Kecskemét, 1886. január-június (15. [14.] évfolyam, 1-26. szám)

1886-01-03 / 1. szám

1. szám. magyar nemzeti őrsereg kötelező szabályaiból in­dult ki. Vasárnapi munkaszünet Ausztriában. A karácsonyi Ünnepek alkalmul szolgáltak némely osz­­trák lapoknak, hogy egész vonalon a leghevesebb támadásokat intézzék a vasárnapi munkaszünet ellen, melyet tudvalevőleg a törvény kényszere útján hoz­tak be nemrég Ausztriában. A lapok támadása első­sorban a klerikálisok, a papipárt ellen irányul, mint amely leginkább sürgette a vasárnapi munkaszünet behozatalát. Az ünnepi vezércikkek, tárczák, egyéb közlemények mérges nyilakat lövöldöznek a papi­párt ellen. Ennek oka az, hogy a karácsonyi üzlet rendkívül csekély volt Bécsben. Nagy­városban a karácsonyi üzletnek rendkívüli fontossága van. Meg­történt akárhányszor, hogy egy jól „beütött“ kará­csonyi üzlet megmentett egy-egy már ingadozó ke­reskedőt. Az idén azonban pangott a karácsonyi üz­let. A lukszus — karácsonykor első­sorban erről van szó — nem csábította a közönséget ajándék vé­telére, — ennek okát bizonyos­­lapok abban látják, hogy a vasárnapi munkaszünet kényszere sok vételi alkalmat meghiúsított, tényleges kárt okozott és a bécsi karácsonyi üzletet még jelentéktelenebbé tette. A bécsi kereskedők most így okoskodnak : A vasár­napi munkaszünetet az osztrák törvényhozás mint egy hasznos társadalmi és gazdasági újítást hozta be, de hol található fel a társadalmi és gazdasági javulás, ha a nagy adókat fizető kereskedők és iparo­soknak még a karácsonyi üzletet is megrövidítik. A hírlapok izgatása oda irányul, hogy a bécsi keres­kedők újólag és erősebb mozgalmat indítanak meg a vasárnapi munkaszünet ellen. Francziaország: A franczia­­kormány állása megingott. Karácsony estéjén tárgyalta a kamara azon törvényjavaslatot, melyben a kormány Tonking okkupációjának befejezésére 30 millió franknyi hi­telt kért. Az eredmény az utolsó pillanatig kétséges volt, az ellenzék élesen kárhoztatta az egész gyar­mat­politikát és oly elbizalkodott szónoklatokat tar­tottak a monarchisták és radikálisok, mintha már a hatalmat kezükben­ éreznék. A szavazás leírhatatlan izgatottság közt folyt le. Este 11 órakor hirdette ki az elnök, hogy a törvényjavaslat 274 szavazattal 270 ellenében elfogadtatott. Egyelőre tehát a Bris­­son-kormány megmenekült a bukástól, de a parányi négy többséggel nem lehet kormányozni.­­ A fran­ci­a köztársaság elnökét Grévyt újból megvá­lasztotta. Török hadikészülődések. A muszka „No­­voje Vremja“ jelentése szerint Törökország még mindig folytatja hadi készülődéseit. Jelenleg a dri­­nápolyi vilajetben 123, a görög határon 99, Mac­e­dóniában és Ó-Szerbiában 96 zászlóalj van összpon­tosítva. Valamennyi zászlóalj hadi­lábra van kiegé­szítve, úgy, hogy az egyes zászlóaljak 900 emberből állanak. Törökország a hadsereget télen át összpon­tosítva akarja tartani, hogy európai bonyodalmak esetére készen álljon. Bulgária és Szerbia. A két hadakozó kis állam közt 1886. márczius 1-ig a fegyverszünet megköttetvén, a fegyverszüneti feltételek értelmében mindkét fél ki­vonult az elfoglalt területekről. Előbb a szerbek vonul­tak