Kecskemét, 1898. január-június (26 évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-01 / 1. szám

XXVI. évfolyam. 1­ szám. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve: Egész évre - - - - 5 írt 1 kr-Félévre - - - - - 2 írt 50 kr-Negyedévre - ... 1 frt 25 kr-Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatal­ban, valamint a helybeli könyvke­reskedésekben. Egyes példányok kaphatók a kiadó­hivatalban, Fekete M., Metzger Béla és Steiner Mihály kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda, II. tized, Plebánia-utcza 8. szám.KECSKE POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI PART Kecskemét, 1898. január 1. Hirdetmények és ,Nyílttéri“ közlemények jutányo­san számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bíró­sági 3 frt. — egyházi, egyleti, társu­lati stb. hirdetmények minden egyes beiktatása 2 frt. Bily­eg díj minden beiktatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési dijak fizeten­dők a kiadóhivatalnál Kecskeméten Kiadóhivatal, II. tized, Plebánia-utcza 8. szám Felhívás előfizetésre. Lapunk 1898. január elsejével fennállásának XXVI-ik évfolyamába lép. Már maga ezen körül­mény is fölöslegessé teszi, hogy lapunk jövendő irányát illetőleg programmot adjunk. Maradunk a régi úton. Rendíthetlen hűséggel ragaszkodunk függetlenségi elveinkhez, ame­lyektől el nem választhatóknak tartjuk a szabad szellemben való haladást. Minden igyekezetünket arra fordítjuk, hogy városunk közügyeit tőlünk telhetőleg előmozdít­suk, mert hitünk szerint ez a legfőbb köteles­ségünk. Mindezekben pedig úgy, mint eddig, a leg­tisztább tárgyilagosságot tartjuk szem előtt. Ezen az alapon kérjük úgy a függetlenségi párt, valamint az egész közönség támogatását. Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvashatók. Sziládi László Dr. Horváh Ádám kiadótulajdonos, felelős szerkesztő. Munkaprogramm az újévre. Szokás, hogy a hírlapok vezető czikkeikben is elbúcsúztassák az ó évet és köszöntsék a következő új esztendőt hangzatos frázisokban, kiki a maga tehetsége szerint. Mi kecske­métiek sokszor eltérünk a sablontól, tesszük ezt ma is. A mi esztendőnk 1897-ben nem úgy végződött, hogy azon szokott, talán han­gulatos és mégis benső tartalom hiányában szenvedő, néhány formailag kicsiszolt mon­dattal túlesve, hasonló módon köszöntsük a reánk viradó új esztendőt. Boldog új évet kívánunk! De hogy ez az év valóban boldog legyen, az bizony nem egészen a véletlenség dolga, hanem a mienk is. A kecskeméti ember soha nem várta, hogy a sült galamb a szájába repüljön, ha­nem szorgalmával, munkájával és értelmes­­ségével dolgozott azon, hogy mindennap ren­desen legyen mit aprítani a tejbe. A j­ó évet lezártuk annak összeállításával, hogy mit végeztünk, mit alkottunk a múlt­ban. Az új évet a múlthoz képest nem azzal kezdhetjük, hogy ezen alkotások fényében sütkérezzünk dologtalanul, hanem azzal, hogy az új esztendő első napján kijelöljük a nemes előre törekvés útját s igyekezzünk további munkálkodásra buzdítani mindazokat, akiket e részben cselekvés illet. Nagy munkák várnak reánk. Szinte lehe­tetlen azoknak még csak felsorolása is, annál kevésbé lehetséges azok mérlegelése s kime­rítő magyarázatokkal kisérése. De hiszen két hét után igyekezünk ezt a hiányt pótolni s gyönge erőnkkel résztvenni a nagy törek­vésben, amely közvetlenül városunk javát, közvetve hazánk jólétét akarja istápolni, elő­mozdítani. A januári közgyűlésre, esetleg előbb is, rendkívüli közgyűlésre előkerül a f a­j­cs­m­­i­z­s­e­i vasút ügye. Végtelenül fontos e­­ kérdés megoldása. Ez a megoldás pedig an­nál inkább sürgős, mert hiszen más ter­­vezgetések is komoly eszmecsere tárgyát képezik s az összekötte­tés esetleg máshová is történhet, városunk ki nem számítható kárára. Újévi teendőink program­jának első pontjába ezt foglaljuk. Óriási építkezései lesznek a városnak s nem tudjuk, l­e­s­z - e e czélra elegendő tégla? Mihelyst a tél kienged s a tavasz lehetővé teszi a szabadban való tartózkodást és munkálkodást, azt hisszük, hogy e kér­désre kielégítő feleletet találunk, esetleg a szikrai városi közkemencze felállí­tásával. A jövő 1898. évre vár az országos tanítói á­r­v­a­h­á­z­n­a­k, a községi pol­gári leányiskolának felépítése. Ezen épületek csak növelni fogják Kecskemét vá­ros jó hírnevét s míg egyrészről városunk polgárainak dicséretes áldozatkészségéről tesz­nek tanúbizonyságot, másrészről csarnokai lesznek kulturális előhaladásunknak. 1998-ban kell megoldani a városi közkórház kérdését. Régóta vajúdik ez­­ az ügy az előkészítés állapotában. Azt h­iszi szük, hogy a legutóbb felmerült gyakorla­tias terv szerint minden irányban megnyug­tatókig és kielégítően oldják meg ezen igen fontos kérdést. A katonai csapat kór­ház befejezése és a jövő feladata lesz. Minden teendő felett legelső helyre való a város általános szabályozási és csatornázási tervének elkészítése. Erre, mint a falat kenyérre, szükség van s minden elvesztett nap ki nem pótolható kár. Ez volt polgármesterünk székfoglaló beszédének is egyik kiemelendő mozzanata. Kell, hogy a megoldást ez i­j évben létesítsük, mert hiszen ily dologban minden pereznyi elmulasztás bűn ... Az új év munkája lesz a m­­u­n­k­á­s­t­e­l­e­­pítés kérdésének előkészítése, sőt részben megoldása. Ez az ügy végtelen nagy figyelmet érdemel és igen biztató, hogy a telepítés kérdését városunk közönsége oly örömmel és reménységgel eltelve üdvözölte. Ez a nagy­szabású munka magában véve is sok dolgot fog allni a közélet szereplőinek, akik, remél­jük, nem fogják sajnálni reá a fáradságot. Az új évben több városi és pusztai iskola is fog épülni, egy díszes kerületi iskola is a színház mögött, a leányiskola foly­tatásául s e tér rendezésének kiegészítéséül. Ez évben is hű marad hát Kecskemét azon hagyományához, hogy az iskolákra okozni soha meg nem szűnik. Az utczakövezési terv is készen van már a jövőre nézve, így lassanként meg­javulnak utaink. Tervbe van véve már ez év­ben a villamos világítás kiterjesztése s az utczai világításban a petróleum-világítás lehető kiszorítása. Szakadatlanul kell munkálkodni ez évben is a város községi vagyona jövedel­­meinek szaporításán. Őseink böl­csessége nagy vagyont hagyott reánk. Azo­kat gyümölcsöztetőleg kell kezelnünk, mert egyrészről jövedelmezőség nélkül hagyni va­lamely vagyont, nemzetgazdasági bűn, más­részről a folyton fokozódó igények kielégíté­sének költségei ebből kell, hogy kikerüljenek. A magyarok istene adjon nekünk erőt és kitartást mindezen munkákhoz s engedje, hogy az újév végével megelégedéssel tekint­hessünk vissza véghezvitt munkálkodásunkra. Ez értelemben kívánunk boldog újévet! T A M A A babkávé helyettesítője. — Nagyfontosságú czikk a háztartásban. — Már régebb idő óta látjuk, hogy folyton új kisérletek léteznek a babkávénak legkülönbözőbb pótszerekkel való helyettesítésére. Minthogy pedig ezen kísérletek tulajdonképpen magától a néptől eredtek és ezek ipari téren is követőkre találtak, vagy a mutatkozó szükséglet tekintetéből csak ismételtettek, szükségképp következik, hogy a bab­kávénak ösztönszerűleg érezhető hátrányokkal kell bírnia, melyek nemcsak gazdasági, hanem még inkább élettani neműek lehetnek. Eredetileg csak a gazdagok által élvezett ezen ingerlőszer az olcsó pótszerek keverésével a nép minden rétege által elérhetővé vált. Ez által a bab­kávé élvezése mind általánosabb, majdnem nélkü­ lözhetlen ingerszerré lett. Ez utóbbi oknál fogva előre látható hosszú időre kizártnak tekinthető, hogy elődeink jó szoká­sához térjünk vissza, t. i. hogy reggelenkint erős levest vegyünk magunkhoz, mint az például Angol­országban a nevelő­intézetekben még most is szokásos. A kávé ezen jobb szokást azért szüntet­hette meg, mert nemcsak kellemes hatással van az érzékekre, de egyúttal az embereket erősebb táp­lálékok, u. m. kenyér, vaj stb. evésére késztette, és végre a szokásos tejjeli keveréssel az emberi test­nek a további munkához megkívántató erőt is nyújtott. De nem pusztán ezen körülménynek köszönhető a babkávé különösen az utolsó évtizedekben általá­­­­nos elterjedése. Első­sorban a kimerült idegek­­ hatalmas élesztő és erős ingerlő szeréül bizonyult. Ezen igerhatás okozóját Kunze 1­820. évben fedezte fel, a babkávéban egy alkaloidnak, a coffeinnek­­ í­r­n­i . létezését, miért is a kávé az alkaloid tartalmú szerek közé — úgymint ópium és dohány — sorolandó. Ezen mérgek, melyek az orvos kezében bizonyos esetekben kedvező hatással lehetnek, hatalmas ellenségeinkké válhatnak, ha azokat nagyobb mennyiségben vagy nagyon is hosszú időre vesz­­szük Főfájás, álmatlanság, idegesség első tünetei. A coliein mindenekelőtt a szívet izgatja. Röviden kifejezve tehát, a babkávé az idegekre eleinte élesztő, később azonban bénító hatással van, mihez még hátrányos bélbajok is járulnak. Az idegekre való hatása, mint fent mondottuk, fejnyomásban stb. és oly ingerlékenységben mutatkozik, melyek beteges elm­eképzelődésre vezethetnek. A szívre való hatása gyors, rövid és rendetlen érvelésben, szívszorulás és ijedelem, nem kü­lönben hideg érzésben mutat­kozik. Az izmok veszítenek erejükben és bizton­ságukban. Még feltűnőbbek ezen észleletek az emésztő szerveknél. Étvágytalanság, székü­rüléki rendetlen­ségek és bélhurut a következményei. A legeny tartalmú élelmi­szerek bevétele gátoltatik, általában a fehérnyetartalmú élelmi­szerek a babkávéval összeegyezhetlenek. A szívre, izmokra és táplálkozásra gyakorolt eme hatásánál fogva a babkávé különösen oly emberekre veszélyes, kik testileg nagyon is meg­erőltetik magukat, tehát éppen a munkás osztályra. E mellett valóban esztelen szokás a napot, — miután testünk az éjjeli nyugalom után megerősö­dött — azzal kezdeni meg, hogy az idegeinket mé­reggel, mint a babkávé, bénítjuk és az előttünk álló napi munkára tevékenységükben lohasztjuk. Az első ingerlő hatásra közvetlenül azon bénító hatás­nak kell következni, hogy újabb ingerek, mint a szesztartalmú italoknak már délelőtti élvezete, szük­ségessé válik, így a nap már a reggeli kávéval az egészségre ártalmas módon kezdődik. Különösen ártalmasnak bizonyult a babkávé a gyermekeknél, kiknek idegeik és emésztő szerveik ezáltal már előre megrontatnak. Hány szülőnek van csak fogalma is arról, hogy mily hátrányos és az egész életre mily veszélyes, gyermekét ingerlő szerekre — milyenek a babkávé, sör, bor stb. — szoktatni. Ez által későbbi betegségek egész lán­­czolatának alapja vettett­k meg. Minden­esetre kötelességünk a figyelmet arra felhívni, hogy a családokban sajnosan annyira megszokott babkávé élvezete az emberiségre határozottan romboló hatással bír. A szesztartalmú dalokkal való visszaélés ellen már majdnem az egész művelt világ állást foglalt, és pedig többnyire megkísértik az ily ideg-ingerszer megszokását más ingerlő szerrel pótolni. A szesz elleni harczban, melyet a grönlandiak csak úgy neveznek: „miáltal az ember az eszét veszti“, első­sorban a kávét és theát hozzák fel. De a méreg végre is méreg marad. Ha köze­lebbről tekintjük, úgy a szesz helyettesítése coffein­­nel nem sokkal okosabb, mint a morphium helyette- KÖZGYŰLÉS. Kecskemét th. város törvényhatósági bizott­sága 1897. deczember hó 28-án a következő v.... ..r.éuynye tartota meg ICi.Jes havi Közgyű­lését Beniczky Ferencz főispán elnöklete alatt, ezúttal először a városi székház közgyűlési termében. 1. (Előadó Sándor István.) Tudomásul vették a polgármesteri jelentést a közigazgatás­nak 1897. évi november havi állapotáról. E je­lentésből kiemeljük, hogy a vagyonbizton­ság érdekében lovas őrjáratot szerveztek, to­vábbá hogy a trachoma -vizsgálat kielé­gítő eredményt mutatott fel. E hóban a szüle­tések száma (169), a halálozásokét (97) 72-vel múlta fölül. A jelentésben kiemeli a polgármester, hogy a földművelésügyi miniszter kecskeméti látoga­tása és a közgyűlési terem felavatásának előké­születei miatt a lajosmizsei vasút dolgában nem volt ideje a tárgyalásokat befejezni. A köz­gyűlés helyeslése mellett történt azon kijelen­tés, hogy ezen ügy legkésőbb az 1898. évi január havi közgyűlésre kerül döntés alá. Dr. Kovács Mihály az év utolsó köz­gyűlésén 4 ügyet sürget meg interpellác­ió­­jával : I. Kérdi, mi van a kórház ügyével? A polgármester válasza az, hogy a megoldást újabb, helyesebbnek látszó terv felmerülése kés­leltette. A tanács a január havi közgyűlésre be­terjeszti javaslatát. II. Sürgeti interpelláló a Máriaváros melletti fürdőház felépítését. A polgár­mester felvilágosította,­hogy ez pénzügyi nehéz­ségek miatt nem történt eddig, de különben a h­elyet is gondosan meg kell választani. 1111. Kérdezi interpelláló, hogy miben van az általános gyalogjára kövezés ügye? Polgármesterünk azt feleli, hogy ennek rende­zéséhez szabályrendelet kell, de ennek elkészí­tése előtt a nivellírozás keresztülvitele szüksé­ges. Türelmet kér. IV. Kérdezi interpellál, hogy mi történt a pálinkás butikok tárgy­­ában? Vámos Béla főkapitány azt felelte, hogy ő nem ad ilyenekre engedélyt, különösen a város központ­ján, de arról nem tehet, hogy azokat a felettes hatóság engedélyezte. A fejlődés következtében javulás várható, addig is rendészeti szempont­ból elrendelte s foganatosította az ellenőrzést. Interpelláló­i vele a közgyűlés mind a négy választ tudomásul vették. Szappanos István, hivatkozva Hor­váth Ádám régibb keletű kezdeményezésére, kéri, hogy a közgyűlés napján nemzetiszínű zászló lengjen a városházán. Elfogadták­ Györffy Balázs indítványát, hogy a köz­gyűlési termet felavató közgyűlésen elhangzott beszédeket kinyomassák s a lakosságnak ház­­ról-házra elhordassák; Pestmegyének, a meghí­vott községeknek és a hazai törvényhatóságok­nak és közkönyvtáraknak megküldjék, lelkese­déssel elfogadták. 2. (2—7. előadó ifj. Bagi László.) Tu­­domássul vették a kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratát herczeg Hohen­­­ohe-Oeh­­ringen János Henrik György budapesti né­met császári főkonzul működtetése tárgyában. 3. Tudomásul szolgál, hogy a közigazgatási bizottságról szóló 1897. évi VI. t. czikk végre­hajtását a kormány elrendelte Fiumében. (»Húsz évvel előbb kellett volna« jegyezte meg Horváth Ádám.) 4. Az új rendőri szabályrendeletet második kiadásában sem találta tökéletesnek a belügyminisztériumban valamelyik tiszteletbeli segédfogalmazó-gyakornok-jelölt,. Újabban át­dolgozzák. Kevés dolguk lehet a minisztérium­ban. Legjobb lenne, ha ők készítenék el a sza­bályrendeletet, ha jobban ismerik a helyi viszo­nyokat, mint mi, a­mi meg azt, ami nem­ vág a mi szükségleteinkhez, hagynák szépen papíron... 5. Elfogadta a közgyűlés a tanács javaslatát a Kecskemét — fülöpszállási vasút mentén létesítendő útátjárók és a Heréczia állomáshoz vezető párhuzamos út létesítése tárgyában. Lapunk mai számához egy ív melléklet van csatolva.

Next