Kecskemét, 1890. január-június (19. [18.] évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-04 / 18. szám

18. szám, KECSKEMÉT. 1890. május 4. Kínosén azon kitűzött czélunk szempontjából: hogy a szakirodalom ágaiban mutatkozó hiányok pótol tassanak — valóban örömünkre szolgált. E müvet a gazdaközönség pártfogásába ajánljuk. Megjelent a Kocsányi és Vitéz féle m. kir. gazdasági tanintézeti könyvkereskedésben Kassán. = Uj zeneművek. Nádor Kálmán zenemüke­­reskedésében megjelentek a „Legújabb budapesti népdalok“ III. folyam 9 —12. számai. Következő népszerű dalokkal : „Virágos fa a szerelem“, „Fe­ketére van a gőzös festve“, „Őszi szellő kergeti a levelet“, „Ne keseregj vadgerlicze.“ Egy-egy füzet ára 2 dallal 30 kr. = Uj zenemüvek. „A pillangó“ czim alatt Sza bados Béla fiatal zeneszerzőnktől egy igen dallamos keringő jelent meg énekhangra vagy zongorára. Ara 90 kr. — Linka Camillo országosan ismert és ked­velt keringő-szerzönktöl pedig egy gyönyörű szép czimlappal ellátott keringő, „Tündér keringő“ czim alatt jelent meg. Mindkettőt a „Budapesti zenemű­­kiadóhivatal“ (Weinwurm Antal) kiadta. ÚJDONSÁGOK. — Esperesi látogatás. Ádárni Kálmán, a kecskeméti ev. reform, egyházmegye esperese a canoni vizitátio teljesítése végett múlt hó 29-éu városunkba jővén, 30-án a reform, egyháztanács gyűlést tartott, mely alkalommal az egyházi szabályok szerint feltett, az egyház valláserköl­csi és anyagi viszonyaira vonatkozó kérdésekre az egyháztanács elnöksége a választ megadván, ezt az egyháztanács helyesnek elfogadta. Neve­zett esperes a következő helyi érdekű dolgokra terjeszkedett még ki: Felhívta Mészáros János lelkészt, hogy a néhai Czelder Márton idejében vezetett hiányos anyakönyvek kiigazítása iránt intézkedjék, mi tekintetből egyébként az éljárás folyamatban van ; — az egyházmegye határoza­tának megfelelőleg az alapítványi tőkék rendel­tetésszerű kimutatását s ennek az egyházme­gyére beterjesztését kívánta, mely ügy szintén folyamatbin van, s itt megjegyzendő, hogy az egyháztanács az alapítványi ás hagyományi tő­kék pontos nyilvántartása végett egy aranyozott piros bőrtáblájú, úgynevezett alapítványi köny­vet készíttetett, melybe minden alapítvány és hagyomány jövőre bele vezetendő. Az esperes felszólalása folytán határozattá emelte az egy­háztanács, hogy a kecskeméti egyházhoz tartozó leányegyházak anyakönyvei külön vezettessenek ; eddig a kecskeméti anyakönyvbe vezettettek s igy megtörtént, hogy ha a leányegyház hóna­pokkal utóbb küldte a helybeli reform, lelkész­hez a születési stb. esetet, ez által az anya­könyvi bevezetés hó és napszerinti sorrendjében lényeges szabálytalanság állott elő, ami azon­ban a leányegyház lelkésztanitójának mulasz­tása. Kijelentette az esperes, hogy a helybeli reform, lelkészi hivatal a leányegyházakba ün­nepi alkalmakkor csak meghívás és a leányogy­­liáz általi dij fizetése melleit köteles valamely functió végett kimenni. Az egyházkerület, az legyháztanács által a múlt évben szabatosan kör­vonalazott lelkészi dij levelet helyben nem hagy­ván, bizottság lett kiküldve az új lelkészi dij­­levélnek az az előtti dijlevéltől részben eltérő tételei tüzetes indokolására. Szeless László volt szabadszállási lakos, főiskolánk ösztöndíj alapja javára 2000 fitos alapítványt tevén, ezt az egy­­háztauács köszönettel vette tudomásul. Az új orgona ügyében az egyházközségi értekezlet ha­tározata, hogy a szükséges összeg aláírás és önkéntos adakozás útján állíttassák elő, helyeslő tudomásul vétetvén, miután az aláírások kedve­­zőleg folynak s az egyházi főgondnok az új or­gona elkészítésére