Kecskemét, 1904. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
1. szám. — A Siketnémákat Gyámolító Egyesület választmánya hálás köszönetet mond azon úrhölgyeknek és uraknak, akik a december hó 20-án tartott teaestélyt adományaikkal, részint az estélyen való közreműködésükkel oly sikerültté tették. Elsősorban köszönet Csereklyei Jolán úrleánynak, aki az estély vendégeit szép énekével gyönyörködtette, dr. Novák Kálmán úrnak, aki olasz dalaival és humoros énekével szórakoztatta a jelenvoltakat. Köszönetet mond továbbá az estélyen felszolgáló vagy a ba- zár céljaira adományozó úrleányoknak, akik a következők voltak: Bárány Elza, Boódor Ilus és Rózsi, Bodrogi Irén és Kornélia, Bóka Jolán, Csereklyei Jolán és Böske, Csornák Ella, Deák Katica, Falta Gizella és Margit, Fazekas Ilonka, Fehér Sárika, Fekete Teruska, Fekete Vilma, Fispán Ilonka, Héjjas Jucika, Hornyák Irma, Joó Etelke, S. Kovács Marosa, Laukó Ilonka, Láber Sárika, Kerekes Mariska, Keresztes Ilonka, Mariska és Teruska, Mészáros Margit és Etel, Mikó Rózsika és Mariska, Muraközy Mimi, Nagy Margit és Terka, Nyúl Mariska, Pócsy Blanka és Ella, Sárközy Esztike, Szabó Adél, Tóth Vilma, Vágó Ida, Wilter Ottillia, Zaboreczky Margit, Zolnai Margit, valamint az alább következő kereskedőknek, akik ajándékaikkal gyarapították a jótékonycélú estély jövedelmét: Komor Gyula, Dobosi Ilona, Politzer Sándor, ifj. Bencsik Antal, Mincsek Géza, Fleischmann Kálmánna, Kemény Izidor, Steiner Mihály, Lőwy Sománé, N. N., Fekete Soma, Pollák Lajos, Sipos Miklós, Fekete Mihály, Réthey Ferenc, Horváth Albert, Kovács Jenő, Körösi János, Gonda Izidor, Nagy Lipót, Fuchs Sándor, Simon József, Sági István, Stein Lajosné, Beer Ferenc, Adler Imre, Aszódi Testvérek, Benkő István, Springer Samu, Littauer Mór, Csillag Miksa, Nagy Ján János, Kovács Gyula, Köves Ignác, Domonkos Sándor. Egyszersmind hálás köszönetet mond az egyesület Milleker Lajos szállodatulajdonosnak, aki már két ízben volt szíves termett a jótékony célra minden díjazás nélkül átengedni. — A Gazdasági Egyesület bálja igen kedélyesen folyt le, habár a táncosok száma nem volt nagy. Azon időben sok a családi összejövetel. A megjelentek azonban kellemesen fognak visszaemlékezni a mulatságra. — Érdemes egyik helyi laptársunkról hogy megemlékezzünk, arra nemcsak a kortársi udvariasság, hanem az a cél is vezet bennünket, hogy e lap ajánlásával az érdekeltek hasznára legyünk. A „Szőlészeti és Borászati Lap“, ez a hasznos hetilap most 25-ik évfolyamába lép alapítója és kiadótulajdonosa Maurer János szerkesztésében. Ha csak egyetlen számot is lát, aki borászattal, szőlészettel foglalkozik, kell, hogy e lap hívévé szegődjék, mert minden gondjában, bajában megkapja a kellő szakszerű, okos felvilágosítást. A lap előfizetési ára egész évre 8, félévre 4 korona, amely összeg a kiadóhivatalba (Kecskemét, Kistemplomtér 189. sz. a.) küldendő. — Köszönet. A Rongyos Egyesület hálás köszönetet mond mélt. Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgynek, ki nemes jószívűségével az idén is 50 koronát adományozott a szegénysorsú iskolás gyermekek ruhasegélyezésére. — Hálás köszönet illeti özv. Jaághy Mihályné úrnőt is, ki 2 öltözet leányruhát volt kegyes az Egyesült céljaira adományozni. — Meghívó. A Polgári körnek 1903. december hó 26-ára hirdetett közgyűlését nem lehetett megtartani, mert a tagok kellő számban nem jelentek meg. Ebből kifolyólag 1904. év január hó 3-án, vasárnap d. u. 3 órára új közgyűlést hívok egybe alapszabályaink 31. §-a alapján azzal, hogy akkor a megjelent tagok — tekintet nélkül a számra — minden kérdésben jogérvényesen fognak határozni. Mivel a tisztújítás mellett fontos indítványok vannak tárgysorozaton: kérem a kört. tagjait, legyenek szívesek minél tömegesebben megjelenni. Kecskemét, 1904. január 1. Tormássy Sándor elnök. — Kecskeméti bérház. Ezen a címen olvassuk Ihász György kitünően szerkesztett „Vendéglősök Lapja“ című újságban a következőket: „Kecskeméti borház. Bodó Pál VIII., Népszinház utca 21. sz. a. (a Konti utca sarkán) csinosan berendezett vendéglőt nyitott a „fehér kecskéhez“, ahol hamisítatlan kitűnő borokat mér a saját pincéjéből s e mellett kisüstön főtt kecskeméti törköly- és barackpálinka, perzselt szalonna, száraz kolbász kapható s mindezt fűszerezi a gazdának és háziaszszonynak magyaros vendégszeretete. Ajánljuk olvasóink figyelmébe.“ No, ezt meg kell tapasztalni, mielőtt mi is ajánlanék! — Köszönetnyilvánítás. A Siketnémák és vakok helybeli Intézetnek igazgatósága ez úton is hálás köszönetet mond özv. Blajsza Pálné asszonynak és egy névtelen adakozónak azon szívességükért, hogy a szegénysorsú siketnéma tanulók számára 10 koronát volt szíves adományozni, illetve egy névtelen levélben 32 fillért volt szíves beküldeni az Intézet igazgatóságához. — Táncmulatság. A kecskeméti borbélyok és fodrászok szakegylete a fodrászifjak közreműködésével 1904. évi január hó 3-án, vasárnap, a Beretvás-szállóban, Milleker Lajos éttermében zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő-dij személyenként 1 kor. 20 fill. Kezdete este 7 és fél órakor. Felülfizetéseket köszönettel nyugtáznak. A sikerülőnek ígérkező mulatságot ajánljuk az érdeklődök pártfogásába. — Föld- és házbirtokosok figyelmébe. Minthogy a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után a múlt év végéig le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, fölhívatnak az adózók, hogy ez iránti vallomásaikat a számvevőségnél kapható vallomást idén folyó hó 31-ig ugyanott adják be. Táncvizsgát tart 1904. január 3-án, vasárnap este 8 órakor kezdődőleg a Beke Imre-féle helyiségben Heller L. Lajos okl. tánctanító. Belépti dij 1 kor. Családjegy (3 szem.) 2 kor. 40 fill. A vizsga után általános táncvigalom kezdődik 9 órakor nemzetközi világpostával. — Mi kell a magyarnak ? Parlamenti körökben néhány nap óta közbeszéd tárgyát képezi egy esemény, mely az obstrukció utolsó napjaiban a kaszinóban ment végbe, de nyilvánosságra csak most került. Egy este a nagy társalgóban a Kaszinó politikusai igen számosan verődtek össze s a helyzetről beszélgettek. A hangulat meglehetősen izgatott volt, néha gúnyos kijelentések is hallatszottak, kemény kritikai szavak. Egy főrendiházi tag egyszerre a következőket mondta: „Ha az obstruálok legalább olyan célokért küzdenének, amelyekre első sorban van szüksége a nemzetnek.“ „Kiváncsi vagyok, felelte erre gyorsan az obstrukció egyik védelmezője, hogy mit tartasz, kegyelmes uram, olyannak, amire első sorban van szüksége a magyarnak?“ „Az köztudomású!“ felelt a kegyelmes úr. „Fogadjunk száz üveg pezsgőbe, hogy ha négyszemközt megkérdezzük azt a harmincnégy urat, akik itt vannak, nem lesz három, aki erre a kérdésre egyformán felel.