Kecskemét, 1890. január-június (19. [18.] évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-11 / 19. szám
19. szám, Léten hordatnak szét a f. hó 2- én tartandó jó hirü mulatságra. Ha kedvező időjárás lesz, azt hisszük nem lesz oka jogászainknak panaszra a pártolás hiánya miatt. — Jótékonyczélú műkedvelői előadás. A helybeli Jótékony Nőegylet javára műkedvelők által vasárnap, 1890. évi május hó 11 ikén adatik A bálkirályné. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Bérczik Árpád. Személyek: Füleky Belizár Tóth László úr; Natália, neje Pócsy Györgyné úrhölgy; Jozefin, leányuk Magyar Erzsi kisasszony ; Szabó Elemér Bánó Antal úr; Fodor Thasziló Csabay Gyula úr; Temesi Laczi Adlir Károly úr; Gyarmathy Pista Molnár Pál úr; Kereszti Ábris Ifj. Katona Zsigmond úr; Jean Baki Elek úr. — Ezt követi: Az egérke. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Roseaux. Fordította: Csiky. Személyek : Bertha özvegy; Papp Sándorné úrhölgy; Albinos, ügyvéd Szeless József úr: Egy hang *** — Záradékul: Jákób létrája. Nagy néma képlet görögtüz világítással. — Helyárak : Zártszék 80 kr. Emelvény zártszék 50 kr. Emelvény ülőhely 40 kr. Deák és katonajegy 30 kr. Karzat 20 kr. Jegyek előre válthatók Katona Dezső úr vaskereskedésében és este a színházi pénztárnál. Kezdete fél 8 órakor. — Kecskemét virágos mezben. Itt az akáczfavirágzás, a legszebb évszak városunkban. Illattár lengi át a légkört s a szem is megleli a maga gyönyörűségét. Vajha mindig igy tartana. — A kecskeméti ref. főgymnasiumban az 1889/90 ik tanévet berekesztő vizsgálatok a következő rendben tartatnak : Május 12., 13. és 14-én 8 — 12 óráig a Vili. osztály közvizsgálata; 19., 20., 21., 22. és 23-án írásbeli érettségi vizsgálat. — Június 15-én d. e. 10—12-ig franczia nyelv és gyorsirászat. — 16-án d. e. 7 — 12-ig a VIIk osztály ; 17-én d. e. 7—12 ig a VI ik osztály; 17-én d. u. 2—6 ig az V ik osztály ; 18-án d. e. 7 - 12 ig a IV-ik osztály; 19-én d. e. 7—12-ig a Illik osztály közvizsgálatai. — 19 én d. u. ének, zene és szavalattal zárünnepély. — 20-án d. e. 7—12-ig a II ik osztály; 21-én d. e. 7—12 ig az I-sk osztály közvizsgálatai. •— A vizsgálatok napjainak délutánjain a szabályszerűen bejegyzett magántanulók vizsgálatai. — Junius 22-én reggel 8 órakor isteni tisztelet, 9 órakor a pályázatok és szorgalom jutalmak kihirdetése után a bizonyítványok kiosztása. — Junius 23., 24., 25. esetleg 26-án szóbeli érettségi vizsgálat. — Ezen vizsgálatokra az igazgató tanács t. tagjait és a tanügy iránt érdeklődő közönséget és szülőket tisztelettel meghívja Kecskeméten, 1890. május 3-án Csabay Imre igazgató. — Statariális polgári végrehajtás. Történt pedig az eset akként, hogy X. szegény fuvaros Y. helybeli polgárnak 6 fit 50 krjával tartozván, az őt a helybeli községi bíróságnál beperelte s marasztaló ítéletet nyervén, X. ellen végrehajtást vezetett, mely alkalommal X. feleségének nevére marhás levéllel ellátott lova lefoglaltatott. X. neje, mint a ló tulajdonosa, lovát eladta L. helybeli polgárnak s ez a lovon fuvaroztatott, mígnem e hó 7-én reggel Péntek József községi végrehajtó két rendőrt maga mellé vevén, oda vágtatott, ahol éppen a lovon a tulajdonos fuvaroztatott s a lovat a kocsiból kifogatván, a kapitányi hivatal udvarába bevezettette, ott nyomban dobot üttetett s a lovat, amely 30 frtot megér, 12 frtért árverésileg eladatta. Mindez félórás idő alatt megtörtént, úgy, hogy mikorra a tulajdonos a kapitányi hivatalhoz érkezett, a pénzzel lovát kiváltandó, már nemcsak új marhás levél volt kiállítva, de a lovon az árverési vevő fuvarozott is. A dolog azonban ezzel nem ért véget, mert a ló tulajdonosa nagy hajszát csinált, minek az lett a vége, hogy a községi alkapitány a végrehajtási eljárást megsemmisítette, s a vevő 12 írtját visszaadni rendelte, s L.-nek a ló iránti tulajdoni igénye tárgyában a mai napra tárgyalást rendelt. Törvénytelennek tartjuk, hogy ha a szegény ember egyetlen igavonó, kenyérkeresetének alapját képező marhája lefoglaltatik, még inkább törvény telen az, ha az árverés a behurczolt ingóságra nyomban, a végrehajtást szenvedett értesítése nélkül megtartatik; de ez esetben a törvénytelen eljárás jóvátételvén, ki kell emelnünk még az ezen ügygyel kapcsolatban felmerült egy másik körülményt, s ez az, hogy X. végrehajtást szenvedett Péntek végrehajtónál tartozására részletfizetéseket teljesített s eme fizetés tekintetében diffferrentia merült fel, melyben Péntek végrehajtó lett a vesztes. Péntek végrehajtó ugyanis régen azt a gyakorlatot űzi, hogy miféle előnynyel, nem vitatjuk, hogy a hozzá végrehajtás végett áttett ügyekben részletfizetési kedvezményeket nyújt s szóbeli egyezséget köt a felekkel, a részletfizetéseket elfogadja, de arról naplót nem vezet, hanem azt irányal — ha el nem feledi — megjegyzi az ügyiraton, ami pedig könnyen ledörgölhető. Az ilyen eljárást egyáltalán nem tartjuk helyesnek, amihez még az a megjegyezni valónk van, hogy a zsíros községi végrehajtói állás, amely nem tűri meg azt, hogy a végrehajtónak csaknem folyvást bezárt, mintegy titkos irodája legyen, amely valóságos lomtár és piszok-fészek, ahova, ha a kiadott iratokra szükség van, még maga a községi bíró sem mehet be. A községi végrehajtói hivatal nem lehet titkos irattár, ezt kívánja az ellenőrzés és a közönség érdeke. A kocsisok gondatlansága többször okozott már szerencsétlenséget. Csak a múltkor is a puszta véletlennek lehetett köszönni, hogy ilynemű gondatlanságból komolyabb baj nem keletkezett. A körösi utczán ugyanis egy kocsis odahagyva két lovas fogatát, udvarolni ment egy szobaleánynak, aki ott állt a kapu előtt.* A lovak eközben megijedtek valamitől, megbokrosodtak és vad futásban fordultak be a Beretvás szálló mellett az utczába, felforditották a kocsit, mely is teljes erővel vágódott egy csemetéhez s azt elsodorta. Nem sokára megfékezték az állatokat s a megviselt kocsival együtt beszállították egy közeli házba. S ime most megint alkalmunk van figyelmeztetni a hatóságot, hogy ez irányban nem enyhítendő szigorral járjon el a kocsisok, esetleg a tulajdonosok irányában is; aki a lovakat csak egy pillanatra is magukra hagyja, azt azonnal és kérlelhetetlenül sújtsa. Ne maradjunk hátra a többi városoktól. — A rendőrség köréből. Hogy rendőrségünk a bűnügyi előnyomozatra, a bűnjelek lefoglalására s a bűnös személy letartóztatására joggal bír, kétséget nem szenved, valamint sok esetben csak jótékony hatással van, ha a bűnös ingó javainak ideiglenes zár alá vételét is eszközli, mert van eset, hogy a kárvallott kára így egészben vagy részben megtérül. De amikor kijelentem, hogy tudtommal a bűnjelt nem képező azon tárgyakat, melyek az esetleges bűnösnek kétségtelen tulajdonai, s amelyekből a kárvallott csak magánjogi úton nyerhet kielégítést, a rendőrkapitányság zár alá venni s zár alatt tartani nem jogosult, reá kell mutatnom egyúttal arra a hátrányra, amely a zár alá vételből származik s ezt annyival inkább kötelességemnek ismerem, mert több esetben tapasztaltam rendőrkapitányságunk letiltó eljárásának káros következményeit. A bűnös bűnhődjék, a gonosz szándékot és ravasz célzatot meg kell fékezni a társadalmi béke és rend érdekében, de a rendőri hatalom túlkapásaiból beálló jogtalanságnak, hátránynak is határt kell szabni, mert mihelyt a hatalom jogkörén túlterjeszkedik , beállt a zsarnokság, amikor az egyéni szabadság és tulajdon szentségének mindig féltékenyen őrzött jelentősége silány és törpe eszközévé válik a zsarnoki hatalomnak. Jól tudom én azt, hogy rendőrfőkapitányunk, a kinek érzékeny és nemes szive van, sokszor méltányosságból jár el s eljárásának többször üdvös az eredménye, —de a rendőrség jog- és hatáskörén kívül eső eljárást és méltányosságot senki irányában nem helyes és nem szabad gyakorolnia. Ámde nézzünk egy pár esetet. A napokban történt, hogy egy helybeli vendéglős borkimérőjének a neje férjétől külön válik s itt helyben házat bérelvén, holmijával elhurczolkodik. A vendéglős ezt megtudván, miután a borkimérő neki, az átvett bor bizonyos árával adósa maradt, a rendőrkapitányságnál jelentést tesz s a rendőrkapitányság a borkimérő nejének az ez által bérelt házban levő összes ingóságát zár alá véteti egy kiküldött biztos által, anélkül, hogy jegyzőkönyv vétetett volna fel s letiltó végzés hozatott volna. Eltekintve attól, hogy az a körülmény, mely szerint jegyzőkönyv nem vétetett fel s letiltó végzés a fél többszöri körtére sem hozatott, szabálytalan, és ez annyival inkább sajnos, mert r. kapitányságunk rendszerint ilyen eljárást gyakorol, kérdést képez elsősorban, hogy bűncselekmény-e az, ha A. B. nek adósa, s ha akár képez bűncselekményt, akár nem, jogosítva volt ea r. kapitányság zárt és letiltást foganatosítani, a borkimérő feleségét bérelt lakásából kilökni, tőle a lakása kulcsát elvenni , így megbélyegezve földönfutóvá tenni? Azt hiszem nem volt jogosítva. A f.kapitányság az ilyen és hasonló esetekben, miután a bűnösség mintegy kizártnak tekinthető, a fenyító bírósághoz az ügyet rendszerint nem teszi át, — erre szolgál az alábbi eset — hanem várja, hogy a panaszos fél tegye meg a lépéseket. Tegyük fel most már, hogy a panaszos fél, a zárt szenvedett panasztott ellen sem polgári, sem fenyítő eljárást nem tett és nem tesz, mi fog történni a zár alá vett ingókkal, ki azokért a felelős, ha elpusztulnak és elvesznek, ki fogja a lakás bérösszegét fizetni s mikor lesznek zár alól feloldva ? Soha! De lássunk egy másik esetet. Történik, hogy egy vidéki kereskedőtől vidéken egy helybeli kereskedő megvesz 7 vagyon árpát, ad is reá 50 fit foglalót. A vevő elküld úgy 300 darab zsákot az eladónak, az a zsákokat megtölti árpával s eljővén a szállítás ideje, felszólítja a vevőt az árpa szállítás megkezdésére. A vevő azonban hallgat, nem veszi át az árpát, mert ára lejjebb szállt. Ekkor az eladó az árpán túl adni kénytelen lévén, behozza Kecskemétre az árpát, azzal a vevőt megkínálja, hogy vegye át, de az nemi veszi át, hogy az eladó kénytelen volt azt két kereskedőnek eladni. Erre az eredeti első vevő bemegy a helybeli rendőrkapitánysághoz, ott az eladó ellen sikkasztás és csalás miatt vádat emel, kéri az árpát az 50 főt foglaló erejéig s miután az árpa az ő zsákjaiban szállíttatott be, a zsákjait is zár alá venni. Rendőrkapitányságunk a zár alá vételt és letiltást — sine cura et jure — megteszi, de habár ezen eset ezelőtt 6 évvel történt, az ügyet máig sem tette át a fenyitó bírósághoz, sem a letiltást fel nem oldotta. Rendőrkapitányságunk ezen eljárásából 5 rendbeli fenyitó és polgári per származott, de soha sem nyert egyik fél sem, mivel a letiltott zsákok és az 50 frt holléte nem tudatik s igy a bíróság az érdemben nem határozhatott. Nem remek példányai ezek a hivatalos botrányoknak ? És honnan származnak ezen és sok más hasonló esetek ? Onnan, hogy a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyek tekintetébeni eljárás nincs szabályozva, pedig ez a folyó évben, törvényhatósági közgyűlésünkben letárgyalt egyik szabályrendelet megalkotásakor sürgetve lett. A bajon segíteni kell s csak úgy lehet segíteni, ha a legközelebbi törv.hatósági közgyűlésből a városi szervezeti szabályok módosítására kiküldött bizottság a rendőrkapitányság jogkörét körül írja és világosan meghatározza. Kecskemét, 1890. májusi. Kovács István ügyvéd. KECSKEMÉT, 1890. május 11. LEGÚJABB: 1890. május 10. A képviselőház harmadik ülésszaka ma királyi leirattal berekesztetett, az új ülésszak f. hó 12 én, hétfőn nyílik meg. A Behr Dezső —Csáky György gróf féle ügyben a miniszterelnök Szápáry Gyula gróf mai napon magánúton közölte Horváth Ádám képviselőnkkel, hogy a hadbíróság ítéletét tegnap Pejacsevich gróf hadtestparancsnoktól megkapván, az új ülésszak megalakulása után — tehát a jövő hét közepén — válaszol a hozzá intézett interpellációra. KÖZGAZDASÁG: A trieszti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generali) évi április 29-én Triestben tartott 68-ik közgyűlésén beterjesztette az 1889. évi mérlegét. A közgyűlésnek tett jelentésekből értesülünk, hogy az életbiztosítási ágban a díjtartalék 2 046,093 frt 42 krral szaporodott és 1889. deczember 31-dikén 26.634,102 frt 01 krra emelkedett, míg az 1889-ben újonnan kötött biztosítások összege 16.224,817 frt 85 krra rúgott, miáltal az 1889. deczember 31-dikén érvényben levő biztosítások tőke öszszege 116 904,648 frt 39 krra felszaporodott. Az elemi biztosítási ágazatokban a díjtartalék 2.194,541 frt 21 krt tesz ki, míg az 1889. deczember 31-én a jövő évekre érvényben maradó dijkötelezvények összege 23 644,053 frt 22 krra rúg. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésére szolgáló tartalékalap 253,855 frt 74 krral szaporodott és 1889. deczember 31-dikén 1.190,453 frt 60 krra emelkedett, noha a kisorsolandó értékpapírok csak is névértékükkel lettek a mérlegbe felvéve. A tőkésített nyereségtartalék elérte az alapszabály szerinti magasságot 2.625,000 frttal, míg az ingatlanok tartalékalapja 1.289,480 frt 92 krra emeltetett. Az 1889-ben kifizetett károk összege: 10.114,545 frt 47 kr. A társaság alapítása óta egész 1889. deczember 31-dikéig 227.371,940 frt 22 krnyi tekintélyes összeget fizetett ki károk fejében. Ezen összegből 139,041 káreset 42.396,621 frt 32 krnyi kártérítéssel hazánkra esik. Az összes biztosítéki alapok 2,388,389 frt 32 krról 40,758,238 frt 42 krra emeltettek és a legjobb értékekben vannak elhelyezve. Tiszta nyereség fejében 653,438 frt 48 kr. jön kimutatva, miből minden egyes részvényre 106 arany forintnyi , 265 franknyi jutalék esik. Mint ismeretes, az Assicurazioni Generali életbiztosított feleinek érdekében már évek előtt elhatározta és alapszabályainak 43. §-a értelmében keresztül is vitte, hogy az életbiztosítási ág díjtartaléka a B) mérleg szerint egészen külön kezeltetik és külön számoltatik el, és, hogy az alaptőke és a nyereménytartalékok felét kizárólagosan az életbiztosítottak javára külön lekötötte. 1889-ben nevezett intézet az életbiztosítási tárczája érdekében még egy igen nevezetes és fontos lépést tett előre, amennyiben kijelentette, hogy az életbiztosítási ág különös érdekében a jégbiztosítást üzletköréből kizárja és azt, mint a baleset ellen való biztosításnál tette, egy külön e czélra szolgáló intézetnek átengedi. Ez által a triesti általános biztosító társaság üzletfelei mégis azon helyzetben vannak, hogy összes biztosításait a nevezett intézet ügynökei által helyezhetik el jól és megbízhatóan, mert amint a baleset ellen való biztosításokat az „Első 6. általános baleset ellen biztosító társaság“ által intézted el, és úgy utalja a jogbiztosításokat a szintén általa támogatott „Magyar jég- és viszontbiztosító részvénytársasághoz“ elintézés végett. Minthogy, mint ismeretes, ezen két intézet mindegyike egy-egy teljesen befizetett millióra rúgó alaptőke és az Assicurazioni Generali jól kipróbált ügynöki hálózata felett rendelkezik és azonkívül az anyaintézet szolid elvei szerint kormányoztatik, nevezett két társaság is azon kellemes helyzetben van, hogy biztosítási ágaikban a legmesszebbre terjedő biztosítékokat képesek nyújtani. HETIVÁSÁR! TUDÓSÍTÁS, Kecskemét, 1890. május 9. Tisztabúza motorclázsánként 8 50-8.60 Kátszerbúzán ii 7.80—7.90 Rozsa ii 7 20-7.30 Árpan ii 6.80—6.90 Zab 1» ii 7.70—7.80 Tengeri ív ii 5.20 - 5.30 Tengeri bánáti ii ii 5.10 5.15 Köles ii ii 5.10 5.20 Krumpli ii ii 1.50—1.60 Széna ii ii 2.10—2 20 Szalma ii ii 0 90-1.00 Szalonna kilója 0.52—0.60 SERTÉS VÁSÁ R. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése Budapest-Kőbánya, 1890. május 9. Átlagos hetiárak: magyar válogatott ára 240 -320 klgr. 061102 47 72-48 kr.; 180—240 klgr. nehéz 47—48 kr.; öreg sertés 300 klgr. felül 45— 46 kr.; vidéki sertés 45 -47 kr.; romániai 00—00 kr., transitóban: szerbiai 45—4670 kr.; kilogrammonként tiszta súlyban. Eleségdrak: tengeri 5 frt 10 kr., árpa 7 frt 20 kr. Kőbányán átvéve. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. „Rendőrségünk és iparhatóságunk nyomorúsága." Lehet, hogy a közleményből nem jól értettük meg az ügy állását, de abból, amit megértettünk, mi azt hisszük, hogy sem a rendőrséget, sem az iparhatóságot hiba vagy mulasztás nem terheli. Az illető hivatalos bizonyítványnyal igazolván munkakönyve elvesztésének bejelentését, sem a jegyzőkönyv felvételére, sem a letartóztatásra ok fenn nem forgott. Sőt ez utóbbi határozottan a személyes szabadság megsértése lett volna. A másiknak helyet szorítottunk, P. I. úrnak. Beküldött verse viszonzásául van szerencsénk önnel a „Sújt az átok“ stb. paródiáját közölni, mely egy lépéssel sem áll hátrább az ön költeményénél. A kettő közt a különbség az, hogy az ön verse komoly akar lenni, emez pedig paródia ! íme: „Sújt az átok tekintetes úr! Anilag nélkül nem jó a paszuj; De ha adnak, úgy is megeszem, Mert a paszulyt nagyon szeretem.