Kecskemét, 1886. július-december (15. [14.] évfolyam, 27-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
37. szám. Szolnok. -1- Földrengés. Szeptember hó 3-án éjfél után Szolnok egypár lakója kisebb mérvű földrengést észlelt. Nem is lett volna felhíva figyelmük ez eseményre, ha a fővárosi szajtó másnapi számaiban nem lett volna említés téve a Zárábban és környékén tapasztalt nagyobb erejű földrengésekről. -(-Műkedvelő előadás. A nőipartanoda javára Szolnokon még e hó folyamán műkedvelő előadás fog rendeztetni. — A próbák már legközelebb megkezdődnek, s a rendezőség mindent elkövet az előadás sikerének biztosítására. Félegyháza. -(- A „Félegyházi Hírlap“ szerkesztője Gyulai János úr szept. 2-án Kistelek község 3k jegyzőjévé megválasztatván, a „F. N.“ szerkesztésétől megválni kénytelen. Új állásához midőn szerencsekivánatunkat fejezzük ki, egyúttal fájlalnunk kell a félegyházi sajtó veszteségét, mely öt e derék férfiúnak a városból való elköltözésével élt. -f- Ref. isteni tisztelet tartatik Félegyházán szept. 12-én a képezde helyiségében az ottani kis számú ref. vallású híveknek. Az istenitiszteletet Czelder Márton kecskeméti ref. lelkész tartja. -(-Új tisztviselők. Az alispán elnöklete alatt Félegyházán legutóbb tartott városi választóközgyűlésen az ifj. Kocsis Sándor Lemondása folytán megürült árvaszéki jegyzői állásra Benkeő Ákos adószedő ellenőr, az újonnan rendszeresített közmunka-pénztárnokságra pedig Benke Ferencz rendőrbiztos választottak meg szótöbbséggel. Szentes -(-Szentesi vasút. Szentes város augusztus 29-én tartott közgyűlésen elhatározta a Szentes-Kunszentmártoni vasút kiépítését. Az állam a városnak a vasút kiépítéséhez 100,000 forint segélyt ígért, mihez 340,000 forint kölcsön fog fölvétetni és a város a vasútat több apró vállalatokban mind helyi vállalkozóknak fogja kiépítés végett átadni. — Hála az égnek a jó szentesiek már egyszer szándékukra fognak menni, lesz vasútjuk, miután már körülbelül 25 év óta annyira törekedtek. Halas. + Új gyógyszertár Halason. A közegészségügyi bizottság aug. 28-án tartott ülésében tárgyalás alá vette Kressinszki Márton és Kriegner Kálmánnak a belügyminisztérium által leküldött és Fúró László gyógyszerész által a városnál beadott, második gyógyszertár felállítására engedélyt kérő folyamodásukat s egyhangúlag hozott határozattal kimondta, hogy „a 2-ik gyógytár felállítása szükséges.“ Majsa. -i- Csendélet Majsán. Majsa községben a múlt héten Czinkóczi Mihály nevű földmives veszekedés közben Sebők Mátyásnak késsel fölvágta a hasát. Az előhívott dr.Rohoska S. községi orvos oly ügyesen bevárta a vágást, hogy Sebők már veszélyen túl van, sőt az ágyat is elhagyta. A tettes elfogatván, tettét beismeri. Ugyancsak Majsán elfogtak a csendőrök valami Tóth Mária nevű kuruzslónőt, ki egész gyógyszertárt tartott a házánál, s iparszerűen foglalkozott mindenféle gyógyfüvek és kotyvalékok eladásával. PIACZ-KÉRDÉS. A „K. L.“ folyó évi 34-ik számának vezérczikkében panasz emeltetett a Széchenyi-tér rondasága ellen, s ennek orvoslására azon tér kiköveztetése ajánltatott. Mi a „Kecskemét“ 35-ik számában a kövezést a rondaság meggátlására nem tartottuk teljesen alkalmas eszköznek, mert szerintünk mindegy: várjon kövezett vagy kövezetlen téren szemetelnek-e a fogatokkal megállapodók, amiért onnan a kocsik eltiltását s a gabona- és aprójószág-piacznak a kistemplom melletti Czollertérre leendő helyeztetését javasoltuk. Kijelent- Három év merült az örök semmiségbe. A száműzött trónörökös, rég elfeledte Dorist Párizs grisettei között, rég kibékült atyjával s rég visszatért a királyi lakba s atyja által választott főherczegnő vőlegénye lett. A szerencsétlen Doris atyja ekkor kísérte meg az első lépést leánya érdekében. Kegyelmi kérvényt adott be, a király sajátkezűleg írta a kérvényre: „megadom a kegyelmet, a fogoly szabadon bocsátandó.