Dél-Pestmegye, 1946. szeptember (1. évfolyam, 33-41. szám)
1946-09-01 / 33. szám
I Kecskrétt | Iuditch levéltár I. évfolyam, 33. szám Kecskemét, 1946. szeptember 1. vasárnap Ára: 40 fillér. Kecskemét és a délpestmegyei járások politikai lapja VADAFSZIK FERENC Megjelenik hetenként kétszer ANDRÁSFFY GYULA Válaszolok a Kis Újságnak Írta: Tóth György kisgazda, (Kiskunfélegyháza) Válaszolok a Kis Újságnak és Ko-vács Béla főtitkár úrnak, aki Rákosi Mátyás kecskeméti beszédéről úgy nyilatkozott, hogy az agitáció volt, amely- t től nem kell félteni a parasztságot. Azt írta Kovács Béla, hogy mi, parasztok, s tisztességről hallgattuk meg a Magyar Kommunista Párt vezérét, felültünk ingyen vonaljaira, megcsodáltuk pártjának tábláit és szavalókórusait, aztán mentünk nyugodtan tovább a régóta kiválasztott úton. Tudom, vannak hozzáértőbbek, akik válaszolnak a Kisfáiság cikkére, de úgy érzem, nekünk parasztoknak is van az ügyben mondanivalónk, akik nem egészen ügyekeültünk Kecskemétre, Rákosit meghalgatni, mint ahogyan azt Kovács Béla írta. Nem mentünk ingyen vonalon,, harem nehezen megkuporgatott forintjainkat áldoztuk útiköltségre. Nem látványosságot nézni mentünk, mint valamikor az úri vitáéban, hanem ezáltal mi magunk voltunk a látványosság, tízezres tömegbe összeállt pasztok, akik az igazságot akartuk hallani és hallatni akartuk a magunk hangját. Tudja meg tehát Kovács Béla, hogy a tömeg mi voltunk, a szavalókórus írani voltunk és a táblát is mi vittük, kit írtuk, mi festettük rá a magunk mondanivalóit. Amit Rákosi mondott, azt mi parasztok megszívleltük és el is hittük. Azért hittük el, mert magunk is láttunk és gondolkodunk, mert már mi is politizálunk és meg tudjuk állapítani azt, hogy egy politikus agitációt főigattat-e, vagy az igazságot mondja. Rákosi a színtiszta igazságot mondta akkor, amikor nem hallgatta el, hogy sajnos a Kisgazdapártban sok a népnyúzó, sok az iparmágnás, sok a spe- sculáns, a gazdag ügyvéd és az egyéb ilyen fajta nép. És elhittük azt is, hogy ezeknek a működése a politikai életben nem szolgálja a mi javunkat, mert hát hogyan is szolgálná. A dolgozók érdekét az urak érdekétől tenger választja el. Egy párt kétféle érdeket nem szolgálhat és ha kétféle hang szólal meg benne, akkor az érvényesül, amelyik családinlább, amelyik körmönfontabb, amelyik jobban érti a taktikázást. Az uraknak ezen a téren nagyobb a tapasztalatuk. Nincs hát mit csodálkozni azon, hogy a Kisgazdapárt politikájában ők a hangadók és ők is maradnak mindaddig, amíg az igazi kisgazdák megtűrik őket májuk között. El kellett tehát hinnünk azt, amit Rákosi Mátyás mondott, mert olyan igazság volt az, amelyről magunk is meggyőződtünk. Értjük, hogy mit akar Kovács Béla, amikor azt hangoztatja, hogy ők a falusi népből jöttek és ma is oda tartoznak. Erre csak azt válaszolom, hogy lehet hogy ők hozzánk tartoznak, de azok, akikkel a párt vezetésében osztozkodnak, azok semmiképen sem tartoznak hozzánk. Aztán meg, kár is arra hivatkozni, hogy ki honnan jött, mert már olyan csodát láttunk, hogy valaki a népből jött és mégis eladta a vép jussát egy tányér lencséért. Nem állítom, hogy Kovács Béla és a hasonló társai az ilyenek közül valók, de ne akarja azt se elhitetni velünk, hogy ez a politika, amelyet Rákosi irányít, nem a parasztság érdekeit szolgáló politika. Mi parasztok, a mindennapi ételünkön keresztül lemértük az elmúlt hónapokban vezércikkek nélkül is a pártok politikáját és amikor Rákosit meghallgattuk, önszántukból, szikesen és örömmel sereglettünk Kecskemétre. Azért tettük ezt, mert tudjuk, ismerjük a Kommunista Párt és Rákosi érdemét a forint megteremtése körül és egyebekben. Azt válaszolom a Kis Újságnak és Kovács Bélának, hogy ne fájjon nekik, ha a Kisgazdapártot jogosan kritizálják, hanem inkább azon iparkodjanak, hogy az urak kisgazdapártja, ha még nuktja van erre, valóban a kisgazdák pártja legyen. Mint egyszerű kisgazda, csak ennyit szólok a kérdéshez. A vitát eldöntik majd a politikusok és eldönti sokkal inkább a jövő, amely érdeme szerint fog megmérni minden pártot és minden politikust. I Vizsgálatot a földreform kijátszói ellen Hogyan vezette félre a hatóságokat ? Bornemisza borkereskedő Szántás közben vették el az újgazdák ökreit A Dél-Pest megye csütörtöki számában megírtuk, hogy milyen harc folyik Bornemissza Béla borkereskedő és a földhhözjutottak között. Nyilvánosság elé vittük Bornemissza különös manővereit a szegény parasztok ellen és felhívtuk a figyelmet Bornemissza borkereskedő rejtélyes módon összeharácsolt birtokának keletkezésére. Bornemissza Béla borkereskedőnek 1936-ban még csak egy 10 holdas tanyája volt az Izsáki határban, 1944-ben Bornemissza már egy 617 holdas nagybirtok ura volt. Megírtuk azt is, hogyan vezette ki Bornemissza a csendőrökkel a béremeléstkérő földmunkásokat, hogy román parasztokat állítson be helyettük. A felszabadulás után a Bornemisszabirtokra az izsáki szegény parasztok kerültek, akik meg is munkálták a kn-I del kezejükre álló kevés munkáeszköz■ zel, vagy anélkül, a fölosztott nagy albirtokot. Kivéve II tizenhat hold — futóhomokot I! Ez a tizenhat hold futóhomok in- Idította el az izsáki magyarok tragédiáját. Bornemissza azzal az indokolással indította meg igényperét hogynem művelik a kiosztott földet, már pedig neki van egy fia, aki most végzi az agrárfőiskolát és ezért is kéri a birtok visszatélését. A Délpest megyei Földbirtokrendező Tanács kiküldette amérnökét, hogy térképezze fel a Bornemissza-birtokot. A mérnök úr csak egy részét térképezte a birtoknak és az erről készült jelentést adta át a Tanács elnökének. (Később aztán mégegyszer térképezett a mérnök úr.) A Délpest megyei Földbirtokrendező Tanács ugyancsak megbízta az egyik tanácstagot, hogy szálljonki a Bornemissza-birtokra és tegyen részletes jelentést, hogy megművelték-e a részüket az izsáki új bírtokosok. A megbízott tanácstag a mai napig sem szállott ki helyszíni személyére, azzal az indokolással, hogy autó nem áll rendelkezésre, útiköltségre pedig a Tanácstól pénzt nem kapott. Ezeknek a példátlanul gondatlan embereknek a magatartásán múlott jelentős mértékben, hogy a borkereskedőnek sikerült félrevezetnie a Földbirtokrendező Tanácsot ítéletének meghozatalában. Bornemissza arra is hivatkozott,hogy a földosztás idején nem tartózkodott Magyarországon, mert orosz hadifogságban volt, tehát ő is igényjogosult — a hadifoglyok részére tartalékolt földekből. Bornemissza beadványában tudva, valótlanul állított. Adatok vannak, hogy Bornemissza 1944 októberében személyesen adott utasítást, hogy nagymennyiségű szarvasmarha állományát szállítsák Nyugatra. Miután a fizika törvényei szerint egy test egy időben két helyen nem lehet , vitathatatlan, hogy Bornemissza is azok közé a nyugatosok közé tartozik, akik a magyar nemzeti vagyon németországi rileránsai voltak. • Bornemissza később visszatért, perelt, visszaigényelt mintegy 100 holdat, igásállatot, gazdasági felszerelést, kastélyt, gazdasági épületeket. Sőt, odáig merészkedett, hogy azonnali hatállyal ki akarta rakatni lakásaikból az újgazdákat és szántás közben vetette el tőlük az ökreiket. Bornemissza úr azújbirtokosok által föltáplált teheneket is elvetette , és meddő állatokra cserélte ki. Nyilván, úgy gondolta, asokgyermekes magyaroknak az is jó lesz. És most jön mindennek a legcifrábbja: Bornemissza Béla, a visszakapott földeket nem művelte és nem műveltette meg. A Sándor Endre gazdasági szakértő véleményezése alapján visszaitélt és használhatóbb lakásokba pedig már készül beköltözni az ispán, az intéző... (Gergedyi Oszkár 75-en kértek, 4-en kaptak fegyvertartási engedélyt , 1 malmos, 1 gyógyszerész, 2 van ! Mint szerte az országban mindenütt, Hartán is kértek fegyverviselési engedélyt a vadászok. Mind másutt, úgy Hartán is többen kértek, mint ahányankaptak. Hetvenöt igénylő volt Hartán, közöttük parasztok, munkások. Egyetlen egy munkás, vagy paraszt nem kapott azonban fegyvertartási engedélyt. Fegyvertartási engedélyt kapott 1 malmos, 1 gyógyszerész, 2 pap. Hartán tehát, a demokratikus rendszer megbízható vadászait ez a négy úr jelenti. Legalább is a hatósági engedélyek szeriit. Miután azonban halat, Vadat, s mi jó falat ezekből adódik, mások is szívesen látnának,de azért is, mert késve hisszük, hogy csak a fenntebb említett négy úr volna csak érdemes és megbízható. Pongrácz főispán és Házi alispán figyelmébe ajánljuk a hartai fegyvertartási engedélyek ügyét. Adjanak fegyvertartási engedélyt a munkásoknak is, meg a parasztoknak is. Felelősséget vállalunk azért, hogy nem fognak annyi bakot lőni mint az urak... ~’i"— Sváb invázió Katymáron Az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a bácsalmási járásból, de különösen Katymárról, hogy a Jugoszláviából szökött svábok valósággal elözönlik a határmenti községeket. A sváb vol.ksbundisták minden tekintetben ártalmas magatartást tanúsítanak, dolgozni nem akarnak, rabolnak,fosztogatnak. Az átszökött svábokat fajrokonaik bújtogatják, a rabolt holmiknak is svábok az orgazdái. A határmenti állapotokra felhívjuk a megyei főkapitány figyelmét. -0-