Kecskemét, 1909. július-december (37. évfolyam, 28-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

2. oldal, kezett vendégek kijelölt szállásaikra vonulnak.­­) Este 7 órakor a városháza köz­gyűlési dísztermében díszközgyűlés, a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó beszéd, tartja dr. Bárczy István az Országos Szövetség elnöke. 2. Az ünnnepi közgyűlés díszelnöké­­nek megválasztása. 3. A versenybiróság megválasztása. 4. A versenyző dalegyesületek ver­senyzési sorrendjének sorshúzás útján való megállapítása. 5. A diszelnök és a védnökök meghí­vása küldöttségek útján. 6. A diszelnök és a védnököknek a közgyűlésen való megjelenése. 7. Üdvözlő beszédet tart gróf Zichy Géza örökös tiszteletbeli elnök. 8. A megválasztott diszelnök ünnepi beszéde. 9. A versenybiróság választása ered­ményének kihirdetése. 10. A versenyzés sorrendjének kihir­detése. 11. A magyar dalegyesületek Orszá­gos Szövetségének uj alapokra való fek­tetése. Előadó Sztojanovits Jenő országos társkarnagy. 12. Az ünnepi közgyűlés elhalasztása, 1909. évi augusztus hó 18-ának délelőtt 9 órájára. k) A díszközgyűlés után ismerke­dési estély. MÁSODIK NAP. 1909. augusztus 16. (Hétfő.) 1. Délelőtt 9 órakor a versenyző dalosegyesületek zászlaik alatt gyüle­keznek a városházi előtti téren. Ünnepi felvonulás a dalcsarnokba, a dalosversenyre. 2. 10 órakor. A kijelölt verseny­zők első felének kötött karral való versenyzése. (1-ső hangverseny.) 1. Délután 3 órakor az összkarok első próbája a dalcsarnokban. (Ugyanakkor az alapszabályok 20. §-a alapján netán fogana­tosítandó próbaéneklés.) 2. Délután fél 5 órakor. A kijelölt versenyzők második felének kötött karral való versenyzése. (Il-ik hangverseny.) 3. Este 8 órakor Kecskemét város ünnepi estebédet ad a dalosszövetség és a dalosegyesületek vezetőinek tiszteletére. 4. Este 9 órakor a dalosegyesületek szerenádokat adnak a zászlaikat meg­ko­szorúzott hölgyeknek. HARMADIK NAP: 1909. augusztus 17. (Kedd.) 1. Délelőtt 9 órakor a versenyző dalosegyesületek zászlaik alatt gyüle­keznek a városháza előtti téren. Ün­nepi felvonulás a dalcsarnokba, a dalosversenyre. 2. 10 órakor. A kijelölt verseny­zők első felének szabadon választott karral való versenyzése. (III-ik hangverseny.) 1. Délután 3 órakor az összkarok második próbája a dalcsarnokban. 2. Délután fél 5 órakor. A kijelölt versenyzők második felének szabadon vá­lasztott karral való versenyzése. (IV-ik hangverseny.) A versenyek lezajlása után, a verseny­bíróság díjmegítélő ülésre összeül. 3. Este 8 órakor díszhangverseny a dalcsarnokban, amelynek végleges műsora később fog megállapittatni. (V-ik hangverseny.) NEGYEDIK NAP, 1909. augusztus 18. (Szerda.) A király Ő Felsége születésnapja alkalmából reggel 8 órakor ünnepi isteni tisztelet a róm. kath. és reform. templomban. A róm. kath. templom­ban a Lugosi Magyar Dal és Zene­egyesület, a református templomban pedig a Miskolci Daláregylet és a Temesvári Magyar Dalárda énekel. 2­­9 órakor az ünnepi közgyűlés folytatása. Ennek tárgya a Kecskeméti Dalárda 50 éves jubileumi ünnepe és új zászlajának felavatása a következő sorrendben: a) az ünnepi istentisztelet után a dalosegyesületek zászlóik alatt a városháza előtti téren gyülekeznek, b) kivonulás a dalcsarnokba, élén a Kecskeméti Dalárda, azután a vendég dalos­egyesületek betűrendben, koszorús höl­gyek, a zászlóanya s a meghívott vendégek c) az összes dalosegyesületek a Hym­­nt.’St éneklik. d) ünnepi beszédet mond dr. Bárczy István, a Szövetség elnöke s a Kecskeméti Dalárda zászlóját felavatja. e) a zászlóanya szalaggal felékesiti a zászlót. f) Burdács Rezső elnök átveszi a zászlót. g) Lányi Ernő: Zászló dal, énekli a Kecskeméti Dalárda. h) szegbeverések. 1) Szózat, éneklik az összes dalos­egyesületek. 