Kecskemét, 1886. július-december (15. [14.] évfolyam, 27-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

37. szám. Szolnok. -1- Földrengés. Szeptember hó 3-án éjfél után Szolnok egypár lakója kisebb mérvű földren­gést észlelt. Nem is lett volna felhíva figyelmük ez eseményre, ha a fővárosi szajtó másnapi számaiban nem lett volna említés téve a Zárábban és környé­kén tapasztalt nagyobb erejű földrengésekről. -(-Műkedvelő előadás. A nőipartanoda javára Szolnokon még e hó folyamán műkedvelő elő­adás fog rendeztetni. — A próbák már legközelebb megkezdődnek, s a rendezőség mindent elkövet az előadás sikerének biztosítására. Félegyháza. -(- A „Fél­egy­házi Hírlap“ szer­kesztője Gyulai János úr szept. 2-án Kistelek község 3­­k jegyzőjévé megválasztatván, a „F. N­.“ szerkesztésétől megválni kénytelen. Új állásához mi­dőn szerencsekivánatunkat fejezzük ki, egyúttal fáj­lalnunk kell a félegyházi sajtó veszteségét, mely öt e derék férfiúnak a városból való elköltözésével élt. -f- Ref. isteni tisztelet tartatik Fél­­egyházán szept. 12-én a képezde helyiségében az ottani kis számú ref. vallású híveknek. Az isteni­­tiszteletet Czelder Márton kecskeméti ref. lel­kész tartja. -(-Új tisztviselők. Az alispán elnök­lete alatt Félegyházán legutóbb tartott városi vá­lasztó­közgyűlésen az ifj. Kocsis Sándor Lemondása folytán megürült árvaszéki jegyzői állásra Benkeő Ákos adószedő ellenőr, az újonnan rendszeresített közmunka-pénztárnokságra pedig Benke Ferencz rendőrbiztos választottak meg szótöbbséggel. Szentes­ -(-Szentesi vasút. Szentes város au­gusztus 29-én tartott közgyűlésen elhatározta a Szentes-Kunszentmártoni vasút kiépítését. Az állam a városnak a vasút kiépítéséhez 100,000 forint se­gélyt ígért, mihez 340,000 forint kölcsön fog föl­vétetni és a város a vasútat több apró vállalatokban mind helyi vállalkozóknak fogja kiépítés végett át­adni. — Hála az égnek a jó szentesiek már egyszer szándékukra fognak menni, lesz vasútjuk, mi­után már körülbelül 25 év óta annyira törekedtek. Halas. + Új gyógyszertár Halason. A közegészségügyi bizottság aug. 28-án tartott ülésé­ben tárgyalás alá vette Kressinszki Márton és Krieg­­ner Kálmánnak a belügyminisztérium által leküldött és Fúró László gyógyszerész által a városnál bea­dott, második gyógyszertár felállítására engedélyt kérő folyamodásukat s egyhangúlag hozott határo­zattal kimondta, hogy „a 2-ik gyógytár felállítása szükséges.“ Majsa. -i- Csendélet M­a­j­s­á­n. Majsa községben a múlt héten Czinkóczi Mihály nevű földmives vesze­kedés közben Sebők Mátyásnak késsel fölvágta a ha­sát. Az előhívott dr.Rohoska S. községi orvos oly ügye­sen bevárta a vágást, hogy Sebők már veszélyen túl van, sőt az ágyat is elhagyta. A tettes elfogatván, tettét beismeri.­­ Ugyancsak Majsán elfogtak a csendőrök valami Tóth Mária nevű kuruzslónőt, ki egész gyógyszertárt tartott a házánál, s iparszerűen foglalkozott mindenféle gyógyfüvek és kotyvalékok eladásával. PIACZ-KÉRDÉS. A „K. L.“ folyó évi 34-ik számának vezér­­czikkében panasz emeltetett a Széchenyi-tér rondasága ellen, s ennek orvoslására azon tér kiköveztetése ajánltatott. Mi a „Kecskemét“ 35-ik számában a köve­zést a rondaság meggátlására nem tartottuk tel­jesen alkalmas eszköznek, mert szerintünk min­degy: várjon kövezett vagy kövezetlen téren sze­metelnek-e a fogatokkal megállapodók, a­miért onnan a kocsik eltiltását s a gabona- és apró­­jószág-piacznak a kistemplom melletti Czoller­­térre leendő helyeztetését javasoltuk. Kijelent-­­ Három év merült az örök semmiségbe. A száműzött trónörökös, rég elfeledte Dorist Párizs grisettei között, rég kibékült atyjával­ s rég visszatért a királyi lakba s atyja által válasz­tott főherczegnő vőlegénye lett. A szerencsétlen Doris atyja ekkor kísérte meg az első lépést leánya érdekében. Kegyelmi kérvényt adott be, a király sajátkezűleg írta a kérvényre: „megadom a kegyelmet, a fogoly szabadon bocsátandó.“ S Doris előtt megnyílt a három év óta zárva volt dologház vasrostélyos nagy kapuja, s a m­eg­­becstelenített leány zokogva dőlt három év óta nem látott atyja karjába.­­ Az idő vasfoga megemészt mindent. Az évek sűrű fátyolt vontak a múlt esemé­nyeire, s az emberek elfeledik a tényeket, azok szereplőit. Doris esete is feledékenységbe ment, s ez fejtheti meg, hogy kiszabadulása után három évre, egy derék német polgár neje lett, neje szerelem nélkül, de becsületes jó szándékkal, férjének hű élettársává szegődve. A trónörökös elfoglalta atyja trónját, fejére tette annak koronáját, melynek gyémántjainál csak a királynővé lett főherczegnő szemeit ta­lálta csillogóbbaknak Frigyes. S Doris? Doris rég feledve volt az udvarnál, senki sem emlék­szik többé a fiatal művésznőre, ki egykor a trón­örököst bilincselte le, lángoló tekintetével, bájos alakjával s ezüst csengésű hangjával. Úgy van, az idő magával sodor mindent, még emlékeinket is, ha azokat mi magunk gon­dosan nem őrizzük. Budapest, 1886. szept. 8. A budavár visszafoglalása 200 esztendős jubi­leumi ünnepének utolsó akkordjai múlt vasár­nap hangzottak el a városmajor bársony takaró­ján. Az első két napon az urak ünnepeltek, a Vasárnap már a népé volt. S amilyen impozáns volt a rodoute diszülése, és oly megható lát­ványt nyújtott az ünnepi köntösben mulató nép tömkelege. Tűzijáték, póznamászás, zsákfutás, színház, népczirkusz, majom-színház, amerikai gyors fényképezés stb. képezték a mulatság fény­pontját, — no meg az evés, ivás. A mulatság fénypontját a csapravert hordók körül láttuk. Irtózatosan megbámulta a nap a sokadalmat. És ez azt a következést vonta maga után, hogy a kiszáradt torkok nedvesség után áhítottak. Ettől kezdve kezdődött aztán az igazi illuminálás. A kedélyek tűzbe jöttek. A tömeggé verődött mester­legények éktelen rivalgása az­tán megadta az igazi népies képet a mulatság­nak. Csak késő éjjel oszladozott a tömeg. A ló­vasúti kocsik nem győzték az embereket haza­szállítani. A nép sűrű sorai lepték el minden­felé az utczákat. Szeptember havának első napjai események­Tizenkét év múlt el ismét. A király teljes férfikorában volt s környe­zete hízelegve vette körül a boldog fejedelmet. Kora reggel kelt s titkárával a postán ér­kezett ügyeket intézte el minden nap. Egy reggel kérő levelet nyújtott át a tit­kár, melyben egy szegény szerencsétlen mű­vésznő, fia neveltetésére segély kért. A kérvény alatt e név állott: „Doris.“ A király arcza elhalványult, homlokán egy raller tűnt fel, s szótlanul vette a tollat s rá­írta a kérvényre : „évenkint 10,000 tallér segély a művésznő számára élte fogytáig.“ Doris soha sem látta a királyt s II. Frigyes sohase tudakozódott az egykori művésznő után, de hogy lelkében felmerült a múltak képe egy perezre, mutatja az a rendelet, melyben a tör­vényszék elnökének meghagyja, hogy a Ritter Dorottyára vonatkozó bűnperiratokat terjesszék­ fel hozzá. A elnök felküldte a kívánt iratokat, a király olvasatlanul lepecsételte azokat s sajátkezüleg rá­írta a csomagra: „A titkos levéltárba teendők.“ Oda is tették, s most is ott porosodnak az ügy­iratok, melyek külczimén ez olvasható: Ritter Dorottya erkölcsiség elleni bűnpere. Abban az órában, melyben a bűnperiratok a titkos levéltárba kerültek, az egykori testőrhad­nagy, ki rég kiállotta büntetését, királyi kegye­lemből visszanyerte várbottját s viselt tiszti rang­ját a testőrcsapatoknál. Doris fia tisztességes polgári családot alapí­tott, melynek hű tagjai már Németországban tekintélyes lovagok, kik ma is felkeresik a potz­­dami temetőben azt a jól ápolt sirt, melynek márvány oszlopán ez egyetlen egy szó áll bevésve: „D O r­­ S.“ Palotay Ákos.­ ­ KECSKEMÉT 1886. szeptember 12. jén, hogy ez által mind a lakosság kényelmén nagyot segítenek, mind a piaca és környékének tisztasága nagyot fog emelődni. Ez elvetett eszménk bizonyos polgárok lel­kében fogékony talajra talált, mert e héten egy kérvényt szerkesztettek és abban kérik a városi tanácsot és közgyűlését, hogy a Széchenyi-tér tisztasága érdekében helyeztessék a „krumpli­­piact“ a Czoller-térre. Erre kijelentjük, hogy jól van, helyes ez a kérelem, csakhogy nagyon csekélyke méretű s épen e miatt nem gyakorlati értékű. Ugyanis mi értelme lenne annak, ha a vá­ros csupán a krumpli-piaczot tenné a Czol­ler-térre ! Érdemes volna egy áruczikkért a többi piaczoktól távol eső helyre járni ? — vagy akit vevő vagy eladó szándéka oda vezetne, szí­vesen tenné meg azt az utat csupán a krumpli­ért ? Helyes intézkedés lenne csupán a krum­plinak külön piaczot csinálni? Erre mindenki azt felelheti, hogy — nem Hanem igenis helyes leend a krumplival együtt a gabona-piaczot és a mindenféle ap­­rójószág-piaczot a kistemplom mellé helyezni. — Ezáltal a Széchenyi-tér megszabadul a ko­csiktól s kövezés nélkül is tisztán lesz tartható, — felszabadul a városház és a Héjjas-ház mel­letti térség s a tengelyen és gyalog gabonát árulók helyére oda rendelhetők másféle árusok, p. p. a csizmadiák, kalaposok, szabók és egyéb ruházati czikkeket áruló mesteremberek és ipa­rosok is. Az aprójószág árulóknak és tollkereskedők­­nek a város közepéről a Czoller-térre való ren­delése által a mostani piaci térben és tiszta­ságban nagyot fog nyerni. Ha pedig az iparosok a mostani gabona­piaczon helyeztetnek el, akkor a kálvária és Ladányi ház melletti fás, árnyas térség szintén fölszabadul, és ott legalkalmasab­ban el lesznek helyezhetők a hentesek, hús, szalonna és más e fajta élelmiszer árulók. — — Ott lesz tövükben a rendőrség is, s az egészségügyi rendőri teendőknek a legpontosab­ban s kényelmesebben meg fog tudni felelni, így ha minden aprómarha és a gabonane­­műek piacza a kistemplom terére helyeztetik, azon elhagyatott városrész is értékében nyerni és csínban emelkedni fog és a lakosság kényel­mén is nagyon segítve leend, belső piaczunk pedig tévesebbé, szebbé, rendezettebbé fog válni. Az itt elmondottakat a törvényhatósági bi­zottság közgyűlésének figyelmébe ajánljuk, s annak idején majdan a városi közgyűlésen en­nek érvényesíteni iránt lépéseket is fogunk tenni. FŐVÁROSI LEVÉL­­ ben roppant gazdagok voltak. A bolgárok hazá­jában történt politikai események, valamint az ez által előidézett külpolitikai mozgalmak lázas izgatottságban tartják a fővárost. Többen a ma­gyar mágnás urak közül megirigyelték Sándor sorsát, kinek a sajtó hasábokat szentel s azért e bolgárok fejedelmének üdvözlése végett Szó­fiába utaztak. De nem értek czért. Se a sajtó, se a nagy politika nem