Színházi bérdíj 150 frt. Szolgálat és vegyes költségek 12 frt. 46 kr. Összesen: 2.026 frt. 45 kr. Egyenleg mint pénztári készlet 1 frt. 68 kr. Pénzügyi eredmény. Ez év elején tartozás volt 1,262 frt. 25 kr. Ez év végén maradt 368 frt. 32 kr. A tartozás kevesbült 893 frt. 93 krral. A fenmaradt tartozás 368 frt. 32 kr. Éhez járul jótállásért teher 400 frt. E szerént maradt jövőre fedezendő 768 frt. 32 kr. Segély és elengedett dijak.Igazgatóknak városi 800 frt. Bizottsági segély 210 frt. Műkedvelői előadást rendezett egyleteknek 60 frt. Összesen 1,070 frt. Rendezett előadások. Igazgatók által 101. Művész, műkedvelők és egyletek által 6. Összesen 107. Visszatekintés az utolsó 6 évre. ) Ez összegben városi segély 3,600 frt. Természetben külön 60 öl fa. A bizottság jótékonysága 1,574 frt. 2) E számban igazgatók által rendezve 682. Művészek s műkedvelők által 38. Összesen 720. Midőn ezen jelentésünk befejezéséhez értünk , szükségét látjuk, hat évi működésünk alatt szerzett tapasztalataink nyomán ismételten hangsúlyozni, hogy városunk közönségének hathatós támogatása nélkül a színügy itt többé nem képzelhető. Közönségünk műpártolása messze el van maradva városunk népességi arányától, sőt épen azon műveltebb tisztviselői, és hivatalnoki osztály, mely társadalmi állásánál fogva elsősorban lenne hivatva a nemesebb irányú közművelődési tényezők iránt érzékkel viseltetni, tanúsítja feltűnő részvétlenségét, mintha e város lakói sorába sem tartozna , s ennek javadalmaiért sem társadalmi, sem nemzeti nyelvünk fejlődése iránti kötelezettség nem illetné. Ily körülmények között mit várhatunk azon osztálytól, melynél kevesebb ismereteinél fogva, a szellemi tökélyesbülés utáni törekvés is kevesebb; várhatjuk-e, hogy a színművészet, jó ízlés, helyes ítélet iránti törekvését fejlessze, ha buzdító példát keveset, vagy épen nem nyújtunk. Közönségünk művészetpártoló része, kitűnő színészeket igényel, ritkán lelkesül, és így az elismerésre jogosult színi erőket sem lelkesíti. Ezeknek legjobbjai tőlük elidegenednek , és ott honosítják meg a színészetett, valamint művészeink általában az egyetemes művészetetet, hol a magyar társadalom világában melegebb éghajlatot, és ennek kebelén kevesebb tövissel hálásabb termőföldet találnak. Elődeink is itt a nevelés ügyében sokat áldoztak, iskolákat emeltek; egy nemes irányban vezetett színház a jó erkölcs, helyes ízlés, hazafiúi érzelmekre lelkesülés, és az ismereteknek kitűnő iskolája. Ápoljuk ezt is , mert az itt elvetett mag gondozva, hasznos, gyümölcsöt hoz nekünk a közművelődés mezején. Vessük el a magot és ápolja közönségünk mind jobban, hogy szellemi termékét haszonnal élvezzék az utódok. Midőn ezennel a tek. törvényhatóságnak bennünk helyzeti bizodalmáért köszönetünket nyilvánítjuk, és a szinügy javára továbbra is mind jobban tanúskodó atyáskodását kérjük , megkülönböztetett tisztelettel maradtunk: a volt bizottság nevében Lestár Péter, elnök. Év Bevétel Kiadás Színházi beruházás Subventio és elengedett dijak Rendezett okok száma frt. kr. frt. kr. frt. kr. frt. 187 v, 5,92840 5,84258 5,63698 550 141 187'/. 3,1550S 3,15033 5857 751 89 187% 1,63555 1,61875 5460 996 123 187/t 1871/8 1,89432 1,86281 1454 717 127 2,28478 2,25665 40530 1,090 133 187% 2,02813 2,02645— — 1,070 107 Összesen : 16,92716 16,75757 6,169 995,174) 7201 A feslettség költészete (a Lorette-drámák: „A kamélián hölgy“, „Fernande“ stb.) a francia költészetben. Dr. Szemák Istvántól.