Kecskemét, 1884. július-december (12. évfolyam, 40-65. szám)

1884-10-19 / 55. szám

XIII. évfolyam. 55. szám. , Kecskemét, 1884. Október 19. Előfizetési díj : Hirdetmények Helyben házhoz hordva, ii- és „Nyitbéri“ közlemények TT 1 0T ¥¥ MM I* 1a ■—.A SBbh H városi és bírósági 3 írt, Negyedévre 1 fi t .,11 kr. In Iffipro, HB Jf SHf V ■■■ I egyházi, egyleti,társulati stb. Egy szám ára 12 kr. Ij. vn Hl H ■■ H ■ ’ H hirdetmények minden egyes hivatalban, valamint a hely- bélyegdijbeli könyvkereskedésekben, minden beigtatás után 301 kr. Egyes példányok ugyanitt A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI PÁRT Kéziratok kaphatók. . .. „ . .. „ vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE. Kiadóhivatal: Halasi-nagy-utcza 29. sz. Plebánia-utcza 8-dik szám. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizethetni, ht.fié- I \ Lrf' ^LJ I \ L^i 1 1 Függetlenségi és 48-as párt válasz felirati javaslata. Felséges császár és apostoli király ! Hazafias készséggel jelentünk meg a felséged által összehívott jelen országgyűlésen, hogy hazánk állami fenmaradásának biztosítékairól, szellemi és anyagi jólétének előmozdításáról gondoskodjunk. De mielőtt ezen feladat megoldásához fognánk, nem hallgathatjuk el felséged előtt, hogy a választások közül, melyeknek ezen képviselőház eredetét köszöni, igen sok és súlyos visszaélés követtetett el. A vesztegetések minden neme, a tisztviselők illetéktelen befolyása, sőt nyomása a polgárok elhatározására, melyet igen sok kerületben tapasztaltunk, itt-ott egyenes erőszak, azonkívül hogy a nép erkölcseit megmételyezik, megfosztják a választásokat azon jogvélelemtől, hogy azok a nemzet szabad akaratának eredménye, s így aláássák a nép bizodalmát nemcsak a képviselőház, hanem maga a parlamenti rendszer iránt is. Mely bajon véleményünk szerint csak úgy lehet segíteni, ha egyrészt oly kormány kezébe tétetik le az ország ügyeinek vezetése, amely nem helyezi fölébe törvénynek, erkölcsiségnek és alkotmányos szabadságnak a többség minden áron való biztosítását, s ezáltal saját hatalmának megerősítését, s ha másrészt a titkos szavazás hozatik be s a kérvénynyel megtámadott választások érvényessége fölött a kir. kúriára ruháztatik a bíráskodás. Felséged sok és fontos teendőre hívja fel a törvényhozás figyelmét. Osztozunk felséged azon nézetében, miszerint a főrendiháznak 1869 óta a trónról folytonosan a feladatok közé sorolt rendezése tovább nem halasztható s készek vagyunk az e tárgyban benyújtandó törvényjavaslathoz hozzájárulni, ha az által az új felsőház a képviseleti alapon nyugvó képviselőházzal összhangzásba hozatik s egyfelől a kormánytól független lesz, másfelől a haladásnak útjában akadályt nem fog képezni. Az állami tisztviselők nyugdíjaztatásának törvény útján való rendezését mi is óhajtjuk, de óhajtjuk egyúttal egy szolgálati szabályzat (pragmatika) kidolgozását, mely a tisztviselőket elöljáróik önkénye ellen biztosítsa. S óhajtjuk a büntetőjogi törvényhozásnak, a bűnvádi eljárás által való kiegészítését az esküdtszéki intézmény alapján, nemkülönben az annyi idő óta készülő polgári törvénykönyvnek is, mégpedig nem részenként, hanem egyszerre való előterjesztését, a perjognak a közvetlenség és szóbeliség alapján való megalkotását, s a bírósági szervezet végleges megállapítását, s ezáltal is a bírói függetlenség biztosítását. Szintúgy szükségesnek tartjuk az országos közmunka-ügynek rendezését, a hajózható folyók, különösen a felső Dunának a hajózás érdekében szabályozását, s komoly megfontolás tárgyává tesszük a Vaskapunál a hajózási akadályoknak elhárítását. Szükségesnek tartjuk továbbá az árvízmentesítés ügyének előmozdítását, a vízijognak, a mezei rendőrségi törvénynek, a bányajognak újraalkotását, s egyrészt az idegen és káros elemek beköltözésének a honosítási és községi törvények módosítása által való korlátozását, másrészt az ország közgazdasági és nemzetiségi érdekeivel megegyező telepítésnek állami kedvezmények mellett is elősegítését. Az általános közigazgatási bíróságok felállítása, ha azok nemcsak bizonyos vitás kérdések eldöntésére, hanem egyszersmind a tisztviselők önkényének és annak megakadályozására lesznek hivatva, hogy a miniszterek oly esetekben is, melyekben érdekelve vannak, végérvényesen döntsenek, egy rég érzett szükséget fog pótolni, de a közigazgatás terén tapasztalt számtalan kisebb-nagyobb bajnak és visszaélésnek orvoslása, azonkívül