Kecskemét, 1891. január-június (20. [19.] évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

1. szám, sokat kell adnunk, csak azt tartjuk, hogy jobb volna, ha egyszerre kevesebbet is, de a szabá­lyos koczkakővel kövezni. Most már a városi műkert is látogatottabb lesz, különösen ha egész a bejáratig alkalmas kövezéssel járhatóbbá lesz téve a­­közlekedés. Kívánatos volna, hogyha ez figyelembe vétetnék és minél előbb, még pedig az 1891., 1892. és 1893. évek alatt kivihető lenne. Régi óhajtása ez mindenkinek, mert csak ez által lehetne a városhoz közelebb hozni egyetlen nyári üdülő és mulató helyünket. SZÍNHÁZ. Szombaton, decz. 27 én „Az arany ember.“ Eredeti szinmű 5 felv., előjátékkal, 7 képben. Irta Jókai Mór. Igen sikerült előadás, melyben a czim­­­szerepet Lomniczy átgondoltan játszna, Szendrey Ella Tímea szép szerepét bensőséggel ruházta fel és Szigeth­y Mari szokott naivságát kellően érvényesít­hette Noémiben. Nagy Vilma méltó hatás­kört talált Ath­aliában. Dobó (kereskedő) és Mátray K. (Kris­­tyán) megfeleltek minden várakozásnak. Vasárnap, 28 án „A kintornás család.“ Ere­deti népszínmű dalokkal és tánczcsal f­­elv. Irta Tóth Ede. Zenéjét Erkel Elek. Az egész előadás gondos rendezésről tanúskodott, miként a tiszta élet­bölcselettel, higgadtsággal s meleg költői lendülettel irt szép darab megérdemelte. A lélektani pontok itt főleg a női szerepeken tornyosulnak s e szerepek jó kezekben voltak. Nagy Vilma a szenvedélyes ré­szekben épúgy megtalálta a kellő hangot, mint ké­sőbb az érzékenykedés- és szerelmi ömlengésben. Csókáné a lélektanilag remekül fejlesztett özvegy molnárné szerepében, különösen a kis­fiúval szem­ben, igen k­ehén való volt. Jobban nem is lehetett volna játszani. Mátray Margit jó játékos és kedves énekű Juczika kisasszony volt. Dobó a molnárinas­nak teljes jelentőséget adott. Pesti a potyafiskálist, aki mindenkinek a képével alszik el, miután vagy mielőtt mindenkit megcsókolt képzeletben, jószíj lett mórral adta. Mátray K. Bimbó Laczit, Lomniczy a baktert teljes megelégedésre személyesiték. Somo­gyi (Pergő) és Szerémfalvy (Fúvó Máté) ellen se le­het kifogásunk és a kis Dobó Katicza teljes bátor­sággal állta meg helyét a kis­fiú szerepében. Ilisz­­ a szinpadon immár egészen otthonos. Kedden, 30 án „A szerencse gyermeke.“ Szinmű 5 felv. Irta Birchpfeifffer Sarolta. Fordította Radnóthfáy. Ennél is akárhány jobb előadást lát­tunk a jelen évadban. Nem igen valószínű, hogy szerkesztői párbajok korában cos tu­me ban és há­romszögű kalapban, úgynevezett tricorne ban járjanak az emberek, s ha jól emlékszünk, a nemzeti színházban is mindig közönséges polgári ruhában játszták e darabot. Álljon bármiként különben, ?Any­­nyi bizonyos, hogy az abbé személyesítője, Somogyi, nagy hibát követett el, hogy papi köntösben jelent meg. Ki látott ilyesmit közönséges alkalommal? Az abbék még az ancien régime alatt is hosszú fekete kabátban, testhez álló szűk fekete kabátban, csattos czipőben jártak. A közöttünk élt utolsó abbét, Liszt Ferenczet is mindig igy láttuk. Ilyesmit nem kel­lene szem elöl téveszteni. Az előadás jutalomjáték számba ment s nem tudjuk, ha Mátray K., a jutal­mazandó (Anatole) csakugyan nyer e jutalmat, vagy sem? A főbb szerepekben kivüle még Csókáné (her­­czegnő), Szendrey (Hermance), Lomniczy (Bresenille), Nagy (grófné), Szigeth­y Mari (Gilberte), Lomniczyné (Caton), Veres (orvos) működtek közre. Szerdán, 31 én „A fenegyerekek.