Kecskemét, 1889. január-június (18. [17.] évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-06 / 1. szám

XVIII. évfolyam. 1. szám. Kecskemét, 1889. január 6. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve: Egész évre - - - - 5 frt — kr. Félévre - - - - - 2 frt 50 kr. Negyedévre - - - - 1 frt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatal­ban, valamint a helybeli könyvke­reskedésekben. Egyes példányok csakis a kiadóhi­vatalban kaphatók. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: VIII. tized, halasi-nagy-utcza 29. sz. KECSKÉMÉ A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PlKT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE, Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányo­sán számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bíró­sági 3 frt, — egyházi, egyleti, társu­lati stb. hirdetmények minden egyes beigtatása 2 frt. Bély eg dij len beigtatáe után 30 kr. si és hirdetési dijak fizeten dóhivatalnál Kecskeméten r Kiadóhivatal: S A MIN DSZEN_-SZ EG VAR-VIDÉKI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PART ÉRTESÍTŐJE. V vdl «.ed, haia.i-nagy.utc» 2».... MEGJELEN MINDEN VASAKNA P. Wl ,ü_ Figyelmeztetés a 48-as függetlenségi párt t. tagjaihoz! Minden párt erős csak úgy lehet, ha erős szellemi támogatásban részesittetik a sajtó által, — hogy pedig a sajtó támoga­tása hathatós lehessen, szükséges, hogy a polgárok azt anyagilag is gyámolitsák. Pártunk lapja a „Kecskemét“, érde­keinket erősen és kifogástalanul képvi­seli, — ámde t. Polgártársak a mi támoga­tásunk ezzel szemben vajjmi gyönge volt. Felszólítom ezért azon tisztelt elvtár­sakat, kik eddig a „Kecskemétének nem voltak előfizetői, mikép pártunk és váro­sunk érdekei elömozdithatása indokából a „K e c s k e m é t“ hetilapra elölizetni szí­veskedjenek. Kecskemét, 1889. január 1. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt nevében: Szappanos István pártelnök. Újév napjára. — 1889. jan. 1. — Hátunk mögött fekszik az ó esztendő, visz- szatekinthetiink rája, mérlegelhetjük egy évi munkánkat s annak eredményeit: elértük-e czélunkat, vagy meddő volt e törekvésünk, s ha nem volt sikertelen fáradozásunk, ha czélunkat csakugyan elértük, hasznosnak bi- zonyult-e be törekvésünk tárgya? E viszatekintésből tanulságot vonhat le mindenki, tervet készíthet, melyet legalkal­masabbnak tart az elmúlt évi, de újból bekö­vetkezhető csapások elkerülésére, vagy eset­leg enyhítésére. Az újév napján alkalom nyílt tévedéseinek belátására, és igy szakíthatunk eddigi életmódunkkal s helyes útra térhetünk. Az újév kezdetén minden ember tegye ke­zeit szivére, ne ámítsa magát, hanem vallja be önmagának: hogy eleget tett-e kötelessé­gének mint egyén, mint család s társadalom tagja és mint hazafi. Vegye számba mindenki képességét s munkaerejét, azután állítsa eze­ket szembe munkája eredményével és ha ezen összehasonlításból belátja, hogy kevesebbet tett, mint amennyire képes, határozza el ma­gát erejével arányos tevékenységre. Most erre nagy szüksége van a nemzet­nek ! A külföld versenye a földmivelós, az ipar és kereskedés terén mindegyre készül bennünket leszorítani a piaczról, melyet ed­dig is csak kis részben foglaltunk el. Kor­mányunk pedig sokkal kevésbé gondoskodik, hogy hazánkban versenyképes vállalat szü- lethessók meg. Közös vámrendszerünk, héza­gos ipartörvónyünk, kormányunknak a közös­ügyekben tanúsított félénksége, mely ügye­inket képes minden czél nélkül mellékes kül- ügyeknek is alárendelni, a pezsgő munkát és vállalatot nálunk lehetetlenné teszi. Az elmúlt esztendő eseményei elég bizo­nyítékot szolgáltatnak erre. Csak Tisza Kálmánnak a párisi