Alföldi Hiradó, 1909. szeptember (2. évfolyam, 197-219. szám)
1909-09-01 / 197. szám
Eclyes szám ara 4 fillér Előfizetési ar: • • u ■■■"’ ' W Közpori szerkesztőség é Helyben, házhoz hordva: éSHÜiíit KÖP BfeSE ilMfSS AS** gtá ISe tojj k.adóhivatal .gész ívre............16 kor. W ■Tg HfT8 fg gg |§ ffS3 joV IT» KECSKEMÉT, P8iskola-tér Ili’ Hívre ...............8 kor. jp ig HL fH jn jff 1 S 3» Kg t&Jah Ml IS jgB H 16 H A lapot illető összes küldemények egyedévre............4 kor g | §J K M Hl ■ |g S M pH M JpKg lg lg 8 MM ide intézendők. Vidékre, postán küldve: JLjj; || | I I 9 S I i 1 S 1§ |1 ||tj| || I ■ ,1 Telefonj», sz. t\ivrc'/r' ' u~ tol ffrl ||JP B IfUfl JLJf ILJ! I fl I 11 IsjH IhB ImB Fiók-szerkesztőségekét egyedévre ' '. I " * ■ ■■ » SS • 61 IS mm flW kiadóhivatalok: — M • NAGYKÖRÖS, Deák-tér I. K „NYÍLTTÉR" sora 40 fillér , FÜGGETLEN NAPILAP. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Felelős szerkesztő : Szerda, 197. szám. JJLI _. „ . „ 1909. Szeptember I. dalnoki Kováts Jenő. hi iparosság. A korszellem egy régi nagy tévedését igyekszik kijavítani. Egyre több és örömet keltő kedves jelenség mutatkozik arra, hogy a magyar közélet sodró áradatában, az iparos osztály, mint önálló és megbecsülésre méltó faktor már számban jön. Nem így volt még nem is oly régen. A prókátornemzet lebecsülte a nemzet vagyonosságát munkáló iparos osztály és ebbe az iparba. A szegény országban az iparosság társadalmi helyzete valóban nem volt rózsás, társadalomnk vele szemben való elfogultsága természetesen kihatással volt arra, hogy az új ipari generáció rendszerint a középiskolásban lemaradt tehetségtelen emberektől krült. Hivatalnok ritkán nevelte iparosnak gyermekét és ha nevelte, ezt leginkább kényszerűségből cselekedte, ha tudniillik csemetére, ismételt kísérletekre, szekundába pónáltatott. Nincs mit tagadni, hogy a kényszerűségből ipari pályára jutott csalás úlját, mint elzüllött ivadékot, több rendbeli szégyenérzés közepette kezelte a család és a helyzet már csak azért is, hogy előállhatott, nem valami nagy becsületére vált az iparosságnak. De most mintha új korszellem fugalmát éreznék A kereskedelemügyi minisztérium államtitkára leutazik Kalocsára egy iparossági legényegylet ünnepélyére és ezen az ünnepélyen a kalocsai érsekkel élén részt vesz egy messze vidék úri társadalma s az a beszéd, amelyet az ünnep alkalmával Szterényi államtitkár mondott, alkalmas arra, hogy ez iparosság becsvágyát fokozza és a magyar középosztály közönyét ok nélküli kicsinylését az iparospálya iránt eloszlassa. Szinte szeretnék elmondani, hogy a beszédből az ipari munka apoteózisát olvassuk. Örömünkre van, hogy oly magas és vezető állásban szereplő férfiú, kinek zsenialitását pártkülönség nélkül elismeri az ország közvéleménye, ily nemes szempontokból nézi az ipari pályát és ennek jövőjére hívja föl azokat a szülőket, akik produktív pálcára szánják gyermekeiket. Hogy a kalocsai beszédben igen emelkedett rész foglaltatik a vallásosságnak mint vezető eszmének erejéből. Hatalmáról, azt nemcsak megértjük, hanem dicsérjük.. De éppen olyan értékes része a beszédnek az, mely az iparosság becsvágyának felkeltésére alkalmas. Csak azokat becsüljük meg, akik magukat is megbecsülik. És ha az iparosság fontosnak tartja, hogy végzett munkája, társadalmi rangja elismertessék, neki is el kell követnie minden az iparosság fajsúlyának emelése érdekében. A mai iparos képzésnek és műhelynevelésnek gondosabbnak kell lennie, mert ahogyan ez idő szerint sok helyen a jövő iparosságot nevelik, az egyike azoknak a főokoknak, amelyek miatt a jobb element nélkülözniök kell. Ámde Thék Endre páros tanonc otthonai, Gelléri Mórnak az iparosság becsvágyát felkeltő ir odalmi törekvései, vezérletünkkel az Országos Iparegylet munkásága egy új korszakot inaugurál. Az iparosság most lefolyt társadalmi mozgalmaiból és most rendezett gyűléseiből örvendezve látjuk, hogy az iparosság fajsúlyának megjavítása érde- ■ kében felette nagy sikerű lépések történ- tek, sőt az újabb évtizednek már gya-korlati eredményei is vannak, az iparos pályán