Kecskemét, 1886. július-december (15. [14.] évfolyam, 27-52. szám)

1886-08-01 / 31. szám

31. szám, eddig senki által soha nem alkalmazott gyógy­módot ajánl. Akkor kelletett volna a helyszínére tanulmá­nyozás végett szakférfiakat kiküldeni, s ma már biztosan tudnánk, hogy a kolera hidegségi sza­kában, az úgynevezett tetszhalálos szakban, (sta­dium alquidum) midőn már az ily szánandó ál­lapotban levők körülbelül 80 százalékát elve­szetteknek tekintjük, ezekből Cantani eljárá­sával hány százalék menthető meg biztosan. Ott ahol családapákról, gondos nevelő anyákról, a család boldogságát képező gyermekekről, ezer meg ezer életről, munkáskézről, árvákról van szó, ott egypár perczent nyereség is, óriási nyereség ! Ma már ez közkincs lenne, így pedig csak szaklapjainkból ismerjük — de ezt is csak apró szemelvények alakjában — s betegágynál csak kételyesen mernénk arra gondolni, hogy alkal­mazni megkíséreljük. Hogy Cantani a kolera ke­zeléséről szóló könyvében foglaltak való igazsá­­gok-e ? arról mit sem tudunk. Ha csakugyan teljes erővel találna bennünket a kolera meg­lepni, úgy mint azt 73-ban tette, akkor nem marad más hátra, minthogy e pusztító ellenség­gel szembe vagy a régi rozsdás fringiákkal áll­junk ki, — vagy akkor kapkodjunk Cantani ész­leleteinek majmolásához, minden szakszerű gya­korlottság nélkül, amidőn az már nyakunkra zúdult teljes elementáris erejével. Az egyesnek és orvosnak teendőiről a kole­rával szemben jövőre. Dr. Buttkay. IRODALOM. — Uj könyvek. A Franklin -Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek : Bony­hai Benjamin. Irányadó az iskolában és az életben. Erkölcsi tanulságos könyvecske val­láskü­lönbség nélkül a mindennapi és ismétlő isko­lába járó növendékek számára. A négy kiadást ért „Népiskolai jutalom-könyv“ czimű munkája nyomán, a kor igényeihez alkalmazva. Ara fűzve 30 kr. Fa­lusi könyvtár. XXXI.­­füzet. Növény beteg­ségek. Irta dr. Szaniszló Albert. Harmadik kiadás. Ára fűzve 50 kr. XXXII. füzet. A phylloxera, a kolorádóbogár és a vér­tetű. A gazda legnevezetesebb három rovarellensége. Irta dr. Sza­niszló Albert. Ára fűzve 50 kr. Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 205. füzet. Longfellow W. Henrik. Az arany legenda. Angolból fordí­totta Jánosi Gusztáv. Fűzve 40 kr. 206. füzet­ Cha­­teaubrand, René. Francziából fordította Bogdánfy Lajos. Fűzve 20 kr. 207. füzet. Czuczor Gergely hőskölteményei és meséi. Második kia­dás. Fűzve 30 kr. 208. füzet. Fáy András. A mát­rai vadászat. Vígjáték három felvonásban. Fűzve 20 kr. 209. füzet. Augier és Foussier. A szegény arszlámnok. Dráma öt felvonásban. Francziából fordította R. Fűzve 30 kr. 210. füzet. Shakespeare. Sok zaj semmiért. Vígjáték öt felvonásban. Angolból fordította Ács Zsigmond. Fűzve 30 kr. 211. füzet. Constant Benjamin. Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet. Francziá­ból fordította és bevezetéssel ellátta dr. Béri Morav­­csik Gyula. Fűzve 30 kr. 212. füzet. B­o­z­z­a­i Pál irodalmi hagyom­ányai. Kiadta Lévay Jó­zsef. Fűzve 30 kr. 213. füzet. Greguss Ágost: A balladáról. A Kisfaludy társaság által 1864-ben jutalmazott pályamű. Harmadik javított és bővített kiadás. Fűzve 40 kr. Történelmi könyvtár. A ma­gyar népnek és ifjúságnak ajánlva. 