“ Rendki­vü­li előadásul és majdnem felére leszállított hely­árakkal. Csütörtökön, jan. lén „Tündérlak Ma­gyarhonban.“ Eredeti népszinmü dalokkal és táncz­­zal 3 felv. Irta Szentpétery. Zenéjét szerzé Egressy Béni. A régi jó világ eme jámbor és a legoptimiszti­­kusabb felfogásból eredő darabját nagy némaképlet előzte meg újévi üdvözletül. A közreműködő egész személyzet ügyesen volt csoportosítva benne. Maga az előadás, minthogy a mű boldog naivságok tár­háza és semmi nehézséget nem nyújt, kitűnő volt, s az egész ház, különösen pedig a százfejű karzat, ked­vére mulatott. Meg kell adni, hogy főleg Mátray K. (Gyuri) és Szigeth­y Mari (Marosa) ki nem fogytak a kedélyeskedésből és jóízű ötletekből, szépen is éne­keltek, mire bő alkalmat nyújtottak oly dalok, mint a „Cserebogár“, aztán a „M a r i­s k á m, M a­­r is k á m­“ stb., no meg a „Mi füstölög ott a síkon, távolban“ is. Somogyi kedélyes tábornok volt, Pesti a kántort körülményese­n kiszínezve, negédesen adta, Dobó mulatságos kiebiró volt. Lomniczy és Nagy Vilma, Szerémfalvy és Szendrey Ella adták a két szerelmes párt. Nagy Vilma a jövő héten a Tücsökben a czímszerepet fogja játszani. E darab egyszersmind jutalomjátéka lesz. Ajánljuk a derék művésznőt, ki a pártfogást teljesen megérdemli, közönségünk figyel­mébe. Ilyenkor nyílik alkalma kinek kinek csekély hozzájárulással nagyot lendütni valamely művésznő anyagi érdekein. Reméljük, hogy igy lesz,­gyon szerencsétlen nő vagyok ! — És újra kitört belőle a zokogás. — De ez már mégis sok, én nem értek ebből egy szót sem! - kiálta felindultan a kínzott férj. — Rögtön megtudod — és a másik perezben egy névjegy repült lábához. Elbámulva emelé fel­e valami hosszú görög név tánczolt káprázó szemei előtt. — De hát mi köze ennek az én utazásaimhoz mit ártott neked ez a névjegy ? — Mit ártott? Fordítsad csak meg! Ámulva olvasó a névjegy hátlapján: — Em­lékszik önmég reám? Múlt évben együtt utaztunk Görögországból egészen hazáig. Hogy van az ön bájos neje, kivel együtt utaztunk. Adja által neki kézcsókomat, stb. A férj egy perczig szótlanul bámulta névjegyre, aztán kaczagva csapott homlokára. De neje nem hallá azt és kétségbeesve folytatá: — ügy, ezek a te utazásaid, ezért voltál oda múlt évben két hóna­pig és én egyedül bánkódtam itthon ? Oh, de te avval nem törődtél, hisz volt még egy másik feleséged, kit magaddal vittél az útra. Én hiába rimánkodtam, hogy vigyél magaddal. Azt állítottad, hogy a tengeri út megárt. Pedig ez csak kifogás volt, mert azt a másikat akartad magaddal vin­ni, kit jobban szeretsz nálamnál ! De le menj most is csak ahhoz, szeres­sed azt, ne törődj az én könnyeimmel. Oh én sze­rencsétlen asszony! A fiatal férj mosolyogva szemlélte felindulásá­ban és nyugodtan megfogta mindkét kezét. KECSK­EMÉT 1891. január 4. IRODALOM.­ ­ A gazdasági és műszaki haladás iránt ér­deklődő művelt közönség figyelmét felhívjuk a most már tizenötödik évfolyamába lépő „Gazdasági Mérnök“ czímű közérdekű gazdasági és műszaki képes hetilapra. — A Gazdasági Mérnök czélja előmozdítani hazánk gazdasági fejlődését a modern technika vívmányainak észszerű felhasználá­sával. Ennek megfelelőleg éber figyelemmel kíséri mindazon újításokat és egyéb mozzanatokat, melyek egyfelől a mezőgazdasági és ipari termelés fokozá­sára, és olcsóbbá tételére, másfelől a gazdasági és ipari termékek minél jutalmazóbb értékesítésére be­folyással bírnak. Főbb rovatai : Irányczikkek, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem teréről, gazda­sági gépészet és építészet, gazdasági és házi ipar, építő és műipar, gépészet és gyáripar, vízszabályo­zás és hajózás, talaj­javítás és vízhasznosítás, elek­trotechnika, találmányok és szabadalmak (az egyet­len hazai szaklap, mely a találmányok leírását és rajzait s a szabadalmakat rendesen közli), forgalom és közlekedés, ipari és kereskedelmi ügyek, pénz- és h­itelü­gyek, biztosítás, hasznos tudnivalók, válla­latok, vízállások stb. — A Gazdasági Mérnök egyszersmind hivatalos közlönye a Tiszavölgyi tár­sulatnak s mint ilyen, hivatott őre és független kép­viselője a Tiszavölgy s általában a vizszabályozás és hajózás nagyfontosságú érdekeinek. — A Gazda­sági Mérnök megjelenik minden vasárnap 12 oldal terjedelemmel, színes borítékban, díszesen kiállítva. Szerkeszti és kiadja Gonda Béla műszaki taná­csős, műegyetemi m. tanár. — Előfizetési ára: egész évre 12 frt, félévre 6 fit, negyedévre 3 fit. Az előfizetések a Gazdasági Mérnök kiadóhi­vatalába (Budapest IX. Lónyay­ utcza 11. sz. alá­ küldendők.­­ „Az Értéktőzsde“ czím alatt igen hasznos és érdekes könyv jelent meg Havas Ant. József­től, aki a jóhírű Koritz Antal és társa bank és váltóház főnöke. Ma már a modern gazdasági élet központját a tőzsdék képezik, erről olvasunk na­ponta az újságokban, de még műszavait sem értjük,­­ ha dolgunk akad a tőzsdén, könnyen rossz kezekbe juthatunk. Első magyar könyv, mely megismerteti alaposan és részletesen az értéktőzsdét és pedig akként, hogy a visszaélésekre s lehető csalódásokra A nő bámulva nézett rá. — A bűnös nem lehet ily nyugodt — gondola hirtelen. — Hallgass ide te féltékeny, bohó gyermek. Te most tulajdonképen egy rakonczátlan kis leány vol­tál, ki érezte rész magaviseletét és saját magától ágyba feküdt, mert tudtad hogy igy szokás az en­gedetlen kis leányokat megbüntetni. Ez az egész névjegy pedig csak egy félreértés. Múlt évben együtt jöttünk haza egy fiatal göröggel. Társaságunkban még egy fiatal házaspár is volt, kik nászútokat vé­geztek és a fiatal görög pompásan mulatott társasá­gunkban. Most bizonyára eszébe jutott, hogy jó volna a kedves útitársakat újévre üdvözölni. Lehet azonban, hogy az én nevem jobban megmaradt tisz­­­telt emlékezetében és azon véleményben, hogy én vagyok az a fiatal férj, ide czimezte a névjegyet. — Vagy pedig az is meglehet, hogy eltévesz­tette s elcserélte a borítékot — végré a menyecske, ki már teljesen elfelejte haragját és újra könnyek csillámlottak szemeiben. De ezek már a megbánás könnyei voltak és oly jól illettek piruló, bájos ar­­czocskájához, hogy férje szivéből megbocsátott neki. Az asszonyka a névjegyet rögtön meg akarta semmisíteni, de férje nem engedte. — Maradjon meg örök emléknek és ha valame­lyikünknek valaha ismét ilyen othellói ötlete tá­madna, csak egy tekintet legyen szükséges e név­jegyre, hogy kijózanodjék. A menyecske szívesen beleegyezett s teljesen kibékülve szenderedtek át az újévbe, figyelmeztet­i a laikus közönséget „ kipróbált, igazán becsületes“ vezetőkre utalja, ami nélkül a tőzsde kész veszedelem. Az ajánlásra méltó munkának (melynek ára díszes kötésben­­ írt 50 kr.) neveze­tesebb részei ezek : A tőzsde és a tőkepénzes. A tőzsde és a magánüzérkedő. A hausse speculatie. A contremine speculatio. A dij és Stellage ügyletek vagy tőzsdei speculatió biztosítással. Némely külö­nös intelmek és tanácsok. Elővigyázati rendszabá­lyok az értékpapírokat vásárló és birtokló közönség részére. Az egyes papirnemek áttekintése. A m­a­­­gyar értékpapírok elhanyagolása a magyar tőkepénzesek részéről. — Tőzsdei lexikon, külön­böző pénznemek átszámítása stb.