világkiál­lítás ügyében tartott beszédjére emlékezzünk vissza. A magyar kiállítók visszariasztását ezé- lozzae beszéd, se czélját el is érte, mert most teljes magyar nemzeti kiállitásiosztály nem is lesz a párisi kiállításon, hanem az összes kiállítandó tárgyak egy csekély szögletbe, az osztrák-magyar osztályba lesznek szorítva. Azt már bizonyítani sem kell, hogy ez a ma­gyar ipar kárára van, sőt malomiparunk egyik legjobb piacza is koczkára van téve e meg­gondolatlan beszéd által, melynek úgy lát­szik alaptörekvóse az volt, hogy uralkodónk­nak a köztársaság elleni tüntetésével hízeleg­jen és hogy a német állam tetszését meg­nyerje. Sajnos, hogy a kormány ily úton tudja a szövetséges állam tetszését elnyerni. A hátunk mögött fekvő esztendőben ho­zott törvények mutatnak-e haladásra? Leg­kevésbé sem, sőt ezek közt nemcsak egy van, mely nem más^mint egy-egy jogunk feladása. Javultak-e pénzügyeink? A kormány ki­mutatása szerint igenlőleg kellene erre vála­szolnunk, csakhogy e javulás nem más, mint az egyenes és közvetett adók fölemeléséből származott bevételi többlet. A kormány fe­ledte, hogy az államgazdaság javulásának nem szabad nemzetgazdaságunk kárára tör­ténnie, mert ez mindig visszahatást szül, és pedig kártékonyát — ép úgy az államra mint a nemzetre nézve. Választási visszaélések, hivatalnokok sik­kasztása, zsarolása, erőszakoskodása stb. mikről az elmúló esztendő eleget beszélhet, a létező korrupczióuak csalhatatlan jelei. S mindezek ellen nekünk polgároknak kell tömörülnünk, munkálkodnunk, védekeznünk, mert a kormány azok ellen minket meg nem véd, sőt az terjeszti országszerte. Lemondjunk-e a reményről, midőn látjuk a lejtőn haladó hanyatlást? Elveszitsük-e bi­zalmunkat, midőn nemzeti tehetetlenséget, tespedóst s a közügyek iránti közönyösséget tapasztalunk ? Nem ! volt már a nemzet nyomottabb hely­zetben, volt már idő, midőn a magyar küz- szellemet az általános bágyadtság bilincsekbe verte; de midőn már örvendő ellenségei az utolsónak vélt csapást mérték rája, akkor újra ébredt és kivívta az ész és lelkesültsóg fegyvereivel jogait, mik első tényezők a nem­zet boldogulásához. De mi ne várjuk ez utolsó csapást, mert könyebb a szikrát mint a már lángoló tüzet eloltani s a veszedelembe került épületet megmenteni, — hanem törekedjünk minden erőnkkel a nemzetet fenyegető végcsapás s az azt ránk mérni elősegítő mai kormányzat el­hárítására, megdöntésére. Azért hát fel a mun­kára újult erővel, s reméljünk a jobb jövőben ! POLITIKAI SZEMLE. Fótválasztás. Földváry Gábor baracsi földbirtokos, a keczeli kerület országgyűlési képvi­selője — ki Kecskemét városában is nagyon ismerős volt — elhunyt. Halála folytán a kerületben új vá­lasztás lesz, a kormánypárt az alispán fiát Földváry Mihályt fogja fölléptetni képviselőjelöltül, kívánatos, hogy pártunk is állítson jelöltet. Újévkor a kormánypárt — szokása szerint — testületileg tisztelgett Tisza Kálmán miniszterel­nöknél. Egymás iránt kölcsönös bizalmukat fejezték ki s megígérték egymás támogatását, hogy mentol tovább a nemzet nyakán uralkodhassanak. Külügyminisztériumunkra újra borzasztó ügyetlenség sült ki. Most jött a világ tudtára, hogy Románia a Dunán kész hajó-haddal áll, nyolez ágyú­naszádja és 1 nagyobb hadihajója áll a Dunán, és erről a mi gyáva és rövidlátó diplomacziánk semmit se tudott. Pedig annak előállításához bizonyosan évek kellettek. Szerencse, hogy ott áll a vaskapu az országhatárán s őriz bennünket, mert különben muszka háború esetén az oláh hajóhad szépen fölvo-. nult volna a Dunán 8 Budapestet bántatlanul lelö- vüldözhetnó. Most már az osztrák is kezd gondol­kozni, hogy egy közösügyes dunai hajóhadat nekünk is kell állítani — védelmük Szerbia uj alkotmányt kapott. A király és a kupc8Ína egyetértöleg elfogadták az uj alkotmány tervezetet, mely a rácz szomszédok polgári jogait nagyban kiszélesíti, a királyéból pedig jócskán el­vont. Nagy az öröm most Szerbiában, mert e meg­egyezés mögött a muszkabarátság napjának feljöttét üdvözli Szerbia. VIDÉK. Nagy-Kőrös.