el Viddin alól, azután a bolgárok ürítették ki a piróti területet. Ma mér nem áll ellenséges erő se szerb se bolgár földön. A kiürítés nem ment simán. Több összeütközés volt a két sereg elővédje közt, sőt 2.000 főnyi bolgár önkénytessel formális csatát vív­tak a szerbek sokat fölkonczolva, százhatvanat el­fogva, a többit pedig haza kergetvén. Bolgár Sándor karácsony ünnepén vonult be Szófiába, hol nagy lel­kesedés közt, tüntetéssel fogadta a nép. Sándor fe­jedelem ez alkalomból a következő napi parancsot intézte a csapatokhoz: „Az ellenség, mely álnok módon támadást intézett ellenünk, az országból ma kivonult. Vitézségtek és önmegtagadástoknak az a jutalma, hogy a szerb hadsereget legyőzvén, az egész világot bámulatra ragadtátok és annak beismerésére kényszerittettétek, hogy ereitekben ős­eiteknek, By­­zanc leverőinek, vére foly !* De bámulatra ragadják a világot még a bolgárok az által is, hogy teljesen vad és emberies érzelmet nem ismerő népnek bizonyultak. Ugyanis Pirotot majdnem teljesen feldúlták, a kórházakat kirabolták, sok házat leromboltak és felgyújtottak. Az ajtókat, ablakokat és kályhákat minden házból elvitték, még a templomok harangjait is elhurczolták. A bolgárok minden üzletet kiraboltak, nőket és leányokat meg­­becstelenítették és sokakat meggyilkoltak. Noha a fegyverszünet már megköttetett, a határon még most is történnek összeütközések. Az időben lettek a szerződés aláírásának meghi­­telesitésére Szegvár, Csany és Sövényház községek elöljárói meghiva, s a jó szomszédok mint tanúk a szerződés megkötésnél résztvevőn, — az áldo­máson kéretett fel az őrgróf úr a képviselőjelölt­ség, mint általános óhaj­a elfogadására. Ma még a választásoktól sokkal távolabb állunk, hogysem nyíltan korteskedést kezdeni lehetne és sokkal inkább megelégelte és fájdalmas em­lékébe véste a nagy­közönség a lefolyt válasz­tási mozgalmakat és a megtörtént vérengzése­ket, hogysem e cíímen a kormánypárt bármely mozgalmát figyelemre méltatná. — Keresni kellett tehát olyan czimet, mi látszólag egészen közömbös sziliben tüntesse fel a politikai pártviszonyokat, de mégis elég hangzatos legyen arra, hogy a jóhisze­­mű­ek az olcsó dicsőségben osztozni s a közös­­ügyes párt zászlója alá sorakozni törekedjenek. Ilyen czimnek használtatott fel a Wimmer Károly­­féle 25 éves jubileum. A nélkül, hogy az ünnepelt személyes érdemei­ből levonni akarnánk s a nélkü­l, hogy a jubileum részleteire kiterjeszkedni akarnánk,­­ egyszerűen csak azt jelezzük , hogy a jubileum nem volt Wimmer Károly úr közérdekű műkö­désének 25 éves fordulója. Huszonöt év előtt a jubilált a községre nézve csak oly egyszerű polgár volt, mint a többi néhány ezernyi községi lakos. W. K.-nak köztéremi működése 1863-ban kezdődik, a midőn közgyámnak megválasztatott. De közműködése azóta sem folytonos, csak egy­ben, és ez az, hogy mióta a fúzió utján az országos u. n. szabadelvűpárt megalakult, az­óta mindig e párthoz tartozik. A kormánypárt szemében ez főérdeme, — ez szülte 25 éves jubileumát! Czegléd­ -i­ Több mikebudai nagyobb birtokos kérvényt intézett a városi tanácshoz, melyben azon óhajtásuknak adnak kifejezést, hogy Mikebuda puszta közigazgatási tekintetben Czegléd városához csatol­­tassék, s kérdést tesznek egyszersmind az iránt, hogy mily föltételek mellett volna hajlandó a város e csatlakozást elfogadni ? A tanács a föltételeket megállapítván, az ügyet a belügyminisztériumhoz terjeszti föl.