Alföldi Hiradó, 1908. október (1. évfolyam, 54-80. szám)

1908-10-01 / 54. szám

2. oldal zár által szedendő késedelmi kamatok tárgyá­ban a tanácsi jelentést. A ref. egyháztanács egy új főgimnázium építése, vagy a meglévő épület kijavítása és kibővítése tárgyában kérvényt intézett a tör­­v­­ényhatósági bizottsághoz. Mivel a pénzügyi bizottság a kérelmet teljesíthetőnek találta, a tanács javaslata alapján a közgyűlés kedvezően intézte el az ügyet. Mészáros József meghatva köszönte meg a ref. egyház nevében a közgyűlés áldozatkész­ségét a nemes, kulturális cél érdekében. Az ipartestület arra kérte a várost, hogy a felállítandó ipari árucsarnok részjegyeiből, 50 darab 50 koronás részjegyet jegyezzen. A tanács csak 25 darab részvény jegyzését ja­vasolja. Vértesi József és Csősz Jószef hozzá­szólása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. A „Kecskeméti Bortermelők Első Pince­­szövetkezete Részvénytársaság által kibocsátott 120 koronás részvényekből a tanács 25 dara­bot óhajt jegyezni. Kiss Albert 100 darab rész­vény vétele mellett foglal állást. S a közgyűlés az ő javaslatát fogadja el. Ezután hosszas és szenvedelmes vita után­­— melyből jobbára semmit se lehetett érteni — kimondotta a közgyűlés (42 szóval 35 el­len), hogy a gabonapiacot ideiglenesen a Kis­­templén­ térre telepíti. Jóváhagyták a budapest-kecskemét-szegedi th. közútnak a város határán átvonuló szaka­szain végrehajtandó munkákra kötött szerződést tudomásul vették telek és földvételekre vonat-­­­kozó iratok beterjesztését.­­­­ A pénzügyi bizottság javaslatára hozzá­­j­­árult a közgyűlés ahoz, hogy a köztemető , matkói út felőli részén végleges falkerítést létesítenek, a többi oldalán pedig ideiglenes­­ sodronykerítést. Kimondja a közgyűlés, hogy az új hon­védlovassági laktanya felállításába hajlandó belemenni olyanformán, hogy — tekintettel arra, hogy a városnak tőke nem áll rendelke­zésére és egyébént is nagy befektetések előtt állunk a kaszárnyát vállalkozóval építteti fel, ki aztán a kormány által adott összeget hozza. A kaszárnya aztán kikötött idő múlva a város tulajdonába megy át. A városi színház eddig tűzkár ellen 203 előadásra volt biztosítva. Most az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ajánlatot adott be, mely szerint ő biztosítja korlátlan számú elő­adásra 3223 korona évi díj fejében. Mivel az ajánlat nagy előnnyel jár a városra, a közgyű­lés egyhangúlag elfogadta. A szentlőrinci bérlőtársaság tagjai egyen­­ként ajánlatot adtak be, hogy a társaság viszont megszüntetik, ha feltételeiket teljesítik. E fel­tételeket a tanács teljesíthetőnek véli, azért a közgyűlés az ajánlat Bagi László pótindítványá­­val együtt elfogadták. Fodor Miklós azt ajánlotta a városnak, hogy a szentlőrinci korcsmát és malmot 1000 kor. bérért, bérbe veszi. Mivel más ajánlkozó is akadt, a közgyűlés árlejtés megtartását ha­tározza el. Több kisebb ügy elintézése után a köz­gyűlés 3012 órakor véget ért. AZ „ALFÖLDI HÍRADÓ“ TIALI31. A csillagok felé. Sűrű, nehéz füst gombolyog a kávéház egyik elhagyott oldalszobájában. Egymás mel­let ülnek a mester és a tanítvány. — Amazon meglátszik az élet nehéz, lelketelő súlya, a ko­mor barázdák, melyek mázas homlokán ülnek, nemes tekintetéből sugárzó méla szomorúság — mélyen gondolkodó nagy lelket sejtetnek. Nagy nemes lelkét, amelynek rajongását korán lehűtette az élet nehéz, hűvös lehellete. A nagy, nemes küzdelemben, melynek nyomasztó súlya alatt a nemes nagy eszmékért való lelkesedés, kritikai boncolgatásokká változott, a keserű gúnynak bizonyos árnyalatát rajzolják nemes arcára. Előttünk áll a modern Lucifer, a sötét pesszimista, amint az igazság után törekszik, folyton tagadva azt. Ki tudja, talán igaza van. „Fogalmak, gyarló emberi fogalmak mindazok, melyek háborgatják az emberi fejet e siralmak völgyében. Fogalmak, hiú ködképek, amelyek­nek árnyéka ellenkező, fordított délibábképei is ugyannyi igazsággal bírnak . . .“ — A tanítvány, az ifjú, rajongó tanítvány éppen ellentéte a mesternek. Ő még most is magasabb világban jár, de a mester komoly kritikája már benne is felébresztette a kétkedést. Gondolkozni kezd, mélyebben, nehezebben, mint eddig pedig azt hitte Valamikor, hogy ez a legszebb, legigazibb, legnemesebb gondolko­zás — most már kételkedni kezd. Fényes nap­­sugára megtörik — kezd már ő belőle is el­­szállani a rajongás, mely színes kódképeket látott eddig a komor feketeségben is. A mester elfelejti egy kis időre az érde­kes tárgyat, amelyről eddig vitatkoztak, nehéz ború üti meg a lelkét — rágondol arra az időre, mikor még ő is ilyen volt — — Akkor ifjúi szívvel és lelkesedéssel. — — Akkor neki is