Kecskemét, 1902. január-június (30 évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-05 / 1. szám

30-ik évfolyam. 1. szám Kecskemét,'1902. január 5. Előfizetési díj : helyben házhoz hordya, vidékre postán küldve: Egész évre 10 kor. — fill. Félévre .... 5 kor. — fill. Negyedévre - - 2 kor. 50 fill. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatal­ban, valamint a helybeli könyvke­reskedésekben. Egyes példányok kaphatók a kiadó­hivatalban és a helybeli könyvkeres­kedésekben. Egy szám ára 20 fill. Szerkesztői iroda: II. tized, Plébánia-utcza 8-ik szám. Hirdet in é n y e k és „Nyílttéri“ közlemények jutányo­sán számíttatnak. Városi, bírósági és egyéb hivatalos hirdetmények minden egyes beikta­tása 6 korona, egyházi, egyleti, társulati pedig 4 korona. Előfizetési és hirdetési dijak a kiadó- hivatalnál Kecskeméten fizetendők. FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVÉNNYOLCZA-S PÁRTI POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI M ÉGJ ELEN MINDEN VASÁRNAP. KÖZLÖNY. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: II. tized, Plébánia-utcza 8-ik szám. Felhívás előfizetésre. A „Kecskemét“ az 1902-ik évvel életének XXX-ik évfolyamát kezdi. Az új évben is maradunk a régiek: rendít­hetetlenül ragaszkodunk a függetlenségi és 48-as elvekhez és higgadt tárgyilagossággal foglalkozunk mindazon ügyekkel, amelyek városunk fejlődésére szolgálnak. Ebben való munkálkodásunkért jutalmat nem várunk, de azt kérjük, bogy aki a „Kecs­kemét“ törekvését hasznosnak Ítéli, lapun­kat előfizetéssel támogatni szíveskedjék. Örömmel tapasztaljuk, hogy olvasóink száma folyton szaporodik, ámde kellő számú előfizetéssel érhetjük el, hogy mentöl hatáso­sabban szolgálhassuk kitűzött czéljainkat. Az előfizetési feltételek a lap homlokán olvashatók. Hazafias üdvözlettel a „KECSKEMÉT“ kiadóhivatala: szerkesztősége: Sziládi László Horváth Ádám dr. kiadótulajdonos. felelős szerkesztő. Az újév tennivalói. Nehéz feladatok megoldása előtt áll a ma­gyar ueinzet az 1902-ik évben. Ezek közül ki kell emelnünk azt, hogy ebben az évben dől el, hogy miként létesíthetjük közgazda- sági önállóságunkat és anyagi ér­dekei n-ket a külfölddel szemben miként tudjuk érvényesíteni? Ha kedvező lesz a megoldás, úgy jobb jövő hajnala virrad reánk. De ha nem sikerül kiszabadulnunk a hínárból, amelyben most vergődünk, akkor végleg lehúz bennünket a bukás örvényébe. Első kötelességünk lesz tehát ezen új évben vidéki lap létünkre is a leggondosabb figye­lemmel kisérni az idevágó ügyeket. Pedig idehaza, a mi szeretett városunkban is elég dolog várakozik reánk. Említsük föl ezek közül a legjelentősebbeket. A város pénzügyeinek rende­zésére kiküldött bizottság csak az imént fogott hozzá nagyfontosságú munkájához. Ezen működés sikerétől igen sok függ. Ha, amint hisszük, kedvező lesz e bizottság mun­kálkodásának eredménye, akkor városunk pénzügyeinek rendezettsége folytán a polgá­rok újabb megterheltetóse nélkül lehet ellátni a folyó szükségleteken kívül a már alig ha­lasztható alkotások költségeit is. Múlhatatlanul el keli készíteni véglegesen ez évben a városszabályozási tervet. Idő kell, inig azt a közönség megtekintheti és a felől véleményét nyilváníthatja, továbbá a th. bizottsági közgyűlés elfogadhatja. Min­denesetre pedig nagy időbe kerül, mig a tervet a kormány jóváhagyja, még abban az esetben is, ha a jóváhagyás észrevétel s újabb