Kecskemét, 1897. január-június (28. [25.] évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-03 / 1. szám

1. szám — Szappanos István arczképének ünne­­pies leleplezése deczember hó 25-én nagy­közön­ség jelenlétében történt meg. Az ünnep kezde­téül a polgári dalkör elénekelte a szózatot. Ezután Horváth Ádám­ orsz. képviselő mon­dott beszédet, miközben lehullt a képről a lepel a jelenlevők éljenzése között. Az arczkép, ame­lyet See­man Kálmán­né úrnő festett, igen sikerültnek mondható. Ezután Tormássy Sán­dor szavalt egy hazafias költeményt, végül az ünnepelt Szappanos István köszönte meg nagyhatású beszédben az elismerés ezen nyilvá­­nulását. Lapunk legközelebbi számában úgy ezen, valamint általában a párt kebelében kará­csony körül elhangzott beszédekkel bővebben fogunk foglalkozni, hogy örömmel jelezzük a régi egyetértés helyreállítására irányzott törek­vést. A családias ünnepet a polgári dalkör éneke rekesztette be. A megjelenteknek s a polgári dalkörnek Sárközy Pál mondott köszönetet. Valóban dicséretet érdemel a polgári dalkör hazafias közreműködéséért. — Változás a honvédségben. Corzan- Avendano főhadnagy úr Maros-Vásárhelyre he­lyeztetett át, ahová már el is utazott. — Szap­­lonczay főhadnagy úr, szabadságideje letelvén, elfoglalta állomását. — Cornides hadnagy úr Bajáról, ahova szolgálattételre volt kirendelve, vissza érkezett városunkba. — Az „Első Kecskeméti Szőlő- és Gyü­mölcstermelő Szövetkezet,“ mint értesü­lünk, közeledik a megalakuláshoz. Az igen üd­vös társulat hivatva lesz gyümölcs- és szőlőter­mésünket a külföld előtt is még jobban terjesz­teni, mint eddig történt; terményeinek jó hír­nevét még inkább fejleszteni, valamint terme­lőinknek biztos piaczot szerezni. Az eddig par­lagon hevert gyümölcsaszalást és czukrozást, mely nemcsak nagy jövővel kecsegtet, hanem szép jövedelemmel is, városunkban meghonosí­tani törekedik. Az aláírási ívek már ki vannak bocsátva, részint a pénzintézeteknél, részint ismeretesebb kereskedőinknél vannak elhelyezve. Az aláírás január végéig tart. Egy üzletrész 7­5 frt, melyet három év alatt lehet törleszteni. A szö­vetkezet csak 200 hold területet akar részint szőlővel, részint gyümöcsiskolával és gyümölcs­fákkal, valamint a nagy keresetnek örvendő ko­sártűzzel beültetni. Hogy a szövetkezet mily alapon és számításon indul meg, az érdeklő­dőknek köztudomására lesz hozva. Az alapítók városunk nagyobb szőlőbirtokosai, kik nemcsak itthon, hanem külföldön is eléggé ismeretesek. A szövetkezet 75.000 frt alaptőkéjének egy tizedét az alapítók már előzőleg aláírták. Re­mélhető, hogy pénzintézeteink is nagyobb összeg­gel fognak részt venni a szövetkezetben, mely nemcsak üdvös, hanem igen jövedelmező üzlet­nek is kínálkozik. — Ki lesz az új színigazgató? A szín­­ügyi bizottság által hirdetett pályázat színházunk jövő évi bérletére nézve lejárt. Amint halljuk, pályáztak Csóka, Dobó Sándor, Beranek és Veszprém­iné színigazgatók. — Iparosaink a hetipiaczon ugyan már nem kénytelenek térdig érő sárba kirakodni, de azért különösen azoknak, akik nem sátrak alatt árulnak, most sem valami irigylendő a helyze­tük. Bizony ki vannak téve portékájukkal együtt az időjárás minden viszontagságainak. Pedig a legtöbb portékának — hogy az emberről ne szól­junk — árt a forróság, az eső, a hideg. Ezért törekesznek másutt az iparosok azon, hogy fedél alá jussanak a hetivásár alkalmával. Hogy töb­bet, ne