Kecskemét, 1899. július-december (27 évfolyam, 27-53. szám)
1899-11-19 / 47. szám
47. szám. KECSKEMÉT 1899. november 19. SZÍNHÁZ. Őszintén megvallom, nem nagy várakozással néztem az idei Bánk bán előadás elé s az eddig tett tapasztalatok fel is jogosítottak a bizalmatlankodásra. Talán a várakozásnak e minimumra való leszállítása okozta, hogy kellemesen csalódtam. Bizony, nem mintha valami nagyon kielégítő előadást kaptunk volna, de kaptunk legalább igyekezetet, sok jóakaratot, szemmel látható buzgóságot, mely fölidézte mégis valamennyire az ünnepi hangulatot. A legjobb akarattal sem ismerhetek el ugyan többet ennél az igyekezetnél, de ez aztán kicsiben és nagyban egyaránt megvolt. Maga Rajz (Bánk) járt elől jó példával, pedig én már-már azt hittem, hogy azt a régi Rajzot, akitől harmadéve olyan melegen búcsúztunk, egészen elvesztettük. Meglátszott, hogy foglalkozott a szerepével s legjobb tudását belevitte s ez elég. Gertrudist Aitner ábrázolta, pompás megjelenéssel, sok méltósággal. Érdekes volt Mezey Tiborca, talán nem éppen olyan, amilyennek Katona megalkotta, kevésbbé nyomorétt, sokkal önérzetesebb, csaknem modern (szocziális szál), de igazán érdekes. Petúrt Tóthnak adták s nem visz rá a lélek, hogy gyöngének mondjam. Ezen a Petúron átvirasztott éjszakák tanulmányozása, a fiatal tűz túlcsapó lángolása, a nagy föladattal szemben átérzett szorongás mind meglátszott: nem visz rá a lélek, hogy gyöngének nevezzem. Nem ítélhetek hasonló elnézéssel Melindáról (Kende), amott a jóakarat sokat eltakart, amit az erőtlenség itt kirívóbbá tett. Nagyon rosszul tette, aki Melindát Kendére bízta. Somlár, aki úgy látszik, a betegeskedő Haday helyét lesz hivatva betölteni, nem rossz Biberach volt. Vasárnap ismét kecskeméti szerző darabját láttuk, a Szökés párosán czímű népszínművet, igazabban: énekes vígjátékot. Hornyik is a kaszapkúton belül született, annak az önérzetes, munkás, iparkodó fajnak a gyermeke, mint katona, ugyanaz a légkör, az a kvarcos homok, az a lelki és anyagi környezet nevelte föl, mint Katonát. Kell ebben a környezetben valaminek lennie. Nézzetek csak magatok körül! Tekintsetek vissza a múltba: itt ez a törzsökös magyar helység, török-tatár dúlásának szüntelen tárgya, sóvár és kapzsi földesurak folytonos kivánkozásának czélja, terméketlen, sivár futóhomoktól elárasztva, a természet segédkező ajándékaitól szinte megfosztva, feloszlásra, elmúlásra, — mint annyi más közeli helység — szinte predesztinálva, századokon keresztül mégis fennállt, nőtt, fejlődött, erősbödött, szinte a végzet akarata ellenére is. A dúlásokat kiheverte, félszabad, féljobbágy népe az erősködő földesurakkal perbe szállott, a sivár homokot — nézzetek körül — paradicsommá változtatta, amit a természet mostohán megtagadott, verejtékével pótolta. Minden talpalattnyi földet úgy kellett lekötni, az ellenséges természettől, úgyszólván, kicsikarni. Az ilyen munkában nemcsak a kéz kérgesedik el, aczélosodik a lélek, élesedik a szem, természetesen kifejező lesz a szó is. Nem érünk mi rá fleskulusokat gyártani, hangzatos körmondatokat czirkalommal kipéczézni néven nevezzük a fogalmat, de az aztán kifejező, közvetlen, találó. Az állandó harcz, szakadatlan küzdelem e levegője szinte önként utalja az írásra hivatottat, hogy gondolatainak, érzésvilágának azt a formát keresse meg, melyben e küzdelem leginkább jut kifejezésre, a drámát. Aki idegen Kecskemétre jön, hogy megtalálja azt a levegőt, mely Katonát oly nagyra növelte, annak ezt a levegőt kell megmutatni . Hornyik nem ahhoz a nagy stílhez fordult, melyben Katona dolgozott. Kicsinyes viszonyok között élünk, csip-csup eszmék, elaprózott életfeladatok között a nagy stíl iránti érzékünk csaknem teljesen kiveszett. Az élet mindennapi viszonyai, melyek állandóan lekötve tartanak bennünket, érdekesebbek szemünkben s szerencsés kézzel Hornyik ide markolt tárgyért. Itthon marad, a hazai légkörben, jól ismert viszonyok, közelálló alakok között. Milyen jól esik rájuk ismernünk, milyen jólesik kezet fogni velük! Várjon melyőtök nem járt még az egyszerű, becsületes, jómódú falusi jegyző verandás téglaházában? Melyikőtöket nem fogadták ott szives, magyaros, vendégmarasztó kedveskedéssel? Nem ismerős alak-e a jegyzőné, aki balgatagul kivágyik természetes köréből s ha már magában nem teheti, legalább leányában igyekszik kielégíteni nagyratörő vágyait? A pusztuló gentry sem légből kapott valami és irodalomban és életben egyformán gyakori. A fülig adós alispán, ennek irnokoskodó, léháskodó gavallér fia, akiknek a pénz bármilyen áron is jó, csak legyen, nem ismeretlenek előttünk. Ugyanazt az élethűséget találjuk a többi alakokban is: a segédjegyző, az egyszerű és természetes jegyzőkisasszony, a derék Lukács bácsi, a piperés társalgónő, a kiszolgált huszárkáplár, a vidéki nőegylet mulatságos figurái, az üveges tót, mind az alföldi népélet törülmetszett alakjai. Ténykedésükben, a komoly drámai mag körül, mennyi mulatságos epizód rakódik le köréjük, mennyi sok komikus víg eset történik velük! Milyen természetes, hogy a falusi magányban a fiatalok egyszerű, természetes szíve egymásra talál, s milyen természetes, hogy a nagyralátó, fenhéjázó anya ellenszegül szerelmeknek. Egy félreértett nagy ijedtségnek kell bekövetkezni, hogy a gőgös asszony feltalálja magában az anyát. Elmondjak-e minden helyzetet, mely a zsúfolásig telt házat halálra kacagtatta; minden jó mondást, mely csöndes derültséget ébresztett, minden szép helyet, mely hangos tapsokat fakasztott? Ahelyett inkább a nótákról emlékszem meg röviden, melyek részben szintén Hornyik, részben a városban előnyösen ismert kitűnő zeneszerző Bourdeaux Géza szerzeményei. Mind nagyon tetszett, meg is ismételtették valamennyit, a legnagyobb lelkesedéssel mégis az Egyszer néztem csak szemedbe kezdetűt. A szereplőkről kellene még megemlékeznem : egyenlő dicséret illeti valamennyit, rendkívüli becsvágygyal játszottak s nagy buzgósággal igyekezett mindenki megállani a helyét, legjobb tudása szerint s tehetségükhöz mérten mind hozzájárultak az est nagy és feltétlen sikeréhez. Apróbb tévedéseket, technikai hibákattán hozhatnék fel a darabból, de a szerző szeme azokat maga is meglátta már, ahelyett inkább emlékeztetem A borzasztó toronyra, Jeruzsálempusztulására, Monostori Veronkára stb., melyeken Katonának is keresztül kellett magát törnie, míg megalkotta Bánk bánt. Megemlítjük még, hogy a szerzőt minden felvonás után ötször-hatszor kitapsolták s tanítványai ezüst babérkoszorúval fejezték ki iránta hálás szeretetüket. A hét többi estéjét is csupa újdonság töltötte ki, szinte sok a jóból. Úgy vagyunk vele, mint az egyszeri ember, akit állandóan tortára fogtak, visszakivánkozott a jó házikott rozskenyér után. De jó lenne már egy régi jó darab! de hát csak tartassuk magunkat tortával! Mondhatom pedig: a Nimfit, Váljunk élt, Egért, Ripet, Nitouchet, Kis alamuszit, Kék asszonyt, stb. stb. (hogy már drámáról ne essék szó) szívesebben látnám a Gaveaut-Minard, Báránykák, Házi béke helyében. Igazán nem értem a magasabb fináncz-politikát. Olyan jelentéktelen dolgok ezek, kérem. Tessék elhinni, hogy nem érdemes se pénzt, se fáradtságot fordítani rájuk. Kaviárral nem lehet jóllakni, az csak ízelítőnek való: ebédre hús és kenyér kell. Egészen más a fővárosi közönség, mely naponkint öt-hat színház közt válogathat. Nem hiteti azt el velem senki, hogy az a kvalitású közönség, mely a mi színházunkat rendesen látogatja, a fővárosban is csupa Báránykákat néz meg, megkívánniz az egyebet is. S azt is merem állítani, hogy ilyen gazdálkodás mellett feltétlenül beüt a műsor teljes csődje még az évad vége előtt. Mikor mi a műsor változatosságáért harczolunk, nem azt kívánjuk mi, hogy nekünk minden léha újdonságot bemutassanak , hisz még csak közönséget se lehet velük vonzani! Ilyenekkel nem lehet egy könyvtárat fölszerelni. Két-háromnégy év múlva a Báránykákat, Jáfetet stb. akarja majd az igazgató úr, már akár Kecskeméten, akár máshol, ismételtetni? Hol lesznek azok már akkor! de a régi jó darabok akkor is hatni fognak! Régi, de tartalmas darabokat kérünk, jó előadásban! Olyanokat, amelyeket már láttunk akárhányszor, de szívesen megnézzünk még akárhányszor. Direktornak, közönségnek egyaránt jobb lesz. Kifogytunk a helyből egészen, a darabokról majd más alkalommal. Ahelyett mi is beállítunk egy kis praktikus Nem illiket. Nem illik Téransz helyett Féranszot mondani, a kuzent kuzinnak nevezni s megfordítva. Nem illik a férfiaknak a hajukat süttetni (mint a suszterlegényeknek!), nem illik a hölgyeknek az arczukat téglavörösre, az ajkukat lilára festeni stb. Sz. ÚJDONSÁGOK. Kecskemét, 1899. november 18. — Halálozás. Mély részvétel közöljük az alábbi gyászjelentéseket: »Tóth Gergely mint férje, úgy a saját, valamint a távollevő összes rokonság és jó barátok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen, szeretett nejének, illetve rokonnak Tóth Gergelyné szül. Cs. Pongrácz Erzsébet asszonynak, élete 78. évében, hosszas szenvedés után, folyó évi november hó 12-én éjjeli 11 órakor bekövetkezett gyászos elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 14-én kedden d. u. 4 órakor fognak a (VII. tized, Csongrádi-nagy-utcza 113. sz. a. gyászháztól) a róm. kath. egyház gyászszertartása szerint a Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmiseáldozat pedig ugyanaznap reggel 8 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Kecskemét, 1899. november 13. Áldás és béke hamvaira!« »Özv. Brett Salamonná szül. Rosner Róza, valamint gyermekei, vejei, unokái és az összes rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a feledhetetlen férjnek, édes jó apának, apósnak, nagyapának és rokonnak Brett Salamonnak, i. hó 15-én reggel 7 órakor, életének 64-ik, házasságának 32 évében, szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó hó 17-én d. u. 1 órakor fog az izr. szertartás szerint (Csongrádi nagy-utczai saját házából) örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1899. évi november hó 15. Béke lengjen drága porai felett! Brett Miksa, Brett Hugó, Brett Aladár, Brett Zoltán, mint fiai. Goldberger Ödönné Brett Hermina, Somló Gyuláné Brett Berta, Pollák Árminné Brett Margit, Brett Olga és Brett Vilma, mint leányai. Özv. Brett Lipótné szül. Kohut Mária, mint édesanyja. Steiner Józsefné Brett Judit, özv. Mathézer J.-né Brett Regina, özv. Dávid Mártonné Brett Szidon, Löwinger Sománé Brett Katalin, dr. Brett Gusztáv mint testvérei. Goldberger Ödön, Somló Gyula, Pollák Ármin mint vejei. Goldberger Laczika, Rózsika, Ilonka, Pistika és Gyurika mint unokái.» — Köszönetnyilvánítás. Úgy a magam, mint gyermekeim nevében a legforróbb köszönetünket fejezem ki a bennünket ért gyászeset alkalmából kifejezett részvétért és ez úton tudatom a n. é.közönséggel, hogy boldogult férjem üzletét továbbra is ugyanolyan szellemben fogjuk fentartani és vezetni. Özv. Brett Salamonná. — Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy Schwarcz Ármin kecskeméti lakos a Fekete Hamburger Manó ugyancsak kecskeméti lakos pedig a Horvát családnevet viselhesse. Kecskeméten már nem is lenne szabad idegen családnévnek előfordulni. Hanusz István királyi igazgató és földrajzi társulati bizottsági tagtól jövő csütörtökön értekezést olvasnak fel a m. t. akadémia kis termében, maga az igazgató bokros elfoglaltsága miatt akadályozva lévén a megjelenésben. — A helyőrségi cs. és kir. gyalogság felett a múlt héten tartott szemlét báró Lederer cs. és kir. altábornagy. Mindent a legnagyobb rendben talált. — Klobucsár Vilmos cs. és kir. altábornagy, honvéd-lovassági felügyelő f. hó 18-án a délelőtti gyorsvonattal városunkba érkezett, hogy a helyben állomásozó honvéd-huszárság felett szemlét tartson. Teljes megelégedését fejezte ki. — Röntgen-sugarak. H o r o s n y a i Ambrus főreáliskolai tanár ma mutatta be gyakorlati tanulmányai eredményét a Röntgensugarakkal, szűkebb körű közönségnek. Ha a viszonyok úgy hozzák magukkal, akkor nagyobb közönség előtt is tart előadást. Ismerkedési estélyt tartanak a helybeli iskolák tanárai a Beretvás-szálló éttermében. Helyes dolog, hogy a különböző tanári karok ismét tömörülnek s folytatják a mit évek előtt oly sikerrel kezdtek meg, de aztán egyszerre abbanhagytak. Ne legyen szalmatűz ez, hanem ismétlődjék évenkint minél többször. — Erzsébet királyné ünneplése. A folyó évi november 19-én Kecskemét város lakossága méltó módon fogja Erzsébet királyné nevenapját ünnepelni. Ugyanis a kecskeméti intelligens katholikus közönség a folyó hó 12-én Bogyó Pál apátplébános és Kada Elekné úrnő elnöklete alatt a városháza közgyűlési termében népes értekezletet tartott, melyen az ottani társadalmi körök minden osztálya szép számmal volt képviselve. Ez alkalommal az Erzsébet királyné emlékére emelendő »Örökimádás« templom létesítése ügyében a vidéki bizottság végleg megalakult, s mindenekelőtt Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgyet védnökévé választotta. Az indítványozó Bagi László városi főjegyző kiemelte, hogy Kecskemétnek ünnepelt szülötte mint fiatal leány idegenbe ment, hogy a magyar nyelvet ott, ahol az nekünk drága kincset ért, megkedveltesse, s ezért az egész nemzet hálával van eltelve iránta, de elsősorban Kecskemétnek, mint szülővárosának kell megragadnia a kínálkozó alkalmat, hogy hálájának és szeretetének külsőképes kifejezést adjon. Az értekezlet ezután azon módozatokat beszélte meg, melyek a kath. templomokban november 19-én rendezendő gyűjtés kiviteléhez szükségesek, s megállapította, hogy mindenik persely mellett kétkét hölgy lesz a templomban, s miután Kecskeméten négy kath. templom van és egynémelyikben azon a napon 4-5-ször tartatik istentisztelet, ezenkívül mindenik kijáratnál perselyek lesznek: a jelzett napon mintegy 60 nőtagja fog a bizottságnak szolgálatot tenni. Méltóbban sehol sem ünnepelhetik a dicsőült királyné nevenapját, s ezért Kecskemétet dicséret illeti. A „Népkör“ f. hó 12-én, vasárnap, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt az alapszabályok egy módosítása A nagy számban megjelent tagokat Horváth Ádám elnök üdvözölvén, a közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabályt oda módosítja, hogy ezentúl ne három évre legyen a tagság kötelező, hanem mindaddig, amíg az illető tag ki nem lép, amely esetben azon évi tagsági díját még megfizetni köteles. Ezzel a gyűlés az elnök éltetésével végetért. Az alapszabály módosításának megerősítése után ennek alapján fog a kör újra alakulni. Lassankint megkezdődik már a »Népkörben« a szokott kedélyes téli társasélet. Legközelebb disznótort tart a kör. A farsang folyamán bált, a böjtben felolvasásokat rendeznek. — Kegyeletes ünnepély. A róm. kath. főgymnasium ifjúsága felejthetetlen királynénknak, Erzsébetnek emlékét f. hó 20-án délelőtt újítja fel emlékbeszéddel, énekkel, szavalattal és faültetéssel. Szavalni fognak: Fáber Oszkár 8. o. t. Erzsébet, Sajótól; Kerekes József 2. o. t. A gödöllői erdő, Pósától; Nyúl Pál 7. o. t. Erzsébet emléke. Énekelni fogják a Hymnuszt, Gluck imáját és a Szózatot. — Erzsébet-gyászünnepély lesz hétfőn a főreáliskolában. Műsora: Megnyitó, tartja az intézeti igazgató. »A kapuczinusok templomában«, Ábrányitól, szavalja Takács Lajos VIII. o. t. Erzsébet gyászdal, szövegét írta Katona Ernő, zenéjét szerző Hanusz István, énekli az ifj. énekkar. Emlékbeszéd, tartja Kohn Miksa VIII. o. t. Alkalmi költemény, Pósa Lajostól, szavalja Hornyik József VIII. o. t. — Kecskemét th. város költségelőirányzatát az 1900-ik évre a legközelebbi közgyűlés fogja tárgyalni. A tanács a háztartási alap bevételi tételeinek főösszegét 1.645,049 kor. 15 fillérben, a kiadásokat pedig 1.645,737 kor. 93 fillérben állapította meg, így mindössze 688 kor. 78 fillér hiány mutatkozik, amely csekély hiány a kiadásoknál elérhető megtakarításokkal, vagy bevételi többlettel fedezhető lesz. A helybeli ev. ref. Jogakadémia Olvasóköre saját pénztára javára 1899. decz. 2-án a Kaszinó Egyesület összes termeiben hangversenynyel egybekötött tánczestélyt rendez. — Kezdete este 8 órakor. Személyjegy 3 kor. Családjegy 7 kor. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. Jegyek előre válthatók Révészy János úrnál és este a pénztárnál. — A hangverseny műsora: Részlet a »Dráma a tenger fenekén« czimű dalműből. Zenekarra alkalmazta Bordeaux Géza. Előadja a jogász-zenekar. — Komoly szavalat. Előadja Nyiry Béla joghallgató. — Népdalok. Énekli ifj. Réthey Ferencz joghallgató. Czimbalmon kiséri Szabados Béla joghallgató. — Víg monológ. Előadja Oláh Gyula joghallgató. —Népdalegyveleg. Előadja a jogász-zenekar. — A jogász-zenekar vezetője Koller Ferencz városi zeneiskolai tanár úr. — A segédlevéltárnoki állást a legutóbbi tisztújítás előtt az új szervezeti szabályzat eltörölte, most azonban — a könyvtár és múzeum berendezésével is szaporodván a tennivalók — a tanács előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez egy segédlevéltárnoki állás szervezése iránt s a kinevezendő segédlevéltárnok javadalmazását 1,600 korona fizetésben és 400 korona lakbérben javasolja megállapittatni. Ezen tennivalók ideiglenes ellátása is 1080 koronába került s igy a kiadási többlet ezen a czimen csak 920 korona.- A Kecskeméti Torna- és Vivóegylet a f. hó 26-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor közgyűlést tart az egyleti helyiségben, melyre az egylet t. tagjai ez úton is meghivatnak. A közgyűlés tárgyai elnöki előterjesztések, az alapszabályok módosítása és az esetleges indítványok lesznek. — Jó villamossági készletek. A lefolyt héten érdekes vendégeink voltak Zomborból. Nevezetesen itt járt az ottani városi villamossági világítási bizottság, melynek tagjai: Kovács Pál országos képviselő, Frischler Ferencz polgármester, Koczkár Zsigmond királyi tanácsos, közjegyző, Zákó István ügyvéd, Falcione Gusztáv kereskedelmi tanácsos, Latinovics Szaniszló városi tanácsos, Szabó László városi mérnök. A Beretvás-szálló nagy éttermében tiszteletükre adott pompás ebéden kivülök még részt vettek: Tomala Nándor főmérnök, régi ismerősünk, mint a Ganz-gyár megbízottja és Kerekes Zsd. Hétfőn, november 20-án: Hálókocsik ellenőre. (Először.) Kedden, 21-én: Aranykakas. (Mioseynével, 4-edszer.) Szerdán, 22-án: Coulisset Úr. Csütörtökön, 23-án: Házi béke. (2-edszor.) Pénteken, 24-én: Babona. (Operette-újdonság, 1-ször.) Szombaton, 25-én: Rip van Winkle. Vasárnap, 26-án: Falu rossza. Foulard-selyem — 3 frt 35 krig méterenként legújabb mintázat s színekben valamint fekete, fehér és színes „Henneberg-selyem“ 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 külömböző fajta és 2000 különböző szinű árnyalatban stb.). Ruhák s bípusokra a gyárból! Privát-fogyasztóknak postabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Ssenneberg II. selyemgyárai, Zürichben (cs. és kir. udvari szállító). zos 65 krtól