Alföldi Hiradó, 1908. október (1. évfolyam, 54-80. szám)

1908-10-28 / 77. szám

Eegyes szám árja 2 fillés'. ELŐFIZETÉSI ÁR : A SZE^K^ESZTÖ^ÉG ÉS A .Nyilttér" sora 40 fillér. — Szarvas utca 3. szám. FÖLTETLEM NA­PI LAP. A magyar szocialisták. hi. Az angol fejlődés minden lépten­­nyomon mutatja az Osztálykülömbségek­­ből fakadó revoluciót megelőzött békés kiegyenlítés példáit. A polgárság osztályküzdelmében — jellemző mindesetre — épp úgy meg­találjuk a nemzetközi ideológiát, a vi­lágpolgárságra való törekvést, mint a mai munkásmozgalomban; de midőn a polgárság jogokhoz jutott, igény­képen hozzásimult a nemzet testéhez, lehántva a nemzetközi gúnyát s ideológiát s elhelyezkedett a nemzet testében. Ám ha most azt kérdezzük, mi célból élesztik nálunk az uj­ vallás apostolai az ellentétek tü­zét, miért riadoznak, mint az éjfél madarai a becsületes szociálpolitikai alkotások s általában minden oly intézmény ellen, ami alkalmas eszköz lehetne arra nézve, hogy a jogokat nyerő proletáriátus is a nemzet testében elhelyezkedve épp úgy, mint annak idején a polgárság, a nemzetközi ideológiát megtagadja? Igye­kezünk reá válaszolni s látjuk majd a rugókat s megértjük majd, miért „ala­mizsna“ törvény a munkás-biztositási törvény, miért „korbács“ a becsületes sztrájktörvény, mely a jogok mellett a kötelességeket is leszögezi s általában miért „szociális kenőcs,“ hiábavaló eről­ködés minden kezdeményezés, mely a proletariátus érdekében a mai állam­ból kiindul! A magyarországi munkásmozgalom ma úgy áll, hogy a nemzetközi szocia­­listák táborába több mint 70.0­30 ipari munkás tartozik és több mint 25.000 földmunkás. Való igaz, hogy nálunk a szocializmus oly ponton lépett fel, hogy úgynevezett burzsoáziánk jófor­mán nincsen Hogy is lehetne a mi iparunk s kereskedelmünk mai állapota mellett. Éppen az a körülmény, hogy erős, a szocializmus jegyében folyó mun­kásmozgalom fejlődött, mielőtt erős, a munkásigényeket mérlegelni kezdő burzsoázia fejlődhetett oly rendkívüli körülményként játszik bele a fejlő­­­­désbe, hogy ez előtt szemet hunyni­­ nem lehet. Egyre vallják, egyre halják az új­vallás magyarországi főalpostolai, hogy a fejlődésben erős polgárságra van szükség. S mégis! Franciaországban, a becsületes radikalizmus hazájában, csak ennek az öntudatos polgárságnak a politikai szereplése eredményezte az egymással versengő, elveken nyargaló szociáldemokraták féltékenykedése da­­­­cára is, hogy az állam a szociális kér­­­­dés egyes részleteiben a fennálló társa­­­dalmi rend legszélső határáig megy a­­ szocializmus elé. Nálunk azonban, teóriának hagy­ják a saját igazságaikat. Tudjuk, hogy a burzsoázia nagy ipart és kereskedel­met feltételez s a közelmúlt harcaiban mégsem azt a pártot támogatták, mely az önálló vámterületért mindenkor küzdött, hanem hamis bort öntöttek a pohárba. Eljutottunk ahhoz a ponthoz, mely felderítő válasz az előbb felvetett kér­désekre s válasz egyszersmind arra is, hogy a nemzeti küzdelem idején miért láttuk a magyarországi szociálde­mokrata munkásságot a küzdelemtől távol, sőt miért akadályozta annak min­den fázisát s miért kellett az általános választói jog jelszavát felülről is s alul­­­­ról is forszírozni? A Társadalomtudományi Társulat­ban mondotta Szabó Ervin dr., a szo­cializmusról tartott expozéjában, hogy bármily csábító is a Belamykat követve a jövő államát színes képekben meg­festeni, de evolucionista gondolkodással nem beszélhetünk ma a jövő társadalom teljes berendezéséről, mert hiányzik számos oly körülmény ismerete, melyek csak ott s csak abban a társadalomban jelentkezhetnek. Figyelemmel kell len­nünk valamely társadalom egyéb körül­ményeire is, olyanokra, melyekkel az általános marxi koncepció nem szó- Megérezni . . . Megérezni egy kézfogásból, Egy könyvből, egy virágból, Hogy az, akiért a szivünk ver, Szeret-e igaz szerelemmel. De ne hevülj még lány mosolytól, Bár szived unszol, Ne valld meg addig nagy szerelmét, Míg fel nem tárja szűzi lelkét. A lány lelkében sok titokzat Pihenhet, álmodozhat, De födje el s árnyazza bármi, Ha tiszta, mélységébe látni. Tedd kezedet az ő kezébe, Tekints a mélybe S ne kételkedj, — ha lelke tiszta: Arcod mását tündökli vissza. Endrich Béla: A Balkán-félszigetről. Irta: Hanusz István. (Folytatás.) Az ókori tengerrengésekből, melyek a gö­rög vizeket látogatták, fölsorolt néhányat a Ter­mészettudományi Közlöny 1896-ban­­432—433. lapja. A korinthusi földszoros tájéka földrengé­­­­seinek sorozatát összeállítja Gerster Béla mér­nök „A korinthusi földszoros és átmetszése­­ 1894-ben“ című munkája 21—24 lapján. A mely földrengés 1886. augusztus 27-én lépett föl, a csatorna magas (néhol 50 m.) falaiban kárt nem tett, de a 2 méter mély bemetszés­nél igen, sőt a 30 m. hosszú vonalon lesza­kadt földtömeg 3 munkást el is temetet. Az Adriai-tengerpart mentén jelentkező talajingásokról dr. Hoernes Rudolf is a Rund­schau für Geographie XX. 565—567-ik lap­ján. Konstantinápolyban az 1894-iki talajin­­gáskkor a nagy bazár összeomlása 78 török asszonyt szorított agyon. 1901. március 31-én szintén erős rengés volt, a szultán éppen a mecsetben volt és folyt a hódoló kézcsók szertartás, mikor a hatalmas csillár meglódult, erős csörömpölés hallatszott, zúgás és a talaj megindulása zavarta meg az ünneplést, az amerikai követ emlékül tette el a jókora gipsz darabot, mely a boltozatról fe­jére esett; a szultán olyan bátorságot tanúsí­­tott, hogy emiatt gratulált neki a német csá­szár távirati úton. 1902. július 4-én Szalonikiban és az oku­­pált tartományokban volt erős rengés, 9 óra 2 perckor este. Konstantinápolyban is jelent­kezett a rengés, de kisebb mértékben. Szalo­nikiban megismétlődtek a rengések 5—7-én is és a lakosság sátrak és deszkabódék alá me­­­nekült, 13-án azonban visszakanyarodott elha­gyott lakásaiba, mivel a hegyekről metsző szél­­ kezdett fújni. E földrengésekkel összefüggésben volt a tengerrengés is Velencében és döntő be­folyást gyakorolt a harangtorony összeomlá­sára. Volt földrengés Szalonikiban 1904. ápri­lis elején is, 25 ember halálát okozta ez s 10-en súlyosan sebesültek meg. A Balkán-félsziget sakktábla kockái sze­rint elhelyezkedett hegyláncai, elzárt völgyei előmozdították mindenkor az apró államok ala­kulását ; délibb részének a szaggatott, kika­­nyargatott partjai a tengernek sok helyütt enged­nek a szárazba való benyomulhatást; elősegí­tette mindig ez a forgalmat. A fölötte elterülő derült­ség megalkotta a szép növénytenyésze­tet és ennek útján a lakosság eleven világné­­zetét. De ez csak addig volt, mig az erdőket le nem tarolta a benyomult oláh, szláv, török népfaj, mely meghamisította az ó­ görögök utó­dait. Hazánk déli része, kivált Krassó-Szörény­­megye a Balkán-félszigethez tartozik sokféle­képp, természeti viszonyai szempontjából,­­ de földrengési kiterjed annak nem egyszer vég­sugarai, Aradnál, Temesvárnál is rezegnek olykor még. A Balkán-félszigetnek azonban talán in­kább ingatag a népe, mint a talaja, sok fejfá­jást okoz az európai nemzetközi konferenciáknak. Mi színészek az „OTTHON”-ban találkozunk­­ ..... * i snrsMni Hriliii I immé - , , ,V ' , .j ■ - , , n'iilr»" ÍTiinA Iliiül T k

Next