Kecskemét, 1910. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

2. oldal­­ ságíró erről a thémáról ír, hagyjuk a cikkét olvasatlanul. Mert a fő az, hogy hazafiyak legyünk. Komoly dolgokról azonban szó se legyen. Különben hogy lehetnénk mind­nyájan oly igazi és hű Pató Pál urak? Munkás katasztrófa. Meghalt Kecskeméten két mun­kás. Két ember, kik kezük keserves munkájával és arcuk verejtékével ke­resték meg sovány mindennapi ke­nyerüket. Harangzúgás nem kisérte őket utolsó útjukon, gyászpompa nem az ő számukra termett, sírjuk jeltelen lesz és be fogja nőni a fű. Senki sem fogja tudni, hogy a jeltelen sírokban mártírok alusszák örök álmukat, igen mártírok, azzá tette őket a kegyetlen mammon, a tőke és a vállalkozók nemtörődömsége. Mert hiszen mi nekik két pária élete? Semmi Hiszen pusz­tulhattak volna többen is, de ha szá­zat agyonütött volna a fal, kaptak volna helyette három annyit. Munkás van elég. Bámulatos az a baromi kegyet­lenség, melylyel a szegény ember dol­gát kezelik. Ki itt a hibás? A vállal­kozó-e, vagy a hatóság? Mind a kettő. Gazság számba megy az a köny­­nyelműség, mely a vállalkozók részéről megnyilvánul. Látták, ismerték a ve­szélyt, hiszen ott voltak a helyszínen, tudták, hogy a szerencsétlenség be fog következni, még­sem tettek sem­mit, mert az pénzbe került volna. Volna talán nekik szakértő emberük, de még ha nincs is, nem lehet lelketlenségükre mentség, mert ők csak a zsebükkel törődnek, náluk az ember semmi, az is olyan anyag mint a többi. Egyik elromlik, vesznek helyette mást. Hát a hatóság hol volt? Ott volt a helyszínen, de csak akkor, mikor már menteni kellett. Rendszabályozott azután derűre-borura. Eső után köpö­nyeg. Az ellenőrzést gyakorló hatóság könnyelmű, felületes volt és most majd tarthatja a hátát, mert hisz a vállal­kozók joggal hivatkozhatnak arra, ők nem hibásak, őket nem terheli fele­lősség, mert a hatóság megadta az engedélyt. Hogy azután az elpusztult mun­kások özvegyét és árváit ki látja el kenyérrel, az az Úristen dolga. Csakhogy ma már annyira va­gyunk, hogy az Úristennek nagyon is kiürült a pénztára. Az özvegyek és árvák pedig mehetnek koldulni kapu­­ról-kapura. S mindez a vállalkozók fukar­sága, kapzssága, embertelensége miatt. Reméljük, hogy szigorú büntetésben Forradalom az orvostudományban. Igénytelen címmel látott napvilá­got egy orvosi könyv. Pedig ez a könyv az első oldaltól az utolsó be­tűig szenzáció, forradalom, az igazság­nak apothézise. Rövid 128 oldalon annyi igazat, oly közvetlenül ható egy­szerűséggel és meggyőződéssel még írójára nem lelt. Ezt a könyvet el kell olvasni az egyetemi tanárnak, a falusi orvosnak, a biológusnak, pszicholó­gusnak, szociológusnak, filozófusnak és minden műveit laikusnak egyaránt. Mindenki tanulni fog belőle, mert van benne egy sereg olyan gondolat, melyet lehet kritizálni, lehet igaznak, vagy nem igaznak tartani, de egy-két emberöltőn át dolga lesz velük az orvostudománynak, az egész társada­lomnak. Mert bálványokat készül porbadönteni a szerző, az ész szabad szárnyalását gátló bilincseket széjjel törni, uralkodó, dogmaszerű tekintél­lyel bíró elveket megtagadni. Olyan gondolkodónak a műve ez, aki a lehetőségig elfogulatlan szemmel nézi a dolgokat és mindazok részére nagy és gyümölcsöző értékeket foglal magában, akik nem a bálványimádók tömegéhez tartoznak. A szerző huszonegy évi orvosi praxisa után kezelt betegeinél elért gyógyeredményei alapján írta meg a könyvet. Egy regény érdekfeszítő szín­képeivel, előkelő stílusban és az igaz­ság meggyőző erejével szól eszünkhöz. Főelve a természetet saját gyó­gyító erejében támogatni