Kecskemét, 1907. július-december (35. évfolyam, 28-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
28. szám, KECSKEMÉT 3. oldal, részt ipari vállalkozásainkban tőkegazdag földbirtokosaink és a dúsgazdag főpapság, amely két osztály együttműködve, óriási összegeket helyezhetne el ipari vállalatokban, anélkül, hogy ez mezőgazdaságuk hátrányára válna. Mert nyilvánvaló, hogy ezek az ipari vállalkozások elsősorban a birtokukon termelt nyersanyag feldolgozását céloznák, ami nemcsak a mainál belterjesebb mezőgazdasági és állattenyésztési üzemre indítaná a birtokosokat — hogy ezen a réven is a jelenleginél sokkal nagyobb jövedelemre tegyenek szert , hanem aránylag csekély beruházással sikeresen versenyezhetnének azokkal a külföldi gyárakkal, amelyek a magyar nyersanyagot megvásárolva és telepük helyére szállítva, feldolgozva újra beviszik Magyarországba. Oly kézzelfoghatóan biztos jövedelem kínálkozik ezen a téren nagybirtokosainknak, hogy valósággal megdöbbentő, miért nem követik ebben a tekintetben a külföldi nagybirtokosok módszerét, akik a legnagyobb iparvállalatoknak is tulajdonosai és azokból óriási jövedelmeket húznak, nem is szólva arról, hogy implicite birtokaik forgalmi értékét is aránytalanul növelnék. De nem a szóban levő egyének magángazdagsága érdekel bennünket, hanem a nemzeti vagyon szaporodásának fokozása és az ezáltal mielőbb elérhető gazdasági függetlenség. Ha a nevezettek egyéni vagyonaikat nem tekintik munka és vállalkozás által még ezután is szaporítandóknak, ezen avult felfogást illetőleg kell, hogy kizárólag önmagukkal legyenek tisztában. Ami azonban a nemzeti vagyon szaporítását s az ez iránti, minden egyes e haza polgárát aránylagos részben terhelő feladatot illeti, egymagában távolról sem elegendő például egyéni szükségleteit hazai eredetű cikkek bevásárlása által fedezni, hanem a versenyző többi államok rohamos gazdagodásának mértéke által váratlanul terjedt látókörből kell a kérdést tekinteni. Amerikának mesébe illő, a francia és angol nemzeti vagyonokat túlszárnyaló gazdagodása, a Carnegie Rockefeller, Vanderbilt, Morgan, Gould és a többi milliárdosok vagyontömegeinek eddig hallatlan nagysága teljesen eltolta a magán és a nemzeti vagyonok határait illető mértékeket. Tehát az említett és hasonló bármily hazafias, de anyagi kihatásukban aránylag kisméretű eszközökkel csak legfeljebb erkölcsi sikereket érhetünk el, szerzett érdemeit. A gyűlés ezután az intézet igazgatójává dr. Tegze Gyulát, helyettes igazgatójává pedig dr. Joó Gyulát választotta meg egy évi időtartamra. Egyben dr. Tegze Gyulát megbízta az igazgatótanács jegyzői tisztével. A távozó igazgatónak a felmentvényt is megadta a gyűlés folyó évi július hó 15-től számítva. Áttért azután a gyűlés a betöltendő tanszék ügyére. A tanári kar javaslatai alapján elhatározta, hogy a megüresedett tanszékre a pályázatot augusztus 4-i lejárattal meghirdeti, úgy, hogy az új tanár már folyó évi szeptember 1-én köteles legyen állását elfoglalni. Hosszabb vita indult meg ama kérdés tekintetében, hogy ezen tanszék betöltésének joga Kecskemét városát, vagy a kecskeméti ev. ref. egyháztanácsot illeti-e meg? A kérdés minden oldalról való megvitatása után az igazgatótanács azon álláspontra helyezkedett, hogy a tanszék betöltésének joga a kecskeméti ev. ref. egyháztanácsot illeti meg, így tehát a megüresedett magyar és osztrák magánjogi tanszéket a kecskeméti ev. ref. egyháztanács fogja betölteni augusztus második felében. Még néhány folyó ügyet intézett el az igazgató-tanács és ezzel a gyűlés véget ért. (h.) Jogakadémiai tanárválasztás. Dr. Kiss Albert igazgató-tanárnak Kassára történt kinevezésével megüresedett a magyar magán- és osztrák jogi tanszék ahelybeli ev. ref. jogakadémián. Folyó hó 12-én délután 5 órakor gyűlést tartott a jogakadémia igazgatótanácsa, melyen dr. Kiss Albert írásban is beadta az igazgató-tanári állásáról szóló lemondását. Azután meghatottsággal vett búcsút a távozó igazgató a jogakadémiától, melynek kötelékében 10 évig munkálkodott. Mészáros János, az igazgatótanács h. elnöke hosszabb beszédben mondott búcsút a távozó igazgató tanárnak, kinek távozását egyrészt sajnálnia kell, másrészt örülnie kell annak, hogy jogakadémiánk egyik kiváló tanerejét érte ez a szép kitüntetés. Indítványára az igazgató-tanács egyhangúlag jegyzőkönyvbe igtatja a távozó igazgató-tanárnak a jogakadémia körül HÍREK A borzasztó hir. VAGY A SUTA KASZA. (Párbeszéd.) — Hallotta-e, mi az újság ? — Hogyne, papiros . . . — Régi vicc. — Hát? — El van rontva a Kossuth-szobor. — Borzasztó! — A római alak kezében suta a kasza. — Hallatlan ! — Most az egész ország rajtunk kacag. — Rettenetes! — Tudja miért? — No ? — Mert lesutakaszaboljuk egymást. Telefonkezelés. Alszanak a postán! Körülbelül jó néhány hete már, hogy az egyes helyekre bevezetett telefonokat vagy egyáltalában nem vagy csak nagyon sokára lehet használni. Eddig halogattuk a felszólalást, de most már oly annyira tűrhetetlenné vált a helyzet, hogy tovább nem lehet kibírni. Van valamink, ami még sincs, mert nem lehet használni. És ami a legjobb, nem a mi hibánkból, hanem a másokéból. De térjünk a dologra. Nem tudom, a beállott forróság-e vagy más az oka annak, hogy néha 10—20 percig is elcsöngethet az ember a telefonnál, amíg a postai alkalmazott kegyeskedik visszafelelni és összekapcsolni a kért számmal. Erről már felhangzott egyszer a panasz, de akkor azt jelentették ki, hogy azért történik a késedelem, mert újítást hoztak be, amit nem tud még minden telefonozni akaró. Az újítás pedig abból áll, hogy csengetés után a mozgó kagylót azonnal a fülhöz kell vinni, mert a postáról nem csengetnek vissza. Igen ám, de mit tapasztalunk? Azt, hogy nemcsak hogy a csengetés után azonnal nem felelnek, de nem felelnek ott még egy negyed óra múlva se. Sőt a héten egyik ügyvédi irodában megtörtént az az eset is, hogy hiába csengettek félórákig, egyáltalában nem reagáltak rá. Egész délután nem lehetett használni a telefont, mert a kirendelt postatiszt úrnak vagy kicsodának nem méltóztatott a helyéről felkelni, vagy nem tetszett neki meghallani a felszólító csengetést. És az egészben az a legszomorúbb, hogy tény és való. Hát ez egyenesen tarthatatlan állapot. Mi azt hisszük, hogy azért vezették be a telefont, hogy megkönnyítsék az üzleti vagy szóbeli ügyek lebonyolítását. De ilyen körülmények között sehogy se hozza meg a kívánt eredményt. Mert ha félórákig kell várakozni, hogy beszélgessünk valakivel telefonbe, úgy inkább elmegy az illető és elintézi ügyfelével személyesen a dolgát. Vagy talán azért létesítették a telefont, hogy az összekötő állomáshoz kirendelt közeg kialudhassa magát ? Alig hisszük, hogy ezért! Felhívjuk tehát a postafelügyelőség figyelmét erre a visszás állapotra és reméljük, hogy felszólalásunknak meg lesz a kívánt eredménye és újra visszajő majd az az idő, mikor telefonon 2—3 perc alatt lehetett lebonyolítani az ügyeket. Megkívánja ezt a posta jó hírneve, de legkivált megkívánja a nagyközönség, vagy ha úgy tetszik: az előfizetők érdeke. (h ... a). — Árpád-ünnep. Ezer éve már annak, hogy a magyarok daliás vezére, a hős honfoglaló Árpád vezér örökálomra hunyta le szemét. Halálának ezredik évfordulóját nagy ünnepség keretében szándékozik megünnepelni az egész magyar hazafias társadalom. Mint halljuk, Budapesten egy előkészítő bizottság is alakult, melynek kebelében Szappanos István, városunk országgyűlési képviselője is helyt foglal. Ez a bizottság most felhívást intézett az ország összes törvényhatóságához, vármegyéihez, hogy minél nagyobb fénnyel és apparátussal folyjon le az ünnepély. A nagyszabásúnak ígérkező ünnepség Pusztaszeren, szeptember hónap első felében fog végbemenni az egész ország jelenlétében. — Kinevezések. Az igazságügyi miniszter Láber Viktor kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot a tordai törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — A m. kir. belügyminiszter a kecskeméti menhelybizottság alelnökévé dr. Tegze Gyula jogakadémiai tanárt 6 évre kinevezte. — Áthelyezés. A kecskeméti polgári leányiskolánál az 1907—1908. iskolai évben felállítják a párhuzamos negyedik osztályt és ezen okból új tanerő alkalmazása válik szükségessé. Ezen új állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter Orbán Nándor földinket, liptószentmártoni állami polgári iskolai tanítót helyezte át. — Esküvő: Mikes Gábor aradi ügyvédjelölt és Hornyik Irma, Hornyik József áll. reáliskolai tanár nagyműveltségű leánya szeptember 8-án esküdnek örök hűséget egymásnak a kecskeméti róm. kath. nagytemplomban. — Kitüntetett kecskeméti kiállítók. Az országos sütő- és cukrászipari kiállításon Kecskemét is kivette a maga részét, sőt a