*) Mióta a franciák az angol és német irodalommal behatóbban foglalkozni, és Shakespeare , Byron, Scott és Moore, Goethe és Schiller műveit alaposabban tanulmányozni kezdték, az Aristoteles félreértésén alapuló Corneille és Racine-féle classicismus canonikus érvénye iránt támadt kétely is mindinkább erősbödött. Valamint az állami és sociális téren a forradalom a hagyományos intézmények és szokások bilincseit szétzúzta , az irodalom terén is harc keletkezett az ó- és újkori felfogás közt a művészet lényét és törvényeit illetőleg harc fejlődött ki ,egyrészt a szigorú műitész Boileau (Art poétique) zászlaja alatt küzdő classicismus, másrészt az irodalom terén is a szabadságot proclamáló romanticismus között. Az a múzsát továbbra is a XIV. Lajos korabeli feszes illemtan békáiba verve óhajtotta látni; a költészet lényegét nem a mélyebb, magvasabb tartalomban és a valóság eszményítésében, hanem csak a színgazdag, szemkápráztató előadási idiszben és a verstan szabályainak pedáns megtartásában keresve, a szinköltészetre nézve pedig még mindig az u. n. les trois unités, a hely , idő és cselekmény egységét hirdetve annak alaptörvényéül. Az új irány kétségkívül sok tekintetben helyesebben ítélt a költészet feladatáról, ellenszenvvel fordulva el a költészet plastikai, de miként a szobor, hideg nagyszerűségétől, a költészetet, a képzelet és kedély forrására akarta visszavezetni, melynek feladata elsősorban bájos képeivel kellemes szórakozást szerezni, a szív nemesítését előmozdítani és csak azután az észnek is némi táplálékot nyújtani. Tartalomra nézve a komoly és vidám, a magasztos és köznapi gyakoribb váltakozását sürgető, alaki tekintetben mind az előadást, mind a versmértéket illetőleg a költői szabadságnak tágasb tért vitatott. A híres academia és az általa kidolgozott nyelvtörvénykönyv , a „dictionnaire de l’Academie“ tekintélyéről azért mit sem akart hallani és a drámai alkotás terén, különösen a hely és idő egységét elvetve, a dráma tartalmára nézve is messze eltért a classikusok felfogásától , kik tárgyukat az ókori és az izlámtörténetből merítették, a keresztény népek indokolatlan háttérbe szorításával. A diadalív, mely alatt az új irány bevonulását tartó Franciaországba, Chateaubriand „Le génie du Christianisme“ j című műve, „a keresztény hagyomány, legenda és monda költői védelme , a képzelőtehetség és szépérzékre irányozva ,“ volt; a másik lépést Necker bankár és minister szellemdús leánya, Stael asszony, Schlegel Vilmos német romantikusnak barátnéja, tette „De l’Allemagne“ című ismert művével, melyet Weimarban és Berlinben való hosszabb tartózkodása érlelt meg, s melyben különösen a német szellemre s irodalomra nézve uralkodó előítéleteket visszavetni igyekszik, miáltal azok méltánylását Franciaországban jelentékenyen előmozdítá. Az új eszme hovatovább nagyobb hódításokat tett, míg végre Hugo Victor és Dumas Sándorban imponáló képviselőkre talált. A classikusok, élükön tény, bosszankodásukban e vívmányok felett, utolsó kísérletre szánták el magukat, s kérvényt nyújtottak be X. Károlyhoz a „genre classique“ fentartásáért legalább a Théátre françaisban , melylyel azonban kudarcot vallottak s magának az ügynek, melyért buzogtak, hitelét gyanússá tevék. Néhány évtized, és az új iskola termékei az egész művelt világot beszárnyalták. A régi irány követői közül alig néhánynak sikerült nevét a feledtetés homályától megőriznie. Rouget de Lisle emléke csakis a világhírű Marseillaise miatt fog fenmaradni; Etienne de Jouy darabjait pedig egyedül Cherubini, Rossini és Spontini zenéje tartja fen az utókor számára. Ellenben Beranger, a „roi de chansons (a dalok királya)“, Lamartine, a „meditations poétiques (költői elmélkedések)“ fenkelt szellemű és mély érzelmű költője, Hugó Viktor, a „les Orientales,“ „Hernani“ „Lucretia Borgia“ stb. szerzőjének , nemkülönben George Sand, sőt Dumas Sándornak emléke s érdemei biztosítják az idők viharai ellen. Azonban, sajnos , a romantikus iskola nem valamennyi tagjának sikerült azon eszményi magaslatra emelkedni, melyen egy Hugo és Lamartine költészete lebeg, s a józan mérséklet határai közt maradnia. Sokan közülök álutakra tévedtek, s a másik szélsőségbe , a teljes elvadulás, a szörnyű és természetellenes felhalmozásának hibájába estek, amely nem kevésbbé volt kártékony a költészet fejlődésére, mint a kiszorított mesterkélt classicismus. Az ellentétek kibékítését s a kettő egyesítését tűzte ki feladatául néhány nem közönséges tehetség, jelesen Ponsard,aki „Lucréce“ című szomorújátéka által és úgy, mint előbb Hugo „Hernani“-ja által, az új iskolának feje lett, mely elvtársaitól „l’école du bon sens“ nevet nyert. A Lucretia mellett különösen a nálunk is ismeretes „Le lion amoureux“ és „Galilei“-je jutottak európai hírre. Hasonló sikert aratott ez iskola másik jelentékenyebb képviselője, Augier Emil, kinek több drámája, jelesen: „Le tils de Giboyer,“ „Gabrielle,“ mindenekfelett pedig a Scribevel együtt irt: „Adrienne Lecouvreur“ színpadainkon is köztetszésben részesülnek. E dicső reményekre jogosító s részben nemes gyümölcsöket termel törekvés mellett azonban, jelesen a dec. 2-iki államcsíny óta, a francia szellemi élet terén új irány kapott lábra, amely felett az irodalomtörténészek, különösen a nem-franciák, meglepőn egyhangú nyilatkozattal, de amely legalább oly általánosságban odavetve, mégis szerfelett sajátságos- s indokolatlannak tűnik fel, pálcát törnek. Értem a realistikusnak elkeresztelt irányt, amely hihetetlen gyorsasággal Európa minden színpadát s olvasótermét korlátlan uralma alá hajtá. Elismerem, hogy a lapos, prózai valóság mocsarában gyakran nagyon is mélyen markol, s az élet árnyoldalait , művelődésünk kinövéseit nagyon is kizsákmányolja; de határozottan kétségbe vonom , mint közönségesen és pedig felvilágosultak- és szabadgondolkozásunktól is állíttatik, hogy legalább nagy részben minden magasabb , eszményi ihletet, sőt erkölcsi becset is nélkülözne. (Folytatjuk.) *) Örömmel vesszük át szerző megegyezésével a „Figyelődből ez értekezését, mint mely eredeti álláspontjával némi figyelmet ébresztett, s a melyről többi közt egy lap ezt a megjegyzést tette: „Részünkről csak attól tartunk, hogy a szinházlátogató nagy közönségre alkalmazva — e felfogás kissé eszményi“,— a mely ennélfogva megérdemli, hogy szélesebb körben is megismertettessék. Szerkesztő: Kecskemét sz. kir. város törv. hat. bizottságának közgyűlése 1879. december hó 22-kén. (Folytatás.) 16 10,418. sz. Hajdú megye körlevele a katonabeszállásolási pótadó tárgyában: a városi tanácshoz adandó véleményes jelentés végett, a katonai osztálynak kiadatni rendeltetett. 17. 11,401. sz. Jász N.-Kun Szolnok megye körlevele, a az adók és illetékek kezelése tárgyában: tudomásul vétetett. 18. 11,524. sz. Gömör közönsége legtöbb adófizető bizottsági tagjainak névsorát megküldi ; tudomásul vétetett. 1911.576. sz. Sopron város körlevele , az utakról szóló törvényjavaslat tárgyában, kiadatott véleményes jelentés végett a közmunkaosztálynak. 20. sz. Az 1880. évié a költségelőirányzat fölterjesztését sürgeti a m. kir. belügyministerium; — egy futó jelentés fölterjesztése határoztatott , minthogy a költségelőirányzat a mostani közgyűlés tartama alatt fog tárgyaltatni. 21. Verdon Józseftől visszafoglalt Szentkirályi föld B. Gyenes Mihálynak általadatván; a belügyministerium jóváhagyása tudomásul vétetik. 22. Batka Ferencnek eladott felső-alpári föld a belügyministerium által jóváhagyatván ; tudomásul vétetett. 