­­ A kecskeméti nagy képes naptár, mely Nagy Imre szerkesztésében megjelent a szokott nap­tári részen kívül közli Kecskemét város teljes czim- és névtárát ily rovatok alatt : egyházak, városi ha­tóság, törvényhatósági bizottság szakbizottságaival együtt, törvénykezési hatóságok, állami hivatalok, tanintézetek és népiskolák, részvénytársaságok, egye­sületek, társulatok és körök, czím , név- és lakás­jegyzék. Az arczképcsarn­okban életrajzi adataikkal együtt hely­et foglalnak: Lestár Péter, Isajagos Illés, Tóth István, Muraközy János, Fekete Ltván, Antal Péter, Zombory László, ifj. Bagi László, Mészáros János, Csupics Kornél, Bogyó Pál, Laukó Károly, dr. Bárány József, Györffy Balázs, Daróczy István, Kozma Döme, Zimay Károly, dr. Kecske­méti Lajos, Sántha Lajos, Tóth Gergely, Csilléry Benő, Csabay Imre, Pásthy Károly, Máthé Sándor, Hanusz István, Perger József, Pataky Imre, Szaba­dos Géza, Szappanos István, Katona Zsigmon­d, Dö­mötör Sándor, Szabó Ferencz, Mádi János, Láber Károly, Búsa Péter, Buday Károly, Balázs Mihály, Schwartz Gusztáv, id­eyenes Sándor, Bende György, Sikari Kovács Gábor, Mester Mihály, Végh József, Ág Mihály, Ledóczy Ltván, Kócs Soma. Tehát ösz­­szesen 46 arczkép és életrajz. Ifj. Bagi László írt a naptárba egy jeles értekezést a kecskeméti r.kath. egyház történetéről és Korizsánszky János „Vázlat a kecskeméti homoki szőlőművelés történe­téből.“ Végül Csereklyei Károly­tól közöl egy igen hasznos czikket „Szőlő és gyümölcs“ cz. alatt. E tartalomból ítélje meg mindenki a naptár értékét. A nagy naptár ára 1 frt, a kis naptáré, mely az előbbinek kivonata, 50 kr.­­ Az 1848/9-es honvédek névkönyvére a 2 frt előfizetési dij 1891. január hó 10 ig küldendő be a „s honvéd-névkönyv szerkesztősége“ czimére Buda­pest, I. ker. Árpád utcza 4. sz. E munkát a honvéd­egyletek országos központi bizottsága adja ki s ab­ban a még élő honvédeknek nemcsak 1848/9 ki ka­tonai rangjuk, hanem jelenlegi polgári állásuk és lakhelyük is ki lesz tüntetve. ÚJDONSÁGOK. — Magas kitüntetés. F­e­r­e­n­t­z­y Ida cs. és kir. alapítványi hölgy, ő felsége a ma­­­gyar királyné felolvasónője, városunk fenkölt szellemű szölöttje csillagkeresztes hölgygyé neveztetett ki s ezen ritka ki­tüntetést a királyné Ő Felsége személyesen adta át a kitüntetett hölgynek, mely körül­mény csak emeli a kitüntetés nagy becsét. Örömünknek és legjobb szerencsekivánataink­­nak mi is sietünk kifejezést adni! — Gyászhir. Oláh Imre öregrenden levő polgártársunk 1890. deczember 30-án meghalt. A bold­ogult élénk részt vett az előző napon is a városi tisztújitásnál, mint a törvényhatósági bizottság szorgalmas Hígja s szavazatával pártunk jelöltjeit támogatta. Ad­jon az ég kiszenvedett elvtársunknak örök nyugodalmat, övéinek pedig vigasztalást. — Kinevezések. A helybeli honvéd huszár ezrednél kineveztettek Gáll Endre tart. hadnagy­­gyá, Molnár