81. füzet. Bu­davár visszavétele. Irta egy szemtanú. An­golból fordította, előszóvel s jegyzetekkel ellátta Deák Farkas. Egy czimképpel. Ára fűzve 30 kr. A Ráth Mór budapesti könyvkiadónál az alábbi művek jelentek meg : Dimitri Rudin, P­u­n­i­m és Baburin, Helena. Irta Turgenyev Iván. A mű két kötetből áll, 4—5 füzetben; most az első füzet jelent meg, ára 60 kr. — B. Eötvös József ösz­­szes munkáit R­á­t­h Mór füzetekben ki fogja adni, mely 16 vaskos kötetre terjed. A megjelent első fü­zet a Karthausi-val vette kezdetét. Egyes füzet ára 40 kr. — Huszonöt év Magyarország történetéből. 1823—1848. Irta Horváth Mihály. E mű­ 20 füzetben fog megjelenni. Ára 50 kr. — 1886. évi XXII. t. ez. A községekről, jegyzetekkel, utasítások­kal és magyarázatokkal ellátva. Ára 60 kr.; u. a. évi XXI. t. sz. A törvényhatóságokról, a fentihez ha­sonló kiadásban. Ára 60 kr. — 1886. évi XX. és XXIII. törvényczikkek a Népfölkelésről és a köz­­igazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. Jegyzetek, uta­sítások és magyarázatokkal ellátva. Ára egy egy füzetnek 20 - 20 kr. — Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás. Irta Jókai Mór. E munka 2 kötetből 8—10 füzetben fog állani. Egyes füzet ára 40 kr. — Schakspere színmüvei­nek 2-ik füzete megjelent. Ebben Othello foly­­tattatik. Ára 40 kr. — Vasútat és ipart a székelyföldnek. Irta S. S. Kiadja a Pallas részvénytársaság. Határoztatott: Ámbár a szentszék vélemé­nye szerint általánosan gyakorolt jogait az egyház­­megyei hatóságnak egyes concrét esetben prisptiki­­leg megerősített egyezmények sem alterálhatják, s igy a jelen esetben sem dönthető meg még a felmu­tatott szerződéssel szemben sem az egyházmegye azon joga, hogy a kántorok és kántor tanítók csupán az ő közbejöttével legyenek elmozdíthatók hivataluk­ból; mindazonáltal a szentszék a fenforgó szerződés­sel annál kevésbé kívánja magát ellentétbe helyezni, mert a szerződés épen nem zárja ki az egyházmegye fenti jogát, miután a fegyelmi eljárás esetében a fe­­lebbezés nem lévén eltiltva, a kántor elmozdítása végleg az egyházmegyei hatóságtól tétezik függővé; a második esetben pedig, midőn a felmondás közbe­vetése köttetett ki, a szerződési viszony felbontása csakis úgy értelmezhető, hogy a kántor régóta telje­sített szolgálata fejében, a szerződési viszony felmon­dása mellett, végkielégítés, vagy nyugdíj czímén kellő s a méltányosság által is követelt jutalmazás­ban részesül. Ez utóbbi körülmény forogván fenn a jelen esetben, a kántor 12 évi szolgálatáért annál in­­kább s méltán számíthatván nyugdíjra, mivel élet­fogytiglan tartó hivatalnak tekintetik a kántorság s szokás és jog szerint annak is kell lennie; a szerző­dési viszony felmondása mellett csakis nyugdíj ki­szabása rítján bontathatik fel. Miután pedig ez a f. évi 1877. sz. végzés által nem záratott ki, a szent­szék megmarad most idézett végzése mellett s uta­sítja a kecskeméti egyháztanácsot, hogy Lovass Já­nos nyugdijilletékét előbb határozza meg, mielőtt az állomást megüresedettnek tekintené, mert az csak ezen nyugdíj iránti hozandó végzésnek jogerőre lett emelkedése pillanatában lép üresedésbe. (P. h.) Nesz­­veda István m. k. felszentelt püspök és káptalani hely­nök. Jegyzetté és kiadta : Tragor Antal m. k. szentszéki hites jegyző.