-(-A rósz marhahús. Nagy-Kőrösön több mint tiz év óta állandó a panasz a kimért marhahúsnak rósz minősége ellen, mert a nagy­kőrösi mészárosok soha jó erőben levő állatot nem vágnak, hanem csak a sovány, elcsigázott, olcsó marhát veszik és mérik ki közönségük­nek. Az ottani méntelep parancsnoksága nem is vásároltat Nagy-Kőrösön húst, hanem a város szégyenére naponkint Czeglédről hozatja a marha­húst. Ez állapotok megszüntetése végett Varga Bencze ügyvéd és társai indítványt nyújtottak be a városi közgyűléshez, hogy a marhahús ára hatóságilag szabályoz!assék. 4- A „Nagy-Kőrös“ czimű lap szer­kesztőségét a lap régi szerkesztője és alapitója Tóth József ügyvéd ismét elvállalta. Álarczos bált tervez Nagy-Kőrösön Bajlós Bertalan táneztanitó. A mulatság a farsangban tartatik, katona zenekar mellett mint az előző években. Czegléd.-f- Szilveszteri mulatság. A czeg- lédi iparosok egylete az idén is megtartotta szokásos szilveszteri estélyét, melyen felolvasást tartott Simon Béla polg. iskolai tauitó. + Eljegyzés. B. Molnár Albert pest­megyei t. jegyző a karácsonyi ünnepekben tartá Czegléden eljegyzését Bába Molnár János birto­kos leányával Mariskával.-4- Jótékonyczélúasztaltársaság alakult a lefolyt héten Czegléden a Leib-féle vendéglőben, mely szegénysorsú gyermekek fel­ruházását tűzte ki czélul. Szentes. Bűntények, Özv. Dávid Anna sze tesi lakos házát kiásták, s a végső szobában a betörők kezdtek felpakolni, azonban véletlenül egy ny uj tófa, mely egyik székre volt helyezve, a földre esett s zöreje a tolvajokat elriasztotta, Megjegyzendő, hogy a szobában a tulajdonos és unokája benn feküdtek s őket is a uyujtófa kel­tette föl. Mágócs közelében Dobra György nevű dézsás Oláh Vég Pál szentesi lakos tanyáján megszállt, éjjel azonbaii megakarták gyilkolni, most folyik a vizsgálat. Szolnok. r 4- Mu 1 a t s ágo k. Szolnokon is — mint mindenfelé az országban — a nyilvános mulat­ságok megfogytak, a korcsolya-bálon kívül aligha fog az idei farsangon másik bál tartatni, mely január 19-én lesz a vármegye székházának nagy termében. E mellett azonban thea-estélyek és kaszinói összejövetelek tartatnak. TÄEß2;Ä. A PAPI STYLUS.- KRÓNIKÁS TÖRTÉNET. — Irta: Mikszáth Kálmán. A mi papjaink mindig nagy stylisták voltak. Pázmány legszebben irt a maga korában. Haynald, Simor igazi virtuózok az eloquenliában. De liberálisok is voltak a mi papjaink mindig azelőtt. S ha ma egy kicsit kötekednek is egyben- másban, de csak próbálnák meg rángatni alólunk a szabadságot, hogy fognák görcsösen két kézzel fő­tisztelendő és méltóságos uramék is! Hát még a Rákóczy korában ! Nem egy katholi- kus pap volt akkor, akinek erős kálvinista nyaka vala s lelkűk odaszitott a gonosz sárgacsizmás ku- ruezokhoz. Különösen a rozsnyói papról Székely Jánosról jegyez fel említésre méltó dolgot az öreg krónika. Hogy, azt mondja, a Rákóczy leveretése után ki volt adva a rendelet a császár bekövetkező neve- napján istentisztelettel és szent könyörgéssel ünne­pelni úgy a névnapot mint a győzelmes fegyvereket. Székely János félretette a hatósági rendele­tet és nem tartott semmi könyörgést, hanem bevo­natta gyászszal az oltárt. Gonosz besúgók akadtak már abban az időben is, akik följelentették az esetet, mire fenyegetőbb parancs érkezeit le, s a rozsnyói biró megbizatott, hogy a