Kecskemét, 1888. január-június (17. [16.] évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-01 / 1. szám

1. szám. 78. Bábiczky József 325.98 79. Ifj. Máté László 321.96 80. Id. Barta Gergely 320.12 81. Sánta László 319.69 82. Ervi Kiss Béla 319.69 83. Sándor Ferencz 315.01 84. Darányi Ferencz* 312.56 85. Fényfi Antal 311.07 86. Csertő János 309.24 87. Dr. Szabó László* 306.82 88. Machleid Alajos* 304.64 89. Szabó Márton* 302.64 SZÍNHÁZ. Vasárnap a rég hirdetett „Lőcsei fehér asszony“, Jókai Mór hasonczimű regénye után, színpadra alkalmazott történelmi színművét adták elő zsúfolt ház előtt. Báthory Mihálynak nem kö­szöni meg Jókai, hogy művét dramatizálta. Annyira agyon beszéltetni egyes alakokat végtelen hosszú monológokkal, minden cselekvés nélkül, amint ezt Báthory eszközölte, nem nagy színpad ismeretre vall. És még hozzá, ha a darab oly előadásban kerül a közönség elé, mint aminknek azt látni kénytelenek voltunk, nem csodálhatni, ha a közönség nagy része a darab befejezése előtt távozott. Nem hallgatható el a rendezőség azon inpractikus eljárás sem, hogy a da­­rabból az afféle kitételeket­­- jóllehet a regényben mint történelmi tények szerepelnek — hogy „lett volna inkább becstelenné, de hogy pápistává lett, ezt nem tudom elviselni“, — ha nem is a köznép, hanem a karácsonyi ünnep iránti tekintetből — más­szóval lehetett volna kifejezni, vagy talán egés­zen is kihagyni. Helytelen tehát az igazgatóság eljárása midőn az ilynemű darabok meghallgatását octrojálja a közönségre, holott tudta, hogy azt sem kiállítani nem tudja, sem arra még elkészülve még nincsenek. Az egyes szereplőkről, tekintve, hogy a darab czím­­szerepében személyváltozás történt, ami semmi kö­rülmények közt sem eshetik az áldozatul kiszemelt szerepű terhére, ez­úttal nem nyilatkozunk. Sokkal jobban tett volna az igazgatóság, ha egy jó régi nép­színművet rántott volna elő s a közönség sem hara­gudott volna érte. * Hétfőn a közönség régi kedvelt darabja a „P­e­­­leskei nótárius.“ Gaál József 3 felvonásos bohózata került színre. A német zenével ügyesen fű­szerezett, kitűnő alakjával a közönséget folytonos derültségben tartó kompozícziót ma is szívesen hall­gatta végig a házat zsúfolásig megtöltött publicum. A közreműködők majdnem mindegyike talált a da­rabban egy egy kedvére való szerepet, így tehát az előadás dicséretes összhangban folyt volna le, ha a zongora kíséret nem okozott volna néha disharmó­­niákat. Szerdán F. Fejér Lilla jutalomjátékául az előzőleg hirdetett, de Rarnay Izabella betegsége foly­tán elmaradt „Stuart Mária lefejezte­té­s­e“ helyett a „Notre-damei toronyőr“ Hugó Victor regényes drámája került színre — a nagy havazás miatt — majd­nem üres ház előtt. A darab jó előadás mellett ugyan képes volna a szem­lélőnél hatást kelteni, azonban a készületlenség az ellenkezőről győzött meg bennünket. Nem is lehet kívánni, hogy egy az­nap elővett darabban a szerep­lők jól átgondolt alakításokat mutassanak be. F. Fejér Lilla (Gervaise Chaut Fleurie) a jutalma­zandó, kit kiléptekor rokonszenves tapsok fogadtak, szerepét értelmes felfogással s igazi drámai erővel színezte, eltekintve hangja fogyatékosságától, mely a nagyobb kitörés­eknél nem tud az érzelmekkel együtt erőlködni. Hegyi (Don Claude Frollo)-ja sokkal simább intricumot igényelt volna, sok volt benne a szerelmi árnyalatánál az ál­páthosz, azon­ban voltak szerencsés jelenetei is, mint pl. a véd­­helynek­ jelenete. Krassóiné (Esmeralda) leszá­mítva gyenge szavaló orgánumát, alakját a drámai­­ság sok jellemző vonásával ruházta föl s juttatta ér­vényre. Szatm­áry (Phöbus) a fiatal szerelmes nemes szerepében dicséretre méltó igyekezettel ipar­­kodott alakját szemlélhetővé tenni. A mellékszerepek­ben K o m­­­ó­c­s­y (Keppin, sánta koldus) részesült legnagyobb tetszésben eredeti alakításáért. * Figyelmeztetjük az igazgatót, hogy ne éljen vissza a közönség türelmével és jóságával, — a kö­zönség a társulat irányában szép pártfogást tanúsít, tehát rajta a sor kötelességét teljesíteni. n. I. IRODALOM. — Budapesti Hírlap ! Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Budapesti H­­­r­l­a­p“, Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb újsága, amely naponként im­már annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen magyar lap sem ; jele ez a művelt magyar közönség oly mérvű bizalmának, aminével sajtónknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „Bu­dapesti Hírlap“ programmját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközön­ség, pártkülönbség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a köz­véleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárcza- és szép­­irodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tö­megét adják; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztő­ség belső tagjai, mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, hű és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyar­­országon egyetlen más lap sem. Úgy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói van­nak, akik minden nap táviratokban közük a „B . - KECSKÉMÉ H 1888. január 1. dapesti Hirlap“-al a nevezetesebb eseményeket. E na­ponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap ked­ves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen lát­hatja minden magyar ház is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá, hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó ízlést szol­gálja. Még deczember hóban kezdi közleni O­h­n­e­r György, a kitűnő franczia író „A­karat“ czímű legújabb regényét, amelynek magyar fordítása a „B­u­da­p­es­ti H­­­r­l­a­p“ kizárólagos tulajdonát képezi. „Serge Panine“, „Lise Fleuron“ és „A humoros“ nagynevű szerzőjének e műve, mely eredetiben most jelenik meg, méltó a többihez, sőt az eddig ismert részek után egyhangúvá kezd lenni a vélemény, hogy Ohnet önmagát múlta felül ez alkotásában. A január 1-sejével belépő új előfizetők a regény kezdetét ingyen kapják. Rendkívüli el­terjedése mellett rendkívüli olcsósága is: negyedév­en­­kint csak 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr A „Budapesti H­­­r­l­a­p“ megérdemli, hogy eddigi nagy sikere jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvenc­e. Az előfizetések vidékről legczélszerűb­­ben posta utalványnyal eszközölhetők következő czím alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhiva­talának, IV. kerület, Kalap-utcza 16. szám — Kinek kell ingyen egy díszes képes naptár? az fizessen elő a 25.000 példányban megjelenő „Bu­­dapest“ czim­ű képen politikai napi­lapra legalább egy 14 évre. Fennáll 11 év óta környezve a legjobb erők által. Előfizetési ára : egész évre 12 frt; félévre 6 frt; negyedévre 3 frt. 75 hajczárért egy egész hónapig bárki egy jól szerkesztett né­pies irányú ellenzéki kis képes politikai napila­pot járathat: a KIS UJSÁG-ot, mely Budapesten Wodianer F. és Fiai bpesti könyvnyomdász, könyv- és hirlap-kiadóhivatalá­­ban jelenik meg. A „KIS ÚJSÁG“ nemzeties ellenzéki politi­kát követ, szívós kitartással, lankadatlan erély­­lyel küzd a házi