Alföldi Hiradó, 1908. november (1. évfolyam, 81-105. szám)

1908-11-01 / 81. szám

1906.november 1. ALFÖLDI HÍRADÓ. (81. 82.) 5 SS­­SU SV Annual Hannonínia Legolcsóbb bevásárlási forrás. — Illatszerek, pipere és gyógy­szappanok, szájvizek, hajszerek mm U R­ob m Hliyjffll Ulaguíujü és kötszerek A legkitűnőbb bőrápolószer az Orgona-érém 1 tégely 80 ill. hozzávaló szappan 70 f. mt­mJuliU HistiUSfÉlegyh­ázán A hírneves Dr. Csillag kézpaszta főraktára egy tégely 70 fillér. — Erősesborssese a legobb Levél a szerkesztőhöz. Egy kiskunfélegy­házai polgár, a követke­zőket írja nekünk: Tekintetes Szerkesztő Úri Becses lapja vasárnapi számában olvas­tam, és legyen szabad megjegyeznem a „Kis­kőrös“ és „Petőfi emléke“ című cikkükre, hogy azon éppen nem csodálkozom, sőt más sem ütközhet meg rajta, hogy Kiskőrös városra a Petőfi kultusznak, emlékének nem áldoz és nincs iránta oly kegyeletes tisztelettel, mint az a város, ahol Petőfi tényleg született. Mert, hogy Petőfi nem Kiskőrösön született, azt eléggé bizonyítja házassági levele s az a szám­talan költeménye, melyekben világossan meg­mondja : „Ez a város születésem helye“ alá­írva : Kiskunfélegyháza. Igen, a délibábos és aranykalászos róná­nak örökké dicső nagyköltője, itt a Kiskunfél­egyházához tartozó ferencszállási puszta egyik tanyaépületében született, de miután itt nem volt ev. pap, Petrovicsné felgyógyulása után átmentek Kiskőrösre, ahol szintén volt lakásuk, és ott keresztelték meg. Szendrey Júliával való házassága alkal­mával is világosan megmondja arra a kérdésre, hol született: Kiskunfélegyházán. Mikor ez a kérdés került szóba, hogy hol született Petőfi? az akkori ide való városi ta­nács szűkkeblűsége miatt meg lett tagadva ,hogy esetleg ne kelljen a városnak anyagi áldozatot hozni). Kiskőrös pedig — ahol csak keresz­telték — látva a közönyt, kapva kapott az al­kalmon és készséggel a maga szülöttjének val­latta. Ezt nagy bölcsen az akadémia is elfo­gadta — nem gondolt arra, hogy az utókor­nak a történelmet meghamisítja — minek ké­sőbb bizonyára tudatára jött, csakhogy most már nehéz azt visszaszivni s azt mondani, hogy Kiskunfélegyházán született, mert itt született és a miénk. ÚJDONSÁGOK Svéd sirvers. Király! Nézd itt végzeted. Rabszolga ! Nézd nyughelyedet. Szép asszony! Nézd e csontvázat. Tudós! Nézd ez üres koponyát. Gazdag! Nézd e port. Szegény! Nézd e világot. * V. Károly sirirata: „Pro tumulo ponas orbem, protegmine tegmine coelum, sidera pro facibus, pro lacrimis maria. Magyarul: Tegyétek sírját a föld domb­jává, takaróul az eget, fáklyák a csillagok, könnyek körülé a tenger. * Stet domus haec donee fluctus formica marinos ebibat­­ et totum restudo perambulet orbem. Magyarul­­ Ez a ház maradjon, mig egy hangya kiissza az óceánt és egy teknősbéka körülmássza a világot. (Római sirizat.) * E. Dunamelléki község mellett kifogtak hat vizbefulladt embert, köztük volt egy tót is. Sírjukra a kupaktanács a következőket íratta: „Itt nyugszik öt ember és egy tót.“ * Egy sírfelirat a C.-i temetőben: „Itt nyugszom én, olvasod te, hogy olvasnám én nyugodnál te“. * A nagyezenki sírbolt ajtajára ez van föl­írva: „Voltunk akik ti. Lesztek, akik mi.