Alföldi Hiradó, 1908. október (1. évfolyam, 54-80. szám)
1908-10-28 / 77. szám
Eegyes szám árja 2 fillés'. ELŐFIZETÉSI ÁR : A SZE^K^ESZTÖ^ÉG ÉS A .Nyilttér" sora 40 fillér. — Szarvas utca 3. szám. FÖLTETLEM NAPI LAP. A magyar szocialisták. hi. Az angol fejlődés minden léptennyomon mutatja az Osztálykülömbségekből fakadó revoluciót megelőzött békés kiegyenlítés példáit. A polgárság osztályküzdelmében — jellemző mindesetre — épp úgy megtaláljuk a nemzetközi ideológiát, a világpolgárságra való törekvést, mint a mai munkásmozgalomban; de midőn a polgárság jogokhoz jutott, igényképen hozzásimult a nemzet testéhez, lehántva a nemzetközi gúnyát s ideológiát s elhelyezkedett a nemzet testében. Ám ha most azt kérdezzük, mi célból élesztik nálunk az uj vallás apostolai az ellentétek tüzét, miért riadoznak, mint az éjfél madarai a becsületes szociálpolitikai alkotások s általában minden oly intézmény ellen, ami alkalmas eszköz lehetne arra nézve, hogy a jogokat nyerő proletáriátus is a nemzet testében elhelyezkedve épp úgy, mint annak idején a polgárság, a nemzetközi ideológiát megtagadja? Igyekezünk reá válaszolni s látjuk majd a rugókat s megértjük majd, miért „alamizsna“ törvény a munkás-biztositási törvény, miért „korbács“ a becsületes sztrájktörvény, mely a jogok mellett a kötelességeket is leszögezi s általában miért „szociális kenőcs,“ hiábavaló erőlködés minden kezdeményezés, mely a proletariátus érdekében a mai államból kiindul! A magyarországi munkásmozgalom ma úgy áll, hogy a nemzetközi szocialisták táborába több mint 70.030 ipari munkás tartozik és több mint 25.000 földmunkás. Való igaz, hogy nálunk a szocializmus oly ponton lépett fel, hogy úgynevezett burzsoáziánk jóformán nincsen Hogy is lehetne a mi iparunk s kereskedelmünk mai állapota mellett. Éppen az a körülmény, hogy erős, a szocializmus jegyében folyó munkásmozgalom fejlődött, mielőtt erős, a munkásigényeket mérlegelni kezdő burzsoázia fejlődhetett oly rendkívüli körülményként játszik bele a fejlődésbe, hogy ez előtt szemet hunyni nem lehet. Egyre vallják, egyre halják az újvallás magyarországi főalpostolai, hogy a fejlődésben erős polgárságra van szükség. S mégis! Franciaországban, a becsületes radikalizmus hazájában, csak ennek az öntudatos polgárságnak a politikai szereplése eredményezte az egymással versengő, elveken nyargaló szociáldemokraták féltékenykedése dacára is, hogy az állam a szociális kérdés egyes részleteiben a fennálló társadalmi rend legszélső határáig megy a szocializmus elé. Nálunk azonban, teóriának hagyják a saját igazságaikat. Tudjuk, hogy a burzsoázia nagy ipart és kereskedelmet feltételez s a közelmúlt harcaiban mégsem azt a pártot támogatták, mely az önálló vámterületért mindenkor küzdött, hanem hamis bort öntöttek a pohárba. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, mely felderítő válasz az előbb felvetett kérdésekre s válasz egyszersmind arra is, hogy a nemzeti küzdelem idején miért láttuk a magyarországi szociáldemokrata munkásságot a küzdelemtől távol, sőt miért akadályozta annak minden fázisát s miért kellett az általános választói jog jelszavát felülről is s alulról is forszírozni? A Társadalomtudományi Társulatban mondotta Szabó Ervin dr., a szocializmusról tartott expozéjában, hogy bármily csábító is a Belamykat követve a jövő államát színes képekben megfesteni, de evolucionista gondolkodással nem beszélhetünk ma a jövő társadalom teljes berendezéséről, mert hiányzik számos oly körülmény ismerete, melyek csak ott s csak abban a társadalomban jelentkezhetnek. Figyelemmel kell lennünk valamely társadalom egyéb körülményeire is, olyanokra, melyekkel az általános marxi koncepció nem szó- Megérezni . . . Megérezni egy kézfogásból, Egy könyvből, egy virágból, Hogy az, akiért a szivünk ver, Szeret-e igaz szerelemmel. De ne hevülj még lány mosolytól, Bár szived unszol, Ne valld meg addig nagy szerelmét, Míg fel nem tárja szűzi lelkét. A lány lelkében sok titokzat Pihenhet, álmodozhat, De födje el s árnyazza bármi, Ha tiszta, mélységébe látni. Tedd kezedet az ő kezébe, Tekints a mélybe S ne kételkedj, — ha lelke tiszta: Arcod mását tündökli vissza. Endrich Béla: A Balkán-félszigetről. Irta: Hanusz István. (Folytatás.) Az ókori tengerrengésekből, melyek a görög vizeket látogatták, fölsorolt néhányat a Természettudományi Közlöny 1896-ban432—433. lapja. A korinthusi földszoros tájéka földrengéseinek sorozatát összeállítja Gerster Béla mérnök „A korinthusi földszoros és átmetszése 1894-ben“ című munkája 21—24 lapján. A mely földrengés 1886. augusztus 27-én lépett föl, a csatorna magas (néhol 50 m.) falaiban kárt nem tett, de a 2 méter mély bemetszésnél igen, sőt a 30 m. hosszú vonalon leszakadt földtömeg 3 munkást el is temetet. Az Adriai-tengerpart mentén jelentkező talajingásokról dr. Hoernes Rudolf is a Rundschau für Geographie XX. 565—567-ik lapján. Konstantinápolyban az 1894-iki talajingáskkor a nagy bazár összeomlása 78 török asszonyt szorított agyon. 1901. március 31-én szintén erős rengés volt, a szultán éppen a mecsetben volt és folyt a hódoló kézcsók szertartás, mikor a hatalmas csillár meglódult, erős csörömpölés hallatszott, zúgás és a talaj megindulása zavarta meg az ünneplést, az amerikai követ emlékül tette el a jókora gipsz darabot, mely a boltozatról fejére esett; a szultán olyan bátorságot tanúsított, hogy emiatt gratulált neki a német császár távirati úton. 1902. július 4-én Szalonikiban és az okupált tartományokban volt erős rengés, 9 óra 2 perckor este. Konstantinápolyban is jelentkezett a rengés, de kisebb mértékben. Szalonikiban megismétlődtek a rengések 5—7-én is és a lakosság sátrak és deszkabódék alá menekült, 13-án azonban visszakanyarodott elhagyott lakásaiba, mivel a hegyekről metsző szél kezdett fújni. E földrengésekkel összefüggésben volt a tengerrengés is Velencében és döntő befolyást gyakorolt a harangtorony összeomlására. Volt földrengés Szalonikiban 1904. április elején is, 25 ember halálát okozta ez s 10-en súlyosan sebesültek meg. A Balkán-félsziget sakktábla kockái szerint elhelyezkedett hegyláncai, elzárt völgyei előmozdították mindenkor az apró államok alakulását ; délibb részének a szaggatott, kikanyargatott partjai a tengernek sok helyütt engednek a szárazba való benyomulhatást; elősegítette mindig ez a forgalmat. A fölötte elterülő derültség megalkotta a szép növénytenyészetet és ennek útján a lakosság eleven világnézetét. De ez csak addig volt, mig az erdőket le nem tarolta a benyomult oláh, szláv, török népfaj, mely meghamisította az ó görögök utódait. Hazánk déli része, kivált Krassó-Szörénymegye a Balkán-félszigethez tartozik sokféleképp, természeti viszonyai szempontjából, de földrengési kiterjed annak nem egyszer végsugarai, Aradnál, Temesvárnál is rezegnek olykor még. A Balkán-félszigetnek azonban talán inkább ingatag a népe, mint a talaja, sok fejfájást okoz az európai nemzetközi konferenciáknak. Mi színészek az „OTTHON”-ban találkozunk ..... * i snrsMni Hriliii I immé - , , ,V ' , .j ■ - , , n'iilr»" ÍTiinA Iliiül T k