Kecskemét, 1920. január-június (48. évfolyam, 1-25. szám)
1920-05-30 / 23. szám
2 oldal. fz közigazgatás reformja. A .Kecskemét* számára írta: MESKÓ ZOLTÁN belügyi államtitkár. Alig néhány napja annak, hogy megváltam a földművelésügyi minisztérium államtitkárságitól és mai állásodat a belügyminisztériumban elfoglaltam. Bár magam sem jöttem ebbe a minisztériumba kialakult tervek és gondolatok nélkül, mégis az idő rövidsége, mely eddig rendelkezésemre állott, elenyészően kevés ahhoz, hogy máris áttekinthettem volna a reánk váró feladatok területét, avagy a megvalósítandó reformok sorozatát, időrendbeli beosztását. Bizonyos az, hogy a nemzeti újjáéledés alapjait nekünk kell leraknunk a belügyminisztériumban, innen kell kiindulniok olyan reformoknak és alkotásoknak, melyek az életet, mely a háborúval kicsapott rendes medréből, ismét visszavigyük a rendes keretek közé. Ezen a téren azonban gyors és feltűnő eredményeket várni momentán nem lehet, mert ma nemcsak a keretek nem azok melyek a háború előtt voltk, hanem, mondhatom az emberek sem azok. Bizonyos az, hogy a háborús vérözönt és forradalmakat átszenvedett tömegek lélektana nem az, ami a békés idők embertömegeié volt. A munkakedv, a közrend, a törvények és bevett szokások tisztelete lényegesen elégcsökkent és megnőtt a hajlandóság az önbíráskodásra, erkölcsi eltévelyedésre és mindennemű szélsőségekre Ilyen körülmények között minden rendeletnél és törvényalkotásnál több eredményt remélhetünk az időtől, mely lassan kint majd elcsitítja a szenvedélyeket, megnyugtatja a feldúlt tömeglelket és megszilárdítja a rend kereteit is Ez idő alatt pedig, amely jelenleg rendelkezésünkre áll, a törvényes rend és közbiztonság feltétlen megóvása s fentartása mellett a keresztény nemzeti gondolat világába kell az emberi lelket vezetnünk, mint olyan világba, mely fényességével egyes , egyedül képes a kétségbeesés, a tájékozatlanság s a visszavonás sötétségébe sülyedt tömeglelket a helyes útra terelni, s azt aztán önmaga utján is fegyelmezetté, rend- szeretővé tenni tudja mely világ a múltak szomorú eseményei fölött való csendes megnyugvást, a jövő iránt pedig erős reményt tud a zaklatott telkeknek biztosítani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mi ölhetett kézzel várjuk meg az idő mindent meggyógyító hatását, csupán arra akarom felhívni a figyelmet, hogy ezen a téren kormányintézkedéseknek nem szabad csodatevő erőt tulajdonítani, a belügymi-nisztériumban lázas munka folyik, a minisztérium kitűnő tisztviselői kara minden igyekezetével azon van, hogy a belügyi igazgatás terén reánk váró óriási feladatoknak megfeleljen. Bizonyos az, hogy a reformoknak egész tömegével fogunk találkozni röviden, közöttük nem egy olyannal, mely a közigazgatásban korszakos változást jelent. Minden egyes reformnak azonban a nemzeti és keresztény világnézet jegyében kell megszületni, s kihatásaiban ezt az eszmét kell szolgálnia is. A közigazgatásról azt szokták mondani, hogy az maga az élet; ha az így van, akkor a közigazgatásnak most is hozzá kell alakulnia a gyökeresen megváltozott viszonyokhoz. A közigazgatás küszöbön álló reformja tehát a legmélyrehatóbb eltéréseket fogja meghozni, az eddigi állapotoktól és arra lesz hivatva, hogy új állami berendezkedéseink alapját rakja le. Hazánk közigazgatási állapota, annak szilárdsága, erkölcsi nívója, s fegyelmezettsége tereli reánk a külföld jóindulatú figyelmét, mely sajna, eddig nagyon mostoha volt velünk. A bizalom, mely kezd már felénk irányulni csak attól a nívótól függ, mely nívón nemzetünk, társadalmunk s igy természetesen az azt áthálózó közigazgatásunk erkölcse s annak tisztasága áll. E nívó emelésére kell legelsősorban törekedni Én, mint politikai államtitkár, természetesen azon vagyok, hogy mindezekben a alkotásokban a lehetőség szerint érvényesüljön az a politikai és társadalmi irányzat, amelynek képviseletére ezen a helyen hivatva vagyok, az összes reformokban meg kell nyilatkoznia a keresztény demokrácia gondolatának és annak a tényleges helyzetnek, hogy az ország fentartásának legértékesebb, leghivatottabb és legmegbízhatóbb eleme a földmívelő nép. Közelebb kell hozni a falu népét, annak józan, évszázadok alatt kifejlődött helyes irányú, mindig keresztény és nemzeti önérzettel teljes gondolkodásmódját a közigazgatáshoz is, hogy ne csak félje, mint eddig, hanem először becsülje s azután meg is szeresse azt. Annak egyszerű nemes jelleméhez, egyszerű nemes közigazgatás kell. A nyitott ajtók közigazgatása, a gyorssürgöny-stílus közigazgatása lesz a jövő közigazgatása. Ehhez a fontos kérdéshez lapunk legközelebbi számában mi is elmondjuk véleményünket. "(Szerk.) KECSKEMET XLYIll *«fafoam. Szombathy Rezső műórás óta és ékszer raktár Kecskemét Kéttemplom-köz. Javításokat pontosan és jutányosan eszközölt. 