Kecskemét, 1890. január-június (19. [18.] évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-11 / 19. szám

19. szám, Léten hordatnak szét a f. hó 2- én tartandó jó hirü mulatságra. Ha kedvező időjárás lesz, azt hisszük nem lesz oka jogászainknak panaszra a pártolás hiánya miatt. — Jótékonyczélú műkedvelői előadás. A helybeli Jótékony Nőegylet javára műkedvelők ál­tal vasárnap, 1890. évi május hó 11 ikén adatik A bálkirályné. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Bérczik Árpád. Személyek: Füleky Belizár Tóth László úr; Natália, neje Pócsy György­né úrhölgy; Jozefin, leá­nyuk Magyar Erzsi kisasszony ; Szabó Elemér Bánó Antal úr; Fodor Thasziló Csabay Gyula úr; Temesi Laczi Adlir Károly úr; Gyarmathy Pista Molnár Pál úr; Kereszti Ábris Ifj. Katona Zsigmond úr; Jean Baki Elek úr. — Ezt követi: Az egérke. Víg­játék egy felvonásban. Irta: Roseaux. Fordította: Csiky. Személyek : Bertha özvegy; Papp Sándorné úrhölgy; Albinos, ügyvéd Szeless József úr: Egy hang *** — Záradékul: Jákób létrája. Nagy néma képlet görögtüz világítással. — Helyárak : Zártszék 80 kr. Emelvény zártszék 50 kr. Emelvény ülőhely 40 kr. Deák és katonajegy 30 kr. Karzat 20 kr. Jegyek előre válthatók Katona Dezső úr vaskeres­kedésében és este a színházi pénztárnál. Kezdete fél 8 órakor. — Kecskemét virágos mezben. Itt az akáczfavirágzás, a legszebb évszak városunkban. Illattár lengi át a légkört s a szem is megleli a maga gyönyörűségét. Vajha mindig igy tartana. — A kecskeméti ref. főgymnasiumban az 1889/90 ik tanévet berekesztő vizsgálatok a kö­vetkező rendben tartatnak : Május 12., 13. és 14-én 8 — 12 óráig a Vili. osztály közv­izsgálata; 19., 20., 21., 22. és 23-án írásbeli érettségi vizsgálat. — Június 15-én d. e. 10—12-ig franczia nyelv és gyorsirászat. — 16-án d. e. 7 — 12-ig a VII­­k osz­tály ; 17-én d. e. 7—12 ig a VI ik osztály; 17-én d. u. 2—6 ig az V ik osztály ; 18-án d. e. 7 - 12 ig a IV-ik osztály; 19-én d. e. 7—12-ig a Illik osz­tály közvizsgálatai. — 19 én d. u. ének, zene és szavalattal zárünnepély. — 20-án d. e. 7—12-ig a II ik osztály; 21-én d. e. 7—12 ig az I-sk osztály közvizsgálatai. •— A vizsgálatok napjainak délután­jain a szabályszerűen bejegyzett magántanulók vizs­gálatai. — Junius 22-én reggel 8 órakor isteni tisz­telet, 9 órakor a pályázatok és szorgalom jutalmak kihirdetése után a bizonyítványok kiosztása. — Ju­nius 23., 24., 25. esetleg 26-án szóbeli érettségi vizsgálat. — Ezen vizsgálatokra az igazgató tanács t. tagjait és a tanü­gy iránt érdeklődő közönséget és szülőket tisztelettel meghívja Kecskeméten, 1890. május 3-án Csabay Imre igazgató. — Statariális polgári végrehajtás. Tör­tént pedig az eset akként, hogy X. szegény fu­varos Y. helybeli polgárnak 6 fit 50 krjával tartozván, az őt a helybeli községi bíróságnál be­perelte s marasztaló ítéletet nyervén, X. ellen végrehajtást vezetett, mely alkalommal X. fele­ségének nevére marhás levéllel ellátott lova le­foglaltatott. X. neje, mint a ló tulajdonosa, lo­vát eladta L. helybeli polgárnak s ez a lovon fuvaroztatott, mígnem e hó 7-én reggel Pén­tek József községi végrehajtó két rendőrt maga mellé vevén, oda vágtatott, ahol éppen a lovon a tulajdonos fuvaroztatott s a lovat a kocsiból kifogatván, a kapitányi hivatal udvarába beve­zettette, ott nyomban dobot üttetett s a lovat, amely 30 frtot megér, 12 frtért árverésileg el­adatta. Mindez félórás idő alatt megtörtént, úgy, hogy mikorra a tulajdonos a kapitányi hivatal­hoz érkezett, a pénzzel lovát kiváltandó, már nemcsak új marhás levél volt kiállítva, de a lo­von az árverési vevő fuvarozott is. A dolog azonban ezzel nem ért véget, mert a ló tulaj­donosa nagy hajszát­ csinált, minek az lett a vége, hogy a községi alkapitány a végrehajtási eljárást megsemmisítette, s a vevő 12 írtját visszaadni rendelte, s L.-nek a ló iránti tulaj­doni igénye tárgyában a mai napra tárgyalást rendelt. Törvénytelennek tartjuk, hogy ha a sze­gény ember egyetlen igavonó, kenyérkeresetének alapját képező marhája lefoglaltatik, még inkább tör­vény telen az, ha az árverés a behurczolt in­góságra nyomban, a végrehajtást szenvedett ér­tesítése nélkül megtartatik; de ez esetben a tör­vénytelen eljárás jóvátételvén, ki kell emelnünk még az ezen ügygyel kapcsolatban felmerült egy másik körülményt, s ez az, hogy X. végre­hajtást szenvedett Péntek végrehajtónál tartozá­sára részletfizetéseket teljesített s eme fizetés tekintetében diffferrentia merült fel, melyben Péntek végrehajtó lett a vesztes. Péntek végre­hajtó ugyanis régen azt a gyakorlatot űzi, hogy miféle előnynyel, nem vitatjuk,­­ hogy a hozzá végrehajtás végett áttett ügyekben részletfizetési kedvezményeket nyújt s szóbeli egyezséget köt a felekkel, a részletfizetéseket elfogadja, de arról naplót nem vezet, hanem azt irányal — ha el nem feledi — megjegyzi az ügyiraton, ami pe­dig könnyen ledörgölhető. Az ilyen eljárást egy­általán nem tartjuk helyesnek, amihez még az a megjegyezni valónk van, hogy a zsíros köz­ségi végrehajtói állás, amely nem tűri meg azt, hogy a végrehajtónak csaknem folyvást bezárt, mintegy titkos irodája legyen, amely valóságos lomtár és piszok-fészek, ahova, ha a kiadott ira­tokra szükség van, még maga a községi bíró sem mehet be. A községi végrehajtói hivatal nem lehet titkos irattár, ezt kívánja az ellenőr­zés és a közönség érdeke.­­ A kocsisok gondatlansága többször okozott már szerencsétlenséget. Csak a múltkor is a puszta véletlennek lehetett köszönni, hogy ilynemű gondatlanságból komolyabb baj nem keletkezett. A körösi utczán ugyanis egy kocsis odahagyva két lo­vas fogatát, udvarolni ment egy szobaleánynak, aki ott állt a kapu előtt.* A lovak eközben megijedtek valamitől, megbokrosodtak és vad futásban fordultak be a Beretvás szálló mellett az utczába, felforditot­­ták a kocsit, mely is teljes erővel vágódott egy cse­metéhez s azt elsodorta. Nem sokára megfékezték az állatokat s a megviselt kocsival együtt beszállították egy közeli házba. S ime most megint alkalmunk van figyelmeztetni a hatóságot, hogy ez irányban nem enyhítendő szigorral járjon el a kocsisok, esetleg a tulajdonosok irányában is; aki a lovakat csak egy pillanatra is magukra hagyja, azt azonnal és kérlel­hetetlenül sújtsa. Ne maradjunk hátra a többi vá­rosoktól. — A rendőrség köréből. Hogy rendőrsé­günk a bűnügyi előnyomozatra, a bűnjelek lefogla­lására s a bűnös személy letartóztatására joggal bír, kétséget nem szenved, valamint sok esetben csak jótékony hatással van, ha a bűnös ingó javainak ideiglenes zár alá vételét is eszközli, mert van eset, hogy a kárvallott kára így egészben vagy részben megtérül. De amikor kijelentem, hogy tudtommal a bűnjelt nem képező azon tárgyakat, melyek az eset­leges bűnösnek kétségtelen tulajdonai, s amelyekből a kárvallott csak magánjogi úton nyerhet kielégítést, a rendőrkapitányság zár alá venni s zár alatt tar­tani nem jogosult, reá kell mutatnom egyúttal arra a hátrányra, amely a zár alá vételből származik s ezt annyival inkább kötelességemnek ismerem, mert több esetben tapasztaltam rendőrkapitányságunk le­tiltó eljárásának káros következményeit. A bűnös bűnhődjék, a gonosz szándékot és ravasz c­élzatot meg kell fékezni a társadalmi béke és rend érdeké­ben, de a rendőri hatalom túlkapásaiból beálló jog­talanságnak, hátránynak is határt kell szabni, mert mihelyt a hatalom jogkörén túlterjeszkedik , beállt a zsarnokság, amikor az egyéni szabadság és tulajdon szentségének mindig féltékenyen őrzött jelentősége silány és törpe eszközévé válik a zsarnoki hatalom­nak. Jól tudom én azt, hogy rendőrfőkapitányunk, a kinek érzékeny és nemes szive van, sokszor méltá­nyosságból jár el s eljárásának többször üdvös az eredménye, —de a rendőrség jog- és hatáskörén kí­vül eső eljárást és méltányosságot senki irányában nem helyes és nem szabad gyakorolnia. Ámde néz­zünk egy pár esetet. A napokban történt, hogy egy helybeli vendéglős borkimérőjének a neje férjétől külön válik s itt helyben házat bérelvén, holmijával elhurczolkodik. A vendéglős ezt megtudván, miután a borkimérő neki, az átvett bor bizonyos árával adósa maradt, a rendőrkapitányságnál jelentést tesz s a rendőrkapitányság a borkimérő nejének az ez által bérelt házban levő összes ingóságát zár alá véteti egy kiküldött biztos által, anélkül, hogy jegyzőkönyv vétetett volna fel s letiltó végzés hozatott volna. Eltekintve attól, hogy az a körül­mény, mely szerint jegyzőkönyv nem vétetett fel s letiltó végzés a fél többszöri körtére sem hozatott, szabálytalan, é­s ez annyival inkább sajnos, mert r. kapitányságunk rendszerint ilyen eljárást gyakorol,­­ kérdést képez elsősorban, hogy bűncselekmény-e az, ha A. B. nek adósa, s ha akár képez bűncselekményt, akár nem, jogosítva volt ea r. kapitányság zárt és letiltást foganatosítani, a borkimérő feleségét bérelt lakásából kilökni, tőle a lakása kulcsát elvenni , így megbélyegezve földönfutóvá tenni? Azt hiszem nem volt jogosítva. A f.­kapitányság az ilyen és ha­sonló esetekben, miután a bűnösség mintegy kizárt­nak tekinthető, a fenyító bírósághoz az ügyet rend­szerint nem teszi át, — erre szolgál az alábbi eset — hanem várja, hogy a panaszos fél tegye meg a lépé­seket. Tegyük fel most már, hogy a panaszos fél, a zárt szenvedett panasztott ellen sem polgári, sem fe­nyítő eljárást nem tett és nem tesz, mi fog történni a zár alá vett ingókkal, ki azokért a felelős, ha el­pusztulnak és elvesznek, ki fogja a lakás bérössze­gét fizetni s mikor lesznek zár alól feloldva ? Soha! De lássunk egy másik esetet. Történik, hogy egy vidéki kereskedőtől vidéken egy helybeli kereskedő megvesz 7 vagyon árpát, ad is reá 50 fit foglalót. A vevő elküld úgy 300 darab zsákot az eladónak, az a zsákokat megtölti árpával s eljővén a szállítás ideje, felszólítja a vevőt az árpa szállítás megkezdé­sére. A vevő azonban hallgat, nem veszi át az árpát, mert ára lejjebb szállt. Ekkor az eladó az árpán túl adni kénytelen lévén, behozza Kecskemétre az árpát, azzal a vevőt megkínálja, hogy vegye át, de az nemi veszi át, h­ogy az eladó kénytelen volt azt két keres­kedőnek eladni. Erre az eredeti első vevő bemegy a helybeli rendőrkapitánysághoz, ott az eladó ellen sikkasztás és csalás miatt vádat emel, kéri az árpát az 50 főt foglaló erejéig s miután az árpa az ő zsákjaiban szállíttatott be, a zsákjait is zár alá venni. Rendőrkapi­tányságunk a zár alá vételt és letiltást — sine cura et jure — megteszi, de habár ezen eset ezelőtt 6 évvel történt, az ügyet máig sem tette át a fenyitó bírósághoz, sem a letiltást fel nem oldotta. Rendőr­­kapitányságunk ezen eljárásából 5 rendbeli fenyitó és polgári per származott, de soha sem nyert egyik fél sem, mivel a letiltott zsákok és az 50 frt holléte nem tudatik s igy a bíróság az érdemben nem hatá­rozhatott. Nem remek példányai ezek a hivatalos botrányoknak ? És honnan származnak ezen és sok más hasonló esetek ? Onnan, hogy a rendőrség ha­táskörébe tartozó ügyek tekintetébeni eljárás nincs szabályozva, pedig ez a folyó évben, törvényható­sági közgyűlésünkben letárgyalt egyik szabályren­delet megalkotásakor sürgetve lett. A bajon segíteni kell s csak úgy lehet segíteni, ha a legközelebbi törv.­hatósági közgyűlésből a városi szervezeti sza­bályok módosítására kiküldött bizottság a rendőr­­kapitányság jogkörét körül írja és világosan meg­határozza. Kecskemét, 1890. májusi. Kovács István ügyvéd. KECSKEMÉT, 1890. május 11. LEGÚJABB: 1890. május 10. A képviselőház harmadik ülésszaka ma királyi leirattal berekesztetett, az új ülésszak f. hó 12 én, hétfőn nyílik meg. A Behr Dezső —Csáky György gróf féle ügyben a miniszterelnök Szá­páry Gyula gróf mai napon magánúton közölte Horváth Ádám képviselőnk­kel, hogy a hadbíróság ítéletét tegnap Pejacse­v­i­c­h gróf hadtestparancsnoktól megkapván, az új ülésszak megalakulása után — tehát a jövő hét kö­zepén — válaszol a hozzá intézett interpellációra. KÖZGAZDASÁG: A trieszti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generali)­­ évi ápril­is 29-én Triestben tar­tott 68-ik közgyűlésén beterjesztette az 1889. évi mérlegét. A közgyűlésnek tett jelentésekből értesülünk, hogy az életbiztosítási ágban a díjtartalék 2 046,093 frt 42 krral szaporodott és 1889. deczember 31-dikén 26.634,102 frt 01 krra emelkedett, míg az 1889-ben újonnan kötött biztosítá­sok összege 16.22­4,817 frt 85 krra rúgott, miáltal az 1889. deczember 31-dikén érvényben levő biztosítások tőke ösz­­szege 116 904,648 frt 39 krra felszaporodott. Az elemi biztosítási ágazatokban a díjtartalék 2.194,541 frt 21 krt tesz ki, míg az 1889. deczember 31-én a jövő évekre érvényben maradó dijkötelezvények összege 23 644,053 frt 22 krra rúg. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésére szolgáló tartalékalap 253,855 frt 74 krral szaporodott és 1889. deczember 31-dikén 1.190,453 frt 60 krra emelkedett, noha a kisorsolandó értékpapírok csak is névértékükkel let­tek a mérlegbe felvéve. A tőkésített nyereségtartalék elérte az alapszabály­ sze­rinti magasságot 2.625,000 frttal, míg az ingatlanok tarta­lékalapja 1.289,480 frt 92 krra emeltetett. Az 1889-ben kifizetett károk összege: 10.114,545 frt 47 kr. A társaság alapítása óta egész 1889. deczember 31-dikéig 227.371,940 frt 22 krnyi tekintélyes összeget fize­tett ki károk fejében. Ezen összegből 139,041 káreset 42.396,621 frt 32 krnyi kártérítéssel hazánkra esik. Az összes biztosítéki alapok 2,388,389 frt 32 krról 40,758,238 frt 42 krra emeltettek és a legjobb értékekben vannak elhelyezve. Tiszta ny­ereség fejében 653,438 frt 48 kr. jön kimutatva, miből minden egy­es részvényre 106 arany forintnyi , 265 franknyi jutalék esik. Mint ismeretes, az Assicurazioni Generali életbiztosított feleinek érdekében már évek előtt elhatározta és alapszabá­lyainak 43. §-a értelmében keresztül is vitte, hogy az élet­­biztosítási ág díjtartaléka a B) mérleg szerint egészen kü­lön kezeltetik és külön számoltatik el, és, hogy az alaptőke és a nyereménytartalékok felét kizárólagosan az életbiztosí­­tottak javára külön lekötötte. 1889-ben nevezett intézet az életbiztosítási tárczája érdekében még egy igen nevezetes és fontos lépést tett előre, amennyiben kijelentette, hogy az életbiztosítási ág különös érdekében a jégbiztosítást üzlet­köréből kizárja és azt, mint a baleset ellen való biztosításnál tette, egy külön e czélra szolgáló intézetnek átengedi. Ez által a triesti általános biztosító társaság üzletfelei még­is azon helyzetben vannak, hogy összes biztosításait a nevezett intézet ügynökei által helyezhetik el jól és meg­bízhatóan, mert amint a baleset ellen való biztosításokat az „Első 6. általános baleset ellen biztosító társaság“ által in­tézted el, és úgy utalja a jogbiztosításokat a szintén általa támogatott „Magyar jég- és viszontbiztosító részvény­társa­sághoz“ elintézés végett. Minthogy, mint ismeretes, ezen két intézet mindegyike egy-egy teljesen befizetett millióra rúgó alaptőke és az Assicurazioni Generali jól kipróbált ügynöki hálózata felett rendelkezik és azonkívül az anya­­intézet szolid elvei szerint kormányoztatik, nevezett két tár­saság is azon kellemes helyzetben van, hogy biztosítási ágaikban a legmesszebbre terjedő biztosítékokat képesek nyújtani. HETIVÁSÁR! TUDÓSÍTÁS, Kecskemét, 1890. május 9. Tisztabúza motorclázsánként 8 50-8.60 Kátszerbúzán ii 7.80—7.90 Rozsa ii 7 20-7.30 Árpan ii 6.80—6.90 Zab 1» ii 7.70—7.80 Tengeri ív ii 5.20 - 5.30 Tengeri bánáti ii ii 5.10 5.15 Köles ii ii 5.10 5.20 Krumpli ii ii 1.50—1.60 Széna ii ii 2.10—2 20 Szalma ii ii 0 90-1.00 Szalonna kilója 0.52—0.60 SERTÉS VÁSÁ R. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése Budapest-Kőbánya, 1890. május 9. Átlagos hetiárak: magyar válogatott ára 240 -320 klgr. 061102 47 72-48 kr.; 180—240 klgr. nehéz 47—48 kr.; öreg sertés 300 klgr. felül 45— 46 kr.; vidéki sertés 45 -47 kr.; romániai 00—00 kr., transit­óban: szerbiai 45—4670 kr.; kilogrammonként tiszta súlyban. Eleségdrak: tengeri 5 frt 10 kr., árpa 7 frt 20 kr. Kőbányán átvéve. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. „Rendőrségünk és iparhatóságunk nyomorúsága." Lehet, hogy a közleményből nem jól értettük meg az ügy állását, de abból, amit megértettünk, mi azt hisszük, hogy sem a rendőrséget, sem az iparhatóságot hiba vagy mulasz­tás nem terheli. Az illető hivatalos bizonyítványnyal igazol­ván munkakönyve elvesztésének bejelentését, sem a jegyző­könyv felvételére, sem a letartóztatásra ok fenn nem forgott. Sőt ez utóbbi határozottan a személyes szabadság megsér­tése lett volna. A másiknak helyet szorítottunk, P. I. úrnak. Beküldött verse viszonzásául van szeren­csénk önnel a „Sújt az átok“ stb. paródiáját közölni, mely egy lépéssel sem áll hátrább az ön költeményénél. A kettő közt a különbség az, hogy az ön verse komoly akar lenni, emez pedig paródia ! íme: „Sújt az átok tekintetes úr! Anilag nélkül nem jó a paszuj; De ha adnak, úgy is megeszem, Mert a paszulyt nagyon szeretem.“ „A túlsó oldalra.“ Ne ugorjál ott, ahol árok nincs! Régi bölcs közmondás, ajánljuk a követését. Nyers (bast) selyemruhák 10 frt 50 kr. egész ruhára való, és jobb minőségben is, küldetnek portó és vám­mentesen is. Henneberg (cs. és k. udv. szállító) gyári raktárából Kitrich­. Minták postafordultával. Levelekre 10 kros bélyeg kell. M3 Felelős szerkesztő: Dr. Horváth Ádám. Kiadótulajdonos: Sziládi László. HIRDETMÉNYEK. Minden doh&nytöastlében Ga dl szárú­(leletben« pj^obe *zivarka.pap­­a valódi LE HOUBLON FRANCZIA GTÁRTMÁRT /£on CAWLEY és HENRY-TÖL tűr9'/*, f PARISBAN wEjg W^*SIVILAGKNuiT^gg ;V' Főraktár: KANITZ OTTÓ és társánál BECSBEN. yjbbbfcifcfd­elAdbbfd­bfafcif ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém a n. á. közönséget értesíteni, miszerint a városi javadalmi bizottság engedélye folytán PALACZKSOR raktárt tartok és igy nálam a nap bármely sza­kában mindenkor friss sör kapható, még­pedig Kőbányai sör üvegenkint 20 kron, Pilseni sör­e 25 kron. Legalább 6 üveg rendelésénél a sört házhoz szállíttatom. Ajánlom továbbá jól felszerelt ásványvíz raktáramat is. Tisztelettel Héjjas Mihály: 3,5 Búza-piacz-tér. Próbamellszobrok nélkülözhetlen minden szabászat­hoz és nagyon czélszerű minden családnak, valamint kirakatok dí­szítésére, női-, úri- és gyermek­­szabók, valamint fehér-, szövött- és divatárú-üzleteknek stb. BED­­RONEK­­-féle cs. és kir. szab. próba-mellszobor gyárából, elismert kitűnő kivitelben, legolcsóbb ere­deti gyári árakon ajánlja WALD MIHÁLY az egyedüli főraktára Budapest, VII. ker., Király­ utcza 21. sz. TVX HIRDETMÉNY. X Van szerencsénk a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy a „József gőzmalom M részvénytársulat“ é s X M X­I. évi május hó 1-én megnyílt. Az igazgatóság minden lehetőt megtett, hogy a t. fürdőközönségnek alkalmas ü­ditóhelyet s kellő kényelmet nyújtson, mert nemcsak arról gondoskodott, hogy az uszoda vize mindig kristály­­tiszta és friss legyen, hanem orvosi tanácsra a fürdőközönség igényeit teljesen kielégítő nagy element-medenczét, hideg zuhanyt és zuhatagot alkalmazott, mely medencze folyton jéghideg vizével lesz hivatva a fürdőközönség üdülésére szolgálni. A fürdői szabályokra vonatkozólag a következők hozatnak nyilvánosságra: 1. Az uszoda minden rendű és rangú tisztességes ember számára reggel 7 órától este 9 óráig nyitva áll. 2. Köznapokon reggeltől délig nők, délután férfiak fü­rdenek, vasárnap és ünnepnapokon egész nap csak férfiak számára áll nyitva. 3 Jegyek ezúttal is — az uszodával összekötött társulati emeletes házban helyezett Popper-féle kereskedés­ben kaphatók. 4. A fü­rdésdij felnőttek részére személyenként Úszónadrág használata ..... 5. Tanulók és gyermekek részére Úszónadrág használata .... 6. Egy személyre szóló idényjegy úszónadrággal 7. 12 jegyből álló bérlet felnőttek részére Úszónadrággal.................................... 8. 12 jegyből álló bérlet gyermekek részére Úszónadrággal .................................... 9. A fürdő felügyelő részére a saját úszóruha gondviselésért fizettetik havonként Az egész idényre.......................................................................................... 10. Családi fürdőjegyek nem adatnak ki. Kecskemét, 1890. ápril 23-án. 3.

Next