Kecskemét, 1887. július-december (16. [15.] évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

XVI. évfolyam. halasi-nagy-utcza 29. szám.KECSKEMÉT A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE, S A MINDSZENT-SZEG­VÁR-VIDÉKI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT ÉRTESÍTŐJE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési díj: helyben házhoz hordva, vi­dékre postán küldve: Egész évre - 5 frt 2 kr. Félévre - - 2 frt 50 kr. Negyedévre - 1 frt 25kr. gy szám­ára 1­0 kr. Előfizethetni a lapra a ki­­adóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedé­sekben. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: VIII. tized, 27. szám. Kecskemét, 1887. julius 5. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 3 frt, egyházi, egyleti, társulati stb. hir­detmények minden egyes beigtatása 2 frt. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési dí­jak fizetendők a kiadóhi­vatalnál Kecskeméten. Kiadóhivatal: VIII. tized, halasi-nagy-utcza 29. szám. A függetlenségi és 48-as párt elvhű választóihoz. Választó­polgárok! Büszkék vagyunk reátok ! A június 22-iki választás megmutatta azt, hogy mit tehet az igazi elvhűség; mit tehet a 48-as eszmékhez való önzetlen ra­gaszkodás. A június 22-iki választás megmutatta azt, hogy daczára min­den hatalmi erőszaknak; daczára min­den vesztegetésnek, lélekvásárlásnak ; daczára minden etetés-itatásnak; a függetlenségi és 48-as párt lobogója lobog legmagasabban városunkban. Megmutatta a június 22-diki válasz­tás, hogy a szilárd meggyőződést pén­zen megvásárolni, hogy a tiszta lel­kiismeretet borba fojtani nem lehet. És ez a ti érdemetek választó­pol­gárok. Ti megmutattátok azt június 22-én, hogy a meggyőződés nem piaczi árú; hogy a lelkiismeretet nem szédíti el korcsma-gőz. Megmutat­tátok azt, hogy létezik még és régi hatalmas erejében felébredt az el­­temetettnek hirdetett függetlenségi párt; hogy régi fényében győzel­mesen lobog a 48-as szent zászló. Áldjon meg érette titeket a magya­rok istene! !Ámde a győzelem még teljesen kirívó nincs. Még erős küzdelem küszöbén állunk. Július 7-én újra mérkőzünk a közös­ ügyes kormány­párttal. Azzal a párttal, amely elég szemérmetlenül nem átallja magát az „igazi“ függetlenségi pártnak nevezni. Választó­polgárok! Nemcsak arról van szó, hogy július 7-én győz­zünk és fényesen győzzünk, hanem arról is van szó, hogy a hazugságot a h­azudozók lelkébe fojtsuk. Függetlenséginek meri nevezni ma­gát az a kormánypárt, amelynek 20 éves múltja nem egyéb, mint az or­szág függetlenségének elalkuvása, áruba bocsátása. Függetlenséginek hazudja magát — múltjához híven — az a párt, amelynek 20 éves poli­tikája nem egyéb, mint a hazugsá­goknak óriási lánczolata; az a párt, amely folyton azzal ámítja a nem­zetet, hogy az ország pénzügyeit rendezni fogja, és folyton újabb és újabb adósságokat csinál, folyton újabb és újabb adókat hoz be; az a párt, amelynek politikai léteit 1867-ben Deák Ferencz elvfeladása, 1875-ben pedig Tisza Kálmán elv­tagadása, tehát egy újabb hazugság adott. Ez a párt az, tisztelt választó­pol­gárok, amelylyel július 7-én meg kell küzdenünk. Bízunk a magya­rok istenében; bizunk az igazság hatalmas erejében; bízunk a nem­zetek függetlenséghez való szent jo­gában ; bizunk a ti tántoríthatlan elvhűségiekben, hogy győzelmesen fogunk ezzel a nemzetrontó, ámító, azudozó, lélekvásárló párttal meg­küzdeni. Jöjjetek el az utolsó