Kecskemét, 1896. január-június (27. [24.] évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-05 / 1. szám

1. szám, tulás zúdult a hazára és a nemzetre és azok szít­ják azt, akik mindig esküdt ellenségei voltak a magyar nemzet önálló államiságának és nemzeti lételének és fájdalom, látnunk kell, hogy ezen aknamunka, a­melyet Bécsnek átkos keze moz­gat, habár hinni merem hogy ideig-óráig, sike­rülni látszik. Különös örömömre szolgál ily körülmények között sokszorosan, hogy önök kipróbált elvhű­sége felismervén a helyzet komolyságát, elszán­tan hajlandók ez áramlattal szemben felvenni a harczot, hogy a hamis jelszavak alatt folyó szenvedélyes gyűlölet el ne homályosíthassa a magyar függetlenségi eszmének fényesen vagyo­­n apját. Ebben a küzdelemben, engedjék meg, hogy elől mehessek, és amint ígérem a hűséget és buz­galmat, ami öregségemtől kitellik, úgy kérem és várom azt önöktől is. Még egyszer köszönöm e szíves megemléke­zést s kérem, tartsanak meg továbbra is szíves barátságukban! Az elnök elhaló és mélyen elérzékenyülő szavaira hatalmas éljenzés volt a felelet, vagyis az Amen. Ezután szívélyes kézszorításokkal és kölcsö­nös üdvözlésekkel búcsút vettek a tisztelgők a párt elnökétől. SZÍNHÁZ. Midőn mi is az újévbe lépünk, el nem mulaszt­hatjuk figyelmeztetni a rendezőséget, hogy a vilá­gitásról jobban gondoskodjék, s jajdulva kiálthat­juk Világosságot, több világosságot!“ Fontosabb ennél is, hogy a társulat némely irányban kiegé­szítést nyerjen s az énekkarok is megerősödjenek. Egy fölöttébb érdekes franczia színmű. A 4­7 - i­k czikk mellett két népszínművünk volt a héten, a régi­ Mátyás diák és a moderne Vörös sapka, a magyar V­i­d­or tór, lévén ez idő szerint egy franczia Vidor is, aki zeneszerzéssel, kritikával foglalkozik és kiváló orgonász egyszersmind. A régi­ Mátyás diák még derekasan megállja a sarat, minden részében és alakjában jó magyar za­­matú, egészben magyarabb mint sok új népszínmű,­­ épp azért kívánatos, hogy állandóan műsoron le­gyen. A múlt keddi közönség szívéből mulatott rajta, mert a darab hangulatát, régi magyaros za­matját az előadók jól eltalálták s ki is fejezték; ne­vezetesen: Békés Kupa Mátyás czinkotai kántor szerepében, Szabóné Rebekában, Torossy Katicza Katalinban, Aitner Ilka az idegen nőben, Rajz Má­tyás királyban, Morvay Zsigmond, Rakodczay a sá­fár szerepében, Ferenczy Vlad Martint mind ének­ben, mind tánczban roppant nagy megelégedésére adta főleg a gyermekközönségnek. Iványi, de kü­lö­nösen Földváry élethű parasztot ábrázoltak. A Vörös sapkában Erkel Elek zenéje eléggé érvényre jutott a Földváry (Szél Matyi), Torossy Katicza (Juczika) és a hármas énekében. A játék sem volt fogyatékos s különösen Morvay (János), Cseté­­nyi Julia (Teréz), Aitner Ilka (Örzse), Békés (Ambrus) teljes igyekezetet tanúsítottak. A 47-ik czikk, Belot Adolf darabja már nem volt olyan szerencsés, mint az előbbiek. Némelyek, mint Rakodczay (Delille), Földváry (törvényszéki elnök), Rajz (Mazilier) kimerítették szerepüket, mások azon­ban, nevezetesen Cselény­i (Cora), Morvay (György) csak általánosságban adtak jót, a részletekkel adó­sak maradtak. A közönség náluk inkább csak aka­rást, mintsem igazi szenvedélyt, indulatot látott, igen, mert az árnyalatokba, melyeknek minden lelki mozzanatról külsőleg kell számot adniok, nem tud­tak behatolni. Több erőt, több elemző s élénkebb mimikai tehetséget. Boccaccio operette m­ost másodszor