említsünk, ott van Miskolczon az óriási csizmadiaszin, amelyben még népgyűléseket is szoktak tartani. Ebben a faalkotmányban meg van minden csizmadiának a maga helye, amelyen talán már apja, nagyapja árultak s amelyen meg van kimérve portékájával együtt az időjárás minden viszontagságától s amelyen mindenki bizton megtalálja. Nem lehetne-e nálunk módok­ról gondoskodni, hogy iparosaink fedél alá jussa­nak hetivásár alkalmával. Nem gondolunk mi költséges épületekre. Talán a Szent-Ferencz-ren­­diek kertjének kerítése felhasználásával lehetne az eszmét olcsón és helyesen megvalósítani ? Tessék hozzászólni a dologhoz! — A „Gazdakör“ a Páva utczában lévő, újonnan épült Várhágó-féle helyiségben f. hó 3-án, délután 3 órakor tartja első közgyűlését, melyre úgy a magokat aláirott t. gazdák, vala­mint az érdeklődő közönség meghivatnak. A gyű­lés tárgyai: 1. Az alapszabályok felolvasása, esetleg módosítása. 2. A tagok neveinek felolva­sása. 3. A tisztikar megválasztása. 4. Grasselli Miklós m. kir. földmivesiskolai igazgató felol­vasása a »sertésvészről.« — A hatos bizottság. — „A Kecskeméti Jótékony Nőegy­lete­t. hó elején tartott, választmányi ülésen az egylet, eddigi titkára Bodor Ferencz úr tekintettel gyenge egészségi állapotára ez állá­sáról lemondott. A választmány sajnálattal vette tudomásul buzgó titkárának lemondását, de te­kintve indokainak alapos voltát, azt elfogadta. Helyére egyhangúlag tiszt. Farkas Kálmán rofrom­­segéd-lelkész urat választotta meg tit­kárává, ki a közbizalom e szép megnyilatkozá­sát nem is utasította vissza, s a nőegylet ügyei­nek vezetését e hó közepén át is vette. E helyen felemlítjük, hogy a nőegylet, február 5-én fényes bálát rendez. A rendező bizottság már meg is alakult, hogy a bál úgy anyagilag, mint erköl­csileg jól sikerüljön. Szép meglepetés vár a höl­gyekre az ízléses tánczrendben, melyek a buda­pesti Morzsányi czégnél készülnek. A meghívók január folyamán küldetnek szét. A Kecskeméti kör január 5-ikén, ked­den, a kereskedői kaszinó termeiben tartja meg táncrestélyét, melyre belépőjegyet személyen­ként 1­ért 50 krajczárért, család részére 4 forint­ért este a pénztárnál lehet venni. A mulatság 9 órakor kezdődik. — Csanád vármegye közönsége Magyar­­ország ezer éves fennállása emlékére a megye történetének megi­atását elhatározván, intézke­désre e részben a magyar tudományos akadé­miát kérte föl. Az akadémia történelmi bizott­ságának felszólítására e szépmúltú vármegye monographiájának megírására dr. Borovszky Samu vállalkozott s a munka első kötete (1715-ig) megjelenvén, azt Csanádmegye közön­sége városunk levéltára részére is megküldötte. Az egész becses munka előfizetési ára 6 írt s megrendelhető Csanádmegye alispáni hiva­talánál. — Az állami adóvégrehajtó visszahi­vatott a pénzügyigazgatósághoz, amelynek ke­beléből küldetett. Ez nem mossa még tisztára a pénzügyigazgató törvénytelen és méltánytalan eljárását.