Kecskemét, 1907. július-december (35. évfolyam, 28-52. szám)
1907-08-25 / 34. szám
4. oldal, tetbe jöhet még a kegyelet oltáránál is. Nem ritkaság, hogy elhunyt kedveseink koszorúját megváltjuk valamely jótékony célra. Kinek jutna eszébe fölötte megbotránkozni, hogy ilyen módon akarunk szabadulni a hideg külsőségektől, amely inkább csak a szemet, mint a lelket gyönyörködteti. Nem akarjuk mi ezzel azt mondani, hogy a szobrokra nincs szükség. Hanem a kegyelet virágai talán nem festenének rosszul így sem. TÜDŐBETEGEK SZANATÓRIUMA Rákóczi emlékére a kecskeméti nép! Mennyivel állandóbb és tartalmasabb volna így a mi kegyeletünk! De hagyjuk abba. Békesség a jókedvű adakozóknak. Lucifer: HÍ KEK Hát ez mi? x 25 kor. 20 f. x Előttünk fekszik a város zárszámadása. Az utolsó fillérig ki van benne mutatva, hogy miként kezelték a város vagyonát, jövedelmeit, hova és milyen célokra fordították azokat. Sok szép tételt látunk a kiadási rovatban ; a sok között van azonban egy igen csinos kis tétel is. Ki van mutatva, hogy az 1906. évben a város utcáinak locsolására 25 korona 20 fillért fordítottak. És még mondja valaki, hogy nem haladunk, hogy nem áldozunk a közegészségnek, hogy városunk törvényhatósága nem hord bennünket apai szivén. De meg aztán a választópolgár egészsége sem kutya ám, ö. m. a f. 25 korona 20 fillér . . . Hallatlan! Egy több mint 60 ezer lakossal biró város, melynek utcái híresek a portengerről, egy esztendő leforgása alatt csak ennyit fordított utcáinak locsolására. Ugyan hány utcát locsoltak fel és hányszor locsoltattak ezen a rengeteg összegű pénzen ? Ugyan merre van az a boldog városrész, melynek lakói még locsolókocsit is láttak ? No azok már nyugodt szívvel meghalhatnak, mert látták a legnagyobb csodát: Kecskemét város locsolókocsiját! Amire más városok ezreket és ezreket áldoznak, arra a gazdag Kecskemét, izé... no de ne mondjuk ki még egyszer, hány garast áldoz. — Közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság folyó hó 30-án pénteken délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen folyó ügyeket fognak elintézni. — Választmányi gyűlés. A kecskeméti ügyvédi kamara folyó hó 25-én vasárnap d. e. 10 órakor saját helyiségében választmányi és fegyelmi ülést tart. — Tanitónőválasztás. Wilter Gizella távozásával megüresedett tanítónői állást a múlt vasárnap töltötte be az iskolaszék. Valami 21 -en pályáztak a megüresedett állásra, mert óriási küzdelem után néhány szótöbbséggel Kauzler Sándornével töltötte be az iskolaszék, aki már körülbelül 10 év óta működik mint helyettes tanítónő a máriavárosi iskolánál. — A népmulatság jövedelmének elszámolása. A Rákóczi szobor népünnepély rendező bizottsága folyó hó 26. napján, hétfőn d. u. 5 órakor a városi székház bizottsági termében ülést tart, melynek egyedüli tárgya a népmulatság bevételeinek és kiadásainak elszámolása. — Vége a térzenének. Pénteken, 23-án reggel távoztak tőlünk a már 3 hét óta itt állomásozó 38-as bakák, magukkal vivén természetesen a zenekarukat is. Vége szakadt hát a térzenéknek, a sétáknak, vége a lökdösölődéseknek és a nyílt utcai erkölcstelenségeknek, vége a lábratapadások kellemes mesterségének. És sokan szomorúan kérdezik: várjon mikor lesz újra benne részünk. Vigasztalódjunk. Jövőre. Mint halljuk valami három zenekar fog huzamosabb ideig itt lenni, mert itt lesznek a nagy gyakorlatok. Az állami polgári és elemi leányiskolában a növendékek beírása szeptember 1., 2., 3., 4. és 5-én lesz, mindig délelőtt 8 órától 11-ig- Akik most jönnek először a polgári leányiskolába, újraoltási bizonyítványt is tartoznak bemutatni. Tandíjmentességért augusztus 30-ig kell a kérvényt az igazgatósághoz beadni. Kecskemét, 1907. augusztus 23. Pásthy Károly igazgató. — Dalárdáink Egerben. Vége van az egri országos dalversenynek, hazajöttek dalárdáink. A „Kecskeméti Dalárda“ a negyedik helyezett lett és egy gyönyörű kiállítású Szent Cecilia szobrot nyert, a „Polgári Dalárda“ azonban helyezettlenül került ki a versenyből. Óriási méltatlankodást keltett az a bánásmód, melyben a zsűri tagjai dalárdáinkat illette. Nem kecskeméti emberektől hallottuk, hogy mindkét dalárdánk oly kitűnő készültséget mutatott fel, hogy kivált a többi összes dalárda közül. És hogy mégis csak olyan nem nagy eredménynyel tértek vissza, annak sok és elég szomorú okai vannak. De ezekről egyelőre hallgassunk, had érjenek a dolgok. — Beiratás a zenei iskolába. Az Államilag Segélyezett Városi Zeneiskolában az 1906—1907-iki tanév augusztus hó 31-ikével kezdődik. Növendékek felvétetnek a zongora-, hegedű, cimbalom és magánénektanszakokra, a karének-tanfolyamra és a zenekari gyakorlatokra. Tandíjak: Az alsófokú zeneiskolában (zongora és hegedű), úgyszintén a cimbalom-tanszak összes évfolyamai évi 50 korona (25 forint.) A középfokú zeneiskolában, valamint a magánének tanszakon évi 80 korona (40 forint.) Beiratási díj bármely tanszakon 4 korona (2 frt.) Ennek fejében a növendék az iskola hangszerein gyakorolhat, valamint a karéneket, illetőleg a zenekari játékot díjtalanul tanulja. Aki csak a karének-tanfolyamot, vagy a zenekari gyakorlatot óhajtja látogatni, csupán a 4 korona behratási díjat fizeti. A tandíjak félévi vagy havi részletekben előre fizetendők, a megkezdett félév tandíja azonban teljesen kifizetendő abban az esetben is, ha a növendék bármi okból nem látogatná az előadásokat. Beiratkozni lehet a zeneiskola helyiségében (Tatay-tér, ezredesi lak I. emelet) augusztus hó 31-től szeptember 4-ig, naponként délelőtt 8-tól 12-ig és délután 3-tól 5-ig, vasárnap délelőtt 10-től 12-ig. Bővebb felvilágosítást ad az igazgató. Az előadások szeptember hó 5-én kezdődnek. Kecskemét, 1907. augusztus hó. Szent-Gály Gyula igazgató. — Barbarizmus a vásárban. Lapunk egyik számában megírtuk azt a hallatlan barbarizmust, hogy az állítólagos szerecsen a nemrégiben lezajlott nyári vásárban elevenen evett csirkét és egyben felhívtuk erre az undok esetre az Állatvédő Egyesület figyelmét. Mint a rendőrségtől értesülünk, az egyesület meg is tette a maga kötelességét és feljelentette a szerecsent, illetőleg annak gazdáját állatkínzásért. A feljelentés folytán meg is indították az eljárást a vásári bódé tulajdonosa ellen. Minél szigorúbban kell büntetni minden, még a legcsekélyebb állatkínzást is, hogy okuljon a nép, amelynek még mindig nagy a hajlandósága az állatkínzásra. A „Vasárnapi Újság“ augusztus 25-iki számának képei a közelmúlt napok nevezetesebb eseményeire vonatkoznak: az egri dalünnepre és Dobó István szobrának leleplezésére, a király születése napján a Vérmezőn tartott csapatszemlére, a balatonföldvári búcsúra stb. Szépirodalmi olvasmányok Vargha Gyula és Sajó Sándor verse, Mikszáth Kálmán és Pekár Gyula regénye, Nagy Endre elbeszélése s Wharton Edith angolból fordított regénye. Egyéb közlemények: Horváth Janka visszaemlékezése a szabadságharc idejére, Neogrády Antal egy eredeti rajza, Joachim József és Borghese herceg arcképe, kép az angol király isdili látogatásáról, képek a Szent István-napi körmenetről, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Közintézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkróniká“-val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest IV., Egyetemutca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. * El az uszálylyal! Ezt hallani minduntalan, amióta nyilvánvaló lett, hogy a por nemcsak a légzőszerveket izgatja, hanem betegségeknek, különösen a tuberkelbacillusok átvitele útján, tüdőbetegségnek az okozója. A modern tudomány nagy súlyt helyez az ezen betegség elleni óvóintézkedésekre és elsősorban ajánlja a légzőszervek megvédését hurut ellen, mert csakis katarrhális gyuladáson képesek a bacillusok terjeszkedni. Semmi más szer sem használható e célra jobban, mint a „Sirolin-Roche“, mely a köhögést csillapítja és a légzőszerveket a bacillusok káros hatása ellen megvédi. Rakható minden gyógyszertárban. KECSKEMÉT 34. szám. JÓTÉKONYSÁG. A Kecskeméti Ipartestület és a Kecskeméti Iparegyesület által az 1907. évi julius hó 28-án tartott népmulatság alkalmával a bazársátrakba adományoztak: Szánd Jánosné pogácsa, Kaiser Béláné lekváros kifli, almás pité, Nagy Mihályné kőmives sütemény, Bende Gergelyné cukrász sütemény, Gyulai Károlyné cukrász sütemény, Tassy Pálné cukrász sütemény, Hankovszky László pékkenyér, Orbán Jánosné sütemény, Szabó Gergelyné sütemény, Faragó Károlyné alma, Kis Jenőné sütemény, Zsigmond Ferencné piskóta, Güttinger József alma, Dudvay Mihályné cukrász sütemény, Tóth Lászlóné vaskereskedő torta és cukrász sütemény, Bencsik Elek pék sütemény, Somogyi István hentes virstli, Wittmann Károly sütemény és torta-