emberig jú­lius 7-én, hogy győzelmünk annál fényesebb, az ellenfél megsemmisí­tése annál teljesebb legyen. Jöjjetek el megválasztani dr. Hor­váth Ádámot és Ugron Gábort! A függetlenségi és 48-as párt vezérbizottsága. A függetlenségi 48-as antisze­mita-párt választó­polgáraihoz. Tisztelt választó­polgárok! A füg­getlenségi 48-as antiszemita-párt kép­viselőjelöltjei a jan. hó 22-én megej­tett választás alkalmával kisebbség­ben maradtak. A függetlenségi és 48-as antiszemita-pártnak városunk­ban immár jelöltje nincs. Szemben állanak és mérkőzni fognak egymás­sal július 7-én a függetlenségi és 48-as párt jelöltjei egyrészről, és pedig a felsőkerületben Dr. Hor­váth Ádám, az alsókerületben Ug­ron Gábor, másrészről a közös­­ügyes kormánypárt jelöltjei, és pedig a felsőkerületben VálYOS Béla, az alsókerületben Árva Tóth László. Választó polgárok! A ti lobogóto­kon is az 1848 ragyog legfelül, csak ami alatta volt, az maradt le róla ezút­tal. A mi zászlónkra is az 1848 van felírva. Mi is függetlenek akarunk lenni, ti is. Mi is szabaddá akarjuk tenni a hazát, ti is. Mi is meg aka­runk szabadulni a közös ügyes kor­mánypárttól, a nemzetet idebent ki­zsákmányoló, adóssággal folyton ter­helő, az állambukás felé vezető, oda­kint tekintélyét eljátszó osztrák-ma­gyar párttól, ti is. A főkérdésben, az alapelvekben tehát egyetértünk. Ne vezessenek hát bennünket szét apró mellék­kérdések, ne tántorítsanak el bennünket a főczél elérésétől. Ma­gyarország önállóságának, szabadsá­gának, függetlenségének kivívásától oly mellék­tekintetek, amelyek a fő­kérdést ha megoldjuk, önmaguktól fognak megoldódni. Választó polgárok! Tömörüljünk egy zászló alá, a közös 48-as zászló alá. Fogjunk kezet a közös ellenség, a közös­ ügyes párt megbuktatására. Némuljon el minden szemrehá­nyás, legyen feledve minden sérelem, amidőn a haza szent ügyéről van szó. Választó­polgárok! Meg vagyunk győződve, hogy a ti­sztveitekben is ép oly erős a haza függetlenségéhez, a 48-as szent eszmékhez való ragasz­os­kodás, mint a mienkben. Ti is ép úgy gyűlölitek a jelenlegi kormány osztrák politikáját, mint mi. És mert így vagyunk meggyő­ződve, hazafias testvéri indulattal föl­hívunk benneteket, hozzátok el zász­lóitokat, amelyekre az 1848 van föl­­írva, a mi táborunkba, és segítsetek megverni a közös ellenséget. Fölhívunk benneteket, hogy a jú­lius hó 7-iki választáskor szavazza­tok a felsőkerületben Dr. Horváth­­Ádámra, az alsókerületben Ugron Gáborra. És ezen az úton a haza boldog és független leend. Éljen dr. Horváth Ádám! Éljen Ugrón Gábor ! A len­gyellenségi és 48-as párt vezérbizottsága. * Választó polgárok! Kiss Sándor orvos aláírásával egy piszkolódó röpirat intéztetett hozzátok. Ez a szennyes irka-firka tele van a függetlenségi és 48-as párt ellen intézett gya­lázatosabbnál gyalázatosabb nyelveskedésekkel és czélja az volna, hogy a függetlenségi és 48-as párti, valamint a függetlenségi és 48-as anti­­szemitapárti választók között létrejött, s a kö­zös ellenségnek, a kormánypártnak megbuktatá­sára irányuló szép egyetértést megzavarja. Nevetséges hiú erőlködés ez Kiss Sán­dor uramtól, aki most ép azokkal a válogatott és hozzá méltó kifejezésekkel dühöng a függet­lenségi párt ellen, mint dühöngött annak idején, mikor a városi képviselő választásoknál kibukott, az antiszemita­ párt ellen; az a Kiss Sándor, aki most zárt ajtók mögött konferál a polgármesterrel és állapítja meg bizo­nyára kormány­pénze­n, de mindenesetre a kormánypárt érdekében az ellenünk irányuló piszkos röpiratot. Választó­polgárok ! Ne hallgassatok erre az úrra, aki egyszer függetlenségipárti, egyszer an­­tiszem­itapárti, egyszer kormánypárti, mert min­den úton-módon h­i­vatal­­­párti akar lenni; erre az úrra, aki a függetlenségipárti vezérférfiak­­nál az antiszemitapártot gyalázva, kerületi or­vosi állásért kunyerált, most pedig hasonló in­dokból a kormánypárttal szövetkezve közös kiáltványt ad ki ellenünk, amely kiáltványnak egyik oldalán a kormánypárt vezérbizottsága, a másik oldalán maga Kiss Sándor úr szórja elle­nünk a rágalmakat. Gratulálunk az atyafi­­sághoz! Titeket pedig tisztelt választó polgárok arra kérünk, hogy bánjatok el érdeme szerint a se­bész árral és piszkos irka firkájával: dobják félre mind a kettőt! VIDÉK, Mindszent-Szegvár vidéke. Mindszent, 1887. junius 30. Az eddigi tapasztalatok meg­mutatták, hogy a „Mindszent“ lappal és közleményeivel foglal­kozni éppen nem hálás dolog, sem azon néhány emberre, kik azt olvassák, sem a nagy közön­ségre, mely a „Mindszent“ létezéséről tudomás­sal nem bir, de végre is sajtó útján közölvén legközelebbi száma „Választás után“ czimei ve­­zérczikkjében oly dolgokat, melyek leginkább a tényekkel ismeretlen nagy­közönség félrevezeté­sére vannak irányozva, azokat halgatással mel­lőzni nem lehet. Elmondja a nevezett közlemény, hogy „ez­előtt három évvel a volt Novák-párt veszte­sége fölötti elkeseredésében gyű­lölettől te­lve, a harcz minden nemét fölvette csak azért, hogy az országgyűlési képviselővá­lasztásnál győztessé lett párt vezérlő egyénisé­geit és embereit boszantsa. Elmondta, hogy „ebből folyólag oly heves je­lenetek voltak a községi közgyűléseken, hogy a legszomorúbbtól kellett tartani. Idő folytán a ke­délyek lecsillapodtak, hogy a két párt nem méltó politikai ellenfélnek, hanem ellenségnek t­ekintették egymást, a jelek arra mutatnak, hogy a mostani választás ily borzasztó nyomokat nem fog maga után hagyni, a győztessé tett párt férfiai a másik párt férfijait sértegetni, bántal­m­a­z­n­i nem fogja és ez így jó lesz., de ha máskép lesz, akkor a szenvedélyek lesz­nek úrrá, a sértés meg­t­o­r­l­á­s­r­a ösztönöz, a tévedéseket előre belátni képtelenség, egymás gyűlölése nélkül megélhetnénk. Akadhat azon­ban egyes fanatikus őrjöngő, ki a hamu alá temetett parazsat életre támasztani akarja és ekkor legyen a másik fél okosabb s térjen lá, s minden esetre egyesek elbizakodottságából, vagy bőrében meg nem férhető henczegéséből, vagy őrületből származható cselekményekért azon egyet s ne az egész politikai ellentábort tegyük fele­lőssé, s igy elérhetjük czélunkat s a kölcsönös tisztelet, bizalom s nem ritkán a szeretet lesz úrrá. Úgy legyen !“ Ha a most megejtett választás után ezen általánosságban szép tanokat hirdetni látjuk, azon csak örülni tudunk, mert a jelen választás alkalmával egyes Pallavicius kortesnek — lehet megbízásból, lehet túlbuzgóságból­­ elkövetett túlkapásait nem számítva a két párt egymás iránti gyűlöletére okot mi sem szolgáltatott. De nagy tévedés volna a jelen választást a három évvel előbb történttel egy párhuzamba helyezni és megbocsáthatlan bűn azt csak egyszerre és együtt említeni is. Három évvel ezelőtt, hogy a Pallavicini párt jelöltjét képviselővé tehette, polgár vérnek kellett folyni, a 48-as párt vezérlő férfiait a legundo­kabb módon vasra verve, nemcsak polgári, de emberi jogaitól is megfosztva börtönbe kellett hurcrolni, törvényt és igazságot kigúnyolni és fő­kép a vezetők nélkül maradt pártot minden elkép­zelhető eszközzel elrettenteni kellett. Három év előtt ez okozta a 48-as és függetlenségi párt el­­kesereredését és nem az, hogy Novák Gusztáv je­löltje nem lett megválasztva, kiről egyébiránt magát a 48-as függetlenségi párt sohasem nevezte úgy, mint a szabadelvű párt nevezi magát Palla­vicini pártnak. És ha a három év előtt történtek alapján kitö­­rülhetlen gyűlölet és elkeseredés fészkelte magát , a párt­szenvedély áldozatul esett egyesek lel­kébe, és ha azok egy perezre sem tudják felej­teni kiállott szenvedéseik keserűségeit, a sokszor, talán nem is kellő helyen használt keserű kifa­­kadásaikat ugyan helyeselni nem, de méltányolni mindenkor kell és lehet. Midőn azonban a három év előtti — úgyne­vezett — választás keserű emléke arczába ker­geti az ember vérét, és midőn azt akarják, hogy annak következményei idő múltán elmosódjanak, csak megbocsájthatlan rész­akarat, vagy legalább is nagy tapintatlanság hozhatja fel azt akkor, mikor épen az összetartás együtt­működés és békés együtt­lét szép eszméi bocsáttatnak vi­lággá. Igaz, hogy a 48-as és függetlenségi párt, a­mikor őrgróf Pallavicini Sándor volt képviselő úr szóval és írásban kijelentette, hogy a jelölt­séget el nem fogadja — épen a polgárság közt három év előtt keletkezett párt­szenvedély lehető kiegyenlítése végett béke jobbját nyújtotta a Pallavicini pártnak az esetre, ha ellenjelöltet nem öliít fel. De mit tett a Pallavicini párt a béke érdekében ? Azt, hogy saját állítása sze­rint az őrgróf úr akarata ellenére fölléptette s csa­lóka reményével a kedélyeket új izgalomba hozta. Távol legyen azonban, hogy ezért a 48-as és függetlenségi pártnak csak egyetlen tagja is ne­heztelne. A Pallavicius párt egész a kimerülésig gyakorolta jogát, s vissza­lépett mikor már meg­bukott, ebben nincs semmi haragra gerjesztő, megmutatta a polgárság, hogy ha választói jo­gát szabadon gyakorolhatja, úgy őrgróf Pallavi­cini Sándor úr személye nem elég nagy, pénze nem elég sok, hogy elvétől, hitétől, meggyőző­désétől eltántoríthassa. Egyet azonban bajos a fent közlött czikkből megmagyarázni, hogy miért áll annak írója már most elő a béke olajágával kezében, mikor a je­len választásból kifolyólag semmit sem vethet — legalább számba vehető komolyat nem — egyik párt sem a másiknak szemére, és miért beszél mégis már most, „megtorlásról“, „őr­jöngő“. ..elbizakozott“, „henczegő“ cselekményei­ről ?, ilyen dolgok a mostani választás óta még nem történhettek s a 48-as párt előtt annyira újak és ismeretlenek, hogy e párt magára nem ve­heti, de örömmel fogja látni bizonyára, ha mind­azok, kiknek módjában álland­ó közérdek meg­óvása tekintetéből oda hatnak, hogy a netáni örültek kijózaníttassanak, a henczegek megfékez­­tessenek stb., mert aligha lesz szüksége csak egyszer is arra, hogy ily rendszabályok más mint a Pallavicini párt hí­vei közt nyerjenek al­kalmazást. ha oda irányul a czikk ezen kitétele, nagyon helyes, a 48-as párt ilyen világgá bo­­csájtott hűhó nélkül is ismeri és ismerni fogja a haza és községe iránti kötelességét. Tary E. VÁLASZ a „K. L.“-nak „A második választás előtt“ czímű czikkére. A régi magyar példabeszéd azt tartja, hogy „akit az Isten m­e­g a­k­a­r büntetni, annak az eszét veszi el!“, ez már tel­jesülőben van a kecskeméti kormánypárttal. A

Next