Kecskemét, 1899. január-június (27 évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

1. számú mesteri jelentéshez ha valaki szól, az általa föl­vetett tárgyhoz minden th. bizottsági tagnak joga van hozzászólni, addig az interpelláczióhoz csakis az interpelláló szólhat a th. bizottsági tagok közül. Már ezért sem szabad a két dolgot összeelegyíteni. Szigorúan kellene arra is ügyelni, hogy az interpellác­iókra más határozat nem hozató, mint a tudomásul vétel, vagy a tudomásul nem vétel s ez esetben az ügy tárgyalásra kitűzése a törvényes 24 óra figyelembevételével. Ezt azért tartjuk hangsúlyozandónak, mert így keletkez­hetnek kellőleg meg nem fontolt határozatok, amelyek különösen pénzügyeink rendbentartása tekintetében károsak. Az interpellác­iók elválasztását a polgármes­teri jelentés tárgyalásától egyébként azért is szükségesnek tartjuk, mert ez az összezavarás okozza, hogy a polgármesteri jelentésre nem le­het olyan súlyt fektetni, mint aminőt megérde­mel. Persze mi a polgármesteri jelen­tést is másként véljük megszerkesz­­tendőnek, mint eddig. Igaz, hogy a mostani mód is megfelel a tör­vényes követelményeknek, azontúl azonban nem is foglal magában semmit, így azután száraz és unalmas előterjesztéssé válik, amelyet alig hall­gat meg egy-két bizottsági tag, amelyből a városi élet jelenségeit egyáltalában nem ismerhetjük meg és amely mindezek következtében csak arra való, hogy felolvasása alatt a t­. bizottság tagjai nagyobb számban gyülekezzenek össze s egymást megkérdezhessék becses egészségük felől. A mostani polgármesteri jelentés — a régi kaptafa szerint — egy csomó számból áll, amely­nek nagy része érthetetlen a t­. bizottság legtöbb tagja előtt. Még legjobban meg van szerkesztve a közegészségügyi rész, abból legalább a járványos betegségekről nemcsak számok által, hanem némi tájékoztatás nyújtása által is tudo­mást nyerhetünk. Ámde mit ért ahhoz bárki, vagy mennyivel lesz okosabb valaki, ha felolvas­sák előtte, hogy pl. az iktatóba hány darab érke­zett be stb. ? Azt szeretnék, ha a polgármesteri jelentés életet lehelne bele e szá­mokba! Némi körülírással, tájékoztatással, összehasonlítással stb. tegye érthetővé a rideg számcsoportokat. Azt hisszük, hogy éppen Kada Elek polgármesternek, aki szóval épp úgy,"mint írásban ékesen meg tudja mondani és értetni, amit akar, nem kell bővebben fejtegetni óhajtásunk foganatosításának mikéntjét. Ezenkívül óhajtanánk, hogy felölelje a pol­gármesteri jelentés mindazon jelenségeket, amelyek a város életéhez tartoznak, így például hasznos volna fölvenni a polgármesteri jelen­­tésbe azt, hogy­ a t­. közgyűlés bizottságai közül az illető hónapban melyek üléseztek, mivel foglalkoztak. Szükséges volna a dolgok meneté­ről nemcsak szám szerint való adatokat előter­jeszteni, hanem megemlíteni, hogy a tanács, vagy a polgármester, avagy egyes tisztviselők milyen lényeges dolgok elintézésével foglalkoz­tak? Például felhozom a matkói bérlet ügyében történteket, amelyekről egy interpellác­ióra adott válaszból nyert tudomást a közönség, pedig a polgármesteri jelentésben is helyet foglalha­tott volna. Vagy például, hogy a közgyűlés el­rendelte a szikrai szőlőtelep kibővítését, időn­ként szeretnénk valamit tudni arról, hogy mi történik? Ezt is be lehetne vonni a polgármes­teri jelentésbe, hasonló nagyobb folyó munkákról való híradással együtt. Avagy elmegy a polgár­­mester vagy más Budapestre városi ügyben sür­getni, kérni stb., erről is meg kell emlékezni a polgármesteri jelentésnek. Szóval hadd tűnjék ki a polgármesteri jelen­tésből mindig a jelentősebb ügyek miként állása. Hadd lássuk belőle, hogy tisztviselőjük miként fáradoznak a város érdekében és pedig sokszor oly módon, hogy arról a jelenlegi rendszer mel­let nem is értesül sem a