leirat és fölterjesztés nélkül történik. Pedig már most is hiba, hogy nincs újabb városszabályo­zási tervünk. Egy-egy épületet már önállóan engedtek emelni, eltérőleg a még érvényes szabályozási tervtől, a th. biz. közgyűlés által még el sem fogadott tervezet alapján. Mi lesz például a r. kath. egyház átjáró bazárának a a Szécheuyi-térre néző részével, amelynek már épülni kellene a tavaszon ? Ez az egy példa is igazolja, hogy mennyire sürgős a városszabályozási tervnek mielőbb való vég­legesítése. Nagy feladat lesz ez évben aváros szer­vezeti szabályzatának átvizsgá­lás a é s megjavítása. A legutóbbi tiszt- újitást megelőzőleg történt átvizsgálás alkal­mával a városnak nem volt polgármestere. A helyettese nem is akarhatott nagyobb válto­zásokká. elébe vágni az uj polgármesternek. Különben is ezen tárgyalásokon a tisztviselői fizetések fölemelésének a kérdése uralkodott; amely mellett s amelynek érdekében sok más kérdésnek kellett visszavonulni. Most minden kellék még van ahhoz, hogy teljes nyugalom­mal és alapossággal úgy csináljuk meg a szervezeti szabályzatot, hogy annak alapján az 1902. év végén, avagy 1903. óv elején megválasztandó tisztikar még tökéletesebben vezethesse városunk ügyeit. Az 1902. év márczius havában lesz a vá­lasztott th. biz. tagok felerészének újraválasztása. Kiváló gondot kell arra fordítani, hogy a város ügyeit szivükön viselő, értelmes, sőt szakértő, lelkes polgárok jussa­nak be a th. biz. közgyűlés termébe, mert az imént említett s egyébb életbevágó kérdések bölcs elintézésén kívül már a városi tisztúji- tási an is részt, fognak venni. Alapos körültekintésre lesz szükség annak az eldöntésénél is, hogy a város újabb szerzeményeit, t. i. a Szentkirályi-féle Bugaczot és Baracsot miként lehet és kell legczélszerübben jövedel- m e z t e t ni ? Meg vagyunk róla győződve, hogy az e czélra ki küldendő szakbizottság javaslata alapján a városi tanács és a th. biz. közgyűlés közmegnyugvásra határozhatnak. Bizonyára döntő lépés történik ez évben Pusztaszer községesitésének, illetőleg megváltásának előkészítésében, hogy ha a vi­szonyok megjavulnak, a kész tervet végre lehessen hajtani. Ez évben tartja a Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület fennállásának 30 éves jubileumát. Kívánatosnak tartjuk, hogy a Gazdakörrel együtt, az eddig- valóuál talán szorosabb kapcsolatban, vagy egyesülésben fokozottabb tevékenységet fejt­senek ki, mert erre a pangó közgazdasági vi­szonyok mellett égető szükség van. Sokat remélünk attól, hogy városunk nagy erővel készül résztvenni az idei pozsonyi gyümölcskiállitáson. Előrelátható, hogy ezt a határszéli várost ez alkalommal nagyobb számmal keresik föl a külföldiek, különösen a kereskedők. Ha a jó Isten ter­mést ad, tetemes haszon háromolhat reánk a kiáll tás révén. .•lituí előjeleit látjuk annak, hogy azon iparfejlesztési működés, amely az 19C1 -iki Kecskemétvidéki iparkiállitás rende­zésében olyan fényesen megnyilatkozott, nem fog lankadni a folyó évben sem, sőt a siker nagyobb erőkifejtésre ösztönzi az előretörek- vőket. A tervezett népszerű ipari felolvasások megtartása, az állandó iparcsarnok előkészí­tése az 1902-ik évnek hasznos mozzanatai lesznek. Ki kell emelnünk, hogy az általános han­gulat most már nemcsak sürgeti, hanem hat­hatósan követeli Kecskeméttől Lajos- Mizséig, illetőleg Kerekegyhá­záig vezetendő vasút mielőbb való fciépitését. E