Alföldi Hiradó, 1909. augusztus (2. évfolyam, 171-196. szám)

1909-08-01 / 171. szám

1909. augusztus 1. máig és a kecskeméti sajtó egy mukásá­­tok jogos megostorozásával nyert befe­jezést, melyről tudósításunk a következő: Ma szombaton tartotta Kecskemét th város július havi rendes közgyűlését. G­ainer Gyula főispán 9 óra 10 perckor foglalta el az elnöki széket és nyomban meg is nyitotta az ülést, melyen tekintve , a gazdasági munkaidőt elég nagy szám­mal vettek részt. A polgármesteri jelen­té­st Dömötör Lajos 1. jegyző olvasta fel melyet a közgyűlés tudomásul vett.­ A felsőkereskedelmi iskola, Sándor István főjegyző felvilágosí­totta a t­. bizottsági tagokat, hogy a már 6 év óta felállításra váró felsőkeres­kedelmi iskola végre milyen stádiumba ju­ott. Elmondta, hogy 1903. évben moz­galom indult meg a törvényhatóság tagjai között, hogy a város felsőkereskedelmi iskolát állítson fel. Szükségesnek bizo­nyult már akkor egy felsőbb iskola fel­áll­ítása és ez vezette a várost arra, hogy támogatásért felírt a vallás és közokta­tásügyi miniszterhez, honnan azt a vá­laszt adták, hogy a más vidékeken összevonják a kisebb arányú iskolákat és azt helyezik Kecskemétre. Ez azonban csak ígéret maradt, hogy pedig mennyire szükséges a felállítása ennek az intézet­nek a legnagyobb bizonyítékát mutatja az, hogy a Fű­szerkereskedők Egylete a Kereskedelmi Casinó és a pénzintézetek 15.000 koronát gyűjtöttek össze és most arra kérik a várost, hogy a deficit fede­zésére ezen összeget vegye kezelés alá és állítsa fel a kereskedelmi iskolát, valamint a szükséges lépéseket tegye meg sürgősen, hogy lehetőleg még ez év szeptember hó 1-én, de legkésőbb 1910. szeptember 1-én működését megkezdje. Fuchs Samu bizottsági tag hozzászólása után a közgyűlés élénk helyesléssel tette magáévá a felsőkereskedelmi iskola ügyét. Dr. Garzó Béla indítványa. Nem akadt még a törvényhatósági bizottság tagjai között olyan férfi, aki annyira nyíltan kimondotta volna a városi vagyon rossz kezelésére az ament, mint Dr. Garzó Béla. Az indítványt Dömötör La­jos I. jegyző olvasta fel, melyben a városi vagyonkezelésre vonatkozó új rend behozatalát kéri. Elmondja Garzó indít­ványában, hogy mint a törvényhatósági bizottság tagja nem bírja tűrni azokat a lehetetlen állapotokat, melyek a városi vagyon kezelése körül újabb és újabban támadtak. Kéri a közgyűlést, hogy az összes városi tisztviselők ellen vizsgálatot rendeljenek el, a városi pénzek felvéte­lére egyedül a város pénztára legyen a jogosult és csak a pénzbefizetés után a pénztárból kapott utalványra legyen sza­bad bármit is a város vagyonából ki­szolgálni. Nem akarja a város tisztvise­lő­nek becsületét kétségbe vonni, de nem tűrheti azokat a mende­mondákat, mely szerint az egyik tisztviselő a mé­sz­árosnál és másutt fennálló tartozását jéggel, a másik tűzifával fizesse. Az er­­ősítésre megszavazott összegből kuko­ricát és burgonyát lássunk. Végre itt az idő, hogy megtudjuk, a valót. Kéri 10 tagú bizottság ez ügyben való kikül­­dé­sét. Kada Elek: Tudomására hozom a mélyen tisztelt th. bizottsági tag úrnak, hogy megindítottam már a legtöbb ügy­osztályban a vizsgálatot, azonban az nem nyerhetett befejezést, mert olyan óriási