és nem lo­kális kezelésekkel rontani. A betegsé­gek keletkezésének problémáit észsze­rűen fejti meg, a­mivel a megfelelő gyógyítási eljárást is józan útra tereli. Ezen problémát tárgyaló fejezeteiben nemes egyszerűséggel érteti meg ezen fontos és mély tudományú kérdéseket. A túlhajtott hústáplálkozás káros hatásának ecsetelésére nagy fejezetet szánt és az életből vett példákkal bi­zonyítja felfogásának helyességét. Min­denki megértheti, hogy a jelen korban oly ijesztő sokaságban fellépő kösz­, vény, veselob, cukorbaj, szívbántalom, aszthma, máj, gyomorbántalmak, ideg- és agybajok, némely bőrbetegség, hogyan és mi okból fellépnek. Élő példákkal bizonyítja, hogy a túlságos hús táplálkozás a szellemi és testi mun­kát megnehezíti, az életet megrövidíti. Egy másik fejezetet a vérelvoná­soknak szentel. Aki ezen befejezetet végigolvassa, egy borzasztó romboló hatással volt orvosi tévedés felismeré­séhez jut. Ezen fejezete a könyvnek a legtanulságosabb. Megkapó az utolsó fejezete a könyvnek. Eredményeiről számol be a szerző. Egy csomó nagyon érdekes, legpontosabban ellenőrizhető ered­ményt sorol fel. Negyven válogatott keresetet ír le röviden a szerző, krí­ziseivel, kezelésével és eredményével, az illető betegek teljes cím és lakjegy­zékének megnevezésével. Ezek orvo­suk igazáról annyira át vannak hatva, hogy egész egyéniségükkel sorakoz­nak a szerző, dr. Kovács Izsó mellé, készek őt a reá szakadó szellemi tu­sában megvédeni, igazáért küzdeni és elveit terjeszteni. Aki ilyen gárdával indul a harcba, annak biztos a győzelme. Maga a könyv ára a legszerényebb, mindössze­ 1 koronába kerül. Minden gondolkodó köteles ezt a könyvet beszerezni és a legkomolyabban áttanulmányozni, hogy egészségét megóvni, csorbítás nélkül fentartani képesítve legyen. Kecskemét lesz részük, a hatóságot pedig figyel­meztetjük, hogy hivatalnokait azért tartja, hogy fizetésükért emberséggel megdolgozzanak, akik pedig lelkiis­meretesen eleget nem tesznek köte­lességüknek, azoknak útilapot a talpa alá. 27-ik szám. hírek. — Kirendelés. A máv. igazgatósága dr. Kalecsinszky Zoltán máv. fogalmazót szolgálattételre a kecskeméti vasúti állomás forgalmi hivatalához rendelte ki. — Esküvő. Harkay Béla városi tb. al­jegyző julius hó 9-én délután 6 órakor ve­zeti oltárhoz a róm. kath. templomban Bagi László h. polgármester leányát Ilonkát. — Primicia. Papp Lajos nyug. városi tizedes fia, akit a székesfehérvári papnö­veldében szenteltek föl pappá, vasárnap tartja kecskeméti nagytemplomban első miséjét. — A vidéki rendőrség államosítása. A belügyminisztériumban most készítik a ter­vezetet a vidéki rendőrség államosítására, német mintára, kerületi beosztással. Az egész testület feje Boda Dezső főkapitány lesz, akit rendőrminiszteri hatáskörrel ruháznak fel, vidéki rendőrtisztviselőket az állam át­veszi. A rendőrtisztviselők a nyár folyamán Nagyváradon országos kongresszust tarta­nak, amelynek legfontosabb tárgya az álla­mosítás kérdése lesz. — Ajándék a hadseregnek. Katonai körökben az a hír van elterjedve, hogy a király nyolcvanadik születésnapja alkalmából a tisztikart nagy meglepetésben fogja része­síteni. Arról van szó, hogy a tényleges ál­lományú katonatisztek szolgálati idejének minden 12 hónapját 14 hónapnak számíta­nák, úgy, hogy teljes nyugdíjra való jogo­sultságuk nem 40, hanem 35 esztendő le­teltével következnék el. A hírt eddig még nem erősítették meg. — Gondnokság. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Kiss Lőrinc Pál lajos­­mizsei lakos gondnokság alá helyeztetett. — Football mérkőzés. A Kecskeméti Athlétikai Clubb football csapata szerdán

Next