téren minden további halasztás | bűn lenne ___ Kívánatos, hogy ez évben előbbre halad­jon az új törvényszéki épület, eme­lésének ügye is, mert a jelenlegi állapot tart­hatatlan, sőt szégyenletes. Hasonlóan óhaj­tandó, hogy az ev. ref. főgymnasium és az állami fő reál is ko la elhelyezé­sének ügye dűlőre jusson. Üdvös lenne az ev. ref. főiskola fennállásának 300 éves jubileu­mát már megülni, nem ez ünnep külsőségei miatt, hanem a megemlékezésből a hívekre és mindenkire előálló belső, jótékony hatás kedvéért. És még egyről ne feledkezzünk meg. Ez óv szeptember havában lesz száz éve annak, hogy a magyarok hatalmas Istene hazánknak, sőt az egész emberiségnek Kossuth La­jost adta. Ha már e napra nem is állhat az ő szobra, hát legalább teljesen készen áll­jon az ügy a kivitelre s városuuk minden polgára, különbség nélkül, rója le a hála és kegyelet adóját ezen emlékezetes napon. Mindezekkel azonban távolról sem merí­tettük ki ez évi tennivalóink sorozatát. A föl­említettek inkább csak például szolgálnak. Azért hát törhetlen munkakedvvel, bölcs elő­relátással, nem lankadó kitartással, egész erőnkkel lássunk hozzá a munkához. Az ipar ünnepe. Kívülről fényes, belülről meleg, szépsé­ges ü menő volt 1901. rleczember hé 29-én a magyar-, különösen pedig a Kecskemét­vidéki iparnak. A minden tekintetben kitű­nően sikerült Kecskemét-vidéki iparkiállitás utolsó mozzanata játszódott le ezen a napon. És az ünnep teljesen méltó volt a végezett munkához. Délután 5 órára megtelt a városháza pazarul kivilágított díszterme. Legtöbben a kiállítók voltak és pedig nemcsak Kecs­kemétről, hanem a többi városokból is, kü­lönösen Kalocsáról. Az ünnepies közgyűlést Kada Elek polgármester, mint a kiállítás elnöke nyi­totta meg az ö ismert ékesszólásával, ame­lyet a szív hazafias melege hatott át. Rövi­den vázolta a kiállítás erkölcsi és anyagi sikerét s annak tanulságait. Ezek közül különösen azt hangsúlyozta, hogy egyetér­téssel, vállvetett buzgó munkával a közön­séget is meg lehet nyerni az ipar nagyobb arányú támogatására s az iparosok is bőveb­A régi időkből. Az 1 659. évi 71-ik törvényezikkelyben a Ka­rok és Rendek ft. i. az országgyűlés} a mester­emberek, kézművesek és mészárosok eladó árúi értékének szabályozását, az ez ellen vétőktől vagy ellenszegülőktől behajtandó büntetés alatt, a vár­megyékre bízták. Azt is elrendelték a Karok és Rendek, hogy a vármegyék az 1655. évi 31-ik törvényezikkelyt, félretéve a magános kedvezéseket, az abban kifeje­zett büntetések alatt gyakorlatba vegyék és fogana­tosítsák. Ezen a törvényes alapon alkotott Pestvármegye 1812-ik évben is ár- és bérszabást, amely élénk világot vet az akkori, majdnem száz év előtt való állapotokra. Azért tanulságosnak és egyszersmind szórakoztatónak látjuk azt az alábbiakban közölni városunk levéltárából. # Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solth törvényes­sen egyesült Vármegyéknek Rendei, 1812-dik Esztendei Karátson Havának 14-ik napján Pest Várossában tartatott Köz-Gyűlések alkalmatosságá­val .........az 1659-dik Esztendei Törvény 71-ik Czikkelyének értelméhez képest, következendő árr és bérszabásokat tettek, úgymint: L V. Az pesti fiákkerek bérei, indúló helyeikről. 