Kecskemét, 1881. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1881-09-11 / 37. szám

1881. — 37. szám. KECSKEMÉT. Szeptember 11. felállította, volt Cyrasso de Bergerac, kit ezért kortársai őrültnek tartottak, mint tar­tották őrültnek a gőzerő használhatásának fel­találóját, Jean de Caust, ki a Bicetreben halt meg, mert az akkori kortudósai őt őrültnek mondották. Midőn ez utóbbit Richelieu bibor­­nok ott megpillantotta és vele egy ideig be­szélgetett, sóhajtva ezen szavakra fakadt: „Ez lett volna a világ legnagyobb tudósa és a legnagyobbszerű találmány megteremtője, de most már csakugyan megőrült. Átok azon emberekre, kik őt ide hozták, mert ezek nem­csak őt, de a tudományt is megölték.“ Később, 1670-ben Lana tudós jezsuita ta­lált ki egy négy külön gömbből összeállított léghajót, vékony réz lemezekből. Ezen göm­bök alján nyílás volt, melyen a léget kiszi­vattyúzta és azokat egy csappal bedugta, mi által a Torricelli-féle légmentességet állította elő. Ismét később, 1755-ben egy Domonkos rendi szerzetes, Gálion a felsőbb vékonyabb légrétegek összeszorítását tervelte és azt állí­totta, hogy ha ezt egy gömbbe behelyeznék, ez által ötvennégy annyi terhet lehetne a légbe szállítani, mint aminőt Noé bárkája elbírt. Galién épp úgy, mint Jean de Caust, Cyrasso de Bergeracot és Lanat őrültnek, ál­modozónak tartották. Pedig az bizonyos, hogy ő is ismerte már a lég ritkításának és ruganyosságának tanát. Mindezek után jött a két Montgolfier, István és József, kik a jelenleg ismeretes, a köneny által légbe emelt hajókat találták fel 1783-ban és a párisi Mars mezejéről a fen­­nebbi év augustus 27-én szállottak a légbe. Most legújabban azonban kisült, hogy nem Montgolfier fivérek voltak az elsők, kik köneny légszeszszel töltött léggömbben szál­lottak fel a magasba, hanem, mint azt dr. Piza Itatibaban, Brazília egyik városában élő tudós bebizonyítja, ezt már Gusman Bertalan szerzetes 98 évvel előttük San Pauloban, Brazíliában megtette. Gusman Bertalan Combraban, Portugálban, az ottani egyetemen végezte tanulmányait, az ő fivére, Guzman Alexandra, Y-dik János portugáli király ministere volt. Miután Gus­man Bertalan első kísérletét Brazíliában 1685-ben tette, még folyvást dolgozott légha­jója tökéletesítésén és miután ezt csakugyan annyira elkészítette, hogy azzal a világ előtt felléphetett, Brazíliából Lissabonba utazott léggömbjével és ezúttal kísérlete oly fényesen sikerült, hogy a király ezen találmányt sza­badalmaztatta és ezt egy 1709-ben kiadott királyi oklevéllel megerősítette. Dr. Piza ezen állítása teljesen bebizonyul a királyi oklevél által, mely ugyanakkor, mi­dőn Junot francia marsal a félszigeti háború alkalmával a lissaboni levéltárt elpusztította, eltűnt, de később ismét előkerült. Gusmant a spanyol inquisició ezen találmányáért, mint oly embert, ki a gonosz lélekkel áll szövet­ségben, üldözte egész haláláig, mely őt férfi­kora virágzásában, mint 49 éves embert ra­gadta el az élők sorából és ennek tulajdonít­ható, hogy a Montgolfier testvérek aratták ezen tanulmány dicsőségét. Piza állításait igazolják még James Mil­ler