Sándor tart. hadapróddá, Lukács Sándor és Szaplonczay Pál tiszthelyettesekké, dr. Csabay Géza helybeli s dr. Mester Gyula nagykőrösi orvosok a helybeli honvéd huszár ezred­hez helyeztettek át a közös hadseregtől. A helybeli közös huszároknál Ruttkay János alezredessé, Hitbl Emil főhadnagygyá, gróf Zichy Henrik hadnagygyá, Geréby Imre és Papp György tart, hadnagyokká neveztettek ki. Daróczy János pedig tartalékos honvéd hadnagy lett. — Az új tisztikar következőkép választa­tott meg: polgármester lett Lestár Péter kir. tanácsos;­­— főjegyző: egyhangúlag ifj. Bigi László;­­ főügyész: Zombori László — a 1 ü­g­y­é­s­z : Pacsu Mihály ;­­ árva­széki elnök: id. Bigi László egyhangúlag; — árvaszéki ülnökök, szintén egyhan­gúlag: Gyenesi István és Szalontai Elek; — tanácsnokok: Fekete István, Muraközy János, Szegedy György és Szabó József; — a­­­k­a­p­i­t­á­n­y­o­k : Mészáros József, Szabó Mihály és Vágó László egyhangúlag; első aljegyző: Dékány László; második: Gye­nes Bertalan és harmadik: Csulyok Béla dr.; — közgyám: Kiss György; — főpénztár­­n­o­k : Kudar Antal; — ellenőr a főpénztár­nál : Nagy Sándor ; — adópénztár­o­s,es­e­l- j­e­n­ő­r : Soós József és Deák Gyula ; — g­y­á­sz­pénz­táros és ellenőr: Sárközy László és Kocsis József. — Főispáni kinevezéssel betöltendő állásokra kineveztette];: főkapi­tány n­y­á: Vámos Béla ; — főkönyvelővé: Hajagos József; — főorvossá: Kecskeméti La­jos dr.; — kerületi orvosokká: Nyirády László, Szabó László és Falta László drák; — főszámvevővé: Dömötör Károly ; — a 1 - számvevővé: Tóth László; —állatorvo­sokká: Bartha Gergely és Benkóczy Flórián ; tiszteletbeli főügyészszé: Pacsu Mi­hály ; — tiszteletbeli főjegyzővé: dr. Szeless József; — tiszteletbeli orvossá: Fodor Jenő dr. ; — tiszteletbeli a 1 ü­gyá­sz­okké: Zimay Károly és Papp Sándor; — tiszteletbeli aljegyzővé: Szigethy Le­hel dr. — Az ev. ref. egyház népmozgalmi kimutatása. Az 1890 ik évben a kecskeméti ev. reform. anya-egyházban és a hozzácsatolt leány egy­házakban a következő volt a népmozgalom : I. Született: Kecskeméten 273 fiú és 251 leány, összesen 524 gyermek ; - J.-Kerekegyházán 1 fiú és 8 leány, összesen 9 gyermek ; — L.-Mizsén 9 fiú és 12 leány, összesen 21 gyermek; — Kun- Félegyházán 5 fiú; — összeg: 288 fiú­­és 271 le­ány, mindössze: 559 gyermek. — A szülöttek kö­zül 61 házasságon kívül született, ami a születések 10­ 730/­ át teszi. II. Eskettettek: Kecskeméten 102 pár; — J.­­Kerekegyházán 2 pár;— L.­Mizsén 1 pár; — K. Félegyházán 1 pár; — összesen 106 pár. — Ezek között 29 pár vegyes házasság. III. Meghalt: Kecskeméten 224 fi és 200 nő, összesen 424 egyén ; — J. Kerekegyházán 1 fi és 2 nő, összesen 3 egyén ; — L. Mizsén 6 fi és 6 nő, összesen 12 egyén; — K.­Félegyh­ázán 2 fi és 1 nő, összesen 3 egyén; — összesen 233 fi és 209 nőnemű, együtt 442 egyén. IV. Mutatkozó szaporulat: 117. Az ezen adatokat közlő nagy tiszteletű lelkész úrnak köszönetünket fejezzük ki. — Halálozás. V. Kiss József köztisztisz­­teletben álló közs. tanítót és Családját nagy szo­morúság érte, melyről e jelentés ad hirt: „V. Kiss József közs. tanító mint apa, úgy maga, mint gyermekei: Róza férj, Király Józsefné s gyermekeik, és Ilona, valamint az összes ro­konság nevében is szomorodott szívvel jelenti feledhetlen kedves fiának, illetőleg testvérüknek és jó rokonnak V. Kiss Miklós III. éves joghallgatónak f. é. jan. 1-én este 10 órakor, életének 21-ik évében, hosszas betegség és a haldoklók szentségeinek felvétele után történt gyászos elhunytát. — A boldogult hült tetemei f. hó 3-án d. u. 3 órakor fognak — a 111. t. 198. sz. a. szülei házból — a Szentháromság te­metőben örök nyugalomra tétetni­, az engesztelő szent miseáldozat pedig f. hó 3-án reggeli 8 és '/9 órakor fog az anyatem­plomban a Mind­­­­hatónak bemutattatok — Kecskemét, 1891. ja­nuár 2. — Áldás poraira !