Alföldi Hiradó, 1909. május (2. évfolyam, 98-120. szám)

1909-05-01 / 98. szám

Passzív szocializmus, írta Hamvas József. Az eméleti szocializmus sok nemes gondolatot hintett már el és a tömeg­morál hasznát is látta ezeknek a gon­dolatoknak. Az uralkodó hatalmak ereje a rendelkezés­re álló eszközökön kívül főleg öntudatos és tervszerű működé­sükben gyökerezik, míg velük szemben a meghódolt tömeg éppen öntudatlan­sága és tervszerűtlen működése miatt gyenge és leigázható. Az eméleti szoci­­alizmus tehát, mikor a tömeg elé célo­kat tűz ki és szervezkedése szólítja föl a szervezetleneket, meggyöngíti a ma uralkodó hatalmasságokat és megdönté­sük új és jobb rendelet remél. A szervezett tömegek azonban nem úgy működnek, ahogy kellene. Nem tudják kifejezésre jutattni, hogy elvekért küzdenek. Egész szereplésüket a rombo­lás vágya jellemzi csupán. A meglevő renddel szemben merev ellenállást tanú­sítanak, nem keresnek sehol érintkezési pontokat, közös munkát. Ez a merev ta­­gadólagos álláspontjuk teremti meg a szocializmusnak azt a veszedelmes faj­táját, amely ma nálunk háborog: a pas­szív szocializmust. A gyűlésnek és tüntetések, a vére­sek és nem véresek egyaránt, csak azt a célt szolgálják, hogy a munkás­osz­tályban állandó izgatottságot tartsanak ébren. Ezt a célt szolgálja sajtójuk és minden intézményük. Ez az állandó iz­gatottság pedig arra való, hogy az ural­kodó hatalmat megfélemlítsék és a vá­lasztói reform dolgában kedvező intéz­kedésekre kényszerítsék. Azokból az előnyilvánulásokból, melyekkel a legu­tóbbi években a magyarországi szoci­alizmus nagy főlépésekben akart impo­­­­nálni, az tűnt ki kétségtelenül, hogy ná­lunk a szocializmus még igen gyenge és jóformán elérte fejlődésében azt a határt is, ameddig a sajátlagos magyar­­országi viszonyok között eljuthat. Az iparos és gyári munkásosztályt jó részben megnyerték a szüntelenül munkálkodó agitátorok, de ezeken sem sokat segíthettek. Súlyos gazdasági­­ helyzetünk a munkaadókat is meggyen­­gíti és azért nem tehetnek mindig ele­get annak, amit a munkások kívánnak. Másrészt, mivel csekély a forgó tőke, a béremelés gyorsan visszahat minden szükségleti cikk árára és így a munká­­­­sok nagyobb bérükkel drágábban élnek tehát nem nyernek semmit. Az iparos és gyári munkásosztály­­ határain túl alig tud egy-egy kis terü­­­­letet meghódítani a szociálizmus. Az iga­zi magyar elemben, a föld népében nem tud férkőzni. Ez pedig nem azon múlik, hogy a magyar parasztban nincs­­ meg a kellő fogékonyság új eszmék­­ iránt, hiszen alig van a föld kerekségén értelmesebb paraszt, mint a magyar. De az a szociálizmus mely a városi mun­kást meg tudta nyerni, a földmíves nyel­vén már nem tudott szólni, mert hiány­zik belőle az, ami nélkül a magyar pa­rasztot megnyerni sohasem lehet: a nemzeti elem. Az a meggyőződésem, hogy sehol . Európában hálásabb talajt szocialisták nem találhatnának, mint nálunk, de se­hol sem lehetetlenebb az internaciona­­lizm­us, mint nálunk. Ezért marad hideg nézet is a szo­­­­cialista jelszavakkal szemben. Ezért fej­lődött ki nálunk az izolált, passzív szo­­cializmus, mely tüntetésekben és nép­­gyűlésekben meríti ki erejét egy-egy kisebb vagy nagyobb­ sztrájkkal tesz kárt magában és a polgár társadalomban. Ez a passzív szocializmus küzd a választó­jogért folytatott küzdelemben. Harcában több a lárma, mint erő, esz- Álcás, vén valómmal. Vén, lógó fejemnek Fiatal az arca: Mintha a gyermekség Eljátszott gyermekség Játszadozna rajta. Ingó lábaimmal Bátorakat lépek, Minthogyha cél felé Nagyszerű cél felé Hajtana az élet. Barna üstökömnek Se híja, se héja, Mintha tán ez volna És igaza volna: Lelkem takarója. Nagy szemeim olykor Asszonyoknak intnek, Minthogyha az öröm Az eleven öröm Pártfogolna minket. Álcás, vén valómmal, Titkon nyögve, fájva, Ifjú színnel megyek Csúfolódva megyek Az öreg halálba. Ady Endre: Az ifjú török nők martiriuma. Hatalmas erupció reszketted meg mosta­nában a Balkánt. Meghasad a föld és ketté­válik, miután hónapok óta szakadatlanul föld­lökések rendítették meg alapjaiban. Akik azon­­­ban e zűrzavaros időkben a legtöbbet szen­vedtek, azok a török nők voltak, ha védelmet­­ nyújtó otthonukat elhagyva, kimerészkedtek az utcára. Asszonybéke — mily büszke és nemes­i szó! — Aki kerek e világon mindenütt olta- I lomban részesülsz és sérthetetlen, bűvös kört vonsz minden asszony köré — hányszor tép­tek szét szentségtörő, durva kezek ! De hogy világosan megértsük a dolgok folyamatát, közelebbről meg kell ismerkednünk a Kelet „feminizmus“-ával, a török feminista mozgalom szerény kis kezdetével, a­minek lé­tezéséről a török nők legtöbbje nem is bír tudomással. Eminé Sémié Hanoum, Resid pasa v­eje és leánya Djeivded pasa egykori igazságügy - miniszternek, Fatma Alié Hanoum nővérével az ifjú-török nőmozgalom első előharcosai és az ifjú Törökország első női írói is. Az euró­pai nevelés kiszélesítette látókörüket és felkel­tette minden iránt érdeklődésüket. Fatma Alié egy igen jó tanulmányt írt a török nőről és Ulema Mahmud Essad-nak „Poligámia a mu­zulmánoknál“ című munkájára írott válasza az egész mohamedán világban fényes írói nevet szerzett neki. Ebben a válaszában igen képzett theoló­­gusnak bizonyult Fatma Alié, aki előtt korá­nak egyetlen egy versszaka sem maradt isme­retlen. Bátran sorompóba lépett a női jogokért, amennyiben, theológiai után kimutatta, hogy a muzulmánok általános hite ellenére nem a poligámiát — amely csak bizonyos kivételes esetekben engedhető meg — hanem a mono­gámiát rendeli el a korán. Emine Sémié Ha­noum, akinek neve különösen a háremekben olvasott „A kis ügyefogyottak“ című regényé­vel lett ismeretes, körülbelül 30 éves, gyö­nyörű szépségű nő. Nagy intelligens szemei különös tűzben fénylenek, ha eszméiről, a feminizmus ügyéről­­ beszél, szája körül energikus kis vonás erős akaratot árul el. Egy francia nő, Mademoiselle Vérand, hatása alatt három évvel ezelőtt titkos szövetséget alapított a török nők körében, amely­­ liberális eszméivel, bátran, sőt vakmerően vi­selkedett a régi kormányrendszerrel szemben, amely alatt szabadon gondolkodni nem volt szabad. „Az asszony a család oszlopa, mert „ neveli a gyermekeket“, ez volt a keleti femi­nista mozgalom jelszava. Szükséges volt, hogy új generációt ne­veljenek, amely a szabadság gyümölcseit él­vezze s és ez okból első törekvése volt a fe­minista bizottságnak, hogy minél több iskolát, különösen leányiskolát állítsanak fel. Amióta alkotmányt kapott Törökország, igen sok jótékonysági egyesület keletkezett, mely a legkülönbözőbb, de figyelemreméltó cé­lokra gyűjtötte a pénzt, sőt nyugati mintára jótékony bazárok és szinielőadások rendezésé­vel igyekeztek célok javára minél több pénzt összegyűjteni. Lassan-lassan kilép a török nő háreme irigy falai közül. Az ifjú törökök, ősi szokás ellenére, nővéreikkel, leányaikkal s fere­­ségeikkel mutatkoznak az utcákon. Előbb, ha egy igazhivő muzulmán találkozott török nő­vel az utcán, nem szabadott sem köszönnie, sem vele szóbaállania. Ma az ifjú török kikocsizik nejével, a nők pedig csuhájuk (tjartjaff) capuchon-ját kissé hátratolják fejükön, hogy láthatóvá lesz hajfürtös fejecskéjük. A fekete fátyol finomabb, átlátszóbb, mint volt, a selyemváll szűkebb és a hosszú uszályos szoknya — a legutolsó pá­risi divat szerint — sokkal jobban mutatja a test formáját, alakját, mint azt előbb elta­karta. (Vége köv.) SüZtül Vl c£i*32 «tsacsi i I iiii—i—iiu mii miiii 1 li lh 11 ■ iiiiü«jÍMMÍ«TiniíiiihiilfTi-iTiTiriíiBrrinnimTiiiiiTíimTri^^ 1 iimnür 11 m tir n nr -nrirni -~rni ~irr äaagcEiäflä^gi^ h.t.v«c»-.gt:s r: :.v.v.:jsv ^Va I J r Közp^^ — ” FÉLEGYHÁZA, Szarvas­ u. 3 .?., A „NYILT TÉR“ sora 40 filer. FüQLETLEÍl ü li P I L Jt P, NAGYKÖRÖS, Deák-tér 1 • -«ETO-,3-wgmzamm&mvmvmfaHmammmftvsmmxmak 1—.............. Felelős szerkesztő : ■ Szombat, 98. szám. ... . .. . „ 1909. május 1. dlasirae Ski S Cowats Jena.

Next