­­ A magyar szent korona országai­nak földmivelési térképe a legújabb katasz­teri felmérések és hivatalos adatok alapján el­készülvén, annak egy példányát a belügyminisz­ter a város részére megküldte. A térkép külön­böző színekkel tünteti fel a vidékenkint szoká­sos művelési ágakat és azok arányát s ezen kí­vül egy táblázattal is el van látva, amely az egyes megyékben gyakorolt művelési ágak ará­nyát százalékokban mutatja be. A térkép egy példánya a városházán, a gazdasági osztály helyi­ségében van kifüggesztve s am. kir. államnyom­dánál, vagy könyvárárus útján rendelhető meg. Ára 2 forint. — A színház előtti tért jobban kellene gondozni. A mostani fölöttébb nedves időben ugyanis mindig sáros volt a kocsiút­ólannyira, hogy ha odáig száraz járdákon jutott is a közön­ség, ott okvetlenül besározta a ruháját, lábát. A dolog igen egyszerű: a sarat naponkint el kell takaríttatni onnan estefelé, s akkor a közönség száraz lábon kelhet át az országúton is. — Tárcsik Mátyást, jeles iparosunkat és elvtársunkat, aki nemrég az ezredévi kiállítás alkalmából az állami ezüst­érmet nyerte, most Ő Felsége arany ér­dem kereszttel tün­tette ki. Igazán örvendünk e kitüntetésnek, mert valódi érdemet jutalmaz s mert városunk egész iparának is büszkeségére szolgálhat.­­ A piaczrendezéshez. A nagytakarék­­pénztár és a lutheránus egyház bérházában levő kereskedők nem győzték már bevárni a piacz rendezését, hanem a szükség megmozdította őket. 3 év óta nincs a téren piacz, csak üres kocsik; maholnap nem képesek a boltárendát fizetni, oly rosszul megy az üzletük. Pedig 4 év óta fel van srófolva a haszonbér azon c­ímen, hogy nagyobb piac­ot nyernek, ármértékben nyertek is, csakhogy a tartalma nagyon hig. Most együttesen fordultak úgy a háztulajdono­sokhoz, mint a városi tanácshoz, hogy az ígéret soká ne késsék, hanem mielőbb napi piaczot helyezzenek a takarékpénztár előtti térre is mely czimen a takarékpénztár 15 ezer forinttal t­elt a kisajátítási összeghez.­­ A gyászlobogókat a városházán azon gből tűzik ki, amely óra elhelyezésére van szánva. Kissé furcsa látványt nyujt a gyászlo­bogó óraszámokkal körülvéve. Az ilyen lobogó­nak helye a közgyűlési nagyterem erkélye volna mi szerintünk. — A Kecskeméti Ipartestestület folyó január hó 10-én, azaz vasárnap a kebelében fel­állítandó Olvasó­kör javára Beke Imre úr ven­déglő-helyiségében ének-, felolvasás- és szava­lattal egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. — Az estély sorrendje: 1. A kecskeméti »Polgári Dalkör« énekel. 2. Pataky Imre ipar­iskolai igazgató úr felolvas. 3. Csősz József ipartestületi jegyző szólót énekel. 4. Gedai Imre úr szaval. 5. A kecskeméti »Polgári Dalkör« énekel. — Belépti-dij: személyenkint 60 kraj­­czár. Kezdete este 7 órakor. — Szobonya Bertalan Csongrádmegyé­­ben, Királyhalmán levő nagy, imim­lis homok szőlőtelepén termelt bor- és csemegeszőlő-vesz­­szőinek árjegyzéke megjelent, mit azon meg­jegyzéssel adunk hírül, hogy a termelő a kitün­tetett árakból 10%-ot enged a megrendelőnek. Az árjegyzéket kívánatra megküldi a termelő, ki Szabadkán lakik.­­ Időjárásunk nagy hőfoki eltérések mel­lett hidegebbre fordult az újévben, amikor 772 fokot mutatott a hévmérő. Napközben enyhülés következett be és szombat reggel már csak fagyponton állott a higany. Minden valószínű­ség szerint csak a hét vége felé lehet kilátá­sa­?!, nagyobb hidegre.­­ Az újév alkalmából most is határtalan zaklatásnak volt kitéve a lakosság, de különösen az üzlettulajdonosok az újévi ajándékokért. Ideje volna már annak, hogy egyszer a rendőr­ség lépne közbe, és az ezzel foglalkozókat va­lami úton módon leszoktatná a házalásról. Nagy hálára kötelezné és végtelen jót tenne a közönséggel. Melegen ajánljuk erélyes főkapi­tány­unk figyelmébe. Egy kis hirdetmény is, azt hisszük, sokat tenne. — Az úgynevezett ártézi kút vize most ismét tisztább. A színe egy kissé szürkés, íze persze lágy, de azért elég jó italt képez, mosásra pedig szerfölött alkalmatos. Azt mondják, hogy mentői inkább fogják használni s ha különösen állandóan húznák a vizet, egész megtisztulna. Minden­esetre csak próbakép is állandóan kel­lene egy darabig húzatni a kutat, már csak azért is, hogy vízbőségét kipróbálják. Mert addig ké­tes lesz ennek a félbemaradott ártézi kútnak az értéke. — Az iparos ifjúság önképző egylete, pártoló tagjainak tiszteletére, szilveszter-estélyt rendezett, melyen Szegedi Etelka a »Bakfis-ál­­mok« czímű, Sántha László pedig a »Szeretem a nőket« cz. monológot adták elő, Pataki Sárika magyar dalokat énekelt, Tóth István Vörösmarti Petikéjét szavalta el, végül Biró Zsigmond a »Handlöt« adta elő. A mulatságon a következő hölgyek vettek részt: Biró Juczika, Biró Rozika, Csikay Juczika, Domján Teruska, Daróczy Te­­ruska, Farkas Aranka, Fazekas Juczika, Garaczy Lldikó, Gáspár Mariska, Garzó Mariska, Greni­­czer Erzsike, Hajós Juliska, Kardos Juliska, Kovács Juliska, Kállay Ilonka, Kovács Mariska, Kéri Teruska, Kovács­ Erzsike, Kovács Rozika, Kakula Mariska, Katona Ilonka, Kapás Pizsike, Kiss Teruska, Kalmár Lidiké, Kovács Teruska, Kovács Ilonka, Komáromi Mariska, Ladányi Teruska, Lovászy Lidiké, Marsó Erzsike, Matu­­lay Juliska, Nagy Rozika, Nagy Klárika, Nagy Erzsike, Nagy Mariska, Nagy Erzsike, Poór Ilonka, Papp Juczika, Papp Zsuzsika, Poór Iduska, Pataki Sárika, Pataki Esztike, Pribéli Juliska, Páré Ilonka, Rigó Juczika, Szabó Teruska, Szalkay Mariska, Szegedi Etelka, Szegedi Te­ruska, Sebők Juczika, Szabó Zsófika, Szinnyai Mariska, Szabó Juczika, Takács Mariska, Tor­mási Zsuzsika, Varga Teruska, Varga Mariska, Vrazsda Erzsike, Varga Mariska, Zöldi Juczika. — Az idei szüretről, annak silány voltá­ról beszélgettek egy disznótoron. Mikor már mindenki kipanaszkodta magát, megszólal az egyik, aki eddig hallgatott, hogy: »no, nekem olyan termésem volt, hogy nem találtam hordót a pinczémben hozzávalót« »Hát olyan nagy ter­mése volt?« kérdezték. »Volt az ördögnek, nem találtam olyan kicsiny hordót, amelyik nagy ne lett volna ahhoz a pár liter lőréhez,« így azután megértették. ■ — A Katholikus Legényegylet január­­ 17-én, vasárnap, saját pénztára javára, énekkel és szavalattal egybekötött tánczvigalmat rendez a Beke-féle teremben. A műsor 3 számból áll: szaval Bódogh János; harmónium-kiséret mel­lett énekelnek Pataki Sárika és Gedai Imre; Gabányitól párbeszédet adnak elő Katona Ma­riska és Karácsonyi Antal. Belépőjegyet az egy­leti tagoknál és este a pénztárnál lehet venni egy személynek 60 krért, 3 tagból álló család részére 1 frt 50 krért, a pártoló tagok semmit sem fizetnek. A mulatság este 7 órakor kez­dődik. A Gazda ifjúság deczember hó 26-án tar­tott mulatsága teljesen jól sikerült. Szép leá­nyok nagy számmal voltak együtt s az ifjaknak kedvük volt a tánczra. Nem csoda, ha a részt­vevők nemcsak ezen a farsangon, de azon túl is kellemesen emlékeznek meg e bálról. — Felhívjuk olvasóink figyelmét Schön­­beck Imrének mai számunkban hirdetett mizenymentes hénlapjaira. Ebben az esztendő­ben különösen szükséges átfejtéskor kellőképen kénezni az új borokat, mert a szüret idejében történt szőlőrothadás megmételyezte azokat pe­­nészgombákkal, a­mitől megtörnek, megbámul­nak és rossz ízűvé válnak, míg a hirdetett mi­­renymetes kénlapokkal való átköpezéstől hamar megtisztulnak és eltarthatókká válnak. — Vigyázz, ha jön a vonat! Ez van kiírva a helyiérdekű vasutak átjáróinál. Tarisz­nya Gergő ez ellen felebbezést készül beadni két okból. 1. Vigyázzon a gépész, akit fizetnek érte, ne pedig a szegény ember, aki nem oka, hogy útjában van a vasút. 2. Tudtával a vasúti igazga­tóikkal nem őrizett együtt malaczot, vagy amint az urak mondják, nem ivott brúdert, hát vele ne komázódjanak, ne tegezzék. — Cselédbálok nagy számmal voltak az idén is új év napján. Persze igyekeznek mulatni azok, akik közül legtöbb egy évben egyetlenegy­szer, újév napján jut mulatsághoz. Hanem hát a fényűzés behatolt már az ilyen újévi mulatságok­hoz is. A hívogató drága szalagokkal van föl­­ékesítve, egész szalagerdő csüng le a válláról. A szolgáló kisasszonyokat virágcsokorral lepik meg a béres és lovász úrfiak és frakkeren viszik a bálba. Nem egy verekedés fordul elő, amelynek néha a gyöngébb nemből is kerülnek áldozatai. Legtöbb legény elszórja az újévkor kapott pénzét s új vagy régi helyére egy garas nélkül megy vissza. De azért egész esztendőn keresztül emle­getik : hejh! de jól mulattunk újév napján a bálban! — Köhögés, rekedtség és elnyálkáso­­dásnál, a torok és lélegzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfű­­szerüzletben. Fő- és szétküldési raktár: Egger A­ fiai Nádor-gyógyszertára Budapesten, Váczi-körút 17. s a szenvedély kitörésével ostromolta Isten fölkent szolgáját. — Szeretem önt. Szeretlek, kedves Gáborom. Oh ne szólj, tudom, te is szeretsz. Mit nekem a világ. Elmegyünk innen messzire. Leteszed ezt a ruhát. Egyedül nekem élsz s én a tied vagyok. Elrablom menyországodat s másikat adok helyette, a szerelem menyországát. Oh szólj, mond, hogy igen. Ha el­­kárhozom is boldog leszek, mert te velem maradsz. Apám nőül akar adni Nedeczky Tamáshoz, de én gyűlölöm azt az embert. A pap komoran, sápadt arczc­al hallgatta az istenkáromló leányt. Egy pillanatra megrezdült szivében az a névtelen érzés, mely ellen nem véd sem eskü, sem szentség, aztán győzedelmesen fe­lülkerekedett a férfin, a fölkent Isten szolgája. — Kisasszony, kegyed lázas önkívületben be­szél. Én esküt tettem, hogy az Istent szolgálom, egyedül neki élek. Vétkezem az ég ellen, ha az ön káromló szavait továbbra is hallgatom. Szeretem önt, mint testvéremet s épen azért ne kívánja, hogy eskümet megszegjem. Teljesítse atyja kívánságát s legyen Nedeczky nejévé. — Jó. Én követem tanácsát. Szerettem önt, szeretem most is, de el akarom feledni. Udvarló­kat gyűjtök magam körül s egyik mulatság a mási­kat érje kastélyunkban. A mámor­ló élvezetek po­harát a fenékig akarom üríteni, hogy elfásuljon lán­goló szivem. Rajongásomat kitépem lelkemből s akkor talán a hideg közöny magaslatáról tekinthe­tek ábrándos szerelmemre. A férfi mégegyszer megtántorult, szive újra győzni akart. Gyámatyja leánya gyermekkori áb­rándképe volt. Együtt játszadoztak, együtt nőttek fel s most, hogy a lány szerelmét feltárja, neki hidegen kell felelni. Végig vonult előtte a fogadalmi szertartás s a pap esküje erős pajzs volt a vétkes szerelem ellen. — Ilona kisasszony, én elfeledem, amit kegyed ez órában mondott. Feledjen ön is engemet. Hol­nap eltávozom e vidékről. És most engedje meg, hogy haza kisérjem. — Nem, ne jöjjön velem. Egyedül akarok visszatérni. A felhő felszakadt s a hűvös lég bal­zsamként hat háborgó véremre. Úgyis nagyon ká­bult vagyok, jól esik a magány nekem. Nemsokára hajnalodik. Isten önnel! A leány egy fenyvesnek vette útját s midőn az a a pap szemei elöl eltakarta, a Babia Gura felé tar­tott. Egy pásztor kora reggel a törpe fenyőknél látta s figyelmeztette is a kisasszonyt, térjen vissza. — Tegnap nagyon füstölgött a hegytető, ma eső lesz s még hozzá zivatar. — Fel kell mennem. Rózsát meg gyopárt sze­dek menyasszonyi koszorúmhoz. A pásztort meglepte ez a furcsa beszéd. Rózsa, gyopár a menyasszonyi koszorúhoz. Aztán a nagy­ságos kisasszony maga megy kora hajnalban erre a fárasztó útra, a bizonyos vihar elé. De hát az úri népnek furcsa szeszélyei szoktak kerekedni. Sze­gény embernek ilyesmi nem juthat az eszébe. Ez alatt a kastélyban s környékén mindenütt keresték a kisasszonyt, de csak másnap, midőn a pásztor a zivatar elöl a völgybe terelte nyáját, tud­ták meg, hol találhatják. — Nézzen alá. Itt e szédítő mélységben, a sziklafal mellett akadtak holttestére. Elhidegült ke­zében görcsösen tartá a menyasszony-koszorúhoz szedett rózsát és gyopárt. Corvinus. KECSKEMÉT 1897. január 3. HÁZASSÁGI STATISZTIKA. A kecskeméti m. kir. anyakönyvi hivatalban folyó évi deczember hó 19-től január hó 1-ig h­ivati­ál;itt likztettek: 1. Zana György ev. ref. és Major Mária ev. ref. 2. Hajós György ev. ref. Laczi Teréz ev. ref. 3. "Weisz Márton izr. és Schwartz Sára izr. Itib­irileUi­lteli : 1. Kuli Lajos ev. ref. és Gömöri Teréz ev. ref. 2. Bozsik Sándor ev. ref és Nagy Juliánna ev. ref. 3. Kukurelli Antal r. k. és Tóth Erzsébet ev. ref. 4. I. Kovács János r. k. és Rácz Erzsébet r. k. 5. Szőke János r. k. és Tóth Mária r. k. 6. Bodor Imre r. k. és Sándor Juliánna r. k. 7. Gubacsi Mihály r. k. és Yess Erzsébet r. k. 8. Kopcsik Mátyás r. k. és Sutas Erzsébet r. k. 9. Kovács János r. k. és Szentkirályi Erzsébet r. k. 10 Varga Sándor ev. ref. és Sima Judit ev. ref. 11. Kovács Lajos ev. ref. és Deli Mária ev. ref. 12. Nyúl Imre r. k. és Tóth Mária r. k. 13. Eder Rezső r. k. és Papp Sarolta ev. ref. 14. Dunai Antal r. k. és Némedi Erzsébet r. k. 15. Nemes Viktor ev. ref. és Merta Erzsébet ev. ref. 16. Győri Márton izr. és Hochfelder Eszter izr. 17. Farkas Sándor r. k. és Kis Erzsébet r. k. 18. Urbán Sándor r. k. és Milkó Júlia ág. ev. 19. Mádi Sándor ev. ref. és Vári Juliánná ev. ref. 20. Veszelovszki János r. k. és Válik Anna r. k. 21. Branovics Kálmán r. k és Sütő Teréz r. k. 22. Horváth Ignácz ev. ref. és Pető Juliánná ev. ref. 23. Kis Pál r. k. és Kovács Anna,r. k. 24. Kovács András r. k. és Vizi Ágnes r. k. 25. Domokos Ferencz r. k. és Zsámboki Eszter r. k. 26. Kecskés Mihály r. k. és Mészáros Juliánna r. k. 27 Kovács Sándor ev. ref. és Kuli Judit ev. ref. 28. Szabó Imre r. k. és Krenner Rozália r. k. Vidékről érkezett kihirdetésiek: 1. Dorozsmáról: Márta Mihály r. k. és Borosok Etelka r. k. dorozsmai lakosok. 2. Izsákról: Baracsi János r. k. és Benyus Teréz izsáki lakosok. 3. Kis-Hartáról: Schneider Márton ág. ev. és Egei Ka­talin ág. ev. kishartai lakosok. 4. Kunfélegyházáról: Urbán László r. k. kecskeméti és Ferenczi Anna r. k. félegyházi lakosok. HETI VÁSÁRI TUDÓSÍTÁS Kecskemét, 1896. deczember 11. Tisztabúza métermázsánként 7.30—7.50 Kétszerbúza „ Rozs „ Árpa „ Zab ,, Tengeri kecskeméti „ Tengeri bánáti „ Tengeri csöves „ Köles „ Krumpli út „ Széna ,, Szalma „ Szalonna kilója 99 6.40—6.50 99 6.20--6.30 99 4.00—4.20 99 5.30 5.50 99 3.30—3.50 99 3.25—3.30 99 2.40—2.70 99 4.50—5.00 99 0.90—1.10 99 1.80—2.00 99 0.90-1.00 0.56—0.60

Next