Dél-Pestmegye, 1946. október (1. évfolyam, 42-50. szám)

1946-10-03 / 42. szám

I. évfolyam, 42. szám Kecskemét, 1946. október 3. csütörtök Ára 30 fillér DÉL-PESTMEGYE Kecskemét és a délpestmegyei járások politikai lapja Főszerkesztő: ....................................... . . Felelős szerkesztő: VADÁSZ FERENC Megjelenik hetenként kétszer ANDRÁSFFY GYULA 3CtB4JiktdtUnt Rákosi Mátyás kongresszusi beszéde Letartóztatták a kecskeméti alpolgármestert is izraetktztL Írta: Markos György 4 rochedalei takácsok emlékét idézi ~a ’Magyar Nemzet, de furcsa módon nem arról az oldalról — a szövetke­zetek oldaláról, — amelyek számára év­tizedeken át példát mutattak. Furcsa módon az első szövetkezőket ma már nem is annyira a jelentő­s szen­tkezdi mozgalom tekinti mintaképnek, han­y inkább a másik oldal Az az oldal, amely szeretné, hogy a mai szövetke­zetek is ugyanolyan körülmények kö­zött, ugyanolyan eszközökkel és ugyan­­olyen célkitűzésekkel dolgozzanak, mint a hősi áttörök, ezelőtt közel egy év­századdal. Szeretnék azt, ha ép olyan nyomorultak, szegények volnának, mint akkor, ha nem tűznének ki egyéb t­­v-.ui, mint néhány iucstségi ember né­hány fillérjének megtakarítását. A rochedalei takácsok valóban út­törők voltak. Indulásuk idejében az an­gol Ixim­iai kapitalizmus ellen véd­kez­tek, célkitűzéseik, feladataik szerények voltak. Ut­­a­i úttörők, akik nekiindul­tak egy úton, amely a fé­lédes irányú­­(ba vezetett és ezért útjuk állandóan felfelé vitt, a hatalmas, országosan megszervezett, erős­­szövetkezetek felé. A magyar szövetkezeti mozgalom fél évszázaddal ezelőtt indult el úz ára, de még ma is nagyon messze elmarad naaiját­ól, amit más országokba,­s a szö­vetkezetek elértek. Ezelőtt száz évvel az önsegély volt a jelszó. A szövetke­zetek ma már Európa minden haladot­tabb ors­ágában a fogyasztóik hála­dás tömegeit foglalják össze és az egyéni haszonra dolgozó kereskedelem mellett, sőt helyett, megteremtet­ték a szervezett elosztá­st és értékesítést. A szövetkeze­tek harca párhuzamosan haladt a kis­iparosok és kereskedők harcával, az őket fojtogató nagykereskedelem és nagytőke ellen. A szövetkezet a kisipa­rosnak­ és kiskereskedőnek nem ellen­sége, hanem fegyvertársa volt. Míg azonban a kiskereskedő a tehetetlent próbálta meg, mert a maga tökéletlen technikai és pénzügyi lehetőségeivel képtelen volt felvenni a versenyt a tö­kéletes technikával és hatalmas tőkék­kel dolgozó versenytársaival szemben. A szövetkezetek útja ezzel szemben az egyetlen út volt, amely a dolgozó tö­megek, a megalázottak és megbántot­tak számára járható volt,­­ a töme­gek igazi útja, a szervezés és a szer­vezkedés. Ez az út, ez a módszer sok­kal veszedelmesebb volt és ma is sok­kal veszedelmesebb a közös ellenfél számára, mint a szervezetlen, szegény és elmaradott kiskereskedelem és kis­ipar szélmalom-harca. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy irta már a kiskereskedők és kisiparo­sok is egymás után alakít­ják meg szö­­vetkezetiket, hogy egységesen vehessék fel a harcot — nem a fogyasztóközön­­séggel, hanem a közvetítő kereskede­lem, a nyersanyag-monopóliumok, hi­­telegyhezek, kondíció-kartellek és a többiek ellen. Magyarországon ez a folyamat még csak most kezdődik, de másutt már (Folytatás a 2-ik oldalon.) 5.000 kiló cukrot feketéztek el Vizsgálatot a West-Orient ellen Példátlan arányú szélhámosság tet­teseit fogta el bravúros nyomozás után a Bárd Dezső rendőr-alezredes vezetése alatt működő kecskeméti gazdasági rendőrség. Hetek óta beszélnek arról Kecskeméten, hogy amikor a közellá­tási jegyszelvényekre a város dolgozói nem kapták meg cukoradagjukat, a fekete piacon óriási mennyiségű cukor volt a spekulánsok kezén. A kecskeméti közellátási hivatal ve­zetője, Szidor József tanácsnok több ízben eljárt a cukorellátást intéző West-Orientnél, hogy biztosítsa a vá­ros cukorellátását. Szigor egy ideig mindig halogató válás kapott a V.West Orient uraitól, majd az elmúlt héten, amikor ismét reklamálta a közellátási cukrot, a West­ Orientnél azt a választ kapta, hogy a kecskeméti­­polgármester és a közellátási hivatal vezetője közbenjárására a West-Orient 50 mázsa cukrot kiutalt, amit el is szállítottak. Szidor tanácsnok érthető meglepe­téssel hallotta a West-Orient uraitól a különös választ, akik csak nagy ne­hezen nyugodtak abba bele, hogy'’ Kecs­kemét közellátási hivatalának vezetője az a Szidor tanácsnok, akivel tárgyal­nak, nem pedig az az ismeretlen egyén, aki annak adta ki magát. Kiderült az is, hogy Tóth L­ászló kecskeméti pol­gármester, akinek utasítására Szidor eljárt a cukor ügyben, nem azonos az­zal az állítólagos­­kecskeméti polgár­­mesterrel, akinek nevében eljártak a West-Orientnél.­­­­ Szidor visszautazott Kecskemét , és jelentést tett Tóth polgármesternek ar­ról, hogy a West-Orient a kecskeméti dolgozóknak járó 5.000 kiló cukrot ismeretlen egyéneknek adta ki. Tóth polgármester utasítására a város tiszti­főügyésze nyomban megtette a feljelen­tést az ismeretlen szélhámosok ellen. A gazdasági rendőrség nyomozólisztjei példás gyorsasággal, szinte órák alatt megállapították, hogy a kecskeméti alpolgármester azonos Band Barna foglalkozás­­nélküli, közismert kecskeméti fe­ketézővel, az áltanácsnok pedig azonos Sallay Mihály kecskeméti nagykereskedővel, akinek külön­ben Rand már hosszabb ideje fel­­hajtója volt. Rand és Sallay a közelmúltban is szerepeltek egy gyufa-feketézési ügy­ben, amikor dollárért adták el Buda­pestre a Kecskeméten gyártott gyufát, ugyanakkor mikor Kecskeméten nem lehetett gyufát kapni sem a trafikok­ban, sem a fűszerüztet­ekben. Megállapította a rendőrség, hogy az 50 mázsa cukorból Sallayék 16 má­zsát Nagykőrösre adtak el. A gazda­sági rendőrség nyomozása­­során az 5.000 kiló cukorból már mindössze csak 30 kilót találtak meg, amit le is foglaltak. A Sallay-féle bűnszövetkezet ellen ugyancsak eljárás folyik a gaz­dasági rendőrségen szappandrágítás mi­att is. Sallay számos kecskeméti fű­­szerkereskedőnek adott el a megálla­pított árnál drágábban szappant.­­ Vizsgálatot kell indítani a West- Orient ellen is, hogy milyen körül­mények között tárgyaltak a Sallay-t tanít­ó­ éle bűnszövetkezettel és ho­gyan került a na­pmennyiségű cu­kor, amit a dőlefo­nk elöl elvontak, s a feketézők kezei közé. Kecskemét társadalma a­ legnagyobb ú­s lábpodással tárgyalja a Sallay-Ra­nd­­ féle társaság bűnös manipulációit és érthető izgalommal várja az ügy to­vábbi fejleményeit. Rand Barna alpol­gármestert és Sallay al­tanácsnokot a­­ gazdasági rendőrség őrizetbe vette. „Isten vagyok Borotán" 3 internálótáborba került Sághy­­Gábor, Borota kiskirálya A Dél-Pest megye is megemlékezett már Sághi Gábornak, a fasiszta Ma­gyar Földhitelintézet borotai tiszviselő­jének, későbbi Földigénylő Bizottsági elnöknek működéséről. A zsidóbirtokok ■Ikobzása után, melyeket az OFI kapa­rintott meg magának, Sághi Gáb­r, mint fiatal gazdász került Borotára, ahol Dzsida-pusztán valóságos középkori rendszert honosított meg. A hónapos munkásokat ütlegeléssel kényszerítette nagyobb munkateljesítményre. 1­544 őszén a Vörös Hadsereg elől töltött fegyverrel kényszerítette mene­külésre a férfilakosságot, ő maga visz­­szavnasladt, a munkások fizetésére ma­radt 33.000 P-t eltüntette, azután meg­­is kezdte demokratikus átalakulását: föl-, k­et osztott, ő lett a Földigénylő Bi­zottság elnöke. Barátairól jól gondos­, hovo­tt, de ha­ szegények házhelyet kér­tek tőle, a régi modorában válaszolt nekik és azt mondta, hogy csak sírhe­lyet kaphatnak. A szegények féltek tőle, mert nem­csak hatalmaskodó volt, de bosszúálló is. Fennhéjjázva hirdette ..Isten vagyok Borotán.­. . A jánoshalmi rendőrkapitányság megelégelte Sághi Gábor ü­zelm­eit és internálta. A népügyészség­­ vádiratot ad ki ellene. Három asszony agyonvert egy férfit­ ­ Csütörtök este 8—9 óra között bor­­zalmas gyilkosság történt Nagykőrö­sön. Kovács Gyuláné, Bányai l­ászlóné és Soltész Zoltánné nagykőrösi kócosok közösen agyonverték Kovács Gyulát. A három nő minden valószínűség szerint beteges hajlamú volt. A nyomozás fo­lyamatban van. Ipari munkások is alapíthatnak szövetkezetet . A szövetkezeti törvényjavaslat gon­doskodik arról, hgoy az alakuló szö­vetkezetek közé ne keveredjenek álszö­­vetkezetek. A fogyasztási szövetkezetek legkisebb taglétszáma községekben 60, városokban 150, Budapesten 300. A törvényjavaslat ipari munkások számára is lehetővé teszi szövetkezetek alapítását. Gondoskodik a javaslat a szövetkezetek hitelellátásának egysége­sítéséről : kimondja, hogy a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt szövetkezeti hitelinté­­zetet kell alapítani. A szövetkezetek érdekeinek védelmére «Országos Ma­gyar Szövetkezeti Kamara» felállítását rendeli el. —O-— Tűz a Völker-faluban Vasárnapról hétfőre virradó éjjel tűz pusztított a Voelker-faluban, a­z utca 8. szám alat . Medgyes Istvánt háza, ismeretlen ok­ból kigyulladt és mintig másfél órán keresztül égett. A kár ab. 1.000—1.500 forint. A nyomozás az ügyben meg­indult.

Next