azonban a központosítási rendszer kizárásával s az önkormányzat sérelme nélkül létesítendő szorosabb ellenőrzést és szigorúbb feleletrevonást követel, mely csak úgy remélhető, ha a tisztviselők nem használtatnak pártczélokra feljebbvalóik által. Felséged arra is méltóztatik felhívni figyelmünket, hogy az országgyűlés tartamának meghosszabbítása a haza érdekében czélszerűnek mutatkozik. Senki sem érzi nálunknál inkább a választásoknál előforduló vesztegetések erkölcsrontó hatását, de azoknak ellenszere véleményünk szerint nem az országgyűlés tartamának meghosszabbítása, hanem a törvények szigorú alkalmazásában keresendő. A fajok, felekezetek és társadalmi osztályok elleni izgatásokat mi is, mégpedig anynyival inkább kárhoztatjuk, mert a szabadságot és egyenlőséget vallás, nemzetiség és osztályra való tekintet nélkül fentartani, sőt amennyiben még nem minden tekintetben léteznék, az állam egáljainak megóvása mellett valósittatni kívánjuk s a társadalom alapjait tevő intézményeket sértetlenül megőriztetni akarjuk; a polgári szabadság biztosítékainak felfüggesztését azonban a trónbeszédben jelzett okoknál fogva nem tartván szükségesnek, azt, ha megkísértetnék, határozottan ellenezni lennénk kénytelenek. Felséged biztosítani méltóztatik, hogy a kormány ezentúl is fog törekedni az egyensúlynak az államháztartásban helyreállítására, tartózkodván egyaránt attól, hogy túlságos terhet rójjon a nemzet vállaira, és hogy a legnagyobb takarékosságot fogja szem előtt tartani, anélkül azonban, hogy meg akarná tagadni azt, ami az állam biztonságára, anyagi és szellemi gyarapodására okvetetlenül szükséges. Mi, fájdalom, nem tapasztaltuk eddig, hogy a kormány az államháztartás egyensúlyának helyreállítására komolyan és sikeresen törekednék, amiről egyrészt a túlságos előirányzatok, másrészt az évről-évre megújuló s daczára a folytonos adóemelésnek alig kisebbedő deficitek tagadhatatlan bizonyságot tesznek, sem pedig azt nem tapasztaltuk, hogy a polgárok vállainak túlterhelésétől tartózkodnék a kormány, sőt ellenkezőleg, kénytelenek vagyunk feltárni felséged előtt, hogy állami pénzügyeink, különösen Bosznia és Herczegovina elfoglalása óta, igen komoly aggodalomra szolgáltattak okot, annyival inkább, mert az ország lakosainak ereje máris szerfelett meg lévén feszítve, jövedelmük, illetőleg keresetök pedig a külföldi verseny miatt is mindinkább csökkenvén, nemcsak újabb terhek viselésére nem képesek, de sőt a mostaniak alatt is már roskadoznak. Mely bajok oly aggasztó módon nyilvánulnak, úgy az iparos, mint néhány év óta különösen a földműves osztály körében, hogy azoknak lehető orvoslása vagy legalább enyhítése egyik fő gondját kell, hogy képezze a törvényhozásnak. Az ország pénzügyeinek rendezése, erős meggyőződésünk szerint, a kiadások csökkentésén kívül, mi végre a hadsereg létszámának, illetőleg a tényleges szolgálati időnek lejebb szállítása kívánatos, csakis a közgazdasági érdekeknek minden terén való ápolása által, leginkább pedig egy önálló nemzeti bank s a külön vámterület felállítása esetén várható nagyobb bevételek segítségével érhető el, az önállóan szabályozható vámok a hazai ipar s vele a földmivelés is egyik, hathatósabb eszköze leendőén. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy viszonyunk Németországhoz a lehető legbensőbb és hogy a többi államokkal is a legjobb baráti viszonyban állunk, mi, felséged szava szerint, bizton engedi reméltenünk, hogy külbonyodalmak által meg nem zavarva szentelhetjük munkásságunkat Magyarország jólléte, anyagi és szellemi felvirágoztatása előmozdításának . Ámde mi csak akkor leszünk állami létünk és jövőnk iránt megnyugtatva és csak akkor reméljük hazánk anyagi és szellemi erejének teljes mértékben való kifejlődését, ha az 1867 : XII. trvez. eltörlésével koronás királyunkkal egyetértve, az ország minden ügyeiről, tehát a kül-, pénz-, kereskedelmi és hadügyről is, mely önálló nemzeti hadsereget tételez fel, önállóan intézkedhetünk, a felséged kormányzása alatt álló többi országok és tartományokkal, bárha a legbensőbb barátságban s közös veszély esetén egymást teljes erővel támogatva, csupán felséged személye által levéli viszonyban. Mely kívánságunk forró kívánsága az egész nemzetnek, a melyet annál inkább táplál, minthogy az számos, úgy régi, mint újabb törvényen alapszik s annak teljesítése, mig egyrészt saját boldogságára elkerülhetetlenül szükséges, addig másrészt sem a ki-