•• Szerető pályatársai külön gyászjelentést adtak ki. Legmélyebb rész­vétünket fejezzük ki a gyászoló családnak, mely­nek súlyos fájdalmában sokan osztoznak. Béke a korán elhunyt ifjú hamvaira ! — Egyháztanácsosok választása. A hely­beli róm. kath­. egyházközség múlt hó 28-án vá­lasztotta meg a folyó 1891. évre az egyházta­­nácsosokat. A választás az egy­háztanács nagy­termében tartatott s összesen 227 szavazat ada­tott be. Ennek alapján megválasztottak : Kovács Mihály dr. Farkas Ignácz, Tárcsik Mátyás, Lé­­deczi István, Zs. Kovács István, Kovács László, kik 227 szavazatot kaptak, tehát egyhangúlag lettek megválasztva; továbbá Szabó László, Cz. Kovács József, Prohászka Ferencz, Szeli János, Farkas Antal, Birány Károly, Brdogh Lajos, Máté József, Magyar Pál, Végh József 220 sza­vazattal ; Harkai József, V. Kiss József, Pócsy György, Bogoss Endre, Szőke Ferencz, S. Ko­vács József, Fekete István, Kovács Antal, Hor­­nyik József, Király László, Oláh Imre 225 sza­vazattal; S. Kovács Gáspár 224, H. Hajnal Já­nos 219, Tóth János 223, Dégi László 213, Kasza Mihály 221, Pólyák József 208, Juhász István 204, Bagi Béla dr. 146, Máté Sándor 144 szavazattal, és végül Zsigmond M. József, Horváth József és Tóth László, kik 143 szava­zatot nyertek. A választáson ngol K­a­n­d­a Ist­ván vác­­i kanonok és p°sti főesperes, mint püs­pöki kiküldött elnökölt.­­- Pártunk bálja, melyről már múlt számunkban megemlékeztünk, valószínűleg f. évi január hó 25-kén lesz a Lóth István-féle díszes nagy teremben. A bál rendezésére a vezérbizottság a következőket küldötte ki: Horváth Ádám­ elnök, Baán János, Bó­dogh­ Lajos, Fekete Mihály, Héjjas István, Ko­vács Pál dr., Kovács Mihály dr., Prikkel Mihály, Tóth László. A bizott­ság f. évi január hó 4-én d. u. 3 órakor tartja első ülését Tóth István vendéglőjében, ami­dőn a bizottság fiatal rendezőkkel egészíti ki magát. Előre is felhívjuk pártunk t. tagjai­nak figyelmét a rendkívül sikerültnek ígérkező mulatságra! — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Török Vidtor helybeli adóhivatali III. oszt. ellen­őrt a mármaros­szigeti adóhivatalhoz adótárnokká nevezte ki. Gratulálunk! — A kecskeméti Kereskedő Ifjak Egy­lete új tagjai tiszteletére folyó hó 6 án társas va­csorát rendez, melyre az egylet iránt érdeklődök, va­lamint hölgyek is szívesen láttatnak. A vacsora kez­dete 8 órakor. Biró István titkár. — Orgona próba és felavatás. A hely­beli ev. reform, egyház új orgonájának próbája mult év deczember hó 20-án délelőtt 11 órától délután 2 óráig s délután 5 órától 8 óráig tar­tott a közönség részvétele mellett. Közbeesőleg 20-án délután 2 órakor Mikó László énekvezér­­nél társas ebéd volt, melyen mintegy 20-an vet­tek részt. Ez alkalommal az egyház lelkipász­tora, főgondnoka, jegyzője, Lohr orgonaművész, Angster orgona­készítő és Koczó egyháztanácsos

Next