az 1797-ben megjelent „Edinburg Encyclo­­paediában“ és később Michaud az 1818-ban Párisban megjelent „Biographie mises­­sele“-ben. Ugyanezen két jeles szó említi Cyrasso de Bergerac, Lana jezsuita és Galién találmányait is és azt teszik hozzá, hogy ezen találmányok sokkal közelebb voltak a léghajók kormányozhatása theóriásához, vala­mint a léghajózás veszélytelenné tételéhez, mint valamennyi új javítások, azt jegyezvén meg, hogy akkor, ha ezeket használhatnák, nem volna szükség másforma hajózásra. Károly Lajos főherceg Tátra-Füreden. Tátra-Füred, szept. 7. Szomorú és a mi „provinciális“ állapo­tainkat nagyon tanulságosan illusztráló jelen­ség lesz az, amidőn magyar fürdőink leghír­­nevesebbjeiben is — Tátra-Füred pedig e tekintetben primus inter pares — quasi­s ese­ménynek kell tekintenünk, ha az uralkodó család valamelyik tagja, egy-egy főherceg, vagy főhercegnő úgy esetleg „oda vetődik.“ Szomorú jelenség különösen akkor, amidőn p. v. Ischl, Gastein az uralkodó család rendes nyári tartózkodási helyét képezi, Gmunden pedig a szó szoros értelmében főhercegek és hercegekkel fordul föl. (Ott létem alatt, aug. elején több volt ott húsznál.) Ilyen „szomorú jelenségének volt tanúja a mai napon Tátra-Füred. Károly Lajos fő­herceg, a király legidősebb fitestvére, a mis­kolci hadgyakorlatokra utaztában egy napig itt időzött, — magával hozván legidősebb fiát, Ferenc főherceget, egy körülbelől 17 — 18 éves, rokonszenves arcú ifjút. 16 év óta, amidőn Albrecht főherceg járt itt, ez az első eset, hogy az uralkodó család egy tagja útba ej­tette Tátra-Füredet. Ez bizon nagyon szo­morú dolog. Annál örvendetesebb az, hogy Károly Lajos főherceg, aki az uralkodó, és József főherceg után jelenleg a Habsburg család legrokonszenvesebb alakja, a mostani látogatásával remélhetőleg megtörte a jeget. A főherceg a szó teljes értelmében el van ragadtatva Tátra-Füred által. Döller őrnagy, a Kárpát-egylet fáradhatatlan alelnöke által kalauzoltatva, fiával együtt bejárta ma dél­előtt az egész tarpataki alsó völgyet, fel az óriási vízesésig és elragadtatással szemlélte a lomnici csúcs, közép-orom és nagyszalóki csúcs óriási bércfalai által körülhatárolt ko­mor szépségű, vad sziklatömkeleget, amely­nek aljában tajtékot szórva 20 —30 méternyi esésekkel rohan a poprádi völgy felé a hab­tarajos szilaj Tarpatak. Az ebédet szintén itt, a gyönyörű tarpataki völgy csinos kis menházában, a Róza-menház­­ban költötte el a főherceg és kísérete. Ebéd végeztével a főherceg magyar nyelven, a leg­­szivélyesebb szavakkal fejezte ki köszönetét a „nagyságos asszonyának (amint magát a Róza-menház különben derék fogadósnője ti­­tuláltatja), és sajnálatát fejezte ki, hogy jelen­leg csak egy napig időzhet, megígérte, hogy „jövőre a főhercegnőt is magával fogja hozni; fia Ferenc főherceg pedig ezentúl gyakori vendége leend­ő kies Tátr­a-F­ü­r­e­d­n­e­k.“ Döller őrnagynak hasonló értelemben nyi­latkozott a főherceg és többek közt elmondta neki, hogy fiát a miskolci hadgyakorlatok után Budapestre viszi, hogy bemutassa neki Magyarország fővárosát, melyet még nem látott. Megemlítem itt, hogy a fiatal főherceg tudvalevőleg a moden­ai herceg általános örö­köse és roppant vagyon néz reá. Ha tehát, ura lesz fenséges atyja ígéretének, módjában áll, „divatba hozni“ Tátra-Füredet. Mert csak ez kell, — és Tátra-Füred néhány év alatt elfog­lalja méltó helyét, a „világ-fürdők“ között. Csak egy két főherceg válassza rendes nyári tartózkodási helyül és majd jön utánuk a „kölönc.“ Nagyon sokan vannak, gyarló föl­di emberek között, akik szeretnek sütkérezni az „udvari“ fényben. A főherceg látogatása azonban egyszers­mind utmutatásul szolgálhat a fürdő igazga­tóságnak is. Ha főhercegi vendégeket akar Tátra-Füredre csalogatni, — bizony akkor kell ám nekik való lakásról és konyháról is gon­doskodni. Most csak könnyen elszállásolhatták, amidőn alig van már itt 20—25 vendég s ki lehetett választani a legszebb szobákat. De bezzeg lett volna szűk világ az idény kö­zepén, amidőn Moltke is alig jutott két négy­szög­ölnyi kis lyukhoz. Sapienti pauca . . . A főherceg ma d. u. 5 órakor a legna­gyobb megelégedéssel távozott el, hogy az esti vonattal Poprádról Miskolcra utazzék. Kovács Pál. TÁRCA. Mikor a csárdának........ Mikor a csárdának levegője tisztul, A vigadók serge nyugalomra indul. Haza megy mindenki botorkálva, szépen. Akkor térek én be minden áldott éjben! Hej ! hisz’ itthon engem’ nem marasztal senki, Forró csókok között keblére ölelni.... Az álom elkerül s a­mit ébren látok : Elhervadt remények........lehullott virágok! A csárdában vár rám az egyetlen lélek, Kinek köszönhetem, hogy idáig élek! Ő tartja még bennem — úgy ahogy — a lelket, Vigasztal, kényeztet, keblére ölelget! El is ringat aztán s gyönyörködik rajta, Mint alvó csecsemőn, a hűséges dajka. Örömtelen éltem egyetlen istápja Ferkó, a falunak cimbalmos cigánya. „Hes­tens uram édes, üljön ide mellém, Több veszett Mohácsnál!... de szinte felejtem, Hogy én vagyok itt a lelki házi orvos.. Aztán maga megy és bút megölő bort hoz. Hogy ha a gyógyszernek hatását már sejti: Zúgó cimbalmával a harcot megkezdi. Szinte ketté reped az a nagy tusába.... Bú­bánatom roppant serge vár reája! El-elhalványúl... majd lángra gyúlad arca, Érzi, látja, hogy nem hiába kelt harcra, S addig meg nem áll, mig minden bam és kínom’. Az utolsó cseppig........cimbalmába sírom ! Seyfried Ernő. A fekete kisasszony. — Rajz. — Görbébb lett a gózoni róna is száz picike dombbal.... Száz apró sir üli meg a temető toldott részét, mintha játékszereknek hordta volna őket össze a Halál. Nem lehetett a halálnak komoly célja azokat a virágokat tépni el, a­mik még ki nem nyíltak. Mióta lett olyan bolondos az öreg, mint a vén anyóka, aki picike bögrécs­­kéket, asztalokat, kanapékat vesz össze a vá­sáron a leánykájának ? Hja, a halál is megöregedett, s a háztar­tást és a kertészkedés egy részét rábízta a kis­lányaira, s azok közül a legkisebbik, a Diphteritisz csak a gyöngéd növényeket bírja kigyomlálni, vagy azokat, miknek gyökerei még nem nyúlnak le mélyen a földbe és nem erősek, hogy a parányi sarlója le­metszheti. A Diphteritisz, a „fekete kisasszony“, az jár itt, sötét ruhában lebeg a környék fölött egy felhőn ülve. Hosszú sovány keze leér egész a földig, éles szemei belátnak minde­nüvé, széles fehér fátyla, mely fejéről alá csügg, ködnek gömörödik a vidékre, lehellete párának foly össze a levegővel. E lehellet a mit megérint, az az övé.. . menthetlenül övé. Nincs is már apró gyerek Gózonban, mind elszedte. A szegény főtisztelendő Kubcsik Mihály nem győzi őket temetni, és minden újabb halálesetnél fájdalmasan sóhajt fel, mert az eklézsia megkárosítása van abban, ha egy földi lélek csupán születik és meg­hal, mivel hogy az ilyen kibújt a harmadik egyházi funcia, az esketés elől. De a legjobban van megrökönyödve mégis tudós Billényi Márton uram, az iskolamester. Hogy is ne, az Isten szerelméért! Hát kit ! A törvényhatósági közigazgatási bizottság rendes havi ülése holnapra, hétfőn délelőtti 10 órára tűzetett ki. — Hymen. Deák Gyula úr f. hó 3-kán tartotta esküvőjét Szél Rózsa kisasszonynyal. — A helyb. jogakadémiai osztály­ban f. 1881/2-ik tanévre jelentkezett 42 hall­gató közül a rendes beirási idő alatt az igaz­gatóság által 34 felvétetett. A később jelent­kezőnek nyomos okokból sept. hó végéig en­gedélyt ad a felvételre a tanári kar, azontúl pedig különös méltányossági tekintetből a jog­­akadémiai igazgató tanács. — Tanév megnyitás. A helyb. reform. főisk. jogi osztályaiban az 1881/2-ik tanév megnyitása f. Szept. 12-én, a Szt. lélek se­gítségül hívása után reggeli 8 órakor a jog­­akadémiai helyiségen fog megnyittatni; ez al­kalommal Dr. Bolk­ay Jónás ur, római jog ta­nára által, Suetonius Tranquillus római tör­ténetíró élete és műveiről felolvasás tartatik, melyre az érdekelt t. c. közönség mély tisz­telettel meghivatik. Kecskemét, 1881. évi sept. hó 9-én. Csilléry Benő, jogakadémiai igaz­gató. — Zongoramester, aki tudományait a bécsi zenekonzervatoriumban folytatta, ajánl­kozik zongoraórák adására. Bővebb felvilágo­sítást szerkesztőségünk ad. — A városi új építkezési szabályok lényegtelen változtatásokkal megerősítve, a belügyministériumtól leérkeztek. — Jakab Lajos színigazgató úr, a­ki közelebb városunkban járt,­­ mint halljuk a jövő hónap 8-ik napján kezdi meg előadásait, fog már ő ezentúl tanítani, ha mind elszedi a halál a kis tudatlanokat? Ha ez így megy, utoljára is nem marad más tanítványa, mint a saját kis Erzsikéje. No de csakhogy az megvan még és egészsé­ges , hála Istennek, víg, ugrál, mint egy mókus. De vigyáz is rá, mint a két szeme vilá­gára, még a levegőre sem ereszti ki. Mindent megtesz a kedvére, már két képes könyvet kapott e héten és három bábut, csakhogy veszteg maradjon a fűtött szobában. Sok, sok mindent kapott még ezen felül, az özvegy számtartónő ruhát küldött a bábu­nak és apró párnácskákat, azután egy piros almát cukorból. A csacska dada egy napon kitalálta, miért jönnek ezek az ajándékok s biztatta Erzsikét, hogy nem sokára kapni fog még valamit: egy mamát. A gyermek rá nézett nagy méla kék sze­meivel, összeráncolta kis homlokát, mintha gondolkoznék és egész szomorú, szótalan volt. Hát csakugyan mamát fog kapni. Hiszen neki volt már mamája, de meghalt. „Beszélj nekem az anyámról“, szólította meg a dadát, ki csodálkozva csóválta meg ősz fejét: „szép asszony volt a te édes anyád, kedves szivecském. A bizony, szép és gazdag asszony volt. Tisztességes vagyon maradt rád utánna. Ha megnősz, te leszel a legmó­dosabb leány a Bágy mentén. Még szolga­biróné is lehet belőled kis bogaram.........A bizony, úri leány vagy te! Azért is vigyáz rád olyan nagyon az édes­apád, mert ha te is meghalsz, a nagy vagyontól koppan a foga, átszáll az anyád testvérére .... A kis leányka pedig mindezekből épen ke­veset értett meg, hanem azért szomorú maradt napokon át, így érte a Sylvester estéje is. Billényi Márton az estéit rendesen jöven­dőbelijénél töltötte. (A falu legalább azt tartja, hogy már a lakodalom napja is ki van tűzve, sőt a számtartóné az udvarban levő nagy (Vége köv.) Irodalom. — ,,A Házibarát“ című szépirodalmi képes­lap 4. füzete következő tartalommal jelent meg: Bűn és bün­­hödés. Regény (képpel). A cigány leány. Alföldi élet­kép. Lidiké. Falusi történet. Képeink magyarázata. Ké­pek : A királyi vár Prágában. Az árva. Burglitz. Mulat­tató apróságok. Egyes füzet ára 15 kr. — Duróf Széchenyi Béla Keleti utazásából megjelent a 11. füzet. Irta Kreitner Gusztáv, kiadják Révai testvérek Budapesten. Egy füzet ára 30 kr. r. Mehner Vilmos kiadásában Budapesten megjelentek a „Képes Világtörténet“ 56—59 füzetei. Ugyanott megjelent „A föld és népei“ 47. és 48-dik füzete. Egy füzet ára 30 kr. Helyi hírek. Társulata jó erőkből fog állani, s az operette személyzet lesz a legerősebb. Megyeri a tár­sulathoz nem volt szerződtethető. A helyben ismertek közül Bágyoni, Bokodi és Kövesi jó nevű színészek lesznek a társulatnál. Nikó Lina nem szerződtetett. A színház tulajdo­nosnője, özv. Kovács Lászlóné úrnő a nézőtér új kifestetését vette tervbe, amiért a nevezett úrnőnek nagy köszönettel és elismeréssel tar­toznánk, mivel a színház belső része valóban dísztelen. — Az új kiosztású 18 részletnyi ser­téshizlaló telep elárverezése a folyó hónap 5-kén történt meg, melynek eredményét a sertésüzlet emelkedésének illusztrálására nem lesz érdektelen egész terjedelmében közölni. Telkeket vettek: Fekete János és ifj. Máthé László közösen, 1292 □ ölet, 1292 frtért, — Bende György 1462 □ ölet 3143 frt 30 krért, — Mócár András és Nyúl Pál 612 [_1 ölet 1254 frt 60 krért,­­ Vári Ede 807% Q ölet 1453 frt 50 krért, — Schweiger Ferdi­­nánd 1003 □ ölet 1715 frt 13 krért, — Ha­zai József 1207 □ ölet 1267 frt 35 krért, — Sz. Tóth Antal 676'/^ □ ölet 473 frt 55 krért, — Schweiger Ferdinánd 1020 □ ölet 856 frt 80 krért, — Vitéz Géza 1020 □ ölet 1020 frtért, — Mócár András és Nyúl Pál 1020 □ ölet 1020 frtért,­­ Bábicky József 750□ölet 765 frtért, — Nyúl István és ifj. Nyúl Mihály 1020 □ ölet 1836 frtért, — Héjjas József és Héjjas István 1020 □ ölet 1020 frtért, — Paksi István és Máthé József 1020 □ ölet 734 frt 40 krért, — Sándor László 1020 □ ölet 714 frtért, — Kerekes László 360 □ ölet 252 frtért. A telek legol­­csóbbjának □ öle 70 krért, s a legdrágábba 2 frt 15 krért kelt. Az összes 9 hold 910 □ ölnyi terület vételára 18,817 frt 63 kr, mi­ből egy holdra átlag 1966 frt 56 kr. esik. — Beretvás főmérnök legújabb re­mekje. A folyóka utcai csatornából a felső végén a napokban mintegy 16 ötet már ki­­tégláztak. Jött a szerda éjeli eső, megpró­bálta, ha jól van-e elkészítve, s úgy találta, hogy biz az nincs, mert a víz­hegynek nem megy. Ugyanis a szakértelmes főmérnök úr a fenék magasságát úgy adta meg, hogy ahe­lyett, hogy a fenék aláfelé lejtene, 16 ölön az a kettőnél már mintegy négy hüvelykkel ma­gasabb, a­minek természetes következése lett az, hogy a víz megállóit tó alakban, bámulni a főmérnök úr ezen szegénységi bizonyítvá­nyát. Most a három napi művet felbontják, s újra építik. Csak azt szeretnénk tudni, ha vajon a város költségén készül-e ez is újra, mint a főmérnök úrnak ezelőtti már több „fuser“ müve ? Többen (Beküldetett.) — járdáinkról. Minthogy az el-ső ke­rületi községi népiskola“ megnyitásával a vá­ros­részek lehetőleg úgy osztattak fel, hogy mind a bel, mind a külső iskolák aránylagos számban nyerjék növendékeiket, s ennélfogva némely szülők nem oda járathatják gyerme­keiket, hová részint a lakás közelsége, részint a jobb útakon való járhatás miatt szerették volna iskolába adni, s az új beosztás ellen többen panaszkodnak. Legyünk beismerők s valljuk meg, hogy bizony esős időben némely utcákon felettébb nehéz és kellemetlen a já­rás még embernek is, hát a szegény apró népségnek ? Ebből tehát önként az követke­zik : 1-szer, hogy a város a már eddig is elég erélyesen sürgetett járdakészíttetést meg­tízszerezett szigorral követelje a háztulajdo­nosokon, különösen az iskolák felé vezető út­i­diófát is kivágatta és felküldte Majomnokra az asztalosnak, hogy politukus asztalt csinál­jon belőle, hozománynak). Silvester estéjén azonban otthon leánykájával maradt Billényi uram, és mindenféle tanuságos dolgokat be­szélt neki, de a gyermek szórakozott volt s azt kérdezte az apától egyszerre: „Hova lesznek az évek­ édes­apám ? Azt montad az imént, hogy azokat is elnyeli az idő ?“ „Úgy van gyermekem!“ „De azt is montad, hogy a tavalyi év vitte el az én édes­anyámat. Mond meg nekem, lehet-e még azzal a tavalyi évvel találkozni ?“ „Oh te bohó... Hát minek találkoznál te a tavalyi évvel ?“ „Kezet csókolnék neki, és szépen meg­kérném, hogy a mamámat adja vissza.“ A kandallóban vígan pattogott a tűz, künn erős szél zúgott és zörögtette meg koronként az üvegtáblákat, melyek tele vol­tak rajzolva jégvirágokkal. A tanító elmélyedve nézte a tűzszikrákat, majd a gyermek bánatos arcára vetve szemét, könnyedén jegyzé meg: „Mamádnak jó dolga van Erzsikémn! Ő az égbe jutott­“ „Hát nincs a sírban, ahol dada mutatta?“ „Nincs bizony, mert az angyalok kivet­ték onnan és magukkal vitték.“ Erzsiké elandalogva hallgatta ezeket, szá­­jacskája nyitva maradt, szemei pedig könyek­­től nevesedtek meg. „Aztán hogy tudod te azt, hogy a ma­mám ott van ? Ki mondta neked ?“ „Hja, van nekem egy kis tükröcském. Ha én abba bele­nézek, mindent meglátok. Látom a mamát is az égben.“ A gyermek piros arcán mennyei derű ömlött el, s édes hízelgő módon mondá: „Add ide nekem azt a tükröt, hogy én is lássam!“

Next