Kecskemét, 1902. január-június (30 évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-05 / 1. szám
30-ik évfolyam. 1. szám Kecskemét,1902. január 5. Előfizetési díj : helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre 10 kor. — fill. Félévre .... 5 kor. — fill. Negyedévre - - 2 kor. 50 fill. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben. Egyes példányok kaphatók a kiadóhivatalban és a helybeli könyvkereskedésekben. Egy szám ára 20 fill. Szerkesztői iroda: II. tized, Plébánia-utcza 8-ik szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCZAS PÁRTI POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. KÖZLÖNY. Hirdet mé nyek és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Városi, bírósági és egyéb hivatalos hirdetmények minden egyes beiktatása 6 korona, egyházi, egyleti, társulati pedig 4 korona. Előfizetési és hirdetési díjak a kiadóhivatalnál Kecskeméten fizetendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: II. tized, Plébánia-utcza 8-ik szám. Felhívás előfizetésre. A „Kecskemét“ az 1902-ik évvel életének XXX-ik évfolyamát kezdi. Az új évben is maradunk a régiek: rendíthetetlenül ragaszkodunk a függetlenségi és 48-as elvekhez és higgadt tárgyilagossággal foglalkozunk mindazon ügyekkel, amelyek városunk fejlődésére szolgálnak. Ebben való munkálkodásunkért jutalmat nem várunk, de azt kérjük, hogy aki a „Kecskemét“ törekvését hasznosnak ítéli, lapunkat előfizetéssel támogatni szíveskedjék. Örömmel tapasztaljuk, hogy olvasóink száma folyton szaporodik, ámde kellő számú előfizetéssel érhetjük el, hogy mentél hatásosabban szolgálhassuk kitűzött czéljainkat. Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvashatók. Hazafias üdvözlettel a „KECSKEMÉT“ kiadóhivatala: szerkesztősége: Sziládi László Horváth Ádám dr. kiadótulajdonos, felelős szerkesztő. Az újév tennivalói. Nehéz feladatok megoldása előtt áll a magyar nemzet az 1902-ik évben. Ezek közül ki kell emelnünk azt, hogy ebben az évben dől el, hogy miként létesíthetjük közgazdasági önállóságunkat és anyagi érdekeinket a külfölddel szemben miként tudjuk érvényesíteni? Ha kedvező lesz a megoldás, úgy jobb jövő hajnala virrad reánk. De ha nem sikerül kiszabadulnunk a hínárból, amelyben most vergődünk, akkor végleg lehúz bennünket a bukás örvényébe. Első kötelességünk lesz tehát ezen új évben vidéki lap létünkre is a leggondosabb figyelemmel kísérni az idevágó ügyeket. Pedig idehaza, a mi szeretett városunkban is elég dolog várakozik reánk. Említsük föl ezek közül a legjelentősebbeket. A város pénzügyeinek rendezésére kiküldött bizottság csak az imént fogott hozzá nagyfontosságú munkájához. Ezen működés sikerétől igen sok függ. Ha, amint hisszük, kedvező lesz e bizottság munkálkodásának eredménye, akkor városunk pénzügyeinek rendezettsége folytán a polgárok újabb megterheltetése nélkül lehet ellátni a folyó szükségleteken kívül a már alig halasztható alkotások költségeit is. Múlhatatlanul el kell készíteni véglegesen ez évben a városszabályozási tervet. Idő kell, míg azt a közönség megtekintheti és a felől véleményét nyilváníthatja, továbbá a tb. bizottsági közgyűlés elfogadhatja. Mindenesetre pedig nagy időbe kerül, míg a tervet a kormány jóváhagyja, még abban az esetben is, ha a jóváhagyás észrevétele újabb leirat és fölterjesztés nélkül történik. Pedig már most is hiba, hogy nincs újabb városszabályozási tervünk. Egy-egy épületet már önállóan engedtek emelni, eltérőleg a még érvényes szabályozási tervtől, a th. kiz. közgyűlés által még el sem fogadott tervezet alapján. Mi lesz például a r. kath. egyház átjáró bazárának a a Széchenyi-térre néző részével, amelynek már épülni kellene a tavaszon ? Ez az egy példa is igazolja, hogy mennyire sürgős a városszabályozási tervnek mielőbb való véglegesítése. Nagy feladat lesz ez évben a város szervezeti szabályzatának átvizsgálása és megjavítása. A legutóbbi tisztújítást megelőzőleg történt átvizsgálás alkalmával a városnak nem volt polgármestere. A helyettese nem is akarhatott nagyobb változásokkal elébe vágni az új polgármesternek. Különben is ezen tárgyalásokon a tisztviselői fizetések fölemelésének a kérdése uralkodott, amely mellett s amelynek érdekében sok más kérdésnek kellett visszavonulni. Most minden kellék még van ahhoz, hogy teljes nyugalommal és alapossággal úgy csináljuk meg a szervezeti szabályzatot, hogy annak alapján az 1902. év végén, avagy 1903. év elején megválasztandó