rendelet végrehajtására felügyeljen s arról jelentést tenni ne mulaszon. A következő vasárnap volt a Ioyális könyör­gésre kitűzve. Az egész város lázban volt, hogy mit fog főtisz­telendő Székely János uram tenni. Imádkozik-e, vagy nem imádkozik ? Az egész templom megtelt, fej, fej mellett volt, még a lélekzetét is elfojtotta mindenki. Soha nem volt még ilyen érdekes isteni tisztelet Magyaror­szágon ! Az ősz pap arezvonásain ott volt a keménység és dacz most is. Végre bekövetkezett a döntő pillanat. Összetetté hófehér kezeit könyörgésre, de sze­meit nem emelte az égre, hanem a föld felé sülyeszté szégyenlősen. Ajka megnyílt és minden szava bánatosan csen­dült végig a hosszú templomon, amint halkan el- kezdé: „Felsőbb rendeletből könyörgő k hozzád Ur Isten, mennyei atyánk!“ — és a többi, meg a többi. így vágta ki magát az ügyes stylusával, az em­berei, a fölebbvalói és az Isten elölt. — Nagy lutheránus, — mondogatták róla az­tán féllréfásan. — Hanem iszen nem is lesz ő be­lőle püspök! Pedig mégis az lett. Mert már azt a politikái akkor is értették Bécsben, hogy a legnagyobb szájba kell beledugni a legnagyobb karéj kenyeret. Mint püspökről is maradt fel egy története a jó stylusáról és a finom ötleteiről. Egyszer egy falusi pap jött hozzá segélyt kérni, aki különben is gyakran alkalmatlankodott s ösme- rős volt arról, hogy a patrónusokat, a nagy urakat folyton szipolyozta. Keservesen zokogva és hosszadalmasan pana­szolta el, hogy nem bir megélni, hogy a hívei nem fizetnek. A püspök türelmesen hallgatta. Elmondta a csapásokat amik érték, búzája nem termett, a gyümölcseit ellopdosták, tisztességes ruhát nincs módja varratni. Emberek nem balnak, nem születnek. Kő megindult volna a panaszán, de a püspök ásitozva nézett ki az ablakon s csak fél fül­lel látszott vigyázni a superlátusra. Mikor elvégezte és átnyújtotta a folyamodványt, a püspök még ak­kor is úgy vette azt át, hogy hátra sem nézett. — Várom a legkegyesebb indorsátáját, — re- begi a pap, meghajolvást lesve a püspök feleletét. — Nem felelek, — mond a püspök szelleme­sen, — hanem kérdezek. Jöjjön csak idébb domine reverende. A kegyelmedé az a szép. fo­ga t odalent. S ebben a kérdésben ugyancsak benne volt a felelet, hogy egy szót sem hisz a pap szavaiból. a Hízzák pap nem is kérdezősködött többé ' s’uiia a körülményesebb válasz iránt. i:" cp % ÓH AZOK AZ ANYÓSOK! Bendegúzffy Elemér úrnak két kiváló tulajdon­sága volt. Egyik, hogy szeretett nagy lábon állni adósságot csinálni, a másik, hogy nem igen szerette azt megfizetni. Ebből kifolyólag gyakran volt kény­telen „otthon nem lenni“, hogy hitelező zaklatását kikerülje. De hát örökké semmi sem tart, annál kevésbbé a hitelezők türelme. Mikor már nagyon szoritolták Elemér urat, kijelenté, hogy megnősül — és akkor lesz pénz. A házasság megtörtént s Elemér úr rendre kifi­zette adósságait, csak Rosenblatt Áron úrnak volt még csekély háromezer forint követelése, amiről úgylátszik Elemér megakart feledkezni. Áron úr tü­relmes ember volt, s várt, várt sokáig. Egy napon Elemér ásitozva szivarozgatott szó-* bájában, midőn belép az inas, kezében egy levéllel^ — Nagyságos úr egy levél jött! — Honnét? — Nem tudom, hordár hozta — Ezzel átadta urának a levelet. I latos kis szerelmes levél volt. Elemér kíván­csian olvasta belőle ezt: „Kedves Elemér! Szivem­nek nem bírok tovább parancsolni, heves dobogás­sal vágyakozik utánnad. Ismeretlenül bár, de régóta szeretlek. Titkoltam ezt mostanig, de tovább nem bírom. Kérlek jöjj el hozzám esti 7 — 8 óra közt, íö-uteza 33. sz. alá. Várlak. A te szerető Líviád.“ N. B. Yálaszt kérek!

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék