Kecskemét, 1907. július-december (35. évfolyam, 28-52. szám)

1907-07-14 / 28. szám

28. szám, KECSKEMÉT 3. oldal, részt ipari vállalkozásainkban tőkegazdag földbirtokosaink és a dúsgazdag főpapság, amely két osztály együtt­működve, óriási összegeket helyezhetne el ipari vállalatok­ban, a­nélkül, hogy ez mezőgazdaságuk hátrányára válna. Mert nyilvánvaló, hogy ezek az ipari vállalkozások első­sorban a birtokukon termelt nyersanyag feldolgozá­sát céloznák, ami nemcsak a mainál belter­­jesebb mezőgazdasági és állattenyésztési üzemre indítaná a birtokosokat — hogy ezen a réven is a jelenleginél sokkal na­gyobb jövedelemre tegyenek szert , ha­nem aránylag csekély beruházással sikere­sen versenyezhetnének azokkal a külföldi gyárakkal, amelyek a magyar nyersanyagot megvásárolva és telepük helyére szállítva, feldolgozva újra beviszik Magyarországba. Oly kézzelfoghatóan biztos jövedelem kínálkozik ezen a téren nagybirtokosaink­nak, hogy valósággal megdöbbentő, miért nem követik ebben a tekintetben a külföldi nagybirtokosok módszerét, akik a legna­gyobb iparvállalatoknak is tulajdonosai és azokból óriási jövedelmeket húznak, nem is szólva arról, hogy implicite birtokaik for­galmi értékét is aránytalanul növelnék. De nem a szóban levő egyének ma­gángazdagsága érdekel bennünket, hanem a nemzeti vagyon szaporodásának fokozása és az ezáltal mielőbb elérhető gazdasági függetlenség. Ha a nevezettek egyéni vagyo­­naikat nem tekintik munka és vállalkozás által még ezután is szaporítandóknak, ezen avult felfogást illetőleg kell, hogy kizárólag önmagukkal legyenek tisztában. Ami azonban a nemzeti vagyon sza­porítását s az ez iránti, minden egyes e haza polgárát aránylagos részben terhelő feladatot illeti, egymagában távolról sem elegendő például egyéni szükségleteit hazai eredetű cikkek bevásárlása által fedezni, hanem a versenyző többi államok rohamos gazdagodásának mértéke által váratlanul terjedt látókörből kell a kérdést tekinteni. Amerikának mesébe illő, a francia és angol nemzeti vagyonokat túlszárnyaló gaz­dagodása, a Carnegie Rockefeller, Vander­bilt, Morgan, Gould és a többi milliárdosok vagyontömegeinek eddig hallatlan nagysága teljesen eltolta a magán és a nemzeti va­gyonok határait illető mértékeket. Tehát az említett és hasonló bármily hazafias, de anyagi kihatásukban aránylag kisméretű eszközökkel csak legfeljebb erkölcsi sike­reket érhetünk el, szerzett érdemeit. A gyűlés ezután az intézet igazgatójává dr. Tegze Gyulát, helyettes igazgatójává pedig dr. Joó Gyulát választotta meg egy évi időtartamra. Egyben dr. Tegze Gyulát megbízta az igazgató­tanács jegyzői tisztével. A távozó igazgatónak a felmentvényt is megadta a gyűlés folyó évi július hó 15-től számítva. Áttért azután a gyűlés a betöltendő tanszék ügyére. A tanári kar javaslatai alap­ján elhatározta, hogy a megüresedett tan­székre a pályázatot augusztus 4-i lejárattal meghirdeti, úgy, hogy az új tanár már folyó évi szeptember 1-én köteles legyen állását elfoglalni. Hosszabb vita indult meg ama kér­dés tekintetében, hogy ezen tanszék betöl­tésének joga Kecskemét városát, vagy a kecskeméti ev. ref. egyháztanácsot illeti-e meg? A kérdés minden oldalról való meg­vitatása után az igazgató­tanács azon állás­pontra helyezkedett, hogy a tanszék be­töltésének joga a kecskeméti ev. ref. egy­háztanácsot illeti meg, így tehát a megüre­sedett magyar­ és osztrák magánjogi tan­széket a kecskeméti ev. ref. egyháztanács fogja betölteni augusztus második felében. Még néhány folyó ügyet intézett el az igazgató-tanács és ezzel a gyűlés véget ért. (h.) Jogakadémiai tanárválasztás. Dr. Kiss Albert igazgató-tanárnak Kassára történt kinevezésével megüresedett a magyar magán- és osztrák­ jogi tanszék a­­helybeli ev. ref. jogakadémián. Folyó hó 12-én délután 5 órakor gyűlést tartott a jogakadémia igazgató­tanácsa, melyen dr. Kiss Albert írásban is beadta az igazgató-tanári állásáról szóló lemondását. Azután megha­tottsággal vett búcsút a távozó igazgató a jogakadémiától, melynek kötelékében 10 évig munkálkodott. Mészáros János, az igazgató­­tanács h. elnöke hosszabb beszédben mon­dott búcsút a távozó igazgató­ tanárnak, ki­nek távozását egyrészt sajnálnia kell, más­részt örülnie kell annak, hogy jogakadémiánk egyik kiváló tanerejét érte ez a szép ki­tüntetés. Indítványára az igazgató-tanács egyhangúlag jegyzőkönyvbe igtatja a