22 Akar Ön jó cipőket jutányosan hozatni? úgy kérjen árjegyzéket az évek óta legmegbízhatóbbnak elismert cégtől! Elsőrangú minőségű 4 cipőáruk szállítása! Legerősebb munkásbakancsok, D81 parasztcipők, fiú és gyermekcipők szállítása! Finom külföldi női divatcipők raktára! Számtalan elismerés jó áruk szállításáért! Vidékre leggondosabb erős csomagolás és naponta széjjelköldés postául Müller L. K. és Társa Budapest, Károly-körút 4., 1. emelet. Alapítva 1912. Szövetkezetek, uradalmak, kisgazdák szállitói! — Árjegyzéket azonnal küldünk ! Írjon még ma, mire van szüksége! Keresek bérbe 4-6 szobás lakást, vagy családi házat a központhoz közel, esetleg elcserélném másod-emeleti 4 szobás lakásomat megfelelő földszinti lakással. Cím: a kiadóhivatalban. o~4 0—4 Minőségileg minden versenyt felülmúl. fi BOROLIN legolcsóbb a X A 1 W ■ ■■ 5 5 sósborszesz Kapható: ARMUTH MÁRK vezérképviselőnél, Budapest VI. ker., Nagymező u. 22. Telefon49-24 1 • mi S3 fi ont woo n a ki mindent vesz, ni elad és közvetít az M-2 Holländer Manó V.ker. Fecs!k®»utca 3. szám. Csongor és Tünde. (Előadták a női felsőkereskedelmi iskola növendékei a városi színházban 1920. május 23.-án és 24.-én.) Ódát szeretnék írni. Olyan gyönyörűséges ódát a tavaszról, a szépségről, rózsaillatról, szellősuttogásról, tündértáncról, bűvös dallamokról, angyalok énekéről, dallamos muzsikáról, amilyet soha senki sem irt. De miért van az, hogy az ember nem irhat a szivével s a lelkét nem lehelheti a néma sorokba ? A leggazdagabb nyelv szókincse is szegénynek bizonyul, mikor hűségesen akarja leirni azt, amit csak a szív, a lélek tud igazán átérezni, aminek leírására a leglendületesebb toll is gyöngének bizonyul. ódát szeretnénk irni, amikor a kecskeméti női felső kereskedelmi iskola pünkösdi díszelőadásáról óhajtunk referálni. Azonban mint egyszerű újságírók kénytelenek vagyunk a tényekhez ragaszkodva egyszerűen regisztrálni a történteket. Az előadott darab Vörösmarty klasszikus szép színjátéka, a Csongor és Tünde volt, ez a gyönyörű nyelvezetű, emelkedett hangulatú, magasan szárnyaló drámai költemény. A pompás darabot káprázatos külsőben mutatták be a kereskedelmista leányok. Valóságos tündérkert lett erre az estére a színpad, mert az összes szerepeket az intézet bájos fiatal növendékei játszották s azonkívül a nemzők, tündérek, boszorkányok és ördögök egész hadserege vonult fel a szemlélő gyönyörködtetésére. Igazán nagyszerű egy iskola ez a női felső kereskedelmi iskola, hogy csupa szép növendékei vannak, — sóhajtott fel nem egy buzgó szemlélő az előadás alatt s ez volt a legigazibb kritika. De amellett a játékban is a legkitűnőbbet produkálták a bájos növendékek, úgy az egyes szerepek alakításában, mint a táncban s az énekszámokban is. A két címszerepet Szabó Kata és Meczner Teri játszották olyan rutinnal, mely előnyére vált volna hivatásos színésznőknek is. Szabó Kata (Csongor) végtelenül kedves, közvetlen, amellett megtévesztő hűséggel idealizált tündérkirályfi volt. Pompás termete, nemes tartása, egyszerű, tiszta kiejtése, komoly színekben gazdag játéktudása egyenesen praedesztinálták őt erre a szerepre. Meczner Teri az elképzelhető legbájosabbürndérkirálykisasszony volt (Tünde). Szebb menyasszonyt álomban sem lehetne elképzelni. Alakja finom, nemes, törékeny, mint a sévresi porcelán, játéka lensletszerűen érzékeny volt, mint a mimóza virága. A másik szereppárban (Balga és Ilma) Korb Mária és Eördögh Jusztina produkáltak szintén kifogástalan, tökéletes alakítást. Korb Mária különösen életvidám, eredeti jelenség volt a paraszti Balga szerepében, de kitűnően oldotta meg feladatát Eördögh Jusztina is. G. Nagy Etel, Szinnyei Mária és Szép Ilonka a kalmár, fejedelem és a tudós szerepében jeleskedtek, míg Benedek Márta az Éj királynőjét, Varga Margit pedig a Kút tündérét személyesítette őszülte hatással. Kettön ki kell még emelnünk a szereplők közül Mészáros Ilmát, aki óriási sikerrel oldotta meg a kérdést, hogyan játszhatja meg a fiatal gárda legszebb leánya Mirigy boszorkány szerepét! Ez a szerep is igazán a legkitűnőbb kezekbe került, Mészáros Ilma határozottan remek alakítást produkált, egészen beleélte magát Mirigy boszorkány helyzetébe. — Az est költői hangulatát, melyet a szereplők oly bámulatos ügyességgel teremtettek meg, három ördögfi (G. Fekete Rita, Tisztaváry Ilona és Gyurcsik Mária) tette elevenné. Ez a három eleven ördög valóságos vidám lelke volt a darabnak, megjelenésük mindig dévaj jókedvet, tréfás hangulatot hozott magával. Gyönyörűen egészítették ki az ünnepi est keretét a tündérek, nemtők, a boszorkányok és az ördögfiak, akik énekszámaikkal és táncaikkal igazán festői látványt nyújtottak s frenetikus hatást keltettek.