Kecskemét, 1895. január-június (24. [23.] évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-06 / 1. szám

1. szám. 45 krt fizettek ki feleiknek s egy olyan eset is fordult elő, hogy az intézet megtagadta a kárté­rítést, alapos gyanú forogván fenn, hogy vétkes szándék okozta a veszedelmet; ez a tűzeset most is fenyitő vizsgálat alatt van.­­ Az Archaeologiai értesítő 14. köte­tének 5. számában a kecskeméti csizmadia czéh 1661-ből való ezüstpoharát, továbbá a Kecske­méten talált praehistoriquis kőeszközöket ismer­teti Dr. Hollós L. A múlt számban ugyanő Tol­na megyében talált bronzkori edényeket, eszkö­zöket meg magyar, pogánykori ékszert irt le.­­ A „Rongyos Egyesület“ czéljaira újab­ban következő adományok folytak be: Király Jó­­zsefné úrnőtől 2 frt, Ferenczy Ida úrnő Őméltó­ságától 20 frt. Dömötör Páltól a gazda­ ifjúság által deczember 26-án tartott bál jövedelmeké­­pen 27 frt, mely összeghez Braun Pál 2 frt, Schwimmer Zsiga 2 frt, Héjjas Sándor 1 frt 50 kr., Sz. Kovács Andrásné 50 kr. fölülfizetéssel járultak. Fogadják a nemesszivű adakozók az egyesület őszinte köszönetét. Kecskemét, 1895. január 5. Szalontai Sándor egyl. pénztárnok. — A pompás virágcsokor, melyet Prielle Kornélia úrhölgynek a színházban átnyújtottak volt, özv. Farkasné asszony virágkereskedéséből származott, örvendetes jeléül annak, hogy már ily dologban is megélhetünk a saját embersé­günkből s nem kell más városokra szorulnunk. Törekedjünk, hogy mindenben igy legyünk, mert csakis igy juthatunk szellemi önállóságra is. — Mulatság. A kecskeméti „Népköri f. hó 19-én, saját helyiségeiben tánczestélyt ren­dez a helyben felállítandó Kossuth-emlék javára. A meghívókat a napokban fogják szétküldeni. — A gazdálkodó ifjúság által a múlt hó 26-án a Rongyos Egyesület javára rendezett tánczmulatság igen jól sikerült. Jelen vol­tak a következő hölgyek: Dékány Erzsike, Szél Juczika, Sz. Kovács Eszti, Sz. Kovács Mariska, Somodi Mariska, Király Eszti, Dugár Ilonka, Zana Erzsike, Daróczi Mariska, Bodri Esztike, Dékány Sándorné, Szél Lajosné, özv. Sz. Kovács Andrásné, Héjjas Sándorné, Zana Lászlóné, So­modi Sándorné, Sz. Kovács Sándorné, Daróczy Mihályné, Györffy Jánosné s még többen. Fe­lülfizetni szíveskedtek: Héjjas Sándor tíz 1 frt 50 krt, Braun Pál úr 2 frtot, Schimmer Zsigmond úr 2 frtot, Sz. Kovács Andrásné úr­hölgy 50 krt. A bevétel 126 frt volt, felülfi­­zetés 6 frt, összesen 132 frt, a kiadás pedig 105 frt, így tehát 27 frtnyi tiszta jövede­lem maradt a B. E. czéljaira. — Jutalomjáték. Kedden, folyó hó 8-án lesz H. Serfőzi Etel jutalomjátéka, szinre­­kerü­l Konti „C­it­­er­ás“ czímű operetteje. Ser­főzi Etelt, ki minden téren kiváló érdemeivel teljesen megnyerte közönségünk rokonszenvét, ezúttal, is melegen ajánljuk olvasóink figyel­mébe. A­íz íneffliülésekbtől gyakran igen súlyos be­tegségek keletkezhetnek, ha kellő időben alkalmas szerek nem alkalmaztatnak. Mint rendkívül hathatós szer a 25 év óta Horgony-Pain-Expeller népszerű elnevezés alatt jó hírnévnek örvendő Tinót, Caps, comp.