Kecskemét, 1886. január-június (15. [14.] évfolyam, 1-26. szám)
1886-01-03 / 1. szám
1. szám. magyar nemzeti őrsereg kötelező szabályaiból indult ki. Vasárnapi munkaszünet Ausztriában. A karácsonyi Ünnepek alkalmul szolgáltak némely osztrák lapoknak, hogy egész vonalon a leghevesebb támadásokat intézzék a vasárnapi munkaszünet ellen, melyet tudvalevőleg a törvény kényszere útján hoztak be nemrég Ausztriában. A lapok támadása elsősorban a klerikálisok, a papipárt ellen irányul, mint amely leginkább sürgette a vasárnapi munkaszünet behozatalát. Az ünnepi vezércikkek, tárczák, egyéb közlemények mérges nyilakat lövöldöznek a papipárt ellen. Ennek oka az, hogy a karácsonyi üzlet rendkívül csekély volt Bécsben. Nagyvárosban a karácsonyi üzletnek rendkívüli fontossága van. Megtörtént akárhányszor, hogy egy jól „beütött“ karácsonyi üzlet megmentett egy-egy már ingadozó kereskedőt. Az idén azonban pangott a karácsonyi üzlet. A lukszus — karácsonykor elsősorban erről van szó — nem csábította a közönséget ajándék vételére, — ennek okát bizonyoslapok abban látják, hogy a vasárnapi munkaszünet kényszere sok vételi alkalmat meghiúsított, tényleges kárt okozott és a bécsi karácsonyi üzletet még jelentéktelenebbé tette. A bécsi kereskedők most így okoskodnak : A vasárnapi munkaszünetet az osztrák törvényhozás mint egy hasznos társadalmi és gazdasági újítást hozta be, de hol található fel a társadalmi és gazdasági javulás, ha a nagy adókat fizető kereskedők és iparosoknak még a karácsonyi üzletet is megrövidítik. A hírlapok izgatása oda irányul, hogy a bécsi kereskedők újólag és erősebb mozgalmat indítanak meg a vasárnapi munkaszünet ellen. Francziaország: A francziakormány állása megingott. Karácsony estéjén tárgyalta a kamara azon törvényjavaslatot, melyben a kormány Tonking okkupációjának befejezésére 30 millió franknyi hitelt kért. Az eredmény az utolsó pillanatig kétséges volt, az ellenzék élesen kárhoztatta az egész gyarmatpolitikát és oly elbizalkodott szónoklatokat tartottak a monarchisták és radikálisok, mintha már a hatalmat kezükben éreznék. A szavazás leírhatatlan izgatottság közt folyt le. Este 11 órakor hirdette ki az elnök, hogy a törvényjavaslat 274 szavazattal 270 ellenében elfogadtatott. Egyelőre tehát a Brisson-kormány megmenekült a bukástól, de a parányi négy többséggel nem lehet kormányozni. A francia köztársaság elnökét Grévyt újból megválasztotta. Török hadikészülődések. A muszka „Novoje Vremja“ jelentése szerint Törökország még mindig folytatja hadi készülődéseit. Jelenleg a drinápolyi vilajetben 123, a görög határon 99, Macedóniában és Ó-Szerbiában 96 zászlóalj van összpontosítva. Valamennyi zászlóalj hadilábra van kiegészítve, úgy, hogy az egyes zászlóaljak 900 emberből állanak. Törökország a hadsereget télen át összpontosítva akarja tartani, hogy európai bonyodalmak esetére készen álljon. Bulgária és Szerbia. A két hadakozó kis állam közt 1886. márczius 1-ig a fegyverszünet megköttetvén, a fegyverszüneti feltételek értelmében mindkét fél kivonult az elfoglalt területekről. Előbb a szerbek vonultak el Viddin alól, azután a bolgárok ürítették ki a piróti területet. Ma mér nem áll ellenséges erő se szerb se bolgár földön. A kiürítés nem ment simán. Több összeütközés volt a két sereg elővédje közt, sőt 2.000 főnyi bolgár önkénytessel formális csatát vívtak a szerbek sokat fölkonczolva, százhatvanat elfogva, a többit pedig haza kergetvén. Bolgár Sándor karácsony ünnepén vonult be Szófiába, hol nagy lelkesedés közt, tüntetéssel fogadta a nép. Sándor fejedelem ez alkalomból a következő napi parancsot intézte a csapatokhoz: „Az ellenség, mely álnok módon támadást intézett ellenünk, az országból ma kivonult. Vitézségtek és önmegtagadástoknak az a jutalma, hogy a szerb hadsereget legyőzvén, az egész világot bámulatra ragadtátok és annak beismerésére kényszerittettétek, hogy ereitekben őseiteknek, Byzanc leverőinek, vére foly !* De bámulatra ragadják a világot még a bolgárok az által is, hogy teljesen vad és emberies érzelmet nem ismerő népnek bizonyultak. Ugyanis Pirotot majdnem teljesen feldúlták, a kórházakat kirabolták, sok házat leromboltak és felgyújtottak. Az ajtókat, ablakokat és kályhákat minden házból elvitték, még a templomok harangjait is elhurczolták. A bolgárok minden üzletet kiraboltak, nőket és leányokat megbecstelenítették és sokakat meggyilkoltak. Noha a fegyverszünet már megköttetett, a határon még most is történnek összeütközések. Az időben lettek a szerződés aláírásának meghitelesitésére Szegvár, Csany és Sövényház községek elöljárói meghiva, s a jó szomszédok mint tanúk a szerződés megkötésnél résztvevőn, — az áldomáson kéretett fel az őrgróf úr a képviselőjelöltség, mint általános óhaja elfogadására. Ma még a választásoktól sokkal távolabb állunk, hogysem nyíltan korteskedést kezdeni lehetne és sokkal inkább megelégelte és fájdalmas emlékébe véste a nagyközönség a lefolyt választási mozgalmakat és a megtörtént vérengzéseket, hogysem e cíímen a kormánypárt bármely mozgalmát figyelemre méltatná. — Keresni kellett tehát olyan czimet, mi látszólag egészen közömbös sziliben tüntesse fel a politikai pártviszonyokat, de mégis elég hangzatos legyen arra, hogy a jóhiszeműek az olcsó dicsőségben osztozni s a közösügyes párt zászlója alá sorakozni törekedjenek. Ilyen czimnek használtatott fel a Wimmer Károlyféle 25 éves jubileum. A nélkül, hogy az ünnepelt személyes érdemeiből levonni akarnánk s a nélkül, hogy a jubileum részleteire kiterjeszkedni akarnánk, egyszerűen csak azt jelezzük , hogy a jubileum nem volt Wimmer Károly úr közérdekű működésének 25 éves fordulója. Huszonöt év előtt a jubilált a községre nézve csak oly egyszerű polgár volt, mint a többi néhány ezernyi községi lakos. W. K.-nak köztéremi működése 1863-ban kezdődik, a midőn közgyámnak megválasztatott. De közműködése azóta sem folytonos, csak egyben, és ez az, hogy mióta a fúzió utján az országos u. n. szabadelvűpárt megalakult, azóta mindig e párthoz tartozik. A kormánypárt szemében ez főérdeme, — ez szülte 25 éves jubileumát! Czegléd -i Több mikebudai nagyobb birtokos kérvényt intézett a városi tanácshoz, melyben azon óhajtásuknak adnak kifejezést, hogy Mikebuda puszta közigazgatási tekintetben Czegléd városához csatoltassék, s kérdést tesznek egyszersmind az iránt, hogy mily föltételek mellett volna hajlandó a város e csatlakozást elfogadni ? A tanács a föltételeket megállapítván, az ügyet a belügyminisztériumhoz terjeszti föl. Mi sokkal fontosabbnak tartanánk, ha a mikebudai birtokosok az iránt tennének lépéseket, hogy törvénykezési tekintetben helyeztessék Mikebuda a czeglédi járásbíróság illetőségi körébe, miután az rájuk nézve is, különösen telekkönyvi ügyekben sokkal nagyobb előny volna, ha a közvetlen szomszéd városban intéztetnék el ügyeiket ahelyett, hogy a legcsekélyebb dologban is Budapestre legyenek kénytelenek utazgatni. -f- Czeglédi vadásztársaság decz. 20 án érdekes körvadászatot tartott az ő vadászterületén, s kiterjedt az újhegyi szőlőkre és az újerdőre. Noha az egész napon uralkodott sűrű köd éppen nem kedvezett a sportnak, a vadászok 36 nyulat mégis elejtettek. -f- Czegléd város főmérnöke egy, az egész város területére vonatkozó szabályozási tervet dolgozott ki s azt a városi tanácshoz be is nyujtó tanulmányozás s a képviselőtestület határozata alá terjesztés végett. A munkálat azon kívül, hogy minden egyes utczára meghatározza a vonalat, mely jövőben az építkezések zsinórmértékéül szolgálandó a közterek szabályozásáról, a piacztér kibővítéséről, a vásártér máshová áthelyezéséről s egy népkert alakításáról szól. VIDÉK, Mindszent-Szegvár vidéke. Mindszent, 1885. decz. 31. A legnevezetesebb esemény, Wimmer Károly 25 éves jubileuma, a lefolyt egész héten izgatottságban tartotta az érdekelteket, — míg végül szt. Istvánnapján tartott banker által nyerte befejezését. Ez alkalomból önkéntelenül eszijükbe jutnak a múlt követválasztást megelőzött események. — Jóval előbb — körülbelül úgy mint most vagyunk az 1887-ben bekövetkezendő képviselőválasztáshoz — már megalakult az a bizottság, melynek hivatása lett a „Tó fenék“ megvásárlása és az italmérési jog megváltása — nyíltan, — de ráadásul az eladó őrgróf úr képviselővé leendő megválasztatásának előkészítése titokban. Tudjuk, hogy azon képviselőválasztást azután sok nevezetes esemény előzte me£. Akkor alakult a tömörkényi templomépítő bizottság, és működött lázasan, mert a „szegény tömörkényiek“ a szokás ellen Csanyon nem lettek sem megkeresztelve, sem megesketve, sem eltemetve, tehát sürgős lett a templomaépítés. — De hát a választás óta mégis csak megvannak a nélkül is, — és valószínűleg templom nélkül is maradnak — legalább az őrgróf ur kegyességéből — ezután is;— mert az őrgróf úr által ajándékozott „jó minőségű“ téglatörmelék is, a nagy hidegben már azóta tán porrá változott. KECSKEMÉT. Nagy-Kőrös. -f- Séta hangverseny készül Nagy-Körösön, melyről a „N.-K.“ így ír: „Mint értesülünk, a helybeli nőegylet január havában sétahangversenyt fog rendezni a helybeli díszes szálló termeiben, és pedig érdekes műsorral. Nagyon helyes gondolat a nőegylet részéről, s hisszük, hogy ezzel igen élvezetben estélyt fog szerezni városunk közönségének, a mellett, hogy a jótékony ügy oltárára is remélhetőleg jelentékeny összeget fog szerezni. A sétahangverseny műsorozatát, mihelyt a rendezőségtől megszerezzük , ismertetni fogjuk lapunkban, addig is azonban ajánljuk a közönség figyelmébe.“+- Nagy-Körös városának deczember 22-iki közgyűlésén tárgyaltatott a Szécheny fürdőkerti (czifra kert) részvény-társulat megkeresvénye, a fenti kert gondozása és kezelése felett az 1876. évben kötött szerződésnek 1886. év október 31-dikén lejártánál fogva ez irányban a további intézkedés tárgyában, kijelentvén a társulat, mikép a fürdőkerti részvénytársulatnak további fennállását óhajtja, és e fürdőkert és fürdőintézet kezelését és gondozását jövőre is elvállalni kész. Ezen ajánlat örvendetes tudomásul vétetett, s tekintettel az eddigi eredményekre, s azon érdeklődő tevékenységre, amely a fürdőkerti részvénytársulat részéről e kert gondozásánál minden irányban nyilvánult, a városi képviselőtestület a fenti kertnek ezentúl is a társulat által leendő kezeltetését elvben elfogadta, s a kötendő szerződés pontozatainak átnézése s a további teendőkre vonatkozó véleményezése végett bizottságot küldött ki. Félegyháza. -j A „Pélegyházi Hírlap“ szerkesztését 1886 január 1 -től Gyulai (Novoszel) János vette át, ki eddig is mint főmunkatárs a „F. H.“-nál működött. -- Félegyházán három év óta fennálló „Gazdakör“ a jövő évben újra alakul. E tárgyban decz. hó 20-án délután rendkívüli közgyűlést tartott a „Gazdakör,“ melyen a jelenlegi egyesületnek regenerálását kimondotta, s e czélból városszerte meg is indult a mozgalom. Az új kört „Szabadelvű Gazdakör“ czím alatt szándékoznak megalakítani. — Úgy látszik a szomszéd Félegyházán is szeretnék a gazda közönséget a kormánypártnak megnyerni. — Reméljük, hogy az ottani 48-as kör is résen fog állani! + A félegyházi kereskedő ifjak január 30-án „a félegyházi kereskedő-segédek betegsegélyre egy SZÍNHÁZ. — Nap és hold. Az igmándi kis pap. Piros bugyelláris. Czigány Panna. A karácsonyi ünnep végre meghozta a társulatnak a várvavárt zsúfolt házat. A „Nap és hold‘‘-nak pénteki előadása minden tekintetben sikerült volt. Manola szerepében Orosz Georgette mutatta be magát, mint vendég. Régi jó ismerősünk, akinek kedves, eleven játékáról s pracciz, könnyed énekéről nem sok új mondanivalónk lehetne. Azt hisszük, a közönség óhajának adunk kifejezést, midőn figyelmeztetjük az igazgatóságot, hogy a régóta keresett operette-énekesnőt Oroszi Georgetteben feltalálhatná, kinek szerződtetése mindenesetre előnyére válnék a társulatnak. De nemcsak a vendég, de az összes szereplők ki tudták vívni a közönség tetszését. Szőnyi Emma, Lengyel s a többiek mind helyes interpretációt adtak a darab szép zenéjének, s különösen meglepett mindenkit Borsodi (Don Bazéró), akit nem győztünk bámulni, hogyan képes kellő hang nélkül oly finom árnyalással énekelni az „Oh, feleség! te drága kincs“ kezdetű bájos melódiát. Általában elmondhatjuk, hogy ha így mennek az operettek, közönség is mindig találkozik, mely azokat végighallgassa, s ez fogja legjobban dicsérni a társulat derék karnagyát, Rosé Emilt. * „Az igmándi kis pap“ szombati előadása szintén a sikerültebbek közé tartozik, s ebben főérdeme kétségkívül Tolnainénak van, kinek kedves, eleven játéka mind jobban magára vonja a közönség figyelmét. Vele osztoztak a sikerben Szigethi, Lévainé és Völgyi. Szathmáriné és Csiszár szintén jól játszottak, de Szathmárinó mozdulataiban van még bizonyos merevség, melyről ha leszokik, csak alakításának válik előnyére . Csiszár pedig többször nem tudta feledtetni, hogy ő a jókedvű szerelmesek ábrázolója, mit egyébiránt nem is csodálhatunk, mert az ex-kispap épen nem neki való szerep.* Vasárnap a „Piros bugyelláris“ Zsófiájában ismét egy vendég mutatta be magát, név szerint Taraszovics Margit. A névig hát eljutottunk volna, de tovább menni, játéka és énekéről véleményt mondani egy látás után valami bajos. Itt csak két alternatíva előtt állunk, vagy szerződtetési czélból lépett fel a k. a., s akkor bizonyára szerepei egyikében mutatta be magát, vagy nem, de akkor semmi értelme föllépésének, mert szerződtetési czél nélkül csak művészeket látunk szívesen ; a k. a. pedig azt hisszük nem fogja arrogálni magának a „művésznő“ czímet. Ám az első esetben véleményünk, hogy mint népszínműénekesnő aka, a kecskeméti műigényeknek — föltéve természetesen, hogy Zsófi szerepei közé tartozik — nem felel meg. Már alakjánál fogva rosszul áll neki a naivoskodás, melylyel pedig sikert vélt elérhetni, ezenkívül pedig van minden mozdulatában valami operetteszerv, ami megint a népszinmű énekesnő rovására esik. Ha a második alternatívát vesszük, ha t. i. nem szerződtetési czélból lépett fel, akkor csak annyit mondhatunk, hogy kár volt a társulat énekesnőjétől, Tolnainétól Zsófi szerepét elvenni. * Kedden Lengyel jutalomjátékául a „Czigány Panna“ került színre. Hát bizony ő is csak úgy megjárta, mint mások : szinte kongott a színház az ürességtől, pedig jól is játszott, szépen is dalolt! Most már ő is elénekelhetné azt a dalt, mely így kezdődik: „Búsul a lengyel“ . . . Hiszen oka van rá! Ez estén a jutalmazandó iránti szívességből fellépett Bagi Gyula is Lakatos czigányvajda szerepében. Bagi Gyula