Kecskemét, 1897. január-június (28. [25.] évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-10 / 2. szám
II. tized, Plebánia-utcza 8. szám.KECSKEMÉT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. XXVIII. évfolyam Kecskemét, 1897. január 10. 2. szám Előfizetési dij : helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre - - - - 5 frt &kr. Félévre.......................2 frt 50 kr. Negyedévre - - - - 1 frt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben. Egyes példányok kaphatók a kiadóhivatalban, Fekete M., Metzger B., Steiner M. és Horkay J. kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI PÁRT Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 3 frt. — egyházi, egyleti, társulati stb. hirdetmények minden egyes beiktatása 2 frt. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kv. Előfizetési és hirdetési díjak fizetendők a kiadóhivatalnál Kecskeméten Kiadóhivatal: II. tized, Plebánia utcza 8. szám. Az új polgármester. Mire ezen sorok napvilágot látnak, Kecskemét városának van már polgármestere. Lestár Péter székébe egyhangú választással Kada Elek ült. Városunk életében ez az esemény elsőrangú fontossággal bír. Ezért e helyen meg kell emlékeznünk arról s különösen nekem, aki e lap hasábjain is igyekezem városunk ügyeit gyenge tollammal szolgálni, habár sohasem volt természetem magamat előtérbe tolni. Teszem ezt annyival is inkább, mert e lap múlt számában — szintén tollamból — megjelent czikk (,,A városi tisztújítás“) többféle félreértésre adott okot és alkalmat. Még olyan tökfejű homunkulus is akadt, aki már most másodszor (először a képviselőválasztáskor) reám fogta, hogy menthetetlenül „kormánypártivá“ lettem e lappal együtt. Pedig azt mindenki tudja, hogy én függetlenségi elveim mellett nem akkor és a szerint tettem hitvallást, amint a dohánytermelési engedély megadásáról, vagy megvonásáról volt szó. De hát hiszen ezt előre láttam. Azért írtam meg, hogy: „a dicséret után nem esenkedünk, a gáncs nem félemiít meg bennünket. Lehet, hogy így senkinek sem tetszünk, de azért járunk a magunk egyenes útján “ Amidőn már tudjuk, hogy Kada Elek a polgármesterünk, most már épen nem találom időszerűtlennek férfias nyíltsággal e helyen is bevallani, hogy én azok közé tartoztam, akik sem pártszempontot, sem felekezetiességet, sem más mellékérdeket nem tekintve, Fekete Istvánt akartuk megválasztani polgármesternek, Vámos Bélát helyettes polgármesternek, jogi és pénzügyi tanácsosnak, Mészáros Józsefet gazdasági tanácsosnak, Dékány Lászlót építészeti tanácsosnak és Zolamy Antalt adóügyi tanácsosnak. Szegedy György e kombináció szerint rendőrfőkapitány lett volna. A tisztújítás sorsának miként való eldöntése fölment engem az alól, hogy elősoroljam azon okokat, amelyek ezen megállapodásra vezéreltek. A fentebbiek nyílt, őszinte elismerése pedig attól ment fel, hogy bizonyítgassam, hogy ezen véleményem nem Rada Elek személye ellen irányult. Azt írtam a már idézett múltkori vezérczikkemben, hogy: „A győzelemben lehet része az esetlegességnek is. De esetlegességgel nem lehet kormányozni Kecskemét városát nemcsak hat éven keresztül, hanem egy percig sem, mihelyt komoly kérdésről van szó.“ Mire vonatkozott e kijelentés? Arra mutatkozott reá, hogy nem üdvös városunk jólétére és előrehaladására nézve, ha pusztán szavazattöbbség dönt a polgármester választás és átalában a tisztújítás kérdésében. És épen azért mi, látva, hogy azok, akik Kada Eleket akarják polgármesternek, többségben vannak, nem akartuk azt, hogy az ő jövendő működésének alapját gyöngítse az a körülmény, hogy csak szótöbbséggel, esetlegesen jusson be a vezérszerepre. Teljes megnyugvással adjuk jövendő működése alapjául azt az öntudatot, hogy egyhangúlag megválasztott polgármestere Kecskemétnek. Ezen s a jövőre nézve követendő eljárásunkat jelzi a már többször említett czikkemben megírt következő kijelentés: „Szomorú lenne ha ezt“ (t. i. a város fejlődését és jólétét) „csak egyes ember okosságától és tehetségétől várhatnánk. Az a fejlődés, amit egyetlen, köréből kimagasló egyén létesít, nagyon gyenge alapon nyugszik. Mi azt óhajtjuk, hogy a város ügyeinek intézésére hivatott tényezők együttesen emelkedjenek a helyzet magaslatára s ebből reméljük haladásunkat.“ Ezt ma is vallom, amidőn tudom, hogy Kada Elek a polgármesterünk s hiszem, hogy ő is igy gondolkozik. Ez az egyhangú választás biztosítást nyújt az új polgármesternek, hogy nem marad támogatás nélkül akkor sem, amidőn — mint abban a czikkben megírtam - „nemcsak szavazni, de áldozni is kell.“ Teljes bizodalmunk van, hogy az új polgármester be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. Ehhez a nehéz munkához e helyen én is felajánlom a magam és e lap önzetlen munkálkodását és őszintén kívánom, hogy az új polgármestert az öt felléptető és szavazattöbbségét biztosító férfiak minden jóban épen oly kitartóan támogassák, mint mi, akik egyhangú megválasztását lehetővé tettük. Dr. Horváth Ádám: Akiknek neve előtt csillag (*) van, azokat a kandidáló bizottság (elnöke a főispán, tagjai: dr. Szeless József, Laukó Károly, Dömötör Sándor, Zimay Károly, Tatay Jenő és dr. Kovács Pál) ajánlotta; a csillag mellett levő szám jelzi, hogy mily sorrendben. Pályáztak: 1. A polgármesteri állásra: Kada Elek magyar államvasúti titkár. * Fekete István h. polgármester. 2. A helyettes polgármesteri állásra: * Vámos Béla rendőrfőkapitány. * Fekete István h. polgármester. 3. A főjegyzői állásra: * Ifj. Bagi László főjegyző. 4. A tanácsnoki állásokra: Füvessy Imre rendőralkapitány. Szabó Mihály rendőralkapitány. Dékány László tanácsnok. Sárközy Mihály zálogintézeti pénztárnok. Baktay Mihály javadalmi segédügyvezető. Zolnay Antal ügyvéd. Gyenes Bertalan rendőralkapitány. Mészáros József tanácsnok. Szegedi György tanácsnok. A tanácsnoki állásra a kandidáló bizottság így jelölt: a) 1. Szegedy György. 2. Füvessy Imre. 3. Gyenes Bertalan. b) 1. Mészáros József. 2. Sárközy Mihály. 3. Gyenes Bertalan. c) 1. Dékány László. 2. Zolnay Antal. 3. Baktay Mihály. 5. A tiszti főügyészi állásra: * 1 Zombori László tiszti főügyész. * 2 Dr. Mészáros Ferencz ügyvéd. 6. Az első árvaszéki ülnöki állásra: * Gyenes István árvaszéki ülnök. 7. A második árvaszéki ülnöki állásra: Füvessy Imre rendőralkapitány. * 3 Szabó Mihály rendőralkapitány. Sárközy Mihály zálogintézeti pénztárnok. Baktay Mihály javadalmi segédügyvezető. * 2 Zolnay Antal ügyvéd. Bartha Kálmán árvaszéki jegyző. * 1 Szalontay Elek árvaszéki ülnök. 8. A kapitányi állásokra: Füvessy Imre rendőralkapitány. Szabó Mihály rendőralkapitány. Vágó László rendőralkapitány. Sárközy Mihály zálogintézeti pénztárnok. Gyenes Bertalan rendőralkapitány. Soós József városi adópénztárnok. Szabó Gyula kir. járásbirósági aljegyző. Papp György. A kapitányi állásokra így történt a kandidáló bizottság jelölése: a) 1. Füvessy Imre. 2. Soós József. b) 1. Gyenes Bertalan. 2. Sárközy Mihály. c) 1. Szabó Mihály. 2. Papp György. d) Vágó László. 9. Az I-ső aljegyzői állásra: * Sándor István I-ső aljegyző. Szabó Gyula kir. járásbirósági aljegyző. Papp György. 10. A II-ik aljegyzői állásra: * 3 Domján István II ik aljegyző. * 1 Szappanos Sándor IV-ik aljegyző. * 2 Ivicz István fogalmazó. Szabó Gyula kir. járásbirósági aljegyző. Papp György. 11. A Ill-ik aljegyzői állásra: Szappanos Sándor IV-ik aljegyző. * 1 Bartha Kálmán árvaszéki jegyző. * 2 Ivicz István fogalmazó. Szabó Gyula kir. járásbirósági aljegyző. Papp György. 12. A IV-ik aljegyzői állásra: * 2 Szappanos Sándor IV-ik aljegyző. Ivicz István fogalmazó. Szabó Gyula kir. járásbirósági aljegyző. * 1 Papp György. 13. A tiszti ügyészi állásra: * 2 Pacsu Mihály tiszti alügyész. *2 Dr. Mészáros Ferencz ügyvéd. * 3 Szentkirályi Tóth Márton ügyvéd. 14. A közgyámi állásra : Kovács Géza városi írnok. Magyar Károly fogalmazó. Baky Péter ügyvéd. Gömöry Frigyes nyugdíjazott közgyám. Kozma János fogalmazó. * 2 Zágony Ferencz nyug. adópénztárnok. * 3 Szabó József városi írnok. Soós Géza városi írnok. * 1 Tóth Sándor árvasz.iktató-kiadó-irattárnok. Biró György városi írnok. 15. A házipénztárnoki állásra: * 1 Deák Gyula házipénztárnok. * 2 Sárközy László gyámpénztárnok. 16. A házipénztári ellenőri állásra: * 3 Domján József számtiszt. * 2 Nagy Sándor házipénztári ellenőr. Nagy János adópénztári ellenőr. Dömötör Géza számtiszt. * Sárközy László. TÁECZA A szokások átalakulása. Időszerű elmefuttatás, írta Dr. ***. Mint Nitzsche szerint a fogalmak, azonképen alakulnak át fontos mindennapi élvezeti czikk használatánál a szokások is. Nemcsak orvosok, de felvilágosodott laikusok is mind jobban hangoztatják, hogy a modern életmód káros hatásai alól magunkat fel kell szabadítanunk és vissza kell térnünk az egyszerűségre és természetszerűségre, mely legbiztosabb óvszer a betegségek és egészségünkre káros behatások ellen. Ezen intelmek nem hangozhattak el meghallgattatás nélkül. Az egészségtan, mint az orvosi tevékenység ama fontos ága, mely betegségek keletkezésének megakadályozására van hivatva, mindig a legnagyobb buzgalommal fáradozott azon sajnálatos szokások leküzdésén, melyek egyedüli okai annak, hogy az „élvezeti czikk“ ártatlan elnevezése alatt lappangó méreg bevitetik az emberi szervezetbe. Ezen küzdelem elsősorban a szesz és dohány — újabb időben, a kávéméreg (coffein) fölfedezése óta pedig a babkávé ellen is irányul. Ezen mérgekkel, melyekhez még az opium, haschisch stb. is sorakoznak, ijesztő mérvben élnek vissza, pedig általánosan ismeretes, hogy ezek nemcsak egyesek egészségét tették tönkre, de egész népek erkölcsi elzüllését is eredményezték. Kiváló orvosok* *) és vegyészek tudományos kutatásai kiderítették, hogy a babkávénak két irányban van káros hatása, és pedig egyrészt súlyos emésztési zavarokat idéz elő, másrészt kártékonyan hat az idegrendszerre, mik eleintén izgatottságban és következményeikben bénultságban nyernek kifejezést. Gyomornyomás, székrekedtség, gyomorégés, szédülés, főfájás, a kezek reszketegsége, félelem és beteges ingerlékenység majdnem minden esetben a kávé állandó élvezését kísérő jelenségek. Világos, hogy ily körülmények között a táplálás szenved és a működő erő apad. Aki valaha csenevesz gyermekeket, ideges, megviselt férfiakat, sápadt leányokat megfigyelt, kiknek minden orvosi szerrel daczoló beteges állapota a kávéélvezet végzetes szokásának következménye, azelőtt okvetlen felcsillanhatott a vágy: vajha felaláltatnék egy a babkávét teljesen helyettesítő tápszer Ezen kívánalomnak, mely idővel nélkülözhetlen szükségességgé érlelődött, segítségére jött egy újonnan keletkezett iparág , a ma*) Többek között Virchow tanár Berlinben; dr. Mendel Essenben, dr. Lutze egészségügyi tanácsos; dr. Almquist E ; dr. Bardeli New-Yorkban; Graham Sylv. tanár Londonban; Brillat-Szavarin tanár Párizsban; Binz C. tanár Bonnban; dr. Faye F. C. tanár Christianiában; Bullard tanár; Stayter Eloy; Sidnay; Ringer; Aubert; Frerichs; Lehmann-Häring; Petersen; Schroff stb. stb. láta -kávé előállítása, melynek kitűnő készítését egy hazai gyártelep büszkeségünkre dicséretre méltóan eszközli. Ezen gyártmány nyersanyaga: az árpa, mely a népnek legfontosabb tápszeréhez , a búzához legközelebb áll. Az árpa értéke maláta-kávévá való átváltoztatás (szárítás-piritás) által többszörösen fokozódik. Elsősorban nagy mérvben növekszik tápértéke, mivel a csíráztatási folyamat a kevésbé emészthető keményítőt dextrin és ezukkorrá változtatja, oly testekké, melyek az emberi szervezet javára tökéletesen értékesíthetők; másodsorban sokkal kellemesebb izt nyer. Dr. Mannsfeld M. úr, az ismert vegyész, a bécsi táp- és élvezeti czikkek vizsgáló intézetének vezetője, ki a maláta-kávét vegyelenezte, úgy is állítja azt oda, mint a maláta összes kiváló alkatrészeinek kivonatát, amennyiben a valódi tápláló anyagoknak egész összegét magában foglalja. Végül még abban rejlik a maláta-kávénak különösen becses előnye, hogy mindazon értéktelen (különösen cellulose) alkatrészektől mentes, melyeket más gabonaneműekből készült tápszerek az emésztő szervekbe belevisznek. Csakis ezen tulajdonsága magyarázhatja meg azt, hogy oly gyermekek s oly gyomorbeteg felnőttek is, kik különben semminemű más tápszert meg nem emésztenek, a maláta-kávét könnyen megemésztik. A babkávé tápértékéről ellenben azt mondja dr. Smitta Ludwig tanár, udvari tanácsos segédje Bécsben, hogy egy babkávéfőzelnek általa megejtett vegyelemzése tisztára megállapította, hogy az minden legkisebb tápanyagot is teljesen nélkülöz. Ha a babkávénak ennnek daczára tápértéket tulajdonítanak, úgy az csakis a hozzáadott tejben rejlik. Ezen tévedéshez különben az is hozzájárulhatott, hogy a babkávé hatását félreértették. A babkávé ugyanis az idegrendszernek úgyszólván ostorát képezi, amennyiben az inakat tevékenységre ingerli; ezen körülményt az erők fokozásának tekintik, amit azonban csakhamar annál nagyobb kimerülés és elgyengülés vált föl. Ugyanez áll a babkávé által előidézett kellemes fölhevülés és kedvre derülésre is. Ezen az ilyen egymásután jelentkező ingerek a központi idegrendszerre, eredményezik annak korai kimerülését és megbénulását. Ellenben a maláta-kávé a jóllét érzését kelti anélkül, hogy izgatólag vagy nyugitalanitólag hatna. Továbbá mint élvezeti czikk bir azon sajátos előnyökkel, melyek kellemes ízében és azon teljesen ártalmatlan derüben rejlenek melylyel az emberi testre hat. A maláta-kávé legelőnyösebb ellentétben áll a babkávéval a gyomorra és bélre vonatkozólag. Elsősorban hiányzik belőle a babkávénak azon sajátossága, hogy mértéken túl való savképzés által gyomorégést és hasonló bajokat előidézzen. Vérképző tulajdonságai, valamint könnyű emészthetősége ennélfogva egészségtanilag mint A tisztújító közgyűlés. 1897. évi január hó 9-ének d. e. 9 órájára hívta össze Fekete István h. polgármester Kecskemét th. város törvényhatósági bizottságát rendkívüli közgyűlésre és tisztújító székre. Mindenekelőtt közöljük, hogy kik és milyen állásra pályáztak?