-be­­d­örzsölése igen jónak bizonyult. Csúz, köszvény, fejfá­jás stb. ellen, gyakran már az egyszeri bedörzsülés ele­gendő a fájdalmak csillapítására. Ezen rég jónak bizo­nyult bedörzsölésnek egy háztartásban sem kellene hiá­nyozni, már azért sem, mert majdnem minden gyógy­szertárban kapható, 40 kros, 70 kros és 1­0, 20 kros üve­gekben, tehát nagyon olcsó ! Mithogy értéktelen utánzatok is léteznek, ajánlatos a vételénél a „Horgony“ védjegyre ügyelni. — A főorvos úr háza előtt hamuval, ho­mokkal van behintve az út. Lám! a főorvos úr oly példával jár elül, melyet a tél és fagy tar­tama alatt mindenfelé utánozni kellene. Figyel­meztetjük is a hatóság illető közegeit, e fölött pontossággal őrködjenek. — Legjobb fénymáz a világon! Joggal nevezik a már 60 év óta fennálló Fernd­endt Ist­ván bécsi czég által mindenütt bevezetett fény­mázt »a világ legjobb fénymázának.« Számos kiállításon az első kitüntetést nyerte már ez a fénymáz, melynek az a nagy előnye van, hogy a lábbelinek szép sötétfekete fényt ad és tartóssá teszi a bőrt. Sokakra nézve fontos dolog a láb­belinek nemcsak a bevásárlása, hanem főképen a bánásmód, mi azt tartóssá tegye. Hogy a fel­bőrt sokáig épségben tarthassuk, fontos arra ügyelnünk, ami vele naponként érintkezésbe jön, t. i. a fénymázra. Aki ebben mindig biztos akar lenni, midőn fénymázt vesz, kérjen kifeje­zetten F­e­r­n­o­l­e­n­d­t-f­é­l­e fény­m­á­z­t, Fer­nolendt Istvánnak Bécsben III/1., már 1835. év óta fennálló szabadalmazott gyárából s uta­sítsa vissza a sokféle értéktelen utánzatot. — Öngyilkosság. Egy fiatal cseléd leány, Józsa Mari nevű, ki a II. t. 98. számú házban lakó családnál szolgált, a múlt év utolsó napján megmérgezte magát. Mint utóbb kiderült, ugyan­aznap délután még vidám jókedvvel beszélgetve vásárolta a szomszédos boltban a kékkövet, mit aztán a pinczében összetörve, eczetben felol­vasztva, megivott. A házbeliek csak akkor vet­ték észre a kifogástalan magaviseletűnek ismert leány kétségbeesett tettét, mikor a méreg ha­tásától gyötörten, jajgatva összeesett. A leg­közelebb ért orvos, Ruttkay dr. alkalmazta az első segélyt, s a rendőrség is értesittetvén, kihallgatta a leányt, ki könnyelmű, vétkes lépésének már el nem titkolható következmé­nyét vallotta be öngyilkossági szándéka okául. Még azon este kiszállították a kórházba, hol most a halállal vivődik. Megbotránkozást okozott, hogy a rendőrség betegszállító kocsiján nem volt semmi némű meleg takaró, úgy, hogy ha egy ház­beli cselédleány reá nem teríti Józsa Marira a saját kabátját, meg gazdájának egy régi útibun­dáját, a kórházig akár meg is fagyhatott volna az a szerencsétlen teremtés. K­ECSKEMÉT :­ A kapitányi hivatalban történt, hogy beállított egy tanyai polgár s minden tisztesség­­tudás nélkül, makrával a szájában, zsíros kalap­pal a fején, oda állott a fogalmazó elé. — Hát begyüttem, maga volna az az izé, hogy is mond­ják csak ... — Igen, én vagyok, — szólt a fo­galmazó — hanem illő volna, hogy levegye kend a kalapját, a hivatalban, mert látja, sem az urak­nak, sem nékem nincsen kalap a fejemen. A czi­­vis egyet csavar a mándli gombján s nagy nehe­zen kibökkenti a szót: — Há’ szén más ám az egészen, kentek itthon vannak, én meg csak úgy gyüjtem egy kis szót érteni! . . . KÖZGAZDASÁG. A varjuk pusztításáról. Most, midőn a nagy hideg, a nagy hó a mada­rakat, különösen azonban a varjukat a górékhoz, etetőkhöz szorítja, bizonyára nagyon sokan igye­keznek minél többet lelőni közülük, hogy „kárt“ ne tegyenek, mert „sok kukoriczát pusztítanak el. ” Tavaszszal s nyáron aztán panaszkodnak a hernyók pusztításai miatt és az egerek sokasá­gáról, hozzá­tévén, hogy „más években nem volt ez így.