­­ Mi sokkal fontosabbnak tartanánk, ha a mikebudai birtokosok az iránt tennének lépése­ket, hogy törvénykezési tekintetben helyeztessék Mi­kebuda a czeglédi járásbíróság illetőségi körébe, mi­után az rájuk nézve is, különösen telekkönyvi ügyek­ben sokkal nagyobb előny volna, ha a közvetlen szomszéd városban intéztetnék el ügyeiket a­helyett, hogy a legcsekélyebb dologban is Budapestre legye­nek kénytelenek utazgatni. -f- Czeglédi vadásztársaság decz. 20 án érdekes körvadászatot tartott az ő vadászterü­letén, s kiterjedt az újhegyi szőlőkre és az újerdőre. Noha az egész napon uralkodott sűrű köd éppen nem kedvezett a sportnak, a vadászok 36 nyulat mégis elejtettek. -f- Czegléd város főmérnöke egy, az egész város területére vonatkozó szabályozási tervet dolgozott ki s azt a városi tanácshoz be is nyujtó tanulmányozás s a képviselőtestület határozata alá terjesztés végett. A munkálat azon kívül, hogy min­den egyes utczára meghatározza a vonalat, mely jö­vőben az építkezések zsinórmértékéül szolgálandó a közterek szabályozásáról, a piacztér kibővítéséről, a vásártér máshová áthelyezéséről s egy népkert alakí­tásáról szól. VIDÉK, Mindszent-Szegvár vidéke. Mindszent, 1885. decz. 31. A legnevezetesebb esemény, Wimmer Károly 25 éves jubileuma, a lefolyt egész héten izgatottságban tartotta az érdekelteket, — míg végül szt. István­­napján tartott banker által nyerte befejezését. Ez alkalomból önkéntelenül eszijükbe jutnak a múlt követválasztást megelőzött események. — Jó­val előbb — körülbelül úgy mint most vagyunk az 1887-ben bekövetkezendő képviselőválasztáshoz — már megalakult az a bizottság, melynek hivatása lett a „T­ó fen­ék“ megvásárlása és az italmérési jog megváltása — nyíltan, — de ráadásul az eladó őrgróf úr képviselővé leendő megválasztatásának előkészítése titokban. Tudjuk, hogy azon képviselőválasztást azután sok nevezetes esemény előzte me£. Akkor alakult a tömörkényi templomépítő bizottság, és működött lá­zasan, mert a „szegény tömörkényiek“ a szokás ellen Csanyon nem lettek sem megkeresz­telve, sem megesketve, sem eltemetve, tehát sürgős lett a templomaépítés. — De hát a választás óta mé­gis csak megvannak a nélkül is, — és valószínűleg templom nélkül is m­aradnak — legalább az őrgróf ur kegyességéből — ezután is;— mert az őrgróf úr által ajándékozott „jó minőségű“ téglatör­melék is, a nagy hidegben már azóta tán porrá vál­tozott. KECSKEM­ÉT. Nagy-Kőrös. -f- Séta hangverseny készül Nagy-Kö­rösön, melyről a „N.-K.“ így ír: „Mint értesülünk, a helybeli nőegylet január havában sétahangversenyt fog rendezni a helybeli díszes szálló termeiben, és pedig érdekes műsorral. Nagyon helyes gondolat a nőegylet részéről, s hisszük, hogy ezzel igen élvezet­ben estélyt fog szerezni városunk közönségének, a mellett, hogy a jótékony ügy oltárára is remélhető­leg jelentékeny összeget fog szerezni. A sétahang­­verseny műsorozatát, mihelyt a rendezőségtől meg­szerezzük , ismertetni fogjuk lapunkban, addig is azonban ajánljuk a közönség figyelmébe.