Kecskemét, 1898. július-december (26 évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
XXVI. évfolyam, 27. szám-Kecskemét, 188. július 5. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve : Egész évre - - - - 5 frt 1 kr. Félévre........................2 frt 50 kr. Negyedévre 1 frt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben. Egyes példányok kaphatók a kidóhivatalban, Fekete M , Metzger Béla és Steiner Mihály kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda, II. tized, Plebánia utcza 8. szám.KECSKEMÉT FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCZAS PÁRTI POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 3 frt. — egyházi, egyleti, társulati stb. hirdetmények minden egyes beiktatása 2 frt. B ilyen dij minden beiktatás után 30 kv. Előfizetési és hirdetési díjak fizetendők a kiadóhivatalnál Kecskeméten. Kiadóhivatal: II. tized, Plebánia utcza 8. szám Felhívás előfizetésre! A »Kecskemét« XXVI-ik évfolyamának második felébe lép a jelen számmal. Huszonöt és fél esztendős folytonos, kitartó és következetes működés áll hátunk mögött. Hogy a jelenlegi szerkesztőség vezeti e lapot (közel 10 év óta), eltelt annyi idő, hogy mindenki tájékoztatva lehet a »Kecskemét« iránya felől. Ezért nincs szükségünk arra, hogy programmunkat részletezzük. Továbbra is küzdünk hazánk függetlenségéért, amelyet egyszersmind szabad intézményekkel is el akarunk látni. Mert mi a magyar függetlenséget és szabadságot egymástól elválasztani nem tudjuk, de nem is akarjuk. Ezentúl is hűségesen támogatni fogjuk épenezért a kecskeméti felső- és alsókerületi függetlenségi és 48-as pártot e czélra irányzott működésében. A jövőre nézve is arra fordítjuk minden igyekezetünket, hogy városunk haladását előmozdítsuk tehetségünk szerint. Nem ismerünk sem egyéni, sem barátsági, sem rokoni, sem felekezeti, sem politikai párthoz tartozósági, sem más szempontokat, amelyek bennünket az igazságtól, a szókimondástól, meggyőződésünk tolmácsolásától eltántoríthatnának. Ezen az alapon kérjük továbbra is úgy elvtársaink, mint a nagyközönség szíves támogatását. Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvashatók. Hazafias üdvözléssel a ,,Kecskemét,“ kiadótulajdonosa, felelős szerkesztője: Sziládi László. Dr. Horváth Ádám. ügyeknek, ahol azoknak intézői a férfias önérzeten, meggyőződésen és az ezekkel párosuló szakértelmen kívül egyéb szempontoknak rabjai. Elég sok szomorú példája van annak, hogy országok, városok, testületek, családok és egyének békéjét és jólétét mint dúlták fel az egyéni, a pajtáskodási, a rokoni önzésből eredő, a felekezetekhez vagy valamely politikai párthoz tartozóság szenvedélyéből fakadó érdekek, melléktekintetek és cselekvési rugók........ Tudjuk, hogy nálunk Kecskeméten sok ideig minden közügyeinket, így a város dolgait is az országos politikai pártok szempontjából és szemüvegén keresztül bírálták meg. Minden arra szolgált csupán, hogy egyik, vagy a másik politikai párt malmára hajtsa a vizet. Aszerint volt valaki jó vagy rossz városi tisztviselő kinek-kinek a szemében, mint amilyen politikai párthoz tartozott. Azért volt valamely indítvány, általában városi ügy hasznos, vagy káros, mert ilyen vagy amolyan politikai pártállású egyéntől eredt. Nosza egyszer minden politikai párt színejava nekigyürkőzött, hogy ezt a visszásságot, amely csak akadálya halásunknak, jólétünknek és békességünknek, küszöböljük ki örökre közéletünkből és főleg városi ügyeink intézéséből. Pedig ez a vállalkozás nem volt könnyű, mert az abban épen zászlót vivők nem egyszer szenvedtek, sőt talán még máig is szenvednek tulajdon pártjukbeliek szenvedélyétől .... Mégis sikerült a nehéz feladatnak a megoldása annyiban, hogy ma már városunk ügyeit nem pártpolitikai szempontból mérlegelik és döntik el. Ám keservesen csalódtunk, akik azt