Kecskemét, 1894. január-június (23. [22.] évfolyam, 1-25. szám)
1894-03-25 / 12. szám
KECSKEMÉT 1894. márczius 25. 12. szám. szerint az átmetszésre legalkalmasabb ponton sincs egész 6 km, és mindkét oldalán szelíden emelkedik 80 m. magas földházig, már a régiek foglalkoztak átmetszése tervével, noha a delphi jóshely ellene volt a vállalatnak, mondván: úgy csinálta meg azt Zeusz, ahogy neki tetszett. Laertesi Diogenes szerint még is készült Periander, a régi Corinthus egyeduralkodója Kr. e. 618-ban csatornával összekötni a két tengert. Strabon pedig azt mondja, hogy Poliorketes (városhódító) Demetrius tervet is dolgozott ki 3 évszázzal utóbb e czélból, de lemondott kiviteléről, midőn mérnökei azt hozták hírül, hogy a korinti (nyugati) öböl vizei magasabban állnak, mint a szaroni (keleti) öbölét és áttörés esetén Regina szigetet elnyeléssel fenyegetik. Mai tudásunk szerint ellenben inkább a keleti öböl vizei állhatnak valamivel magasabban; nemcsak azért, hogy a nyugati öböl tájékán legerősebb a Földközi tenger elpárolgása, hanem mivel a Feketetengerből erős felszíni vízáramlat tör át a Boszporuszon és Dardanellákon, hogy a Duna, Neszter, Deneper, Don stb. folyók vízbőségét az egei tengerbe átvezesse. Dio Cassius, Svetonius, Plutarchus azt állítják, hogy Julius Caesar megbízta Antenos mérnököt az átmetszés kivitelével; Caligula császár pedig egy centuriot küldött a helyszínére, hogy az előmunkálatokat megtegye. Legtovább haladt Nero, ki aranykapával az első vágást meg is tette és a munka keresztülhajtására 6000 izraelita rabszolgát és azonfölül nagy csapat fegyenczet rendelt oda , hogy haladt a munka, nyomai a legutóbbi időkig láthatók voltak, mint azt Acclus 214. sz. csatornatérképén feltűnteti, de félbeszakította a galliai lázadás, melyet Julius Vindex szított. Philostratus azt írja Tyanes Apollonius életrajzában, hogy egyiptomi szakértők tanácsolták Nérónak a munka abbahagyását, sőt Dio Cassius azt jegyezte föl, hogy vér fakadt föl a földből, éjjelenkint lárma és jajgatás töltötte be a jéget, kísértetek jelentek meg, miért Nero maga is dolgozott rajta, hogy csüggedő munkásai lelkébe bátorságot öntsön. Herodes Atticus, ki Görögországban nem egy életre való vállalatot hívott létre, szintén tervezte a korintusi földszoros átmetszését, de utóbb, mint Philostratus jelzi, azzal állott el szándéka keresztülvitelétől, hogy amit Nero császár megtenni nem bírt, az neki, mint magánembernek kevésbé fog sikerülni. Lucianus szatírából mondta, de öntudatlan is igazat beszélt, midőn így szólt: ,,Az isztmusz ál hasítása az egész (régi) világ hajósait megkíméli Peloponnesus és a maleai előfok körülkerülésétől, mi egyaránt megemeli a kikötői és szárazföldi városok kereskedését, mert ha az elsők virágzanak, belőle az országok belső városainak is megvan a magok hasznuk.“ Nero kísérletei óta az isthmum fodere (a földszorost ásni) kifejezést az írók, mint Plinius, Tacitus olyan tervek jelzésére kezdték használni, amelyek ki nem vihetők. Pauanias meg épen azt mondta, hogy aki valaha arra vállalkozott, hogy Peloponnesost szigetté csinálja, meghalt előbb, mint az isztmuszt átásta volna. Sőt lassan kint fó színre vergődött eme sikertelen kísérletek folytán az a babonás nézet is, mintha az ember mit sem változtathatna a föld térviszonyain anélkül, hogy az égiek méltó büntetését magára ne vonja. Pedig tekintve azt, hogy a régi görög és római gályákhoz alkalmas csatornánál mi csekély méretek szükségesek, manapság ilyen átvágási műveletben semmi rendkívüli nem volna ; az ókori mérnökök előtt