Kecskemét, 1910. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)
1910-07-03 / 27. szám
2. oldal ságíró erről a thémáról ír, hagyjuk a cikkét olvasatlanul. Mert a fő az, hogy hazafiyak legyünk. Komoly dolgokról azonban szó se legyen. Különben hogy lehetnénk mindnyájan oly igazi és hű Pató Pál urak? Munkás katasztrófa. Meghalt Kecskeméten két munkás. Két ember, kik kezük keserves munkájával és arcuk verejtékével keresték meg sovány mindennapi kenyerüket. Harangzúgás nem kisérte őket utolsó útjukon, gyászpompa nem az ő számukra termett, sírjuk jeltelen lesz és be fogja nőni a fű. Senki sem fogja tudni, hogy a jeltelen sírokban mártírok alusszák örök álmukat, igen mártírok, azzá tette őket a kegyetlen mammon, a tőke és a vállalkozók nemtörődömsége. Mert hiszen mi nekik két pária élete? Semmi Hiszen pusztulhattak volna többen is, de ha százat agyonütött volna a fal, kaptak volna helyette három annyit. Munkás van elég. Bámulatos az a baromi kegyetlenség, melylyel a szegény ember dolgát kezelik. Ki itt a hibás? A vállalkozó-e, vagy a hatóság? Mind a kettő. Gazság számba megy az a könynyelműség, mely a vállalkozók részéről megnyilvánul. Látták, ismerték a veszélyt, hiszen ott voltak a helyszínen, tudták, hogy a szerencsétlenség be fog következni, mégsem tettek semmit, mert az pénzbe került volna. Volna talán nekik szakértő emberük, de még ha nincs is, nem lehet lelketlenségükre mentség, mert ők csak a zsebükkel törődnek, náluk az ember semmi, az is olyan anyag mint a többi. Egyik elromlik, vesznek helyette mást. Hát a hatóság hol volt? Ott volt a helyszínen, de csak akkor, mikor már menteni kellett. Rendszabályozott azután derűre-borura. Eső után köpönyeg. Az ellenőrzést gyakorló hatóság könnyelmű, felületes volt és most majd tarthatja a hátát, mert hisz a vállalkozók joggal hivatkozhatnak arra, ők nem hibásak, őket nem terheli felelősség, mert a hatóság megadta az engedélyt. Hogy azután az elpusztult munkások özvegyét és árváit ki látja el kenyérrel, az az Úristen dolga. Csakhogy ma már annyira vagyunk, hogy az Úristennek nagyon is kiürült a pénztára. Az özvegyek és árvák pedig mehetnek koldulni kapuról-kapura. S mindez a vállalkozók fukarsága, kapzssága, embertelensége miatt. Reméljük, hogy szigorú büntetésben Forradalom az orvostudományban. Igénytelen címmel látott napvilágot egy orvosi könyv. Pedig ez a könyv az első oldaltól az utolsó betűig szenzáció, forradalom, az igazságnak apothézise. Rövid 128 oldalon annyi igazat, oly közvetlenül ható egyszerűséggel és meggyőződéssel még írójára nem lelt. Ezt a könyvet el kell olvasni az egyetemi tanárnak, a falusi orvosnak, a biológusnak, pszichológusnak, szociológusnak, filozófusnak és minden műveit laikusnak egyaránt. Mindenki tanulni fog belőle, mert van benne egy sereg olyan gondolat, melyet lehet kritizálni, lehet igaznak, vagy nem igaznak tartani, de egy-két emberöltőn át dolga lesz velük az orvostudománynak, az egész társadalomnak. Mert bálványokat készül porbadönteni a szerző, az ész szabad szárnyalását gátló bilincseket széjjel törni, uralkodó, dogmaszerű tekintéllyel bíró elveket megtagadni. Olyan gondolkodónak a műve ez, aki a lehetőségig elfogulatlan szemmel nézi a dolgokat és mindazok részére nagy és gyümölcsöző értékeket foglal magában, akik nem a bálványimádók tömegéhez tartoznak. A szerző huszonegy évi orvosi praxisa után kezelt betegeinél elért gyógyeredményei alapján írta meg a könyvet. Egy regény érdekfeszítő színképeivel, előkelő stílusban és az igazság meggyőző erejével szól eszünkhöz. Főelve a természetet saját gyógyító erejében