“ S Doris előtt megnyílt a három év óta zárva volt dologház vasrostélyos nagy kapuja, s a megbecstelenített leány zokogva dőlt három év óta nem látott atyja karjába. Az idő vasfoga megemészt mindent. Az évek sűrű fátyolt vontak a múlt eseményeire, s az emberek elfeledik a tényeket, azok szereplőit. Doris esete is feledékenységbe ment, s ez fejtheti meg, hogy kiszabadulása után három évre, egy derék német polgár neje lett, neje szerelem nélkül, de becsületes jó szándékkal, férjének hű élettársává szegődve. A trónörökös elfoglalta atyja trónját, fejére tette annak koronáját, melynek gyémántjainál csak a királynővé lett főherczegnő szemeit találta csillogóbbaknak Frigyes. S Doris? Doris rég feledve volt az udvarnál, senki sem emlékszik többé a fiatal művésznőre, ki egykor a trónörököst bilincselte le, lángoló tekintetével, bájos alakjával s ezüst csengésű hangjával. Úgy van, az idő magával sodor mindent, még emlékeinket is, ha azokat mi magunk gondosan nem őrizzük. Budapest, 1886. szept. 8. A budavár visszafoglalása 200 esztendős jubileumi ünnepének utolsó akkordjai múlt vasárnap hangzottak el a városmajor bársony takaróján. Az első két napon az urak ünnepeltek, a Vasárnap már a népé volt. S amilyen impozáns volt a rodoute diszülése, és oly megható látványt nyújtott az ünnepi köntösben mulató nép tömkelege. Tűzijáték, póznamászás, zsákfutás, színház, népczirkusz, majom-színház, amerikai gyors fényképezés stb. képezték a mulatság fénypontját, — no meg az evés, ivás. A mulatság fénypontját a csapravert hordók körül láttuk. Irtózatosan megbámulta a nap a sokadalmat. És ez azt a következést vonta maga után, hogy a kiszáradt torkok nedvesség után áhítottak. Ettől kezdve kezdődött aztán az igazi illuminálás. A kedélyek tűzbe jöttek. A tömeggé verődött mesterlegények éktelen rivalgása aztán megadta az igazi népies képet a mulatságnak. Csak késő éjjel oszladozott a tömeg. A lóvasúti kocsik nem győzték az embereket hazaszállítani. A nép sűrű sorai lepték el mindenfelé az utczákat. Szeptember havának első napjai eseményekTizenkét év múlt el ismét. A király teljes férfikorában volt s környezete hízelegve vette körül a boldog fejedelmet. Kora reggel kelt s titkárával a postán érkezett ügyeket intézte el minden nap. Egy reggel kérő levelet nyújtott át a titkár, melyben egy szegény szerencsétlen művésznő, fia neveltetésére segély kért. A kérvény alatt e név állott: „Doris.“ A király arcza elhalványult, homlokán egy raller tűnt fel, s szótlanul vette a tollat s ráírta a kérvényre : „évenkint 10,000 tallér segély a művésznő számára élte fogytáig.“ Doris soha sem látta a királyt s II. Frigyes sohase tudakozódott az egykori művésznő után, de hogy lelkében felmerült a múltak képe egy perezre, mutatja az a rendelet, melyben a törvényszék elnökének meghagyja, hogy a Ritter Dorottyára vonatkozó bűnperiratokat terjesszék fel hozzá. A elnök felküldte a kívánt iratokat, a király olvasatlanul lepecsételte azokat s sajátkezüleg ráírta a csomagra: „A titkos levéltárba teendők.