boldogságáért, s a honfentartó magyar faj uralmáért. A „KIS ÚJSÁG“ nagy gondot fordít, hogy olvasóinak igényeit minden tekintetben teljesen kielégítse. Úgy a főváros, mint az ország és a külföld minden hírét naponként híven és gyor­san közli. A nevezetesebb napi eseménye­ket szép kivitelű képekkel illusztrálja. Ezenkívül rendkívül érdekfeszítő, — többnyire a fővárosi életből merített, — regényeket közöl, amelyek bárki által könnyen élvezhető népies nyelven vannak megírva. Előfizetési árak félévre 450, egy negyedévre 2­25 és havonkint 75 kr. *6b Mutatvány-számok bárkinek ingyen küldetnek. ÚJDONSÁGOK. — Boldog új évet kivárnunk lapunk tisztelt olvasó közönségének! — Előfizetőinket tisztelettel felkér­jük, hogy az előfizetést továbbra is megújí­tani szíveskedjenek. Azon előfizetők, kik a múlt évről máig is tartozásban vannak, fel­­szólíttatnak, hogy most már utófizeté­­s­e­i­k­e­t 8 nap alatt annyival bizonyosabban teljesítsék, mert kénytelenek leszünk a nekik előlegezett összegeket per útján hajtani be. Miután a lapnak a kereskedésekben való árui­tatása csak kárunkkal jár, azt beszüntetjük, miért felszólítjuk az ott bevásárlókat, hogy szintén előfizetni szíveskedjenek. Egyúttal nyilvánosságra hozzuk, hogy kikerüljük egye­sek követeléseit, mikor lapunk mindenkinek kivétel nélkül vasárnap délelőtt fog közbesit­­tetni. Tisztelettel: a „Kecskemét“ ki­adóhivatala.­­ A helybeli antiszemita párthoz tar­tozott választó­polgárok karácsonykor a „Pol­gári kör“-ben összegyűltek, és ott kimondták határozatilag, hogy a „Polgári kör“-t megszün­tetik, s az antiszemita párt nagy többsége vég­leg csatlakozik a 48-as függetlenségi párthoz, s mint külön párt megszűnik létezni; azon egye­seknek pedig, kik a kormánypárthoz szótnak, az út nyitva hagyatott a kormánypárthoz való csat­lakozásra. .Örvendünk a független érzelmű pol­gárok elvhűségén és csatlakozásán s üdvözöljük őket zászlónk alatt. A férges gyümölcs kivált közülök s a kormánypárt ölébe hullt, — ők is örvendenek a megtisztuláson. Mi is! — A „Kecskeméti Lapok“ eddigi szer­kesztője, Hanusz István reáliskolai hely­­igaz­gató megvált a lap szerkesztésétől, és a kor­mánypárt vezérbizottsága Hab­ina János reál­iskolai tanárt szerződtette szerkesztőnek. Üdvö­zöljük az új szerkesztőt nem kellemes új állá­sában ! — Figyelmeztetés. A közs. tanítók jan. 14-iki báljára a meghívók már szétküldettek. A kik ezen bálra tévedésből meghívót még nem kaptak s arra igényt tartanak, felkéretnek, hogy a rendező bizottság bármely tagjánál jelentkezni szíveskedjenek. Kecskemét, 1887. decz. 30. A rendezőség. — A zenede hangversenye. Zichy Géza gróf a világhírű zongora­művész közre­működése mellett a zenede által január hó 24-én a színházban rendezendő hangverseny műsoroza­tát a következőkben közöljük: 1.­­,B­á­n­k Bán (egyveleg) Erkel F.-től. Előadja a műkedvelő ifjak zenekara; a czimbalom részt Horváth Irma fogja játszani. 2. „Vineta“ Abt F.-től Mikó László karnagy vezetése alatt énekli a városi dalárda. 3. a) „Elégi­a. b) ,,E­tud­e“. Szerző és előadja gróf Zichy Géza. 4. „Napfény v­a - lál n­e­k­e­m“ romance Gróf Zichy Gézától. Énekli Szabados Gézáné. 5. „D­o­n J­u­a­n“, Mozarttól, ábránd, átírta és előadja gróf Zichy Géza. 6. „Vonós négyes“ Schubert F.-től op. 125. Előadják: Nemesszeghy István, Vajda Victor, Szent Gály Gyula és Szabados Géza. 7. „H­a­r­ma­d­i­k ábrán­d“ Huber K.-tól. Elő­adja Nemesszeghy István. 8. „M­agyar áb­ránd“, szerző és előadja gróf Zichy Géza. 9. „Serenade“ gróf Zichy Gézától. Előadja a városi dalárda, a műkedvelő újak zenekarának kísérete mellett; a zongorarészt Róth Lajos játsza. Jegyek a hangversenyre — hogy később a vidékiek kívánalmainak is meg lehessen fe­lelni — Szabados Géza, a zenede igazgatójánál már most előjegyezhetők. — Hazai ipar. Azon országszerte megin­dult hazafias mozgalomból folyólag, hogy hazai ipartermékeink pártolása, illetve fogyasztása ál­tal, hazánk anyagi helyzetének javulására, nem­zetünk boldogítására munkálkodjunk, alólírt mint magyar kereskedő e közérdekű nemes czélt elő­segíteni hazafias kötelességemnek tartván, vállal­koztam hazai vászonszövő ipartermékeinknek a nagy közönséggel könnyű módon megismerteté­sére, e czélból a szepességi és hazai szövő gyá­raknak változatosságban gazdag, jóságban és szépségben kitűnő termékeiből Kecskeméten az „Ipar­egylet“ helyiségében az újév 1., 2, 3-ik napjain nyilvános kiállítást rendezek, melynek naponként d. e. 9 órától 12-ig d. u. 2-től 4-ig minden dij nélküli szives megtekin­tésére bátorkodom a nagyérdemű közönséget tisz­telettel meghívni. Csörgey Lajos. — A dohányjövedékről szóló új törvény január 8-án lép életbe. Tehát egy hét múlva a szűz dohányt pipázók nagyobb üldözésnek lesznek kitéve mint eddig voltak. A kormány reméli, hogy a trafik­ból jóval nagyobb jövedelmet veend be az eddiginél, azonban ha a hangulat országszerte olyan, mint Kecskeméten, akkor jövőre még kisebb lesz a tra­fikból az állam bevétele. Mert általánosan olyan ko­moly nyilatkozatokat hallunk, hogy inkább abba­hagyják a pipázást, mintsem trafikot szívjanak, a szivarozással járó kiadást pedig még középszerű jö­vedelemmel bíró ember se győzi meg, azért szivart sem fognak többé szívni. Legtöbb ember úgy nyilat­kozik, hogy mihelyt szűz dohányt nem kaphat, örökre leteszi a pipát. Úgy látszik a tajtpipák becse nagyon le fog szállni, azok készítői nem néznek jó üzlet elé, Martiny méreg drága portékái nem lesz­nek oly kapósak, mint eddig. Tisza Kálmán úgy lát­szik csalatkozni fog vérmes reményeiben. — Jótékonyczélú mulatság. A helybeli ta­nítók által rendezendő mulatságra kibocsátott meg­hívók ily tartalmúak : „A „Kecskeméti Községi Ta­nító­ Testület“ által az „Or­z. tanítói árvaház“ javára az (Olvasókör termeiben 1888. évi Január 14 én Szombaton tartandó hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczestélyre­­. czimed és csa­ládját tisztelettel meghívja Kecskemét, 1887. de­czember hó. A rendezőség. — Műsorozat: 1. „Na­­bucco-donosor“ Verditől, előadja a műkedvelő ifjak zenekara. 2. „Szavalat“, előadja Geday Sándor. 3. „Dalra magyar“ Zimay Lászlótól, előadja a dalárda. 4. „Felolvasás“ Ird. Hanusz István úrtól. 5. „Alföldi legény“ Rieger Györgytől, előadja a dalárda. 6. „Paraszt és költő“, opera-nyitány, előadja a műked­velő ifjak zenekara. Belépti­ dij : Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak s h­irlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor“. — Kecskemét t. h. város zálogintézeténél az értékpapírokra adott előlegek után há­rom havonként utólagosan fizetendő kamat 100 frtig 8°/0-ban, 100 frton felül 300 frtig 7°/0 ban s ezenfelül 6'/^’/o-ban állapittatott meg. Jutalomjáték és jubileum. Aradi Sándor, a közkedveltségű jeles szinész, január hó 3-án megtartandó jutalomjátékával fogja szi­­nészkedésének 25 éves jubileumát megünnepelni. Előadásra fog kerülni a­ „Falu rossza“, nép­színmű irodalmunk legkitűnőbb terméke, mely­ben a jutalmazandó utolérhetetlen alakítását, „Gonosz Pistát“ fogja játszani; Göndör Sándort pedig a nálunk oly­annyira kedvelt Egri Kál­mán a szegedi színház derék népszinm­űénekese. Mint halljuk, a közönség körében gyűjtést indí­tottak a jubiláló tehetséges színész 25 éves, fá­radságos érdemeinek jutalmazására, sőt pálya­társai is meglepetésben kívánják részesíteni a collégáinak szeretetét is nagy mérvben bízó ügy­buzgó színészt.