Anktner orgona készítőt aján­lotta, ezen ajánlat elfogadtatván, az új orgona ügyébeni teendők teljesítésére dr. Szeless József, a ref. és róm. kath. kántor, Dókány István, Szappanos István, Nagy Lajos, Parragh Gedeon és Koczó Sándorból álló bizottsági tagok kül­dettek ki. — Dr. Kovács Pál jogtanár, a jog- és államtudományok tudora, az elmúlt héten á1- lotta ki sikeresen Budapesten az ügyvédi vizsgát. Tisztelt barátunk szorgalma és te­hetsége valóban csodálkozásra indít és mi­dőn sok szerencsét kívánunk a harma­dik diplomához, meg nem állhatjuk, hogy erőt és egészséget is ne kívánjunk hozzá neki, aki tudományos előrehaladása mellett egyike közügyeink legfáradhatlanabb vezé­reinek, aki soha nem hiányzik onnan, ahol cselekedni és áldozni kell 1 — A „Félegyházi Hírlap“ czirnü jelesen szerkesztett lap „Alakítsunk gyümölcsterme­lési szövetkezetét“ czimmel érdekes és szakszerű czikket közöl Félegyháza gyümölcstermelésének emelése érdekében. A többek közt igy ir ró­lunk a czikk szerzője Móczár Andor: „De szolgálhatunk közelebbi példával is. Itt van Kecskemét! Szomszéd városunk nagy tért átölelő baraczk teimelésével már Calcuttában is jó hirt szerzett magának; statisztikai ada­tok bizonyítják, hogy baraczkja után Kecskemét 3—400,000 frtot vesz be éveuként. Pedig a baraczkotl Hamburgon át Indiába szállítják. Az indiai baraczk kereskedők — mint az amerikaiak Delawáre államot — Kecskemétet ma már — baraczk-városnak nevezik. Hát még idővel mily jövedelemhez juthat Kecskemét a most nagyban felkarolt chasselas asztali szőlő fajok művelése által 1 Ki van mutatva, hogy ha Magyarország minden phylokszera mentes homokterületeit cse­mege szőlővel ültetnék be, még ezen területek­ről nyert tábla fajokkal sem bírnánk Oroszor­szág gyümölcs szükségleteit fedezni. Az volna ám pedig az óhajtandó kor elérkezésej hazánkra, ha az orosz rubelek nem a pánszláv eszme hir­detői révén, hanem vasszorgalmuuk által meg­teremtett gyümölcskereskedésünk és gyümölcs iparunk útján árasztaná el hazánkat. — Előléptetés. Dr. Horváth Mihály orvos úr, aki eddig tartalékos honvéd főorvosi ragggal birt, folyó május hó 1-jével honvéd ezredorvossá léptettetett elő, amely állás kapi­tányi ranggal jár. — A helybeli kiskereskedők ipartár­sulata f. hó 1-én tartotta tisztújító közgyűlését. A választás eredménye a következő : Elnök : Fejér 1st vári; alelnök : Csolnoki Endre; jegyző : Fekete Mi­hály ; pénztárnok: Csereklyei .Imre ; számvevők: Juhász Sándor, Stein Lajos és Hirsch Antal ; vá­lasztmányi tagok : Kecskeméti Herz, Vertessy József, Szurmay József, Reinitcz Kálmán, Kovács Ferencz és Békéssy Sándor ; választmányi póttagok : Bencsik testvérek, Fekete János, Grünberger József. A tár­sulat vagyona készpénzben 174 frt 90 kr. és az erre esedékes kamatok a keresk. bank könyve szerint. Ennek átvétele után Fekete Mihály ismerteti a va­sárnap délutáni raunkasziinetre vonatkozó mozgalom eredményét, amely szerint 82 aláírás konstatáltat­­ván, egyhangúlag elfogadtatott azon indítványa, hogy a még hiányzó néhány vonakodó kartársak­hoz bizottság küldessék ki az iv aláíratása végett s az eredményről mielőbb jelentés tétessék ; — hogy a munkaszünet már f. hó 11 én megkezdődhessen. — Tagok naponként felvétetnek, s jelentkezések vagy az elnök, vagy a jegyzőnél történhetnek. Fe­kete Mihály jegyző. — Kudar Kálmán czeglédi reform, segéd lelkészt., (Kudar Antal városi főpénztárnok fiát) az ordasi reform, egyház lelkészének megválasz­totta. Sok szerencsét kívánunk a megérdemelt új életpályához. — Szerencse a bajban. Lakodalmas nép érkezett a múlt csütörtökön a rcf. templom elé, s gyorsan fordult egyik kocsi a másik után a térre. A mit az ilynemű kocsikázás alkalmával első szabá­lyul kellene kitűzni, hogy t. i. kiki pontosan figyelje meg az előtte levő kocsi mozdulatait és a szerint irányozza a magáét, azt most is elmulasztották, mint rendesen. így történt aztán, hogy épp a fordulásnál össze vissza bomladoztak a kocsik, s az egyiknek a rúdja annyira belehatolt az előtte megállett kocsiba, .-hogy csak kicsibe múlt, miszerint az ott ülő leány­zót agyon nem ütötte. így is érzékeny ütést szenve­dett szegény a bal kezén, s életével lakói, ha a há­tul érkező lovak mintegy ösztönszerüleg félre nem rántják a rudat az utolsó pérczben és meg nejn álla­nak. Ily tömeges kirándulásnál már többször esett végzetes szerencsétlenség épp amiatt, hogy a kocsi­sok gondatlansága, vagy szórakozottsága folytán egyik kocsi a másik elé kerül, vagy hirtelen meg­áll, mielőtt az utána érkező figyelmeztetést kapott volna. Mert rendesen e figyelmeztetés marad el. — Meghívó. A kecskeméti gazdálkodó ifjúság a „Rongyos egylet“ javára 1890. május 26 án, piin kösd másnapján a városi mükertben zártkörű tava­szi tánczmulatságot rendez. Belépti dij: Személyen ként 1 frt. Családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr. Kez­dete délután 5 órakor. Jegyek előre válthatók Ilar­­kai József és Kéri Menyhért urak füszerkereskedései­­ben és a mulatság napján a pénztárnál. Jó ételek és italok kiszolgálásáról gondoskodva van. — Mozgalom a vasárnapi munkaszü net tárgyában. A vasárnap délutáni munkaszű­­net tárgyában a helybeli kiskereskedők a következő egyezséget kötötték egymás között: 1 szőr. Kötele­sek vagyunk f. évi áprii hó 27 töl kezdve f. évi szeptember 28 ig üzleteinket minden vasárnap déli 12 órától hétfő reggelig, szeptember 28 tói kezdve 1891. évi május 1-ig pedig déli 12 órától délután 4 óráig zárva tartani, kivéve az országos vásárokat. 2 szór. Kis tőzsdével és borméréssel foglalkozók, ugyanazon épületben, az üzleten kiviil bárhol árul­hatnak dohányt, szivart és bort, azonban más árú­­czikket kiadni nem szabad. 3-szor. Kötelezzük ma­gunkat ezen egyezség megszegése esetén, annyi­szor, amennyiszer, 50 azaz ötven o. é. frtot a „kecs­keméti kiskereskedők ipartársulata“ pénztárába be­fizetni, s ezennel meghatalmazzuk a nevezett társu­lat választmányát, hogy a fenti összeget a társulat ügyésze által a kecskeméti kir. járásbíróság útján legrövidebb sommás szóbeli perúton behajthassa. 4-szer. Ezen egyezség eredménye f. hó 26-án min­den aláíróval közöltetni fog. Kecskemét, 1890. áprii 22. Ezen aláiiási iv kibocsájtásának áprii Ló 24 én már oly fényes eredménye volt, hogy a kiküldött bizottság 61 aláírást mutathatott fel, május 1 -jón pedig már 82 aláírás konstatáltatott, azonban az ez­zel járó dolog halmaz miatt a munkaszünet kezdetét áprii hó 27 röl későbbi időre kellett elhalasztani, amit azon időben a közönség tudomására fog hozni a bizottság. — A magyar méhészet a bécsi kiálli­­táson. A magyar méhészek egyesülete mindent elkövetett, hogy a magyar méhészet a bécsi ki­állításon minél kitüuőbbeu képviselve legyen. A rendező bizottság gondoskodott, hogy a kiál­lításon mézet, viaszt, mézlikőrt, szóval a máz­terményeket árusitták. — Gerőffyné, Petrovics Ilka, ki most két éve primadonnája volt az itt működött színtársu­latnak, Tordán hirtelen meghalt. Gerőffyné alakjánál, kedvességénél és élénk természeténél fogva születve volt rá, hogy a vig múzsa szolgálatában nagy liirre tegyen szert. Kedves kis hangja is volt, melylyel pajkosan énekelt. De viszonyai minden briliáns tulajdonságát fegyelmezetlenül hagyták