Kecskemét, 1886. július-december (15. [14.] évfolyam, 27-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
XV. évfolyam, 41. szám. Kecskemét, 1886. október 10 Előfizetési dij és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 3 frt, egyházi, egyleti, társulati stb. hirdetmények minden egyes beigtatása 2 frt. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre - 5 írt 5kr. Félévre - - 2 írt 50 kr. Negyedévre - 1írt 2 5kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: VIII. tized, halasi-nagy-utcza 29. szám. A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE, S A MINDSZENT-SZEGVÁR-VIDÉKI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT ÉRTESÍTŐJE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Hirdetmények Előfizetési és hirdetési díjak fizetendők a kiadóhivatalnál Kecskeméten. Kiadóhivatal: VIII. tized, halasi-nagy-utcza 29. szám. Igazságszolgáltatásunk. Az egész országban végigzúg a fölháborodás, valahányszor az igazságszolgáltatás késleltetése következtében a bűnös megmenekül földi büntetésétől. És ez vajmi sűrűn szokott előfordulni. A bírák mentségére fölhozza a törvényszék, hogy sok a munka, túl vannak halmozva. Meddig fogja még magát ez a kifogás tartani ? Miért támad oly hosszú időköz a vizsgálat befejezése és a tárgyalás napja közt? Talán azért, hogy a vádlott vizsgálati fogságban töltse ki az esetleg reá szabandó büntetést. De hátha tovább ült, mint amennyit az ítélet később reá szabott. Vagy ez nem tesz semmit? Meg van tettes, beismer mindent, megvannak a tanúk, beigazolnak mindent, csak az ítélet nincs meg, csak az késik, késik addig, amíg a vádlott a börtön gonosz szellemével erős ismeretséget köt, társaival való sűrű érintkezés kivetkőztet minden emberi érzéséből, ideje van a külső hangulatot tanulmányozni, a terhelő tanúk vallomását kitudja, s tán a vizsgálati jegyzőkönyv egyes sorairól is tudomást szerez, ha nem is besúgás által, hanem becsempészett újságlapból, tárgyalást rendeztet a börtönben társaival, az egyik adja a bírót, a másik az ügyészt, a harmadik a tanút, a negyedik az ügyvédet s mikor a vádlott beismerni kezdi a bűnét, a bíró, meg az ügyész, az ügyvéd, de még a tanú is ráförmed, hogy te bolond, hiszen ha mindent beismersz, akkor elitélnek, fölakasztanak! — Igazatok van, tagadni fogok mindent, mondja a vádlott, s a végtárgyaláson hazugnak deklarálja beismerő vallomásainak minden szavát, minden hangját, minden lehelletét. Tehetetlenné teszi az egész törvényszéket és kineveti az ügyészt. Gyorsabb igazságszolgáltatást kérünk! öt-hat éves vizsgálati ügyek fekszenek a asztalon, melyek elintézésre illetve befejezésre várnak. Aztán az az eset is sűrűn előfordult, hogy az évek előtt kihallgatott tanúk a végtárgyalásig elfelejtik nemcsak vallomásaikat, hanem magát a körülményt is, amelyről tanúvallomást tettek. Sűrűn megtörténik, hogy a tanúk a vádlottal szembesítés alkalmával a vádlottban már nem ismeri föl a tettest, bár a cselekmény elkövetése után a vádlottal való szembesítéskor rögtön felismerték. Pedig a bűnös cselekmény megtorlását a tanúk vallomásától teszi függővé a törvényszék, sok esetben még ott is, ahol bűnös beismerő vallomást tesz. Psicholog sokat következtet a szembesítéstől. Ha valakinek a szemébe mondhatjuk „gyilkos vagy, tolvaj vagy, láttalak“ — a vádlott belső világa az arczon ül, a bűnös lélek küzdelme megránczigálja az arczizmokat, és átfesti az ábrázatot. De ha a tanú azt mondja, hogy „már nem emlékszem, régen volt“, mivé lesz a vád ereje ? Egy igen fontos körülményre hívjuk föl az igazságügyminszter figyelmét. A bírói karban nagyon is sűrűn előforduló személyváltozások, áthelyezések szintén nagyban hozzájárulnak az ügyek késleltetéséhez. Az akták elintézése így mindig utódról-utódra száll. Sokszor fél évet vagy tán többet is eltölt az új bíró a régi vizsgálati iratok áttanulmányozásával, amit alig fejez be, beáll a körülmény — akárhogyan is és akár — mely szerint ő is elhagyja helyét, amelyet az aktákkal együtt megint egy újabb faktor vesz át. De akár kinevezés, akár áthelyezés folytán történjék a személyváltozás, ne hagyhassa el a vizsgálóbíró addig a helyet amíg a megkezdett vizsgálatot be nem fejezte legyen az bármilyen stádiumban és bármilyen jelentőségű. Bűnügyi statistikánkból tudjuk, hogy a hamarosan bevégzett vizsgálat illetőleg ítélethozás igazságszolgáltatásunk történetkönyvét egyszer sem compromitálta annyira, mint a hosszú huzavona, a késleltetés, melynek következtében igazságszolgáltatásunk nem egyszer lett kigúnyolva az által, hogy justitiánk megfosztatott az elégtételvevéstől. Gyorsabb igazságszolgáltatást kérünk! TÁRCZA. KÉT JÓ BARÁT. - EREDETI TÁRCZA. -úgy szerették egymást, mintha testvérek lettek volna, kik nem lesnek örökségre. (Mert hát az örökségre leső testvérek csak testvérek, de nem barátok is. Sándort meg Pistát sohasem látták egymás nélkül. Együtt laktak, étkeztek, mulattak, együtt sétáltak, sőt ha tehették volna — egyszerre lettek volna betegek is — csupa barátságból. Így azonban, ha Pistát egyedül látták az utczán szaladni, bizton ráfoghatták, hogy patikába megy gyógyszerért Sándornak, vagy vice-versa. Hogy ismerkedtek meg ? Hogy lettek olyan jó barátok ? — arról ezt jegyezte fel a krónika. Egyszer a Muki bácsi kaláber asztalánál találkoztak, ahol folyt a csöndes. Pistának meg Sándornak sohase vágott be a „quart béla“ meg a „kunststickli" s csodák csodája, a két szőke gyerek egyszerre lett „schwarz“-czá. Az órára néztek. (Nem a sajátjukéra, mert az távol volt tőlük.) Pont 10. Egyszerre ugrottak föl. A „spergeld !“ Mig a 4 emeletem lefutottak, következő dialog fejlődött ki köztük. — Kérem a spergeldet én fizetem! — Oh azt nem engedem ! Mindszent, 1886. szept. 24. Az önkénytes tűzoltó-egylet megalakult, alapszabályai ma már felsőbb jóváhagyás alá terjesztés czéljából Csongrád megye alispáni hivatalánál vannak s igy remélhető, hogy még ez év folyamán a tűzoltó intézmény kérdése megalakult egylet szervezése által végmegoldást nyer. Már évek óta húzódik a tűzoltó intézmény felállításának kérdése és különösen akut jelleget öltött annak szükségessége két év óta, mikor a község drága pénzen a czél és belviszonyoknak megfelelő tűzoltó készleteket bevásárolta. Mint tudjuk meg is indult a mozgalom, a község összes lakossága úgyszólván kivétel nélkül kész volt hozzájárulni, hol anyagi segélylyel, hol meg tényleges működéssel, de mindezideig a szervezkedés csak jámbor óhajtás maradt és már-már arra ébredtünk fel, hogy a drága tűzoltó szerek a kellő gondozás hiánya miatt elpusztulásnak, a tűzoltásnál pe— Engedni kell, mert ön többet veszített. — Ez nem határozóén előre futok csengetek ! — Semmi esetre! Én is fizetek! — Csak nem fizetünk ketten?! Erre leértek és . . . a kapu még nyitva volt. Amint tova mennek, egymásra néznek s mindkettő mosolyog. — Mit nevet ön ? — S ök? — Megvallom — most már lehet — egy pictura sem volt nálam ! — Nagyszerű találkozása a véletlennek! — Nálam sincsen! — Erre Sándor és Pista hahotázva borultak egymás pénzmentesitett keblére. Így született meg a barátság köztük. Nevetés közt, vidám arczczal. Nyolcz éve annak De az érzület még a régi. Egy hivatalba léptek, egy osztályban dolgoztak, együtt emelkednek föl az előléptetésben. Megtörtént egyszer, hogy Sándort előléptették, de ő nem fogadta el, azt mondván, hogy majd Pistával egyszerre ! Nyolcz tavasz múlt el, a két jó barát még mindig nem gondolt házasságra. Pedig immár a XXX-en is túlléptek, pedig különösen a Sándor koponyája kezd kopaszodni, amiért Pista anynyira dühös, hogy a maga hajából szeretne kiczibálni. — Te Sándor, — szólt egyszer Pista nem hiányzik valaki a házból! — Hiszen te itt vagy ! — Jó, jó. De olyan, hogy is mondjam csak — vászony népség, asszony portéka?... — Igazad van, erre nem is gondoltam! -(- Tejszövetkezet. Szolnok lesz a 14-ik városa Magyarországnak, hol a tejtermelés közgazdasági fontosságát felfogva, tejszövetkezet létesül. Az előleges értekezlet a városház nagytermében e tárgyban már