Kecskemét, 1904. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-03 / 1. szám

1. szám. — A Siketnémákat Gyámolító Egyesü­let választmánya hálás köszönetet mond azon úrhölgyeknek és uraknak, akik a de­cember hó 20-án tartott teaestélyt adomá­nyaikkal, részint az estélyen való közremű­ködésükkel oly sikerültté tették. Első­sorban köszönet Csereklyei Jolán úrleánynak, aki az estély vendégeit szép énekével gyö­nyörködtette, dr. Novák Kálmán úrnak, aki olasz dalaival és humoros énekével szó­rakoztatta a jelenvoltakat. Köszönetet mond továbbá az estélyen felszolgáló vagy a ba-­­ zár céljaira adományozó úrleányoknak, akik a következők voltak: Bárány Elza, Boódor Ilus és Rózsi, Bodrogi Irén és Kornélia, Bóka Jolán, Csereklyei Jolán és Böske, Cso­rnák Ella, Deák Katica, Falta Gizella és Margit, Fazekas Ilonka, Fehér Sárika, Fe­kete Teruska, Fekete Vilma, Fispán Ilonka, Héjjas Jucika, Hornyák Irma, Joó Etelke, S. Kovács Marosa, Laukó Ilonka, Láber Sárika, Kerekes Mariska, Keresztes Ilonka, Mariska és Teruska, Mészáros Margit és Etel, Mikó Rózsika és Mariska, Mura­­közy Mimi, Nagy Margit és Terka, Nyúl Mariska, Pócsy Blanka és Ella, Sárközy Esztike, Szabó Adél, Tóth Vilma, Vágó Ida, Wilter Ottillia, Zaboreczky Margit, Zolnai Margit, valamint az alább következő ke­reskedőknek, akik ajándékaikkal gyarapí­­tották a jótékonycélú estély jövedelmét: Ko­mor Gyula, Dobosi Ilona, Politzer Sándor, ifj. Bencsik Antal, Mincsek Géza, Fleisch­mann Kálmánna, Kemény Izidor, Steiner Mihály, Lőwy Sománé, N. N., Fekete Soma,­­ Pollák Lajos, Sipos Miklós, Fekete Mihály, Réthey Ferenc, Horváth Albert, Kovács Jenő, Körösi János, Gonda Izidor, Nagy Li­­pót, Fuchs Sándor, Simon József, Sági Ist­ván, Stein Lajosné, Beer Ferenc, Adler Imre, Aszódi Testvérek, Benkő István, Springer Samu, Littauer Mór, Csillag Miksa, Nagy Ján János, Kovács Gyula, Köves Ignác, Domo­n­kos Sándor. Egyszersmind hálás köszönetet mond az egyesület Milleker Lajos szál­lodatulajdonosnak, aki már két ízben volt szíves termett a jótékony célra minden díja­zás nélkül átengedni. — A Gazdasági Egyesület bálja igen kedélyesen folyt le, habár a táncosok száma nem volt nagy. Azon időben sok a családi összejövetel. A megjelentek azonban kelle­mesen fognak visszaemlékezni a mulatságra. — Érdemes egyik helyi laptársunkról hogy megemlékezzünk, arra nemcsak a kor­társi udvariasság, hanem az a cél is vezet bennünket, hogy e lap ajánlásával az érde­keltek hasznára legyünk. A „Szőlészeti és Borászati Lap“, ez a hasznos hetilap most 25-ik évfolyamába lép alapítója és kiadótu­lajdonosa Maurer János szerkesztésében. Ha csak egyetlen számot is lát, aki borá­szattal, szőlészettel foglalkozik, kell, hogy e lap hívévé szegődjék, mert minden gond­jában, bajában megkapja a kellő szakszerű, okos felvilágosítást. A lap előfizetési ára egész évre 8, félévre 4 korona, amely összeg a kiadóhivatalba (Kecskemét, Kistemplom­­tér 189. sz. a.) küldendő. — Köszönet. A Rongyos Egyesület há­lás köszönetet mond mélt. Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgynek, ki nemes jószívű­ségével az idén is 50 koronát adományozott a szegénysorsú iskolás gyermekek ruhase­­gélyezésére. — Hálás köszönet illeti özv. Jaághy Mihályné úrnőt is, ki 2 öltözet leányruhát volt kegyes az Egyesült céljaira adományozni. — Meghívó. A Polgári körnek 1903. december hó 26-ára hirdetett közgyűlését nem lehetett megtartani, mert a tagok kellő számban nem jelentek meg. Ebből kifolyólag 1904. év január hó 3-án, vasárnap d. u. 3 órára új közgyűlést hívok egybe alapszabályaink 31. §-a alapján azzal, hogy akkor a megje­lent tagok — tekintet nélkül a számra — minden kérdésben jogérvényesen fognak ha­tározni. Mivel a tisztújítás mellett fontos indítványok vannak tárgysorozaton: kérem a kör­t. tagjait, legyenek szívesek minél tömegesebben megjelenni. Kecskemét, 1904. január 1. Tormássy Sándor elnök. — Kecskeméti bérház. Ezen a címen olvassuk Ihász György kitünően szer­kesztett „Vendéglősök Lapja“ című újság­ban a következőket: „Kecskeméti borház. Bodó Pál VIII., Népszinház­ utca 21. sz. a. (a Konti­ utca sarkán) csinosan berendezett vendéglőt nyitott a „fehér kecskéhez“, ahol hamisítatlan kitűnő borokat mér a sa­ját pincéjéből s e mellett kisüstön főtt kecskeméti törköly- és barackpálinka, perzselt szalonna, száraz kolbász kapható s mindezt fűszerezi a gazdának és háziasz­­szonynak magyaros vendégszeretete. Ajánl­juk olvasóink figyelmébe.“ No, ezt meg kell tapasztalni, mielőtt mi is ajánlanék! — Köszönetnyilvánítás. A Siketnémák és vakok helybeli Intézetnek igazgatósága ez úton is hálás köszönetet mond özv. Blajsza Pálné asszonynak és egy névtelen adakozó­nak azon szívességükért, hogy a szegény­sorsú siketnéma tanulók számára 10 koronát volt szíves adományozni, illetve egy név­telen levélben 32 fillért volt szíves bekül­deni az Intézet igazgatóságához. — Táncmulatság. A kecskeméti borbé­lyok és fodrászok szakegylete a fodrászifjak közreműködésével 1904. évi január hó 3-án, vasárnap, a Beretvás-szállóban, Milleker La­jos éttermében zártkörű táncmulatságot ren­dez. Belépő-dij személyenként 1 kor. 20 fill. Kezdete este 7 és fél órakor. Felülfizetése­­ket köszönettel nyugtáznak. A sikerülőnek ígérkező mulatságot ajánljuk az érdeklődök pártfogásába. — Föld- és házbirtokosok figyelmébe. Minthogy a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő köl­csön után a múlt év végéig le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 száza­léka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, fölhívatnak az adózók, hogy ez iránti vallomásaikat a számvevő­ségnél kapható vallomást idén folyó hó 31-ig ugyanott adják be.­­ Táncvizsgát tart 1904. január 3-án, vasárnap este 8 órakor kezdődőleg a Beke Imre-féle helyiségben Heller L. Lajos okl. tánctanító. Belépti­ dij 1 kor. Családjegy (3 szem.) 2 kor. 40 fill. A vizsga után álta­lános táncvigalom kezdődik 9 órakor nem­zetközi világpostával. — Mi kell a magyarnak ? Parlamenti körökben néhány nap óta közbeszéd tárgyát képezi egy esemény, mely az obstrukció utolsó napjaiban a kaszinóban ment végbe, de nyilvánosságra csak most került. Egy este a nagy társalgóban a Kaszinó politi­kusai igen számosan verődtek össze s a helyzetről beszélgettek. A hangulat megle­hetősen izgatott volt, néha gúnyos kijelen­tések is hallatszottak, kemény kritikai sza­vak. Egy főrendiházi tag egyszerre a követ­kezőket mondta: „Ha az obstruálok legalább olyan célokért küzdenének, amelyekre első sorban van szüksége a nemzetnek.“ „Ki­váncsi vagyok, felelte erre gyorsan az obs­trukció egyik védelmezője, hogy mit tartasz, kegyelmes uram, olyannak, amire első sor­ban van szüksége a magyarnak?“ „Az köz­tudomású!“ felelt a kegyelmes úr. „Fogad­junk száz üveg pezsgőbe, hogy ha négy­­szemközt megkérdezzük azt a harmincnégy urat, akik itt vannak, nem lesz három, aki erre a kérdésre egyformán felel.“ A foga­dást megkötötték, a szolgák papírszeleteket hoztak és azt a bronzurnát, amelyet még a Széchenyi István kora óta használnak vá­lasztási célokra, s a titkos szavazás meg­indult. A kérdés az volt: Mi kell legelső sorban a magyarnak? — erre kellett fe­lelni. Az urak gyorsan leszavaztak s aztán nagy érdeklődés közt bontották fel a sza­vazó­lapokat. Általános meglepetésre a fo­gadást a kegyelmes úr nyerte meg. Kilenc lapon ilyen válaszok voltak: „A magyarnak szabadság kell, semmi egyéb.“ „Függet­lenségre van leginkább szükségünk.“ „Ne feledkezzünk meg a testvériségről.“ „Nagyobb műveltséget kérünk.“ „Több pénzt.“ „Önálló vámot.“ „Szorosabb összetartást!“ Huszonhárom szavazólapra azonban, mintha csak összebeszéltek volna a szavazók, ezt írták: „Mi kell a magyar­nak? Hát Egyetértés!“ A kaszinónak egyik képviselő tagja így szólt: „Egészen természetes, hogy majdnem mindnyájan erre a gondolatra jutottunk. Az oka ennek az, hogy egyetlen egy lap se nyújtja a hazai közéletnek olyan hű képét, mint az Egyet­értés, s a függetlenségi törekvéseknek az az Egyetértésnél lelkesebb, buzgóbb és na­gyobb sikerű apostola egy sincs. De nem­csak politikai és társadalmi téren lett az elmúlt 37 évfolyam alatt vezérlappá az Egyetértés, a közgazdaság, az ipar, a ke­reskedelem és a mezőgazdaság sem nélkü­lözhetik szolgálatait. Szépirodalmi rovata pedig épen egyedül áll az egész sajtóban. Fenyő Sándor főszerkesztő ugyanis, mint politikai főmunkatársát meg tudta nyerni Kossuth Ferencet, Magyarország ez idősze­­rint legelső politikusát, azonképen szépiro­dalmi főmunkatárssá megnyerte a ma élő magyar írók egyik legnagyobbikát, Eötvös Károlyt. E két ragyogó névhez a kiváló munkatársak egész gárdája csatlakozik , s ezek együttes munkája emelte az Egyet­értést, a haza határain túl is hódító utat járó legelső magyar lappá. Most újévkor ez a lap gyönyörű ajándékot is ad előfizetői­nek, azoknak is, kik most jelentkeznek új előfizetők gyanánt. Pompás Rákóczi-album ez, művészi kivitelű és gazdag tartalmú. Elő­fizetések Budapest, Vármegye­ utca 11. szám alá küldendők. Tisztviselők, papok, tanárok, tanítók, lelkészek, magyar katonatisztek ked­vezményes áron kapják: egy hónapra 1 frt 20 krért, negyedévre 3 frt 50 krért, félévre 7 frtért. — t H­»rs* on y • l*«in­-K*p«-I­I (Richters Li­nimentum Capsici comp.) igazi népszerű háziszervé lett, mely számos családban már több mint 34 év óta mindig készletben van. Hátfájás, cs­ípőfájdalom, fejfájás, köszvény csiknál stb -nél a Horgony-Pain-Expellerrel való bedör­­zsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sőt járványkórnál, minő­ a kolera és hányóhas-folyás, az al­testnek Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredmény­nyel használtatott­ az influenza ellen is és 80 f., 1 k, 40 f. és 2 k­árban a legtöbb gyógyszertárban kapható, de be­vásárlás alkalmával mindig határozottan: „Richter-féle Horgony-Pain-Expellert“ vagy „Richter-féle Horgony- Liniment“-et tessék kérni és a „Horgony“ védjegyre figyelni kell. mindenképen érdekel bennünket, de a leg­nagyobb rokonszenvvel is elismeréssel kell mindjárt az első számból kiemelnünk azt a közleményt, amelyet dr. Hermán Ferenc ügyvéd, a lap kiadótulajdonosa írt, akivel lapunk is szerencsés volt egy ideig igen kedvelt dolgozótárs gyanánt dicsekedni. Azt írja a többek között­­. barátunk, mi­dőn Pest vármegye alsó részének bajairól szól: „Küzdeni fog a „Kis-Kunság“ azon már régebben felvetett eszme mellett is, hogy Pestvár­megye kettészakittassék, a kiskunságból Kecske­mét székhellyel egy Kis­kunvármegye alakittas­­sék. Mert egy ilyen vármegyében nyerhetnek csak a kiskunok természetes és jogos igényei a legtelje­sebb kielégítést.