“ Oda is tették, s most is ott porosodnak az ügyiratok, melyek külczimén ez olvasható: Ritter Dorottya erkölcsiség elleni bűnpere. Abban az órában, melyben a bűnperiratok a titkos levéltárba kerültek, az egykori testőrhadnagy, ki rég kiállotta büntetését, királyi kegyelemből visszanyerte várbottját s viselt tiszti rangját a testőrcsapatoknál. Doris fia tisztességes polgári családot alapított, melynek hű tagjai már Németországban tekintélyes lovagok, kik ma is felkeresik a potzdami temetőben azt a jól ápolt sirt, melynek márvány oszlopán ez egyetlen egy szó áll bevésve: „D O r S.“ Palotay Ákos. KECSKEMÉT 1886. szeptember 12. jén, hogy ez által mind a lakosság kényelmén nagyot segítenek, mind a piaca és környékének tisztasága nagyot fog emelődni. Ez elvetett eszménk bizonyos polgárok lelkében fogékony talajra talált, mert e héten egy kérvényt szerkesztettek és abban kérik a városi tanácsot és közgyűlését, hogy a Széchenyi-tér tisztasága érdekében helyeztessék a „krumplipiact“ a Czoller-térre. Erre kijelentjük, hogy jól van, helyes ez a kérelem, csakhogy nagyon csekélyke méretű s épen e miatt nem gyakorlati értékű. Ugyanis mi értelme lenne annak, ha a város csupán a krumpli-piaczot tenné a Czoller-térre ! Érdemes volna egy áruczikkért a többi piaczoktól távol eső helyre járni ? — vagy akit vevő vagy eladó szándéka oda vezetne, szívesen tenné meg azt az utat csupán a krumpliért ? Helyes intézkedés lenne csupán a krumplinak külön piaczot csinálni? Erre mindenki azt felelheti, hogy — nem Hanem igenis helyes leend a krumplival együtt a gabona-piaczot és a mindenféle aprójószág-piaczot a kistemplom mellé helyezni. — Ezáltal a Széchenyi-tér megszabadul a kocsiktól s kövezés nélkül is tisztán lesz tartható, — felszabadul a városház és a Héjjas-ház melletti térség s a tengelyen és gyalog gabonát árulók helyére oda rendelhetők másféle árusok, p. p. a csizmadiák, kalaposok, szabók és egyéb ruházati czikkeket áruló mesteremberek és iparosok is. Az aprójószág árulóknak és tollkereskedőknek a város közepéről a Czoller-térre való rendelése által a mostani piaci térben és tisztaságban nagyot fog nyerni. Ha pedig az iparosok a mostani gabonapiaczon helyeztetnek el, akkor a kálvária és Ladányi ház melletti fás, árnyas térség szintén fölszabadul, és ott legalkalmasabban el lesznek helyezhetők a hentesek, hús, szalonna és más e fajta élelmiszer árulók. — — Ott lesz tövükben a rendőrség is, s az egészségügyi rendőri teendőknek a legpontosabban s kényelmesebben meg fog tudni felelni, így ha minden aprómarha és a gabonaneműek piacza a kistemplom terére helyeztetik, azon elhagyatott városrész is értékében nyerni és csínban emelkedni fog és a lakosság kényelmén is nagyon segítve leend, belső piaczunk pedig tévesebbé, szebbé, rendezettebbé fog válni. Az itt elmondottakat a törvényhatósági bizottság közgyűlésének figyelmébe ajánljuk, s annak idején majdan a városi közgyűlésen ennek érvényesíteni iránt lépéseket is fogunk tenni. FŐVÁROSI LEVÉL ben roppant gazdagok voltak. A bolgárok hazájában történt politikai események, valamint az ez által előidézett külpolitikai mozgalmak lázas izgatottságban tartják a fővárost. Többen a magyar mágnás urak közül megirigyelték Sándor sorsát, kinek a sajtó hasábokat szentel s azért e bolgárok fejedelmének üdvözlése végett Szófiába utaztak. De nem értek czért. Se a sajtó, se