hittük, hogy ezzel mindent megcselekedtünk s akik balgák voltunk magunkat abban a reményben ringatni, hogy ezentúl a férfias önérzet és meggyőződés, továbbá a tárgyilagos szakértelem ítélnek és döntenek városi ügyeink intézésében, hogy a városi fogatok az indulásra készen állanak. A kiránduló csoport hamar fegyverkezéshez látott (értsd : bogárháló, gyűjtőüvegek, gyűjtődobozok, rovarernyők és egyéb bogarászati készségek) s a könnyű hármasfogatú homokfutó kocsikba elhelyezkedve,robogott ki a vasárnapi közönség élénk érdeklődése között a városból, hogy megtegye a három órai hosszú homoki utat. Az út egész érdekességében bontakozott ki már az egri káptalan tulajdonát képező Malkó pusztánál, hol az út mellett legelésző gazdag falkák fejüket felütve bámulták meg a szokatlan hosszú kocsisort, mely mellettük elrobogott. A szárnyas világ dalolva hasította át a puszta végtelennek látszó levegőjét, a gólyák kelepelve álldogáltak a nádas belvizek szélénél, a homoki varjú nagy nyugalommal pihent meg a vágások szélein s a bibicz nyugodtan bámult a homokbuczka tetejéről. A karaván divajkodott vele, esernyővel és botokkal vették czélba, de az nem mozdult, mintha csak az első kocsin előre haladt dr. Lendl Adolf tette volna oda felültetésképen. Nyugodtan nézett reánk mintha csak sejtette volna, hogy a mellette elhaladó kocsikon csak bogarászok, ártatlan lepkészek, pókászok, legyészek és szelíd botanikusok ülnek. De bezzeg végén csattan az ostor s hidegvére halálába került, mert az utolsó kocsiban Lakatos Károly, az ornithologus vette a puska csövbe s a szegény matkói bibicz dr. Lendl kezeibe került, hogy a kitömő intézetbe vándoroljon. A puska durranása nagy riadalmat kelt a pusztán. Az áthúzódó vadkacsák rémülve menekülnek a lőtávolból, a füttyös sárgarigó beljebb húzódik a lombos nyárfásba, a kakuknak elakad a szava, mely még előbb a mi életünk hosszúságát jósolgatta a pajzán kérdésekre és sietve menekül el a véletlenül éppen az út mellett ólálkodó fekete gólya is. Örvendve tovább robogunk a zsákmánynyal föl-le és néha út nélkül a homokbuczkák hepehupás telepén, melyeket a rohanó szelek építenek nap-nap után változatos alakra a meg nem kötött Ha férfi vagy, légy férfi. Mindig azon munkálkodtunk, hogy közéletünkben a férfias önérzet és meggyőződés szerepeljenek és döntsenek. Jaj ott a köz- ■ thecza. Magyar zoológusok a bugaczi pusztán.*) A rügy- s virágfakasztó mjus végén a magyar zoológusok egy kedves kirándulást rendeztek a Kecskemét városának tulajdonát képező híres bugaczi pusztára. A magyar zoológusok, kiket dr. Horváth Géza, a M. N. Múzeum alattani osztályának igazgatója vezetett, Kecskemét városának szívesen látott vendégei voltak, kiket a tisztikar élén Ka d a Elek polgármester lekötelező, kedves előzékenységgel s igazi alföldi magyar vendégszeretettel fogadott. Tudományos kutatásról volt itt szó, Ka d a Elek polgármester tehát, kit a felvilágosodott és napról-napra haladó Kecskemét áldozatkész közönsége meleg szeretettel támogat s ki a közügyektől fenmaradó idejét szintén tudományos búvárlatokkal tölti, áldozván népvándorláskori régészeti szenvedélyének, kétszeres örömmel üdvözölte a tudós karavánt, mely hivatott volt arra, hogy Bugacz pusztának állatvilágát tudományos megfigyelése alá vonja. Csekélységem is az ő szíves meghivatása folytán jutott ama szerencséhez, hogy egy pár nap feledhetetlen emlékéhez jutottam, melyeket a magyar zoológusok e készséges körében tölthettem. Minthogy tudom, hogy sokan érdeklődnek az iránt, hogy a dolgozó asztalon kívül e tudósok miképen viselkednek künn, a nagy magyar pusztán, gyűjtő szenvedélyeiknek áldozván, megkísérlem erőtlen tollam halvány színeivel bemutatni őket úgy pongyolában „A Természet“ olvasó közönségének. A Beretvás urambátyánk kitűnő konyhájáról tálalt magyaros ebéd után Szegedi