amióta nem láttuk, rövid fél év alatt óriási, mindenkit meglepő haladást tett, s bár a szerep, melyben fellépett, nem neki való, mégis szép tehetségének adta jelét. A színpadon ma már egészen otthonos, hangja erősebb lett s van jó arczjátéka is. Talán megtehetné a város, ha már másokat is protegált, hogy kieszközölné a színi tanodába való felvételét, jelen meg benne. Rendkívüli gonddal ápolja e kiváló szépirodalmi hetilap a kisebb elbeszélő műfajokat a novellettel, életképet, rajzot sat. is. Ezenkívül gazdag és válogatott tartalma által a „Gondözó“ a műveit olvasóközönség kedvenc lapjává lett. Ajánljuk e kitűnő vállalatot, mely olcsóság tekintetében is egyedül áll (előfizetési ára negyedévenként 1 frt 50 kr.) különösen most újévkor az előfizetés legalkalmasabban eszközölhető. A kiadó mindenkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámmal, ki e végett levelező lapon a „Gondüző“ kiadó hivatalához (Budapesten, dob utcza 14. szám) fordul. ,,A rejtélyes kéz“ czíműregény 2 füzete megjelent az „Olvasókör“ kiadásában. E hézagpótló vállalatot, mely a külföldi jeles írók regényeit zamatos magyar nyelven átültetve, nagy szolgálatot tesz a magyar irodalomnak, melegen ajánljuk t. olvasóinknak, annyival is inkább, mert előfizetési ára csekély. Negyedévre 1 írt 50 kr., mely Kormányos R. kiadótulajdonosnak, Budapest, stáczióutcza 31. szám alá küldendő életek javára, a „Korona“ vendéglő nagytermében zártkörű tánczmulatságot rendeznek. IRODALOM. A „Kis Lexikon“ 7-ik füzete megjelent Kontrapozició — Máriáig terjedő tartalommal s „A Világ órái. — Hüllők. — Függő virágok — és Villamos világítás“ czimü mellékletekkel. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetés (a 12 füzetből álló teljes munkára 3 frt, 8 füzetre 2 frt, 6 füzetre 1 frt 50 kr., 4 füzetre 1 frt) a „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál eszközölhető, egy-egy füzet (kapható minden hazai könyvárusnál) 30 kr. — Eredeti regény- és elbeszélő irodalmunk körül nagyobb érdemeket nem szerzett magának vállalat mint a „Gondüző“ szépirodalmi hetilap, mely öt negyed évi fennállása alatt a magyar regények és beszélyek egész tárházát terjeszté a műveit olvasó közönség elé. Előttünk fekvő 9- 14. számaiban három eredeti regény folytatódik : egy történeti Abonyi Lajostól („Az utolsó kuruczvilág“,) egy psychologiai Beniczkyné Bajza Lenkétől („A vér hatalma“) és egy társadalmi Vértesy Arnoldtól („Csiricsáry Bertalan úr ő méltósága“). Ezeken kívül Belot Adolphenak egy fölötte érdekfeszítő regénye („A kígyó“) 1886. január 3. KÜLÖNFÉLÉK. / Trefort miniszter és Pasteur. Trefort miniszter megkereste L. Pasteur hires párisi tanárt, engedné meg, hogy egy, a magyar kormány által kiküldendő orvos, intézetében az ebolük elleni beoltás és gyógykezelés módszerébe beavattassék s tapasztalatait azután itt értékesíthesse. E megkeresésre Pasteur azonnal válaszolt s levelét magyar fordításban szó szerint közöljük : „Miniszter Úr! Sietek önt értesíteni f. é. deczember hó 21 dikéről kelt levele vételéről s megköszönni az abban kifejezett s munkáim iránt táplált lekötelező érzelmeit Szives készséggel fogok egy magyar orvost elfogadni s öt beavatni az ebolith elleni prophylaxia módszerébe, mely intézetemben két hónap óta mindennap gyakoroltatik. Nagyon örvendetes lesz rám nézve ily módon lekötelezhetni egy Francziaország iránt barátságos érzelmű nemzet miniszterét. Fogadja stb. L. Pasteur.