Kecskemét, 1902. július-december (30 évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-06 / 27. szám

27. szám. Az egész kiállítást gyönyörű réthez ha­sonlíthattuk, hol ezer meg ezer színes virág a legkelemesebb összhangban díszült egymás mellett s azt sem tudjuk, melyikre tekintsünk. Az iskola minden növendékét egyaránt dicséret illetheti meg, hisz egyik munka szebb volt mint a másik; azonban mégis leg­jobban kiemelkedtek Keresztes Mariska és Teruska gyönyörű selyemfestményei, amelyek üdeség, színélénkség, prec­íz kidol­gozás és természethűség tekintetében csak művészi tehetséget árulnak el. Szinte meg­elevenednek virágaik, ha rájuk tekintünk. Méltán sorakozik ezek mellé Pollák Sa­rolta rózsacsokra, amely minden tekintet­ben kiállja a versenyt az előbb említett két festménynyel. Egyike a legtehetségesebb és legszorgal­masabb növendékeknek Varga Sinuska, ki nemcsak a selyemfesztészetet, de az üveg-, fa- és porczelán festészetet is kultiválj­a, sőt egy lépéssel tovább megy, a csendéleti tárgyakat felcseréli élő alakokkal és tájké­pekkel. A maga nemében igen ötletes Pálinkás Elvira festett napernyője és Kállai Juliánná tűfestéssel készített czímere. Füredy Mariska selyemfestmé­nyei szintén nagyon csinos és kedves tár­gyai voltak a kiállításnak. Fehér Sarolta gyönyörű zongora­terí­­tőjével, Magyar Ilonka gobelin hinta­szék-takarójával vonta magára a figyelmet, s ezen a téren S. Kovács Ilonka, Zana Mariska Szabó Jolán és Faragó Mariska, is kimagaslottak. Szokolay Ninus párnái nagyon ügyes és kedves kis munkák voltak. A kiállító növendékeknek egész sora csatlakozik még az említettekhez, kik szin­tén mindannyian hozzájárultak a kiállítás fényének emeléséhez. Nagyon sok nevet le­hetne még felemlítenünk, kik a fogyatékos névsorból kimaradtak, de ne vegyék azok rossz néven, hanem szorgalmukkal és tudá­sukkal haladjanak tovább is az élet egyik legszebb útján, mely a művészet felé vezet. A női ipariskola igazgatónője és egyszers­mind a festőiskola tanárnője Gröber Fe­re­nczné, aki a nőnevelés terén valóban határt nem ismerő munkásságával, lanka­datlan szorgalmával és nagy tehetségével soha el nem hervadó érdemeket szerzett magának. Városunk minden tekintetben csak köszönettel és elismeréssel tartozik neki, hogy a vezetése alatt álló intézetet oly magas nívóra emelte, hogy bármely más nagyobb vidéki város női ipariskolájával min­den tekintetben kiállja a versenyt és Kecs­kemétnek a kultúráját előbbre vinni segíti. Minden szónál fényesebb dicséret azon­ban Grőberné tudásáról maga a kiállítás, hol a haladás fokozatai­ szépen voltak föl­tüntetve s a művészeti tárgyak mellett túl­nyomó számban oly munkákat is láttunk kiállítva, melyeknek gyakorlati haszna a mindennapi életben érvényesíthető. A ki­állítás fényesen tanúskodott arról, hogy hogyan lehet a hasznost és szépet egyesíteni, s ennek az eszmének a megvalósítása az intézet czélja. Végül kötelességünknek tartjuk még megemlíteni, hogy az intézet igazgatónője mellett szintoly kitartással, szorgalommal és tudással működik Stirenberg Katinka is, kit épen úgy megillet az elismerés és dicséret, mert a kiállítás sikerében neki is jelentékeny része volt.­­ Sztankay Lajos: ÚJDONSÁGOK. Kecskemét, 1902. julius 5. — Halálozások. Őszinte részvéttel vesz­­szük a szomorú hirt az ev. ref. főgymnasium jeles tanára, Balthazár Gábor nejének elha­lálozásáról. Az életvidor úrnőt, aki idegen származású létére a leglelkesebb magyar asszonynyá vált, félévvel ezelőtt ágyba döntötte a betegség, kínos szenvedéseitől megváltotta a halál. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Balthazár Gábor főgymnasiumi tanár úgy a magam, mint Dimetz József és neje — apósom és anyósom, — M. Szabó Mihály és neje — apám és édesanyám, — valamint az összes rokon­ság nevében fájdalomtól megrendült szívvel tudatom, hogy felejthetetlen drága nőm: Balthazár Gáborné szül. Dimetz Teréz f. hó 4-én d. e. fél 10 órakor, életének 25-ik, boldog házasságának 2-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultnak földi részei f. hó 6-án d. e. 10 órakor a Homoki­­utczai 95. számú háznál tartandó r. kath. gyászszertartás után a budai­ úti református temetőben fognak örök nyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elköltözött drága halottnak lelki üdvéért folyó hó 7-én d. e. 8 órakor fog a Piaristák templomában az Egek Urának bemutattatni. Kecskemét, 1902. évi julius 4-én. Áldás és béke lengjen porai felett!“ Ugyancsak a mai postával vesszük a kö­vetkező gyászjelentést: „Szabó Gyula kir. aljárásbiró és felesége Szél Marosa tudat­ják mindazokkal, kiket illet, hogy kis fiuk, Laczika f. hó 2-án egy éves korában el­hunyt. Temetése f. hó 4-én délelőtt 10 óra­kor lesz a III. tized, Homoki­ utcza 93. sz. házból. Kecskemét, 1902. julius hó 3. Béke porain!“ — Tiszteletbeli jegyzők. A múlt héten megtartott részleges tiszújítással van kap­csolatban, hogy Beniczky Ferencz fő­ispán dr. Dömötör Lajos közigazgatási joggyakornokot és Györffy Pál írnokot tiszteletbeli aljegyzőkké nevezte ki. Mind­ketten jegyzői teendőket végeznek és régen rászolgáltak erre a kitüntetésre. — Egy érdemes földink kitüntetése. A hivatalos lapban olvassuk, hogy a király dr. Havass Rezső budapesti lakos földink­­nek, a Földrajzi Társaság elnökének, a köz­ügyek terén szerzett érdemeiért a királyi tanácsosi czimet adományozta. Őszinte öröm­mel vettük ezt az értesítést, mert Havass Rezső oly sokoldalú tevékenységet fejt ki az ország fővárosában, hogy ezt a kitünte­tést már régen várták nagyszámú tisztelői. — Kinevezés. A király d­r. T­a­s­s­y József földinket, tartalékos segédorvos­­helyettest, a honvédorvosi tisztikar tartalék­állományába segédorvossá nevezte ki. — A főkapitány szabadságon. Vámos Béla főkapitány igazán rászolgál arra, hogy pihenjen. Kedden utazott el Karlszbádba, hogy megrongált egészségét helyreállít­hassa. Távollétében a főkapitányi teendők végzésében Vágó László kapitány fogja őt helyettesíteni. — Házasságkötés. Tömöri Jenő, jeles tollú író, lapunknak is kedvelt dolgozótársa, múlt szombaton kötött házasságot Szap­panos Karolina úrhölgy­gyel, Szappanos László volt kecskeméti ügyvéd leányával. A násznagyi tisztet Szappanos István és Bódogh Ferencz teljesítették; tanúk­ként dr. Nagy Mihály és Barabás Béla országos képviselők szerepeltek. Ne­künk a házassági közleményekre nézve az az elvi álláspontunk, hogy magát a tényt közöljük minden kíséret nélkül. Ez alkalom­mal azonban kivételt teszünk s kedves dolgozótársunk szép frigyéhez szerencse­­kivánatainkat itt is kifejezzük. — Eljegyzés. Veress Klára kisasszony­­nyal, a városi zeneiskola tanárnőjével a napokban tartotta eljegyzési ünnepélyét Németh László, a vakok és siketnémák kecskeméti intézetének igazgatója. — Finn szobrász Kecskeméten. Érde­kes vendég érkezett pénteken Kecskemétre. Az illető Eulund Sailo Albin finn szobrász, aki dr. Vikár Béla fővárosi író társaságában jött és néhány hetet itt fog tölteni. Czélja egyrészt a magyar nyelv el­sajátítása, másrészt igen érdekes művészi feladatot akar megoldani. Megbízást kapott a Finn Országos Kaszinótól Helsingsfors­­ban, hogy készítse el a kaszinó,­ részére a magyar női szépség típusát. Őszszel aztán ez a szobor is, mindazon művekkel együtt, amelyeket a fiatal művész Magyarországon alkot, legelőször a budapesti műtárlaton kerül bemutatásra. Ha ezen érdekes felada­­tával készen lesz, akkor két-három hetet Bugaczon kíván tölteni, hol a hamisítatlan magyar pásztoréletet, akarja tanulmányozni s abból akar valami eredetit alkotni. Hisz­­szük, elöljáróságunk mindent­ elkövet, hogy Sailo Alpo úr nálunk minden igyekezetében czélt érjen. — Tanulmányi kirándulás. Az ev. ref. főgymnasium harminczkét növendéke ked­den a délutáni vonattal érkezett vissza, al­­dunai tanulmányi útjáról. A tanári­ kar tag­jai közül résztvettek a utazásban: Katona Mihály igazgató, Fazekas Ferencz, Müller Lajos, Hajdú József és dr. Balázs István. Csatlakoztak a kirándulókhoz Márk Im­re és Váry József hajdúnánási tanárok is. Az érdekes útról legközelebb bő leírást közlünk. — Tíz éves találkozójuk volt tegnap azoknak, akik 1892-ben tettek érettségi vizsgálatot a helybeli katholikus főgimná­ziumban. Püspök ugyan egy sincs köztük, de mindnyájan derék úriemberek és szép állást foglaltak a magyar társadalomban. A rendezést dr. Dömötör Sándor, dr. Papp Dezső, dr. Bádi Lajos végezték; lejött dr. Polónyi Dezső is, aki a főgimnázium utolsó évét itt végezte. A Beretvás-szállóban tar­tották a gyülekezést, a díszlakomát, a­melyen meghívott ismerősök is részt vehettek. A vendégasztalt, amelynek közepén pompás bokréta díszelgett, virágfüzérek és rózsák díszítették. Az ételek és italok kitűnőek voltak és az egész kiállítással együtt fennen dicsérték a Milleker finom ízlését. Balogh Bandi ez alkalommal új indulót mutatott be és szépen játszott az egész lakoma alatt. Sajnálatraméltó, hogy egyik társ ép tegnap halt meg. — Templomok javítása. A nagytemp­lom belseje művészi festésének befejezésével egyidejűleg a templomnak és toronynak külsejét is kijavíttatta az egyháztanács. A lutheránus egyháztanács is intézkedett, hogy templomuk kijavíttassék, a munkála­tokat itt is befejezik néhány nap múlva. Csütörtökön pedig a görög templom körül sürgölődtek a munkások, az állványokat el­készítették és a temlommal együtt főleg a tornyot renoválják. Díszes redőnyt tesznek a torony ablakaiba, így nem fognak ott dísztelenkedni a haranglábak. — Időjárás. Öt vagy hat napi állandó forróság után ismét megfordult az áramlat és a légköri forrongás általános. Mindenün­nen nagy viharokat, jégverést jelentenek. Ná­lunk szerdán délután esett a fordulat s oly iszonyú porfergeteggel kezdődött, mely egé­szen elsötétítette a várost, a határt, s fel­hőszakadásban végződött. Villámlást, dör­gést alig hallottunk, szerencsére jég se volt, hanem a levegő annyira lehűlt, hogy a hév­mérő, mely 26 fokot mutatott, a vihar után 9 fokra sülyedt­­.