távozó igazgató-tanárnak a jogakadémia körül HÍREK A borzasztó hir. VAGY A SUTA KASZA. (Párbeszéd.) — Hallotta-e, mi az újság ? — Hogyne, papiros . . . — Régi vicc. — Hát? — El van rontva a Kossuth-szobor. — Borzasztó! — A római alak kezében suta a kasza. — Hallatlan ! — Most az egész ország rajtunk kacag. — Rettenetes! — Tudja miért? — No ? — Mert lesutakaszaboljuk egymást. Telefonkezelés. Alszanak a postán! Körülbelül jó néhány hete már, hogy az egyes helyekre bevezetett telefonokat vagy egyáltalában nem vagy csak nagyon sokára lehet használni. Eddig halogattuk a felszólalást, de most már oly annyira tűrhe­tetlenné vált a helyzet, hogy tovább nem lehet kibírni. Van valamink, ami még sincs, mert nem lehet használni. És ami a leg­jobb, nem a mi hibánkból, hanem a má­sokéból. De térjünk a dologra. Nem tudom, a beállott forróság-e vagy más az oka annak, hogy néha 10—20 per­cig is elcsöngethet az ember a telefonnál, amíg a postai alkalmazott kegyeskedik vissza­felelni és összekapcsolni a kért számmal. Er­ről már felhangzott egyszer a panasz, de akkor azt jelentették ki, hogy azért történik a késedelem, mert újítást hoztak be, amit nem tud még minden telefonozni akaró. Az újítás pedig abból áll, hogy csengetés után a mozgó kagylót azonnal a fülhöz kell vinni, mert a postáról nem csengetnek vissza. Igen ám, de mit tapasztalunk? Azt, hogy nem­csak hogy a csengetés után azonnal nem felelnek, de nem felelnek ott még egy ne­gyed óra múlva se. Sőt a héten egyik ügy­védi irodában megtörtént az az eset is, hogy hiába csengettek félórákig, egyáltalában nem reagáltak rá. Egész délután nem lehe­tett használni a telefont, mert a kirendelt postatiszt úrnak vagy kicsodának nem mél­­tóztatott a helyéről felkelni, vagy nem tet­szett neki meghallani a felszólító csengetést. És az egészben az a legszomorúbb, hogy tény és való. Hát ez egyenesen tarthatatlan állapot. Mi azt hisszük, hogy azért vezették be a telefont, hogy megkönnyítsék az üzleti vagy szóbeli ügyek lebonyolítását. De ilyen kö­rülmények között sehogy se hozza meg a kívánt eredményt. Mert ha félórákig kell várakozni, hogy beszélgessünk valakivel te­­lefonb­e, úgy inkább elmegy az illető és elintézi ügyfelével személyesen a dolgát. Vagy talán azért létesítették a telefont, hogy az összekötő állomáshoz kirendelt közeg kialudhassa magát ? Alig hisszük, hogy ezért! Felhívjuk tehát a postafelügyelőség figyelmét erre a visszás állapotra és remél­jük, hogy felszólalásunknak meg lesz a kí­vánt eredménye és újra visszajő majd az az idő, mikor telefonon 2—3 perc alatt lehe­tett lebonyolítani az ügyeket. Megkívánja ezt a posta jó hírneve, de legkivált meg­kívánja a nagyközönség, vagy ha úgy tet­szik: az előfizetők érdeke. (h ... a). — Árpád-ünnep. Ezer éve már annak, hogy a magyarok daliás vezére, a hős hon­foglaló Árpád vezér örökálomra hunyta le szemét. Halálának ezredik évfordulóját nagy ünnepség keretében szándékozik megünne­pelni az egész magyar hazafias társadalom. Mint halljuk, Budapesten egy előkészítő bi­zottság is alakult, melynek kebelében Szap­panos István, városunk országgyűlési képvi­selője is helyt foglal. Ez a bizottság most felhívást intézett az ország összes törvény­­hatóságához, vármegyéihez, hogy minél na­gyobb fénnyel és apparátussal folyjon le az ünnepély. A nagyszabásúnak ígérkező ünnepség Pusztaszeren, szeptember hónap első felében fog végbemenni az egész or­szág jelenlétében. — Kinevezések. Az igazságügyi minisz­ter Láber Viktor kecskeméti kir. törvény­­széki joggyakornokot a tordai törvényszék­hez aljegyzővé nevezte ki. — A m­. kir. belügyminiszter a kecskeméti menhelybizott­­ság alelnökévé dr. Tegze Gyula jogakadé­miai tanárt 6 évre kinevezte. — Áthelyezés. A kecskeméti polgári leányiskolánál az 1907—1908. iskolai évben felállítják a párhuzamos negyedik osztályt és ezen okból új tanerő alkalmazása válik szükségessé. Ezen új állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter Orbán Nándor föl­­dinket, liptószentmártoni állami polgári is­kolai tanítót helyezte át. — Esküvő: Mikes Gábor aradi ügyvéd­­jelölt és Hornyik Irma, Hornyik József áll. reáliskolai tanár nagyműveltségű leánya szeptember 8-án esküdnek örök hűséget egymásnak a kecskeméti róm. kath. nagy­templomban. — Kitüntetett kecskeméti kiállítók. Az országos sütő- és cukrászipari kiállításon Kecskemét is kivette a maga részét, sőt a

Next