“ Arról tudomással nem bírnak, hogy ezen kártékony rovarok s egerek elszaporodását a »hollók« szorgalmas lövöldözése által segítették elő. És hogy más években a gazda ezen legna­gyobb ellenségei nem voltak olyan sokan, annak egyszerűen az az oka, hogy a velük táplálkozó madarakat nem pusztították oly kétségbeesett­ lelkiismeretességgel, miért is azok szorgalmasan fölfalatozták az egereket, hernyókat s ez által megmentettték a vetés egy részét s a gyümölcs­­termést. Nálunk széltében és hosszában az a rossz szokás uralkodik, hogy a gazdák a leghaszno­sabb barátaikat üldözik, hogy a legnagyobb el­lenségeik vígan pusztíthassanak a mezőkön, ré­tekben, erdőkben, és mindezt csak azért, mert a természetrajzi ismereteket nem veszik figye­lembe. Én úgy gondolom, hogy ha a gazda tudná, hogy a veréb és rokonai, a fekete és vetési varjú, a csóka, a szarka, a vércse, a baglyok, a denevérek, a harkályok, az éneklő madarak, to­vábbá a sikló, a vakond, a sündisznó, a rovarok közül a futrinkák, temető bogarak stb. stb. mind a gazdára nézve kártékony állatokat pusztítják, akkor nemcsak nem üldöznék ezen természetes­­ barátaikat, melyek nekik minden díj nélkül a legnagyobb szolgálatokat teszik, hanem még ápolnák és szaporítanák őket. Mert az egereket, hernyókat és kártékony rovarokat semmiféle szer sem képes oly tökéletesen kiirtani, mint azon állatok, melyek azokkal táplálkoznak. Csak egy példát kívánok erre felhozni. Egy nagyobb alföldi gazdaságban tavaszszal a repcze igen szépen állott, s mivel gyönge tél volt, a márczius pedig meleg, áprilisban már vi­rágzott. A száz holdas tábla már oly gyönyörűen állott, hogy a gazdának a legszebb reményeket nyújtotta. Kedvtelve nézegettük a dúsan fejlett növényt, s egy pillanatig sem kétkedtünk a ki­tűnő termésben. Egyszer csak jelenti a csősz, hogy valami hernyó támadta meg a repczét. Ki­mentünk, megnéztük s azt találtam, hogy azok a hívatlan vendégek nem hernyók, hanem ál­­czák, még pedig a honvédbogár (Eutomoscelis adonidis Fab.) álczái, melyek már októberben kezdik rágni a fiatal repcze leveleit. Télre apró csomókba verődnek össze s a földbe bújnak, ahonnan tavaszszal kijőve, folytatják a repcze leveleinek s szárainak a rágását. Az infámis vendégek oly sokaságban jelentek meg, hogy ki­irtásukra gondolni sem lehetett. A gazda fájó szívvel nézte repczéjének pusztulását, reményé­nek megsemmisülését. Már lemondott a repcze­­termésről, s ki akarta szántatni az egészet, hogy kukoriczát vessen helyébe. Ekkor előáll a bé­resgazda, s jelenti, hogy ő tud valamit, ami a »hernyókat« elemészti. — Nos, mi az ? kérdeztük tőle mindnyájan nagy mohósággal. — Az lesz, kérem a lássan — feleli a béres­gazda némi öntudattal, — hogy körülárkolom azt a fótot, melyet a hernyók megtámadtak, hogy tovább ne mehessenek. — Hogy, hogy ? — Hát úgy, hogy a­mint más helyre akar­nak mászni, beleesnek az árokba, a hun aztán összetaposhatjuk őket. Ráhagytuk, hogy jól van. A béresgazda úgy tett, a­mint mondta és az álcrák, melyek kör alakú foltokban okkupálták a repczét, a­mint más területre akartak vándorolni, beleestek a barázda mélységű körárokba. Erre történt aztán olyasmi, a­mire senkinek sem ju­tott eszébe gondolni. A közeli erdőcskében fészkelő varjuk ugya­nis friss szántásnak nézvén a közárkokat, töme­gesen szállottak rájuk férgeket, álczákat keresni. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert csakugyan bőséges lakomára akadtak a vándorló honvédbo­gár álczáiban, melyek az árokba hullván, ott a varjuk által az utolsóig fölemésztettek. A repcze azontúl háborutlanul fejlődött s igen jó termést adott, mit első­sorban a béresgazda ötletének, másodsorban pedig a varjuknak kö­szönhettünk, melyek a száz holdas tábla repczét megmentették a biztos veszedelemtől. Az igaz, hogy télen át megdézsmálják a ku­koriczát a góréban, de ez a kár említést sem ér­demel ama haszonnal szemben, melyeket a kár­tékony rovarok, egerek pusztítása által okoznak. Figyeljük meg csak a szürke vetési varjút a tavaszi s őszi szántás alkalmával, mily bizalma­san követi az ekét, s mily mohó étvágygyal kap­kodja föl az eke által fölszínre hozott kövér ál­czákat s gondoljuk meg, hogy minden ilyen ál­­czában egy nemzedék káros rovart emészt meg, akkor bizonyára kíméletesek leszünk emez igazi, önzetlen, sőt leghasznosabb barátaink iránt s nemcsak hogy nem pusztítjuk többé, hanem el­lenkezőleg oltalmunkba veendjük s gombozzuk őket, hogy igazi ellenségeinktől megvédjenek bennünket. HETIVÁSÁR! TUDÓSÍTÁS, Kecskemét, 1895. január 4. Tisztahúza métermázsánként 6.00 — 6.20 Kétszerhúza ?? ?? 5.00—5.20 Rozs ?? ?? 4.80—4.90 Árpa ?? ?! 6.00—6.20 Zab ?! ?? 6.00 6.20 Tengeri ?! ?1 6.00 - 6.20 Tengeri bánáti ?? ?? 5.90—6.10 Köles ?? ?? 7.00—7.50 Krumpli ?? ?? 1.80—2.00 Széna ?? ?? 3.00—3­20 Szalma ?? ?? 1.10-1.30 Szalonna kilója 0.46—0.60 SERTÉSVASAR. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentést. Kecskemét, 1895. január 4. Heti átlagos árak: magyar válogatott ára 320 — 380 klgr. nehéz 44 - 44V2 kr.; 280—300 kg. nehéz 44—44­/akr.; öreg sertés 300 klgr. felül 42V2—43V2 kr.; vidéki sertés 421/a — 44 kr.; szerbiai 40 — 43V2 kr.; románia 00­00 kr. tiszta kilogrammonként; páronként 45 klgr életsúly levonás és 4"/0 engedmény szokásos. Eleségárak: tengeri 7 frt 20 kr., árpa 6 frt 30 kr. Kőbányán átvéve. VASÚTI MENETREND. (Érvényes 1894. május 1-től.) 14 ec« Ue ni étről - Itiiilsipe«! re : A vonatok Indulási idő Érke-Di­­­a­k megnevezése­zési idő I 0.II 0.1XII . Személy reg. 3.18 6.30 3.-2.40 1.50 Omnibusz reg. 7.25 10.20— 2 40 1.50 Gyors d. e. 11.33 1 .25 3.60 3 — 1.80 Személy d. u. 5.03 8.25 3 — 2 40 1 50 llii(lii|»ustrel 14)-('«lii“ilM-t r 1- : Személy reg. 8.30 11.37 3 -2.40 1 50 Gyors d. u. 2 25 4.21 3.60 3.­1 80 Omnibusz d u. 4.25 7.22— 2.40 1.50 Személy este 7.00 10.30 3.-2 40 1.60 Gyorsvonat éjjel 10.00 11.56 3.-2.40— 14 ecs­ke­m­ét­r­ől — Szegedre : Személy d­­. 11.37 1.47 3.— 2.40 1.50 Omnibusz d. 11. 7.22 9.35— 2.40 1.50 Gyors d. 11. 4.21 5 49 3 60 3 -1.80 Személy éjjel 10 30 12.52 3.-2.40 1.60 Gyorsvonat éjjel 11.56 1 20 3.-2.40— Köszönetnyilvánítás. Kecskemétről való elköltözésem alkalmával kötelességemnek tartom, hogy mindazoknak — kiktől sajnálatomra búcsút személyesen nem ve­hettem, — úgy magam, mint családom nevében őszinte s hálás köszönetem­ juttassam kifejezésre azon szives figyelemért, jóindulatért s jóleső ba­rátságért, melyben éveken át részesítettek, mi által számomra az itt tartózkodás kellemessé s a válás nehézzé lön. Jó ismerőseimet s igaz barátaimat üdvözölve, vagyok tisztelettel Kecskemét, 1894. deczember hó 30-án. Özv. Behr Károlyné. Felelős szerkesztő: Dr. Horváth Ádám. Kiadótulajdonos: Sziládi László. HIRDETMÉNYEK. Van szerencsém a nagyérdemű közön­ség becses figyelmébe ajánlani, hogy egy igen csinos és kényelmes bérkocsit állítottam, amely a fürdőt vagy jégpályához mint zártkocsi is használható. A kocsi 14-es számmal van ellátva, s telefon utján is megrendelhető a Hungária szállodában (vagy szóval lakásomon: VIII. tized 7. sz.); ez úton 14-es számon szánkó is kapható. Tisztelettel Gál ir Mór, 1895. január 6. Uj idők. Herczeg Ferencz képes családi lapja. Előfizetési ár évnegyedenkint 2 frt, vagy kétheti fü­zetekben 30 kronkint. Magyar l­án­yok. Képes hetilap fiatal lányok számára.­­ Előfizetési ára évnegyenkint 1 frt 50 kr. én újságom. Pósa Lajos gyermeklapja. Előfizetési ára évnegyedenkint 1 frt. Előfizeth­etők, illetve megrendelhetők. A GALLIA-féle könyvkereskedésben (Metzger Béla) Kecskeméten. Mutatványszámokat és füzeteket mindenki­nek szívesen ingyen küldünk. isss 66. 1895. Ajánlati felh­ivás. Kecskemét th. város tanácsa az új városhá­zában levő levéltári, adópénztári s köny­velői hivatali helyiségek berendezésére, tekintettel arra, hogy az első ízben beadott aján­latok kielégítőknek nem találtattak, utóbbi ajánlati felhívást, illetve szóbeli árlejtést hirdet. A leváltási helyiségek berendezésére 3620 frt 6 kr., az adópénztár helyiségére 368 frt 50 kr., a könyvelő hivatal berendezésére 548 frt 70 kv. összeg van előirányozva. Az összes munkálatok átalány összeg, vagy egység árak mellett egy vagy társválalkozóknak adatnak ki, aként, hogy ajánlat tehető együttesen mind a három berendezésre, vagy pedig külön­­külön mindegyikére. Az árlejtésen minden szakértő asztalos ipa­ros részt vehet, ki üzlete vitelére hatósági en­gedélyivel van ellátva, vagy ki ily jogosultság­gal bíró iparos alkalmazására magát kötelezi. A tervek, költségvetés, s a vállalati feltéte­lek a hivatalos órák alatt Mészáros József ta­nácsnoknál bármikor megtekinthetők. Bánatpénzül a költségvetési összeg 5%-ka az árlejtéssel megbízott Mészáros József tanács­nok kezéhez az árlejtés megkezdése alkalmával leteendő, mert enélkül az árlejtésben részt venni nem lehet.­­ Bánatpénzül akár készpénz, akár pedig elfo­gadható értékpapírok tehetők le. Az árlejtés határidejéül f. évi január hó 10-ik napjának délelőtti 10 órája az épí­tészeti osztály hivatalos helyiségébe tűzetik ki. Megjegyeztetvén, hogy zárt ajánlat ugyan­az­nap délelőtti 9 órájáig elfogadtatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen mun­kálatok elkészítésére vállalkozni akarnak, hogy a fentebb jelzett határidőben jelenjenek meg. A városi tanács fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül, tekintet nélkül azok összegére, szabadon választhasson. Kecskemét, 1895. évi január 3-án. ím Az építészeti osztály. Eredeti stockeraui mag után ter­melt szép, nagyszemü, könnyen jövő lencse kapható a „pilis-szántói mezőgaz­dasági vállalatinál. — Ára 5 ki­lónként 1 frt 10 kr., 50 kilónként 10 frt, 100 kilónként 19 frt cso­magolással együtt. —Czim: „Pilis-szántói gazdaság, Pasim.“ 1698 A József Gőzmalom Részvénytársaság ezennel tudatja a n. é. őrlető közönséggel, hogy minden 5 méter mázsát meghaladó tisztahúsa szállítmány után a malomhoz, melyet a malom kocsija szállít 9 méter mázsán­­ként a jitter fuvardíj fizetendő.

Next