“ Ezen határozatot N. I. püspök egy átirat mellett küldte meg az egyháztanácshoz s abban megjegyzi, hogy a kántor részére 400--500 frt nyugdijat javasol adatni.— A püspöki szentszék ezen legutóbbi határo­zata által újabban megerősített minket azon erős hitünkben, hogy a szentszék nemcsak a jogi érzéknek híjával van, de a világtól való elzárkózottságában képtelen is az e világból való dolgok megértésére. De ahol — mint jelen esetben — saját hatalmi körének tágí­tásáról és erőszakos kiterjesztéséről van szó, képes a józan físzszel ellentétes elveket is felállítani. Általános jogelv az, hogy a­hol nincs kérelmező, ott bíróra sincs szükség. — A kántor nem kért nyugdijat, a szent­szék mégis erővel meg akarja őt jutalmazni a más vagyonából. — Furcsa bíróság az, mely egyúttal fogadatlan prókátor is. — A kath. hívek a hit dolgaiban a püspökséget felsőbb hatóságnak elismerik, de nem ismerhetjük el azon jogát, hogy vagyonúnkról önkényűleg rendelkezhessék.— Helybeli „hiteles he­lyekről“ a váczi püspökséghez árulkodó je­lentések küldettek s hogy részükre a mame­­luk papságot és a kormányt megnyerjék, a kántor elleni ügyet pártkérdésnek s a „b­ok­­rák“ művének hazudták el. Czért is értek, mert ugyancsak érkeznek a minisztertől és a főispántól az ukázok, melyek erőszakos el­nyomatásunkat is kilátásba helyezik. — Mi az igazságot akarjuk, azt szerződéses jogunk van követelni. — Eljegyzés. Tóth Géza pestmegyei t. aljegyző városunkban julius 28-án tartotta eljegy­zését özv. Zombory Kálmánna úrnő kedves és szeretetreméltó bájos leányával Zombory Erzsi kisasszonynyal. Boldogságot az új frigyre ! — Áthelyezés. Kir. ügyészségünknél al­kalmazva volt kitűnő tehetségű s kedves mo­dorú fiatal alügyész dr. Katona Béla úr, ezelőtt pár héttel Budapestre áthelyeztetvén, julius 29-én költözött el városunkból új állomására. A távozó ismerősei körében általános jó emlékeket hagyott és sajnálattal vettük áthelyezését. Kisérje sze­rencse új otthonában. Vajda helyébe oly kitűnő képzettségű alügyészt nyerhetnénk mint a tá­vozó volt, — azonban a mostani protekcziós világban -- a szállongó hírek után — ehhez ke­vés reményünk van. — Hangverseny. Predics László a m. kir. dalma-szinház zenekarának nagy­­tehetségű tagja, ki jelenleg szülői látogatása végett itthonn időzik, jó barátai és ismerő­sei felhívása folytán jövő szombaton, augusz­tus 7-én — hihetőleg a Próféta helyiségei­ben — hangversenyt fog rendezni. Miután a hangverseny tiszta jövedelme P. L. nővéré­nek, Predics Irén k. a.-nak zenei kiképezte­­tése költségeire fog fordittatni, zeneművész barátunk és a jótékony czél iránti tekintet­ből ezennel felhívjuk a hangversenyre a nagy­közönség szives figyelmét. A kibocsátandó Programm bővebb értesítéssel fog szolgálni. — Királyi kegyelem. Czira Ferencz nagy-kőrösi csizmadia mester, ki mérgezés miatt a Curia által kötél általi halálra ítéltetett s kir. törvényszékünk fogházában várta utolsó óráját, kir. kegyelem folytán a halálbüntetés helyett a napokban életfolytaniglani fegyházbüntetést ka­pott. — Mi már a halál­büntetés kiszabásánál kijelentettük, hogy Czira a fennforgó bizonyítékok mellet nem lett volna halálra ítélhető, — ennek­­ igazat adtak legfelsőbb helyen is, és a kir.­i kegyelem által hozatott helyre a Curia elhamar­kodott ítélete. — Öngyilkosnál. Salamon Ferencz, a barátságos víg kedélyéről s ügyességéről ismert fiatal könyvkötő július 29-én reggel, nagy-körösi-utczai lakásán, kötél által véget vetett életének. A szerencsétlen fiatal­ember július 30-dikán délután ismerőseinek igaz részvéte mellett kísértetett az örök nyugalom helyére. — A mostoha gyermek. Van a helybeli községi és kir. adóhivatalnoknak egy mostoha gyermekük, a községi tanítók nyugdíj­ügye. A­mit pedig egyik hivatal — ők tud­ják legjobban kié — nagyon csekély jóakarattal sőt kötelesség­szerüleg elválalhatna édes gyer­mekének. De egyik azt mondja: nem az enyém vagy rosz csont, másik is azt mondja: nem kel­lesz semmi haszna. Legalább ezt bizonyítja az eljárás, mit a tanítókkal szemben elkövetnek. A többek közül jelenleg egyetlen példát sem aka­rok felhozni­­ az illetők érdekében — remé­nyelvén, hogy a kívánt siker igy is meg lesz. Ellenkező esetben a mostoha ügyet a mos­toha gyermek érdekében kellene megszellőztetni. (Beküldetett.) — Lólopás. Özv. Deák Lajosné nagybirto­kosunk orgoványi földbirtokáról a múltkor két lovat elloptak. A nyomozás még most is folyik. — „Kecskemétiekül“!! A „Kecskeméti Lapok“ múlt számának vezérczikkében a legma­­gyarabb város tiszti főorvosa dr. Kecskeméti Lajos így ír : „N­ekünk „kecskeméti­ekül“ okulva a múlt tapasztala­tain, másoknál még előrelátób­bak­n­a­k k­e­ll l­e­n­n­ü­n­k.“ — Eddig nem is tudtuk, hogy a doktor úr milyen nyelvújító, — csak most van alkalmunk meggyőződhetni ezen nagy szakértelméről. — Csak azt tanácsoljuk neki, hogy jobb volna tán ha a hé­ber nyelvet venné operáczió alá, s jó magyar nyelvünket megkímélné szóficzamitásaitól, — mert ha így halad a nyelvészetben, megérjük azt, hogy „nekünk kecskemétiekül“ saját kecskeméti doktorunk magyar beszédét nem lesz szerencsénk (!) megérteni. Az pedig nagy baj lenne „nekünk kecskemétiekü­l.“ — Vii­kora. Julius 27-én este 8 óra előtt a keres­kedelmi kaszinó egyik ablakából egy kis kutya a kövezetre esett s magát összetörve sivalkodott a járdán. Pár kis gyer­mek megsajnálta a szegény kis kutyát, ölbe vették s elvit­ték a közellevő kúthoz és ott elkezdték rá a vizet szivat­tyúzni. A kis kutya eleinte nagy nyöszörögve fogadta a für­­dőt, de később annyira fölüdült, hogy teljesen talpra állt s a fiúktól elfutott. — Nem hiába használják a tapasztalt ga­vallérok aviz-kúrát, de úgy látszik használ­at mindeneknek. — Pusztaszeri haszonbérlet. A város kö­zönsége által jut. 27-én tartott árverésen a kitűzött pusztaszeri részlét földek 12 évre haszonbérbe adat­tak. Az árverezők átlag nagyobb haszonbért ígértek meg most, mint ezelőtt 6 évvel az ugyanazon föl­dekre megtartott árveréskor.­­ Pedig hát a viszo­nyok azóta nagyot változtak, a gabona ára teteme­sen lejebb szállt s nincs is remény, hogy az előbbi nagy árakat rendes körülmények közt el fogja érni. Gazdaközönségünk egyeteme úgy látszik képtelen még átérteni a mostani válságos viszonyokat, mert még saját kárán sem tanult. Az igaz, hogy a város közönségének az ily jutányos haszonbérlet hasznára válik, de a gazdálkodó polgárság, mely a haszonbért a hat év előtti gabona árakhoz szabta, a bérlet által a csupa gabonatermelés mellett okvetlen el fog pusztulni. — Ezért hát saját érdekében állana gazda­közönségünknek, ha a mai korral járó ismeretek megszerzésén is jobban igyekeznék. —• Jól értesültség. A „Mindszent“ múlt számában megemlíti, hogy a kecskeméti polg. leányiskola építése árlejtésen kiadatott s egyúttal azt újságolja olvasóinak, hogy azt „B­a­g­i La­jos szegvári születésű“ építész vállalta fel. Miután pedig mindannyian tudjuk, hogy Bagi Lajos bátyánk tősgyökeres kecskeméti születésű és illetőségű, azért a „Mindszent“ értesítését az ottani közönség felvilágosítása végett itt helyre igazítjuk. — Nem sok hitelt érdemelhetnek a „Mindszent“ közleményei, ha hireit is ilyen jól értesült forrásokból szokta meríteni ! — Vízbe fúltak. Szilvási András XI-ik tized 273. sz. a. lakos 13 éves leánya Eszter július 25-én délután elment a közellevő kútra vizet merí­teni. Azonban oly szerencsétlenül járt, hogy vizme­­rités közben a kútba esett s miután senki észre nem vette, abba belefult. — Múlt vasárnap délután K­a­­­lapos Gergely XI. tized 48. sz. alatti lakos, 50 éves gazdálkodó kiment a széktói fürdőbe magáról az esztendős szennyet lemosni, — nagy szüksége lehetett a fürdésre, mert 3 óra hosszáig volt a víz­ben, úgy hogy teste görcsöket kapott s majdnem megmerevedett, minek következtében Kalapos Ger­gely a vízbe fűlt. — Az esetnél nagy fürdő közön­ség volt jelen s csodálni való a nézők élhetetlensége, hogy szemük láttára kellett elvesznie egy ember­társuknak. — De kérdjük azt is, hogy minek tart ott a város embert és csolnakot, ha oly kisterületi­ vízben is emberhalál történhet?! — Tűz. Közelebb múlt julius 27-én éjjel 1 órakor ismét megkondult a vészharang, jelezve, hogy tűz van. Úgi Rácz István 9. tized, Zsinór ut­­cza, 171. számú házának nád fedele gyuladt ki, s rémesen világította be az egész alsó város­részt. A tűz oly gyorsan terjedt tovább Csernus László, Oláh Imre, Bodor Sándor és Ferencz testvérek tulajdonát képező s a kigyulttal egy végben levő, szintén nádas tetőkre, hogy tulajdonosaik alig tudtak a benégés elöl kimenekülni s mikorra a tűzoltók a helyszínen elég későn megérkeztek, már csak a szomszédos há­zak megmentéséről lehetett gondoskodni, é­s hogy ez mily fáradságába kerü­lt a tűzoltóságnak, bizo­nyítja azon körülmény, hogy reggeli 5 óráig folyton tevékenységben voltak. A tűz folytán okozott kár mintegy 1150 írtra tehető. Úgi Rácz István és Cser­nus László háza az „Első magyar általános biztosító társaságnál“ 300- 300 frt értékig, Oláh Imréé az „Adriánál“ 250 frtig s Bodor testvérek háza a „Tisza“ biztosítótársaságnál 150 frt értékig voltak tűzkár ellen biztosítva. A megtartott hatósági vizs­gálat nyomán a tűz keletkezése kideríthető nem volt. Ajánljuk tűzoltóinknak a nagyobb éberséget és gyor­saságot. Mint halljuk, a tűzoltó-rendőrök közül né­gyen a harangok vészjelzésére a műkertből tüzet oltani elindultak, azonban csak egy ért közülök a tűzhöz, három az Ürgésben oltotta szomjas torkának szárazságát s a harangok vészkongása mellett du­hajkodott. Jó lenne ezeket illendően megbüntetni, esetleg elcsapni. — a városi tűzoltók közt pedig szintén jó volna nagyobb rendet behozni. — Kihágó polgármester. Kecskemét vá­ros közönsége nevében Lestár Péter polgármes­ter a rendőrkapitánysági épület udvarán, a cse­léd­kapitány, orvosok és biztosok hivatalos he­lyiségei elé előszobákat építtetett s azon félszer­­szerü épületet kátrányos papirossal fedezte be. — Erre az építkezésre nagy szükség volt azt tudjuk, — de az építtető polgármester az épít­kezési szabályrendelet 7. §-át nem tartotta meg, mert hatósági engedélyt nem kért, -­ miért a 32. §. értelmében az építkezési szabályok ellen (a tető a 62. §. ellenére nem is tűzmentes) el­követett kihágása miatt 2 fától - 50 frtig ter­jedhető pénzbüntetéssel lenne büntetendő. — Minek készítik a szabályrendeletet, ha a város első tisztviselője — kinek jó példával elől kel­­kellene járulni — sem látja azt érdemesnek megtartani. — Tolvajlás. Horváth Józsefné Xl-ik tized 53. sz. alatti lakos julius 30-án hazulról eltá­vozván, két kis leányát otthona magukra hagyta. Távollétében Göttinger Francziska császártöltési illetőségű csavargó a házhoz bement s a „tiszta szobába“ erővel behatolt, s ott a keze ügyébe ke­rült ingóságokat batyuba rakta, így megrakodva, a két kis leány szeme láttára a háztól el akart távozni, midőn H. J.-né hazaérkezett s a tolvajt a batyuval együtt elfogta. Göttinger Franczis­­kának egy tolvajtársa Nyári Marcsa, ki az alka­lommal az utczán őrködött, a rendőrség által szintén elfogatván, mindketten rendőri vizsgálat alá kerültek. A gonoszok vakmerően tagadják a lopást, s G. F. a nála talált lopott holmi da­czára is azt állítja, hogy ő tojásvásárlás végett ment be H. J.-né házához. A gazok átadattak a büntető kir. törvényszéknek. — Véres bosszú. Városunk tulajdonát ké­pező Pusztaszeren ezelőtt pár hóval Bagi Lajos pol­gártársunk kertészét megakarták lopni, azonban a kertész észrevette s a tolvajok egyikét kamrájában Bittó István ottani tanyabeli béres személyében el­fogta. A béres, hogy a tolvajlás gyanúját magáról elhárítsa, azzal védekezett, hogy őt a kertész neje bujtatta el a kamrában, kivel bűnös szerelmi viszony­ban él.