a nagy politika nem vette őket észre. Ennél sokkal szebb utazás lesz az, amelyet Schwimmer Pál a magyar államvasutak menetjegy-irodájának főnöke rendez, s menjünk Párisba, a divat, a pezsgő hazájába. A külön vonat e hó 18-án indul Budapestről a magy. államvasút indóházából. Olcsó lesz az utazás, olyan mérsékelt árú, hogy abban nem csak módos gazdák, hanem szegényebb hivatalnokok és iparosok is részt vehetnek és bizony sokkal többet fognak látni, tapasztalni és szebb fogadtatásban fognak részesülni, mint az urak Bulgáriában. Eddig már körülbelül százan jelentkeztünk. Reményem, hogy az utazásról érdekes tudósításokat küldhetők majd e lap tisztelt olvasói számára. De nem mehetünk el anélkül, hogy Párisban élő honfitársainknak innen a magyar hazából emléket ne vigyünk magunkkal. A megtekintésnek legszebb jele a szíves ajándék. Elhatároztuk, hogy egy ajándékul adandó album számára lefényképeztetjük magunkat. A Harischbazárban újonnan berendezett,,atelier parisieu‘-t választottuk a „megörökítés“ mesteréül. Ennek az újonnan berendezett fénykép-irodának az az előnye van, hogy nem kell az embernek hosszú ideig a „kerek üveg“ előtt állni és fejét sem kell megtámasztatni. Elég egy perc, s a legsikerültebb másolatát kapja az ember a saját énjének. A kis Vizvárinak tíz féle maszkjáról vett képet a műteremben végig nézi, lehetetlen, hogy elpalástolja azt az önkéntes mosolyt, mely azután minden képen meglátszik. A „párisien atelier“-t különösen divatba hozták a művészek, kik legújabb átalakításukat sietnek megörökíteni. Az udvarra nyíló nyitott foyerben ki vannak állítva a fővárosi szépek és művészek legújabb colorizott fényképei. S aki a Harisch-bazárban végig sétál, lehetetlen, hogy meg ne bámulja a kirakatot, melyben Nagy Imre, Pálmay Ilka stb. művészeken kívül annyi ismerőst talál. Nevezetes momentumot képez a fővárosban a színházi évad megújulása. A külföldi és vidéki fürdőkből már haza szállingózott az elite, amely a színházi látogatók legnagyobb kontingensét adja. Az idei színházi évad újdonságokban gazdag változatokat ígér. A beköszöntő újdonságok a „Petneházy“ és „Budavár megvétele“ tetszésben részesültek. A komoly kritika az alkalmi művek fölött nem gyakorolta bonczolgató mesterségét, mert hát ezek a darabok nem az állandó repertoár számára írattak. „A Petneházy" — tekintve művészi konczepczióját és ügyesen szőtt bonyolulatait talán még elő fog vétetni s a nemzeti színháznak technikailag átalakított színpadán még találkozunk Petneházyval. A városligeti nagy iparcsarnok déli traktusában egy angol kristály palotához méltó virágvásárt rendeztek a főváros nevezetes virágkertészei. A rendezőség élén 611e mont rózsakertész áll, akit az országos kiállítás virágkiállításából már ismerünk. Kábító illatár tölti be a csarnok levegőjét. A legváltozatosabb szinponjában díszelegnek a szebbnél szebb növények, melyek részben cserépben, részben a pallót takaró földrétegbe vannak beültetve. Pénzért meglehet venni az egész kiállítást. És hány szép szőke leányka áhítozik az után! A mama azonban mégis vesz két cseréppel abból a magasra nyúló fikusból, amely olyan lenge, olyan üde ! „Hordár ! vigye haza ezt a virágcserepet!“ „Nem mama, én magam viszem haza, hátha a hordár letörne belőle egy levelet!