igy haldoklott a lelke az élet nehéz, kemény csapásai alatt! Majd egy hirtelen gondolatszökés még előbb viszi, komoly arca mélyebb redőkbe rán­colódik. — Az ifjú kérdése zavarja fel hirtelen merengéséből. — Nehéz, nagyon nehéz kedves meste­rem felébredni abból a szép, gyönyörű álom­ból, amely oly édesen ringatott el eddig karjai között . . . Nehéz, nagyon nehéz, szinte érzem, hogy a lelkem szakad meg bele, lelkem jobbik része kedves mesterem ! — Én is azt gondolom akkor, valamikor régen ... Ne félj fiam, az élet megtanít még elégszer arra, hogy elbírj mindent amit vál­laikra rak. — Nem bírom el kedves mesterem, ér­zem, hogy nem birom, ha elveszítem lelkem jobb részét, halott leszek, lelkileg halott . . . Megborzadok, hogy talán már is az vagyok ! Igen, mert hazudom. Hazudom akarattal. A szép boldogító hazugság többet ér a rideg, nyomorult valóságnál, hazudom folyton ... De a hazugság kétségbe ejt egyúttal! — Hazugság?! ha boldogít hát hazudj, ki tudja mi az igaz és mi a hazugság?! Rágalmak ezek, mindezek fiam . . . tarka ködképek, melyek szétfoszlanak. Álom ez az élet, hidd hogy álom, minden jel arra mutat, hogy az. Úgy érzem, hogy fel vannak fordítva a nagy rejtett Valóság összes tüneményei itt e sárházában. Megfordítva szemlélünk mindent, össze-vissza kavarodva bennünk h­aossá lesz, hogy tudjuk megtalálni akkor az igazságot? Csak hazudj fiam magadnak szép álmokat, ha ez boldogít! Miért ne álmodnál az álomban? Ha fel van forgatva a valóság és ha nyitjára sohasem jöhetsz, forgasd még jobban össze, úgy ahogy tetszik neked és ahogy jobban boldogít . . . — Megőrjít e tudat mesterem ! Nem birom elviselni úgy érzem. Hazudnánk mindig tehát ? A szép, az igaz, a jó, a szeretet mind hazugságok . . . Hiszen akkor mi sem va­gyunk ... lehet kedves mesterem, hogy igazad van akkor. . . álmodunk most is szép meg rut álmokat, így beszélnek tovább a mester és a tanítvány . . . Sűrű, nehéz füst gomolyog a levegőben, ez az Írók, a bohém népség ren­des tanyája. Egy lélek vergődik az igazság, az ábránd­képek karjai között. Még mélyebben fog álmodni — nem ébred fel belőle már’ talán soha. Egy lélek lépett rá a Golgotha terhes útjára, melyen lassan elvérzik, amíg halad tovább a csillagok felé! (s sb­.) AL50LI éi HlffAfD Ú­jdonságok. Sztrájk a házasság ellen. Kecskemét városához be­érkezett országos statisz­tika érdekes számokat közöl, amelyek azt mu­­tatja , hogy az elmúlt hét hónapban tizenötezer­­rel kevesebb házasságot kötöttek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nagyon sokat lehetne erről a házas­ság ellen való csöndes sztrájkról beszélni nemcsak a Körösi­ utca aszfaltján, meg a szalonokban, hanem a komoly tudósok körében is. Nem a szerelem kérdése ma már a házasság. A házasság tisztán gazdasági kérdés és nem akkor alapítunk családi tűzhelyet, ha van kivel, hanem csak akkor, ha van miből. És manapság ugyan sűrűn kínálkoznék partner a legeszményibb házasétetre is, de rendesen nincs pénze egyiknek sem ahhoz, hogy a partit csak meg is kezdhessék. És a házasság az az egyedüli kártyajáték, amelyben nem lehet aufschreibenre játszani. Erős lelkek, merész vállalkozási energiák kellenek ahhoz, hogy a házasság vállalkozását minden tőke nélkül is megkezdhessék. A férfi megtalálja a nőt a házassá­gon kívül is és lassan-lassan átalakul a lelke olyanná, amilyen a csapongó méh természete: virágról-virágra száll, szívja a mézét és azután odébb repül, hogy ismét más bimbónak a kelyhét nyissa meg. A nő pedig tetszeleg, amíg virágnak tartják, bízik a mézében, de hát a méh el­röpül és ha vissza akarják kaparitani, még csip is ... Egyformán hibás tehát a nő és a férfi, hogy manapság nem akar senki házasságot kötni csupán csak a házasságért. Azonban jó, üdvös volna e két nem háborúja, mert a háború után mindig béke következik és az ellenségek még szövetséget is kötnek egymással A két nemnek erre az általános szö­vetségére, az általános házasodásra pe­dig nagy szüksége volna. — Az egész szociális kérdéstömeget meg lehetne ol­dani, ha minden, de minden ember megtalálná a maga párját. október 1 1908. október 1 -re új előfizetést nyitunk az ALFÖLDI HIRADÓ-ra. E lap önzetlenül harcol a közönség érde­keiért, minden sorát az igazság meggyőző ereje hatja át; a hírrovata kimerítő s az egész alföldön történő eseményeket híven regisztrálja. Az ALFÖLDI HÍRADÓ min­den tekintetben csak a közönség küzdő fegyvere, amellyel érdekeit védi s ezért kiérdemli a közönség őszinte támogatását. Az ALFÖLDI HÍRADÓ előfizetési ára: negyedévre házhoz hordva: 2 korona. [minden most belépő új előfizető igényt tarthat idei ajándékunkra: a ka­rácsonyi irodalmi díszalbumra.

Next