azonban szinte legyőzhetetlenekül látszottak annak az akadályai és igy e hajók tovább is kényszerültek csak folytatni a nagy kerülő illat Peloponnesus hullámverte fokai és szigetei közt. A múlt században Velencze dolgozott a korintusi földszoros csatornává alakításán, de hasonlókép sikertelenül. Századunk, mely Afrikát szigetté tette, Amerikát ketté akarja szakítani, Nagy-Britaniát Európa testéhez hozzá fűzni, fölvette az elejtett fonalat és tervezett 7/2 m. mély, kellő szélességű csatornát a görög földön. Villet d’Aouit már 1826-ban adott részletes tervet és a görög kormány, mely a költségesnek ígérkező vállalatba bocsátkozni maga nem akart, 1852., 1859., 1869., 1870-ben konczessziókat adott ; 1881-ben azonban Tall István tábornok, ki már 1854. óta foglalkozott az átmetszés létesítése tervével s kinek műszaki tanácsosa Geister Béla, szintén magyar ember, mérnök volt, junius 1-én forma szerint is megkapta az engedélyt a munka megkezdésére a görög kormánytól, mely a munkálatok fedezetére azt a 120 millió drachmát (3 millió fit) szánta, melyet hadi czélokra vett kölcsön és ez alapon jogosultnak tekinti magát vámot szedni minden hajótól, mely a csatorna áldásait élvezni kívánja. Utóbb egy nemzetközi társaság alakult meg Párisban 750,000 fit alaptőkével és bízott hozzá, hogy 1888 ban átadhatja a fogalomnak. György görög király 1882. ápril 18-án megtette az első kapavágást ; folyt is a munka serényen, míg nagyon omlékony talajra nem bukkantak, melyet egész hosszában kő partépítménynyel kellett megkötni; ez a nem várt körülmény a társaságot bukás szélére vitte. 1890-ben görög társaság vette össze az alant álló részvényeket és kötelezte magát, hogy 1894. deczember 31-ig okvetlenül elkészíti a művet, de Titit befejezte 1 évvel előbb. A víz bebocsátása egy heti időt követelt. Szélessége 226 m., mélysége 85 m., hossza 63 km. Az ógörög, római, velenczei, franczia törekvések sikertelenségét magyar szakértelem és kitartás vezette diadalra. Megnyitották bár a csatornát 1893. augusztus 6-án, de csak 3 hónap elteltével adhatták át a forgalomnak. Fogyatkozásai a következők : 1. Nyugati bejárata szűk, éjszaki szélben nagy hajó nehezen mehet be, kénytelen biztonsága végett vasmacskát vetni, mely esetben veszteglésével elveszti az útrövidülésből származható időtakarítást. 2. A falai sziklásak, köztök haladni veszedelmes. 3. Kevés a világítása, több elektromos lámpát kell benne alkalmazni. Tatl István tábornok hazánkfia, ki a panamai nemzetközi csatornatársaság létre hívásában is tevékeny részt vett, nem vádolható arról, hogy egyedül csak a külföld számára tervezget vizi utakat; adott 1868-ban létesíthető tervet arra nézve is, hogy hazánk vizi utat kaphasson az Adriai tengerhez a Boszna és Narenta folyók fölső fogásának összeköttetésével. E tervéről óra bosszant beszélt 1881-ben Királyunk ő Felségével, dicsérettel halmozta el érte a kormány is, de a terv ma sem egyéb tervnél, melyről évről évre kevesebb szó folyik, hacsak most újra föl nem lendül, midőn a korintusi csatorna elkészült. Hanusz István SZÍNHÁZ. A színi évadnak vége, s akik unalmasnak tartották a színtársulatot, mert örömmel látogatnának el a színházba egy egy estére, ha mindjárt rosszabb előadásokat kellene is végig nézniök a lefolytaknál. Igen, mert rendesen azután szoktuk megbecsülni a dolgokat, mikor már nem áll többé hatalmunkban fölöttük rendelkeznünk. Íme a legrövidebb Műsor: Szombaton, márczius 17-én A „cziterá8.“ Operette. Vasárnap, 18 án „Na ni.“ Népszínmű. — A „Betyár kendője.“ Népszínmű. * Tehát a Betyár kendőjével végződött az évad, mely összesen 131 előadást foglalt magában. Egészben véve elég egyhangú volt ez a lefolyt évad, minek magyarázatául csak arra a jelenségre hivatkozunk, hogy kevés tír darab lát napvilágot jelenleg s nagyobb része gyarló, selejtes munka. Azonkívül az utilitariszmus mindenütt fölébe kerekedik a tulajdonképi művészetnek, a színészek csakúgy mint igen sok államhivatal tagjai, túl vannak terhelve munkával és jó helyett közepes vagy gyarló munkát végeznek. Fáy Szeréna a nemzeti színház művésznője s jóval előtte Veres Sándor a magyar operaház kitűnő énekesének vendégszereplése kellemes változatosságot adott az előadások megszokottságának. Most utóbb Benkő Etel k. a., szabadkai szintársulati tag, Loubrette énekesnő, kétszeri vendégszereplésével szintén jó emléket hagyott maga után. A társulatok folyton váltakoznak, a régiek mennek, újak jönnek, ha nem híres Kecskemét városának csak akkor lesz állandó jó szintársulata, ha és amikor az óhajtva várt szép színház egy hozzá méltó monumentális épületben valóban testet ölt. IRODALOM. — Az ,,Olcsó könyvtár“ czimü kitűnő vállalatból, melyet Gyulai Pál szerkeszt és a Franklin Társulat ad ki, a napokban három új füzet jelent meg, u. m. a 334. sz. Mindenféle népség. Irta Hedenotjerna Alfréd, fordította Baján Miksa; ára 30 kr. A 334. sz. Sappho. Irta Grillparzer Ferencz, ford. Iványi Jenő; ára 30 kr. A 336. sz. A háromszögű kalap és más beszélyek. Alaczon Péter, ford. Haraszti Gyula; ára 50 kr. Uj számtani könyv. A napokban egy nagyobbszabású munka első füzete hagyta el a sajtót. Czime: „Vezér könyv az elemi népiskolai számolás-tanításhoz.“ írták: Böngérfi János és Orbák Mór, jónevű paedagógusok. A negyedfél nyomtatott ívre (56 oldalra) terjedő fütet tömören, jó magyarsággal, élvezetes előadásban nyújtja a számtani tudomány és a számolás-tanítás történetét az ősidőktől napjainkig; megemlékezik a különféle taneszközökről, ügyesen csoportosítja a methodikai és didaktikai elveket és mindenütt adja a tárgyakra vonatkozó irodalmat. A füzetet számos illustráczió és arczkép emeli. Az élénk tollal, érdekesen és világos kövel megirt füzetet paedagogiai irodalmunk határozott nyereségének tartjuk s azért jó lélekkel ajánlhatjuk a tanítóknak. A könyv Drodtleff Rudolf kiadásában jelent meg s ára 40 kr. (80 fillér.) A most megjelent füzetet még hat füzet követi, amelyekben az 1 — 6. osztály tananyaga lesz feldolgozva teljes részletességgel. A második füzet, mely az I. osztály tananyagát tárgyalja — ápril hónapén kerül ki sajtó alól. 1848. márczius 15. korszakalkotó eseményei eddig még sehol sem jelentek meg oly részletes, eleven és élethű leírásban, mint Gra Cza György: „Az 1849—49-iki Szabadságharcz Története“ czireű illusztrált munkájában, melyből immár 8 füzet jelent meg. A gyönyörű kiállítású, egykorú 400 képpel illusztrált munkára még most is elfogad előfizetéseket a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) könyvkiadó cég Budapest, Andrássy út 21. Az eddig megjelent 8 füzet ára 2 frt 40 kr. Minden további 6 füzet előfizetési ára 1 frt 80 kr. gyászünnepélylyé fejlődött, Kossuth Lajos legnagyobb hazánkfia elhunyta folytán. Az ünnepélyt az állami főreáliskola énekkara nyitotta meg Kölcsey himnuszával, Hornyik tanár vezetése mellett. Majd dr. Magyar István jogtanár tartott megnyitó és gyászbeszédet. Szükségképp meg kellett emlékeznie Kossuth haláláról, s dr. Magyar úr ezt oly meghatólag tette, hogy sokan, s az öreg honvédek mindannyian sírva fakadtak és szemüket törülgették. Valószínűleg ez volt az első gyászünnepély, melyet Kossuthért tartottak. A beszéd végeztével ismét a főreáliskolai énekkar vette át az ünnepélyi szerepet, meghatólag adván elő a Kossuth dalát. Nagyszámú közönség nézegette a kiállítást, melynek számtalan érdekesebbnél érdekesebb darabjai mellett ott a szabadságharcz különböző hadtesteinek Ordre de b a t a i 1 1 ej a gr. Kreith Béla kidolgozásában. Felhívjuk a közönséget, hogy minél számosabban siessen a kiállításba, melyet maga a rendezőség a következőkben ismertet: A dicső szabadságharczunk hőseinek és szent vértanúink emlékeinek valóságos teploma az 1848-49-iki múzeum, amelynek több ezerre menő emléktárgyait oly czélból gyűjtjük, hogy a mai és a jövő nemzedék a hősök és vértanúk emlékezetét szivébe vésse, és tanulja meg azok tetteit követni. Ez okból arra nézve is mindent elkövetünk, hogy az 1848—49-iki ereklyemúzeumunknak ne vidéken, hanem székesfővárosunkban építsünk állandó és országos múzeumot, mert Budapesten több ember látogathatja meg azt naponta, mint amennyi idegen egy éven látogatja a vidék bármely városát. A legnagyobb magyar, Kossuth is azt írta, hogy nem Aradon vagy Kolozsvárit, hanem Budapesten építendő az országos ereklyemúzeum. Hogy ezt létesíthessük, arra szükséges a kegyeletes közönség támogatása. Látogassuk az ereklyemuzeumot és vásároljuk meg annak kiadványait, mert ha e város lakossága nem támogatná azt látogatásával, úgy az elpusztulás veszélyének tesszük ki az 1848 —49-iki dicső harcznak összegyűjtött ereklyéit és szent emlékeit. — Az 1848—49-iki szabadságharczi emlékek kiállításának és kiadványainknak jövedelmét székesfővárosunk nagy ereklyemúzeumának föntartására fordítjuk. — Az iskolák, ha osztályonként jönnek, úgy 10 és 15 krás jegyekkel látogathatják a kiállítást. Székesfővárosunk iskolai tanácsa az összes budapesti iskolához írt körlevelében ajánlotta valamenyi iskolák növendékeinek, hogy látogassák az 1848 - 49-iki múzeumot, mert ez hazaszeretetre tanítja a serdülő ifjúságot. A belépti jegyek ára 30 krajczár, mérsékelt árú jegy 20 krajczár. Családi jegyeket is adunk írtért; egy-egy ilyen jegygyel egyszerre jövet 5—8 családtag is megtekintheti a kiállítást. Az Isztos családi jegy minden vevőinek ajándékba adunk egy életnagyságú fénykép-nyomatú arczképet, Kossuth, Petőfi vagy más jelesünk arczképét. — Az 1848—49-iki emlékek kiállításában szabadságharczunk tábornokainak és legjelesebb bajnokainak arczképei és a csaták képei vannak nagy olajfestményben, ezenkívül nyomatott plakátok és képek, honvéd ruhák, és fegyverek, népfelkelő kaszák és az ellenség fegyverei, zászlók és egyéb számos nagybecsű ereklyék láthatók. A kiállítás őrei 1848—49 iki honvéd ruhát és fegyvereket viselnek. — A fent leirt 1848 - 49 iki fegyverekből, képekből, hírlapokból, könyvekből, vagy bármily emléktárgyakból ha van valakinek, v úgy azt szívesen megvásároljuk, vagy elcseréljük a fent leirt ajándékképekért. Esetleg az ereklyéket kérjük rövid időre átengedni kiállítás végett. — Elfogadunk ezeken kívül a szabadságharczunknál régibb időkből való fegyvereket, képeket könyveket, hírlapokat és bármily történelmi nevezetességű emléktárgyakat is, amelyeket mi azután más múzeumokban elcserélünk 1848—49-iki ereklyéért. Az általunk kiadott hazafias és igen díszes nagy képekből azoknak is adunk ajándékpéldányokat, akik csak tudomásunkra adják, hogy hol találhatunk megszerezhető 1848 - 49-iki vagy egyéb nevezetesebb emléktárgyakat. — Az ereklyemuzeumban olajfestett Kossuth képek is kaphatók, 25 frt tól kezdve 50 forintig. Az ereklyemuzeumnak jeles képfestője elvállal arczképfestéseket természet után vagy fényképről. — Aki az ereklyemuzeum belépti jegyeiből 10 példányt vesz és azt ismerősei közt elárusítja, annak egy nagy Kossuth-képet adunk, aki 25 példányt vesz, annak Kossuth és Petőfi nagy képét adjuk, 100 jegy elárusításáért egy olajfestett Kossuth képet adunk. — A függetlenségi pár vezérbizottsága a ..Népkör“ helyiségében ünnep másnapján, hétfőn délután 4 órakor értekezést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja Szappanos István elnök. — A Népkör választmánya ünnep másnapján, hétfőn délután 5 órakor ülést tart saját helyiségében, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom. Dr. Horváth Mihály elnök. — „Történelmi Tárcza-Napló“-t adott ki a Kolozsvárt megjelenő „1848—49. Történelmi Lapok“ ez év márczius 15 ére. A csinos kiállítású könyvecske, dióhéjba szorítva, magában foglalja az 1848—49. év történetét. Kossuthnak két képe és Petőfi kézirata teszik változatossá és ereklyeértékkel bíróvá a kis füzetet. Iskolák, testületek a múzeumtól előállítási árban, 8 kzért szerezhetik meg, ha legalább 100 példányt rendelnek. A hézagpótló kis munkának már az ötödik kiadása van sajtó alatt s II ezer példány forog belőle közkézen. — Az országos diákszövetség f. hó 17., 18. és 19-én Kolozsvárott tartott congressusa Szabó Gyula és Hankovszky Zoltán jh. indítványa folytán elhatározta, hogy a millenium alkalmából az országos diákszövetség Kecskemét városában tartja ez évi congressusát, s felszólítja a diákszövetség tagjait, hogy minél számosabban jelenjenek meg ez alkalommal Kecskeméten, honnan is Pusztaszerre vonul le az ifjúság, s Kecskemét város közönségével együtt nagy ünnepélyt rendez. A congressus munkálataival a pesti milleniumi ifj. központi bizottságot s a kecskeméti jogászokat bizta meg. — Érdekes vendége volt a múlt napokban városunknak s városunk egyik érdemes polgárának. A vendég: Wekerle László, a miniszterelnök fia; a vendéglátó : Szappanos István bátyánk. Messze nyúlnak e váratlan látogatás szálai, messze idegenbe — egész a Riviéráig. Wekerle Sándorné ugyanis olaszországi utazásából jövet, fiával együtt megpihent itt a kies tengerparton, hol akkor épen Erzsébet királyné is tartózkodott s kíséretében Ferenczy Ida úrhölgy. E kiváló, magas méltóságra jutott földiek még mindig nemcsak emlékezik szülőhelyére, de szereti is azt annyira, hogy Wekerléékkel társalogván, szóba hozta Kecskemétet s figyelmébe ajánlotta az ifjú Wekerlének e szépen fejlődő alföldi várost, s benne törzsökös polgárát, neki érdemes atyjafiát, Szappanos Istvánt. — Az ajánlat el lön fogadva; a szót tett követte. — F. hó 20 án délben a közgyűlésről hazatérő Pista bátyánkat egy csinos fiatalember várta a lakása tornáczán: Wekerle László, s vendége is maradt az esti vonat indulásáig. A délután folyamán Szappanos István kalauzolása mellett megtekintő egyik malmunkat , villámvilágítási berendezését, a nagytemplomot, az épülő városházáiba Casino helyiségeit, majd a ref. főgymnasium második emeleti folyosójáról a város látképét; ellátogatott a Népkörbe is, hol néhány jelen levő tag a legszívélyesebben fogadta. Visszafelé utaztában a harmadik osztályra váltott jegyet a kedves modorú, látni, tudni vágyó fiatal ember, a czélból, hogy ezzel is több alkalma legyen tapasztalatokat szerezni az igazi npéletből. A pestmegyei hivatalos tanító-testület kecskeméti járási köre f. évi márczius hó 27-én kedden d. e. 9 órakor az I. ker. közs. népiskola várótermében rendes gyűlést tart, melyre az összes tagok tisztelettel meghivatnak. — Tárgysorozat. 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 1868. évi XXXVIII. trvcz. revíziója. 3. Az ismétlő iskolák berendezése a tényleg fenforgó viszonyokhoz képest. 4. Paedagógiai értekezés, tartja Geday Sándor kecskeméti közs. tanító. 5. Felolvas Révay László kecskeméti közs. tanító. 6. Értekezés, tartja Virág László ballószegi p. tanító. 7. Felolvas Kiss József miklóstelepi p. tanító. 8. Elnök és jegyző választás. 9. Esetleges indítványok.— Kecskemét, 1894. márcz. 10. Kiss József járási köri elnök. — Apostolok oszlása. Színtársulatunk tagjai a szélrózsa minden irányában szétoszlottak. Az úgynevezett Kecskeméti színtársulat jövőre csekély kivétellel új tagokból alakul meg és legközelebb Czegléden kezdi meg működését Pesti Ihász Lajos igazgatása alatt. Sikerült hangversenyt rendezett Bourdeaux Géza zenetanár a tanítványaival folyó hó 17-én délután a Nádorban. Az egybegyűlt nagyszámú intelligens közönség élvezettel hallgatta az ügyesen előadott, jól választott zenedarabokat. Legnagyobb tetszést Fekete Oszkár ért el, ki Bourdeaux rapsoltikus ábrándját játszotta, Szeles József taps „Eredeti magyar“ jával s Lovas (Röszler) Izsó „Edelweiss“-a Lángétól. A többi szereplők is szépen megállták a helyüket s nekik is bőven jutott a tapsból. A bemutatott eredmény csak öregbíti Bourdeaux úr eddigi jó hírnevét. — Műkedvelői előadás három lesz ápril hó folytán a helyi színházban. Kiváló műkedvelők, hölgyek és urak ápril elsején kezdik meg az előadások sorozatát az „Egyetlen leány“ czímű egyfelvonásos vígjátékkal. — Köszönetnyilvánítás. A márcz. 15-én Pesti Ihász Lajos színigazgató úr szívességéből tartott színielőadás tiszta hasznából a Kereskedő Ifjúság Egyesülete könyvtára javára átszolgáltatott 21 frt 85 krért, továbbá Feldmayer Ignácz úrnak a felülfizetett 1 frt 60 kiért hálás köszönetet mond az egyesület nevében a választmány. — Viola József, színtársulatunk négy év előtti tagja, a napokban érkezett haza a rubeles Oroszországból, hol ritka szerencsével működött. Tagja volt egy franczia daltársulatnak, mely bebarangolta Szibériát, a Kaukázust. Szép sikerei után Viola úr egyelőre megpihen babérjain, aztán szerződni fog valamely előkelő hazai színtársulathoz. — Bodnár Sándor táncztanító április 7 én jön meg Berlinből, hol most az újabb s magasabb tánczok tanulmányozása czéljából tartózkodik, és az e hót én megkezdett tánczfolyamot a volt „szabóczéhház“ ban levő helyiségében folytatni fogja. Beiratkozni még mindig lehet lakásán, II tized, Rózsautcza 336. sz. alatt. — A Pesti Hírlap a most lefolyt évnegyedben is a leggazdagabb tartalmú lapnak bizonyult. Az országgyűlési vitákat a legkimeritőbben közli s vonzó leírásokkal, karczolatokkal kiséri; ezért naponkint 20 — 24, vasárnap, folyton 32 oldal terjedelemben jelenik meg, oly körülmény, mely páratlanul áll a magyar hírlapirodalomban és csakis a Pesti Hírlap nagy elterjedtsége által magyarázható meg. Mikszáth rendkívül érdekesen írt novelláját (Besztercze ostroma), Jókai Mór koszorús írónk hosszabb elbeszélése fogja követni a most következő évnegyedben. A mellett közölni fog a Pesti Iíírlap egy a franczia eredetivel egyidejűleg megjelenő kitűnő franczia regényt, melynek fordítási jogát már megszerezte. Nagy közönséget érdeklő külön rovatai számát is folyton szaporítja a Pesti Hírlap. A mérnökök és építészek érdekeinek hathatósabb előmozdítása s a technikai ügyek szélesebb körben való ismertetése végett. ÚJDONSÁGOK. — Kiállítás. A magyar szabadságharcz ereklyéinek helyi kiállítása pénteken nyílt meg nagy és értelmes közönség jelenlétében és valódi