“ — S látni lehet az úri hölgyeket, akik az Andrássy-úton hazafelé menve, gyenge karjuk közé szorítva czipelik a vásárolt cserepes virágokat. — A virág nem ad terhet, a virágot, ha akármilyen nagy cserepe is van, a fővárosi kisasszony nem szégyelli az utczán végig vinni. Géza didaktikai költeményét „Józsi és Erzsike a nagyvilágban“ czímű ismeretterjesztő közleményt, ugyanily célzattal Edison élet- és jellemrajzát Schrodt Györgytől, egy gyermekjátékot Lászka Lajos tornatanártól, világjátékot Jankai Józseftől Kertay Ede zenekísérete mellett, gyermek-talányokat stb. valamennyi Balló Ede derék képzőművészünk szellemes illusztrátiójával kisérve. A lap egész évi előfizetési ára 1 frt 80 kr lesz, mely más hasonló irányú lapok között határozottan a legolcsóbb s a többi lap felett az az előnye van, hogy csak eredeti közleményeket s rajzokat közöl, mig társai az olcsóság szempontjából külföldi lapok közleményeit és elhasznált chlischeket tartalmaz. Az iskolai igazgatók s tanítók által gyűjtött minden egyes előfizető után a kiadó 20 krt ajánl, fel iskolai könyvtárra, szegény gyermekek ruházására, vagy bármely iskolai jótékony czélra, mely az előfizetési összeg beküldésekor előre levonandó. Az előfizetési pénzek Endes Dániel czime alatt (Arad, Magyar utcza 24. szám czimzendők. A legmelegebb pártolást kívánunk a derék vállalatnak. ) A Kis-Lexikon czimü egyetemes ismerettár 42 füzete is megjelent s ezzel e hasznos és czélszerű munka be van fejezve. Hazánkban a lexikon-irodalom még igen gyengén van képviselve, s már ez okból is különös figyelmébe ajánljuk. olvasóinknak az említett irodalmi ág ezen legújabb és leghelyesebb termékét. A lexikon az ismeretek mezején ép oly megbecsülhetetlen kincses ház, mint például egy világkiállítás az ipar terén ; meg van benne minden, amire a szellemi életben szükségünk lehet, akármit hallunk vagy olvasunk, ami eddig előttünk ismeretlen volt — ilyen pedig sok akad az életben! — arról e Kis Lexikonban gyors felvilágosítást nyerünk. Az említett művet még az a körülmény is ajánlja, hogy jelenleg a legolcsóbb magyar irodalmi munka, a 12 füzetre terjedő mű 61 ivén 1936 igen tömör nyomsú hasáblappal s 48 képes mellékleten 680 érdekes képpel rendelkezik, s az ismeretek oly bő világát karolja fel, hogy egymaga egy kis könyvtárral felér. Az egész mű ára (tartósan fűzött 2 részben) 3 frt 60 kr. Kapható füzetenkét is eg egy füzet ára 30 kr. Megrendelések a „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz intézendők Budapestre, Kecskeméti-utcza 6. sz. , Kereskedelmi tudományok czímű folyóirat indult meg Budapesten a tudományos egyetem keresk. akadémia és a főváros első kereskedelmi iskoláinak irodalmi működéséről régen ismert szaktanárai köréből. A folyóirat két hetenkint 3 évén jelen meg, melyek egy-egy önálló keresk. tudomány ágat tanít, a harmadik iv pedig mint keresk. és pénzügyi szemle azoknak, kik a kereskedelmi és ipar terén mozognak, nemcsak érdekes, de a pénzintézetek s egyébb keresk. vállalatok tisztviselőinek, valamint a kerek. ügyekkel foglalkozó jogászoknak kimeríthetetlen és nagybecsű olvasmányt nyújt. A most hozzánk beküldött első füzet az üzleti könyvvezetést és váltó-ismét tanítja, s minthogy a folyóirat, a szerkesztői üzenetekben a tanulás tekintetében is útmutatást ad, az egyes tudományágnak mint könyvitel, váltó-isme, keresk. és politikai számtan, nemzetgazdaság pénztárintézeti üzletvitel stb. magán uton is raeg ta nulha tó. A folyóirat Zachar Gyula tanár és ismert közgazdasági író szerkesztésében jelenik meg s munkatársai dr. Bochkor Károly egyetemi tanár, dr. Göőz József tanár, dr. Kenedi Géza ügyvéd a „Pesti Hírlap“ szerkesztője, Lengyel Sándor keresk. iskolai, Roller Mátyás keresk. iskolai igazgatók, dr. Matyasovszky tanár, Hevy László a budapesti keresk. akadémia igazgató helyettese, Röser János a Röser féle intézet igazgatója, Schmeller Alajos a pesti hazai első takarékpénztári főkönyvvezetője. Ajánljuk ezen a szakirodalomban egymagában álló nagybecsű munkát az érdekelt körök figyelmébe. Mutatványszám a szerkesztőhöz (Zachár Gyula Budapest Albrecht-ut 8. sz.) intézett megkeresésre, ingyen és bérmentve küldetik. IRODALOM. — Magyar csődtörvény. Ily czím alatt jelent meg legújabban Budapesten a Singer és Wolfner könyvkiadó elég bizományában ifj. Wolf Vilmostól, az „Ügyvédek Lapja“ szerkesztőjétől és ismert nevű budapesti ügyvédtől egy igen hasznavehető, gyakorlati s különösen ügyvédek és bírák számára majdnem nélkülözhetetlen kézi könyv. A mű az új csődtörvény (1881. XVII. t. sz.) szakaszainak sorrendjében haladva, minden egyesnál közli, nagyszorgalommal összegyűjtve és helyes gyakorlati érzékkel csoportosítva a m. k. curia, a pénzügyi közigazgatási bizottság, a budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatait és a vonatkozó miniszteri rendeleteket, s így teljes és hű képét nyújtja csődtörvénykezésünk jelen állapotának. A mű hasznavehetőségét nagyban emeli a hozzácsatolt s kiváló gonddal összeállított betűsoros tárgymutató. A 12 évre terjedő mű ára 1 írt. Melegen ajánlhatjuk a jogász közönség figyelmébe. — „Józsi és Erzsiké.“ A gyakorlati paedagogia egy új vállalattal gyarapodott a folyó tanév elején a „Józsi és Erzsiké“ czimű gyermeklap megindulásával. Hézagpótló lap ez, mely a gyermekek érzelemvilágát és ismeretkörét könnyed modorban mintegy mulattatva kívánja fejleszteni, s gyermekek számára van ugyan írva, de a gyermek nevelésével öntudatosan foglalkozó szülők és nevelőknek helyes tájékozást nyújt ügyesen pointírozott rovatai által. Ismert tollú szerkesztője Györgyössy Rudolf a lapot két fő részre oszja: ismeretterjesztő- és vallás-erkölcsi részre. Mindkét irány jeles erők által van képviselve, a derék szerkesztő neve mellett ott találjuk Pósa Lajos egy hangulatteljes költeményét, Decsi — Meghívó. A kecskeméti 48-as kör választmánya szeptember 12-én, ma vasárnap délután 4 órakor — saját helyiségében — ülést tart, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy: Tóth László, Vida József, Baán János, Kovács Antal, Adorján Mihály és Prohátzka Ferencz tagok panaszos kérelme. Tisztelettel: Bódogh Lajos, a 48-as kör elnöke. — Bolgár Sándor Kecskeméten. A bolgárok trónvesztetté lett hős fejedelme Battenberg Sándor szeptember 9-én, csütörtökön délután fél kettőkor utazott Kecskeméten keresztül az express vonattal. A pályaudvarban a keresztül utazás hírére hirtelenében elég szép számú közönség gyűlt öszsze és a fejedelmet lelkesen megéljenezte. A vonat elindulásakor a fejedelem hajlongva köszöntötte a népet. A távozó vonat után kendőket és kalapokat lobogtatott az éljenző közönség. — Tanév megnyitás. A helybeli jogakadémián az 1886/7. tanév a jogakadémiai igazgató tanács és a fentartó testületek képviselőinek részvétele mellett, a szentlélek segítségül hívása után, tudományos felolvasással egybekötve, folyó hó 15-én szerdán reggel 8 órakor fog a II. számú jogi tanteremben megnyittatni, amiről a ném érdeklődő közönség és a tanügy barátai ezennel értesittetnek.