tisztikar még tökéletesebben vezethesse városunk ügyeit. Az 1902. év márczius havában lesz a választott th. biz. tagok felerészének újraválasztása. Kiváló gondot kell arra fordítani, hogy a város ügyeit szivükön viselő, értelmes, sőt szakértő, lelkes polgárok jussanak be a th. biz. közgyűlés termébe, mert az imént említett s egyébb életbevágó kérdések bölcs elintézésén kívül már a városi tisztújításban is részt, fognak venni. Alapos körültekintésre lesz szükség annak az eldöntésénél is, hogy a város újabb szerzeményeit, t. i. a Szentkirályi-féle Bugaczot és Baracsot miként lehet és kell legczélszerűbben jövedelmeztetni ? Meg vagyunk róla győződve, hogy az e czélra kiküldendő szakbizottság javaslata alapján a városi tanács és a t. kiz. közgyűlés közmegnyugvásra határozhatnak. Bizonyára döntő lépés történik ez évben Pusztaszer községesítésének, illetőleg megváltásának előkészítésében, hogy ha a viszonyok megjavulnak, a kész tervet végre lehessen hajtani. Ez évben tartja a Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület fennállásának 30 éves jubileumát. Kívánatosnak tartjuk, hogy a Gazdakörrel együtt, az eddigvalónál talán szorosabb kapcsolatban, vagy egyesülésben fokozottabb tevékenységet fejtsenek ki, mert erre a pangó közgazdasági viszonyok mellett égető szükség van. Sokat remélünk attól, hogy városunk nagy erővel készül részt venni az idei pozsonyi gyümölcskiállításon. Előrelátható, hogy ezt a határszéli várost ez alkalommal nagyobb számmal keresik föl a külföldiek, különösen a kereskedők. Ha a jó Isten termést ad, tetemes haszon háromolhat reánk a kiállás révén. .•Ktur előjeleit látjuk annak, hogy azon iparfejlesztési működés, amely az 1901 -iki Kecskemétvidéki iparkiállítás rendezésében olyan fényesen megnyilatkozott, nem fog lankadni a folyó évben sem, sőt a siker nagyobb erőkifejtésre ösztönzi az előretörekvőket. A tervezett népszerű ipari felolvasások megtartása, az állandó iparcsarnok előkészítése az 1902-ik évnek hasznos mozzanatai lesznek. Ki kell emelnünk, hogy az általános hangulat most már nemcsak sürgeti, hanem hathatósan követeli Kecskeméttől Lajos- Mizséig, illetőleg Kerekegyházáig vezetendő vasút mielőbb való felépítését. E téren minden további halasztásban lenne___ Kívánatos, hogy ez évben előbbre haladjon az új törvényszéki épület, emelésének ügye is, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan, sőt szégyenletes. Hasonlóan óhajtandó, hogy az ev. ref. főgymnasium és az állami főreáliskola elhelyezésének ügye dűlőre jusson. Üdvös lenne az ev. ref. főiskola fennállásának 300 éves jubileumát már megülni, nem ez ünnep külsőségei miatt, hanem a megemlékezésből a hívekre és mindenkire előálló belső, jótékony hatás kedvéért. És még egyről ne feledkezzünk meg. Ez év szeptember havában lesz száz éve annak, hogy a magyarok hatalmas Istene hazánknak, sőt az egész emberiségnek Kossuth Lajost adta. Ha már e napra nem is állhat az ő szobra, hát legalább teljesen készen álljon az ügy a kivitelre s városunk minden polgára, különbség nélkül, rója le a hála és kegyelet adóját ezen emlékezetes napon. Mindezekkel azonban távolról sem merítettük ki ez évi tennivalóink sorozatát. A fölemlítettek inkább csak például szolgálnak. Azért hát törhetlen munkakedvvel, bölcs előrelátással, nem lankadó kitartással, egész erőnkkel lássunk hozzá a munkához. A régi időkből. Az 1659. évi 71-ik törvényczikkelyben a Karok és Rendek ft.. az országgyűlés a mesteremberek, kézművesek és mészárosok eladó árús értékének szabályozását, az ez ellen vétőktől vagy ellenszegülőktől behajtandó büntetés alatt, a vármegyékre bízták. Azt is elrendelték a Karok és Rendek, hogy a vármegyék az 1655. évi 31-ik törvényczikkelyt, félretéve a magános kedvezéseket, az abban kifejezett büntetések alatt gyakorlatba vegyék és foganatosítsák. Ezen a törvényes alapon alkotott Pestvármegye 1812-ik évben is ár- és bérszabást, amely élénk világot vet az akkori, majdnem száz év előtt való állapotokra. Azért tanulságosnak és egyszersmind szórakoztatónak látjuk azt az alábbiakban közölni városunk levéltárából. # Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solth törvényessen egyesült Vármegyéknek Rendes, 1812-dik Esztendei Karátson Havának 14-ik napján Pest Várossában tartatott Köz-Gyűlések alkalmatosságával.........az 1659-dik Esztendei Törvény 71-ik Czikkelyének értelméhez képest, következendő árt és bérszabásokat tettek, úgymint: LV. Az pesti fiákkerek bérei, indúló helyeikről. 1. A belső Városból a Leopold Várossába, egészen a volt Hetz helynek környékeik, az Ország útra balra, és jobbra, a Ketskeméti kapun kívül levő széna piatzra, közel vagy messze, minden fuvarért 20 kr. 2. Tovább akár hová a Leopold, Theresia, Jósef és Ferentz külső Városokban 30 kr. 3. A város Erdőtskéjében tsupán a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a vissza jövetelért 40 kr. 4. Az úgy nevezett Rumbach vas fördőjébe a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a visszakozásért 51 kr. 5. A Temetőben ide értvén a vissza jövetel bérét is 1 frt. 6. A Báró Ortzy kertyében tsupán tsak a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a’ vissza hozásért 51 kr. 7. A Pesti Halász Tanyára, a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a’ vissza hozásért 40 kr. 8. A Határ Kortsmákra, Rákosra, szinte úgy a Rétekre, és a’ Kőbányában, egy fél órányi mulatással, oda és vissza 1 frt 40 kr. 9. Egy egész napra, az éjjelt ki vévén, a két város sorompóin belül 4 frt. 10. Egy fél napra szintén a Linéakon belöl 2 frt. 11. Egy egész napra a’ Budai sorompón kívül, a’ Kammerwald, Auhvinkli, és schöne Schäferin nevezetű mulató helyekre 5 frt. 12. Az oda való fuvarért, várakozás nélkül 2ért 30 kr. 13. A’ Budai vízi városban és Tabánba, a’ Rudas fördőig 40 kr. 14. A Várba, Kristina városba, Tabánba, a’ Lázareth fördőig, az Ország úti külső városba, Neusliftbe, közel vagy messze várakozás nélkül, vagy a vissza hozásért 51 kr. 15. A’ Tsászári Fördőbe, várakozás nélkül, oda vagy vissza 5 kr. 16. Buda várossá Majorjába, oda vagy vissza várakozás nélkül 1 frt. 17. Budára várakozás nélkül, ide nem értvén a’ vissza hozást 1 frt 30 kr. 18. A’ várakozásért minden fertály óra 6 kr. 19. A vissza hozásért, ugyan azon kotsin, a várakozás bérén kívül, a’ megállapittatott bérnek fele fizettetik. 20. Éjjel 9 órától fogva a’ felljebb említett Taksa meg dupláztatik. * LXVII. Szabad Királyi Buda és Pest Városokban a közönséges helyeken, az az, az úgy nevezett Traiteuröknél portro számra ki szolgáltattni szokott Ételek következendőképpen határoztattnak meg. 1. Egy portro Leves bármelly féle legyen az...........................................2 kr. 2. dto Tehén hús a’ hozzá valóval együtt.......................................6 . 3. dto Bármely néven nevezendő Truspers..................................7 „ 4. dto Becsinált, ide érvén a böjti eleséget is....................... 10 kr. 5. dto Tésztás étel....................... 10 „ 6. dto Rostélyos pezsenye, avagy vese pezsenye..................6 n 7. dto Sertvés hús....................... 10 „ 8. dto Tsibe persenye.................. 10 „ 9. dto Liba vagy Kátsa pecsenye .10 „ 10. dto Pulyka, vagy borjú hús persenye ................................ 15 „ 11. dto A sült halnak bármelly neme................................ 15 „ Megjegyzés: Bár mely petsentyéhez a’ fentebb ki tett Taksák mellett salátát is adni kötelesek a’ Kortsmárosok. 12. Ha pedig egy Társaságban többen esznek, ezen esetben három tál ételért fog fizetni minden személy....................... 13. Azon esetre, ha a’ három tál ételen kívül petsenye is adatik, fog fizetni minden személy..................................... 14. Hat tál ételért, ide nem értvén a Bort és a’ Kenyeret.................................... 1. Megjegyzés: A’ Kenyeret avagy zsemlyét azon az áron kötelesek adni a’ Kortsmárosok és Vendég fogadósok, a’ mellyen magok veszik a’ Péktűl, annál többet pedig a’ vendégtől venni szabad nem lészen. 12 kr. 1836 Az ipar ünnepe. Kívülről fényes, belülről meleg, szépséges menő volt 1901. deczember hó 29-én a magyar, különösen pedig a Kecskemétvidéki iparnak. A minden tekintetben kitűnően sikerült Kecskemét-vidéki iparkiállítás utolsó mozzanata játszódott le ezen a napon. És az ünnep teljesen méltó volt a végezett munkához. Délután 5 órára megtelt a városháza pazarul kivilágított díszterme. Legtöbben a kiállítók voltak és pedig nemcsak Kecskemétről, hanem a többi városokból is, különösen Kalocsáról. Az ünnepies közgyűlést Kada Elek polgármester, mint a kiállítás elnöke nyitotta meg az ő ismert ékesszólásával, amelyet a szív hazafias melege hatott át. Röviden vázolta a kiállítás erkölcsi és anyagi sikerét s annak tanulságait. Ezek közül különösen azt hangsúlyozta, hogy egyetértéssel, vállvetett buzgó munkával a közönséget is meg lehet nyerni az ipar nagyobb arányú támogatására s az iparosok is bővek-