“ A fogadást megkötötték, a szolgák papírszeleteket hoztak és azt a bronzurnát, amelyet még a Széchenyi István kora óta használnak választási célokra, s a titkos szavazás megindult. A kérdés az volt: Mi kell legelső sorban a magyarnak? — erre kellett felelni. Az urak gyorsan leszavaztak s aztán nagy érdeklődés közt bontották fel a szavazólapokat. Általános meglepetésre a fogadást a kegyelmes úr nyerte meg. Kilenc lapon ilyen válaszok voltak: „A magyarnak szabadság kell, semmi egyéb.“ „Függetlenségre van leginkább szükségünk.“ „Ne feledkezzünk meg a testvériségről.“ „Nagyobb műveltséget kérünk.“ „Több pénzt.“ „Önálló vámot.“ „Szorosabb összetartást!“ Huszonhárom szavazólapra azonban, mintha csak összebeszéltek volna a szavazók, ezt írták: „Mi kell a magyarnak? Hát Egyetértés!“ A kaszinónak egyik képviselő tagja így szólt: „Egészen természetes, hogy majdnem mindnyájan erre a gondolatra jutottunk. Az oka ennek az, hogy egyetlen egy lap se nyújtja a hazai közéletnek olyan hű képét, mint az Egyetértés, s a függetlenségi törekvéseknek az az Egyetértésnél lelkesebb, buzgóbb és nagyobb sikerű apostola egy sincs. De nemcsak politikai és társadalmi téren lett az elmúlt 37 évfolyam alatt vezérlappá az Egyetértés, a közgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság sem nélkülözhetik szolgálatait. Szépirodalmi rovata pedig épen egyedül áll az egész sajtóban. Fenyő Sándor főszerkesztő ugyanis, mint politikai főmunkatársát meg tudta nyerni Kossuth Ferencet, Magyarország ez időszerint legelső politikusát, azonképen szépirodalmi főmunkatárssá megnyerte a ma élő magyar írók egyik legnagyobbikát, Eötvös Károlyt. E két ragyogó névhez a kiváló munkatársak egész gárdája csatlakozik , s ezek együttes munkája emelte az Egyetértést, a haza határain túl is hódító utat járó legelső magyar lappá. Most újévkor ez a lap gyönyörű ajándékot is ad előfizetőinek, azoknak is, kik most jelentkeznek új előfizetők gyanánt. Pompás Rákóczi-album ez, művészi kivitelű és gazdag tartalmú. Előfizetések Budapest, Vármegye utca 11. szám alá küldendők. Tisztviselők, papok, tanárok, tanítók, lelkészek, magyar katonatisztek kedvezményes áron kapják: egy hónapra 1 frt 20 krért, negyedévre 3 frt 50 krért, félévre 7 frtért. — t H»rs* on y • l*«in-K*p«-II (Richters Linimentum Capsici comp.) igazi népszerű háziszervé lett, mely számos családban már több mint 34 év óta mindig készletben van. Hátfájás, csípőfájdalom, fejfájás, köszvény csiknál stb -nél a Horgony-Pain-Expellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sőt járványkórnál, minő a kolera és hányóhas-folyás, az altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott az influenza ellen is és 80 f., 1 k, 40 f. és 2 kárban a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: „Richter-féle Horgony-Pain-Expellert“ vagy „Richter-féle Horgony- Liniment“-et tessék kérni és a „Horgony“ védjegyre figyelni kell. mindenképen érdekel bennünket, de a legnagyobb rokonszenvvel is elismeréssel kell mindjárt az első számból kiemelnünk azt a közleményt, amelyet dr. Hermán Ferenc ügyvéd, a lap kiadótulajdonosa írt, akivel lapunk is szerencsés volt egy ideig igen kedvelt dolgozótárs gyanánt dicsekedni. Azt írja a többek között. barátunk, midőn Pest vármegye alsó részének bajairól szól: „Küzdeni fog a „Kis-Kunság“ azon már régebben felvetett eszme mellett is, hogy Pestvármegye kettészakittassék, a kiskunságból Kecskemét székhellyel egy Kiskunvármegye alakittassék. Mert egy ilyen vármegyében nyerhetnek csak a kiskunok természetes és jogos igényei a legteljesebb kielégítést.“ Nekünk is ez a meggyőződésünk és a törekvésünk is. Jól esik ez az őszinte támogatás, amelyet a közös, hazafias érdek előmozdításával igyekezünk meghálálni. — Ceglédi állapotok. Mi kecskemétiek, akik mindenkor testvéri szeretettel viseltetünk ceglédi szomszédaink iránt, akik ezt az érzelmet mindig teljes szívvel viszonozták, bizony mélyen sajnálkozva olvassuk azt az ádáz harcot, amely mindinkább szenvedélyesebbé válik egyrészről Gubody Ferenc polgármester és hívei, másrészről az úgynevezett „városi ellenzék“ között, amelynek élén dr. Molnár Albert ügyvéd, szerkesztő áll. Nekünk nincs jogunk beleszólni az ő ügyeikbe, nincs kedvünk beleelegyedni a szörnyű civakodásba, nem is ítélhetünk a távolból. Ámde eltelve igaz szeretettel ceglédi kedves testvéreink iránt, kérve kérjük őket, hogy találják meg útját-módját annak a békességnek, egyetértésnek, amely Cegléd városát az utóbbi időkben olyan örvendetesen fejlesztette. — Félegyháza csendőrséget kért és kapott, a rendőrségi szolgálatok ellátására. Miután nálunk is a csendőrség szolgálatát akarjuk igénybe venni a közgyűlés határozata értelmében a külső pusztákon, ezt az ügyet alkalmilag részletesen ismertetni fogjuk. ✓ — Szerkesztő-változás. A „Nagykőrösi Újság“ megalapítója, Benkó Imre főgymn.tanár, a lap felelős szerkesztői tisztétől visszalépett, másoldalú elfoglaltsága miatt. Elismeréssel kell adóznunk önzetlen munkálkodása iránt. A nagykőrösi pangó viszonyok láttára csak az a vigasztaló, hogy ő és az általa csoportosított gárda továbbra is igyekezni fog kizavarni legközelebbi szomszédainkat a közöny, az elmaradottság fertőjéből. — A kaszinók egyesülése Nagykőrösön. Nagykőrösön eddig két kaszinó állott fenn, egyik a régi, meglelősen kizárólagosan úri rendé, a „Városi kaszinó,“ a másik a polgári elemé, a „Polgári kaszinó.“ Most ez a két kaszinó egyesült „Nagykőrösi kaszinó“ név alatt. Ha ez az összeolvadás nem azt jelenti, hogy külön-külön anyagilag nem tudtak boldogulni, hanem az eddig szinte hadilábon álló társadalmi osztályok közeledését, egybeforrását a közjó érdekében, akkor azt örömmel üdvözöljük Kecskemét, Cegléd, Félegyháza stb. testvérvárosok haladása mutatja, hogy a fejlődést csakis a társadalmi elzárkózottság megszüntetésével, a társadalom együttérzésével lehet elérni. Melegen óhajtjuk, hogy kedves szomszédaink a kaszinók egyesülésével erre az álláspontra helyezkedjenek, mert hiszen nincs szükségük arra, hogy éppen az év első napján, ha az az első is, bizonyítványt állítsanak ki szeretetükről vagy udvariasságukról. Tessék a „B. u. é. k.“ kívánás kellemetlenségeit a jótékony célok oltárán való áldozással megváltani. Nem új ez a gondolat, másutt már életbe is van léptetve. Tessék az emberies célok előbbre vitelére szolgáló egyesületeknek, intézményeknek ez irányban felhívást intézni a közönséghez és igénybe venni a helyi sajtó közreműködését. Váltsuk meg jótékony célra az újévi köszöntéseket. Ne bélyegre költsük a pénzt, hanem emberies célra. Ha ilyen módon tízszeres összegét adjuk annak, amibe a bélyeg kerül, százszorosan megtérül abban, hogy fentebb vázolt gondjainktól megszabadulunk. Egyesüljenek a jótékony egyesületek abban, hogy a jövő 1905. évre felhívják a közönséget, hogy váltsák meg az újévi üdvözleteket. Akkor, aki ezen felhívásra hallgat, kap az illető egyesülettől a lakásra, üzlethelyiségre kifüggeszthető, vagy bárhol előmutatható cédulát arról, hogy magát a jótékony cél érdekében megváltotta az újévi üdvözlésektől. Akkor a helyi lapok készséggel fogják közölni: „Az újévi üdvözléseket megváltották s ismerőseiknek ezen az úton kívánnak boldog új évet: X. Y. 5 korona (a Jótékony Nőegylet javára) ; Z. V. 10 korona (a Siketnémákat Gyámolitó Egyesület javára); M. N. 1 korona (a Rongyos Egyesület javára) stb. stb.“ Az a meggyőződésünk, hogy közönségünk szívesen veszi be ezt a hasznos újítást. Különleges felhatalmazás nélkül is felajánljuk az egész helyi sajtó készséges támogatását. „B.u.é.k. ! Ez a köszöntés sokunknak ad gondot. Ennek a gondnak a megváltásával szerezzünk sok szenvedőnek igazán boldog új évet! Camechio: BÁLI IDÉNY Vásárolja selyemkelme, gaze, crépe de chine, csipkeruha, csipke és szalagszükségletét báli idényre 45is SZÉNÁST, HOFFMANN és TÁRSA selyemáruházában Budapest, IV., Bécsi utca 4-ik szám. Elismert legjobb és legszolidabb cég, hol az utolsó újdonságok mindig raktáron vannak. Hinták ki% állati nMM inditve I« fi l«l›* ~ u«'l›. KECSKEMÉT A SZOMSZÉDBÓL. A szomszédból címen új rovatot nyitunk, amelyben lapunk t. olvasóival megismertetjük azt, ami körülöttünk, közvetlen szomszédunkban, Kecskemét vidékén a közgazdaság és közművelődés érdekében történik. Mi, Kecskemét városa, minden tekintetben központ akarunk lenni, s azért szükséges, hogy folyton éber figyelemmel kísérjük azon vidéket, amelynek központjává akarunk kifejlődni. Teljesítjük ezen megfigyelő kötelességünket azzal a megjegyzéssel, hogy sohasem lesz a célunk, hogy a mi vidékünk rovására szerezzen Kecskemét város előnyöket. Kecskemét város és ennek lakossága busásan megjutalmazva érzi magát, ha vidéke fejlődik, mert hiszen ezzel fejlődik Kecskemét is, mivel városunk nem mesterséges, hanem természetes központ. — Majsa és Vidéke címmel új hetilap indult meg, úgy látszik inkább Félegyházán, mint Majsán. Szíves örömmel üdvözöljük a fejlődést, amely egy-egy hetilap megalakulásában nyilvánul, de kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy az első szám csak jóakaratú várakozásra hív fel bennünket. — Kecskemét megyeszékhely. A „Kun-Halas“ című közgazdasági és társadalmi hetilap hasznos működése hetedik évének betöltése után kiterjesztette működési tervét, s ezentúl „Kis-Kunság“ címen jelen meg, mint egyszersmind a „Kis-Kun-Halasi Gazdakör“ hivatalos lapja. Ez az előnyös változás c so M EG HAVAS. A „Kecskeméti Központi Takarékpénztár" XXXI-ik évi Rendes Közgyűlését f. évi január 17-ik napján d. e. 9 órakor tartandja meg hivatalos helyiségében (rk. egyház új bérháza, I. em.), melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés. 2. A zárszámadás megvizsgálása, a mérleg megállapítása és az igazgatóságnak a nyereség felosztása iránti javaslata. 3. A felügyelő bizottság jelentése. 4. Felügyelő bizottság 3 rendes tagjának és 3 póttagjának 3 évre való választása. 5. Jegyzőkönyv-hitelesítő bizottság megválasztása. A mérleg, az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelentése a részvényesek által a pénztár helyiségében bármikor megtekinthető. Kecskemét, 1904. január hó 2-án. tx igazgatesay. y 1901 január 3.