vette őket észre. Ennél sokkal szebb utazás lesz az, amelyet Schwimmer Pál a magyar államvasutak menet­jegy-irodájának főnöke rendez, s menjünk Pá­­risba, a divat, a pezsgő hazájába. A külön vo­nat e hó 18-án indul Budapestről a magy. ál­lamvasút indóházából. Olcsó lesz az utazás, olyan mérsékelt árú, hogy abban nem csak módos gazdák, hanem szegényebb hivatalnokok és ipa­rosok is részt vehetnek és bizony sokkal többet fognak látni, tapasztalni és szebb fogadtatásban fognak részesülni, mint az urak Bulgáriában. Eddig már körülbelül százan jelentkeztünk. Re­mény­em, hogy az utazásról érdekes tudósításo­kat küldhetők majd e lap tisztelt olvasói szá­mára. De nem mehetünk el anélkül, hogy Pá­­risban élő honfitársainknak innen a magyar ha­­­­zából emléket ne vigyünk magunkkal. A megte­kintésnek legszebb jele a szíves ajándék. Elha­tároztuk, hogy egy ajándékul adandó album szá­mára lefényképeztetjük magunkat. A Harisch­­bazárban újonnan berendezett,,atelier parisieu‘­-t választottuk a „megörökítés“ mesteréül. Ennek az újonnan berendezett fénykép-irodának az az előnye van, hogy nem kell az embernek hosszú ideig a „kerek üveg“ előtt állni és fejét sem kell megtámasztatni. Elég egy perc, s a legsi­kerültebb másolatát kapja az ember a saját én­jének. A kis Vizvárinak tíz féle maszkjáról vett képet a műteremben végig nézi, lehetetlen, hogy elpalástolja azt az önkéntes mosolyt, mely azu­tán minden képen meglátszik. A „párisien ate­­lier“-t különösen divatba hozták a művészek, kik legújabb átalakításukat sietnek megörökíteni. Az udvarra nyíló nyitott foyerben ki vannak állítva a fővárosi szépek és művészek legújabb colori­­zott fényképei. S aki a Harisch-bazárban végig sétál, lehetetlen, hogy meg ne bámulja a kira­katot, melyben Nagy Imre, Pálmay Ilka stb. művészeken kívül annyi ismerőst talál. Nevezetes momentumot képez a fővárosban a színházi évad megújulása. A külföldi és vi­déki fürdőkből már haza szállingózott az elite, amely a színházi látogatók legnagyobb kontin­gensét adja. Az idei színházi évad újdonságok­ban gazdag változatokat ígér. A beköszöntő új­donságok a „Petneházy“ és „Budavár megvé­tele“ tetszésben részesültek. A komoly kritika az alkalmi művek fölött nem gyakorolta bon­­czolgató mesterségét, mert hát ezek a darabok nem az állandó repertoár számára írattak. „A Petneházy" — tekintve művészi konczepczióját és ügyesen szőtt bonyolulatait talán még elő fog vétetni s a nemzeti színháznak technikailag át­alakított színpadán még találkozunk Petneházyval. A városligeti nagy iparcsarnok déli traktusá­ban egy angol kristály palotához méltó virágvá­sárt rendeztek a főváros nevezetes­ virágkerté­szei. A rendezőség élén 6­­­1­1­e m­o­n­t rózsa­kertész áll, akit az országos kiállítás virágkiál­lításából már ismerünk. Kábító illatár tölti be a csarnok levegőjét. A legváltozatosabb szinponjá­­ban díszelegnek a szebbnél szebb növények, melyek részben cserépben, részben a pallót ta­karó földrétegbe vannak beültetve. Pénzért meg­lehet venni az egész kiállítást. És hány szép szőke leányka áhítozik az után! A mama azon­ban mégis vesz két cseréppel abból a magasra nyúló fikusból, amely olyan lenge, olyan üde ! „Hordár ! vigye haza ezt a virágcserepet!“ „Nem mama, én magam viszem haza, hátha a hordár letörne belőle egy levelet!“ — S látni lehet az úri hölgyeket, akik az Andrássy-úton hazafelé menve, gyenge karjuk közé szorítva czipelik a vásárolt cserepes virágokat. — A virág nem ad terhet, a virágot, ha akár­milyen nagy cse­repe is van, a fővárosi kisasszony nem szégyelli az utczán végig vinni. Géza didaktikai költeményét „Józsi és Erzsike a nagyvilágban“ czímű ismeretterjesztő közleményt, ugyan­ily c­élzattal Edison élet- és jellemrajzát Schrodt Györgytől, egy gyermekjátékot Lászka La­jos tornatanártól, világjátékot Jankai Józseftől Ker­tay Ede zenekísérete mellett, gyermek-talányokat stb. valamennyi Balló Ede derék képzőművészünk szellemes illusztrátiójával kisérve. A lap egész évi előfizetési ára 1 frt 80 kr lesz, mely más hasonló irányú lapok között határozottan a legolcsóbb s a többi lap felett az az előnye van, hogy csak eredeti közleményeket s rajzokat közöl, mig társai az olcsó­ság szempontjából külföldi lapok közleményeit és el­használt chlischeket tartalmaz. Az iskolai igazgatók s tanítók által gyűjtött minden egyes előfizető után a kiadó 20 krt ajánl, fel iskolai könyvtárra, szegény gyermekek ruházására, vagy bármely iskolai jóté­­kony czélra, mely az előfizetési összeg beküldésekor előre levonandó. Az előfizetési pénzek Endes Dániel czime alatt (Arad, Magyar­ utcza 24. szám czimzen­­dők. A legmelegebb pártolást kívánunk a derék vál­lalatnak. ) A Kis-Lexikon czimü egyetemes ismerettár 42 füzete is megjelent s ezzel e hasznos és czélszerű munka be van fejezve. Hazánkban a lexikon-irodalom még igen gyengén van képviselve, s már ez okból is különös figyelmébe ajánljuk­­. olvasóinknak az említett irodalmi ág ezen legújabb és leghelyesebb termékét. A lexikon az ismeretek mezején ép oly megbecsülhetetlen kincses ház, mint például egy vi­lágkiállítás az ipar terén ; meg van benne minden, a­mire a szellemi életben szükségünk lehet, akármit hallunk vagy olvasunk, a­mi eddig előttünk ismeret­len volt — ilyen pedig sok akad az életben! — ar­ról e Kis­ Lexikonban gyors felvilágosítást nyerünk. Az említett művet még az a körülmény is ajánlja, hogy jelenleg a legolcsóbb magyar irodalmi munka, a 12 füzetre terjedő mű 61 ivén 1936 igen tömör nyomsú hasáblappal s 48 képes mellékleten 680 ér­dekes képpel rendelkezik, s az ismeretek oly bő vi­lágát karolja fel, hogy egymaga egy kis könyvtárral felér. Az egész mű ára (tartósan fűzött 2 részben) 3 frt 60 kr. Kapható füzetenkét is eg­ egy füzet ára 30 kr. Megrendelések a „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz intézendők Budapestre, Kecs­­keméti-utcza 6. sz. , Kereskedelmi tudományok czímű folyóirat indult meg Budapesten a tudományos egyetem ke­­resk. akadémia és a főváros első kereskedelmi isko­láinak irodalmi működéséről régen ismert szaktaná­rai köréből. A folyóirat két hetenkint 3 évén jelen meg, melyek egy-egy önálló keresk. tudomány ágat tanít, a harmadik iv pedig mint keresk. és pénzügyi szemle azoknak, kik a kereskedelmi és ipar terén mozognak, nemcsak érdekes, de a pénzintézetek s egyébb keresk. vállalatok tisztviselőinek, valamint a ker­ek. ügyekkel foglalkozó jogászoknak kimeríthe­tetlen és nagybecsű olvasmányt nyújt. A most hozzánk beküldött első füzet az üzleti könyvvezetést és váltó-ismét tanítja, s minthogy a folyóirat, a szerkesztői üzenetekben a tanulás tekintetében is útmutatást ad, az egyes tudomány­ágnak mint köny­vitel, váltó-isme, keresk. és politikai számtan, nem­zetgazdaság pénztárintézeti üzletvitel stb. magán uton is ra­e­g t­a n­u­l­h­a t­ó. A folyóirat Zachar Gyula tanár és ismert közgazdasági író szerkeszté­sében jelenik meg s munkatársai dr. Bochkor Károly egyetemi tanár, dr. Göőz