megtartatott. Az értekezletet Elek Dávid mint az alcsii közbirtokosság elnöke hívta össze. Az alakuló közgyűlés folyó hó 10 én d. e. 10 órakor Ezután Sándor meg Pista kevesebbet sétáltak, de annál többet álltak szobájuk utczára nyiló ablakai előtt, nézve egy másik nyitott ablakot, hol néha egy szőke fejecske, két mosolygó szemecske, rózsapiros ajakocska volt látható. A barátok szófukarok lettek. — Pista te ! Ki az a szép leány odaát ? — Én is őt nézem, Marjalaky Elza a tanácsos leánya. — Szép egy teremtés ! — Én is ammondó vagyok ! Másnap Sándor homlokán gondterhes felhők látszanak, mintha csak válni kellett volna barátjától. — Pista meggondoltam, amit mondtál. Csakugyan asszony kell a házhoz, de azért együtt maradunk. Én már választottam ! Én is Sándor barátom! A szép Marjalaky leányt fogom elvenni! Sándor szemébe két könny lopódzott. Mi az! Te sírsz!? Nyolcz év óta először! Tán csak nem ... te is ... ? — Igen én is őt szemeltem ki, de lemondok róla, kedvedért, légy te vele boldog! Pista megszorítja Sándor jobbját. — Nem! Ezerszer is nem ! Én nagyon szerem őt, nem tagadom, de ő a tied lesz ! Él ted a tied ! -- Nem fogadom el! — Én megyek ! Elmegyek tőled. Légy boldog vele! — Akkor határozzon a sors! Nélküled én, nélkülem te, élni nem akarunk. Húzzunk sorsot. Egyikünk boldog lesz Marjalaky Elzával, Marjalaky Elza Nagykéry Zoltán jegyesek. A két barát örömkönnyeket hullatva borult egymás keblére ! Sírtak, sírtak! örömükben sokáig! Azóta ismét együtt élnek, mint legjobb barátok és hogy többé ily baj ne történhessen rajtuk mint agglegények! Csillag Máté. VIDÉK. Mindszent-Szegvár vidéke. Czegléd. —— Új egylet. Czegléden a kereskedő ifjúság egyesületének alakuló közgyűlése szept. 25-én a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le a nagyvendéglő termében. — Az alapszabályok megállapítása után megválasztatott az egylet tisztikara. Az egyletnek ez ideig mintegy 120 tagja van.(Öngyilkosok. Horti József 22 éves fiatal ember, ki Czegléden Ungváry Ferencz gőzmalmában volt alkalmazva szept. 27-én a malomban eddig ismeretlen okból fébelőtte magát s azonnal meghalt. — Okt. 1-én pedig Mihai József 56 éves gazdálkodó saját házánál felakasztotta magát. Mire észrevették már élettelen volt. -- Agyonütött leány. Füle Benjámin czeglédi lakos a már második évben nála szolgáló nőcselédet úgy megverte és megütötte, hogy azonnal meghalt. A szerencsétlenül járt leány holtteste e hó 1-én temettetett el nagy részvét mellett. A tettes le van tartóztatva. Szolnok, Félegyháza. --Járvány uralkodik Félegyházán. Többektől vesszük az értesülést, hogy a kanyaró, vagy himlő egyik-másik családba befészkelte magát. Azt is beszélik, hogy ez a járvány már komolyabb jellegűvé lett s áldozatokat is szed. -f- Színészet. E czímen is régóta nem írtunk már Félegyházáról valami hírt. Most is csak pertangentem szólhatunk róla, az újvendéglői nagyterem befejezéshez közelgő munkálatai alkalmával. Elmondhatni, hogy a nagyterem úgy nagyság, mint díszes alkotás tekintetében egyike lesz a vidéki színháztermek csinosabbjainak. Benne úgy a színházi közönség, mint a színészi személyzet haladottabb igényekkel foglalhat helyet. Pesti Ihász Lajos jóhírű színtársulata nyitja meg az új helyiségben a szini előadásokat, mely körülbelül a téli évad vége felé esik. Szentes: )- A félegyháza — csongrádi vasút. Félegyháza és Csongrád városok, nemkülönbek a kisszállási birtokosok körében — dr. Holló Lajos félegyházi ügyvéd kezdeményezésére —■ mozgalom indult meg a félegyház-csongrádi vicinális vasút kiépítése iránt. Ez ügyben — mint bennünket értesítenek . Molnár István, Félegyháza város polgármestere szept. 26-án, a városházára értekezletet hitt egybe. Az értekezlet meg is tartatott a félegyházi intelligentia irányadó elemeinek s a csongrádi és kisszállási érdekeltség tömeges részvétele mellett. Az értekezleten hosszas eszmecsere fejlődött ki, melyben mindenki a félegyház-csongrádi vasút kiépítése mellett nyilatkozott. Az ügy kézbevételére s az eszmének minél szélesebb körben leendő terjesztésére a polgármester elnöklete alatt egy bizottság lett kiküldve, mely az ügy érdekében legközelebb az osztrák-magyar államvasuttal is érintkezésbe teszi magát. Félegyházi szomszédaink, — írja a „Sz. L.“ melegen rokonszenveznek a szentes-kunszentmártoni vasutépitési terv ellen megindult mozgalommal. — Ezt mi elhisszük és ezt természetesnek is tartjuk , mert hiszen Félegyházának rendkívüli vesztesége lesz az, ha a Szentessel szemben vasút végponti jelentőségét elveszti, s így csak józan és Félegyháza érdekéből nagyon is méltánylandónak tartjuk azt a mozgalmat, melynek czélja egy félegyháza-földi vasút volna ; azonban mi már majd csak akkor mimásikunknak az lesz jutalma, hogy a legjobb barát, fogja sírját évenkint megkoszorúzni. E perezben lépett be a levélhordó s az asztalra tesz egy levelet. Sándor gépiesen veszi át, olvasatlanul ketté tépi s egyiknek hátlapjára remegő kézzel irja: „Marjalakyval boldog!" a másikra: „Marjalaky nélkül halál!" Azután bedobják a két papírt egy kalapba. Pista remegő kézzel nyúl az egyik után. A húzottat elolvassa: „Marjalaky nélkül halál!“ — Nem, nem! — kiált Sándor, — neked élned kell, én akarok meghalni! E perezben a midőn élet és halál fölött döntöttek Pista görcsösen felkaczag. Sándor rémülve tekint rá! — Talán megőrült ! ? Pista folyton kaczagva illeszti össze az eltépett levélke két darabját. — Olvasd! Olvasd !dig a rendetlen és hozzá nem értő kezelés folytán hasznavehetleneknek bizonyultak. Midőn egy erős akarattal biró s a közérdek iránt semmi áldozattól vissza nem riadó kis csoport három nap alatt megtette azt, mi felett a község nagy emberei már évek óta eredménytelenül tanácskoztak. Elkészítette és felsőbb jóváhagyás alá terjesztette az önkéntes tűzoltóegylet alapszabályait. Meg van tehát a szervezkedés, most már mindenki tudja fogja mely kötelezettségek és mily jogok gyakorlása és teljesítése mellett lép az egyletbe s igy remélhető, hogy az mielőbb elegendő pártoló és működő tagot fog nyerni. Egy magán kisdedóvó felállitása iránt is megtétettek a kellő intézkedések ; az óvodába fölvehető gyermekek összeírása folyamatban van, így reménylem lehet, hogy ezen igen üdvös intézmény is, mielőbb fölállítva lesz. Vannak, kik eddig mindig felülről várták a segélyt közczélú intézkedések megtételéhez, de az eredmény azt mutatja, hogy semmi sem történt. E szomorú valóságon okulva épen nem helyeselhető azon felfogás, hogy a tűzoltóság vagy a kiskedovó felállításához valamely főúr védnökségének megnyerése szüksége volna. Alapjában ugyan kárt nem tenne ilyen védnökség, de ha a nélkül is megtehetünk valamit, úgy az általunk megalapított intézmény a mienk s mi rendelkezünk is felette, míg az olyan kegyelemforra a védnökségnél, melyet még előbb nekünk kunyerálni kell, csak a teher jutna nekünk osztályrészül,a miért is leghelyesebb betartani azt a szabályt, hogy „segíts ember magadon majd isten is megsegít.“ Tegye meg a község lakossága saját érdekében mindazt előbb, mi a tűzoltóság és a tervbe vett óvoda felállításához szükséges és — csak azután lehet arról beszélni, — hogy ki legyen annak védnöke, vagy lesz e ilyen fővédnökre szükség ! Nagy-Körös. •4 Az utolsó szinielőadás hétfőn volt Nagy-Körösön Ferenczynének a társulat e kedvelt s nagyszorgalmú tagjának jutalmára került elő a „Koldusdiák“, de bizony gyér közönség előtt, bár az előadás minden tekintetben kielégítő volt. Különösen Ferencziné kapott sok tapsot, talán más jutalom helyett. A társulat tagjai mind elmentek innen tovább új állomásra s aztán télre Kecskemétre tartatik meg a városház nagytermeiben. Az értekezlet kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben az 1884. XVII. t. sz. 50. §-a alapján a Szolnok város külhatárán kivül tejnek a napi piaczról való kitiltását kéri.( Phylloxera rovar jelenléte állapittatott meg a T.-Szalók községhez tartozó puszta-tomaji szőllőskertekben. A megye alispánja erélyes intézkedéseket tett a rovar tova terjedése ellen.