“ Trefort miniszter e válasz következtében a belügyminiszterrel egyetértőleg legközelebb kiküldendi Páléba az e czélra kiszemelt szakértőt. / A házi kenyérsütés és a pékek. A házikenyérnek piaczokon és szatócsboltokban való árulása ellen tudvalevőleg a budapesti sütőmesterek is felszólaltak, mivel abban az új ipartörvény megsértését látják, mely a sütőmesterséget nemcsak iparengedélyhez, hanem még képesítéshez is köti. Vidéken szintén több helyen merült fel ez a panasz s e tekintetben az első határozatot Losoncz város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóság hozta, mely általános elvi fontossággal bír s a következőleg hangzik : „A kenyérsütés, a mennyiben azt a családok saját szükségletükre, vagy ha más családok részére is, de egyedül megrendelésre gyakorolják, vagy a kenyeret, mint saját készítményeiket az ipartörvény 50. §-a értelmében a piaczokon árulják, házi iparnak tekintetik ; de amint valaki a kenyérsütést iparszerűleg űzi és a kenyvet nyílt üzletekbe és az úgynevezett szatócskereskedőknek, illetve viszont eladóknak szállítja, illetve süti, az ily kenyérsütés már sütőiparnak tekintetik és az ipartörvény rendelkezése alá esik“ . Rabló-gyilkosság Budapesten , Budapesten decz. 21-én reggeli 8 órakor Kállay Imréné szül. Bendik Terézt, Nagy János utczai lakásán halva találták. A bíróság és a rendőrség kiküldöttei erőszakos halált konstatáltak. A jelek oda mutattak, hogy a gyilkosságot a helyszinnel tökéletesen ismerős egyén követte el. — Bendik Teréz ölég dulakodás és önvédelem után megfojtás által öletett meg, néhány forintra rúgó készpénze és kisebb ingóságai hiányoztak. — A szomszédok gyanút tápláltak a távollevő férj ellen, ki decz. 20-án távozott el hazulról s azóta otthon nem volt. Azonban a gyanú alaptalannak bizonyult, mert kiderült, hogy a férj mint vasúti fékező decz. 20-tól másnap délig egy tehervonattal Bruckban járt. — A nyomozást több irányban megindították, de sikertelenül, a míg végre decz. 29-én sikerült a gyilkost felfedezni. A meggyilkolttal egy házban lakott egy cseléd féle leány Petz Mari, ki az utóbbi napokban magára vonta a rendőrség figyelmét költekezése által, holott tudomás szerént előbb teljesen pénz nélkül volt. A leány letartóztattatván, szigorú vallatás után beismerte, hogy Kállaynét ő gyilkolta meg. Beismerte, hogy decz. 20-án este hozzá bemenvén tőle cselédkönyvére 5 írtot kért, de mivel pénzt nem akart adni, ő megharagudott, Kállaynét földhözvágta, kendőjét torkára és szájára rászorította és ily módon megfojtotta. Azután a meggyilkoltnak 14 frt 2/2 krt tevő pénzét és némely ruhaneműit magához vette és elvitte. A gyilkos átadatott a büntető kir. törvényszéknek. / A H e n t z i - 8 z o b o r. Ez évben nagy fénynyel készülnek megünnepelni Budavár visszafoglalásának 300-ados jubileumát. Lesz történeti képkiállítás, történeti díszmenet s egyébb ceremónia, miáltal a közönség hangulatát a helyzet magaslatára lehet emelni. Majláth Béla és a többi kezdeményező történettudósok valamint Budapest városatyái nagy és széleskörű előkészületeket tesznek. E jubileum iránt a király is érdeklődik s érdeklődésének királyilag óhajt kifejezést adni Megbízható forrásból ugyanis arról értesülünk, hogy a királynak nem lenne az ellen kifogása, ha a dísz téri Hentzi szobor e jubileum alkalmából eltávolíttatnék ; a király csak a kezdeményezést akarja átengedni azoknak, akiket illet , akik ezt valószínűleg nem is fogják elmulasztani. A szobor a bécsi arzenálban fog elhelyeztetni. Ez által Bécsegy érdekes emléket nyer, anélkül, hogy mi irigyelnek tőle. Ez volna legméltóbb megünneplése Budavár kettős visszafoglalásának; a töröktől és néhány [ fölnyi térben a* — osztráktól! ÚJDONSÁGOK. — A „Kecskeméti 1848-as kör“ közgyűlése. A 48-as kör január 3-án, ma vasárnap délután 4 órakor saját he-