“ Nekünk is ez a meggyőző­désünk és a törekvésünk is. Jól esik ez az őszinte támogatás, amelyet a közös, haza­fias érdek előmozdításával igyekezünk meg­hálálni. — Ceglédi állapotok. Mi kecskemétiek, akik mindenkor testvéri szeretettel viseltetünk ceglédi szomszédaink iránt, akik ezt az ér­zelmet mindig teljes szívvel viszonozták, bizony mélyen sajnálkozva olvassuk azt az ádáz harcot, amely mindinkább szenvedé­lyesebbé válik egyrészről Gubody Ferenc polgármester és hívei, másrészről az úgy­nevezett „városi ellenzék“ között, amelynek élén dr. Molnár Albert ügyvéd, szerkesztő áll. Nekünk nincs jogunk beleszólni az ő ügyeikbe, nincs kedvünk bele­elegyedni a szörnyű civakodásba, nem is ítélhetünk a távolból. Ámde eltelve igaz szeretettel ceg­lédi kedves testvéreink iránt, kérve­ kérjük őket, hogy találják meg útját-módját annak a békességnek, egyetértésnek, amely Cegléd városát az utóbbi időkben olyan örvende­tesen fejlesztette. — Félegyháza csendőrséget kért és kapott, a rendőrségi szolgálatok ellátására. Miután nálunk is a csendőrség szolgálatát akarjuk igénybe venni a közgyűlés határozata értel­mében a külső pusztákon, ezt az ügyet alkalmilag részletesen ismertetni fogjuk. ✓ — Szerkesztő-változás. A „Nagykőrösi Új­ság“ megalapítója, Benkó Imre főgymn.­tanár, a lap felelős szerkesztői tisztétől visszalépett, másoldalú elfoglaltsága miatt. Elismeréssel kell adóznunk önzetlen mun­kálkodása iránt. A nagykőrösi pangó viszo­nyok láttára csak az a vigasztaló, hogy ő és az általa csoportosított gárda továbbra is igyekezni fog kizavarni legközelebbi szomszédainkat a közöny, az elmaradottság fertőjéből. — A kaszinók egyesülése Nagykőrösön. Nagy­kőrösön eddig két kaszinó állott fenn, egyik a régi, meglelősen kizárólagosan úri rendé, a „Városi kaszinó,“ a másik a polgári elemé, a „Polgári kaszinó.“ Most ez a két kaszinó egyesült „Nagykőrösi kaszinó“ név alatt. Ha ez az összeolvadás nem azt jelenti, hogy külön-külön anyagilag nem tudtak boldo­gulni, hanem az eddig szinte hadilábon álló társadalmi osztályok közeledését, egybefor­­rását a közjó érdekében, akkor azt örömmel­­ üdvözöljük Kecskemét, Cegléd, Félegyháza stb. testvérvárosok haladása mutatja, hogy a fejlődést csakis a társadalmi elzárkózott­­­ság megszüntetésével, a társadalom együtt­érzésével lehet elérni. Melegen óhajtjuk, hogy kedves szomszédaink a kaszinók egye­sülésével erre az álláspontra helyezkedjenek, mert hiszen nincs szükségük arra, hogy éppen az év első napján, ha az az első is, bizonyítványt állítsa­nak ki szeretetükről vagy udvariasságukról. Tessék a „B. u. é. k.“ kívánás kelle­metlenségeit a jótékony célok oltá­rán való áldozással megváltani. Nem új ez a gondolat, másutt már életbe is van léptetve. Tessék az emberies célok előbbre vitelére szolgáló egyesületeknek, intézményeknek ez irány­ban felhívást intézni a közönséghez és igénybe venni a helyi sajtó közreműködését. Váltsuk meg jótékony célra az új­évi köszöntéseket. Ne bélyegre költsük a pénzt, hanem emberies célra. Ha ilyen módon tíz­szeres összegét adjuk annak, amibe a bélyeg kerül, százszorosan megtérül abban, hogy fentebb vázolt gondjainktól megszabadulunk. Egyesüljenek a jótékony egyesületek abban, hogy a jövő 1905. évre felhívják a közönséget, hogy váltsák meg az újévi üdvözleteket. Akkor, aki ezen felhívásra hallgat, kap az illető egyesülettől a lakásra, üzlethelyiségre kifüggeszt­hető, vagy bárhol előmutatható cédulát arról, hogy magát a jótékony cél érdekében megváltotta az újévi üdvözlésektől. Akkor a helyi lapok készséggel fogják közölni: „Az újévi üdvözléseket megváltot­ták s ismerőseiknek ezen az ú­ton kí­vánnak boldog új évet: X. Y. 5 korona (a Jótékony Nőegylet javára) ; Z. V. 10 korona (a Siketnémákat Gyámolitó Egyesület javára); M. N. 1 korona (a Rongyos Egyesület javára) stb. stb.“ Az a meggyőződésünk, hogy közönségünk szí­vesen veszi be ezt a hasznos újítást. Különleges felhatalmazás nélkül is felajánljuk az egész helyi sajtó készséges támogatását. „B.u.é.k.­ ! Ez a köszöntés sokunknak ad gon­dot. Ennek a gondnak a megváltásával szerezzünk sok szenvedőnek igazán boldog új évet! Camech­io: BÁLI IDÉNY Vásárolja selyemkelme, gaze, crépe de chine, csipkeruha, csipke és szalag­szükségletét báli idényre 45is SZÉNÁST, HOFFMANN és TÁRSA selyem­áruházában­ Budapest, IV., Bécsi­ utca 4-ik szám. Elismert legjobb és legszolidabb cég, hol az utolsó újdonságok mindig raktáron vannak. Hinták k­i% állati n­­MM ind­itve I« fi l«l›* ~ u«'l›. KECSKEMÉ­T A SZOMSZÉDBÓL. A szomszédból címen új rovatot nyi­tunk, amelyben lapunk t. olvasóival meg­ismertetjük azt, ami körülöttünk, közvetlen szomszédunkban, Kecskemét vidékén a köz­gazdaság és közművelődés érdekében törté­nik. Mi, Kecskemét városa, minden tekintet­ben központ akarunk lenni, s azért szüksé­ges, hogy folyton éber figyelemmel kísérjük azon vidéket, amelynek központjává aka­runk kifejlődni. Teljesítjük ezen megfigyelő kötelességünket azzal a megjegyzéssel, hogy sohasem lesz a célunk, hogy a mi vidékünk rovására szerezzen Kecskemét város előnyö­ket. Kecskemét város és ennek lakossága busásan megjutalmazva érzi magát, ha vi­déke fejlődik, mert hiszen ezzel fejlődik Kecskemét is, mivel városunk nem mester­séges, hanem természetes központ. — Majsa és Vidéke címmel új hetilap in­dult meg, úgy látszik inkább Félegyházán, mint Majsán. Szíves örömmel üdvözöljük a fejlődést, amely egy-egy hetilap megalaku­lásában nyilvánul, de kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy az első szám csak jó­­akaratú várakozásra hív fel bennünket. — Kecskemét megyeszékhely. A „Kun-Halas“ című közgazdasági és társadalmi hetilap hasznos működése hetedik évének betöltése után kiterjesztette működési tervét, s ezen­túl „Kis-Kunság“ címen jelen meg, mint egyszersmind a „Kis-Kun-Halasi Gazda­kör“ hivatalos lapja. Ez az előnyös változás c so M E­G H­AVAS. A „Kecskeméti Központi Takarékpénztár" XXXI-ik évi Rendes Közgyűlését f. évi január 17-ik napján d. e. 9 órakor tar­­tandja meg hivatalos helyiségében (rk. egy­ház új bérháza, I. em.), melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés. 2. A zárszámadás megvizsgálása, a mérleg megállapí­tása és az igazgatóságnak a nyereség felosztása iránti javaslata. 3. A felügyelő bizottság jelentése. 4. Felügyelő bizottság 3 rendes tagjának és 3 póttagjá­nak 3 évre való választása. 5. Jegyzőkönyv-hitelesítő bizottság megválasztása. A mérleg, az igazgatóság és a felügyelő bizottság je­lentése a­­ részvényesek által a pénztár helyiségében bármikor megtekinthető. Kecskemét, 1904. január hó 2-án. tx igazgatesay. y 1901 január 3.

Next