­­ Azóta mindig hűvös szelek uralkodtak, tegnap hajnalban a kül­telkeken 7 C­ fokot jeleztek. Úgy látszik, nem egyhamar szabadulunk e szeszélyes, hűvös, sőt hideg vendégtől: a légsúlymérő nyughatatlankodása további változásokat sejtet. — Bizottsági ülés: Bagi László helyet­tes polgármester hétfőn délutánra össze­hívta a pénzügyi bizottság tagjait. Tárgya lesz a tanácskozásnak az 1901. évi záró­számadás. A főkönyvelő jelentése szerint a jelzett évben nemhogy­ túlköltekezés lett volna, hanem néhány ezer korona megta­karítás mutatkozik, ami a városi tanács lelkiismeretes gazdálkodásának köszönhető.­­ Elmaradt közgyűlés. A Korcsolyázó Egyesület tagjait már másodízben hívta meg rendkívüli közgyűlésre Szappanos Sán­dor elnökük, hogy a csarnok elkészített tervrajzát bemutassa és az építkezésre vo­natkozólag határozatot hozasson. Mint jel­lemző esetet fölemlítjük, hogy az első alka­lommal még csak megjelent egypár egye­sületi tag, de vasárnap már egyes-egyedül az elnök volt csak jelen, így aztán nem­csak nem lesz korcsolya-pálya, hanem ügy­vezető elnök sem lesz, mert ilyen viszonyok között Szappanos Sándor is leköszön. — A "zenekedvelők közgyűlése. Dr. Kiss János elnök vezetésével vasárnap tar­totta meg a Zenekedvelők Egyesülete előre hirdetett rendkívüli közgyűlését. Az elnök bejelentette lemondását és minden kérés daczára megmaradt elhatározása mellett. Az így megüresedett elnöki állásra ideig­lenesen megválasztották dr. Garzó Bélát, a rendszeres választást a őszi közgyűlésen ejtik meg. A tisztikar marad az eddigi: művezető igazgató Szent-Gály Gyula, helyet­tese Koller Ferencz, jegyző Tárnok József, pénztáros Katona Zsigmond. — A Városi Zeneiskola záróünnepélye. A kegyesrendi főgimnázium tornatermében szombaton délután tartotta meg nagy ér­deklődő közönség jelenlétében a Városi Zeneiskola a szokásos évzáró ünnepélyét. A zeneiskola ezen attrakc­iója mindenkor nagy érdeklődés központja, mert nem csak arról tesz tanúságot, hogy az intézet fontos hi­vatásának útján évről-évre milyen lépések­kel halad előre, hanem arról is, hogy az intézet mennyiben vonzza magához és minő termelő erővel mutatja föl a még tagadha­tatlanul kezdetleges zenei életünk új akvi­­zíc­ióit. A zeneiskola szombati hangverse­nyének általános impresszióiból már itt megemlíthetjük, hogy a zeneiskola várako­záson fölül álló sikerrel fejezte be az idei tanévet. Ez a siker elsősorban az iskola vezetőségét és hivatása magaslatán álló buzgó tanári­ karát illeti, de nem vonjuk meg elismerésünket az intézet jeles tanít­ványaitól sem, akik szép ambíczióval és nagyrahivatott tehetséggel jeles, sőt föltűnő dolgot produkáltak. Részt vettek a produk­­c­ióban a zongora-, hegedű-, czimbalom-, ének- és zenekari­ tanszak növendékei, kik változatos műsor keretében mutatták be zenei tudásukat és fényes bizonyságot tet­tek arról az igazi mesteri oktatásról, mely­ben a Városi Zeneiskolában részesülnek. A legtehetségesebb növendékek a zongora­tanszakon S­z­a­b­ó E­n­d­r­e, ki meglepő teknikával és értelmes fölfogással játszik, azután Dékány István és Wogrincsics Vik­i. A hegedű­ tanszakon Dobozy Sán­dor és Bátky Margit, ez a különösen talentumos fiatal leány, kinek komoly törek­vését határozott zenei jó kvalitásai támo­gatják. Művészettel határos hegedű-játéka elragadta a közönséget. A czimbalom-tan­­szakon Körmöczy I. és Rosenbaum Ilonka. Az ének-tanszakon Fekete Ró­z­s­a. — A bugaczi vipera egy példányát Tóth Mihály bugaczi intéző elküldte a magyar nemzeti múzeumnak, ahonnan az alábbi leve­let kapta: Magyar nemzeti múzeum, állat­­tári osztály. Budapest, 1902. jun. 29. Igen tisztelt intéző úr! A beküldött kígyó az általam leirt rákosi vipera, (Vipera rákosi­­ensis Méh. , Ursini Bonap.), melyért őszinte köszönetemet fejezem ki. Ha több példány is akad, azt is köszönettel venném, azonban az állatot kevés nyirkos moha vagy zúzmó közzé kellene csomagolni, mert ez bizony a szénában megdöglött. Kiváló tisztelettel, kész hive Méhely Lajos s. k. — A tejszövetkezet. Mikor a tél folya­mán a kecskeméti Gazdakör meghívására eljött Sterban János országos tejgazda­sági főfelügyelő és megtartotta nagyon ta­nulságos előadását a tejszövetkezet előnyei­ről, a hallgatóság közül többen föllelkesed­tek és az volt akkor a vélemény, hogy Kecskeméten is meg kell alakítani a tej­­szövetkezetet. E sorok írója azt jegyezte meg akkor, alig hiszi, hogy a lelkesedés le ne lohadjon. Idősb és ifjabb Szappanos Elek és Héjjas István azt válaszolták erre: no hát megmutatjuk, hogy igenis megala­kítjuk a tejszövetkezetet. Azóta serényen hozzá is láttak a szervezkedéshez; a volt katonai kórház épületében a polgármester­nél kieszközöltek két szobát, a kötelező aláírásokat megkezdték és eddig 87 tehén jegyeztetett. Száz tehén jegyzése után kezdi meg a szövetkezet működését. Akik e tárgyban felvilágosítást kívánnak sze­rezni, forduljanak Héjjas Istvánhoz, aki odaadással megy elől jól példával a szer­vezkedésnél. — Harczászati jövőtér. Nyári idényben, a­mikor a 38. gyalogezred nagygyakorlato­kat tart, Kecskemét határában harczászati lőgyakorlatok is rémízgetik a tanyai lakos­ságot. Nagy területen elzárják ilyenkor a közlekedést, amivel a tanyai lakosságnak sok kellemetlenséget okoznak. Kada polgármes­ter kieszközölte, hogy a harczászati jövőjét Matkóra helyeztessék át. Kieszközölte azt is, hogy hetivásárok alkalmával lőgyakor­­latokat nem tartanak. Az elzárt országutat minden félórában szabaddá teszik és a kor­donon átbocsátják a közönséget. — Siöld-tan­folyam. A kézimunkára ne­velő országos egyesület tavaly az országos tanítói árvaházban tartotta meg tanítói tan­folyamának első évfolyamát. Az idén az I-s. kerületi iskolában folytatják e tanfolyam második, befejező részét. A tanfolyam veze­tői most is Guttenberg Pál és Vásár­helyi József. A tanfolyam munkaterve a következő: Az elméleti rész főbb csoport­jai: Alapvonások. A gazdasági ismétlő­ isko­lának technikai szelleme. A magyar porta s magyar ház. Magyar lányok gazdasági ismétlője. A kézimunka tanítás methodikai áttekintése. Gyakorlati rész: Szállítási és közlekedési eszközök kötései. Ház- és udvar­berendezés constructiói. Gazdasági építke­zés szerkezetei. ■— A tanfolyamon részt vesz öszszesen 20 tanító; 13 vidéki az ország minden részéből, 7 pedig helybeli. A tanfo­lyam ünnepélyes megnyitása hétfőn d. e. 11 órakor lesz az első kerületi iskolánál.­­ A Helvétia-telep kárt vallott a szerdai szélvész által. 52 darab kajszin­­barac­kfát tördelt össze a szélvész és mint­egy 14 mm. baraczkot rázott le. Ebből 5 mm. mennyiséget behoztak a városba egyik jó­nevű kereskedőnkhöz, aki azonban azt nem használhatta. — Hangverseny: Czegléden vasárnap, f. hó 6-án hangverseny lesz, a­melyen részt vesz meghívás következtében a Kecskeméti Dalárda is. A hangverseny műsorának minket érdeklő része következő: Fohász Huber Ká­roly­tól, előadja a Dalárda, Mikó László kar­­nagy vezetésével. Lavotta ábránd. Vonós­négyes kísérlettel. Előadja: Nemesszeghy­­ István, kísérik: Szikszay István, Teszner Vincze és Wilier József. Dalverseny, id. Ábrányi Kornéltól, előadják: Bluz Pál, Mikó László, Gaál József, Mikó Ernő és Fekete Béla. Falu végén kurta kocsma, Auspitz Jenőtől. Előadja a Dalárda. — A város bérháza. A köztörvényha­tósági bizottság közgyűlése nem adta oda a Leszámítoló Banknak az Aradi- és Nagy­­temető-utczák szögletén lévő Engel-féle telket, hanem utasíttatott a tanács, hogy kétemeletes bérházra készíttessen terveze­tet. A tanács Márkus Géza budapesti mű­építészt bízta meg a tervek elkészítésével, aki a megbízásnak eleget tett és e héten a terveket személyesen lehozta. Pompás, szép tervek azok. Lechner Ödön műépítész tervén láttuk először a magyar motivumo­­kat és azokat a terveket mindenütt öröm­mel fogadták el kivitelre. A mi díszes vá­rosi székházunk is Lechner tervei szerint készült. Tanítványai és követői fejlesztik ezt az irányt és Márkus műépítész igazán mesteri munkát végzett a tervekkel. A tör­vényhatósági bizottságon függ, hogy ezeket a terveket elfogadja-e? Ha igen, akkor nyomban fölterjesztetnek jóváhagyás végett a miniszterhez és az idén még hozzá is fog­nak az építkezéshez. — A baromfitenyésztők orsz. egye­sületének választmánya folyó hó 7-ikén tárgyalja a kecskeméti, július hó 20-iki ki­rándulás ügyét. Ezen az ülésen a kecske­méti választmányi tagok közül többen vesz­nek részt.­­ Egyúttal megemlítjük, hogy Grasselli Miklós földműves iskolai igaz­gató szombaton, folyó hó 5-én Budapestre utazott, hogy részt vegyen a pozsonyi or­szágos baromfitenyésztési kongresszus elő­készítő bizottságának ülésein, mert a kon­gresszusra egy fontos kérdésben előadói tiszttel ruházták fel. — Kivitelünk Oroszországba. Pirnitzer Gyula, a kereskedelmi miniszter szaktudó­­sítója, ma délután Budapesten előadást tart az oroszországi piac­ üzleti viszonyairól. Ennél az előadásnál fölhasználja azokat az adatokat is, amelyeket Kecskeméti Adolf a földművelésügyi miniszterhez beterjesztett jelentésében fölsorolt. — A vígszínház illusztris művésztársa­­sága szerdán és csütörtökön tartotta meg előadásait a városi színházban. Közönsé­günk rendkívüli érdeklődéssel viseltetett a művészi esemény iránt, olyannyira, hogy mindkét estén zsúfolásig megtöltötte a szín­ház nézőterét. De hát nem is lehet csodálni e nagy érdeklődést. Egy elsőrendű fővárosi színház teljes művész-személyzete még nem szerepelt vidéki színpadon és igy csak igen természetes, hogy mindenki részt kívánt magának ebből a nagyszabású műélvezet- KECSKEMÉT 1902. július 6.

Next