tb. bizottság, sem a közönség. Pedig mindezek ismerete csak növeli a munkás tisztviselők iránt való megbecsülést s egyszersmind előmozdítja a közügyekkel való foglalkozásra a kedvet a polgárokban. Végül pedig ezúttal még egyet kell úgy a tb. bizottság tagjainak, valamint méginkább a köz­gyűlés elnökségének és a tanács tagjainak figyel­mükbe ajánlani. Ha azt akarjuk, hogy pénzügye­ink rendetlenségbe ne jöjjenek, úgy ne hozzon a közgyűlés soha olyan határozatot, amelynek végrehajtási költségeire a fedezetet egyidejűleg ki nem mu­tatta! Minden határozati javaslatban meg kell jelölni a költségvetés azon tételét, amelyből a KECSKEMÉT 1899. január 1. foganatosítás fedezetet nyer. E fölött őrködni mindnyájunk szigorú kötelessége, különben nagy zavarba juthat pénzügyünk, amitől Isten óvjon! Kérelem a nagyérdemű közönséghez. A nagyérdemű közönség körében rég han­goztatott óhajnak vélünk eleget tenni, midőn azon czélt tűzzük magunk elé, hogy a helybeli rom. kath­. plébániatemplomnak, a­mely stylszerű és monumentális kiépítésénél fogva messze ide­genből jövő látogatóinknak is dicsérő elismeré­sét és érdeklődését kelti fel, a szép festés által valahára belsejében is megfelelő alakot adjunk. A fenti czélra azonban megfelelő pénzalappal nem rendelkezvén, a róm. kath. egyháztanács nevében adományok tétele végett a nagyérdemű közönséghez s ennek körében a vallás- és szép­művészetek barátaihoz fordulunk. A művészi festés egyike azon eszközöknek, melyek templomainkban úgy a vallásos áhítatot emelni hivatva vannak, mint alkalmasak arra is, hogy általuk a szépművészetek iránt táplált hajlamainkat s ezek által kultúránkat és váro­sunk haladását bizonyítsuk s ezért arra kérjük a vallás- és szépművészetek barátait, hogy kegyes adományaik által a nagytemplom kifes­tését, illetőleg az ezzel járó költségek fedezését lehetővé tenni szíveskedjenek. Hisszük, hogy ezen kérelmünk indokolásánál nem kell bővebb magyarázatokba bocsátkozunk, sem részletesen fejtegetnünk, hogy az ily művek átalában a város haladására is közrehatnak; elégnek tartjuk csupán arra hivatkozni, hogy leendő adományaink által alkalmunk nyílik val­lásunk és városunk haladása érdekében némi áldozatot hoznunk s meg vagyunk győződve, hogy valamit a múlt század végén egyes-egyedül a nép buzgósága és áldozatkészsége volt az, mely ezen párját ritkító egyházi épületet létrehozta: ez áldo­zatkészséget és buzgóságot a nagyközönség lelküle­­tében ép úgy ma is feltaláljuk s annak bizonysá­gára és Isten dicsőségére a belső festés nagy és szép művét létrehozni fogjuk !• Isten áldása legyen az összes nemeskeblű adakozókon. Kecskeméten, 1898. deczember 26-án. Zimay Károly Bogyó Fái főgondnok, apátplébános.­ ­­­j népszínmű. Sz­e­n­t - Gá­l­y Gyul­a új zeneműve, a Fö­l­d­hözragadt szegények, melynek szövegét Deréky Antal írta, a múlt vasárnap került előadásra. Szent-Gály már több irányban érvényesítette tehetségét és mindenütt látszott, hogy komolyan fogja fel hivatását. A jelen népszínműről elmond­hatni annyit, hogy járatlan utakon halad, nem hasz­nál, nem dolgoz fel régi népdalokat, nem jut abba a kellemetlen helyzetbe, amelyben valaki azzal állhatna elő, hogy ezt, vagy azt a részt már mások is feldol­gozták, mások szerzették. Nem! Mindenütt eredeti a felfogásban, szintúgy mint a kidolgozásban. Tiszta munka, sehol sem közönséges, még kevésbbé triviális. Imre belépője mindjárt figyelemreméltó. Még érde­kesebb Ilus és Imre kettőse, egy szerelmi kettős, mely hullámzó időtartamában mindenütt szép hang­­szerelésre támaszkodik, dallamos, élénk, helylyel kézzel ingerlő. A második felvonást Zsófi mélabús románcza teszi nevezetessé: Megy a kis­lány a fonóba, Szép világos ruha rajta. Lágy hangnemben éri lefolyását, legkivált a fúvó hangszerek, a fuvola és clarinet szólamaival van árnyalva s mély érzeményt tartalmaz. A harmadik felvonást jól átdolgozott vegyeskar vezeti be, élénk hangulatot keltő. Ami most következik, Ilus: Olyan vagyok, mint a dalos pacsirta. Nótáimat az esti szél felkapja kezdetű dala, a legnagyobb változatosságot tartal­mazza és a legátalánosabb hatásra tart számot. Csillogóan is van hangszerelve, mindenik hangcso­port jellemzőleg alkalmazva : a pozon felhasználása erőt és fokozatot ad az egésznek. Jó énekesnő min­dig remekelni fog vele. Zsófi : Alkonyatkor, csendes este kezdetű dala ismét mélabús, de aztán: Ki az urát nem szereti kezdetű részszel felvidul és csinos kíséretében élénk befejezést nyer. A csimpolya hangjának szerencsés felhasználása folytán egészen népies színezetű. A negyedik felvonás híján van a zenének. Az ötödik felvonás egyetlen zenei száma Imre búskomoly lassúját tartalmazza. Ennyi szép szám, valljuk meg őszintén, érdeke­sebb librettót is megérdemelt volna. Az előadás alkalmával maga szerző vezette a zenekart. V. V. ÚJDONSÁGOK. Kecskemét, 1898. deczember 31. — Boldog újévet kívánunk lapunk t. olvasóinak és munkatársainak! — Eljegyzés: B­u­r­­­á­s László eljegyezte Havalda Vilma kisasszonyt Kalocsáról. — Habina János, a »Kecskeméti Lapok« egykori szerkesztője, volt kecskeméti, jelenleg budapesti főreáliskolai tanár, Rákospalotán múlt hó 17-én vezette oltárhoz Galdonyai Müller Julia úrhölgyet. — Új ügyvéd. I­vány ősi dr. Szabó László jeles képzettségű fiatal ügyvéd meg­nyitotta irodáját a­­ Vásári-nagy-utczán levő Pataky-féle házban. Ügyvédi karunk az ő sze­mélyében kiváló erőt nyert. — Erzsébet királyné fái. Lapunkban is közöltük Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter meleghangú leiratát, hogy megdicsőült királynénk emlékezetére fákat ültessenek szerte az egész országban. Megelégedéssel jegyezzük föl, hogy e felhívásnak nálunk is van sikere. A város a Szikrában és a Nyírben egész ligetet ültettet Erzsébet királyné emlékére, olyan helyeken, hogy azokat a közönség is fölkeresheti. E czélra kiválasztják a legszebben és legtartósabban díszlő fanemeket. Még inkább megelégedéssel tölt el bennünket az a körülmény, hogy e faülte­tések alkalmával részt kívánnak adni a népis­kolai tanulóknak, így — amint mi óhajtottuk — megkezdődik a tanuló ifjúság faültetési ün­nepe, amelynek jelentőségéről már többször volt szó lapunk hasábjain. Hisszük, hogy e nemes­­c­élú ünnepen az e tekintetben irányt adó körök meg fognak erősödni abban a meggyőződésben, hogy városunk különleges viszonyait tekintve, rendkívül üdvös lesz nálunk a tanuló ifjúsági faültetési ünnepeket állandósítani. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon roko­naim, jóbarátaim és ismerőseim, kik felejthetet­len, szeretett nőm temetésén való megjelené­sük és egyéb szives figyelmükkel mély fájdal­mamat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezért leghálásabb köszönetemet. Kecskemét, 1898. évi deczember hó 29. Szen­te V. János. — A r. kath. nagytemplom művészies kifestését lapunk múlt számában sürgettük, azon alkalomból, hogy a kegyesrendiek templo­mának szép felékesítéséről szóltunk. Csak öröm­mel és megelégedéssel látjuk tehát, hogy a hely­beli r. kath. egyháztanács e részben a tettek mezejére lépett, amiről lapunk más helyén közölt felhívás értesít. Hisszük, hogy ezen vallásos és egyszersmind szépművészeti czélra szaporán fog­nak befolyni a kegyes adományok, nemcsak a r. kath. vallásúak, hanem egyébb felekezetekhez tartozók részéről is. Ez lesz méltó kifejezése annak, hogy e városban a felekezeti türelmesség uralkodik és a nemes, magasztos czélért mindenki lelkesedik valláskülönbség nélkül Meg vagyunk győződve, hogy a r. kath. nagytemplom ilyen módon való ékes berendezése nemcsak az áhitat gerjesztésére, a művészi ízlés ápolására fog szol­gálni, hanem egyszersmind hirdetője lesz a váro­sunkban uralkodó testvéries békének és egyetér­tésnek. Ezért e helyen is felkérjük városunk minden polgárát vallás-, vagyon- és nemi kü­lönb­­ség nélkül, hogy szíveskedjenek e magasztos czélra áldozni. Megemlítjük, hogy már több rend­beli adakozás történt. Többek között Bogyó Pál apátplébános 1000 forintot adományozott, a polgármester pedig egy évig tartó engedélyt adott a gyűjtésre.­­ Csiszér Irén, a kitűnő operaénekesnő folyó hó 5-én tartja hangversenyét a városi szín­házban, a Csiszér- pár közreműködésével, általános bérletszünetben. A hangverseny mű­sora a legérdekesebb számokat tartalmazza s a következő: 1. Sámson és Delila nagy áriája. — 2. Fecske-ária Mignonból. — 3. Madárdalok: a) Madárdal az erdőn; b) Kakukdal; c) Ma­dárdalok az éjszakán.— 4. Szerelmi kettős,Verdi Othellojából — 5. Ima ugyancsak Verdi Othel­­lojából. — A hangversenyben jeles tenoristánk Németh János és Bethleni is részt vesznek. A Csiszér pár Sulyovszky »Házasság politi­­kája« czímű szellemes vígjátékot adja elő. — A városi könyvtár számára megvenni elhatározott Pesty Frigyes-féle könyvtár meg­tekintésére és megvételére az említettük bizott­ság fenjárt Budapesten és a könyvtárt meg is vette, 3000 írtból 300 írtot lealkudván, így tehát városunk könyvtárának az alapja meg van vetve, most már az szükséges, hogy a további kellő intéz­kedéseket tegye meg a város akként, hogy a könyvtár rendeltetésének megfelelhessen.­­ Az iparosok sérelme. Lapunk zártakor vesszük a hirt, tehát bővebben utánna járni nem volt időnk, hogy Vámos Béla főkapitány egy 1896-os miniszteri rendeletre hivatkozva, nem engedte meg az iparosoknak az újév alkalmával szokásos kirakodást. Sajátságos, hogy ez csak most, 1898. végén jut eszébe a főkapitány úrnak! Most tartózkodunk minden egyéb megjegyzéstől, de meggyőződést szerzünk a dologról s minden lehetőt elkövetünk az iparosok sérelmeinek orvoslására. — A kültelki telefon majd csak létesül már. Tudvalevőleg a három milliós kölcsönben mintegy 15 ezer forint van fölvéve, hogy a külső területeket telefon kösse össze a várossal. Kada Elek polgármester intézkedése folytán Vágó László főerdész már most ezer darab póznát készíttet a telefon vezetékhez. Legelő­ször a Szikrában lesz, annak hasznát és czélsze­­rűségét látva, a többi vonalak gyors egymásután­ban követik egymást. — Új menetrend lesz 1899. évi január hó 15-től kezdve a Kecskemét-fülöpszállási vonalon. Fülöpszállásról reggel 7 óra 14 perczkor indul a vonat és Kecskemétre d. e. 9 óra 15 perczkor érkezik, ahol Budapest és Szeged felé csatlakozik, este pedig 6 óra 51 perczkor indul és 8 óra 55 perczkor érkezik Kecskemétre. Kecskemétről reggel 4 óra 35 perczkor indulva, Fülöpszállásra érkezik a vonat 6 óra 34 perczkor, hol Szabadka felé nyer csatlakozást. A délutáni vonat 1 óra 30 perczkor indul Kecskemétről és Fülöpszál­lásra d. u. 4 órakor érkezik, Budapest és Belg­­rád felé csatlakozással. Úgy látszik, hogy ez a menetrend is elsősorban a fővonalakhoz való csatlakozást tartja szem előtt. Igaz, hogy a dolognak ezt az oldalát sem lehet figyelmen kívül hagyni, annál kevésbé szabad ez által hát­térbe szorítani a szorosabb értelemben vett helyi érdekeket. E szempontból sok kifogás alá esik az új menetrend, így például reggel túlsá­gosan korán indul a vonat Kecskemétről, úgy, hogy annak alig lehet hasznát­ venni. Viszont a Fülöpszállásáról reggel induló vonat későn ér be Kecskemétre, pedig az érne reánk nézve sokat, ha a vasúti vonal által érintett környék népe idejekorán érkezhetnek be a piaczra. Ilyen menet­rend mellett persze csökken a vasúttársaság jöve­delme is. Belátjuk, hogy két-két vonat­járattal nem lehet minden igényt kielégíteni, de hisszük hogy az ugri vonallal konbinálva: 3—3 vonat-’ járatot is lehetne berendezni, ha leszállítanák a személydijszabás tételeit, amely esetben töme­gesebben vennék igénybe e vasutakat. — Színházi mű­­sor. Vasárnap, január 1-én: Az édes. Bokor József énekes népszínműve. 1-szer. (Bérletszünet.) — Hétfőn, 2-án: Szultán. Operette. (Páros bérlet.) — Kedden, 3-án: Törvénytelen fiú. Ifj. Dumas népszínműve. (Páratlan bérlet.) — Szerdán, 4-én: Kis hörcsög. Gondillot-tól. Énekes bohózat. (Páros bérlet.) -- Csütörtökön, 5-én: Házasság poli­tikája. Vígjáték és Csiszér Irén hangversenye. (Bérletszünet.) — Pénteken, 6-án: Csókon szerzett vőlegény. Énekes bohózat Szigetitől. (Páratlan bérlet.) — Szombaton, 7-én: A fekete vér. Jókai drámája. 1-szer. (Páros bérlet.) — Vasárnap, 6-án : Gésák. (Bérletszünet) — Nyilvános köszönet. A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank a helybeli Rongyos Egylet részére 25 frtot ado­mányozott, melyért fogadja az egyesület hálás köszönetét. Szalontai Sándor pénztáros. — A Kecskeméti Katholikus Egylet saját könyvtára javára január hó 8-án (vasárnap) Beke Imre vendéglőjében énekkel és szavalattal egybekötött táncz mulatságot rendez. — Farkas Aranka, Pataky Sárika kisasszonyok és Lestár Béla úr énekkel és szavalattal fognak köz­reműködni. — Belépti dij személyenkint 60 kr. Jegyek válthatók az egylet helyiségében s este a pénztárnál. Akik meghívóra igényt tartanak, de tévedésből nem kaptak, forduljanak a rende­zőséghez. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete este 6 órakor. — Forgó Újság. A Kossuth Lajos utczán pár nap óta nagy népcsődület van, mely néha oly mérveket ölt, hogy a különben is élénk forgalmú utczán akadályozza a szabad közlekedést. Az emberek az »Újságírók sorsjáték keze­lőségének« egy kirakatát bámulják, mely valóban meg is érdemli a figyelmet. Egy feltűnő ízléssel kiállított hat oldalú oszlopon tizenkét budapesti napilap czíme alatt olvashatók az illető lapokhoz érkezett legújabb távirati tudósítások, melyek óránként változnak. Az oszlopot egy leleményes gépezet folytonos forgó mozgásban tartja, úgy hogy az oszlop valóságos forgó újság. Persze a kirakat nézői az alkalmat felhasználják arra, hogy azonnal ott helyben újságírói sorsje­gyet vásároljanak, minthogy az első húzás már január 4-én m­egtartatik. Egy 50 kros sors­jegygyel, mely mind a hat húzásra érvényes, egy 100.000 koronás főnyereményt és öt 20.000 koro­nás nyereményt is lehet csinálni. „Diszérem 40 évi szolgálatért“ czím­­mel ő felsége új érmet alapított. Igénybe vehetik, akik egy és ugyanazon nyilvános vagy magán­szolgálatban megszakítás nélkül 40 évet töltöttek. Aki igényt tart reá, jelentkezzék jelentés hatósá­gánál. Egyébként bővebb felvilágosítás nyerhető a polgármesteri hivatalnál. Most már csak az van hátra, hogy érmet kapjanak azok is, akik más éremmel nem rendelkeznek. Maholnap kevés embernek lesz igénye ehhez az éremhez. — Közgyűlés. A Polgári körnek karácsony másodnapjára összehívott közgyűlését nem lehe­tett megtartani, mert a tagok egy harmadrésze (60) nem jelent meg. Alapszabályaink 31. §-a értelmében az új közgyűlést 1899. évi január hó 6-án d. u. 4 órára hívom egybe, azzal a kijelen­téssel, hogy a jelenlevő tagok határoznak. Kecs­kemét, 1899. január hó 1. Tormássy Sándor elnök.­­ A boltok vasredőinek lebocsátása rendszerint olyan tűrhetetlen zajjal történik, hogy azon okvetlenül segíteni kellene. Úgy lát­szik, hogy az intézkedésekre hivatottak között nincs valami érzékeny hallású ember, mert külön­ben betiltaná ezt a zajt is és sok más egyebet, ami a finomabb hal­ló szerveket megbotránkoztatja. Útját kellene vágni például annak, hogy hamisan játszó »verklik« kínozzák a publikumot. Avagy talán arra számítanak, hogy nálunk egész napon át

Next