1. A belső Városból a Leopold Várossába, egészlen a volt Hetz helynek környékeik, az Ország útra balra, és jobbra, a Ketskeméti kapun kívül levő széna piatzra, közel vagy messze, minden fuvarért 20 kr. 2. Tovább akár hová a Leopold, Theresia, Jósef és Ferentz külső Városokban 30 kr. 3. Aváros Erdőtskéjében tsupán a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a vissza jövetelért 40 kr. 4. Az úgy nevezett Rumbach vas fördőjébe a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a visszakozá­sért 5 1 kr. 5. A Temetőben ide értvén a vissza jövetel bérét is 1 frt. 6. A Báró Ortzy kertyében tsupán tsak a’ ki vitelért, várakozás nélkül, vagy a’ vissza hozá­sért 51 kr. 7. A Pesti Halász Tanyára, a’ ki vitelért, vára­kozás nélkül, vagy a’ vissza hozásért 40 kr. 8. A Határ Kortsmákra, Rákosra, szinte úgy a Rétekre, és a’ Kőbányában, egy fél órányi mulatás- sal, oda és vissza 1 frt 40 kr. 9. Egy egész napra, az éjjelt ki vévén, a két város sorompóin belül 4 frt. 10. Egy fél napra szintén a Linéakon belöl 2 frt. 11. Egy egész napra a’ Budai sorompón kívül, a’ Kammervald, Auhvinkli, és schöne Schäferin nevezetű mulató helyekre 5 frt. 12. Az oda való fuvarért, várakozás nélkül 2 frt 30 kr. 13. A’ Budai vízi városban és Tabánba, a’ Rudas fördőig 40 kr. 14. A Várba, Kristina városba, Tabánba, a’ Lázareth fördőig, az Ország úti külső városba, Neusliftbe, közel vagy messze várakozás nélkül, vagy a vissza hozásért 51 kr. 15. A’ Tsászári Fördőbe, várakozás nélkül, oda vagy vissza 5 1 kr. 16. Buda várossá Majorjába, oda vagy vissza várakozás nélkül 1 frt. 17. 0 Budára várakozás nélkül, ide nem értvén a’ vissza hozást 1 frt 30 kr. 18. A’ várakozásért minden fertály óra 6 kr. 19. A vissza hozásért, ugyan azon kotsin, a várakozás bérén kívül, a’ megállapittatott bérnek fele fizettetik. 20. Éjjel 9 órától fogva a’ felljebb említett Taksa meg dupláztatik. * LXV1I. Szabad Királyi Buda és Pest Vá­rosokban a! közönséges helyeken, az az, az úgy nevezett Traiteuröknél portio számra ki szolgáltattni szokott Ételek következendő képpen határoztattnak meg. 1. Egy portio Leves bár melly féle légyen az ...........................................2 kr. 2. dto Tehén hús a’ hozzá valóval együtt.......................................6 „ 3. dto Bár mely néven nevezendő Tzuspeis..................................7 „ 4. dto Be tsinált, ide érvén a böjti eleséget is ....................... 10 kr. 5. dto Tésztás étel....................... 10 „ 6. dto Rostélyos petsenye, avagy vese petsenye .................. 6 n 7. dto Sertvés hús ....................... 10 „ 8. dto Tsibe petsenye .................. 10 „ 9. dto Liba vagy Kátsa petsenye . 10 „ 10. dto Pulyka, vagy borjú hús pet­senye ................................ 15 „ 11. dto A sült halnak bár melly neme ................................ 15 „ Meg Jegyzés. Bár mely petse- •tiyéhez a’ fentebb ki tett Taksák mel­lett salátát is adni kötelesek a’ Korts- márosok. 12. Ha pedig egy Társaságban többen esz­nek, ezen esetben három tál ételért fog fizetni minden személy....................... 1 3. Azon esetre, ha a’ három tál ételen kí­vül petsenye is adatik, fog fizetni min­den személy..................................... 14. Hat tál ételért, ide nem értvén a Bort és a’ Kenyeret .................................... 1. M e g Jegyzés. A’ Kenyeret avagy zsemlyét azon az áron köte­lesek adni a’ Kortsmárosok és Ven­dég fogadósok, a’ mellyen magok veszik a’ Péktül, annál többet pedig a’ vendégtől venni szabad nem lészen. 12 kr. 18 36

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék