Kecskemét, 1900. július-december (28 évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
26. szám, olyan kanczákat, amelyek a bőrük áránál nem érnek többet, amelyeket kissé szárazabb időben, amidőn gyöngébb a legelő, szekéren kell hazahozni. Bizony most is van sok ilyen kancza Bugaczon. Hiába vannak azután a városnak olyan jól megválasztott ménlovai, az eredmény nagyon kedvezőtlen. Segíteni kellene ezen a bajon, mert a helyes irányban vitt lótenyésztés nagy segítsége úgy a nagyobb, valamint a kisebb gazdáknak. A másik például felhozom a baromfitenyésztést, amit most, jóformán csak törten, a szegény kertésznek űznek, pedig ha ezt maguk a gazdák vennék a kezükbe okszerűen, tetemes mértékben javítaná ez a sorsukat. Tojásból és baromfiból így is szép kivitelünk van, de ez rövid időn csökkenni fog. Bármennyi előnye van is a mostani baromfianyagnak, azért mégis be kell látni, hogy az a vérfelfrissítés elhanyagolása folytán olyannyira elcsenevészedett, hogy maholnap Oroszország, ahol ezen a bajon már kiterjedt mértékben segítettek, elüt bennünket eddigi baromfi- és tojáspiaczainktól, így ezen segíteni kell, annyival is inkább, mert a baromfitenyésztés egyik legczélszerűbb módja annak, hogy gazdaságunkat többoldalúvá tegyük. Hiszen ehhez képest például a méhészet sokkal kisebb igényű, mégis ismerünk gazdát Kecskeméten, aki a mézből ki tudja árulni nem csekély birtokának összes adóját. Miért ne tehetnék meg ezt a többiek is? A többoldalúság abban is megnyilvánulhat, hogy eddig épen nem, avagy csak mellékesen előállított, termelvényeket nagyobb arányokban állítsunk elő. Itt ismét csak egy példával élünk. Mostanában olvastuk a következőket egészen hitelt érdemlő oldalról: Egy idő óta azt észleljük legnagyobb megelégedésünkre, hogy a külföld és különösen Amerika élénk érdeklődéssel kiséri a magyarországi hüvelyes vetemények termelésére irányzott törekvéseinket Amerika tömegesen veszi különösen a finomabb fajbabot s megfelelő árakat fizet, de keresi ezt az árat Anglia, Olaszország, Francziaország, Belgium, Hollandia, Portugália, Németország és különösen Ausztria. E két utóbbi, az első három említett állammal évenként közel egy millió métermázsa babot igényel s alig vihetnek be tőlünk pár száz métermázsát. Ha a babot, nem mint most, melléktermény gyanánt termelnék gazdáink, fényes kivitelre lehetne kilátásunk. Pedig a hüvelyesek termelésére a kecskeméti homok fölöttébb alkalmas. A termelés nem kíván valami különösebb szakértelmet, sem költséges munkát, mégis haszonhajtó, hozzá még jól beleillik a váltógazdaságba. Ugorjunk át a szőlőgazdaságra. Ott van Mathiász János példája: 80—150 frtért adja el a kecskeméti homoki bort hektoliterenként, pedig idővel ennél nagyobb árakat is bizonyosan el fog érni, mert most úgyszólván új bort ad el. Az ő szakértelmétől és szorgalmától kell tanulni a kecskeméti szőlősgazdáknak. Folytathatnék még tovább az ilyen példák felhozását, de hát az eddig említettek is elegendők annak igazolására, hogy a bármennyire jogos panaszkodás helyett a cselekvésre kell elhatározni magukat gazdáinknak. Arra, hogy minél többoldalúvá s minél belterjesebbé tegyék gazdaságaikat, így azután ha egyik téren nem üt be a várt eredmény, a többi pótolja a hiányt s a gazdának mindig van eladni valója, hogy tisztességesen élhessen és gyarapodhassék. A változott viszonyok hátrányainak leküzdésére nem elég a régi megszokott, de elavult eljárás és kényelmesség. Aki elmarad, az tönkremegy, aki halad, az okvetlenül boldogul. Ezért ajánljuk megszívlelésre a kecskeméti gazdáknak, hogy jogos és tiszteletreméltó panaszaik örökös hangoztatása helyett szakértelemmel és buzgósággal fogjanak hozzá a cselekvéshez. Az Isten bő áldása nem fog elmaradni . . . valamennyi más kisebb város és falu gyakran több nevezetességet tartalmaz. A fekete kő, a láva, a székesegyházban ünnepelte eddigi legszebb diadalát. Ez a remek építmény kicsipkézett, részben áttört két hatalmas ágával, karcsú hajóival, sokban emlékeztet a kölni dómra, nem oly megható, mint amaz, üvegfestményei azonban elsőrangúak. Fekete tömegével betölti az egész űrt s mindent eltörpít a környéken. Kár, hogy a magán és középületek már nagyon is megközelítették a fennsíkot, melyet elfoglal. Ez a város aránylag ép oly gazdag szebbnél-szebb templomokban, mint maga az ország, ahol erre nézve a reimsi koronázó székesegyház, a párisi Notre-Dame, a chartresi rendítő nagyságú székesegyház az elsők közt is legelső helyen állanak. Más irányban a város mindenben követi az új kor vívmányait, noha még jelenleg is szeret templomokat épitni. Gyárakban legkevésbbé se szűkölködik, ipara jelentékeny s amire a kecskemétiek annyira törekednek s amit eddig, fájdalom nem tudtak elérni, a gyümölcsértékesítést ezek nagyban gyakorolják. Befőtteiket külön alakú és izű csemegékké dolgozzák fel s küldik mindenüvé az országba, Angliába; a baraczk befőzésére egész gyárak állanak fel. Nálunk teljesen igy lehetne, mert a mi sárgabaraczkjaink legalább is hasonló jóságúak; az őszi baraczk pedig, meg a sárgadinnye, nem leli párját egész Európában. Ezt határozottan állíthatom. Ha van édessége Auvergne országának, úgy méregben se szenved hiányt az. Fürdői s itt egyik fürdő a másikat éri, akárcsak a Székelyföldön fürdői nevezetesen a mont-dorei, de különösen a bourboulei arszenikumot is tartalmaznak, azért is Bourboule, mely mindössze csak harmincz éve kezdett névre szert tenni, ma már elsőrangú világfürdő. Nem is győzném felsorolni a többit: Royal a legközelebbi, aztán következik Chates-Guyon s így tovább. Vichy már a szomszéd megyében, alig két órányira esik. Vízesések, tavak, természeti ritkaságok, kastélyok nagy díszei e vidéknek, kényelmes közlekedési eszközök segélyével gyorsan érhetők el s aránylag nagyon közel jutnak a központhoz. Az alpesi klub nagyon kényelmes négylovas társzekerei könnyedén röpítik fel a vendégeket a Puy-de-Dôme csúcsára, ahol már Pascal, a megye nagy fia is tett észleleteket. Nem egészen az ormára, hanem csak a Ceyssat-szorosig, honnan aztán jó órányi gyalogösvény kígyózik felfelé. A Puy-de-Dôme nem legmagasabb pontja e felföldnek, hanem igenis a Sancy, melynek trachylikus orma 1886 méter, de azért mégis az előbbi adott nevet a megyének, valószínűleg azért, mivel sok a puy benne, azaz a vulkanikus hegy. Francziaországban az ilyszerű helyi elnevezések mindig bizonyos jelentőségre tartanak számot, így például a Provence egyik részében, az úgynevezett fouxk, források, patakok, a Pirénékben pedig a gave - ok, melyek szintén patakot jelentenek. Még itt a Puyde-Dôme tetején is megtalálta a régész a maga illetőségét, mert a légtüneti észlelée mellett még most is láthatók az arverni Mercur, Vasso tiszteletére emelt gall-római templom nagyszabású romjai. Mondják, hogy eme pogány istenség szobra, melyet Zénodore faragott, rendkívül nagy volt. Az észlelde mellett vendéglő ad frissítőt, erősítőt a vándornak, a Mont-Blancig terjedő kilátást és pompás levegőt a csúcs s akiknek tetszik, még a postái és távirdái is használhatják. Mindig a szabadság földje volt ez. Vercingetorix sokáig védte hazája függetlenségét a rómaiak ellen, úgy, hogy Czézárnak majdnem élete és dicsőségébe került az ellene folytatott háború. Végre is a gallok kimerültek, Vercingetorix bízván a római férfiú nagylelkűségében, egy napon eléje járult s meghódolt neki. Czézár azonban nem értette a tréfát: Vercingetorix szokott módon Rómába került, ott börtönbe vetették s jelentékeny rabság után, egy ünnepély alkalmával kivégezték. Az utódok most szobrot emelnek neki. Egy másik hősnek, Desaix tábornoknak azonban már áll a szobra érczben, parancsolólag, magas talapzaton, a remek főtér végcsúcsán. Nem egy szobor és fel város- és megyeszerte dicsőíti az Auvergne egyik legkedveltebb fiának s mindenesetre legnépszerűbb alakjának, a marengoi hősnek nevét. Desaix 1800. június 14-én esett el s igy száz éve már, hogy befejezte fiatal életét, de emléke elevenen él minden franczia szivében s most július 1-én nagy pompával ülik meg halála százados évfordulóját. A készületek nagyban folynak, ülőhelyek emelkednek mindenfelé, a szobrot árboczok veszik körül s mire e sorok világot látnak, zászlók fognak lobogni és tüzes szónoklatok fogják hirdetni a nap nagy jelentőségét. „Mondjátok meg az első konszulnak, sajnálkozva halok meg amiatt, hogy oly keveset tettem a hazáért!“ Ezt mondta környezetének haldoklása végperczében Desaix tábornok, az a nagy jellemű hős, aki bátorságát oly gyakran tüntette ki s pontos megjelenésével a marengoi ütközet sorsát a francziák javára eldöntötte. ............... Vajda Viktor: KECSKEMÉT ÚJDONSÁGOK. Kecskemét, 1900. június 30. — Halálozás. Mélyen megrendítette Bagi József építőmester számtalan tisztelőjét, barátját a szomorú hir, hogy ez a derék, igyekező, mindenki által nagyrabecsült férfi elhunyt. Amidőn a magunk részéről is a legigazabb részvétünknek adunk kifejezést, itt közöljük a gyászjelentést. »Özv. Bagi Józsefné szül. Kovács Klára mint neje, József, Gyula, Etelka, Mariska, Ilonka, Klárika és Zoltán mint ,gyermekei, Kovács József és Kovács Róza mint sógor és sógornő, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is mélyen megszomorodott szívvel jelentik a szerető férjnek, apának, sógornak és rokonnak Bagi József épitőmester, városi virilis bizottsági és a róm. kath. egyháztanács tagjának f. hó 28-án, életének 60-ik, boldog házasságának 6-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt elhunytát. A megboldogultnak hilt teteme folyó hó 30-án, szombaton d. u. 5 órakor fog (a IV. tized, Árokutcza 297. sz. a. háztól), a róm. kath. egyház szertartásai szerint, a budai úti sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat lelki üdvéért folyó hó 30-án, reggel V28 órakor fog a kistemplomban az egek Urának bemutattatni. Kecskemét, 1900. junius hó 29-én, Áldás és béke poraira! Mély részvéttel közöljük az alábbi gyászjelentést: »Táczi Szabó Péter és neje szül. Szabó Anna mint gyámszülők, özv. Somogyi Kálmánná szül. Ordasy Margit, István, Róza és Jolán mint testvérek, özv. Szabó Jánosné szül. Hering Anna mint nagyanya, a maguk és az összes rokonság nevében is mélyen megszomorodott szívvel jelentik a szeretett gyámleány, testvér, unoka és rokonnak Ordasy Irénke ideiglenesen alkalmazott gombai tanítónőnek folyó hó 24-én, életének 18-ik tavaszán, öt havi súlyos betegség után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 26-án délelőtt 11 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint Gombán (Pest megye) örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1900. június hó 25-én. Az ég angyalai virasszanak örök álma felett!« — Megható búcsúünnep volt f. hó 29-én Szegeden. K e m a 11 d y Nándor özvegye szül. Drucker Irma búcsúzott el nagyhírű leánynevelő intézetétől, amelyben folyton voltak Kecskemétről is tanuló leányok. A ritka derék úrnő 42 évig működött a tanítás terén s 38 évig vezette a legnagyobb eredménnyel intézetét. A szép ünnepet a tanítványok három nemzedéke rendezte s elhalmozták az ünnepeltet a szeretet és tisztelet minden bizonyítékaival. Az ország minden részéről, így Kecskemétről is, sok üdvözlés érkezett. A magunk részéről is melegen kívánjuk, hogy a leánynevelés ezen kiváló apostola sokáig, jó egészségben és boldogságban élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmat. A közigazgatási bizottság június hó 28-án tartotta junius havi rendes gyűlését Beniczky Ferencz főispán elnöklete alatt. A legközelebbi ülése július 6-án lesz. A th. közgyűlés, a júniusi és júliusi együtt. — amint már említettük — július 7-én lesz. — Papnézés. Baranya vármegyei Köked község ev. ref. presbitériumának 6 kiküldöttje ma érkezett Kecskemétre, hogy Ádám Imre ev. ref. segéd-lelkész urat meghallgassák. A próbaszónoklat holnap, vasárnap reggel, a rendes isteni tisztelet alkalmával lesz. Minthogy Ádám Imre jó pap s derék ember, bizonyos, hogy meg fog tetszeni, szintúgy bizonyos, hogy meg is fogják választani. Ők nyernek, míg a kecskeméti egyház veszít. — A földműves iskolánál Péter Pál napján történtek a vizsgálatok, a szokott jó eredménynyel. Lapunk legközelebbi számában erről bővebben megemlékezünk. Kár, hogy az eső a legtöbb érdeklődőt elriasztotta a kimeneteltől. Azért mégis Kada Elek, Szegedy György, Vágó László főerdész, Dékány László tanácsnok stb. megjelentek s igen szép számmal jöttek az érdeklődők Félegyházáról. — A „Városok“ első száma megjelent. Most már, hogy fenmaradása biztosítottnak látszik, még nagyobb örömmel üdvözöljük ezt a hasznos vállalkozást. E lapra szüksége van mindenkinek, akinek módjában és kötelességében áll résztvenni a város ügyének intézésében. Az első szám is nagy gonddal, ügyesen és tartalmasan van összeállítva. A legmelegebben ajánljuk a közönség pártfogásába. — Érettségi vizsgálat az ev. ref. főgymnasiumban. E hó 25. és 26. napjain folytak le a szóbeli érettségi vizsgálatok a helybeli államilag segélyezett ev. ref. főgymnasiumban Baksay Sándor solti esperes, mint egyházfőhatósági elnök és dr. Antal Géza, pápai ev. ref. theologiai akadémiai tanár, mint kormányképviselő vezetése mellett. Az érettségi vizsgálat egészben véve a következő eredményt, mutatja fel: Az Írásbeli érettségi vizsgálatra jelentkezett 16 nyilvános rendes tanuló és egy ismétlő érettségező. Összesen 17 ifjú. Az Írásbeli vizsgálaton visszavettetett egy nyilvános rendes tanuló és az ismétlő érettségező. Tehát szóbelire bocsáttatott 15. Ezek közül jelesen érett lett egy, jó érett lett négy, éretteknek nyilváníttattak hatan, négyen pedig egy-egy tárgyból szeptemberi javító vizsgálatra utasíttattak. Reálérettségi bizonyítványát akarta pótolni a latin nyelvből 3 ifjú, de ezek az írásbeli vizsgálaton mindnyájan egy évre visszavettettek. —■ A nőipariskola kiállítása rendkívül sikerült volt. Sajnos, hogy kevesen látogatták. A jövő évben nekünk is lesz reá gondunk, hogy a közönség előre és részletesen értesüljön arról, hogy mi látható ott. Most megelégszünk a fényes siker jelzésével s azzal, hogy a legnagyobb elismerés illeti Fehér Margit kisasszonyt s a nőegyesületnek ezen jeles iskolára felügyelő tagjait. — A kegyes tanitórend kecskeméti főgymnasiumának értesítője az 1899/1900. tanévről megjelent dr. Tóth György igazgató jeles szerkesztésében. Az értesítő a szokásos értekezés helyett az idén a r. kath. főgymnasium tanári könyvtárának czimjegyzékét közli, amelyet Horváth György állított össze szakszerűen. Örömmel látjuk az értesítőből, hogy 25 ifjú közül jelesen érett 9, jól 8, egyszerűen 8. Egyáltalában minden adat a mellett szól, hogy az ügybuzgó tanári kar minden lehetőt elkövet és pedig eredménynyel, az ifjúság érdekében. — A polgári és elemi leányiskola értesítője az 1899/900-iki évről megjelent Pásthy Károly gondos szerkesztésében. A füzetet az iskola új épületének sikerült képe diszíti. A tartalmas füzetből mindenki örömmel láthatja, hogy az intézet a virágzásnak igen magas fokán van. — A Városi Zeneiskola idei vizsgája is remek sikert mutatott föl. Valóban évről-évre gyönyörködhetünk a gyors fejlődésben. Lapunk jövő számában bővebben megemlékezünk ezen derék intézet újabb, fényes sikeréről. — Az Izraelita Nőegylet juniálisa az elmúlt vasárnapon anyagilag és erkölcsileg oly jól sikerült, hogy kedvezőbb eredmény már nem is volt várható. Nyolcz óra felé a sétáló szépek gyönyörű, viruló sorában nyilvánuló közóhajra megkezdte a rendezőség a tánczot. A folyton szaporodó párok üde kedvvel lejtették körül a tánczterem téres hajóját, majd egy kis szünet után rázendített Bandi a csárdásra s az általános jókedv elömlött az egész jelen voltak előkelő sokadalmára. Bájoló szép babák, komoly szépségű, igéző termető hölgyek s a gyönyörű fiatal asszonyok itt együtt, ily sokan, egy nevető csoportban, újból a legszebb emlékek egyikét fűzik a Nőegylet mulatságainak sorához. A keresetlen, fesztelen jó kedv egész a hajnali órákig tartotta együtt a szép társaságot. A hölgyek díszes, de hosszú névsorának közlését helyünk szűk volta miatt sajnálattal mellőznünk kellett. — A Városi Dalárda nyári mulatságát, sajnos, kevesen látogatták. Ezt azonban ez az érdemes egyesület ne vegye annak jeléül, hogy az iránta való érdeklődés megcsappant volna. Hanem hát bizony hónap végén, az aratás kezdetén, nehéz közönséget egybegyűjteni. A jelenvoltak kitűnően mulattak. — Szabados Géza államilag engedélyezett zenedéjében június hó 23-án tartotta meg XVII-ik évi tanfolyamának nyilvános vizsgáját, 24-én pedig a záró ünnepet az ev. ref. főgymnasium tornacsarnokában, amelyet mind a két napon díszes közönség szinültig töltött meg. A bőséges műsor nagy élvezetet nyújtott a hallgatóságnak. Különösen a zene és ének vegyeskari darabok részesültek zajos tetszésben. Szabados sok sikerült vizsgái sorában ez volt a legsikerültebb. A Polgári kör nyári mulatságának rendező bizottsága nagyban buzgólkodik; már idáig is sikerült e hangversenynyel egybekötött mulatságra a legkitűnőbb szereplőket megnyerni. Úgy halljuk, hogy felolvasni egy kitűnő fővárosi írót kért fel a rendező bizottság, lesz kitűnő hegedűjáték, zongora kísérettel, városunk egyik legszebb hölgye ciimbalomjátékkal fog közreműködni, azonkívül lesz énekszám, dialóg, szavalat. Szóval kitűnőnek ígérkezik a Polgári körnek ezen nagyszabású nyári mulatsága, ahol nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is megtalálják a kellő szórakozást. Olcsó is lesz, mert a tagok, az alapszabályok intézkedése szerint, a belépődíjnak csak felét kötelesek fizetni. A Polgári kör mulatságai, felolvasó-estélyei mindig igen jól szoktak sikerülni, különösen a tánczolni szerető hölgyek szoktak igen jól mulatni, mert ott mindig sok a jótánczos fiatalember. E nyári mulatság iránt máris oly nagy az érdeklődés, hogy biztos sikernek nézhet elébe a fáradhatatlan rendező bizottság. Időjárásunk a héten borongós, esős volt. Szombaton kisütött a nap s felmelegedett az idő. Az aratást megkezdték, de a legtöbben csak hétfőn fognak hozzá. A gabonák elég jól állanak, csak hirtelen meleg ne jöjjön közbe, mert akkor a szem megszorul. — Viharágyú-telepek a szegedi tanyákon. Érdekes gazdasági hírt közöl aPesti Hirlap-pal szegedi tudósítója. Nagyszabású védelemre rendezkedtek be a szegedi homok-szőlőterületeken a jégpusztítás ellen. Az alsótanyákon, a királyhalmi kapitányságban 600 hold jó homokszőlője van a népnek és szövetkezve, eddig 6 nagyobb, 18 kisebb viharágyút állítottak föl a területen 800—800 méter távolságokban. 1900. július 1.