került színre az előbbi szereposztással. Torossy Katicza tűzről pattant eleven Boccaccio s helyén van az énekben, valamint a játékban. An­day Blanka, mint Fia­metta, főleg az énekben jeleskedik. A nők általán fölényben vannak e jól előadott operettében. * Játékrend. Ma, vasárnap . P r­ó­b­a h­á­z­a­s­s­á­g. Bohózat. Hétfőn: A három cső­rű kacsa. Operette. Kedden: Monte Kriszta gróf. Színmű. Szerdán: Bern­a­r­do Mon­til­la Színmű. (Hor­váth Irén k. a. fellépte ) Csütörtökön : S­z­é­p Helena. Operette. Pénteken: A lengyel zsidó. Színmű. Szombaton: A fekete domino. Opera. (Bérlet szünet.) ÚJDONSÁGOK. — Ijftputik nini szmnnihez másfél ívnyi melléklet járul, melyen jogakadémiánk ok­tatásügyi szabályainak dr. Kovács Pál jogakadé­miai igazgató által kidolgozott tervezetét találják fel olvasóink. — Lapunk szerkesztője, Horváth Ádám­ orsz. képviselőnk ischiája, a­melyet 1892. január 1-én kapott, épen 4 év múlva, újévi aján­dékul oly erővel újult meg, hogy január elseje KECSKEMÉT 1896. januá­r 5. óta mozdulatlanul kénytelen az ágyban feküdni budapesti lakásán. Ezért nem érkezett haza az újév első napjaiban, pedig ez volt a terve. — Ezredévi harangszó Sylvester éjjelén pont 12 órakor, mindeddig szokatlan módon, megrendültek a harangok, ünnepélyesen hir­detve a második millenium­ bekövetkeztét. Így volt ez a magyar haza minden városában s en­gedje az ég, hogy igy legyen a harmadik mille­­nium hajnalán is. Hadd éljen a magyar dicsőség mindvégiglen. A középületeken nemzeti zászló hirdette a nagy év beköszöntését. A Bugacz és az ottani pásztorélet fölött nagy és szenvedélyes vita folyt le a „Vasárnapi Újság“ hasábjain Hermann Ottó és Kada Elek között. A bugaczi pásztorok sem hitték volna, hogy olyan híresek legyenek valaha, hogy összevesszenek fölöttük az újságban az író urak. — Hymen. Ruttkai Ruttkay Lajos jászke­­rekegyházi gyógyszerész a napokban váltott je­gyet özv. Tóth Istvánné úrnő szép és kedves leá­nyával, Lujza kisasszonynyal. — Hangverseny. A „K­e­c­s­k­e­m­éti k­ö­r“ hangversenye sylvester estéjén teljes élvezetet adott a kaszinóba gyűlt nagyszámú közönségnek. Hangverseny volt az a szó valódi értelmében. A kecskeméti dalárda vezette be szokott harmoni­kus előadásával, aztán Katona Ernő úr elsza­valta Kiss József rengeteg költeményét, a Jeho­­vát, mely maga is beillett volna külön előadás­nak. Örömmel tapasztaljuk, hogy Katona úr a távolban is hű maradt műszeretetéhez s most is oly Szenvedélyes műbarát, mint a mikor körünk­ben lakott. Kada Elek úr felolvasása, vagyis inkább causerieje tele volt helyi vonatkozások­kal, melyek az ismerősöket fölöttébb kellemes hangulatba hozták. Kada úr valódi művészettel olvasott fel, mert meglelte a természetes han­got; nem csak, hanem a bemutatottakat modo­ruk­ és beszédükben hiűen lemásolta. Zo m h o r­y Ida k. a. Szalay Fruzina meséjét szavalta azon a rokonszenves, dallamtelt hangon, melylyel min­dig hozzá tud férkőzni a hallgatók szivéhez. H­u­s­z­k­a Jenő hegedűművész urat most először volt alkalmunk hallani s bátran elmondhatjuk, hogy rég találkoztunk hozzá hasonló hegedűssel. Vieuxtemps „Polonaise brillan­te-jának előadásával azonnal meghódította a közönséget s fényes technikájával, melegségével, behizelgő kerekded hangjával tapsokra kényszerité, míg viszont ő maga is kényszerítve jön Hubay Csár­dajeleneteit, Pillangóját eljátszani, az utóbbit főleg elragadó kellemmel. Huszka ele­gáns, szellemes hegedűs, ki külsőleg oly nyuga­lommal kezeli hangszerét, hogy ebben is figyel­met érdemel. A részben nehéz és kényes zongo­­rakiséretet Bartha Henrik úr szokott szabatos­sággal játszta. — Vasútépítési előmunkálati engedély meghosszabbítást kapott 1896. február 1-től egy évre báró Fechtig Imre, a Kecskemét-tisza­­ug­i vasút engedélyese az ezen vonaltól Ó-, eset­leg Új-Kécskéig, esetleg egészen a Tiszáig veze­tendő vasútvonalra. Mindenesetre kívánatos, hogy Ó- és Új-Szécske természetes központjuk­kal, azaz Kecskeméttel vasúti összeköttetést nyerjenek. Rajta is kell ezen is lennünk, mert soha ne tévesszük el szem elől, hogy jövőnk attól függ, hogy a kellő vasúti hálózattal a vidék köz­pontjává tudjuk tenni Kecskemétet! — Milleniumi hymnus. Újév napján a nagytemplomban Csornok kántor egy szép hym­­nust adott elő, melynek zenéjét a millenium­ em­lékére Ha­nusz István igazgató szerezte Hor­­nyik tanár szövegére. Ez új művet most Nemes­­szeghy István zenetanára a főreáliskolai énekkar számára négyesre alkalmazza. — Mulatság. A kecskeméti „Függetlenségi párt“ f. hó 19-én, mához két hétre, zártkörű tánczmulatságot rendez a helybeli Kossuth-szo­­bor javára. Úgy a függetlenségi párt, mint a „Népkör“ által rendezett estélyeket a fesztelen, családias jelleg teszi a polgárok előtt kedvessé, vonzóvá. A rendezőség, melynek élén Sárközy Pál ügyvéd áll, s melybe egész sereg fiatal ga­vallér iratkozott be, mindent elkövet, hogy pár­tunk ez idei első mulatsága minden tekintet­ben sikerüljön. — Vendégszereplés. Színigazgatónk elis­merést érdemel azon figyelméért, hogy színmű­­vészetünk kiválóbb fiatal erőit közönségünkkel megismertetni igyekszik." Egy ily fiatal művésznő fog fellépni nálunk e hó 8-án, szerdán, Horváth Irén kisasszony személyében, ki, mint vendég, Bernardo Montillában „Ines“-t fogja játszani. A kisasszony eddigi szerepléseiről, rokonszenves alakjáról, képességéről az ez ideig megjelent vidéki bírálatokból oly elismerő nyilatkozatokat olvastunk, hogy reméljük, a mi közönségünk tet­szését is­ ki fogja érdemelni. Miért is ezen elő­adásra felhívjuk színházlátogató közönségünk figyelmét. Időjárásunk megint érdekes tüneteket mutatott a lefolyt héten. Múlt hó 28-tól kezdve, amikor 8 fok hideget jelzett, a hőmérő folytonos hanyatlásban volt 11 fokig. F. hó 1-én ismét emelkedett, amennyiben csekély hóesés mellett akkor 6 fokot mutatott, 2-án már 12-őt, sőt 3-án immár 15 fokot. Az emberek szaladva jártak az utczán. Péntek délután 11 fok után változás esett, úgy hogy este­felé csak 6 fok volt csekély havazás mellett. Tegnap reggel szintén csak 6 fok hideget jelzett a hévmérő. A légsúlymérő változó hullámzásra hajlik. — A farsang is megérkezett, tánczolhat fiatalságunk február 19-ig, s mulathat kedve szerint. Az anyakönyvi hivatalban is több lesz a a munka, mint volt a lefolyt ősz-böjti idő­szakban.­­ Az új pénzintézet, a Leszám­ítoló és Pénzváltóbank Részvénytársaság, mint mai számunkban foglalt hirdetéséből értesülünk, befejezvén szervezkedésének nagy munkáját, f. hó 1-én megkezdette működését. Örömmel s bi­zalommal fogadjuk e hirt, mert nagyobb méretű, társas vállalatok dolgában bizony szegényes s hátramaradott városunk olyan új, eszközeiben életerős, tervekben s vállalkozási szellemben gazdag pénzintézettel gyarapodott, mely hogy üdvös hatással fog új fellendülést és elevenséget hozni financzionális viszonyainkba, arra nézve kezesség az intézet igazgatójának általánosan ismert nagy tehetsége s az igazgatóság tagjai­nak szakértelme és­­megbízhatósága. Az új pénz­intézet hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. A magasban, azaz a színház tetőzetén még folyvást dolgoznak, mivel be akarják fejezni a munkát legalább annyira, hogy az épület bel­sejében akadálytalanul dolgozhassanak a tél hátralevő ideje alatt. Pénteken délután 11 fok­nyi hidegben folyt a munka.­­ A városi székház kapuja múltkori felszólalásunkra egy időre megnyílt, hogy azután ismét elzárassék az ügyes-bajos közönség elől. Hát nem könnyebb dolog lenne a középső kaput nyitva tartani ? mint hogy két oldalról nyitják meg az oldalajtókat s igy a kereső közönség két oldalról tévelyedhet el, mig ha a középsőn jut az ívezet alá, könnyebben eligazodik. A ka­pusnak is könnyebb lenne a helyzete, mert az egy kapun bejáró közönséggel okvetlenül talál­koznék, mig igy mig az egyik oldalajtóhoz szalad, addig a másikról téved föl az emeletre a tájéko­zatlan tanyai lakosság. De meg ott az anya­könyvi hivatal is, a lakodalmas népnek valósá­gos bujkálást kell véghez vinni a lépcsőkön. Áll­jon nyitva a középső ajtó, az oldalajtók pedig csak kivételes esetek alkalmával használtas­sanak. (Beküldetett.) — Hamu, homok, vagy fűrészpor minden háznál találkozik elegendő mennyiségben s az emberek mégis elmulasztják a járdák behintését e sikos időben. Bizony jobban kellene gyako­rolni a felebaráti szeretetet, a rendőrségnek pe­dig az ellenőrzést. — Szinházi hírek. A fekete dominó a jövő szombaton kerül szélire, így tehát biztos remé­nyünk van hozzá, hogy e bájos dalmű méltó elő­adásban fog részesülni. —­ Drága fűtés. A városház fűtése, mint beszélik, már eddig is jóval nagyobb összeget nyert el, mint a­mennyi az egész télre előirá­nyozva volt. Nagy baj, mely tetőzve van azzal, hogy az egyik helyiségben majdnem megsülnek, a másikban pedig télikabátban is dideregnek. — Téli süveg. A süvegelés téli időben a legrosszabb szokás, amit csak képzelhetni s jó lenne közegészségi szempontból azt végleg kiir­tani. Szintúgy helytelenítjük azt is, hogy némely fűszerkereskedésekben, ahol nem fűtnek, az el­adó személyzet napestig hajadonfővel árulja a portékát. Miért ne hordhatnának ők valamely alkalmas süveget? — Nyilvános telefon­állomások a vi­déken. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a magyar korona területén fenálló helyközi (interurban) távbeszélő berendezéseket a buda­pesti környékbeli távbeszélő hálózatok előfizetői saját helyiségeikből, a nem előfizetők pedig környékbeli nyilvános állomásairól 1896. évi ja­nuár 1-től kezdve, az interurban hálózatokra nézve már megállapított díjért, használhassák. E naptól kezdve tehát a környékbeli távbeszélő hálózatba tartozó állomások, nevezetesen: Bé­kásmegyer, Bia, Budaeörs, Budafok, Budakesz,­­ Budapest—Lipótm­ező, Erzsébetfalva, Hidegkút (Pest), Kispest, Monor, Nagykovácsi, Pest Szent- Endre, Pócsmegyer - Leányfalu, Rákos Palota, Soroksár, Tétény, Török­ Bálint előfizetői a saját állomásukról, mások pedig az ugyanott berende­zett nyilvános távbeszélő állomásokról beszél­getéseket folytathatnak a belföldi interurban távbeszélő hálózatba kap­csolt összes városok, nevezetesen: Arad, Győr, Kecskemét, Komárom, Pozsony, Sop­­rony, Szabadka, Szeged, Székesfehérvár, Szom­bathely, és Temesvár nyilvános távbeszélő ál­lomásaival és előfizetőivel , viszont e vá­rosok a fenne­bb felsorolt környék­beli távbeszélők n­y­i­l­v­á­n­o­s á­ll­o­m­á­­saival és előfizetőivel távbeszélőn értekezhetnek. A beszélgetési díj minden egyes, 3 perczig tartó közönséges beszélgetés után 1 írtban, elsőbbségi joggal bíró sür­gős beszélgetés után pedig 3 írtban állapít­tatott meg. Úgy a dijak fizetésére, mint a be­szélgetés időtartamára, sorrendjére, valamint az egész kezelésre vonatkozólag a budapest—bé­csi állami távbeszélő használatára kiadott sza­bályzatban foglalt határozmányok érvényesek. — A szánkázás is kezdetét vette s látni kóczmadzagos szerszámmal befogott lovakat, melyek nem sokat hederütnek a kocsisra, hanem iramodnak a szélrózsa minden irányában, ve­szélyt okozva és rémítve az embereket. A múlt évben hiába szólaltunk fel az ilyenek ellen. — Megfagyott huszár. Egy szerencsét­len fiatal huszár meg akarván szökni a katona­ságtól, egymaga neki indult a mezőnek s igen valószínűleg a fáradtságtól kimerültem lefeküdt a szabad ég alatt, ahol csütörtök este megfagyva találták. Ez is furcsa módon kerülte ki bün­tetését. — Párbaj. Széltében beszélték a napokban, hogy egy helyi illetőségű fiatal ember, aki tár­sasköreinkben szívesen látott egyén, párbajt ví­vott szülővárosában, ahol az ünnepek alatt tar­tózkodott. Mondják, hogy a golyóváltásra bátran állott ki a síkra. Szerencsére mind ő,mind ellen­fele sértetlenül kerültek ki a bajból. — Jéghordás. A beállott nagy hideg meg­hozta a jeget s tegnap már nagy mennyiségben hordták a vendéglők és gyárakba. Hanem ez a jég piszkos és szennyes volt! — Új osztálysorsjáték. Budapestről írják lapunknak: Immár a II. Magyar Osztálysorsjá­ték sorsjegyei is a közönség rendelkezésére bo­csáttattak. Az Osztálysorsjáték intézményének behozatala nálunk oly minden várakozást felül­múló sikerrel járt, hogy bátran el lehet mondani, miszerint hazánkban — egyrészt azáltal, hogy a játék düh életrevet­ő eszközzel fékez­te­tik, másrészt azáltal, hogy a kis r­ut­­rit máris szemme­l lát­ható­l­a­n kiszo­rítja, — igazi cultural missiót telje­sít. A magyar nép — tekintve a nagy nemzet­­ezést (a tiszta nyereség a millenium­ megünnep­lése költségeinek részbeni fedezésére szolgál), hazafias elismeréséül félreérthetetlen lelkese­déssel karolta fel ez intézményt. Ha már az I. Magyar Osztálysorsjátéknak sikere is ily nagy­szerű volt, a II. Magyar Osztálysorsjátéknál, mint a tulajdonképeni milleniumi sorsjátéknál, a lelkesedés bizonyára lehetőleg még fokozottab­ban fog nyilvánulni a mi jó magyar népünk­nél, mert a II. osztálysorsjáték sokkal nagyobb előnyöket biztosít, mint az 1-ső, bőkezűbben lé­vén szervezve amainál. Megtekintettük a játék­tervet és úgy találtuk, hogy a II. Magyar Osz­tály sorsjáték 120,000 sorsjegygyel 45,007, három osztályban sorozott nyereményt tartalmaz össze­sen 9 millió 200,000 korona összértékben. Az első osztály, melynek húzása 1896. február 5 —8-ig ejtetik meg 10,000 - összesen egymil­lió 268,000 korona értékű nyereménynyel ke­csegtet, köztük 80,000, 60,000, 40,000, 30,000, 20,000, 15,000, 10,000, stb.koronás főnyeremé­nyekkel. Egy hónapra rá, és pedig márczius 11 — 14-ig következik a második osztálynak hú­zása szintén 10,000 nyeremény­nyel — össze­sen egymillió 648,000 korona értékben, köztük 100,000 60,000, 40,000, 30,000, 20,000, 15,000, 10,000, stb. korona értékű főnyereményekkel. A harmadik osztály 25,000 nyereményt nyújt össze­sen 6 millió 284,000 korona értékben. Ennek hú­zása május 12—28-ig eszközöltetik. Ezen osztály 58 , 400,000 — 6,000 korona értékű főnyere­ményt nyújt, sőt a szerencsekerékből legutolsó­nak kijött főnyereménynyel ezenkívül még egy 600.000 korona értékű jutalomdíj is jár, minél­fogva a legszerencsésebb esetben eme főnyere­mény egymillió, legkedvezőtlenebb esetben pedig 606.000 korona értékű összegre emelkedik. Egy­­egy osztályra érvényes sorsjegy ára 20 írt, azon­ban ez alkalommal is fentartatott a sorsjegyek­nek általánosan kedvelt ama felosztása, mely sze­rint fél (10 írtért), tized (2 írtért) és huszad (1 írtért) sorsjegyek is kaphatók. Az osztálysorsjáték közkedveltségénél fogva a II. Magyar Osztály sorsjáték sorsjegyei is előreláthatólag gyorsan fognak elkelni, mi okból nem tudjuk eléggé a tisztelt közönségnek figyelmét eme körülményre felhívni és ajánlani, hogy mindenki igyekezzék megrendeléseit, Heintze Károly főelárusítónál Budapesten, Szervita-tér 3. idejekorán megtenni. Eme figyelmeztetés szükségessége mindenki előtt világos, a­ki néhány nappal ezelőtt Buda­pesten járt és véletlenül a Szervita-téren­ is meg­fordult. Rendőri assistentia kellett egy cordon és a rend fentartásához, hogy a tömérdek nyere­ménynek kifizetése lehetővé váljék — oly nép­tolongás volt ott. A­ki ezt látta, némi fogalmat alkothatott magának arról, mily nagy lehet azok­nak a száma, a­kik nyertek és a­kik a hazafias czél előmozdítása mellett egész életükre való szerencséjüket itt megtalálták. A Valódi Jäger alsó­ ruházat, valódi orosz sárczipők (Galosin), úgyszintén váll­fű­zők és farsangi ruha­díszek, virágok, legyezők, férfi­ingek, gallérok és kezelők a túl tömött raktár miatt bámulatos olcsó árakon kaphatók Hoch­­mann Béla divatárú-bazárában, a reform, egy­ház bazár-épületében. — Köhögés, rekedtség és elnyálkáso­­dásnál, a torok és légzési szervek minden za­­karainál melegen aláljuk tisztelt olvasóink fi­gyelmébe Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban min­den gyógyszertárban és nevesebb gyógyfűszer­­üzletben. Fő és szétküldési raktár: Egger A. fiai Nádorgyógyszertára B­u­d­ap­e­s­t­en, Vá­­czi-körút 17. HÁZASSÁGI STATISZTIKA. A kecskeméti m. kir. anyakönyvi hivatalban 1895. deczember hó 28-tól 1896. január hó 3-ig bezárólag há­zasságot kötöttek: 1. Berényi György ev. ref. és Cs. Sinkár Juliánna ev. ref. 2. Pollák József izr. és Rohovszki Antonia izr. 3. Horváth István ev. ref és Sándor Teréz Borbála r. k. 4. Kovács Ferencz ev. ref. és Loboda Erzsébet ev. ref. 5. Bódogh­ József r. k. és A Tóth Juliánna r. k. 6 Hürömpő Ferencz ev. ref. és Csőszi Judit ev. ref. Itib­irili-Uruchi : 1. Faragó Mihály r. k. és Dúl Rozália r. k. 2. Hévízi Gábor r. k. és Mészáros Mária r. k. 3. Domokos János r. k. és Nemes Juliánna r. k. 4. Mészáros Dömötör Imre és Vincze Mária r. k. 5. Horváth József r. k és Bakó Mária r. k. 6. Borbély József r. k. és Kovács Anna r. k. 7. Varga Sándor ev. ref. és Aranyi Mária ev. ref. 8. Nagy István ev. ref. és Lovas Erzsébet ev. ref. 9. Pataky Mihály r. k és Biró Erzsébet r. k. 10. Pólyák Imre r. k és Kállai Borbála r. k. 11. Nagy Mihály r. k. és Bajárd Erzsébet r. k. 12. Molnár István r. k. és Rózsa Rozália r. k. 13. T. Nagy Mihály ev. ref. és Pankotai Erzsébet ev. ref. 14. Gábor Pál r. k. és Borsodi Erzsébet r. k. 15. Kosuba Mihály Lőrincz r. k. és Faragó Etel r. k. 16. Darányi Károly ev. ref. és Dékány Erzsébet ev. ref. 17. Pető Mihály ev. ref. és Sárközi Mária ev. ref. 18. Sörök­ Antal István r. k. és Szűcs Mária r. k.

Next