“ „A túlsó oldalra.“ Ne ugorjál ott, ahol árok nincs! Régi bölcs közmondás, ajánljuk a követését. Nyers (bast) selyemruhák 10 frt 50 kr. egész ruhára való, és jobb minőségben is, küldetnek portó és vámmentesen is. Henneberg (cs. és k. udv. szállító) gyári raktárából Kitrich. Minták postafordultával. Levelekre 10 kros bélyeg kell. M3 Felelős szerkesztő: Dr. Horváth Ádám. Kiadótulajdonos: Sziládi László. HIRDETMÉNYEK. Minden doh&nytöastlében Ga dl szárú(leletben« pj^obe *zivarka.papa valódi LE HOUBLON FRANCZIA GTÁRTMÁRT /£on CAWLEY és HENRY-TÖL tűr9'/*, f PARISBAN wEjg W^*SIVILAGKNuiT^gg ;V' Főraktár: KANITZ OTTÓ és társánál BECSBEN. yjbbbfcifcfdelAdbbfdbfafcif ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém a n. á. közönséget értesíteni, miszerint a városi javadalmi bizottság engedélye folytán PALACZKSOR raktárt tartok és igy nálam a nap bármely szakában mindenkor friss sör kapható, mégpedig Kőbányai sör üvegenkint 20 kron, Pilseni söre 25 kron. Legalább 6 üveg rendelésénél a sört házhoz szállíttatom. Ajánlom továbbá jól felszerelt ásványvíz raktáramat is. Tisztelettel Héjjas Mihály: 3,5 Búza-piacz-tér. Próbamellszobrok nélkülözhetlen minden szabászathoz és nagyon czélszerű minden családnak, valamint kirakatok díszítésére, női-, úri- és gyermekszabók, valamint fehér-, szövött- és divatárú-üzleteknek stb. BEDRONEK-féle cs. és kir. szab. próba-mellszobor gyárából, elismert kitűnő kivitelben, legolcsóbb eredeti gyári árakon ajánlja WALD MIHÁLY az egyedüli főraktára Budapest, VII. ker., Király utcza 21. sz. TVX HIRDETMÉNY. X Van szerencsénk a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy a „József gőzmalom M részvénytársulat“ é s X M XI. évi május hó 1-én megnyílt. Az igazgatóság minden lehetőt megtett, hogy a t. fürdőközönségnek alkalmas üditóhelyet s kellő kényelmet nyújtson, mert nemcsak arról gondoskodott, hogy az uszoda vize mindig kristálytiszta és friss legyen, hanem orvosi tanácsra a fürdőközönség igényeit teljesen kielégítő nagy element-medenczét, hideg zuhanyt és zuhatagot alkalmazott, mely medencze folyton jéghideg vizével lesz hivatva a fürdőközönség üdülésére szolgálni. A fürdői szabályokra vonatkozólag a következők hozatnak nyilvánosságra: 1. Az uszoda minden rendű és rangú tisztességes ember számára reggel 7 órától este 9 óráig nyitva áll. 2. Köznapokon reggeltől délig nők, délután férfiak fürdenek, vasárnap és ünnepnapokon egész nap csak férfiak számára áll nyitva. 3 Jegyek ezúttal is — az uszodával összekötött társulati emeletes házban helyezett Popper-féle kereskedésben kaphatók. 4. A fürdésdij felnőttek részére személyenként Úszónadrág használata ..... 5. Tanulók és gyermekek részére Úszónadrág használata .... 6. Egy személyre szóló idényjegy úszónadrággal 7. 12 jegyből álló bérlet felnőttek részére Úszónadrággal.................................... 8. 12 jegyből álló bérlet gyermekek részére Úszónadrággal .................................... 9. A fürdő felügyelő részére a saját úszóruha gondviselésért fizettetik havonként Az egész idényre.......................................................................................... 10. Családi fürdőjegyek nem adatnak ki. Kecskemét, 1890. ápril 23-án. 3.