­­ A kertész e­miatt feleségének szemrehá­nyást tett, azonban az asszony határozottan tagadta, hogy neki Bittó szeretője volna s igazsága érzetében a bérest a csongrádi kir. járásbíróságnál rágalma­zás miatt fel is jelentette. A béres a bíróság által 8 napi fogságra s 20 frt pénzbüntetésre el is ítéltetett, — azonban a megsértett nő rossz hirbe hozott be­csületéért ezt nagyon enyhe büntetésnek tartotta s a béresre folyton neheztelt. A dolog ennyiben is ma­radt volna, azonban a rossz nyelvű béres elitéltetése daczára is híresztelte, hogy ő valóban szeretője volt az asszonynak. A kertész ezt hallva, felesége erköl­csében újra kételkedni kezdett s nejét a béres miatt újra kérdőre vonta s üldözni kezdte. A nőnek eként családi élete feldulatván, elhatározta, hogy önmaga vesz elégtételt becsülete elrablóján. — Julius 24-én délben a béres egy boglya tövében aludt, midőn a kertésztjé egy baltával reá tört s három súlyos csa­pással fejbe vágta s vérében fetrengve eszméletlenül hagyta. A véres jelenetet a tanyából többen nézték s a fiatal bérest azonnal ápolás alá vették, kinek élet­­benmaradásához nagyon kevés a remény. — A bosz­­szúálló nőt a kisteleki csendőrség elfogta és átszol­gáltatta a szegedi kir. törvényszéknek. ÚJDONSÁGOK. — A kath. egyháztanács a kán­tor-ügyben ma délelőtt ismét gyűlést tart. A váczi püspöki szentszéktől leérkezett a ha­tározat, mely a gyűlés elé fog terjesztetni. A határozat igy szól: „Kivonat. A váczi püspöki szentszéknek Váczon 1886. julius 24-én tartott ülése jegyzőkönyvéből, isis Olvastatott a kecskeméti rom. kath. egyház tanácsnak f. évi julius­ hó 18-án tartott üléséből 235. sz. a. felterjesztése, melyben a pü­spökileg megerősí­tett szerződést bemutatva, Lovass János kántor el­leni ügyben a vélt ujabbi fejlemények alapán az 1877/1886. sz. a. szentszéki határozat megváltozta­tásával a f. évben 47. sz. a. hozott egyháztanácsi felmondási végzés jóváhagyását és megerősítését kéri KECSKEMÉT, 1886. augusztus 1. Az új vasúti menetrend. (Érvényes 1886. június 1-től.) Siege­­-Bud­apest közt: II. Express-vonat Szegedről indul 11 óra 44 p.délelőtt. Kecskemétre ér.1 „17 „délután. N.-Körösre ind.1 „ 19 „ 11 Budapestre érk. 3 „25 „ 11 éjjel. 14. sz. személyvonat Szegedről indul2 „ 11 Kecskemétre ér.1 „ 6 „reggel. N.-Körösre ind. 4 „ 11­­, 11 Budapestre érk.1 „ 11 11 18. sz. személyvonat Szegedről indidt2 „40 „ délután Kecskemétre ér. i „54 „ 11 N.-Körösre ind. 5 „ 4 „ 11 Budapestre érk.8 „ 5) este. 62. sz. Omnibusz 4. Szegedről indul 6 „15 „ reggel. Kecskemétre ér.8 „ 10 „ 11 N.- Körösre ind.8 „ 11 „ Budapestre érk.12 „24 „délben. Budapest -Siegek­ közti I. Express-vonat Budapestről indul 1óra 66P-délet. Kecskemétre érk.3116t» Félegyházára ind.3 53 ‡› Szegedre érkezik51116·» 11 13. sz. személyvonat Budapestről indul 9» 20»» este. Kecskemétre érk. 121118»*éjjel. Félegyházára ind.12­1 124111­ Szegedre érkezik211291» 11 17. sz. személyvonat Budapestről indul71130 11 reggel Kecskemétre érk.101123 11 d.­e. Félegyházára ind.101128»» Szegedre érkezik12­1136 11 délben Cs. sz. Omnibusz v. Budapestről indul31125 11 délut. Kecskemétre érk. 7‹›30 11 este. Félegyházára ind. 7‹»32 11 ‹» Szegedre érkezik 10 25 11 éjjel. KÖZGAZDASÁG. SERTÉS VÁSÁR. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése Budapest - Kőbánya, 1886. julius 30. Átlagost hetiárak: magyar válogatott ára 240—320 klgr. nehéz 45- 45­/2 kr.: 180—240

Next