23. A gazdaosztály tanácsnoka által a vágatás alá rendelt erdőrészletek elárvereztetéséről szóló tiszti jelentés tudomásul vétetett. 24. Az ágasegyházi nádas részletek árvereztetéséről beadott gazd.osztály tanácsnok jelentése jóváhagyatott. 25. Az utcai lámpák világításának bérbeadásáról szóló tiszti jelentés tudomásul vétetett; a bér 19 frt. 90 krban darabonkint elfogadtatott , egyszersmind azon indítvány, hogy állíttassák fel tizedenként lámpafelügyelőbizottság elfogadtatott, egyúttal a városi tanács a felügyelőbizottság összeállítására utasíttatott. 26. A halászati jog bérbeadásáról szóló gazdaosztály beadott jelentése jóváhagyatott. 27. A vásár és piaci helypénz díjszabályzatot illető belügyminiszeri rendelet tudomásul vétetett. 28. Az iparosok társulatának kérvénye, a vásár és piaci helypénzszedés iránt, a tarifa 17. pontjának azon módosításával fogadtatott el, miként az iparjogosult mesterek, saját kézműveiktől, a díjszabályzatban megállapított tételek felét fizetik. 29. K. J. bizottsági tag indítványa, a keresztül vitt áruktól a kereskedők mentessége ellen a helypénzszedést illetőleg azon értelemben fogadtatott el, hogy ha a vidéken megvásárolt árukat az itteni illetőségű vevők, itteni illetőségű fuvarosok által szállíttatják és raktároztatják, helypénzmentesek, amíg a vidéki fuvarosok helypénz fizetésre kötelezettek. 30. 10.828. sz. Diósi Ferenc útiköltségei megtérítése iránti kérvényére, 30 frt. megtérítése elhatároztatott. 31. A vásár- és piacbérszedése árverezését illető árverési jegyzőkönyv és bérleti szerződés vázlata, Z. L. tiszti főügyész által bemutattatván, némi módosítással mindkettő elfogadtatott. 32. Cs. Tóth I. indítványa a főispáni állás eltöröltetetése iránt, miután a város közönsége ez értelemben már előbb fölterjesztést tett, tudomásul vétetett. 33. A városi közönség által kiosztott váltságos borbás-, alpár-, szentkirály csücske — ágasegyházi, páhi pusztai földek váltságidejének lejártáról tétetvén a könyvelői osztály által jelentés , az azon módosítással fogadtatott el, miszerint a kamathátralékokat illetőleg , mindenekelőtt felhivatnak a hátralékosok a fizetés teljesítésére; egyébiránt minthogy a városnak, a váltságtőke lefizetése jelenleg nem áll érdekében, annak lefizetése elhalasztatik, a folyó kamatok beszedetni, az egy évit meghaladt kamatok pedig tőkésittetni rendeltetnek. * (Folytatjuk.) Irodalom és művészet. — A „Vasárnapi Újság“ dec. 28-ki száma következő tartalommal jelent meg: „Rupp Jakab emlékezete.“ Thallóczy Lajostól. — Költemények. „Téli álom, téli képek“ **-től. „Fiamnak.“ Dömötörfi Páltól. — „A fecskéhez.“ Kisfaludy Atalától. — „Magyar emigránsok Keleten.“ V. S .-tól.- „Két kies pont Gödöllőről.“ Győry Vilmostól. — „A kivágott arckép.“ Elbeszélés. Eötvös Károlytól. — „A legkisebb égi testek.“ Hoitsy Páltól. — „Szilveszteri mesélő.“ — „Egyveleg.“ — ,,Új merénylet az orosz cár ellen.“ — „Ünnepély a spanyol árvízkárosultak javára Párisban.“ — „Patti Adelina.“ — „A Duna hátán“ — Irodalom és művészet, közintézetek, egyletek , mi újság? stb. rendes hetirovatok. Képek: Rupp Jakab. — Ünnepély a spanyol árvízkárosultak javára a párisi Hippodromban. — Gödöllő. (Keleti Gusztáv rajza.) — Részlet a gödöllői alsó parkból. (Keleti Gusztáv rajza.) — Szilveszteri mesélő. (Rebeth spanyol festőtől.) — A moszkvai merénylet színhelye (két kép). — Patti Adelina. — 45 autograf a „Páris-Murcia“ lapból. *) Hát azokkal a pártfogolt úri birtokosokkal, kik annyi kormányrendeletek, annyi közgyűlési határozatokkal szemben, a váltságtőkét még szerződésileg sem biztosították, mi történik? Pári.