György, Kecskemét városának gazdasági tanácsnoka, ki Bugacz felügyeletével van megbízva — jelentette. *) A „Természet“ czímű, dr. Lendl Adolf ás Lakatos Károly szerkesztésében megjelenő jeles állattani és vadászati folyóirat I. évi 20-ik számából vettük át ezen érdekes tárczát. Szerk.vaszok barátságos csaholása fogad bennünket a bugaczi pusztabiró házánál. A sárgára meszelt csinos pusztai ház előtt fogad bennünket nyájas köszönéssel a galambősz 70 éves Lipóczy Péter pusztabiró uram kedves élete párjával, kik már több mint húsz éve ezt igy szokták, ha vendég jő a pusztára. Nyájas szó, édesen hallatszó kecskeméti dialektus, őszinte meleg kézszomjás a jutalmunk, amint Szegedi György tanácsnok sorba bemutat bennünket a leendő házigazdának és a feltört kötényfi gondos és tiszta háziasszonynak. Amint rajtuk marad tekintetem, mintha a klasszikusoktól a pusztába menekült révedező szemem az Ovidius páratlan gyöngédséggel megrajzolt Philemonia és Baucissa állana előttem, midőn a hatalmas istenek látogattak be csendes kis házuknak alacsony küszöbén. Hiszen az ő szemükben mi is apostolok vagyunk! Ha meg tudta vendégelni a francziákat, angolokat és más idegeneket, kik őt felkeresték puszta kíváncsiságból az ő 1 6 ezer holdas birodalmán, hogyne örvendeznék, mikor ma a magyar zoológia munkás raja szállt ki az ő megválhatatlan és kedves Bugacz pusztájára. A konyha körül is nagy a sürgés-forgás, mintha csak Arany János innen vette volna a képet, midőn az özvegy Toldi Lőrinczné házáról énekli: „A malacznép siri, borjú, bárány béget. Apró marhanyáj közt van szörnyű ítélet. A fehér cseléd közt a beteg se lomha. Holmi kis vásárnál népesebb a konyha.“ No de a vacsoráig van még idő! Szétrebbenünk a tanya körül és ismerkedünk a bugaczi faunával. Dr. Daday Jenő a szikes tó partjára siet, hogy az édesvízi apró állatokat halássza. Pável János, Abafi Aigner Lajos, a havas helyezát vidékéről lefáradt s a barlangi vak bogarak buzgó tanulmányozója Bordán István, a fáradhatatlan Wachsmann Ferencz és János a vetés meletti virágokról gyűjtik az apró bogarakat, Lendl Adolf a pókok búvó helyeit keresi fel és tölti meg üvegjeit, dr. Horváth Géza az ő kedvence poloskáit néz- Más, éspedig rendkívül veszedelmes cselekvési rugók kezdenek szerepelni közéletünkben. Egész durvaságában felütötte már a fejét a főispáni erőszakoskodás. Tapasztaljuk, hogy a döntésre hivatottak közül sokan vagy félre vonulnak, vagy pedig meggyőződésük ellen szavaznak, pedig ebből az állapotból szokott kifejlődni a legrútabb szolgai meghunyászkodás a hatalom előtt, amely pusztító mérge az egészséges közéletnek. Látjuk, hogy a közügyek némely intézői barátságból, valakinek kedvéért megszavaznak vagy nem szavaznak meg, tesznek, vagy nem tesznek valamit, amiből azután gyorsan ki szokott fejlődni a pajtáskodás és a klikkuralom, amelyek ismét alkalmasak arra, hogy tönkretegyék városunk békéjét és fejlődését. Ha volt bátorságunk és kitartásunk eddig azért küzdeni, hogy a pártpolitikai szempontok ne legyenek irányt adók a város ügyeinek intézése körül, ezentúl sem leszünk híjával sem a bátorságnak, sem a kitartásnak, hogy a főispáni önkény büszke fejét megalázzuk s a szolgai meghunyászkodás terjedését és a klikkuralom létesítését megakadályozzuk. Ímne már nem sokára a közgyűlés elé kerül az új nagy kölcsön ügye, amelynek öszszege 2 — 3 millió forint között van tervezve. Évekre szóló programmot kell csinálni, illetőleg felülbírálni és megállapítani a t. bizottsági közgyűlésnek. Tételről-tételre kell menni, hogy mire van múlhatatlanul szükségünk, mi az, ami nélkül ellehetünk. Egész szigorúsággal kell megvizsgálni a közgyűlésnek, hogy miből fedezzük az újabb kölcsön törlesztését úgy, hogy a háztartás jövedelmei a folytonos költségtöbblet fedezhetésére még ezenkívül is szaporodjanak s mindez a lakosság