József tanár, dr. Kenedi Géza ügyvéd a „Pesti Hírlap“ szerkesztője, Lengyel Sándor keresk. iskolai, Roller Mátyás keresk. isko­lai igazgatók, dr. Matyasovszky tanár, Hevy László a budapesti keresk. akadémia igazgató helyettese, Röser János a Röser féle intézet igazgatója, Schmel­­ler Alajos a pesti hazai első takarékpénztári főkönyv­­vezetője. Ajánljuk ezen a szakirodalomban egyma­gában álló nagybecsű munkát az érdekelt körök figyel­mébe. Mutatványszám a szerkesztőhöz (Zachár Gyula Budapest Albrecht-ut 8. sz.) intézett megkeresésre, in­gyen és bérmentve küldetik. IRODALOM. — Magyar csődtörvény. Ily czím alatt jelent meg legújabban Budapesten a Singer és Wolfner könyvkiadó elég bizományában ifj. Wolf Vilmos­tól, az „Ügyvédek Lapja“ szerkesztőjétől és ismert nevű budapesti ügyvédtől egy igen hasznaveh­ető, gyakorlati s különösen ügyvédek és bírák számára majdnem nélkülözhetetlen kézi könyv. A mű az új csődtörvény (1881. XVII. t. sz.) szakaszainak sor­rendjében haladva, minden egyes­­­nál közli, nagy­szorgalommal összegyűjtve és helyes gyakorlati ér­zékkel csoportosítva a m. k. curia, a pénzügyi köz­igazgatási bizottság, a budapesti kir. tábla elvi je­lentőségű határozatait és a vonatkozó miniszteri ren­­deleteket, s így teljes és hű képét nyújtja csődtör­­vénykezésünk jelen állapotának. A mű hasznavehe­­tőségét nagyban emeli a hozzácsatolt s kiváló gond­dal összeállított betűsoros tárgymutató. A 12 évre terjedő mű ára 1 írt. Melegen ajánlhatjuk a jogász közönség figyelmébe. — „Józsi és Erzsiké.“ A gyakorlati paedagogia egy új vállalattal gyarapodott a folyó tanév elején a „Józsi és Erzsiké“ czimű gyermeklap megindulá­sával. Hézagpótló lap ez, mely a gyermekek érze­lemvilágát és ismeretkörét könnyed modorban mint­egy mulattatva kívánja fejleszteni, s gyermekek szá­mára van ugyan írva, de a gyermek nevelésével ön­tudatosan foglalkozó szülők és nevelőknek helyes tájékozást nyújt ügyesen pointírozott rovatai által. Ismert tollú szerkesztője Györgyössy Rudolf a lapot két fő részre oszja: ismeretterjesztő- és vallás-erköl­csi részre. Mindkét irány jeles erők által van képvi­selve, a derék szerkesztő neve mellett ott találjuk Pósa Lajos egy hangulatteljes költeményét, Decsi — Meghívó. A kecskeméti 48-as kör választmánya szeptember 12-én, ma vasárnap délután 4 órakor — sa­ját helyiségében — ülést tart, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivat­nak. Tárgy: Tóth László, Vida József, Baán János, Kovács Antal, Adorján Mi­hály és Prohátzka Ferencz tagok pana­szos kérelme. Tisztelettel: Bódogh La­jos, a 48-as kör elnöke. — Bolgár Sándor Kecskeméten. A bolgárok trónvesztetté lett hős fejedelme Battenberg Sándor szeptember 9-én, csütörtökön délután fél kettőkor utazott Kecs­keméten keresztül az express vonattal. A pá­lyaudvarban a keresztül utazás h­írére hirte­­lenében elég szép számú közönség gyűlt ösz­­sze és a fejedelmet lelkesen megéljenezte. A vonat elindulásakor a fejedelem hajlongva köszöntötte a népet. A távozó vonat után ken­dőket és kalapokat lobogtatott az éljenző kö­zönség. — Tanév megnyitás. A helybeli jogakadémián az 1886/7. tanév a jogakadé­­miai igazgató tanács és a fentartó testületek képviselőinek részvétele mellett, a szentlélek segítségül hívása után, tudományos felolva­sással egybekötve, folyó hó 15-én szerdán reggel 8 órakor fog a II. számú jogi tante­remben m­egnyittatni, amiről a n­­ém érdek­lődő közönség és a tanügy barátai ezennel értesittetnek.

Next