Kecskemét, 1905. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-01 / 1. szám
4 KECSKEMÉT 1905. —1. sz. dr. Szeless József, dr. Horváth Mihály, Papp Sándor, Diószeghy József és dr. Mészáros Ferenc. A közigazgatási bizottságból a 1. év végével kiléptek: Dömötör Sándor, Papp Sándor, dr. Szeless József, Tatay Jenő és Pacsu Mihály; újra ők választattak meg. A közigazgatási bizottságnak az 1905. évre is bennmaradó tagjai: Györffy Balázs, Kovács Sándor, Fejér István, Nagy Lajos és Laukó Károly. Az országgyűlési képviselő választási központi választmánynak az 1905/907. évekre a megejtett név szerinti szavazás alapján tagjai lettek: Dékány László tanácsnok, dr. Horváth Mihály, Kovács Sándor, S. Kovács Gábor, Füvessy Imre, Györffy Balázs, Szappanos István, dr. dr. Szabó László, Gömöry Sándor, Gyenes Bertalan, Tóth István, dr. Joó Gyula, Molnár János, dr. Dömötör Sándor és Szemző Sándor. Színház: Sziklai Blanka, a budapesti Magyar Színház tagja két estén át vendégszerepelt színházunkban. Barna Izsó kedves zenéjű operettjében, Casanovában, a hármas női főszerepet és a Komnevilli harangokban Szerpolette szerepét játszotta el. Casanovában eleinte indispozicióval küzdött s csak lassanként melegedett bele a szerepbe, de a második és harmadik felvonásban már mint temperamentumos szubrett jelent meg a közönség előtt s kedves egyéniségével, ügyes játékával s kicsiny, de intonálásában mindég tiszta hangjával zajos tapsra késztette a közönséget. A fejlődésképes tehetséggel bíró fiatal színésznő mint Szerpolette is igen szépen oldotta meg feladatát. Kedves alakítása, bár hellyel-közzel nem is volt minden modorosságtól ment, e szerepében is arról tett tanúságot, hogy szívvel-lélekkel igyekszik a szerző intencióinak megfelelni és érvényesülni. És ha a kisasszony le fog szokni a modorosságról, ami remélhető, mert hiszen fiatal és hihetőleg szorgalmas is, akkor igen jó szubrett lesz s jövője is sikerekben gazdag lesz. (k. f.) VÁROSOK KÖZÜGYEI. Nagykőrös Új vasútja. Füzesséry Kálmán, a nagykőrös-bécskei vasútvonal kiépítésének engedményese, kérelmet intézett a városi képviselőtestülethez. Beadványában említi, hogy az országos pénzügyi viszonyok kedvezőre fordultával az építkezési vállalat is fellendül; jelzi, hogy az általa tervezett vasút előmunkálatai és kiépítésének Mert fejében pénzt nem szedtem kupetzektől, zsidóktól, E’ fa tréfa, tán nem héjjig üres minden valóktól. Jobbra néző szembe tűnik ostorfán szökő kútam, A’hoz is csak annyi lépés, mint szál erdömhöz útam. Előtte megy a vizfojás, úribb nevén: kanális, Melyben zátonyra vetődne máskor egy fakanál is. De bezzeg, mikor Jupiter a’ felhőjét szakasztja, Szomszéd előtt az úttzánál Fertő tavát árasztja. Hol két ölnyi helyen gyakran kotsi, szekér elakad, ’S a méryült Bajos iszonyú káromlásokra fakad — Barmainak ’s várossának mivelvén teremtését, Hogy nem bírják, Hama’ pedig nem ügyeli töltését. Halljuk viskóm három öles szinbeli gazdaságát, Déli végében az ölf a magazin tágasságát. Hol bár tévés helyet foglalt Fél ölnek berakása, Mégis egy pár hizó lúdnak jut alkalmas lakása. Errébb kádak, suta, ’s néhány üres hordók állanak. Hogy ha benn bortól szárazok, kívülről se ázzanak. Mellettek az egy kerekű szekér, az is heverő, Tojáshoz se kiválhatván, nemhogy vonáshoz erő. Ugyan ott volna baromfi reggelésre kalitka, Csak hogy az ajándék kappan, tyúk, tsirke benne ritka. Mert nem ereget se jobbágy, sem ügyes-bajos bele, Mely uraság és hivatal hijjával létes jele. Az udvar kissebbnél nagyobb, e’ szerént elég tágas, Nem aggatván az uttzáról bétett kútyóm és ágas. A’ két lovú kocsi könnyen megfordul farát vetve, Sött a hat lovas hintó is öt kereken pergetve. Mind széle, mind hossza fertály száz lépésnyire terjed, A’ kinek étel után sétálni kedve gerjed. Ebben az ezres mozgásnak itthon módját ejtheti, Ha hússzor fel, hússzor alá végig-végig ügeti. Gondolatom a lajtorján másszon még a padlásra, Hát ha majd hoz le valami jelest a tudatásra. Nem terheli gerendáit se szem, se szalma rakás, Azért egérnek se tettzik rajta fel házi lakás. Akasztott ember formáján nem lógganak szalonnák, Mellyek két s négy lábú macskák figyelmét oda vonnák. Három ház itt a házi szent: rend, tisztaság, tsendesség, Az igazi vagyon pedig egyetlen a’ békesség. De van egy házi kereszt is, mely miatt a bosszú sok. Hogy járnak nálam izmosabb, ’s tán pénzesebb koldusok, engedélyezése már azon stádiumban van, hogy a kaució letétele után az építkezés minden továbbiak nélkül azonnal foganatba vehető. Kéri ennélfogva a városi képviselőtestületet, hogy a már egyszer e vasútvonal kiépítésére megszavazott 250 ezer korona hozzájárulási összeget újból szavazza meg. íme, ezek szerint jelenleg két vasúti terv kerül a közeljövőben a képviselőtestület döntése alá. Egyik a dr. Fülöp Zsigmond szegedi ügyvéd által kezdeményezett keskeny vágányú vasút terve — s a másik a Füzesséryféle terv, mely rendes nyomtávolú vonal kiépítését veszi, illetőleg vette már évekkel előbb célba s most annak megvalósítását szándékozik munkába venni. Cegléd város pénzügyi bizottsága a jövő évi költségvetés előirányzatába új ártézi kút fúrására 4000 kor. összeget vett föl. Félegyháza város pedig a jövő évben három ártézi kútat fúrat. (Boldog szomszédaink!) Félegyháza város hatósága a város közönségére való tekintettel a következő három évre újból bérbevette az államtól a húsfogyasztási és boritaladót. A város ezáltal a lakosságot meg akarta kímélni a kellemetlen zaklatástól. Mint bérlő, a város lakosainak újból azt a kedvezményt nyújtotta, hogy a lakossággal a borfogyasztásra nézve kiegyezett. Csendőrség, mint rendőrség a városokban. Napról-napra nagyobb hódítást tesz az az eszme, hogy a majd mindenütt erélytelennek és gyengének bizonyult polgári rendőrség helyett a városi rendőri szolgálatra is csendőrség alkalmaztassék. Mint a lapokban olvashatjuk, 1905. január elsejétől kezdve Szatmárnémeti sz. kir. városban, ápril 1-től fogva pedig Nagybánya sz. kir. bányavárosban is a csendőrség fogja teljesíteni a városi rendőri szolgálatot. Legújabban Mezőtúr lépett megállapodásra a belügyminisztériummal, hogy legkésőbb 1905. március 1-től kezdve a városi rendőrszolgálatot a csendőrség lássa el. GAZDASÁGI ÜGYEK. * A budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége tudvalevőleg hosszabb idő óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az érdekcsoportok tömörítése által a hazai kiviteli kereskedelemnek lendületet adjon. E tárgyban több értekezletet is hívott már egybe. Ez a kezdeményezés aktuális stádiumba lépett nemcsak a készülő kereskedelempolitikai események folytán, de azzal is, hogy a kereskedelmi kormány a kivitelfejlesztés módozatairól nagyarányú tanulmányokat folytat és tervszerű akciót készít elő. A budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége ez