lehető kímélésével történjék. A legpontosabban kell mérlegelni, váljon az új kölcsön fedezéséül javasolt jövedelmek megbízhatók, elegendők és nem terhesek-e? Ezek mind olyan kérdések, amelyeket futó homokból. De valami mozgás támad a földön, egy-egy ateuchus sacer gömbölyűi odább a petéivel telt gömböt; nosza rajta, hol az egyik, hol a másik kocsiról ugrik le egyik vagy másik entomológus s a szegény áldozat nemsokára az alkoholtól megrészeszegülve száll le a gyűjtő üveg fenekére. Ez a szomorú sorsa a többi előkerült cicindelláknak, gyorsiramlású futóknak ; a cserebogaraktól sem kérdezzük, hogy mikor lesz nyár, szoba sem állva velük, csak sorakoztatjuk a többi rendek képviselő közé a spirituszba. A robogó kocsikról kinyújtott lepkehállók a homokon felnőtt tarka virágokról és füzekről söpörve gyűjtik az apró bogarakat, darazsakat, pöszöröket és gazdátlan legyeket, melyeket nagy lelki gyönyörrel szemlél dr. Kertész Kálmán, a legszenvedélyesebb „légyfogó“ s ha egy-egy fémdarázsra akad a hálójában, elteszi, hogy meglepje vele bugaczi emlékül Mocsáry Sándort, ki a darazsak, méhek és hangyák világában a legkiválóbb magyar specialista. Iialkonyodik, mire a bugaczi határba beérünk. Az ég boltozatát elmosódó s határozatlan szinti fátyol vonja be, csak a Tolvajos akácz és rezgő nyárfái felett ezernyi alakban váltakozó és pihenni látszó felhőcsoportjait aranyozza be tüzes szegélylyel az aláhanyatló nap vérvörös fáradt golyója s magasra lövel fel egy-két küllőszerü sugarat az áttört felhők között a magas ég boltozatára, melynek kialvása után pirossasból halványsárgába, majd sötétkékbe átmenő tónus önti el az egész nyugatra fekvő vidéket. A puszta bejáratnál levő nyárfásból keletkező hűvös lágáramlat fogad, húzó kacsasereg csap le a baloldali szikes tó sima felületére, rikoltóivá röppen fel a nádasból a bibicz s nyomon követi a kicsi nádi veréb. Megcsendül az éjjeli szállásra hazatérő gulyának méla kolompja, messziről hallatszik a mének nyerítése s a kis erdős helyről kibontakozva, az első kanyarulatnál, a gazdag rozsföldek mögött feltűnik az ösztövér kétágas hórihorgas gémmel s mellette a fehérlő barátságos tanya. Egy rövid tizpercznyi nyargalás után a felriadt kiapróra meg kell fontolni s ebben a munkában részt kell venni a tb. bizottság minden tagjának. Avagy ezeket a nagy kérdéseket is úgy véli valaki letárgyalhatni, mint a legutóbbi közgyűlésen a villamos vasutak és a deficites zárószámadás ügyeit ? Belenyugszunk, hogy főispáni erőszakoskodáson alapuló közgyűlési határozat mondja ki, hogy néhány millió forint új terhet rakunk Kecskemét polgárai nyakára ? No ha belenyugszunk, akkor megérdemeljük, hogy csakugyan fabáboknak nézzen bennünket a főispán s aszerint bánjon velünk kénye-kedve szerint. De azt is megérdemeljük ám, hogy többé még a közgyűlési terem közelébe se eresszen bennünket a kecskeméti választópolgárság. Avagy azt hiszi valamelyik tb. bizottsági tag, hogy ilyen nagy ügyek súlya alól, a felelősség elől elmenekül azzal, ha félrehúzódik s a közgyűlésen meg sem jelenik? Akinek nincs bátorsága és kellő önállósága, hogy meggyőződését szabadon nyilvánítsa, annak nincsen semmi helye a közgyűlési tagok sorában. Még inkább áll ez azokra, akik barátságból, túlságos bizalomból vagy meghunyászkodásból meggyőződésük ellenére szavaznak a közgyűlésen. Ezek a Pilátus utódai bármiként mossák is kezeiket, nem szabadulnak ki a lelkiismeretlenség vádja alól. Ám rendezze a maga saját dolgait ki-ki, ahogy akarja, azzal nincs jogunk törődni. De a közügyek intézése sem nem gyermekjáték, sem pedig kényünk-kedvünk szerint irányítható dolog. Épen ezért nem győzzük figyelmükbe ajánlani azoknak, akiket illet, hogy olvassák el és véssék szívükbe Petőfi azon hatalmas költeményét, amely így kezdődik : »Ha férfi vagy, légy férfi, Ne hitvány gyönge báb__«