talentumok bontják ki szárnyukat és minden jelenségből azt kell következtetnünk, hogy a régi céh már átlépett a haladás széles zónájára s a modern ismeretekkel fölfegyverkezve törekszik célja felé. A héten pedig jelenthetjük, hogy győri felterjesztés alapján a kereskedelmi és közoktatási miniszterek védelmükbe veszik az iparos pálya erkölcsi tekintélyét. Minél balsikeresebbgazdasági esztendő szakad reánk, annál inkább megtudjuk, hogy az őstermelő ország existenciája igen bizontalan. A rossz termés következtében beálló nagy drágaság súlyosan mutat arra, hogy az időjárás kedvezéseiben alapított egyoldalú földmivelés, válságba sodrja nemzetünket. Ipart kell teremtenünk minden erővel és akarattal. E végből az szükséges, hogy az ipari pályára tehetséget és olyanok lépjenek, ki majdan tőkével és tudással versenyképes ipart űzzenek. A jobb elemek ipari pályára kecsegtetése történhet az ipari pályára nevelés megjavításával. Társadalmi nagy feladatok várnak e téren magára az iparosságra, melylyel parallel oly kormányzati intézkedéseknek is kell lenni, amelyek a tudás, tőke és szorgalomnak, az iparűzés e három feltételének gyümölcsét is megérlelik. Mindenesetre örvendetes, hogy az iparosság rendelkezik a haladás feltételével. Tanúskodnak erről nemcsak az ipari ünnepek, hanem a magyar iparosságnak, azok sorában előkelő helyen a győri iparosságnak évtizedes tervszerű, lelkes és minden viszontagságban kitartó munkája. Ehhez a munkához szakértelmen és gyakorlati ismereteken kívül szellemi tartalom is szükségeltetik. Városi közgyűlés. A kevésbbé fontos tárgysorozat nem sok bizottsági tagot hozott össze a közgyűlési terembe 9 órára, mikor Kada Elek polgármester — Gulner Gyula főispán betegsége folytán nem jöhetett el — megnyitotta a gyűlést. Mindenek előtt a polgármesteri jelentést olvasta fel Dömötör Lajos előadó. Ezután referált az új konzuli kinevezésekről szóló kereskedelmügyi miniszteri leiratokról. Majd a dalverseny ügye került sorra. Az előadó felolvasta az Omde központjának átiratát, majd Sándor István főjegyző jelentését. A jelentés beszámol mindenről, ami a dalversennyel összefüggésben van. Egyes adataiból a következőket közöljük: Augusztus Hó 15 és 19-ike között Kecskemétre érkezett a kiadott statisztika szerint 12379 egyén. Valóban azonban ennél sokkal több, mivel menettérti jegygyel is sokan utaztak. Mivel a dalosok száma csak 2500 volt, a többi érkező a szomszéd városokból való érdeklődő volt. Nagy volt az anyagi siker. A bevétel jóval több lett, mint amennyire számítottak. Hasonlóképen nagy az eredmény művészeti szempontból is. A rendezés kitűnő volt, köszönetet mond a jelentésben a főjegyző, a katonai parancsnokságnak az ágyneműkért, a vasúti tisztviselőknek, Kasztrer Ede állomásfőnöknek, Nyiry Károly postafőnöknek és postai személyzetnek. Elismerését fejezi ki a rendőröknek és csendőröknek. Magasztalja a sajtó érdemeit s végül minden rendezőnek köszönetét fejezi ki fáradozásáért stb. stb. A jelentés felolvasása után Kada Elek emelkedett szólásra. Előtárta Sándor István főjegyzőnek, ennek az értékes tisztviselőnek érdemeit, ki óriási hivatalos elfoglaltsága családi gondjai mellett, megrongált egészsége dacára lankadatlan, fáradtságot nem ismerő szorgalommal működött az ünnep sikere érdekében. Hogy a dalosok megelégedetten, fellelkesülve távoztak innen, annak szóval a sikernek oroszlánrésze őt illeti. Indítványozza, hogy a közgyűlés 1200 koronával honorálja fáradságát. Rendkívül sokat fáradott az elszállás körül — életnapot feláldozva — Füvessy Imre h. főkapitány. Indítványozza, a polgármester, hogy Füvessynek 600 koronát szavazzanak meg tiszteletdíj gyanánt. Wéber Ede azt javasolja, hogy a főjegyzőnek 1800 koronát, a h. főkapitánynak 800 kort szavazzanak meg. Mészáros János felszólalása után ezt fogadja el a közgyűlés. Elhatározzák, hogy Sándor István jelentését egész terjedelmében beleveszik a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Dr. Eördögh Ferencet régebben felmentették ideiglenes kórházi segédorvosi állásától s ezt a határozatot a belügyminiszter jóvá