Dél-Pestmegye, 1946. december (1. évfolyam, 59-67. szám)

1946-12-01 / 59. szám

» Hep kezdődik Kecskemétest a telekkönyvezés 8 I. évfolyam, 59. szám Kecskemét, 1945. december 1. vasárnap Ára 30 fillér __ _____ ____ _____ OKOEB tag Főszerkesztő: DEMOKRATIKUS LAP Felelős szerkesztő : VADÁSZ FERENC MEGJELENIK HETeNKÉNT KÉTSZER ANDRÁSFFY GYULA Elég volt a rablógazdálkodásból írta: ZALAI SÁNDOR a szaktanács m. titkára Meddig gondolja a reakciós nagy tőke a munkásság türelmét igénybevenni ? Az eddig csendben dolgozó és az újjáépítésből nagyon komoly terhet magára vállaló munkásság hangot ad követelésének akkor, amikor vasárnap délelőtt pártkülönbségre való tekintet nélkül követeli a kormányzattól, hogy szüntesse meg ezt a már szinte kibírhatatlanná váló gazdasági helyzetet. A Szakszervezetek vezetőségével ülést tartottak a munkásság vezetői és Üzemi Bizottsági tagjai, hogy komoly harcot indítsunk a drágaság ellen. Azzal, hogy augusztus 1-én a békebeli életszínvonal 45—55 százalékig elért eredményei, majd pedig a kormányzat ígéretére számítva arra, hogy fokozatosan a termelés emelkedésével, mezőgazdasági termények betakarításával, a forint stabilitásával az életszínvonal további emelését reméltette a munkássággal, nem volt befejezve a stabilizáció, mert a reakciós nagytőke részéről umnelv cikuventes, hogy ezt az életszínvonalat lesüllyesszék a stabilizáció előttire. Vizsgáljuk meg, hol tartunk ma az augusztus 1-én életbe lépett árhelyzethez viszonyítva. Alapul véve az akkori ipari és mezőgazdasági termények árait, ez a legjobb esetben 55 százalékos életszint ma már nem felel meg többnek, mint legfeljebb 12—15 százaléknak. Nagyon jól tudja Jaczkt a reakciós nagytőke, h hogyha gazdasági helyzetünket újból a mélypontra tudja szorítani, magának a demokráciának adott egy olyan súlyos sebet, melyből csak nehezen tud kigyógyulni. Az öntudatos munkásság tisztában van azzal, hogy a forint jó, azt semmilyen oldalról olyan támadás nem érte és nem is érheti, hogy azzal baj lenne, hiszen ma kb. 80 százalékos aranyfedezete van a forgalomban levő forintmennyiségnek. A termelés javuló, állandóan fokozódik, tehát ezen az oldalon sem indokolt az árak felemelése. A mezőgazdasági termelvényeink — ha egyes cikkekben valamivel alatta maradtak is az előzetes számításoknak — más cikkeidben, mint pl. szőlő, cukorrépa, sertésállomány, jobbak, mint amire számítottunk. Ezek szerint be van bizonyítva az, hogy semmi ok nincsen arra, hogy a drágaság állandóan fokozódjék, vagy akár csak az augusztus 1-i áraktól bármennyire is eltérjék, ellenkezőleg éppen az ipari cikkeiknél előállott töketermelés folytán, mely csak a stabilizációval volt elérhető, okunk van követelni az ipari cikkek árait legalább 25 százalékkal leszállítani, amely maga után vonja a mezőgazdasági cikkek árainak leszállítását is. Nem fognak a dolgozóik a parasztság ellen fordulni temelvényeik árának leszállítása miatt mindaddig, amíg az ipari cikkeket kellően le nem szállították. Ezért a kecskeméti dolgozóik elhatározták és ezen határozatukat tüntető felvonulással is alátámasztják, hogy a kormányzat a legrövidebb időn belül vessen véget ennek a rablógazdálkodásnak, ahol a munkásság újból ki van téve a teljes kizsákmányrak, mert ha a munkásság betaiygt szabott (Folytatás a 2-ik oldalon.) N NINCS SZÉN! Elbocsájtás réme a nyomorgó, rongyos, éhbéren dolgozó munkások felett Panasznapot tartunk az Első Kecskeméti Konzervgyárban. Üzemből-üzembe megyünk, a panaszok állandó, viszszatérő refrénje: ■Vines ruhánk, gyermekeink nem tudnak iskolába járni, mert nincs cipőjük, otthon fáznak, dideregnek, nincs tüzelőnk, mert nem tudjuk a szörnyű magas árat megfizetni. Gáli József, a MKP titkára alig győz felelni a sok kérdésre, intézkedik, segít akinek lehet, vigasztalja és megnyugtatja a panaszkodókat. Nehéz dolga van. Mit lehet felelni a hadirokkantnak, akinek a gyermekei nem tudnak iskolába járni, mert nincs cipőjük? Mit lehet válaszolni a 4 gyermekes anyának, akinek az ura hadifogoly és mnt, tét l’ct.te akarják mintahelvéről elbocsájtani — mert nincs szén? femes szén ! Szörnyű helyzet. Mintha egy egészséges ember nem kapna levegőt és 1 7,7 pusztulna el. A gyár nem kap szenet, nem tud dolgoztatni, kénytelen a munkásait elbocsájtani. Rendbehozták az üzemeket, kitűnő szakmunkások és segéderőiket állították be, feldolgozásra vár a nyersanyag, de nincs szén, le kell állni. Az üzemi bizottság, a gyár igazgatósága hetek óta jót fut az illetékesekhez, utazik a fővárosba, végig kilincseli a hivatalokat — szén nincs! Kis mindenki a kommunistáktól kéri, várja a segítséget. Gáti titkár ígéretet tesz, hogy még a holnapi nap folyamán Pestre utazik az üzemi bizottsággal, indul az új harc a munkáért, az életért, a szénért! B. Tóth Mihály, Kása István a vajgonlakó munkások külön panaszát teszik szóvá: kevesebbet keresnek, mint a könnyű munkát végző lányok. Szabó Józsefnek 6 gyermeke van — mezítláb, iskolába sem tudnak járni. Ruha? Tüzelő? A válasz csak egy lemondó, reménytelen kézlegyintés... ! Szabó Sándornak 7 gyermeke van cipő nélkül. Kiss Julia hatodmagával van, nincs cipőjük, sem ruhájuk. Farkasinszky Etel elmondja, hogy szívesen dolgoznak, de miért nem törik le az iparcikkek árát? Bodacz Erzsébet elmondja, hogy az egyik kecskeméti textilesnél 2 méter flanelt akart venni, de a kereskedő csak akkor akart adni, ha 2 törülközőt is v Rourol... Szabó Jánosné a burgonyahiányra panaszkodik. A város miért nem tartalékolt a dolgozók részére burgonyát? Szegény embernek második kenyere a krumpli — mondja könnyek között. K. Tóth Mihályné elmondja, hogy befizették a burgonyára a pénzt és azt Bogár Pál elsikkasztotta, most a gyártsak kell ismét majd burgonyát venni. Bogár miatt éheznek a munkások gyermekei. K. Tóth Mihályné 10 tagú család eltartója. Lajos Jánosné lábai rongyokba vannak burkolva, 3 gyermeke közül kettőnek nincs cipője. Tajti, Mária hadirokkant leánya. Hetedmagát tartja a keresetéből. Cipőjük egyiküknek sincs. Hévízi Józsefné két gyermekének nincs se ruhája, sem cipője, nem járhatnak iskolába. Ács Teréz hetedmagával a legkétségbeejtőbbb nyomorban él . Dukai Gergelyné 3 gyermeke nem tud iskolába járni, mert nincs cipőjük. És most mi lesz ? Az elkeseredés végső fokon áll. A közellátás rossz, a tüzelő dolgozó emberek számára szinte megfizethetetlenül drága, cipőre, ruhára, a mai iparicikk árak mellett nem teltik. A nyomor egyre szélesebb rendet vág a dolgozók soraiban, apró magyar gyermekek szája elől vonja el a falatot a fekete spekuláció. Apró kis magyarok cipő hiányában nem tudnak iskolába járni, otthon, hideg lakásban dideregnek, szabad prédájául Kecskemét rémének, a tüdővésznek. A gyár, az üzem ütőere pedig egyre lomhábban ver, nincs szén... A törvényszék fogházában (szabadlábra helyezésükig) meleg szobában, vígan élnek a nyomorúság hiénái: a feketézők. Panasz, panasz... Omlik a panasz a munkások száján, minden drágul, egyre nehezebb az élet, egyre vakmerőbbek a feketézők, miért nem büntetik őket... Kerekes Mihályné 7 éves kislányát nem tudja iskolába járatni, mert nincs cipője. Férje hadifogoly. Horváth István 75 százalékos hadirokkant, feleségének és gyermekének nincs cipője, ruhája. 50 forintos béréből képtelen tüzelőt vásárolni. Balázs Lászlóné, férje hadifogoly, gyermekeinek nincs cipője, ruhája, nincs tüzelője. Mészáros Györgyné, mutatja, hogy cipő helyett csak egy fatalp van a lábára kötözve, sírva mondja, hogy otthon majd megfagynak kis gyermekével együtt, a férje hadifogoly. Sebes Róza, nincs cipője. Szakmára Mihály baleseti rokkant, 3 gyermekének nincs cipője, keresetéből képtelen tüzelőt vásárolni. Molnár Mihályné azt panaszolja, hogy a rongy papírpénzért, éhezve dolgoztak, most pedig el akarják bocsájtani... Ígér a közellátási hivatal: hagymát sertést, olajjal Az egyre nehezebben döcögő közellátás ügyében kérdést intéztünk a városi közellátási hivatal vezetőjéhez, hogy milyen és mennyi közszükségleti élelműcikk kerül aközeljövőben kiosztásra. A közellátási ügyosztály vezetőjének ígérete szerint az üzemek és közhivatalok dolgozói között a jövő hónap folyamán szétosztásra fog kerülni 200 mázsa hagyma 2 forintos áron, 40 mázsa olaj (jegyre) és le fognak vágni 75 sertést. Ezeket ígéri a közellátás. De burgonyát még csak nem is ígérnek, mert egyelőre még azt sem tudják, hogy honnan szerezzék be. Elutasította az Anyag és Árhivatal az iskolák üvegigénylését Még a nyár folyamán Vágó Dezső dr. tanfelügyelő a kecskeméti népoktatási kerület vezetője beadvánnyal fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy kiutalást kérjen az iskoláik ablaküveg szükségletére. A tanfelügyelőség 10.000 forintot kapott az iskolák helyreállítási céljaira, amiből mintegy 3000 forintot be is fizettek az egyik budapesti üvegnagykereskedő cégnél. A kiutalás elintézése egész az elmúlt napokig húzódott és most, amikor a tanfelügyelőség megsürgette a szállítást ,az üvegkereskedőnél, azt a meglepő választ kapta, hogy az Anyag- és Árhivatal a kiutalást nem engedélyezte és az iskolák ablaküvegszükségletének biztosítására a várost utasította. 2000 kecskeméti gyermek tanai üvegezetlen tanteremben és az Anyag- és Írhivatal rideg magatartása következtében máris több helyen meg kellett szüntetni az oktatást. A tanerők dicséretére meg kell állapítani, hogy a tanyaitanítók közül többen, akiknek a lakása megfelelő állapotban volt, a lakásukon végzik az oktatás nehéz és felelősségteljes munkáját. A tanfelügyelőség most a városi hatóságoknál instanciázik ablaküveg miatt .