Kecskemét, 1886. július-december (15. [14.] évfolyam, 27-52. szám)
1886-07-04 / 27. szám
27. szám, 1886. julius 4. KECSKEMÉT. ván a sok várakozást, a kötösékről elszabadultak és a kocsmáros némi hitvány veteményét elgázolták. A korcsmáros erre nagy lármát csapott, szidta ,tán ütlegelni is akarta a két vidéki embert. De ezek mentegetőzésük daczára is azt érték el, hogy a községi közegek által lekorholtattak és a lovak gazdája le is tartóztattatott. Radics István, ki nagyon részeg volt a kocsi mellett eldőlt és elaludt. Bizonyos ideig tartó pihenés után azonban fölébredt és az ott levő Hörcsög Albert pásztázó hadnagytól követelte ártatlan czimborája szabadon bocsáttatását. De hát a kakas is nagy úr a maga szemétdombján, annál inkább a községi rendnek hatalmas őre, — azért hát az interpelláczió miatt bottal akart a szegény vidéki ügyes-bajosnak törvényt szolgáltatni, — s Hörcsög Albert hivatalos husángjával úgy ellátta Radicsot, hogy ez hányát esett és fejét a kocsi vasrészébe vágta s rögtön egészen csendes ember lett. — A rendőr gondolva, hogy tán túlságos „erélyesen“ is lépett fel s Radics állapota miatt megijedvén, szaladt a községházára jelenteni az esetet. Ott a bezárt czimbora „bűneit“ rögtön elengedték és szabadon bocsátották, megparancsolván neki, hogy azonnal hagyja el a községet, s szállítsa el a „részegen“ öntudatlanul fekvő Radiesot is. Az ember megörült, hogy kiszabadult s rögtön távozni akart, azonban a holt részegnek vélt Radicsot nem bírta föltenni kocsijára. Ezt látva e község hatalmas szolgái, oly „szívesek“ lettek, hogy Radicsot maguk föltették a kocsira, csakhogy mentés előbb túl legyen a község határán, így vitte el czimborája Radicsot Szabadszállásig, ki még ott is részegnek tartotta, — midőn a vele volt kislánya felvilágosítja, hogy nem alszik az, hanem meghalt, mert már hideg is. Ezért azonnal viszszavitte a halottat Izsákra, s azt a csendőrségnek átadta. Az eset a kecskeméti kir. törvényszékhez bejelentetvén, Kovács Béla vizsgálóbíró a bűnvizsgálatot azonnal megkezdte. Radics István felbonczoltatván, kitűnt, hogy a halál a fejet ért súlyos ütés folytán következett be. A hatalmas rendőr Hörcsög Albert letartóztattatok. IRODALOM. — Az „Ország-Világ“ 26-ik (június 26.) száma művészi képekkel s rendkívül gazdag tartalommal jelent meg. így: Tolnai Lajos regénye: „A jégkisasszony“ ; kiadóitól „Véső és ecset“ czímű költemény; Kovács Páltól, a veterán írótól, „Van szerencsém!“ dramatizált vig beszélz; „Az egészség kátéja“, szemelvények Fodor József egyetemi tanár most megjelent könyvéből; „Urania magyar templomai“ (számos illusztráczióval), Bátfay F. Árpádtól; „Józsi bácsi házassága“ Gaal Mózestől; Az „ókori romanczero“ból, Latkóczy Mihálytól; „Egy krajczárt adott“, elbeszélés Porzsolt Kálmántól; „A hétről“ Székely Huszártól stb. A képek közül megemlítjük Mannheimer Ágost „Tündérséges éj“ remek rajzát; az „Orpheus és Eurydike“-t Thiersch híres festménye után; „Fürdés után“, Abry Leon festménye; „A kiutasított franczia herczegek“ (26 arczkép) stb. Megemlítjük még, hogy az „Ország-Világ“ a jövő félévben Bródi Sándortól, a „Don Quichotte kisasszony“ szerzőjétől közöl regényt „Szinészvér“ czímmel. — Előfizetési feltételek : január—decz. 10 frt, jan.—júniusra 5 frt, július —szept. 2 frt 50 kr., július—deczemberre 5 frt. Az „Egyetértéssel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, kecskeméti utcza 6. sz. — A „Vasárnapi Ujság“ junius 27-iki száma a következő tartalommal jelent meg : A bajor király tragédiája. — Fáy Gyula (Költemény.) Fejes Istvántól. — Az őrült király építkezései. — Hogyan utazott a bajor király? — Egy száműzött fejedelmi család. — Sándor Mátyás. Verne Gyula regénye. — Egyveleg. — A bajor népéletből. — Gyermekek a mezőn. Máth Kán. A madarak életéből. Viszony Józseftől. — Fáy András szülőháza. Dr. Nagy Sándor. Dr. Váczy Jánostól. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Sakk-játék. — Szerkesztői mondanivaló. — Hetinaptár. Képek : Luitpold herczeg, Bajorország régense. — A száműzött Orleans-herczegi család. (Huszonegy arczkép.) — II. Lajos bajor király éjjeli úton. — Gyermekek a mezőn. Mannheimer eredeti rajza. — Sándor Mátyás. (Két képpel.) — Bajor parasztok búcsún. — Fáy András szülőháza Kohányban. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságokkal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4. sz.) megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. — A népfelkelési törvény füzetes kiadása megjelent Stampfel Károly kir. udvari és akad. könyvkereskedő kiadásában Pozsonyban. Ara 10 kr. _ A Népes Családi Lapok 40-ik száma a következő tartalommal jelent meg : A gyónás titka. (Elbeszélés.) Sziklay Jánostól. — Pipakaland. (Humoreszk.) Madarassy Lászlótól. — A badacsonyi szüret 1795-ben. (Elbeszélés, folytatása.) Vas Gerebentől. — Unokák lakodalmán. (Költemény.) Rudnyánszky Gyulától. — A szerencsétlen bajor király. — (Tárcza.) Titkos történet. (Költemény.) Noszlopy Tivadartól. — A vadócz. (Theuriet André franczia regénye, folytatás.) — Szerelem a holdban és a föld alatt. (Angol regény, folytatása.) Ifj. Golenich Ferencztől. — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képei: A badacsonyi út. — Életre-halálra. — Tuniszi piacz. — II. Lajos bajor király. — Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest, IV. ker. papnövelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. “ Megjelent az ,,a fenügyvért“ czimű mű pótfüzeteinek 3. száma. (Irta Knorr Alajos kiadja ifj. Niagel Ottó könyvkereskedésben Budapesten, a nemzeti színházi épületben.) E füzetben a szerző folytatja az iparra vonatkozó 1884. évi 17. törvényczikk ismertetését, különösen közli az engedélyhez kötött iparűzésének feltételeit, azok egyes nemeit és az engedély megszerzésének módját — ezután áttér a telepengedélyt igénylő ipar üzletekre, felsorolva ezeket, közli a telepengedély kieszközlésének módját — az üzlettelep átalakításának feltételeit és az egészségre ártalmas üzlet megszüntetésének eseteit ismerteti az ipar gyakorlásának módjait és feltételeit, az iparczikkek végeladásának vagy árverésének szabályait, az üzlet áthelyezés módját, czikkel kapcsolatosan közli az építő mesterség gyakorlásának feltételeit, szabályait, ezen iparágak gyakorlásához szükséges vizsgálat tárgyait és módját; ismerteti az ipartestületeket és ezek hatáskörét az ipartestület közgyűlésének tárgyait, az ipartestület elöljáróságot és ennek hatáskörét a békéltető bizottságot és ennek hivatását, a segélypénztárak létesítésének módját, az ipartestület és békéltető bizottság alapszabályainak tervezetét, közli az ipartársulatok alakításának szálvait, ismerteti az ipari kihágásokat és ezek büntetését az iparhatóságokat az iparhatósági megbízottak választásának esetét és módját, végzi az ipartanács alakításának módját és ezzel áttér az iparügyek körüli eljárás szabályai ismertetésére. Ezen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. ~ Neulogh János — Kecskemét város szülöttének — a szegedi „Gyorsírókör“ alapítójának és a budapesti „Gyorsiróegyesület“ tiszteletbeli tagjának a szakirodalomban nagy elismerést keltett műve: „A magyar gyorsírás tankönyve“ megjelent. A mű a Markovits-féle gyorsírást követi, de gyakorlatiassága és újabb beosztása az elsajátítást annyira megkönnyíti, hogy e tekintetben egy gyorsírászati tankönyv sem versenyezhetik vele. A mai legnagyobb becsét azonban kétségtelenül az teszi, hogy az eddigi autografált nyomatok helyett kőmetszetet használ s igy kiállítása oly szabatos, s a vékony vonások oly hajszálnyiak és tiszták benne, (ami a gyorsírási tankönyveknél a legfőbb) hogy ez a meglepő újítás magát Markovitsot és az országos gyorsíró egyesületet is elragadta. A mű 20 órára van osztva, s annyi idő alatt magán úton is (!) a teljes levelezési gyorsírás a legnagyobb könnyűséggel is elsajátítható. A mű ára 1 frt 20 kr. Megrendelni lehet a szerzőnél Szegeden. — Megjelent és minden könyvkereskedésben kapható : „Katona József családja, élete és ismeretlen munkái.“ Irta Milecz János tanár. Ára 2 frt 50 kr. A csínnal kiállított mű 314 lapra terjed, s igen érdekes adatokat tartalmaz városunk nagy szülötte, a magyar Schakspere, Katona József élete és családjára vonatkozólag, melyek reánk kecskemétiekre nézve annál inkább érdekesek, mert több helybeli családot és egyént érintenek, kik közül többen most is élő személyek, általában véve a munka a helyi viszonyok ismertetése szempontjából is igen érdekes és több oly kérdést is vet fel, melyek még hozzászólást igénylenek. Az ismeretlen munkák, melyek a nagy költő iránt kiváló szeretettel írott műben foglaltatnak, a következők: 1. „A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között.“ Eredeti vígjáték 3 felvonásban. II. „A tündér alma, vagy Nádir és Nádiné boszorkányos története.“ Tündéries vígjáték 3 felvonásban. III. Kisfaludi Károly „Ilka“ czimű négy felvonásos drámájának bírálata. Ezeken kívül a mű tartalmaz kidolgozott történelmi részleteket, régi leveleket, s adatokat Kecskemét és vidékének monographiájához, melyek kézirataihoz a szerző itteni gyermekkori tartózkodása alatt jutott, s mely tartózkodása alatt a családra vonatkozó adatok közül sokat a család tagjai által akkor elmondottak után emlékezetben tartott meg. Ajánljuk e kiváló érdekességei művet t. olvasóink figyelmébe. A mű Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedő kiadásában jelent meg. — Budapest, aagy. Tud. Akadémia épületében. ÚJDONSÁGOK. — A választók ideiglenes névjegyzéke elkészült, s erről a központi választmány a város polgáraihoz a következő hirdetményt bocsátotta ki : „Hirdetmény. Az országgyűlési képviselő választási központi választmány a mindkét kerületre kirendelt összeíró küldöttség által készített névjegyzéket a folyó évi június hó 15-ik napjától a mai napig tartott üléseiben átvizsgálván, ebből a választók ideiglenes névjegyzékét elkészítő, a törvény értelmében tehát ezennel köztudomásra hozatik, hogy az elkészített ideiglenes névjegyzékek a városház tanácstermében, Gyenes Bertalan t. jegyző felügyelete alatt, a folyó évi julius hó 5-ik napjától e hó 25-ikig bezárólag közszemlére kitétetnek, s azokat a felügyeletre kirendelt tisztviselő jelenlétében, a fenti napokon d. e. 8 óráig mindenki megtekintheti, s d. u. 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Továbbá ezen névjegyzékek ellen folyó évi július hó 5-től 12-ig saját személyét illetőleg bárki fölszólalhat, ezenkívül mindenkinek azon választókerületben, melynek névjegyzékében fölvéve van, jogában áll bármely jogtalan fölvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen fölszólalni. Ezen fölszóllalások a névjegyzékkel együtt lévén kitéve, azokat mindenki megtekintheti, s mindazok kik fölszólalni jogosítva vannak, 1. évi július 1-tól 25-ikig — tíz nap alatt — észrevételeket nyújthatnak be a felszólalások ellen. A fölszólalások és azokra tett észrevételek ezen központi választmányhoz czímezve s a szükséges okmányokkal fölszerelve, írásban a város polgármesteri hivatalánál nyújtandók be. A fölszólalásnál egy példányba több egyénre vonatkozó fölszólaláé is foglalható; a beadványról a fölszólalók kívánatéra térítvény adandó, végül megjegyeztetik, hogy ez észrevétel minden felszólaláshoz külön nyújtandó be. Kelt Kecskeméten, az országgyűlési képviselő választási központi választmányának 1886. évi június hó 30-ik napján tartott üléséből. Lestár Péter polgármester, mint a központi választmány elnöke, Szalontay Elek a központi választmány jegyzője. Figyelmeztetjük mi is a pártunkhoz -.antozó polgárokat, hogy ha a névjegyzék ellen tikár a saját személyükre, akár másokra vonatkozólag észrevételeik vannak, azt szerkesztőségünkben, vagy az erre megbízott dr. Kovács Pál és Sárközy Pál (a felső kerületre), Bódogh Lajos és Héjjas Mihály (az alsókerületre nézve) vezérbizottsági tagoknál bejelenteni szíveskedjenek. Nevezettek polgári kötelességüknek fogják tartani a szükséges lépéseket a pártnak bármely tagja érdekkégp megtenni. — Pártunk szeretett elnökének dr. Horváth Ádám úrnak állapota az utóbbi napokban vett értesüléseink szerint teljesen kielégítő, amennyiben láza már nincs s kedélye és külső kinézése is jobb. Az ágyat azonban még jó ideig kell őriznie. Tegnap (2-án) dr. Sáray bird úr — több mint egy órán keresztül — hallgatta ki a párbaj és körülményeire vonatkozólag. Megjegyezzük, hogy e kihallgatás már a második volt. — A reform, főgymnasiumban a szóbeli érettségi vizsgálat június 21., 22. és 23 án tartatott meg. A 42 jogosított közül írásbeli vizsgát tett 36, szóbeli vizsgára bocsáttatott 35. Ezek közül 1 jelesen, 6 jól, 18 egyszerűen érettnek nyilváníttatott, 6 ifjú szeptemberben egy egy tárgyból javít, 4 pedig az osztályt ismétli. Az egyházkerületet mit. Szász Károly püspök, a kormánytagos Török József urak képviselték. A helyi egyház nem vett tudomást egyházfőnökének itt létéről. Ez lehet ízlés, lehet felfogás dolga, de mit szól ehez a társadalmi illem? — Dr. Kudar Ottó bpesti kir. Ítélőtáblás tanács jegyző folyó évi május 31-én a gyakorlati biróivizsgát, — június 30-án pedig az ügyvédi vizsgát jó sikerrel letette. Gratulálunk! A „Városi zálogintézet“, ilyen feliratú tábla hirdeti a „postasíp“ épületének falán, hogy a városi zálogintézet megkezdte működését, azaz hogy még csak egy kis szobában működnek a magán zálogüzletek céduláinak beszedésével, mert a zálogintézetnek szánt udvari épület többi helyiségében még a kőművesek dolgoznak. Az utczai épület falán a kisajtó mellet ilyen tábla van kiszegezve: a) kölcsönt ad ingóságokra, különösen háztartási és ruházati czikkekre, ékszerekre, terményekre és értékpapírokra; b) elfogad kamatozó takarékbetéteket, foglalkozik az elzálogosított tárgyak bizományi eladásával. ____________________________________B. T. L. Ezt olvasva olyan formán jön ki, mintha az ember ezt a firmát látná: „rebuzeus Jordán szatócs üzlete és rövidáru kereskedése. Kapható: krumpli, pipa, fáin gatyamadzag, liszt, só, pálinka, danzinger, lúdkurczina, keszkenő, pántlika, eczet és ostornyél. Kingy-rongy finom portékáért becseréltetik. Aki vesz annak lesz, aki nem vesz beteg lesz! Megállj itt a jó pálinka!“ — Furcsa volna ha a kir. bíróságok épületein is ilyen forma feliratú táblák volnának: „A kecskeméti kir. Járásbíróság. Az 1868. évi LIV. és az 1881. évi LIX. t. sz. §§-ai értelmében foglalkozik, olyan keresetek tárgyalásával, melyeknek tárgya 500 frt értéket túl nem halad, stól a bérleti viszonyból fölmerülő ügyekben, határjárási, mesgyeigazitási, sommás visszahelyzási keresetek fölött stb.; vagy pedig ha ott ilyen tábla volna: „Kir. ügyészség.“ Teljes ellátást ad az „intézetben“ elhelyezett raboknak, őket kosárfonással s más egyéb unaloműző dolgokkal foglalkoztatja, — rabanyagokat bizományképen Illavára s más jó helyekre elszállítja.“ — Egy kis figyelmeztetés. Régi szokás szerint az úrnapi körmenetek alkalmával a helybeli r. kath. egyház a mostani Harkay-féle bolt előtt a piaczon tölgy-lombokkal ékített sátort szokott emeltetni, és a sátor oszlopai leállithatása végett a földben megfelelő lukat ásatni. Mig a piacz ki nem volt kövezve, addig az ünnepélyesség múltával a luk is szépen betemettetett és a földszinével egyenlővé tétetett. De most már ott kövezet van, a lukáshatása végett a kövezetet pedig fel kell szakgatni, ha pedig felszakgatják, azt újra le is kellene rakni és a kövezet helyreállításával a járdát egyenlővé tenni. Azonban ezt úgy a korábbi években, mint az idén mindig elmulasztják, s gyakran megtörténik, hogy a járókelők a hiányzó téglák helyén lévő Inkákban úgy megbotlanak, hogy sokszor majd a lábukat kitörik, vagy legkisebb esetben fölbuknak. Az a dolog rendje, hogy a ki valamit elpusztít, igazítsa is helyre. Mielőtt tehát valami lábficzamodás, törés, vagy nyelv elharapás féle szerencsétlenség bekövetkeznék, figyelmeztetjük a r. kath. egyház t. gondnokságát, szíveskedjék az elpusztított kövezet helyreállitása iránt intézkedni.- A helybeli női ipariskola elméleti s gyakorlati vizsgája múlt hó 28-án d. e. tartatott meg és pedig a jelenvoltak teljes megelégedésére szolgáló kiváló sikerrel. Ugyancsak 28, 29 és 30-án volt, a lapokban is hirdetett munkakiállítás is, mely a növendékek előmenetelének legszebb bizonyságait mutatta fel. A kiállított tárgyak, illetve munkák közül különösen kitűntek: Berketz Ilona, Csemiczky Nina, Dékány Róza, Horváth Margit, Kohn Mari, Lender Isabella, Nagy Krisztina, S. Kovács Mari, Tarkőy Klementin és Tóth Mari különböző munkái. A kiállítás bezárta előtt f. hó 29-én d. u. 2 órakor egy szép csokorral lepték meg növendékei Nagy Erzsébet k. a.-t, az intézet kitűnő vezetőjét.- A széktói fürdőhely a város által rácsos kerítéssel és egy öltözőbódéval láttatott el, — ott a v. tanács hirdetménye szerint julius 1-től fogva felnőttek 10 kr. ésgyermekek 5 krért fürödhetnek. — Egy uszónadrág használati dija 2 kr. — Újítás a postán. Julius 1-én új és igen czélszerű intézmény lépett életbe a magyarországi postaterületen s ez a zárt levelező lapok intézménye. A hivatalos lap már közölte az erre vonatkozó hirdetést, mely így hangzik: „F. évi július kötül kezdve a levél és levelező lap előnyeit egyesítő „Zárt levelezőlap“ nevű új postai értekezikk fog a közönség használatára kiadatni. A zárt levelezőlap a fentielöti időponttól kezdve minden postahivatalnál és értékjegyárusítónál, a rányomott postabélyeg értékéhez képest három, illetőleg öt krajczáron megszerezhető. Külsejére nézve ezen it értekezikk a válaszos levelezőlapok módjára összehajtott belül fehér, kívül világos szinti erősebb papírlap, melynek belső tiszta felülete a közlemény felvételére, egyik bélyegzett és vonalzott, külső felülete pedig a czímzésre szolgál. A belül regenyvezett szélek öt mm. szélességben a felnyitás czéljából át vannak lyukasztva. A három kros zárt levelezőlap a helyi, az öt kros bel- és külföldi forgalomban használható, az esetleges díjtöbblet, valamint ajánlási vagy express-díj kellő értékű levéljegyeknek a czimlapra ragasztása által fedezhető.“ — Klauber János küzs. tanító a szünidő alatt a német nyelvben oktatást ad, úgy a kezdőknek mint az elöhaladottaknak, úgyszinte vállalkozik cseregyermekek kieszközlésére. — Értekezni lehet vele a zsidó templom udvarában levő iskolájában, vagy a lakásán Csongrádi-nagy-utcza 192. szám alatt. — A „Kecskeméti Lapok“ 26-iki szá- imának a városi közgyűlésről közzétett tudósításában lapunkra vonatkozólag ez mondatik: „A választásokkal szemben csak egy megjegyzésünk van, — válaszul a „Kecskemétének, mely a maga pártatlanságával (?) fennen dicsekedve, azt mondja, hogy a kormánypártnak az ellenőri állomásra csupán „Tóth Lajos“ városi napidíjas volt a jelöltje. Ez ily alakban nem áll, és nem való. A kormánypárt igenis megállapodott Tóth Lajos, mint teljesen szakértő, kifogástalan erkölcsű, és szorgalmas fiatal ember jelöltségében, kinek azon előnye is volt, hogy a városi könyvelő osztálynál közmegelégedésre huzamosabb idő óta van alkalmazásban. Minthogy azonban a törvény a betöltendő állomáshoz bizonyos külső qualificatiót is megkíván, a párt azt is kimondotta, hogy azon esetben, ha Tóth Lajos ilyennel nem bírna: pártjelöltül egyedül Tóth Lászlót (ki pártunknak egyöntetű tömegesen a függetlenségi párt egy kisebb részének szavazásával meg is választatott) tekinti. Ennyit a ferdítés helyreigazításául.“ — A „K. L.“ ezen nyilatkozatára kijelentjük, hogy a „Kecskemét“-nek, noha dicsekedni éppen nem szokott, de pártközlöny létére még a maga „pártatlanságával“ is módjában állana „dicsekedni, „mert az igazságot minden időben és alkalommal hathatósan pártolni szokta; és ami a „K. L.“ előtt lehetetlen, még a pártérdekeket is mindig az igazság útján szokta vezényelni. Ami pedig a „K.“-ben mondatik, az mindig „való“, ezt e „K. L.“-nak megtagadni lehet, de rá már nem sokat szoktak adni, mert ismeretes az ő hagyományos igazmondása és „ferdítése.“ Különben a „K. L.“ kinyilatkoztatásával pártját is agyoncsapta, mert elismerte róla, hogy minden fennen hánytorgatott, s náluk sorakozott „értelmiségük“ daczára is, a törvény intézkedéseit meg nem értve, nem képesített egyént kijelöltek s megválaszthatnak tartottak. Vagy ami rosszabb, a törvény ellenére is készek voltak a választásnál eljárni. De hát főispánunknak a törvényhezi ragaszkodása és a mi őrködésünk miatt mostanában olyanfélék már nem mindig szoktak nekik sikerülni. — Zenedénk növendékeinek vizsgája múlt bő 25-én d. u. 4 órakor tartatott meg, s úgy a zeneelmélet, mint gyakorlat tekintetében általános megelégedést és tetszést aratott. Másnap, azaz 26-án d. n. 5 órakor zárünnepélyét tartotta a zenede, melynek programmja a híres zenészek legjobb és legszebb darabjait foglalta magában. Az egészről általában is a legszebb sikert konstatálhatjuk; a zárünnepély szereplőinek mindegyike ügyesen oldotta meg feladatát. Be lett mutatva a zongora-, hegedű-, czimbalom- és fuvola-játék részben több piécében, mely alkalommal egyes növendékek különösen a technika terén mutatták be képzettségüket s előhaladásukat. Norváth Irma, Papp Sarolta, Dömittör Jolán, Pollák Szerén, Feuermann Matild és Popper Aladár játéka hosszas tetszésnyilatkozatokkal találkozott, melyekkel azonban a többi szereplőnek is jutott megérdemelt s nem megvetendő rész, s melyek jó részben a zenede buzgó igazgatóját Szabados Géza és tanárát Nemesszeghy István urakat illeti. — A laktanyai szerencsétlenséghez. A „Kecskemét“ 25-ik számában kötöttszerencsétlenség az újonnan épülő lovassági kaszárnyánál rajtam úgy történt meg, hogy a fiuvasak elhelyezéséhez semmiféle állás nem volt készítve, csakis a fal tetejéről kellett azokat elhelyezni, sehova sem menekülhettem a vas elöl hacsak le nem ugrottam volna, egyik vége lezuhant a földszinti sínekre a másik vége a ballábamat falhoz vágta és bokáit felül ketté törte, és csakis egy szófogadatlan napszámos miatt, aki parancsomat nem teljesítette. Azt a napot, amelyen lábam eltört, az igaz hogy nem fizették ki egészen, csak félnapot, — és azóta hatod magammal a segédek összerakott pénzéből élünk, ami 6 frt 24 frt tesz ki, — a fővállalkozók is 5 frtot, adtak, — úgy hiszem amint a fővállalkozó nemnek mondotta, hogy intézkedni fognak arról, Hogy segítenek még a lábam meggyógyul, nem felejtem el s számot tartok reá. Tóth István kőműves. — Tolvaj bakák. A helyben állomásozó Mollináry ezredhez tartozó gyalogság csoportosan jár a szőlőhegyekre „sétálni“, és ahol szerét ejtheti a gyümölcsöt meglopni. A múlt hétfőn Sz. I. városi tisztviselő megismert két bakát a Mária-hegyben levő szőlője közelében, kik már előtte 2 nappal arra meggyet lopni jártak. Figyelmeztette az ottani csőszt a bakákra s avval együtt sikerült neki őket megrakodva elfogni, a csősz megelégedett a gyümölcscsel telt kendők elszedésével s a bakákat — kik eleinte ellentállni is akartak — eleresztette. — A rendőrkapitányság átirt a hadparancsnoksághoz a bakák tolvajlásának megakadályozása végett. — Miután a lenti alkalommal a máriahegyi csősz nem járt el kötelessége értelmében, mert a tolvajokat eleresztette, kívánatos volna őt példaadás végett is megbüntettetni. — A fáétem lőtt ni. Junius 26-tól július 2-ig elhunytak: Inoka Judith, 31 éves, hajadon, agyszélhüdés, II. t., 99. sz. a. lakos; Fodor István, gazdálkodó, 46 éves, gumókor, IV. t. 163. sz.; szabó László, cseléd, 50 éves, tüdőlok, XI. t. 88. sz.; Fazekas István Ilona leánya, 1 hónapos, ált. gyengeség, IV. t., 314. sz.; Földházi Pál fia Pál, 6 napos, sz. háromság-temető; Kiss Mihály,kézmunkás,24 éves, gumókór, XI. t., 210. sz.; Macsina József, gazd., 73 éves, aggkór, Mária-hegy 5. sz ; Szívós János, gazdálkodó, 73 éves, aggkór, III. t., 84. sz.; Budai György, kertész, 55 éves, agyszélhüdés, Körösi-hegy; Fekete Antal, kupecz, 58 éves, önakasztás, VIII. t., 80. sz.; Bakó László fia László, 1/1 éves, agykórláb, VIli. t., 150. sz.; Kék János, 22 éves, görvélykór, VII. t., 53. sz.; Bóna Sándor leánya Lidia, 9 éves, sorvadás, IV. t., 346. sz.; Dömötör Erzsébet törvénytelen leánya Ilona, 3 éves, görcs, II. t., 182. sz.; Nagy István halvaszületett fia, Urrét, 62. sz.; Barta Gergely fia György, 6 hónapos, sorvadás, II. t., 198. sz.; Pataki Antal halvasza A városi zsílosintézet I