támogatni és nem lokális kezelésekkel rontani. A betegségek keletkezésének problémáit észszerűen fejti meg, amivel a megfelelő gyógyítási eljárást is józan útra tereli. Ezen problémát tárgyaló fejezeteiben nemes egyszerűséggel érteti meg ezen fontos és mély tudományú kérdéseket. A túlhajtott hústáplálkozás káros hatásának ecsetelésére nagy fejezetet szánt és az életből vett példákkal bizonyítja felfogásának helyességét. Mindenki megértheti, hogy a jelen korban oly ijesztő sokaságban fellépő kösz, vény, veselob, cukorbaj, szívbántalom, aszthma, máj, gyomorbántalmak, ideg- és agybajok, némely bőrbetegség, hogyan és mi okból fellépnek. Élő példákkal bizonyítja, hogy a túlságos hús táplálkozás a szellemi és testi munkát megnehezíti, az életet megrövidíti. Egy másik fejezetet a vérelvonásoknak szentel. Aki ezen befejezetet végigolvassa, egy borzasztó romboló hatással volt orvosi tévedés felismeréséhez jut. Ezen fejezete a könyvnek a legtanulságosabb. Megkapó az utolsó fejezete a könyvnek. Eredményeiről számol be a szerző. Egy csomó nagyon érdekes, legpontosabban ellenőrizhető eredményt sorol fel. Negyven válogatott keresetet ír le röviden a szerző, kríziseivel, kezelésével és eredményével, az illető betegek teljes cím és lakjegyzékének megnevezésével. Ezek orvosuk igazáról annyira át vannak hatva, hogy egész egyéniségükkel sorakoznak a szerző, dr. Kovács Izsó mellé, készek őt a reá szakadó szellemi tusában megvédeni, igazáért küzdeni és elveit terjeszteni. Aki ilyen gárdával indul a harcba, annak biztos a győzelme. Maga a könyv ára a legszerényebb, mindössze 1 koronába kerül. Minden gondolkodó köteles ezt a könyvet beszerezni és a legkomolyabban áttanulmányozni, hogy egészségét megóvni, csorbítás nélkül fentartani képesítve legyen. Kecskemét lesz részük, a hatóságot pedig figyelmeztetjük, hogy hivatalnokait azért tartja, hogy fizetésükért emberséggel megdolgozzanak, akik pedig lelkiismeretesen eleget nem tesznek kötelességüknek, azoknak útilapot a talpa alá. 27-ik szám. hírek. — Kirendelés. A máv. igazgatósága dr. Kalecsinszky Zoltán máv. fogalmazót szolgálattételre a kecskeméti vasúti állomás forgalmi hivatalához rendelte ki. — Esküvő. Harkay Béla városi tb. aljegyző julius hó 9-én délután 6 órakor vezeti oltárhoz a róm. kath. templomban Bagi László h. polgármester leányát Ilonkát. — Primicia. Papp Lajos nyug. városi tizedes fia, akit a székesfehérvári papnöveldében szenteltek föl pappá, vasárnap tartja kecskeméti nagytemplomban első miséjét. — A vidéki rendőrség államosítása. A belügyminisztériumban most készítik a tervezetet a vidéki rendőrség államosítására, német mintára, kerületi beosztással. Az egész testület feje Boda Dezső főkapitány lesz, akit rendőrminiszteri hatáskörrel ruháznak fel, vidéki rendőrtisztviselőket az állam átveszi. A rendőrtisztviselők a nyár folyamán Nagyváradon országos kongresszust tartanak, amelynek legfontosabb tárgya az államosítás kérdése lesz. — Ajándék a hadseregnek. Katonai körökben az a hír van elterjedve, hogy a király nyolcvanadik születésnapja alkalmából a tisztikart nagy meglepetésben fogja részesíteni. Arról van szó, hogy a tényleges állományú katonatisztek szolgálati idejének minden 12 hónapját 14 hónapnak számítanák, úgy, hogy teljes nyugdíjra való jogosultságuk nem 40, hanem 35 esztendő leteltével következnék el. A hírt eddig még nem erősítették meg. — Gondnokság. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Kiss Lőrinc Pál lajosmizsei lakos gondnokság alá helyeztetett. — Football mérkőzés. A Kecskeméti Athlétikai Clubb football csapata szerdán