­­ A „kecskeméti kereskedő ifjak egyesülete“ évi rendes tisztújító közgyűlését decz. hó 25 én délután 2 órakor saját helyiségében tartotta meg, mely alkalommal a tárgysorozatot az évi zárszámadások beterjesztése, elnöki jelentés, tisztviselők és választmányi tagok megválasztása ké­pezte. Kiemelendő a pénztár­számla ez évi kimutatá­sából, mely szerint az egyesület öt évi fenállás alatt, csinos helyiségek leírása, több rendbeli lapok éven­kénti járatása, és több száz jelesebb művekből álló könyvtár alapítása mellett, a vagyon kimuta­tás 384 frt 50 kr. készpénz egyenleget tün­tet fel. Az 1888. évi választmány a következőleg alakult meg, megválasztották : vezérelnöké : dr. K­o­­v­á­c­s Pál jogakadémiai tanár, administráló elnökké: Hacker Lajos, alelnökké: Löwy Soma, tit­kárrá: Biró István, jegyzővé: Strasser Adolf, pénztárnokká: Alföldi Lajos, ellenőrzé: Metz­ger Béla, könyvtárnokká: Csillag Miksa, se­­géd-könyvtárnokká: Steiner Mihály, háznagy­­gyá : Kiss Ferencz. Választmányi rendes tagokká : Matyasovsky Béla, Kohlári Sándor, Várady Mihály, Szilágyi Mór, Zilzer Lajos, Schwimer Zsigmond, Weisz Gyula, Goldberger Ödön, Galandauer Adolf, Nagy Mihály. Választmányi póttagokká: Herz Ár­min, Papp Kálmán, Benedek Adolf, Steiner Zsig­mond. — Népmozgalmi kimutatás. Kecskemét város területén 1887. decz. 18-tól 24 ig a születések száma 39. Elhalt 36. Kik közül 20 éven aluli volt 21 ; húsz évesnél idősebb volt 15. A halál oka : hó­lyagos himlő 4, torokláb 10, gümökór 5, erőszakos halál 1, egyébb betegség 16. Szaporulat 3. — Öngyilkosság: Inácsi Csatlós Tóth János szőlő­kapás, ki feleségével folytonos perpatvar közt élt, életpárjának éles nyelve elöl a másvilágra való menekülésre határozta el magát, mi végből deczem­ber 28-án a szőlőhegyen egy golyóval véget vetett siralmas életének. Hullája másnap bonczoltatott. Úgy hisszük az elhunyt maradéka volt azon Csatlós Tóth Andrásnak, ki a legenda szerint „az időben“ Kecs­keméten legerősebb ember volt, egy élőfát füvestől a földből kirántott, egy eleven lovat a hátán elvitt stb. csoda dolgokat művelt. A gyenge maradék most egy asszony előtt megretirált és kapitulált. — Az „ágyúkirályné“ szerelme. A múlt napokban Kecskeméten járt Miss Viktória, az „ágyú­királyné“ névvel fölruházott kalandor hölgy, innen valami fiatal embert szöktetett el, ki magát rögtön a komédiás hangzású „A. Gregor“ névvel ruházta fel s együtt Szegedre utaztak. Szegedi szereplésük­ről a következő értesítést vettük : „Az ágyúkirályné szerelme veszedelmes, mint az A. Gregor úr esetéből látható, kit a rendőrségi börtönbe juttatott az ágyú­királyné szerelme. A börtönből kiszabadult ugyan Gregor úr, maga az atyja szabadította ki, aki ma Szegedre jött s haza akarta vinni a szökevényt Kecs­kemétre. A fiú azonban vonakodott követni atyját. Itt maradt az ágyúkirálynéval, ki úgy látszik, nem­csak az ágyúkon uralkodik, hanem a férfisziveken is. Alig távozott el A. Gregor, midőn egy halvány, beteges külsejű úr jelent meg a rendőrségnél s kér­dezősködött az ágyúkirálynéról s A. Gregorról. Azt a választ nyerte, hogy délben utaztak el Nagy Ki­­kindára. Az idegen erre panaszos, siró hangon elbe­szélte, hogy ő tönkrement kereskedő, akit Viktória kisasszony, az ágyúkirályné tett tönkre. Fiuméban virágzó üzlete, családja volt három évvel ezelőtt, mi­kor az ágyúkirálynét megismerte. A családját el­hagyta, az üzletet eladta 8 vándorolt városról-városra az ágyúkirálynéval. Egész Kecskemétig tartotta a pénzéből s az ágyúkirályné mindaddig boldogította kitartó imádóját, míg a pénzében tartott. Mikor az utolsó krajczárja is elfogyott, kiadta neki az utat s más után nézett. Talált is. S most a boldogtalan kereskedő mehet vissza Fiuméba üzletet szerezni, bár valószínű, hogy ha elmegy is, Nagy Kikindán megáll, ahol A. Gregor és az ágyúkirályné mézes he­teiket élik“. HASZNOS TUDNIVALÓK. Pártoljuk a magyar ipart! Nemes czélú mozgalom indult meg a magyar ifjúság körében. — Mint fővárosi levelezőnk írja, egyesületet alakítanak, melynek czélja a hazai ipart pártolni s a külföldi verseny ellen teljes erővel védelmezni. A czél oly nagy fontosságú, hogy a társadalom minden osztá­lyának sorakozni kellene e zászló alá, mert csak így várható súlyos viszonyokkal küzdő iparunk felvirá­­gozása. Ez összműködés terjesztését czélozza S­z­a - l­á­d­y Antal fővárosi pótkávégyárosnak a „H­u­n­­­g­á­r­i­a“ gyógykávé és a nemrég forgalomba hozott, de már­is általánosan kedvelt „S z a l­á­d­y - p­ó­t - kávé“ feltalálója és készítőjének közelebb a m­a­­­gyar háziasszonyokhoz mint honleányok­hoz kibocsátott körlevele is, amelyben felhívja figyel­müket a külföldről behárezott számtalan iparczikkre, melyekkel az egész ország el van árasztva. Ezeket nyakra-főre tukmálják a közönségre, mely drága pénzen veszi a sokszor silány, rossz portékát, holott itthon készült jobb magyar árút ép oly árban, sőt olcsóbban kaphatna. Ha tudná a közönség, hogy az illető külföldi czikkek készítői mennyire nem barátjai, sőt ellenségei a magyarnak s csupán azért tolakod­nak közénk, hogy pénzünkön meggazdagodhassanak, bizony kétszer is meggondolná, hogy a külföldi gyá­ros zsebét tömje e, vagy saját előnyére is, a magyar ipart pártfogolja. Hiszen élő példa a csehek elbiza­kodott hajszája a magyar áruk ellen s a poroszoknak ellenünk irányuló védvámos politikája és mégis ép­pen ezek — hogy a sok közül egypárt említsünk, például a cseh Manilla Velim s a porosz Franck-pótkávékat özönnel küldik a nyakunkra, hogy viszonzásul, mivel ők nem vesznek tőlünk, mi ve­gyük az ő áraikat. Ezekkel szemben nemcsak szük­séges, de hazafias kötelessége minden magyarnak sorakozni, különösen pedig a magyar nőknek mint a háztartás vezetőinek oda hatni, hogy ezentúl egy magyar nő se vegyen külföldi czikket s most — mi­kor a téli évszakkal beállott a kávéfogyasztás ideje, mikor azok is visszatérnek e tápláló italhoz, akik egészségi szempontból nyáron át nem éltek kávéval — ne használjanak a kávéfőzéshez külföldi Franck­­féle vagy más egyéb pótlékokat, annál is inkább, mert itt van a teljesen kipróbált, kitűnő zamatú és a külföldinél minden tekintetben jobb magyar pótkávé a „Szalády-káv­é“, mely nem is drágább a külföldinél. Hogy erről minden magyar házi­asszony meggyőződhessék, Szalády bárkinek küld ingyen és bérmentve mintacsomagot, aki hozzá (Andrássy­ út 86. sz.) ez iránt levélben vagy levelező­lapon fordul. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS BÓDOGH LAJOS. KÖZGAZDASÁG. GABNAÜZLETI TUDÓSÍTÁS. 1887. deczember 30. Tisztabúza métermázsánként 6.00-6.20 Kétszerbúza 11 ii 5.00—5.20 Rozs 11 ii 4.90-5.00 Árpa 11 ii 5.10—5.30 Zab 11 ii 5.30—5.50 Tengeri 11 ii 5.00- 5.20 Köles 11 ii 7.00 - 7.20 Krumpli 11 ii 2.30—2.50 Széna 11 ii 2.40—2.70 Szalma 11 ii 1.00-1.10 Szalonna kilója 0.52—0.60

Next