3. Az ünnepi közgyűlés elhalasztása 1909. augusztus 18-ának esti 7 órájára. Ezen folytatólagos ünnepi közgyűlés után, a kegyeletnek óhajt áldozni a dalos sereg és az egyesületek zászlók alatt, betű­rendes sorrendben, kivonulnak a kecske­méti budai úti reform, temetőbe. 4. Néhay Káldy Gyulának, a magyar dal és zeneművészet örökemlékű apostolá­nak, a Kuruc dalok szerzőjének hamvai fölött, a család által emelt síremléknek az Országos Szövetség részéről való ünnepé­lyes felavatása és megkoszorúzása. Ez al­kalomra dr. Kacsóh Pongrác, kecskeméti főreáliskolai igazgató, az országosan ismert nevű jeles zeneszerző „Káldy emlékére“ cím alatt férfikart is, amelyet 3 dalosegyesület fog előadni. Beszédet mond: Sipos Antal királyi tanácsos, m. zeneakadémiai igazgató igazgató-választmányi tag. 5. Mikó Lászlónak, a Kecskeméti Dalárda évtizedeken át volt kitűnő karna­gyának hamvai fölött a Kecskeméti Dalárda hálás kegyeletéből emelt síremlékének fel­avatása és megkoszorúzása. Beszédet mond Burdács Rezső, az Országos Szövetség alelnöke, a Kecskeméti Dalárda elnöke. Délután 4 órakor. Az összkarok elő­adása a dalcsarnokban. Kecskemét 28. szám (Vl-ik hangverseny.) Este 7 órakor az ünnepi közgyűlés folytatása, a versenybíróság ítéletének ki­hirdetése és a versenydíjak kiosztása. Az ünnepi közgyűlés berekesztése. A városi Műkertben táncmulatság. AZ ÖTÖDIK NAPRA — az elutazás előtt — Zseny József alelnök indítványára tervbe vétetett a Kecskemét közelében levő „Sziki­ban tartandó kirándulás és nemzeti ünnepség rendezése az alpári csata­­sikon. HETI SZEMLE. A németöS csók. Csanádapácán tör­tént ez az eset, az egyik korcsmában. Ott mulatott négy földmíves legény, Kovács Bica, Keresztes Lajos, Héjas János és Sza­kál Antal. Csak négyen voltak egész este a korcsmában. Danolgattak, meg összecsóko­­lództak, hol ölelkeztek, hol meg összevesz­tek, jól beborozott paraszti emberek szo­kása szerint. Javában dalolgattak, mulattak, mikor megnyílt az ajtó és belépett egy szin­­józan, kedvetlen legény, Acsay János. Fel­tette a fogasra süvegét és maga is brevonult egy sarokba. A víg társaság azonban nem respektálta Acsay kok­torságát, mind felug­ráltak és körülvették a jövevényt. Kovács Bica meg egyenesen a nyakába borult. — Adj egy csókot, tudám. — Mán hogy én? Nem vagyok én nimet! Eredj! — No ne szégyenkezz Jani, sz’ tudod, hogy szeretlek. — De engem ne szeress. — De ha szeretlek . . . — Eredj hát, mert felrúglak! . . . Ezen már megsértődtek, elmentek a helyükre, ott ittak tovább. Később össze­találkoztak megint Acsayval, aki az okvetet­­lenkedő és csókolódzó Kovácsot meg is verte. Acsay azzal védekezik, hogy Kovács „németösön“ csókolódzott, mert ő még sohsem látta, hogy legény­legényt csókol­gasson. Ő olvas újságba, tudja, hogy ez nem járja és ezért becsukják az embert. Nem lehetetlen azonban, hogy így is be­csukják, mivel Köves sérülései súlyosak. Intimitások a kínai udvarból, a kí­nai anyacsászárné, aki titokzatos körülmé­nyek között halt meg nemrég és alig élte túl néhány órával Kuang-Szu császár halá­lát, egyik jellegzetes alakja volt a zsarnoki és vasakaratú uralkodó nőknek. Törhetetlen akaraterővel csaknem félszázadig uralkodott a világ legnagyobb birodalmának népei fölött. Róla mondották, hogy szoknyás férfi. Ez a vasakaratú asszony olyan babonás volt, mint más tíz asszony együttvéve. Va­kon hitt a varázslatokban, a jó és gonosz szellemek létezésében, különféle talizmánok hatalmában és a predesztinációban. Ruháira boldogságot és hosszú életet jelentő titkos jelek voltak festve. A palota termeiben arany tálakon alma és őszibarack volt felhalmozva, mert kínai babona szerint ezek a gyümöl­csök példázzák a hosszú életet. Nyakán és karjain különféle amuletteket viselt és szi­gorúan megtiltotta, hogy olyan embert bo­csássanak színe elé, aki gyászt visel. Chinn hercegnőt atyja halála után magához hív­­ta az anyacsászárnő. A hercegnő kék topánkát

Next