munka, hogy azt röviden lebo­nyolítani lehetetlen, megjegyzem itt azt, hogy Dr. Garzó Béla bizottsági tag úr által említett dolgokról tudomásom nin­csen, kérem a törvényhatóság minden egyes tagját, hogy ilyen dolgokat nekem tudomásomra hozni szíveskedjenek min­den esetben, hogy a vizsgálatot megejt­hessem és a bizonyosról meggyőződést szerezzek. Soha sem felel meg minden­­ a valóságnak úgy ahogy beszélik, éppen e­z a napokban történt meg, hogy a fővárosi lapokban nem tudom álhírlapíró, vagy hivatásos hírlapíró tudósítása folytán megjelent egy hír, hogy városunkba a diftéria van elterjedve, pedig abból egy szó sem igaz és mindenütt beszéltek róla. Én nem tudom ki lehet az újság­írók közül, aki azért a 3 pengőért az egész városát eladná, amit a fővárosi­­ lapoktól kap. (Itt kezdődött a nagy vihar.) Fodor József: Méltóságos Főispán Úr! Éppen interpellálni óhajtók én is az ellen az újságszerkesztő, vagy újságíró ellen ki az egyik helyi lapban bennünket, törvényhatósági bizottság tagjait „Fejbó­lintó Bálintoknak gazembereknek ne­vezett el. Interpellációm oda irányul, hogy az olyan alak, aki rólunk ilyet ír, ne foglalhasson helyet itt a teremben közöttünk. (Közbekiáltások : Rúgják ki ! Ki kell dobni! ügy van !) Most is itt van az a szerkesztő ebben a hajlékban, melyet mi templomunknak vallunk. Kér­jük a főispán urat, utasítsa ki azt az újságszerkesztőt a teremből. (Nagy zaj.) Gullner Gyula: A törvény előírja, hogy a közgyűlések nyilvánosak, sajnos tehát, de nincsen módomban, hogy ki­utasítsam, mert ha módomban volna az, két másodpercig sem tűrném meg, hogy a teremben maradjon az illető. A lapok mélyen tisztelt tudósítóihoz szólok most, hogyha a közvélemény képviselőinek vallják magukat, akkor jegyezzék meg Deák Ferencnek azon mondását, hogy „hazudni nem szabad !“ Nem tudom ki volt az az illető, azért mindannyiukhoz szólok, de akár X., akár Y. volt, (köz­bekiáltás : Y. volt! Zsidó gyerek !) aki a közállapotokat hazug színbe festi, az tegye le a tollat. Ezután visszatértek Dr. Garzó Béla­­ indítványára s néhány felszólalás után nagy éljenzéssel fogadták el az indítványt és tiz tagú bizottságot küldtek ki. (Vége következik.) N A P I H I R E K. — Személyi hir. Gulner Gyula főispán ma délután a fél 5 órai gyorsvonattal titkárja kisér­etében utazott vissza a fővárosba. — Katonabanda Kecskeméten. Mint érte­sülünk, augusztus 15—20-ig Kecskeméten a szegedi zenekar fog tartózkodni. A zenekar a dalünnepélyre jön Szegedről s mindenesetre emelni fogja a dalosverseny fényét, hisz nekünk kecskemétieknek ritkán lehet katonazenét él­­­vezni. — A dalosverseny vigalmi bizottsága hol­nap, vasárnap d. e. 10 órakor tartja ülését a­­ városháza bizottsági termében. — Teljes huszárezred Kecskeméten. A kö­zös huszárezred augusztus 9 étől teljes létszám­ban Kecskeméten fog tartózkodni és innen indulnak naponta ezredgyakorlatra. A teljes huszárezred egész augusztus végéig fog Kecs­kemét környékén gyakorlatozni s állomáshelye állandóan nálunk lesz. — A vadásztársulat köréből. A következő sorok közlésére kértek fel bennünket: A vadász­társulat választmányának f. hó 13-án hozott határozata folytán a következőkről értesítem a tisztelt tag urakat. 1. A fogolyvadászat a tár­saság területén — azon területek kivételével, melyekre külön intézkedés történt f. évi aug. 15-étől, a nyulvadászat szintén aug. 15-étől szabad. 2. Szikra, Tős, Füzes és Kisrétben a a fogoly­vadászat szintén aug. 15-én kezdődik, ezen a területeken azonban a többi vadnemek vadászata f. évi október 1-ig fentartatik, ezen határidővel az összes vadnemek vadászata sza­bad. 3. A kunszentmiklósi és nyíri bh. utak közötti területen további intézkedésig az összes vadnemek vadászata tilos. 4. Bugacmonostor társasvadászat céljaira tartalik fenn s azon csu­pán szárnyas és duvadak vadászata szabad. Nagy Lajos elnök. — A dalverseny elszállásolási bizottsága A dalverseny elszállásolási bizottsága Füvessy Imre elnöklete alatt augusztus 1-én délelőtt 11 órakor ülést tart a zeneiskolában. — A mezőgazdasági helyzet. Az O. M. G. E tudósítónak 29-iki jelentése igen változatos. Általában mindenütt várják az esőt, mert féltik a kukoricát s a kapásokat a kisüléstől. — Az ország északi részén a búzatermelésről most sem hoznak jobb hírt. A déli részen azonban most is közepesnek jelzik a búzatermést, a minőséget pedig általában jónak mondják. A kapások is mindig jók. A szőlőből sok pusz­tult ki. — Új távbeszélő-dij. A budapesti posta- és távirda-igazgazgatóság a kalocsa—kiskun­­halasi, kalocsa—kiskőrösi, budapest—kiskun­­halasi távbeszélő viszonylatokban 3 perces helyközi beszélgetések díját 1. évi augusztus 1-től kezdve 1 koronára szállította le az eddigi 2 korona helyett a sürgős beszélgetés díja 3 korona, a szolgálati értesítés díja pedig 1 kor. — Utazási kedvezmény. Az államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az állam­vasutak, valamint a kezelése alatt álló helyi­érdekű vasutak vonalain érvényes személy­­díjszabás B) rész 1. fejezet 3. szakaszának 11. 13. a) pontja szerint a hivatásos mezőgazda­­sági, továbbá viziut és vasútépítési és erdő­­munkálatoknál, valamint a dohánykertészetnél alkalmazott munkások számára érvényben levő az 1898. évi II. t.- cikkel életbeléptetett munkás igazolvány (Horvát-Szlavonországban községi bizonyítvány) felmutatásához kötött feljegy ked­vezmény 1909. évi október hó 1-től csakis azon esetben vehető igénybe, ha ily munkások ugyanazon kiinduló állomásról, ugyanazon rendeltetési állomásra legalább is öten együtt utaznak, vagy ha kevesebben vannak, legalább öt munkásért az esedékes 111. osztályú fél me-s netdíjat megfizetik. — Automobil járat Kecskeméten. A mai közgyűlésen G. Fekete Mihály engedélyt nyert­­ arra, hogy városunk utcáin augusztus 14-től­­ szeptember 15-éig személyforgalm­u automobil próba-közlekedést nyisson 3 társas­kocsival.­­ Dicséretet érdemel G. Fekete Mihály vállalkozása, mert már éppen ideje, hogy egy oly nagy városban, mint Kecskemét, legyen személyköz-­­ lekedés. Ha már a villamosról lemondtunk egy­­­ időre, nagyon helyes automobil járatot indítani, mi nem jár oly nagy befektetéssel, mint a villamos. Hisszük, hogy G. Fekete Mihály vállalkozása sikerrel jár s igy állandósul az automobil járat. — Dr. Fritz Imre ügyvéd értesíti a jogkereső közönséget, hogy ügyvédi iro­dáját 5. tized Klapka­ utca 171. szám alatt, a volt Deák, jelenleg Gonda-féle házban nyitotta meg. ALFÖLDI HÍRADÓ 3

Next