“ Ebben a sírboltban van eltemetve a nagy Széchényi István gróf. A Meteor a következőket írja: A 23-iki csomópont jelzéseimnek megfelelőleg meg­hozta pontosan az esőt és fokozatosan az enyhülést. Amely alkalommal azonban újra ismétlődött az utóbbi években már oly sokszor előfordult eset, hogy országosan elterjedt fel­hőzetből két napi esőzéssel sem tudott oly csapadékmennyiség leesni, hogy a várakozást és a szükségletet csak féligm­eddig is kielégít­hette volna s amelynek segélyével a minden­felé nagyon is elmaradt szántást és vetést si­keresen végezni lehetne. E száraz éveket megelőzőleg, az ily fel­hőzetből tízszerese is lehullott a mostani eső­nek, ma azonban már az állandóbb kiadó esőt alig ismerjük, mert vagy szemezik csupán, ha hosszabb ideig tart, vagy pedig hirtelen le­hull, de ez csak rövid tartamú. A 17, 20. és 21-iki csomópontok közül beállott teljes jellegű időjárás, mint irtani, csak átmeneti volt és nem végleges, amely, hogy valóban a Napon előjött hatások folytán lett-e ilyen intenzív, azt biztosan akkor tudhatjuk meg, ha a Nap fél- vagy egy egész tengely forgása lejárt, tehát ha 13 vagy 26 nap múlva hasonló időjárás köszönt be hozzánk, amely­nek november hó elseje és 15-ike körül kel­lene megtörténnie. Kimaradása ennek azonban még nem bizonyítja az ellenkezőt, mert 13, vagy 26 nap alatt az erőhatások a Napon meg is semmi­sülhettek, vagy eltolódhattak, mely utóbbi eset néhány napi késést okozna. November és december hava újabb időváltozási szakot képez. A bekövetkezett kedvezőbb időt jól hasz­nálják fel a gazdák, mert november hó eleje és közepe újra hozhat abnormális időt, vagy ha a Napbefolyások nem is érvényesülnének, azért a tél nem fog soká vártatni magára, mint azt már többször említem, decembernek már eleje fagyosabb időket ígér. November 5-ike erős hatású csomópont, amidőn újra több csapadék várható. 8-ikát követőleg azonban ismét az állandóbb jelleg érvényesül, legfeljebb a Napon előjöhető erő­hatások okozhatnak zavart 14—16. körül. 20—21. és 23-iki csomópont igérnek még november hóban csapadékot, valamint a 30-iki is. November eleje bár változó időjárást hoz, de ennek jellege, ha a Nap befolyások nem érvényesülnek, inkább csak felhős lesz. November hó csomópontai 1, 5, 8, 16, 17, 20, 21, 22, 23 és 30-ra esnek, amelyek közül leg­erősebb hatásúak 5, 8, 16, 21 és 30-ika. — November 1. 1553. november 1-én halt meg Szent-Mártonban, Turóc vármegyében Révai Ferenc, Báthory István nádor titkára, jeles törvénytudós. — 1652. november 1-én született Sáros megye Hamburg nevű falujában Berzeviczy Henrik jezsuita, matematikai és egy­házi író, aki 1706-ban, a Tököli-féle lázadás­ban részt vevén, száműzetett. — 1784. novem­ber 1-én született Kolozsváron Deáky Fülöp szépirodalmi író, az ifjabb Anacharsis fordí­tója akadémiai levelező tag. (Meghalt Kolozs­váron 1855. október 22-én). — 1854. novem­ber 1-én halt meg Pesten Cech János törté­netiró, akadémiai r. tag. — Pestmegyei Pénzintézeti Tisztviselők Szö­vetsége. Pestvármegye 55 városában elhelyezett 98 pénzintézetnél alkalmazott 500 pénzintézeti tisztviselő falanxba készül tömörülni közös érde­keinek megvédése céljából. A szövetség felada­tának tekinti: 1.) a pénzintézeti tisztviselők között az összetartás, érdekközösség érzetét felkelteni és ápolni; 2.) az önálló nyugdíj-szö­­vetkezet alapításának előmozdítását, fejlesztését és annak megszilárdítását; 3.) a választott bí­rói intézmény megalkotását; 4.) jogviszonyaink rendezését egy, a magántisztviselőkről hozandó törvény keretében; 5.) az osztatlan munkaidő kérdésének kedvező megoldását; 6.) a szolgá­lati pragmatika létesítését; 7.) az önképzést, illetve továbbképzést szakelőadások, vándor­­gyűlések tartása, avagy időközi tanfolyamok rendezése által lehetővé tenni; 8.) anyagi hely­zetünk javítását; 9.) a kötelező revisori intéz­mény kérdésének tanulmányozását és e kérdés megoldásának előmozdítását; 10.) az ingyenes gyakornokság megszüntetését, az óvadék eltör­lését és a címkérdés rendezését; 11.) segítő­­alap létesítését, hogy abból önhibáján kívül anyagi segítségre szoruló, avagy állás nélkül maradt tagokat segélyben vagy kölcsönben, ezek özvegyeit és árváit pedig segélyben, ille­tőleg nevelési járulékban részesíthesse; 12.) szakkönyvtár létesítését; 13.) végül az ország többi pénzintézeti tisztviselő egyesületivel egy­öntetű együttműködést. — A szövetség köz­pontjául Kecskemétet szemelte ki a vezetőség. Az alakuló gyűlés folyó évi november 8-án d. e. Kecskeméten, a városháza közgyűlési­­termé­ben lesz megtartva. Az aláírási íveket e határ­időig kell Németh Ernő, a kecskeméti Leszá­mítoló Bank főkönyvelője címére beküldeni. — Tieogrády Antal képkiállítása. Még csak pár napig lesz látható Neogrády Antal képkiállítása a régi törvényszéki épületben. Azért itt az ideje, hogy azok, kik még nem láták, megszemléljék a képkiállítást. Hiszen oly ritkán jut Kecskemét közönsége hasonló műélvezethez s Neogrády pompás kollekciója az összes eddig itt látottakat felülmúlja. A képek jórésze már elkelt. — Kecskeméti Atlétikai Klub. A Kecske­méti Atlétikai Klub pénteken este fél 6 órakor a Jogászegyesület olvasótermében megalakult. Az alapszabályok kidolgozására bizottságot küldöttek ki. Legközelebb megtartják a tiszt­választást, azután pedig a klub egy szép jövő reményében megkezdi működését. — Betörés. Özv. Héjjas Pálné III. tized, Jókai­ utcai és ifj. Bánó Gergelyné Dob­ utcai házából ismeretlen tettesek 400, illetőleg 300 korona értékű ékszert tegnap éjjel elraboltak. Valószinüleg utazó tolvajok követték el a rab­lást. A nyomozást megindították. — Vasvármegye kérelme. Vas vármegye a korcsmákról és kávéházakról alkotott szabály­­rendelet megküldését kéri a városi tanácstól. — A tűzbiztosi­ intézetek járuléka. Sza­bolcs vármegye fölírt az országgyűléshez, hogy a tűzbiztosító intézetek részére alkosson olyan törvényt, mely arra kötelezi őket, hogy a központi állampénztárba járulékot fizessenek. Ez a járulék a vidéki tűzoltóság fejlesztésére volna fordítandó. A szabolcsiak megküldötték a feliratot Kecskemétnek is, hogy hasonló értelemben írjon fel az országgyűléshez. — Koszorúk árusítása halottak napján. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 91884—VI. A. 908. szám alatt a következő rendeletet kül­dötte valamennyi magyarországi törvényható­­ságna : A folyó évben Mindszent ünnepe vasár­napra esvén, a síroknak ezen ünnepnapon országszerte szokásos feldiszitésére való tekin­tettel, az 1891. évi XIII. t. cikk 3. §-ban biz­tosított jogomnál fogva megenge­dem, hogy a folyó évi november hó 1-ére eső vasárnapon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsesek és a sírok díszítésére szolgáló egyéb tárgyak árusí­­­tása, illetőleg házhoz szállítása kivételesen egész napon át végezhető legyen. A sírok dí­szítéséhez nem használt árutárgyak árusítása a mondott napon önként értetődőleg ugyanazon korlátozás alá esik, mint más vasárnapon. Erről a törvényhatóságot azzal a felhívással értesítem, hogy intézkedésem tartalmát közölje a hatóság alá tartozó rendészeti és iparható­ságokkal, valamint a közönséggel. Budapest, 1908. évi október hó 28-án. Kossuth s. k. — A kiskunfélegyházai—vadkerti vasút. A kereskedelemügyi miniszter értesítette Kis­kunfélegyháza város polgármesteri hivatalát, hogy a Kiskunfélegyháza, Bugacmonostor, Kis­kőrös, esetleg Vadkertig kiépítendő helyiérdekű vasútra az előmunkálati engedélyt megadta. A városi tanács a héten foglalkozott az ügy­gyel és elhatározta, hogy azt pártolólag a köz­gyűlés elé fogja terjeszteni. Mi részünkről csak helyeselni tudjuk ezen felette üdvös eszme meg- Milyen lesz az idő? háziszer kis üveg 40 fillér, nagy üveg egy korona. 3

Next