“­­+- Nagy-Körös városának deczem­­ber 22-iki közgyűlésén tárgyaltatott a Szécheny für­­dőkerti (czifra kert) részvény-társulat megkeresvénye, a fenti kert gondozása és kezelése felett az 1876. évben kötött szerződésnek 1886. év október 31-dikén lejártánál fogva ez irányban a további intézkedés tárgyában, kijelentvén a társulat, mikép a fürdőkerti részvény­társulatnak további fennállását óhajtja, és e fürdőkert és fürdőintézet kezelését és gondozását jö­vőre is elvállalni kész. Ezen ajánlat örvendetes tudomásul vétetett, s tekintettel az eddigi eredményekre, s azon érdeklődő tevékenységre, amely a fürdőkerti részvény­társulat részéről e kert gondozásánál minden irányban nyilvá­nult, a városi képviselőtestület a fenti kertnek ezentúl is a társulat által leendő kezeltetését elvben elfogadta, s a kötendő szerződés pontozatainak átnézése s a to­vábbi teendőkre vonatkozó véleményezése végett bi­zottságot küldött ki. Félegyháza. -j­ A „P­élegyházi Hírlap“ szerkeszté­sét 1886 január 1 -től Gyulai (Novoszel) János vette át, ki eddig is mint főmunkatárs a „F. H.“-nál működött. -­- Félegy­házán három év óta fennálló „Gazdakör“ a jövő évben újra alakul. E tárgy­ban decz. hó 20-án délután rendkívüli közgyűlést tartott a „Gazdakör,“ melyen a jelenlegi egyesület­nek regenerálását kimondotta, s e czélból városszerte meg is indult a mozgalom. Az új kört „Szabadelvű Gazdakör“ czím alatt szándékoznak megalakítani. — Úgy látszik a szomszéd Félegyházán is szeretnék a gazda közönséget a kormánypártnak megnyerni. — Reméljük, hogy az ottani 48-as kör is résen fog állani! + A félegyházi kereskedő ifjak január 30-án „a fél­egyházi kereskedő-segédek betegsegélyre egy­ SZÍNHÁZ. — Nap és hold. Az igmándi kis pap. Piros bugyelláris. Czigány Panna. A karácsonyi ünnep végre meghozta a tár­sulatnak a várvavárt zsúfolt házat. A „Nap és hold‘‘-nak pénteki előadása minden tekin­tetben sikerült volt. Manola szerepében O­r­o­s­z­­ Georgette mu­tatta be magát, mint vendég. Régi jó ismerő­sünk, akinek kedves, eleven játékáról s pracciz, könnyed énekéről nem sok új mondanivalónk le­hetne. Azt hisszük, a közönség óhajának adunk kifejezést, midőn figyelmeztetjük az igazgatósá­got, hogy a régóta keresett operette-énekesnőt Oroszi Georgetteben feltalálhatná, kinek szer­ződtetése mindenesetre előnyére válnék a tár­sulatnak. De nemcsak a vendég, de az összes szerep­lők ki tudták vívni a közönség tetszését. S­z­ő­­nyi Emma, Lengyel s a többiek mind he­lyes interpr­etációt adtak a darab szép zenéjé­nek, s különösen meglepett mindenkit B­o­r­­sodi (Don Bazéró), akit nem győztünk bámulni, hogyan képes kellő hang nélkül oly finom ár­nyalással énekelni az „Oh, feleség! te drága kincs“ kezdetű bájos melódiát. Általában el­mondhatjuk, hogy ha így mennek az operettek, közönség is mindig találkozik, mely azokat vé­gighallgassa, s ez fogja legjobban dicsérni a tár­sulat derék karnagyát, Rosé Emilt. * „Az igmándi k­i­s p­a­p“ szombati elő­adása szintén a sikerültebbek közé tartozik, s ebben főérdeme kétségkívül Tolnainénak van, kinek kedves, eleven játéka mind jobban magára vonja a közönség figyelmét. Vele osz­toztak a sikerben Szigethi, Lévainé és Völgyi. Szathmáriné és Csiszár szintén jól játszottak, de Szathmárinó mozdulataiban van még bizonyos merevség, melyről ha leszo­kik, csak alakításának válik előnyére . Csiszár pedig többször nem tudta feledtetni, hogy ő a jókedvű szerelmesek ábrázolója, mit egyébiránt nem is csodálhatunk, mert az ex-kispap épen nem neki való szerep.* Vasárnap a „Piros bugyelláris“ Zsó­fiájában ismét egy vendég mutatta be magát, név szerint Taraszovics Margit. A névig hát eljutottunk volna, de tovább menni, játéka­ és énekéről véleményt mondani egy látás után valami bajos. Itt csak két alter­natíva előtt állunk, vagy szerződtetési czélból lépett fel a k. a., s akkor bizonyára szerepei egyikében mutatta be magát, vagy nem, de ak­kor semmi értelme föllépésének, mert szerződ­tetési czél nélkül csak művészeket látunk szí­vesen ; a k. a. pedig azt hisszük nem fogja ar­­rogálni magának a „művésznő“ czímet. Ám az első esetben véleményünk, hogy mint n­é­p­­színműénekesnő ak­­a, a kecskeméti műigényeknek — föltéve természetesen, hogy Zsófi szerepei közé tartozik — nem felel meg. Már alakjánál fogva rosszul áll neki a naivos­­kodás, melylyel pedig sikert vélt elérhetni, ezen­kívül pedig van minden mozdulatában valami operetteszerv, ami megint a népszinmű énekesnő rovására esik. Ha a második alternatívát vesszük, ha t. i. nem szerződtetési czélból lé­pett fel, akkor csak annyit mondhatunk, hogy kár volt a társulat énekesnőjétől, Tolnainétól Zsófi szerepét elvenni. * Kedden Lengyel jutalomjátékául a „C­z­i­­gány Panna“ került színre. Hát bizony ő is csak úgy megjárta, mint mások : szinte kon­gott a színház az ürességtől, pedig jól is ját­szott, szépen is dalolt! Most már ő is elénekelhetné azt a dalt, mely így kezdődik: „Búsul a lengyel“ . . . Hiszen oka van rá! Ez estén a jutalmazandó iránti szívességből fellépett B­a­g­i Gyula is Lakatos czigányvajda szerepében. Bagi Gyula amióta nem láttuk, rö­vid fél év alatt óriási, mindenkit meglepő hala­dást tett, s bár a szerep, melyben fellépett, nem neki való, mégis szép tehetségének adta jelét. A színpadon ma már egészen otthonos, hangja erősebb lett s van jó arczjátéka is. Talán meg­tehetné a város, ha már másokat is protegált, hogy kieszközölné a színi tanodába való fel­vételét, jelen meg benne. Rendkívüli gonddal ápolja e kiváló szépirodalmi heti­lap a kisebb elbeszélő műfajokat a novellettel, életképet, rajzot sat. is. Ezenkívül gazdag és válogatott tartalma által a „Gondözó“ a műveit olvasóközönség kedvenc­ lapjává lett. Ajánl­juk e kitűnő vállalatot, mely olcsóság tekintetében is egyedül áll (előfizetési ára negyedévenként 1 frt 50 kr.) különösen most újévkor az előfizetés legal­kalmasabban eszközölhető. A kiadó mindenkinek in­gyen és bérmentve szolgál mutatványszámmal, ki e végett levelező lapon a „Gondüző“ kiadó­ hiva­talához (Budapesten, dob utcza 14. szám) fordul.­­ ,,A rejtélyes kéz“ czíműregény 2 füzete meg­jelent az „Olvasókör“ kiadásában. E hézagpótló vállalatot, mely a külföldi jeles írók regényeit zama­tos magyar nyelven átültetve, nagy szolgálatot tesz a magyar irodalomnak, melegen ajánljuk t. olvasó­inknak, annyival is inkább, mert előfizetési ára cse­kély. Negyedévre 1 írt 50 kr., mely Kormányos R. kiadótulajdonosnak, Budapest, stáczió­­utcza 31. szám alá küldendő é­letek javára, a „Korona“ vendéglő nagytermében zártkörű tánczmulatságot rendeznek. IRODALOM.­ ­ A „Kis Lexikon“ 7-ik füzete megjelent Kontrapozició — Máriá­ig terjedő tartalommal s „A Világ órái. — Hüllők. — Függő virágok — és Vil­lamos világítás“ czimü mellékletekkel. Ajánljuk olva­sóink figyelmébe. Előfizetés (a 12 füzetből álló teljes munkára 3 frt, 8 füzetre 2 frt, 6 füzetre 1 frt 50 kr., 4 füzetre 1 frt) a „Pallas“ irodalmi és nyomdai rész­vény­társaságnál eszközölhető, egy-egy füzet (kap­ható minden hazai könyvárusnál) 30 kr. — Eredeti regény- és elbeszélő irodalmunk kö­rül nagyobb érdemeket nem szerzett magának vál­lalat mint a „Gondüző“ szépirodalmi hetilap, mely öt negyed évi fennállása alatt a magyar regények és beszélyek egész tárházát terjeszté a műveit olvasó közönség elé. Előttünk fekvő 9- 14. számaiban há­rom eredeti regény folytatódik : egy történeti Abonyi Lajos­tól („Az utolsó kuruczvilág“,) egy psychologiai Beniczkyné Bajza Lenké­től („A vér hatalma“) és egy társadalmi Vértesy Arnold­tól („Csiricsáry Ber­talan úr ő méltósága“). Ezeken kívül Belot Adolphe­nak egy fölötte érdekfeszítő regénye („A kígyó“) 1886. január 3. KÜLÖNFÉLÉK. /­ Trefort miniszter és Pasteur. Trefort miniszter megkereste L. Pasteur hires párisi tanárt, engedné meg, hogy egy, a magyar kormány által kiküldendő orvos, intézetében az ebolük elleni beoltás és gyógykezelés módszerébe beavattassék s tapasztalatait azután itt értékesíthesse. E megkere­sésre Pasteur azonnal válaszolt s levelét magyar for­dításban szó szerint közöljük : „Miniszter Úr! Sietek önt értesíteni f. é. deczember hó 21 dik­éről kelt levele vételéről s megköszönni az abban kifejezett s munkáim iránt táplált lekötelező érzelmeit Szives készséggel fogok egy magyar orvost elfogadni s öt beavatni az ebolith elleni prophylaxia módszerébe, mely intézetemben két hónap óta mindennap gyako­­roltatik. Nagyon örvendetes lesz rám nézve ily mó­­don lekötelezhetni egy Francziaország iránt barátsá­gos érzelmű nemzet miniszterét. Fogadja stb. L. Pasteur.“ Trefort miniszter e válasz következté­ben a belügyminiszterrel egyetértőleg legközelebb kiküldendi Pál­éba az e czélra kiszemelt szakértőt. /­ A házi kenyérsütés és a pékek. A házikenyérnek piaczokon és szatócsboltokban való árulása ellen tudvalevőleg a budapesti sütőmesterek is felszólaltak, mivel abban az új ipartörvény meg­sértését látják, mely a sütőmesterséget nemcsak ipar­engedélyhez, hanem még képesítéshez is köti. Vidé­ken szintén több helyen merült fel ez a panasz s e tekintetben az első határozatot Losoncz város ta­nácsa, mint elsőfokú iparhatóság hozta, mely általá­nos elvi fontossággal bír s a következőleg hangzik : „A kenyérsütés, a mennyiben azt a családok saját szükségletükre, vagy ha más családok részére is, de egyedül megrendelésre gyakorolják, vagy a kenye­ret, mint saját készítményeiket az ipartörvény 50. §-a értelmében a piaczokon árulják, házi iparnak te­kintetik ; de a­mint valaki a kenyérsütést iparszerű­­leg űzi és a kenyvet nyílt üzletekbe és az úgyneve­zett szatócskereskedőknek, illetve viszont eladóknak szállítja, illetve süti, az ily kenyérsütés már sütő­iparnak tekintetik és az ipartörvény rendelkezése alá esik­“ . Rabló-gyilkosság Budapesten , Budapesten decz. 21-én reggeli 8 órakor Kállay Im­­réné szül. Bendik Terézt, Nagy János­ utczai lakásán halva találták. A bíróság és a rendőrség kiküldöttei erőszakos halált konstatáltak. A jelek oda mutattak, hogy a gyilkosságot a helyszinnel tökéletesen ismerős egyén követte el. — Bendik Teréz ölég dulakodás és önvédelem után megfojtás által öletett meg,­­ né­hány forintra rúgó készpénze és kisebb ingóságai hiányoztak. — A szomszédok gyanút tápláltak a tá­vollevő férj ellen, ki decz. 20-án távozott el hazul­ról s azóta otthon nem volt. Azonban a gyanú alap­talannak bizonyult, mert kiderült, hogy a férj mint vasúti fékező decz. 20-tól másnap délig egy tehervo­­nattal Bruckban járt. — A nyomozást több irányban megindították, de sikertelenül, a míg végre decz. 29-én sikerült a gyilkost felfedezni. A meggyilkolttal egy házban lakott egy cseléd féle leány Petz M­a­ri, ki az utóbbi napokban magára vonta a ren­dőrség figyelmét költekezése által, holott tudomás szerént előbb teljesen pénz nélkül volt. A leány le­­tartóztattatván, szigorú vallatás után beismerte, hogy Kállaynét ő gyilkolta meg. Beismerte, hogy decz. 20-án este hozzá bemenvén tőle cselédkönyvére 5 írtot kért, de mivel pénzt nem akart adni, ő megha­ragudott, Kállaynét földhözvágta, kendőjét torkára és szájára rászorította és ily módon megfojtotta. Azután a meggyilkoltnak 14 frt 2­/2 krt tevő pénzét és némely ruhaneműit magához vette és elvitte. A gyilkos átadatott a büntető kir. törvényszéknek. /­ A H e n t z i - 8 z o b o r. Ez évben nagy fény­nyel készülnek megünnepelni Budavár visszafoglalá­sának 300-ados jubileumát. Lesz történeti képkiállí­tás, történeti díszmenet s egyébb ceremónia, mi­által a közönség hangulatát a helyzet magaslatára lehet emelni. Majláth Béla és a többi kezdeményező törté­nettudósok valamint Budapest városatyái nagy és széleskörű előkészületeket tesznek. E jubileum iránt a király is érdeklődik s érdeklődésének királyilag óhajt kifejezést adni Megbízható forrásból ugyanis arról értesülünk, h­ogy a királynak nem lenne az ellen kifogása, ha a dísz­ téri Hentzi szobor e jubileum alkal­mából eltávolíttatnék ; a király csak a kezdeménye­zést akarja átengedni azoknak, a­kiket illet , a­kik ezt valószínűleg nem is fogják elmulasztani. A szobor a bécsi arzenálban fog elhelyeztetni. Ez által Bécs­­egy érdekes emléket nyer, anélkül, hogy mi irigyel­nek tőle. Ez volna legméltóbb megünneplése Budavár kettős visszafoglalásának; a töröktől és néhány [ f­ölnyi térben a* — osztráktól! ÚJDONSÁGOK. — A „Kecskeméti 1848-as kör“ közgyűlése. A 48-as kör január 3-án, ma vasárnap délután 4 órakor saját he-

Next