s az érdekes asszonyka most bekövetkezett haláláig meg­maradt értékes anyagnak. Művész-alakja ki nem for­málódott. Mikor a budapesti népszínház megnyílt, bár szerződve volt, nem jelent meg. Három évvel utóbb, hogy jelentkezett, már annyira demoralizálva volt fényes talentuma, hogy nem lehetett többé meg­fegyelmezni. Hamar vissza is ment ismét a vidékre, hol diadalai biztosak voltak. Gyémánt volt s fátuma, hogy köszöriiletlenül szálljon sírjába. — Nemzetközi izraelita kongresszus. Előkelő angol zsidó körökben azon tervvel foglal­koznak, hogy a nyár folyamán egy nemzetközi zsidó kongresszus hivassák egybe, amelynek feladata lenne a zsidóság ellen újabb időben ismét lábrakapott elő­ítéletek ellen állást foglalni. — Munkácsyék estélyéről. Parisból jelen­tik : Evek óta a Munkácsy-palota, mely már annyi fé nyes mulatságnak volt színhelye, kedden még a szo­kottnál is nagyobb díszt öltött. Az úri fogatok esti fél tíztől éjfélig szokatlan sorban hozták e párisi előkelőség szine-javát. A három négyszáztagú ven­dégseregben ott láttuk a diplomáciai kar, az arisz­tokrácia, az irodalom s a művészet legkiválóbb kép­viselőit. A párisi magyarok köréből ott voltak Zichy Tivadar gróf követség! tanácsos és neje, Szil ­­vinyi katonai attasé és neje, Latinovics Leo, ilj. Fes­tetics gr., Nemeskéri Kiss Aladár és a müvészgyar­­mat több tagja. Éjfél előtt fél órával érkezett meg Milán király. Három csengetés jelentette jöttét. Munkácsy Mihály a lépcsöházban fogadta fejedelmi vendégét, a szalon ajtajában pedig Munkácsyné asz­­szony sietett Milán király üdvözlésére. A szerb király Zichy Tivadar grófné mellett foglalt helyet s vele élénken társalgóit. A hangverseny, melyen Komáromi kisasszony énekelt, Paderewsky zongo­rázott, s Delzart gordonkázott, igen élvezetes volt. Padarewsky legnagyobb hatást ért el a Schubert- Lisztféle Magyar Induló val és Liszt egyik rapszó­diájával. Delzart pedig Vidor Divertissement hong rois jával. A siker oroszlánrésze azonban kétségte­lenül Komáromi Mariskát illeti meg. Tapsolt neki száz meg száz kéz, üdvözölték Milán királylyal élükön százan meg százan, de legnagyobb diadala mégis csak az volt, midőu a jelenvolt agg Ambroise Thomas feléje közeledett és nemcsak elismerését fejezte ki neki művészi énekéért, hanem letilt a zon­gorához 8 maga kisérte a magyar művésznő Mignon dalát. Fölösleges mondanunk, hogy az összes ven­dégek legkellemesebb emlékekkel távoztak e ki­tűnően sikerült estélyről. — Hnrczolkodás járta a héten kicsinyben és nagyban, eszünkbe juttatva mindnyájunknak, hogy „Vándorlás a földi pálya.“ A mozgalom ezúttal szokottnál nagyobb volt. Még szerencse, hogy május elsején az idő kedvezett. — A fiaméi forgalom érdekében a kormány fontos akczióra készül. Mindenekelőtt a magyar ke­reskedelmi muzeum expoziturát állít föl Fiúméban, amelyre támaszkodni fog „A magyar importtársaság Fiúméban“, amelynek alapítására már megtétettek a szükséges lépések. Ez az importtársaság a legmesz­­szobb menő állami kedvezményekben fog részesülni, hogy akczióképessége erősittossék és tekintélye emeltessék. Ez importtársaság érdekében első sor ban a fiumei kereskedelmi világhoz fognak fordulni. — Kétezer galamb egy csomóban. A i x városában, ott, ahonnan a hires táblaolajat küldik szét a világ minden részébe, a múlt héten egyszerre kétezer galambot röpítettek ki a Rntonde térről, épp abban a pillanatban, midőn a franczia köztársaság elnöke oda érkezett. Bizonyára érdekes látvány lehetett. — Bismarck emlékiratai. Egy párisi lap szerint Bismarck herczeg meg fogja Írni emlékira­tait. A szükséges okiratok rendezésére a svájezi szárm izású Buzzi történetírót választotta maga mellé titkárul. — Az államfoglyok költözése. A sze­gedi új államfogházat áprii 30-án átadták rendelte­tésének. Május elsejét, a nagy hurczolkodási napot az államfoglyok egy nappal megelőzték : áprii 30 án érkeztek Váczról Szegedre. Egyelőre csak három foglya van az új államfogháznak: egy földbirtokos és egy orvos, akik párbajvétségért vannak elitélve s egy nemzetiségi izgató, akit sajtóvétségért Ítéltek el. EGYVELEG. Vadászok tízparancsolata. 1. Ne lőjj olyan távolságra, amelynél biztosra nem vehe­ted, hogy találsz! 2. Lövésre mindig megfelelő töl­tényt használj s bizonytalan lövést ne koczkáztass! 3. A leteritett vadat kínzás nélkül és vadászhoz il­lően üld .meg! 4. A meglőtt vadat keresd szorgal­masan, mig meg nem találod! 5. Vadul neki rohanó kutyákkal soliase vadász! 6 Nyerseséget úgy a va­dászatnál, mint kutyáid idomitásánál kerülj. 7. A dúvadat se Öld meg kínzással! 8. Csak vadra és kártékony állatokra löjj ! 9. Fegyvered csak a va­dászaton legyen megtöltve! 10. ügy öltözködjél, hogy szomszédod elöl a vadat el ne űzd és sohase löjj, ha nem tudod biztosan, hogy mi van előtted ! * Vrédikticziák. Unserer apát Nikolai bér lini könyvkereskedőhöz kiadás végeit egy kötet pré­­dikácziót vitt „Keresztyének, zsidók és pogányok számára.“ Nikolai felelete a következő volt: „Saj­nálom, hogy könyvét nem adhatom ki, mert a ke­resztyének nem olvassák a prédikácziókat, a zsidók nem veszik meg, a pogányokkal pedig semmiféle összeköttetésben nem állok.“ * Menydüi'gés és prédikácziö. Egy lelkész akkor lépett fel a szósz4kre, midőn zivatar volt kitörőben. Midőn el akarta kezdeni beszédét, egy óriási dörgés jelezte az égiháború kitörését. A lel­kész látva hi vei nyugtalanságát, e szavakkal szakí­totta félbe az isteni tiszteletet: „Uram, amidőn te akarsz szólni, a te szolgádnak hallgatni kell.“ Ezzel lelépett a szószékről s hiveivel együtt sietve távo­zott haza. * Diplomatin. A franczia követ a velenczei köztársaság idejében panaszkodott a dogénak, hogy azon alkalommal, hogy a francziák a spanyolokat megverték, a körtársaság szerencsét kívánt a király­nak, de egyszersmind részvétének adott kifejezést — a spanyol udvarnál. A dogé erre igy válaszolt: „A velenczei köztársaság csak a szentirás szavait követi: „örvendjetek az örvendik kel és sírjatok a s i ró k k a 1.“ * Kézimunka a templomban. Jeanne d’ Albret navarrai királynő, IV. Henriknek jámbor és tudós anyja a hugenotta papságtól azon felhatalma­zást nyerte, hogy a templomi szónoklat alatt magát az elalvástól megmentendő, kézimunkával foglalkoz­hassál«! Bizonyára rendkívül érdekfeszitök lehettek az akkori prédikácziók ! KÖZGAZDASÁG. FELHÍVÁS a magyar gazdaközönséghez! Örömünkre szolgál a gazdaközönség szives tu­domására hozni, hogy József föherczeg ö császári és királyi fensége védnöksége alatt álló szövetsé­günk múlt évi díjbevétele az 1888 ik évi 525,318 frt 80 krral szemben 587,357 frt 97 krra emelke­dett. E számok tanúságot tesznek arról, hogy a jég­biztosítás! szövetség eszméje örvendetesen terjed, s híveinek száma évről évre fokozatosan szaporodik. E haladás azonban még sokat nyer jelentőségében, ha tekintetbe vesszük, hogy a múlt évben rossz volt a termés, s alacsonyak voltak a gabnaárak.— Azon reményünk tehát, melyet az elmúlt tavaszon a jég­szövetség hóditó képességébe vetettünk, jogosultnak bizonyult. Szövetségünk a 20"/o-kal leszállított díjtétele­ket 12 éven belöl semmi szín alatt sem emelheti fel. Teljesen megóvja tehát tagjait azon eshetőségtől, — melynek minden társaságnál ki vannak téve, — hogy t. i. veszteséges esztendő után a dijak felemel­tessenek. A szövetségi tagok kárpótlást nyernek oly jégkárokért is, melyek az évi részletes bevallás be­nyújtása előtt történtek. Ezen, egy társaság által sem nyujtott kedvezmény nagy jelentőségét legjob­ban igazolja azon számos korai jégkár, mely az évi bevallás benyújtása előtt történt és melyért a szö­vetség teljes kárpótlást nyújtott tagjainak. Kalá­szos növényeknél a beadott részletes bevallás má­jus 28-ig tetszés szerint szabályozható. Ezen kiviil a szövetség nyereménye a tagok kizárólagos tulaj­donát képezi, s azok között — befizetett dijaik ará­nyában — felosztatik. Veszteség azonban a tagokat nem érheti, mert szövetségünk alapitója, az „Első magyar általános biztosító társaság“, az esetleg mutatkozó veszteséget sajátjából fedezi, s a károk, pontos és teljes kifizetéséért korlátlan szavatossá­got vállal. A károk felbecsülése pártatlanul telje ­­sitteti k. A bizalmi férfiak intézménye immár a gyakor­latban is próbálhatott. A bizalmi férfiak megjelenése és igazságos működése mindenütt megnyugvást és megelégedést szült a károsultak között, s a legvitá­sabb kárügyek is békésen fejeztettek be. A szövetség azon tagjai, kik egyszersmind gaz­dasági egyleti tagok is, még külön díjengedmény­ben részesülnek. Miután pedig az ily biztosítások után az „Első magyar általános biztositó társaság“­­gal szerződési viszonyban álló gazdasági egyletek a szövetség részéről jutalékban részesülnek, ja gaz­dák a szövetségbe való belépés által közvetlen hoz­zájárulnak az illető gazdasági egylet gyarapításához. Ily előnyök mellett azt hisszük, hogy gazdakö­­zöuségünk azon része is, mely a szövetség eszméjé­vel még nem barátkozott meg, idővel mindjobban föl­ismeri annak üdvös* voltát, s végül nem fog habozni a szövetségbe való belépésével. Minél számosabban lépünk be, minél nagyobb csoportot képezünk, an­nál nagyobb körben oszlanak meg szövetségünk koczkázatai, s annál bizonyosabb lesz a nyere­ményre való kilátás. Ennek következménye a már ma is jutányosán megszabott díjtételek további le­szállítása lenne. A magyar gazdák legsajátabb érdekei parancso­­lólag követelik tehát, hogy szövetségünk köré cso­portosuljanak, mely a fent jelzett előnyök mellett nemcsak teljes erkölcsi, hanem pénzügyi garantiá­­kat is nyújt. Mert mig egyfelől önbiztositási alapon van szervezve, addig másfelöl az „Első magyar ál­talános biztositó társaságra“ támaszkodik, mely kizárólag hazai tökén alapuló, lényegében és formái­ban is tisztán magyar s mindenek felett megbízható intézmény. Hazafiúi üdvözlettel: a magyar gazdák jégbiztositási sjiö­­vetsé gének felügyelő- és vizsgáló­­bizottsága: Gróf Jankovich László elnök, valóságos belső tit­kos tanácsos, a somogymegyei gazdasági egylet el­nöke. — Melczer Gyula alelnök, Borsodmegye al­ispánja és a borsodmegyei gazdasági egylet elnöke. — Herczeg Thurn-Taxis Egon alelnök. —Ányos László földbirtokos. — Bertha György földbirto­kos, á vasmegyei gazdasági egylet igazgatója. — Gróf Bethlen Pál földbirtokos. — Bittó Béni föld­­birtokos, a pozsonymegyei gazdasági egylet alel­­nöke. — Ifj. Bleuer Lajos földbirtokos.— Csávossy Ignácz földbirtokos, kir. tanácsos. — Id. Cséry La­jos földbirtokos. — Forster Géza földbirtokos, a ko­­márommegyei gazdasági egylet alelnöke. — Herényi Gothard Sándor földbirtokos. — Báró Gerliczy Ferencz földbirtokos. — Jáiszay Jenő földbirtokos. — Jeszenszky Béla földbirtokos. — Kalmár Endre kegyesrendi főnök, kir. tanácsos. — Lippich Gusz­táv földbirtokos. — Márffy Emil földbirtokos. —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék